2007. január 25. soros

 

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. január 25-én (Csütörtök) 14.00 órakor tartott soros nyílt üléséről.

 

Az ülés helye: Ifjúsági és Civil Ház

Nagykanizsa, Sugár u. 5.

Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Kelemen Marcell jegyző, Dabi Gabriella osztályvezető, Domina Erzsébet helyettesítő osztályvezető, Deák-Varga Dénes városi főépítész, Beznicza Miklós irodavezető, TárnokFerenc irodavezető, Kámán László intézményvezető, Gáspár András ügyvezető, Silló Barnabás ügyvezető, Karácsony Károly ügyvezető, Maros Sándor ügyvezető, Szita László könyvvizsgáló

 

Marton István: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes. Az ülést ezennel megnyitom. Mielőtt a hivatalos részhez érnénk egy pár mondatot szeretnék Nagy Gáspár József Attila és Kossuth díjas költő halála alkalmából szólni. A költőtől 2007. január 16-án …temetőben köszöntek el rokonai, barátai, tisztelői köztük több nagykanizsai polgár is. Az ezredforduló kiemelkedő magyar lírikusát több szál is kötötte városunkhoz. Fiatalkorában a nyári szünidő nagy részét Nagykanizsán töltötte nagynénjénél. Ezekből az emlékeiből is táplálkozott meghatóan szép kisregénye, amely egy nyári szerelmi történetet dolgoz fel, de közben megismerhetjük az akkori Kanizsát jellegzetes figuráival együtt. Kanizsa vár vissza című kötet 1968. nyarát idézi, amelynek keserű emlékével a csehszlovákiai megszállással is foglalkozik. A kötetet 1999-ben jelent meg Harkány László tanár úr magánkiadásában kanizsai cégek támogatásával. Nagy Gáspár több alkalommal író-olvasó találkozón is részt vett a Városi Könyvtárban, illetve a HSMK-ban. Különösen emlékezetes volt, amikor a frissen kapott Kossuth-díj alkalmából köszöntötték. 2000. áprilisában pedig a Város Napján Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere kitüntetéssel ismerték el irodalmi, közéleti munkásságát. Végül egyik híres versének kedves sorival köszönjünk el tőle. “De a remény sose meghaló, ha minden utolsó szalmaszál abból a jászolból való.” Kérem képviselőtársaimat, hogy 1 perces néma felállással mi is tisztelegjünk Nagy Gáspár költő emléke előtt.

Ki nem hirdetett határozatok kihirdetése következik.

 

A Szociális Foglalkozató Kht. előtársasági mérlegének elfogadása

 

 

Javaslat ügyvezető munkajogviszonyának megszüntetésére

 

Javaslat a Városi Kórház főigazgatói munkakörére benyújtott pályázatok elbírálására

 

Javaslat ügyvezető munkajogviszonyának megszüntetésére

 

Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közbiztonságáért és Közlekedésbiztonságáért Alapítvány felügyelő bizottsági tagjainak visszahívására

 

 

A meghívóban szereplő alábbi napirendek levételre kerülnek:

1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Településrendezési és építészeti műszaki tervtanácsának működtetése (írásban)

Előterjesztő: Deák-Varga Dénes városi főépítész

33. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Településrendezési és Építészeti-műszaki Tervtanács tagjainak kinevezése (írásban)

Előterjesztő: Deák-Varga Dénes városi főépítész

A meghívóban nem szereplő alábbi napirend napirendre vételét javaslom:

• Tóth Nándor képviselő önálló indítványa Nagykanizsa és Magyarkanizsa között testvérvárosi kapcsolat kiépítésének kezdeményezésére (írásban)

Az indítvány a közgyűlés előtt került kiosztásra.

A meghívóban szereplő alábbi napirendhez van kiegészítés:

2. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évi költségvetési tervezetének aktuális állapotáról (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Szita László könyvvizsgáló

• egy kiegészítő anyag 2007. január 22-én került kiküldésre

18. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és Zalakomár Község Önkormányzata közötti intézményfenntartó társulás létrehozására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívottak: Zalakomár Község Önkormányzata Varga Miklós polgármester, Egyesített Szociális Intézmény Koller Jutka intézményvezető, Családsegítő Központ Szentgyörgyvölgyiné Dr. Kaszás Gizella intézményvezető

• egy kiegészítő anyag 2007. január 22-én került kiküldésre

23. Polai József és Tóth Nándor képviselő önálló indítványa SZMSZ módosítására (írásban)

• Összefoglaló bizottsági vélemények közgyűlés előtt kerültek kiosztásra

24. Bárdosi Gábor képviselő önálló indítványa Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a vállalkozások támogatásáról szóló 20/2005.(V.9.) számú rendelete módosítására (írásban)

• Összefoglaló bizottsági vélemények közgyűlés előtt kerültek kiosztásra

25. Bicsák Miklós képviselő önálló indítványa az autópálya Palin városrész lakott területei mellett zajvédő fal építésére vonatkozóan

Bene Csaba képviselő önálló indítványa zajvédő fal építésére vonatkozóan (írásban)

• Összefoglaló bizottsági vélemények közgyűlés előtt kerültek kiosztásra

26. Dr. Károlyi Attila képviselő önálló indítványa a Római Katolikus Temetőben a nagybakónaki mártírok emlékmű újraépítésére vonatkozóan (írásban)

• Összefoglaló bizottsági vélemények közgyűlés előtt kerültek kiosztásra

27. Dr. Károlyi Attila képviselő önálló indítványa a Terv utca nevének megváltoztatására vonatkozóan (írásban)

• Összefoglaló bizottsági vélemények közgyűlés előtt kerültek kiosztásra

28. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

• két kiegészítő anyag (kovásznai utazás, illetve az Ipari Parkban ingatlanértékesítés az SPLC-N ingatlanfejlesztő, Ingatlanhasznosító Kft részére) a közgyűlés előtt került kiosztásra

34. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város által gazdasági társaságok felügyelő bizottságába delegált tagokra vonatkozó határozat kiegészítésére, valamint az alapítványok kuratóriumába delegált tagok megválasztására hozott határozat megfelelő részeinek hatályon kívül helyezésére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

• egy kiegészítő anyag a közgyűlés előtt került kiosztásra

35. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2007. évi üzleti tervének jóváhagyása (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

• egy kiegészítő anyag a közgyűlés előtt került kiosztásra

Ezek után megkérdezem, hogy a javasolt napirendi pontokhoz kinek van egyéb hozzáfűzni valója? Illetve még olyan javaslatom is van, hogy a 34. tervezett napirendi pont menjen ki a polgármesteri tájékoztató elé. Nem tartom indokoltnak, hogy zárt ülésen döntsünk róla. Onnan viszont a 29. napirendi pont – interpellációk kérdések – közül javaslom, hogy – itt a peres ügyek is terítékre kerülnek – ezek közül, amelyik személyiségi jogokat érintheti, azokat a zárt ülés első napirendjére csúsztassuk át. Magyarul ennél a kérdéskörnél osztódik a napirendi pont az utolsó nyílt, illetve az első zárt ülési napirendre. Kérem az észrevételeket, esetleg kiegészítéseket.

Tóth László: Javaslom a közgyűlésnek a 4-es napirendi pontot – Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közbeszerzési Szabályzatának jóváhagyása – levenni a napirendek közül. Úgy gondolom, hogy nem kellőképpen átgondolt. Tele van hibákkal. Elégé zavaros. Úgy gondolom, hogy semmi nem sürget bennünket arra, hogy van most egy elfogadott, érvényben lévő Közbeszerzési Szabályzatunk, hogy azt jelen állásban meg kellene tárgyalnunk. Ha az első napirendi pontot komolyan vesszük, miszerint ez egy tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évi költségvetési tervezetének aktuális állapotáról, akkor, ha ez csak egy tájékoztató, akkor el tudom fogadni, hogy a zárt ülésen van az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2007. évi üzleti tervének a jóváhagyása, de ha ez az 1-es napirendi pont az előterjesztésben szereplő szándékot tükrözi, akkor meg úgy gondolom, hogy mindenféleképpen meg kellene előznie a 35-ös napirendi pontnak az 1-es napirendi pontot. Szeretnék napirend előtt a “Gondolat ereje” címmel 7-8 mondatot mondani.

Halász Gyula: Napirend előtt szeretnék szót kérni az Új Magyarország Fejlesztési Terv helyi vonatkozásairól. Négy kérdést kívánok feltenni az interpellációk és kérdéseknél. Első az Európa Kulturális Fővárosa - Péccsel való támogatási szerződés tartalmáról. Második a Sass-Brunner hagyatékkal kapcsolatos elhelyezésről, hazaszállítási problémákról. A harmadik a kaposvári elkerülő úttal kapcsolatos. A negyedik pedig a Munkatervvel kapcsolatos kérdés lenne.

Röst János: Napirend előtt szeretnék szót kérni “Köszönet kifejezés” címmel. A kérdéseknél kettő kérdést tennék fel. Az elsőt Jegyző Úrnak a Közterület Felügyelet munkájával kapcsolatosan. A másodikat Balogh László bizottsági elnök úrnak “Parancs, túlbuzgóság vagy véletlen” címmel, ami kapcsolatos az elnöki munkájával. A napirendi pontokkal kapcsolatban szeretnék módosításokkal élni. Elsőként a 17. pont levételét javaslom. A Vásárcsarnokkal kapcsolatos problémát úgy gondolom, hogy Polgármester Úr a saját hatáskörében tudja rendezni. Nem igényel közgyűlési beavatkozást. A dolog nagyon egyszerű. Be kell vonni a Via Kanizsa Kht. ügyvezetőjét, valamint a Vásárcsarnok Intéző Bizottságát, és úgy gondolom, hogy egy ilyen apró ügy, ami lényegében nem közgyűlést érint kimondottan, ezt egy működtetőnek meg kell tudni oldani. Javaslom a 35. napirendi pont levételét. Ez pedig a gazdasági társaságok 2007. évi üzleti tervének a jóváhagyása. Indokaim a következők: Ma tárgyaljuk a költségvetést, amiben 800 milliós likvid működési hitel van, és úgy gondolom, hogy ha most elfogadnánk ezeket az üzleti terveket, akkor gyakorlatilag teljesen lemerevítenénk a mozgásterét a költségvetésnek. Javaslom, hogy ezt a napirendi pontot a következő – februári – közgyűlésen a költségvetés elfogadása előtt tárgyaljuk, mert ily módon nem fog maradni a Polgármester Úrnak működése, lehetősége a költségvetési oldalról, hogyha ezek a számok konkrétak, hiszen több 700 milliós tételről van szó az összes gazdasági társaságnál. Javaslom a 30-as napirendi pont levételét. Ez pedig a Kanizsai Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztő megbízásának a témaköre. Én úgy gondolom, hogy a korábbi döntés az volt, hogy a Polgármester Úrnak ki kell írni egy pályázatot, amit elszabotált és Doró János személyében kinevezni főszerkesztőt, aki politikai tényező volt az elmúlt időszakban, hiszen a parlamenti kampányban, azt követő kampányban FIDESZ szócsőként vett részt ebben a munkában. Úgy gondolom, hogy egy demokratikus városa önkormányzata ezt nem teheti meg. Ki kell írni a pályázatot és azt követően politikamentes, semleges alapon elhelyezkedő főszerkesztőt kell kinevezni. És én itt nem a szakmai részét érintettem Doró Jánosnak. Az a kérésem a FIDESZ frakció részéről, hogy fontolják ezt meg, mert ezek után, ha Őt kinevezik, a demokrácia látszatát sem tudják gyakorlatilag szavatolni. A 4. pontban ismét felhívnám Marton István polgármester figyelmét, hogy még mindig nem lett elfogadva a városnak a négy éves gazdasági programja és úgy lesz költségvetése 2007-ben az önkormányzatnak, aminek vannak továbbhúzódó hatásai is, hogy program nélkül lesz megszavazva, eddig úgy tűnik. Az a kérésem, hogyha erre mód és lehetőség van, hogy Polgármester Úr a februári közgyűlésen, amikor a költségvetést tárgyaljuk, legalább egy pár pontos programtervet terjesszen be, hogy a képviselők tudják azt, hogy miről szavaznak. Szintén régi témám a polgármesteri tájékoztató, amiben szintén a Polgármester Úr nem számol be az elvégzett munkájáról. Nem értem egyébként ezt, hiszen Őneki van egy felelőssége a testület felé, és mi munkáltatók vagyunk itt jelen, mindegyik képviselő, másrészt pedig a lakosság, akik adófizetők tudni szeretnék azt, hogy a polgármester a két közgyűlés között milyen munkát végzett. Ráadásul az SZMSZ nem ad lehetőséget a polgármesternek arra, hogy ezt két napirendi pontot hátrább beterjesztve sorolni, hanem a közgyűlésnek van lehetősége arra, hogy ezt módosítsa. A szabályos eljárás az, hogy a Polgármester Úr beterjeszti 1-es pontként, majd megkéri valamelyik képviselőtársát, hogy módosítsa, és a közgyűlés ezt szavazza meg.

Papp Ferenc: Napirend előtt szeretnék két percet kérni, egy rövid felszólalásom lenne “Volt egyszer egy Zala rádió” címmel.

Bicsák Miklós: Napirend előtt szeretnék szót kérni három rövid témában. Első: Palin városrésznek egy köszönet kifejezés. Második a 2-es helyi járattal kapcsolatos, ahol a Kalmár utcában szállnak le és fel. Harmadik pedig a volt 23-as járattal kapcsolatosan. Kérdéseknél szeretnék a 74-es úttal kapcsolatban szólni. Ugyanúgy sártenger van. Áldatlan állapotok uralkodnak az Inkey kápolnától a lazsnaki volt szociális otthonig.

Balogh László: Egy napirend előtti felszólalásom lenne. “Nagykanizsa városközpontjának forgalomcsillapítását szolgánál a Huszti téri körforgalom megépülése” címmel. Négy kérdésem lenne: közgyűlések időpontjáról, városi honlap hiányosságairól, elősegítenénk a helyi építészeti értékek megóvását, fennmaradását, megőrzését, Zala György Erzsébet királynő szobrának másolata helyet kaphatna-e az Erzsébet téren. Jelezem, hogy Röst János urat nem interpellálom.

Dr. Kolonics Bálint: Napirendekhez kapcsolódóan lenne észrevételem. Az egyik észrevételemet már részben Polgármester Úr megoldotta, mégpedig azt, hogy az interpellációk, kérdések napirendi pont keretében és azzal az anyaggal összefüggésben került kiosztásra a peres ügyekről készült tájékoztató. Az önkormányzat megalakulásának az első pillanatától fogva napirenden van ez a kérdés, és azóta készül ez az anyag. Én magam is kértem. Én annyi kiegészítést kérek Polgármester Úrtól, hogy önálló napirendként vegyük fel a napirendek közé. Tehát a kérdések közül leválasztjuk, nyilván ott hozzászólni nem lehet, tehát legyen önálló napirend, ahol a képviselők felvilágosítást tudnak kapni e napirend kapcsán. A napirendi pontok másik része, az az önálló képviselői indítványokat érinti. Polgármester urat kérem, hogy Jegyző Úr segítségre támaszkodva döntsék el azt, hogy mely napirendi pontok felvételére kerülhet itt sor a mai közgyűlésen, hiszen vannak itt olyan képviselői indítványok, amelyekben nem készült előterjesztés, ami például rendeletmódosítást jelent, ott rendeleti javaslatnak, rendelet egységes szerkezetének kellene szerepelnie az előterjesztésben. Hangsúlyozom, hogy nem a képviselőtársaim munkáját kívánom ezzel a kritikával illetni, inkább azt gondolom, hogy a hivatalnak kellett volna ebben a kérdésben a képviselők segítségére rendelkezésre állni, és ezeket az előterjesztéseket segíteni elkészíteni, de a közgyűlés szempontjából ezeknek az előterjesztéseknek bizonyos részei nem tárgyalhatóak így, hiszen határozati javaslatokat tartalmazó előterjesztésekkel nem fogunk tudni itt új rendeletet alkotni. Napirend előtt szeretnék egy rövid hozzászólást tenni, mégpedig a közforgalmi utak és csomópontok tisztántartása kérdésében.

Bárdosi Gábor Jenő: Napirend előtt két témában szeretnék hozzászólni. “Mozgássérültek részére készült útszakasz 3 m-es elkészítése nem hiszem, hogy túl bonyolult feladat lenne” témában. A második pedig “A víz és csatornadíjak megállapítása a jogszabályi keretek teljes betartásával történjen” címmel.

Horváth István: Napirend előtt szeretnék szólni a Rózsa utcai volt hírlappavilon és trafik elbontásával kapcsolatban és egyben átkötő járda, ami a Rózsa utcától a Zemplén utcáig húzódik. Ennek a kivilágításával kapcsolatban szeretnék szólni majd.

Tóth Nándor: A kérdéseknél Kiskanizsa főterével, a Templom térrel és az ott uralkodó állapotokkal kapcsolatosan szeretnék kérdést feltenni.

Polai József: Az út menti szeméthegyekkel kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni.

Szőlősi Márta Piroska: Az interpellációk, kérdéseknél szeretnék a digitális antennákkal kapcsolatban kérdést feltenni.

Karádi Ferenc Gyula: Napirend előtt szeretnék hozzászólni a folyamatban lévő tervezések és kivitelezések, beruházásokkal kapcsolatos ügyben.

Böröcz Zoltán: Polgármester úr, Ön azt az indítványt tette számunkra, hogy a 14-es és 33-as számú napirendi pontokat vegyük le napirendről, illetve Ön nem terjeszti elő. Tekintettel arra, hogy mindkettő a településrendezési és építészeti, műszaki tervtanáccsal foglalkozik, egyrészt a működésének szabályozásával, másrészt pedig a tervtanács tagjainak kinevezésével, kérem, egy gondolattal indokolja meg, annál is inkább mivel, hogy bizottsági szakaszon ezen kérdések tárgyalása túl van. Tegnap éppen az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság alkalmasnak találta a mai ülésre tárgyalásra. Milyen hatás az, ami alapján Ön ezt most visszavonta? A másik dolog. Lehet, hogy nem illő és csak egy mondatban teszem. Röst képviselő által tett indítványt, kérem, hogy ne fogadjuk el, mert elképzelhetetlen, hogy az üzleti terveket együtt tárgyaljuk a költségvetéssel. Az az elv, amelyik a költségvetés részének tekinti, az régen túlhaladott. Az üzleti terv, az egy biztos bevételi és kiadási oldala a költségvetésnek. Épp úgy korábban üzleti terveket elfogadni, mint ahogy végig kell gondolni azt, hogy egy intézménynek a bevételét, kiadását mi módon szabályozzuk, tehát nem halasztható az üzleti tervek megtárgyalása.

Jerausek István: Napirend előtt szeretnék két gondolatot felvetni. Mégpedig a Csónakázó-tót megközelítő buszjárattal és a 700 éves Fakossal kapcsolatos problémákat szeretném elmondani.

Marton István: Több hozzászólót és jelentkezőt nem látok. Először megszavaztatjuk a napirendeket. Tóth úr sajnálom, hogy nem lát okot arra, hogy a 4-es napirendet miért hagyjuk a napirendek listáján. Pedig hát Ő volt, aki leghangosabban bírálta azt a jelenséget, hogy alkalmi bizottságot később előléptettek Közbeszerzési Bizottsággá és ez ennek a likvidálásának az érdekében történik. A napirend levételét ezért nem tudom támogatni. A 35-ös napirendi ponttal kapcsolatban két dolog is szólt. Egyik képviselőtársunk azt javasolta, hogy vegyük le. Természetesen nem vehetjük le. Én tökéletesen azonosulok azzal az állásponttal, amit Böröcz társunk javasolt és előbbre meg azért nem óhajtom tenni, mert figyelmesen el kell olvasni az 1-es napirendnek a címét. Tehát itt nem a költségvetés elfogadásáról van szó, hanem az ezzel kapcsolatos munka állásáról, ami egyébként valóban ilyen 99-99,5 %-ban maga a költségvetés is. Nem javaslom levételre Röst úr által támogatott 30. napirendi pontot, az ügyvezető-főszerkesztő kinevezését sem. Röst úr javasolta még, hogy vegyük le a 17-es napirendi pont tervezetét. Én nem javaslom a levételét. Ha a kezdetről értesültek a választópolgárok, akkor a végkifejletről sem árt, ha értesülnek. Azt el tudom fogadni, hogy a peres eljárásokról szóló napirend legyen a zárt ülés első napirendje. Így terjesztem be szavaztatásra. Éppen a személyiségi jogok érvényesülése miatt én azt javasoltam, hogy kettészedjük, de így talán még szerencsésebb, hogyha ezzel nyitjuk a zárt ülést. Nem szerencsés SZMSZt-t határozattal módosítani, de én azt hiszem, hogy ennek ellenére érdemes megtárgyalni, mert az elv olyan, amiben szerintem a testület egyetért, de a módosítást meg javaslom a következő közgyűlésen megtárgyalni Röst úr által felvetett polgármesteri tájékoztató, illetve interpelláció kérdéskörének megnyugtató egyszer és mindenkorira történő rendezésével is, mert hát képviselőtársam ülésről-ülésre csúsztat egyet, holott én világosan felolvastam a SZMSZ-ből, hogy mi a lehetőség és azokon a játékszabályokon belül, amit az SZMSZ biztosít nekünk, sosem próbáltunk túlterjeszkedni ebben az ügyben sem.

Dr. Kolonics Bálint: Egy módosító javaslatom lenne még, amit elfelejtettem megtenni. Itt kiosztásra került a polgármesteri tájékoztatóhoz kiegészítésként az SPLC-N Kft-vel kötendő szerződés. Én ezzel a kérdéskörrel óvatosan bánnék. Amennyiben kizárólag jelen tartalmi kérdések kerülnek megvitatásra nyílt ülésen, akkor ám legyen, de én szerencsésebbnek találnám azt, hogy önálló napirendként a zárt ülések keretében tárgyaljuk, hiszen itt különböző vételárról, vételár kedvezményről és önkormányzati gazdasági érdekről van szó. Hivatkozva a mai bizottsági ülésen megvitatottakra és elhangzottakra, lehet, hogy olyan kérdések vetődnek fel a közgyűlésen is, amit szerencsésebbnek tartanék gazdasági érdekből zárt ülésen megtárgyalni.

Marton István: Elfogadom. Tegyük át a zárt ülés 2. napirendi pontjává. Első javaslata volt Tóth úrnak, hogy a 4-es napirendi pontot vegyük le. Én nem támogatom, aki egyetért azzal, hogy maradjon, az kérem, nyomja meg az igen gombot. Jó, akkor szavazhatjuk a reciprokát is. Aki egyet ért Tóth úrral, az nyomja meg az igen gombot. Én nem támogatom.

 

A közgyűlés 9 igen, 15 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Marton István: A 35-ös napirendi pontról kétszer is kell szavaztatnom. Először Röst úr azt javasolta, hogy vegyük le. Én nem támogatom Röst úr javaslatát.

 

A közgyűlés 6 igen, 17 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Marton István: Ugyanebben a témakörben olyan javaslat is volt, hogy tegyük az első helyre, amivel én akkor tudnék egyetérteni, ha ma február 15-e lenne, és ma a költségvetésről kellene dönteni, tehát az sem támogatom, hogy előbbre vegyük, mint a tervezett helyre. Aki nem támogatja, hogy előbbre vegyük, az kérem, nyomja meg a nem gombot.

A közgyűlés 7 igen, 16 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Marton István: Röst úr javasolta, hogy vegyük le a 17-es napirendi pontot. Én nem támogatom.

 

A közgyűlés 4 igen, 17 nem és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Marton István: 30-as levételét szintén nem támogatom.

 

A közgyűlés 6 igen, 18 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Marton István: Támogatom Dr. Kolonics Bálint javaslatát, hogy a zárt ülésen tárgyaljuk a peres ügyeket, személyiségi jogokra tekintettel. Ezért első zárt ülési napirendi pontként javaslom megtárgyalni. Kérem, hogy nyomják meg az igen gombot, ha egyet értenek velem.

 

A közgyűlés 24 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Elfogadom azt a javaslatot is, hogy az SPLC-N-ek az ingatlanértékesítés zárt ülésen legyen, mondjuk a második helyen, az előző megszavazott napirend után. Kérem, aki ezzel egyetért, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Javaslom az ügyvezető-főszerkesztő megbízására való napirendi pontot a polgármesteri tájékozató elé, lévén, hogy az érintett nem kér zárt ülést, tehát így lehetőség van arra, hogy ne zárt ülésen tárgyalja a testület. Erről így nem kell szavazni. Szavazni kell viszont 34-esről, az önkormányzati tulajdonú ingatlanok kikiáltási árának megállapításáról Azt hiszem erről sem kell szavazni, mert vissza visszük a nyílt ülésre. Ez saját kompetenciám. Magyarul nincs arra szükség, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanoknak a kikiáltási ára zárt ülésen tárgyalásra kerüljön. Ezért javaslom a főszerkesztői napirend elé. Tehát a nyílt ülésnek hátulról a negyedik napirendjének. Aki egyet ért ezzel, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 21 igen és 3 nem szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Szavaztatni kell a 31-es és a 32-es pontokról. Először a 31-esről. 31-es, 32-es, 35-ös. Tehát ezek nem automatikusan zárt ülések. Tehát sorban szavaztatok a 31-esről a 32-esről és a 35-esről. Ezeket javasoljuk itt hagyni. Aki egyetért a 31-es zárt ülésen történő tárgyalásával, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 21 igen, 2 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Aki egyetért, hogy a 32-es napirendet szintén zárt ülésen tárgyaljuk, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 21 igen, 2 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Kérem a 35-ről ugyancsak az igen gomb megnyomását. Tehát azt is hagyjuk a helyén a zárt ülésen.

 

A közgyűlés 23 igen és 1 nem szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Kérem, aki el tudja fogadni a javasolt napirendi pontok részleteiben megváltoztatott menetrendje után kialakuló új menetrendet, az kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 18 igen, 2 nem és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

Napirendi pontok:

1. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évi költségvetési tervezetének aktuális állapotáról (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Szita László könyvvizsgáló

2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …/2007.(….) számú rendelete a 44/2006.(X.18.) számú, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletének módosítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Rimex Kft. Nk. Teleki u. 19.

3. Javaslat az adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselők anyagi érdekeltségéről szóló 44/2004.(XII.15.) számú önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

4. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közbeszerzési Szabályzatának jóváhagyása (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

5. Hozzájárulás megadása a Pénzügyminiszter által tervezett fogadóirodai pályázathoz (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

6. Az Erzsébet tér 14-15. szám alatti műemlék épület részleges felújítása – pályázat igénybevételével (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

7. Csatlakozás az Országos Labdarúgópálya Létesítési (OLLÉ) Programhoz (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

8. Beszámoló az oktatási-nevelési intézmények kötelező eszközjegyzékének 2006 évi teljesítéséről (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívottak: 9 óvoda, 10 általános iskola, 5 középiskola igazgatója, zeneiskola vezetője

9. Javaslat az oktatási-nevelési, közművelődési és közgyűjteményi intézmények alapító okiratának módosítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívottak: 9 óvoda, 10 általános iskola, 5 középiskola igazgatója, zeneiskola vezetője, HSMK, Móricz Zsigmond Művelődési Ház, Halis István Városi Könyvtár vezetője

10. Javaslat a “Hazavárunk” ösztöndíj bevezetésére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

11. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2007 évi Rendezvénynaptár elfogadására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

12. Kalmár utca kikötése építési program (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

13. Keleti városrész parkolási koncepciója (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

14. Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodás módosításának jóváhagyása (írásban)

Előterjesztő: Polai György irodavezető

15. Megállapodás megkötése a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala közötti belső ellenőrzési feladatok végzésére (írásban)

Előterjesztő: Polai György irodavezető

16. Vásárcsarnok december 24-i ünnepi nyitva tartásával kapcsolatos problémák vizsgálata (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

17. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és Zalakomár Község Önkormányzata közötti intézményfenntartó társulás létrehozására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívottak: Zalakomár Község Önkormányzata Varga Miklós polgármester, Egyesített Szociális Intézmény Koller Jutka intézményvezető, Családsegítő Központ Szentgyörgyvölgyiné Dr. Kaszás Gizella intézményvezető

18. Javaslat a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács önkormányzati képviseletének ellátásra (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

19. Javaslat az Egyeztető Bizottság tagjainak megválasztására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

20. Papp Nándor képviselő önálló indítványa városi kertész, valamint városgondnok foglalkoztatására vonatkozóan (írásban)
21. Polai József és Tóth Nándor képviselők önálló indítványa közúti közlekedési táblák cseréjére vonatkozóan (írásban)
22. Polai József és Tóth Nándor képviselő önálló indítványa SZMSZ módosítására (írásban)
23. Bárdosi Gábor képviselő önálló indítványa Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a vállalkozások támogatásáról szóló 20/2005.(V.9.) számú rendelete módosítására (írásban)
24. Bicsák Miklós képviselő önálló indítványa az autópálya Palin városrész lakott területei mellett zajvédő fal építésére vonatkozóan

Bene Csaba képviselő önálló indítványa zajvédő fal építésére vonatkozóan (írásban)

25. Dr. Károlyi Attila képviselő önálló indítványa a Római Katolikus Temetőben a nagybakónaki mártírok emlékmű újraépítésére vonatkozóan (írásban)
26. Dr. Károlyi Attila képviselő önálló indítványa a Terv utca nevének megváltoztatására vonatkozóan (írásban)
27. Tóth Nándor képviselő önálló indítványa Nagykanizsa és Magyarkanizsa között testvérvárosi kapcsolat kiépítésének kezdeményezésére (írásban)
28. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlanok kikiáltási árának megállapítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

29. Javaslat ügyvezető-főszerkesztő megbízására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

30. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

31. Interpellációk, kérdések (írásban)

Zárt ülés:

32. Tájékoztató a folyamatban lévő és a 2002-2006. között lezárult peres ügyekről (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

33. Beszámoló a konyhával rendelkező intézményeknél végzett vizsgálat eredményéről (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

34. Ipari Parkban ingatlanértékesítés az SPLC-N ingatlanfejlesztő, Ingatlanhasznosító Kft részére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

35. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város által gazdasági társaságok felügyelő bizottságába delegált tagokra vonatkozó határozat kiegészítésére, valamint az alapítványok kuratóriumába delegált tagok megválasztására hozott határozat megfelelő részeinek hatályon kívül helyezésére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

36. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2007. évi üzleti tervének jóváhagyása (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívottak: Silló Barnabás ügyvezető - KanizsaNet 2000 Kht.

Maros Sándor ügyvezető - Kanizsa TV Kft

Maros Sándor mb.ügyvezető - Kanizsa Újság Kft.

Karácsony Károly ügyvezető - Kanizsa Uszoda Kft

Gőcze Gyula ügyvezető - Nagykanizsai Gazdaságfejlesztő Kht.

Gőcze Gyula ügyvezető - Nagykanizsai Régió Ipari Park és Logisztikai Központ Kft.

Gáspár András ügyvezető - VIA Kanizsa Városüzemeltető Kht.

Dr. Berlinger Henrikné - Nagykanizsai Szociális Foglalkoztató Kht.

37. Javaslat önkormányzati tulajdonú bérlakás bérlőjének kijelölésére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

38. Fellebbezések (írásban)

 

 

Napirend előtti hozzászólások:

 

Tóth László: Miután áttanulmányoztam a Szombat este megkapott 2 kg 25 dkg-os közgyűlési anyagot, Thomas J. Wattsonnak, az IBM legendás vezérének egyik gondolata jutott eszembe, miszerint a bölcsesség annak a művészete, hogyan hasznosítsuk legjobban a tudásunkat és az időnket. Akkor jól elvoltam ezzel a gondolatsorral, de január 23-án olyan eset történt az önkormányzat történetében, amire még nem volt példa. A Pénzügyi Bizottság ülésén nem jelent meg a hivatal egyetlen egy dolgozója sem a költségvetés készítésével kapcsolatos napirend kapcsán. Akkor úgy gondoltam, hogy ezt a gondolatot, és hogy miért ragadt meg bennem Wattsonnak a gondolata, akkor megosztom Önökkel okolásul és tanulság végett. Az IBM-nek sikereinek az volt a titka, hogy Wattson egy rendkívül fegyelmezett és versenyképes gárdát hozott létre. Munkatársaitól elvárta, hogy pontosan ismerjék a termékek működését, összeszerelésének és karbantartásának módjait. Meg volt róla győződve, hogy a kiváló ügyfélszolgálat hosszú távon biztosítja a vállalat eredményességét, és nem sajnálta a pénzt, sem energiát, hogy a maga korában egyedülálló megoldásokkal segítse a vásárlókat, a vásárlókkal való minőségi kapcsolatok kialakítását. Munkatársaitól kreatív és eredeti megoldásokat várt, amikor arról volt szó, hogyan lehetne teljes mértékben megfelelni az ügyfelek elvárásainak. Állítólag egyszer minden falra kifüggesztett az IBM irodában egy táblát egyetlen szóval “Gondolkozz”. Ezzel emlékeztetve minden munkatársát arra, hogy miért is kapják a fizetésüket a vállalatnál.

Halász Gyula: Magyar Köztársaság kormánya 2006-ban elfogadta a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet, amely Új Magyarország Fejlesztési Tervként ismeretes. Ez azért fontos számunkra, mert 2007-2013. között meghatározza azokat a kereteket, amelyeket az Európai Uniós pénzek befogadásával együtt az ország felhasználhat. Elfogadásra kerültek a regionális, illetve az operatív programok. Ez által 8.000 milliárd forint jöhet pályázati úton az országba. A mi régiónkban ebből 128 milliárd forintot lehet felhasználni. Miért fontos ez? Azért fontos, mert itt csak azok az önkormányzatok lehetnek sikeresek, akik kellő fejlesztési tervekkel állnak elő, konkrét fejlesztési stádiumban vannak a tervei, kellő társadalmi támogatottsága van, és kellő lobbi erővel rendelkeznek. Ehhez partneri viszonyt kell kialakítani, és a közgyűlésben stratégiai kérdésekben megállapodásra kell jutni. Meggyőződésem, hogy csak összefogással lehet sikeres Nagykanizsa. Ezért a fejlesztési terv kidolgozásánál a Nyugat-Dunántúli Régióban elfogadott operatív program prioritásaira kell építeni. Ezek a következők: gazdaság- és városfejlesztés, infrastrukturális beruházások, turizmusfejlesztés, közszolgáltatások fejlesztése, környezetvédelem és közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Ezen célok megvalósulása érdekében az SZDSZ támogatja a helyi fejlesztések megvalósulását és azt kéri, hogy a legrövidebb időn belül tárgyaljuk a fejlesztési elképzeléseket.

Marton István: Ehhez annyit kívánok megjegyezni, hogy most kezdődött el az Ipari Parknak a rendbetétele, amit azért az elmúlt négy évben “sikeresen” juttattak arra a pályára, ahol állt ezelőtt pár hónappal. Éppen a napokban írtam alá a belváros rekonstrukciós fejlesztési tervét, ami szintén ebből a 128 milliárdból, ami a régiónak van ígérve, adott esetben részesülhet.

Röst János: Látja Polgármester Úr, e miatt kellene a polgármesteri tájékoztató, hogy ezeket a gondolatokat megossza velünk, mert így hiányosak az információink. Rátérnék arra, amiért szót kértem. Szeretnék kifejezni köszönetet, mégpedig Simánné Mile Évának. Sokan nem tudják közülünk, hogy február 1-jétől már nem fog dolgozni a hivatalban. Én úgy gondolom, hogy olyan kolléga távozik tőlünk, aki mind szakmailag, mind emberileg elismert volt, és elég nagy űrt fog maga után hagyni, hiszen Őneki a szociálpolitika a szívügye volt, és ezért ütközéseket és harcokat is képes volt megvívni. Én innét kívánok neki jó egészséget a következő munkájánál mind szakmailag és a magánéletében sok boldogságot. Arra kérném Polgármester Urat, hogy a közgyűlés nevében egy köszönőlevelet fogalmazzon meg és írja meg. Ezt egyébként Dr. Csákai Iván elnök úr a bizottságnál megtette és köszönet érte. Jegyző úrtól pedig azt kérném, hogy próbáljon meg olyan légkört teremteni a hivatalban, mind szakmait, mind pedig morálist, amiben a hasonló …. nem fordulnak elő.

Marton István: Amit az előbb említettem, természetesen értelemszerűen a következő közgyűlési polgármesteri tájékoztatóba szerepelni fog, de épp említettem, hogy tegnap előtt írtam alá, tehát nem szerepelhetett a kiküldött anyagban. Egyébként Simánné Mile Éva tevékenységét személy szerint is mindig nagyra értékeltem. Örülök neki, hogy a szakbizottság már megköszönte. Természetesen én magam is ezt megteszem.

Papp Ferenc: Tavaly év decemberében mindnyájunkat meglepett, bár többen tudták, hogy ez hamarosan várható, hogy a Magyar Rádió Zrt. vezetése megszüntette, felszámolta 9 évi működés után a Magyar Rádió Nagykanizsai Regionális Stúdióját. Én úgy gondolom, hogy nekünk, a város képviselőtestületének egy-két percben mindenképpen meg kell köszönni ennek a csapatnak a munkáját, amely valóban közszolgálatságból példát mutatott és valóban a régióban a megyén túlmutatóan is hallhatóan lehetett érezni azt, hogy a város közéletéről, gazdaságáról, társadalmi, kulturális életéről rendszeresen tudósítanak. Úgy gondolom, hogy ez a 10-15 fővel működő - a legjobb működés idején, amikor a legtöbb támogatást kapták majdnem 20-an is voltak részfoglalkozásúakkal, szerződéses viszonyban állókkal együtt - csapat valóban jól szolgálta Nagykanizsa érdekeit, de Nagykanizsa Önkormányzata is ciklusuktól függetlenül mindig jó partnere volt és együttműködött, segítette a rádió tevékenységét. Ebből a csapatból jelenleg hárman tovább tudnak dolgozni, tehát a regionális rádiónak, a régió rádiónak dolgoznak, viszont több tehetséges, egyetemet, főiskolát végzett, köztük nyelveket beszélő, majdnem fiatalember munka nélkül maradt. Én úgy gondolom, hogy nézzük meg a lehetőségét, hogy különböző intézményekben, egyéb helyeken, vállalkozásoknál hol lehetne számítani ezeknek a munkatársaknak a tevékenységétre, hogy továbbra is itt maradjanak a városban. Úgy gondolom, hogy mindnyájunk nevében megköszönthetjük a szerkesztőség tagjainak a munkáját, és nem csak a riporterekre, szerkesztőkre, hanem a technikai dolgozókra is gondolok, a zenei szerkesztőkre, a társadalmi megbízatásúakra is - egy főhajtást mindenképpen megérdemelnek.

Marton István: Sajnos a jelenlegi gazdasági helyzetben tucatszám vannak rendkívül értékes emberek szakmai önéletrajzai a megfelelő osztályokon, és ezek közül igen kevésnek tudunk valamit is ajánlani, ami nem azt jelenti, hogy nem próbálunk segíteni, ha valahol valami kis lehetőség adódig.

Bicsák Miklós: Palin új városrésznek köszönetet szeretnék mondani, hogy kivárta, hogy türelemmel kivárta, hogy 2007. február 1-jével a XX-as háziorvosi rendelő megkezdi Palin, Alkotmány u. 100. alatt lévő rendelését Dr. Hajdú Katalinnal. Palinból gyerekek, idősek, munkába járók nagyon örülnek, hogy az úgynevezett Kalmár utcai helyi járat, buszmegálló kiépült, de senki figyelmét nem keltette fel, hogy oda legalább egy fedelet elhelyeztek volna. Kérem Polgármester Urat, hogy ezt vizsgálja meg.

Marton István: Bicsák úr több mint fél perccel túllépte a másodiknál a megengedett időt. A harmadikat kérem, hogy a következő közgyűlésen mondja el. Vagy esetleg, ha kérdéssé formálható, akkor talán úgy a megfelelő helyen.

Balogh László: Napirend előtti felszólalás, az interpelláció és a kérdés műfaját nem mindig használjuk megfelelően a közgyűlésben. Én most lakossági megkeresésre a figyelemfelkeltés legerőteljesebb módját választom, a napirend előtti megszólalást. Teszem ezt azért, mert képviselői körzetemből. a 3. számú választókerületből, annak is a Huszti tér 1., 2. és 5. számú házaiból többen megkerestek aláírásokkal megerősítetten. A kérés és a kérdés a következő. Tudják az ott lakók, hogy Nagykanizsa városközpontjának forgalomcsillapítását szolgálná a Huszti téri körforgalom megépülése. Ennek már megszületett az engedélyezési és tender terve. Hol áll ez az ügy jelenleg? A Rozgonyi utca két oldalán található társasházak szűkös előtérrel rendelkeznek. A mai állapotban sokszor szabálytalanul kanyarodnak a járművek. A jelzőlámpás forgalomirányítás sokszor rosszul működik. Az úgynevezett belső körgyűrű megépülésének fontos eleme lenne a Huszti téri körforgalom megépülése. Segítene a Zrínyi uutca kikötése kapcsán is, sőt előbbre való és fontosabb lenne, mint az Arany J. utca, Királyi Pál utca, Petőfi utca összekötése. Ez az ötlet – mármint a Huszti téri körforgalom – nem találkozna a városlakók tiltakozásával, ellenben Ők kérik általam, épüljön meg 2007-ben a Huszti téri körforgalom. Ennek a költségvetésben lenne is helye, például az Arany János utca, Király Pál utca, Petőfi utca összekötését szolgáló területszerzés keretösszege. Ezt kérem tisztelettel a közgyűléstől és Polgármester Úrtól.

Dr. Kolonics Bálint: Azért kértem szót napirend előtt ebben a kérdésben, mert ha jól emlékszem, és november hónapban kértem Polgármester Úrtól azt, hogy lépjen fel annak érdekében, hogy a városba bevezető utak, illetve körforgalmak nagytakarítása címszó alatt a program továbbfolytatásaként feltakarításra kerüljenek és ezzel a város arculata, képe javuljon. Ez, Polgármester Úr meg is történt a Saubermacher-Pannónia Kft. és a Via Kanizsa Kht. együttműködése keretében. Erről Horváth Balázs ügyvezető úr tájékoztatta a hivatalt és engem is. Azért kértem szót ebben a kérdésben, mert tanulságos az, hogy a körforgalmak és a szegélyek feltakarításakor 13 tonna hulladékot szedtek össze és takarítottak fel, és tájékoztatása szerint az utóbbi egy-két évben ezeknek az útszakaszoknak a takarítására nem került sor. A kérdés felvetődik akként is, hogy kinek a feladata lenne bizonyos közforgalmi utaknak a karbantartása és tisztántartása. Polgármester úr bizonyos útszakaszok, így a Garay és a Magyar utcai körforgalom tisztántartása és karbantartása a Közútkezelő feladata lenne. Azért kértem most szót, hogy megkérjem Polgármester Urat arra, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, és hívja fel a Közútkezelő figyelmét, hogy a saját költségén végezze el ezeknek a körforgalmaknak és közforgalmi utaknak a karbantartását, tisztántartását, ne nekünk kelljen a gazdasági társaságokon keresztül ennek a tisztántartásáról gondoskodni, figyelemmel arra, hogy jön a téli időszak és a síkosítás mentesítés következtében, illetve az autópálya építés következtében fokozottan nagy lesz most a szennyeződés veszélye és a tavaszi nagytakarítást már ne nekünk kelljen, hanem a Közútkezelőnek megtenni.

Marton István: Többször tárgyaltunk erről a Közútkezelővel. Úgy tűnik, ennyire van erejük, illetve, ami most a legégetőbb kérdés, az Inkey kápolna felett az az építkezés, az viszont a Betonút Építőé. Csinálják is, de az eredménye, az rendkívül kevés. Én magam is többször láttam, amikor mossák, dörzsölik, de végül is olyan túl sokat nem tudnak elérni vele, de továbbra is rajta leszünk. Egész biztos vagyok benne, hogy a tavasszal ugyanúgy rá kell segíteni, mint ahogy megtettük azt az ősszel.

Bárdosi Gábor Jenő: Az első témám a december 14-i közgyűlésen napirend előtt volt. Azt gondoltam – Polgármester Úrral nagy egyetértésben –, hogy egy mozgássérülteknek készült járdaszakasz, az nem egy nagy munkát igénylő történet. Az elvégződik egy hónap alatt. A mai napig ugrálni kell a mozgássérülteknek a Petőfi u. 5. szám alatt a Leánykollégium előtt. Kérem Polgármester Urat, hogy tegye meg a szükséges intézkedést.

Marton István: Megtesszük.

Bárdosi Gábor Jenő: Második témámként azt nevezetem meg címnek, hogy “víz-, csatornadíj megállapítása jogszabályi keretek tejes betartásával”. Miért mondtam ezt? Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 352/2006.(XII.14.) számú határozatot hozott a víz-, csatornadíj megállapítására. Úgy határozott, hogy a vízellátás és csatornaszolgáltatás köbméterenkénti fizetendő díját nem emeli, az a 2006-os szinten marad, egyidejűleg bevezeti a rendelkezésre állási díj fizetésének kötelezettségét. Az Alkotmánybíróság 2006. június 30-án egy önkormányzat ügyében ugyan, de aztán ezt később kiterjesztve, 27/2003. rendeletét módosítva rendelkezést hozott, amely rendelkezésnek nagyon egyszerű története van. A törvény nem teszi lehetővé a fogyasztás nélkül történő fizetési kötelezettség megállapítását, és ezért azok az önkormányzatok, valamint vízmű társulatok, akik ezt megtették azoknak 2007. június 30-ig adott határidőt, hogy ezt az alkotmányellenes tevékenységüket megszüntessék. Én azt gondolom, hogy nem gondolnám, hogy vízmű társulatunknak, sem önkormányzatunknak, hogyha 2007. június 30-ig egy rendeletét Alkotmányellenesség miatt vissza kellene vonni. Kérem Jegyző Urat, Polgármester Urat, sürgősen nézzenek utána ennek a döntésünknek, még mielőtt valaki más teszi meg az Alkotmánybíróság felé, hogy mi is bekerüljünk a sorba.

Dr. Kelemen Marcell: Nem ismeretlen előttem ez az alkotmánybírósági döntés. Amikor a közgyűlés ezt tárgyalta, akkor ez már megszületett. Az Alkotmánybíróság azt mondja, hogy ami a fogyasztástól független alapdíjszerű bevezetett díjtétel vagy a díjnak egy része, az nyilvánvalóan alkotmánysértő. A Zala Megyei Közigazgatási Hivatal semmilyen észrevételt nem tett ebben az ügyben. Mi ezt megbeszéltük a hivatalban a kollegákkal, hogy itt a különböző átmérőkhöz, tehát a vízfogyasztáshoz kötött az alapdíj. A Közigazgatási Hivatalhoz tartozik Nagykanizsa környékének nagy része, illetve Zala megye nagy része. Ezt megyei szinten minden egyes önkormányzat hasonlóan fogadta el, hisz csak a mi Vízművünk nem tudom hány 60-70 önkormányzatnak biztos, hogy szolgáltat itt a környéken. Egyetlenegy önkormányzat esetében sem tett kifogást a Közigazgatási Hivatal, törvényességi észrevételt. Én úgy gondolom, hogyha bárkinek ezzel kapcsolatban alkotmányossági aggályai vannak, akkor az megteheti, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul és egy utólagos normakontroll keretében akár a nagykanizsai rendeletet, akár az összes többi önkormányzat rendeletét felülvizsgálat tárgyává teszi.

Horváth István: A december 14-i közgyűlésen kértem a Rózsa utcai volt hírlap pavilon és trafik elbontását. Az üzemeltető – siófoki cég – ezt meg is tette, csak az a baj, hogy részlegesen, ugyanis egy 1,80 magas 2 m széles elrozsdásodott fémlemez meredez az ég felé egy gázcsővel karöltve, rontva a város képét. Az szeretném kérni, hogy tüntessük el végleg. Gondolom, hogy ez nem különösebb probléma. A másik dolog, amit ugyanakkor felvetette, hogy az átkötő járdát, ami a Rózsát és a Zemplént köti össze, szeretném, ha kivilágítanánk, ugyanis több esetben történt már az, hogy kifosztottak embereket. Rá két napra mindezt jeleztem. Újra megtörtént. Két kandeláber kihelyezése azt gondolom, hogy nem tétel, és szeretném kérni, hogy ezt helyezzük ki.

Karádi Ferenc Gyula: Egy, a tervezés folyamata előtti beruházás kapcsán szeretnék egy pár gondolatot elmondani Önöknek, nevezetesen a Liszó és Surd szennyvízvezetékének, nyomóvezetékének fektetése során, illetve tervezési szakasza során felmerült a lehetőség, hogy a Miklósfán átvezető szakasz az érinti Miklósfa központját, azt a központot, amely még át sincs adva, és valószínűleg fel kellett volna bontani, ha Tóth Nándor képviselőtársam nem hív össze egy egyeztetést. Két-három héttel ezelőtt tartott egy egyeztetést a szennyvíztársulásnál és ott ezt a módosítást el tudtuk végezni. A mai napon összehívtam egy egyeztetést a helyszínre és a helyszínen történt megállapodás alapján ezt a nyomvonalat úgy tudtuk módosítani a tervező segítségével, hogy ezt a még át sem adott központot kikerüli a nyomvonal. A tervezés szakaszában történt ilyenfajta megállapodás. Ez olyan előrelépés, amit szeretnék mindenkinek a figyelmébe ajánlani, és a további beruházások során is ezt kell alkalmazni, hogy ilyen károkozás, ami itt megtörténhetett volna Miklósfán, az ne fordulhasson elő. Szeretnék köszönetet mondani két miklósfai lakosnak, akinek a területét érinti ez az új nyomvonal, nevezetesen Mozsolics Ferencnek és Molnár Józsefnek, akik egy szóra hozzájárultak ehhez az új nyomvonallal való átvezetéshez és így megvalósulhat az, hogy Miklósfa …..érintetlen marad.

Marton István: Nagyon örülök ennek a magatartásnak legalább két ok miatt. Egyrészt, hogy vannak köztünk olyan szakértő képviselők, akik időt, fáradtságot, energiát nem kímélve ilyen ügyekkel foglalkoznak. Itt Tóth képviselő úrra és Önre gondolok. A másik pedig, én személy szerint is levélben fogom a két érintett úrnak megköszönni, aki a tulajdonának a rugalmas használatbavételének engedélyezésével megmentett bennünket attól, hogy egy vadonatúj sok milliós rekonstrukciót ne romboljuk szét, és ne kelljen újra helyreállítani. Ezt írásban is kifejezzük.

Jerausek István: Két rövid gondolatot szeretnék felvetni. Az első, hogy az a tény mindannyiunk által ismert, hogy a Csónakázó-tó szép fejlődés előtt áll. Éppen ezért én meglepődve tapasztaltam, amikor megkerestek az ügyben, hogy a Csónakázó-tóra kijáró buszjáratot megszüntették. Mint elmondták, hosszú idő után sikerült végre egy fedett buszmegálló állíttatni oda és a buszjárat pedig eltűnt. Igaz, hogy ezt a dolgot a Volán részéről meg lehet magyarázni utas-, létszámcsökkenéssel, egyebekkel, de elmondták az ottaniaknak, akikkel beszéltem, hogy meglehet ezt oldani úgy, hogy Balogára és Fakosra közlekedő busz néhány járata tegyen egy fordulót a Csónakázó-tó bejáratánál, az tulajdonképpen két-három perc kitérést jelent neki, semmi nem kerül. Ez által ott le tudják bonyolítani a le és felszállást. A másik dolog ezen kívül, amit szeretnék felvetni, hogy tudomásomra jutott és az ottani városvezetők elmondása alapján, hogy Fakos ebben az évben ünnepli a fennállásának a 700. évfordulóját. Ebben szeretném Polgármester Úr segítségét kérni, hogy ezt az ünnepséget úgy szervezésben támogatná, mint úgy anyagiakban is egy bizonyos keretet erre biztosítana a költségvetésben.

Marton István: Az első ötlet szerintem egészen briliáns. Ez egészen biztos, hogy a nyári menetrendváltozásnál ezzel kapcsolatban előre tudunk lépni a Volánnál. A másik. Korábban erre volt kitalálva a képviselői keret, de az mivel megszűnt, korlátozott mértékben, de a szintén csökkentett, jelentősen csökkentett polgármesteri keretből erre valami összeget majd biztosítunk.

 

 

1. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évi költségvetési tervezetének aktuális állapotáról (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Szita László könyvvizsgáló

 

Marton István: Sokat gondolkodtunk, hogy milyen címet adjunk ennek a napirendnek, míg végül a “Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évi költségvetési tervezetének aktuális állapotáról” cím mellett állapodtunk meg. Kicsit félig behunyva a szemünket, talán lehetett volna előterjesztés is önmagában véve a költségvetés elfogadására, de úgy gondoltuk, hogy az alábbi okok miatt ez mégsem az, hanem csak egyelőre tájékoztató, valamint vannak benn olyan határozati javaslatok, amiknek az elfogadása szükségeltetik ahhoz, hogy a következő közgyűlésen a költségvetést el tudjuk fogadni. Itt jegyzem meg, hogy a február 15-i soron kívüli közgyűlésen gyakorlatilag a költségvetés lesz, illetve már most tudunk néhány olyan napirendi pontot, aminek lejár a határideje február 20-án, illetve 28-án, tehát azokat még mellé tesszük, de gyakorlatilag azt kell, hogy mondjam, hogy szinte egyetlen napirendi pontként tervezzük a költségvetés előterjesztését, és a soros februári ülésünket áttolva március 1-jére, majd a márciusi menetrend szerintit március 29-én tartjuk, tehát így módosul a napirendek, illetve az üléseknek a rendje. Ezt azért mondom, mert ugye sok elfoglalt ember van közöttünk, hogy a programjukat így tudják tervezni. No, hát hogy miért lett végül is tájékoztató, ennek legalább öt okát tudom felsorolni. Először is talán legfontosabb, hogy a normatívák jó része nem volt ismert, például a pénzbeli szociális ellátásoké sem. A második ok, hogy a lakás-felújítási és a lakásfenntartási támogatások, valamint a közcélú foglalkoztatás témakörében sem alakultak ki még a végleges számok addig, amíg ez az anyag készült. Harmadszor pedig szükségesnek tűnik, hogy a kisebbségi önkormányzatok költségvetési döntései is szerepeljenek, hisz hát mindjárt a vezértáblák után egyébként a tervezetük már szerepel. Nem szerepel még az oktatási intézmények túlóráival kapcsolatos vizsgálat a szeptemberi 10 %-os óraszámnövelés miatt, ami ugye húsbavágóan sajnos, de esedékes lesz, és a minimálbér változása miatt megváltozott a közalkalmazotti illetménytábla is. Tehát hogyha ezeket bátorkodtunk volna figyelmen kívül hagyni, akkor nyilvánvaló, jogos és súlyos támadások érhettek volna bennünket. Tehát ezért ez az, ami. Ezzel meg kívánom előzni, hogy esetleg egyesek azt mondják, hogy miért nem voltunk képesek ideterjeszteni, de itt mindjárt ki is kell, hogy jelentsem, hogy ez legalább 99,5 %-ban már maga a költségvetés. Tehát itt arról lehet szó, hogy egy-egy tétel változik, kikerül és bekerül, mert az egyensúly fenntartása további, az itt szereplő vagy általam majd ismertetett hitelek felvételét meghaladóan mindenképpen felrúgná, és tarthatatlan lenne a helyzetünk. Másik gondunk, ami nyilván szintén reagálnának, ha nem mi vezetnénk elő, nem mennénk elébe az ügyeknek, hogy a koncepcióval ez miért nincs teljes mértékig fedésben. Az is persze gusztus kérdése, hogy mi mennyire van fedésben mivel, de azt kell, hogy mondjam, hogy az novemberben készült, talán a közepén, igen, azt hiszem, november végén tárgyaltuk, olyan váratlan tételek bukkantak elő, amik mellett nem mehetünk el szó nélkül. Én nagyon húzni akarnám az időt, akkor reggelig ezekkel foglalkozhatnék, de most csak egyet említek. Ott van például a HSMK rekonstrukciója, ami a betervezett mintegy 660 milliós összegen belül, ha megvalósul, abból bizony a tisztelt polgárok, amikor átlépik a küszöböt, nem sokat vettek volna észre. Magyarul ott maradt volna a régi barna burkolat a falakon, illetve akár még a piros műbőr is. Néhány váratlan tétel úgy néz ki, hogy ebben a tájékoztatóban még 50 millióval szerepel, de közben elvégezték a pontos számításokat, minimális igény lenne legalább 86 millió Ft-ra. Én azt mondtam, hogy az akkora összeg, hogy azt semmiképp se lehet figyelembe venni, de azt hiszem, hogy nem tudunk eltekinteni attól, hogy legalább 70 milliót ne vegyünk figyelembe az itt szereplő 50 millióval szemben. Ezt már azért mondom, mert volt, aki már előzetesben megemlítette, hogy ha kihúzunk egy 20, megy egy 10 milliós tételt, akkor esetleg lehet költeni. Nem lehet költeni, mert az az egyensúly felbomlását eredményezné. Nagyon fontos volt számunkra, hogy amennyire lehet, álljunk ellen a megszorításoknak. Önök közül, gondolom, többen tájékozódnak, de elég rendszeres újságolvasónak lenni ahhoz, hogy láthassák, hogy milyen drasztikus megszorításokat végeznek, mondjuk 80-100 km-es körzeten belül a kisebb-nagyobb települések. Mi a rendkívül költségtakarékos megoldásokat helyezzük előtérbe, és semminemű drasztikus olyan jellegű megszorítást, hogy mondjuk intézményeket, mondjuk, iskolákat vonnánk össze, vagy ne adj Isten, megszüntetnénk, ez a tervezet nem tartalmaz. Nagyon fontos választási ígérete volt a FIDESZ-nek és jómagamnak személy szerint is, hogy rendezni kell az előző négy ciklus, tehát az elmúlt 16 év rendezetlen ügyeit. Ilyenekre gondolunk ugye, hogy Király u. 31. belső udvar ügye, éppen a régi piactér is. Ezek a kérdések részben, például a piactér, átnyúlnak oda, hogy el kell végezni a városban a szükséges alkotó rombolást. Rombolni a rombolandókat azért, hogy építhessünk. Erre talán a legszebb példa a régi piactér, de ilyen az Erzsébet tér északi oldala is ugye, egészen a kéményig, a Kiskastély bejárata előtt lévő épülettől értendő ez. De ilyen az Eötvös tér 1-3. is. Sajnos mindenütt van egy kicsi problémánk, nevezetesen, hogy nem egyedüli tulajdonos a város, hanem egy-egy magántulajdon mind a három ingatlan-együttesben előfordul, de ez ennek az évnek a feladata lesz, hogy ezeket megoldjuk. Ráutaló magatartás már egyesek részéről van arra, hogy ezt elfogadják, mármint ezzel kapcsolatos ajánlatát a városnak. Én azt hiszem, hogy eltekinthetek én attól, hogy itt a szöveges négy oldalt ismertessem. Talán annyit azért még mondanék, hogy az önkormányzat hitelfelvételi maximuma, az durván 2,4 milliárd Ft, de hangsúlyozom, ez elméleti szám, és azzal talán dicsekedni is lehet, hogy egy jó 20 %-kal kisebb, tehát 2 milliárdon belül tartjuk a tényleges hitelfelvételt. Az elméleti, meg a gyakorlati szám között a különbséget egyébként az is indokolja, hogy elméletben lehet, hogy kibírnánk ennyi hitelt, de hogy gyakorlatban biztos nem, az kétségtelen. No, hát ennyit az elméletről és a gyakorlatnak a szerves egységéről. Itt, mielőtt nagyon belemennénk a vitába, a határozati javaslatoknál módosítást teszek, tehát kérem az 1. javaslatnál a 800 millió Ft után kitenni a pontot. Ami utána van, az a másfél sor, az nincsen. Tekintsék úgy, hogy nem is látták. És a 2. pontnál pedig a 600 helyett 800-at javaslok. A 3.a.), az eléggé egyértelmű, a 3.b.)-nél annyit azért közbeszúrok, hogy a gazdasági és közhasznú társaságok Javadalmazási Szabályzatáról szóló határozatot hatályon kívül helyezik, de annak csak a jutalomra vonatkozó részét, vagyis, hát ez nyilván az érintetteknek húsbavágó, se intézményvezetőknél, se pedig a gazdasági társaságainknál és közhasznú társaságainknál jutalomra ne számítsanak a továbbiakban, tehát a 2007. esztendőre, amit ugye 2008-ban kellene kiosztani. Azt hiszem, hogy én minden lényegest elmondtam.

Röst János (Ügyrendi): Egy kérdésem lenne Polgármester Úrhoz, hogy minek tekintsük az előterjesztést? Ugyanis, ha költségvetésnek tekintjük, akkor egészen más a hozzászólás rendje, mint a tájékoztatónak. Emellett pedig kérném azt, hogy mielőtt a vita elindulna, a Könyvvizsgáló Úr kapja meg a lehetőséget, hogy értelmezze a beterjesztést, és véleményt mondjon róla. Ez azért érdekes, a kérdésem, mert hogyha azt mondja a polgármester, hogy ez költségvetés, akkor is másképp szólnak a képviselők, más időtartammal, más lehetőségek vannak, mint hogyha nem költségvetés. Számomra egyébként nem értelmezhető ez a beterjesztés így, mert ilyen még nem volt a városban, hogy költségvetés tárgyalásánál az I. forduló helyett egy tájékoztatót kapunk meg, amiben igazából érdemi szavazást nem is lehet elvégezni.

Marton István: Én azt hiszem, hogy öt, azaz öt pontban felsoroltam, hogy ez miért nem lehet első fordulós költségvetés. Azt is elmondtam, dehogy azért ez mégiscsak egy kvázi költségvetés, mert gondolom, olyan 99,5 %-osan így marad a február 15-i költségvetési tárgyalásra. Én azt hiszem, én tudom, hogy miről beszél Ön, ha ki se mondja, akkor is, hogy ugye a hozzászólás érdemi rendje egy költségvetési tárgyalásnál, mint itt. Én nem zárkózom el az elől, hogy olyan kérdésekkel vagy olyan felvetésekkel bombázzanak, minthogyha ez egy első fordulós tárgyalás lenne, hiszen elmondtam, hogy ez kvázi költségvetés, ilyen törvényi okoknak nem tehetett eleget, ahol meg egyébként elfogadták, ott teljesen törvénytelenül jártak el, de azt Képviselő Úr ugyanúgy tudja, mint én, és ezért kellett ezt a technikai megoldást választanunk. Egyébként még annyi kiegészítést kell tennem, hogy amivel érdemben változhat a február 15-i anyag, az az, hogy azon természetesen és értelemszerűen ott lesznek a hiteltáblák is, ami itt most nincs pontosan az előbb elmondottak miatt.

Bogár Ferenc: Akkor egy-két kérdést szeretnék feltenni, amihez véleményt lehetne mondani. Az egyikre máris kaptam választ, a hitelállomány, a hiteltáblákat én is hiányoltam. A másik, amit szeretnék megkérdezni, hogy valamennyi táblázatban miért nincs összehasonlító adat 2006-ra vagy azelőttre vonatkozóan? Ugyanis így az érdemi összehasonlítás lehetősége nem mindig biztosított. Szeretném megkérdezni, hogy a 11. mellékletben Szabadhegy utcához területszerzés címén szerepel 45 millió Ft tervezve, ugyanakkor bizottsági üléseken, amikor területszerzésről volt szó, ami építkezéssel összefügg, mindig azt a választ kaptuk, hogy telekspekulációt az önkormányzat nem folytat. Akkor mi indokolja, most 45 millió Ft-tal mégis ilyen irányú elképzeléseink vannak? Szeretném megkérdezni, hogy a részvények eladását mi indokolja, és milyen árfolyamon lehet eladni őket, érdemes-e megválni tőlük? Amit szeretnék megkérdezni még, átgondolt-e a Petőfi, Királyi Pál, Arany János utca átkötése a Magyar utcai elfuserált csomópontra? Ezáltal a Királyi Pál utcának az amúgy is szűk keresztmetszetén egy olyan forgalmat átzúdítani, ami lehetetlenné teszi a parkolást a meglévő iskolasportcsarnok mellett. Illetőleg szeretném megkérdezni még azt is, hogy a Zrínyi-Teleki utca összekötésére szerepel 103 millió Ft a tervezetben, ugye levettük a régi formáját napirendi pontról, ha ez szóba kerül, akkor gyakorlatilag a régi nyomvonaltól mintegy 10 méter távolságra mégis megépítjük ezt az utat, és ha megépítjük, ebben a 103 millió Ft-ban a Teleki utcai kikötés csomópont költsége szerepel?

Marton István: Azt hiszem, hogy egyszerűbb, hogyha végigkérdeznek a képviselők, és a végén válaszolunk.

Balogh László: A lényeg az az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság részéről, hogy egyhangúlag támogatta, illetve elfogadta a tájékoztatót. Egy apró megjegyzés, hogy Tóthné Krémer Mária és Dabi Gabriella párhuzamosan igyekezett jelen lenni a Pénzügyi Bizottságon és az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottságon, ezért lehetett az a probléma, amire Tóth úr utalt. Ennyivel tartozunk a hölgyeknek. Tehát engedtessék meg néhány tételmondat. Úgy gondoljuk, bizottságunk, hogy költségtakarékos, forráshiányos időkben a szinten tartás is jelenthet előrelépést, ha kijelöljük a prioritásokat. Bár a kicsi szép, de sok kicsi felé való elaprózás helyett most inkább jóra célzottan kevesebb helyre, de talán így hatékonyabban szeretnénk adni. És természetesen én magam is, mint bizottsági elnök harcolok szféráimért, mert tudom, hogy az oktatás, kultúra, ifjúság és sport nélkül nem lehet élni Nagykanizsán sem. És akkor hadd hangozzék el néhány prioritás. Igyekszem nem túlzásba vinni, mert ez nem az az alkalom, de szemléltetni szeretném jelenlegi állapotunkat. Az oktatást illetően bizony megszűnő támogatások, befagyasztott bérek, reform helyett drasztikus forráskivonás – ezek a központi jellemzők, holott tudjuk, mi tudjuk, hogy az oktatás, kultúra, ifjúság a legjobb befektetés. Ilyen helyzetben a működtetés is lehet már cél. Ezzel együtt én hadd emeljek ki egy tételt, ez az intézmény-felújítás tétele, amely az idén 40 + 10 millió Ft-tal szerepelne a költségvetésben. Ezt szeretnénk emelni. Nem vigasztal, hogy 2003-ban 0 Ft volt intézmény-felújításra betervezve. A kultúráról a prioritásunk részint a magas kultúra, részint a közösségteremtő, csoportok, rendezvények. Ennek kapcsán hadd legyen három nagyon konkrét megjegyzésem is, majd később léptetjük tovább. A 12. melléklet 4. sorában a civil szervezetek támogatására szolgáló 1 millió Ft-ot szeretnénk egy kicsit emelni. A 12. melléklet 29. sorában …..

Marton István: Mindig a sorszámot is kérem Képviselő Úr.

Balogh László: Tehát a 12. melléklet 4. sora, civil szervezetek támogatása 1 millió Ft-ját. Nem ez az idő most, hogy konkretizáljam, de előállok még konkrétumokkal is, tehát szeretnénk emelni. A 12. melléklet 29. sorát, Pannon Tükör támogatása, 500 eFt-ról szeretnénk kicsit feljebb vinni, és van egy hiányzó bizottsági határozatnyom, az a Thúry György Múzeum támogatása a diákok ingyenes múzeumlátogatását és dokumentumvásárlást jelentené 500 eFt értékben. Azt gondolom, hogy visszafogottak voltunk, amikor most csak ennyi ötlettel állunk elő. A sportot illetően prioritásunk a diáksport, tömegsport és szabadidősport. Hadd legyen két konkrét megjegyzésem: a 16. melléklet 9. sorában a nyitott tornaterem 2 milliója egész évre nem lesz elég, ez csak a márciusig terjedő összeg, tehát szeretnénk egy kicsit feltornászni, és 16. melléklet 10. sorában a sportorientált iskolák működtetésére való 10 millió Ft szintén nem elég egész évre vonatkozóan. És egyetlenegy utolsó megjegyzés: javaslatunk bizottsági szinten, hogy a 12. mellélet 15. lés 16. sorának összevonása történjen meg – a diáksport támogatás 12,5 millióját és a Kanizsa Diákkosárlabda Klub 3,5 millióját összesen 16 millió Ft-on egy soron jelenítsük meg. Ez nem jelenti azt, hogy a verseny- és élsportból a Vadmacskák esetleg nem részesülhetnek …. Tehát ennyi lett volna a konkrét javaslat és várjuk a további tárgyalásokat.

Marton István: Miután úgy veszem észre, hogy rendkívül sokan jelentkeztek szólásra, 9 van, ketten meg már szóltak, talán mégis változtatnom kell a metodikán, tehát helyből kell válaszolnom a felvetésekre, így most az első kettőre térek vissza. Bogár úr volt az első, aki az Alsó-szabadhegyi utca ügyében a telekspekulációt emlegetett – nem értem a felvetésem, hiszen az Alsó-szabadhegyi utca nyomvonala, ami a Kaposvári útról menne északra, míg elérné az aszfaltozott részét az Alsó-szabadhegyi utcának, ennek az útnak a hiányzó szakaszának mintegy fele már a 2002-es költségvetésbe beépítésre került, és elköltésre. Most arról szól a történet nagyon egyszerűen, hogy meg kell venni a második felét, hogy ott az út valaha elkészüljön, tehát össze lehessen kötni azt a két utat. Az Arany János utca ügyében azért alapvetően, tehát ha azokat sorban kinyitjuk az utcákat, itt arról lenne szó, hogy a belső körgyűrű – beszéljünk így róla, bár még nincs bezárva – tehermentesíti az ott lakók részére, itt nem egy nagy forgalmú utat kell elképzelni, több bizottság részéről érkezett olyan javaslat, hogy annyira rosszul állunk anyagilag, hogy inkább ettől most tekintsünk el. Ettől el is fogunk tekinteni, tehát Bogár úr itt nyitott kapukat dönget. A Zrínyi utcánál pedig valóban egy jó 10 méterrel arrébb megy az út, és mindennemű útalakítási kritériumnak meg kell, hogy feleljen. Nem lehet alátolni a teraszoknak egy utat, hanem ahogy általában egy utat meg kell, hogy készítsenek. Balogh úrnak rengeteg felvetése volt, ami ugye szintén felfele srófolná a költségvetést. Én azt mondom, hogy őt, bár nem boldogítja, hogy 2003-ban felújítási célokra 0 Ft szerepelt a költségvetésben – valóban annyi szerepelt, én magam is megnéztem, én meg azt mondom, hogy boldogítsak csak az az 50 millió, tehát a 40 + 10 millió, ami szerepel benne, mert hát ezt nagy vajúdások árán írtuk be, kevesebbet terveztünk. Még az sem jelenti, hogy esetleg nem akarunk ebből spórolni valamit, viszont hogyha bejön valami vis maior ügy ugye, az élet- és balesetveszély, akkor értelemszerűen mindjárt lépni kell. Balogh úrnak a sok-sok apró felvetését megpróbálom megválaszolni. A civil szervezetek 1 millióra tervezett támogatása, ez ilyen látens dolog, mert sokkal, de sokkal többel támogatjuk mikor ugye helyeket adunk nekik, világítunk, fűtünk, stb. Készült egy ilyen kimutatás, az tavalyi évre is 15 millió Ft körüli összeget tett ki. Tehát ez az, amit az önkormányzat pénzéből ők elkölthetnek. A civil szervezetekkel kapcsolatban vannak nekem némi olyan érzéseim, minthogyha szerveződnének olyan fórumok, akik arra jönnek létre, hogy minél jobban belenyúlhassunk az önkormányzatnak a bukszájába. No, ezt semmilyen formában nem tudjuk támogatni. A 15., 16. sor ugyanennél a 12. táblánál, hogy vonjuk össze a diáksport támogatást a Diákkosárlabda Klub támogatásával, ez egyébként tulajdonképpen mondhatnám azt, hogy evidencia kategória. Ez azért maradt külön, mert egy rossz szokásként ez így alakult ki. Az összegen nem változtatunk, nyugodtan össze lehet tolni, tehát egybe a 12,5 + 3,5, az ugye 16-ot tesz ki. A február 15-i anyagban, megígérem, már így fog szerepelni. Pannon Tükör támogatását megemelni nincs módunk, bármennyire is tetszik, bármennyire is színvonalas és igényes. Én úgy gondolom, hogy az önkormányzat azóta, amióta van Pannon Tükör, nagyon tisztességesen helyt állt a támogatását illetően. Az a felvetése az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottságnak, hogy a diákok látogathassanak ingyenesen múzeumot, az szerintem a mai világban nagyon kívánatos lenne, többször is. Inkább azt látogatnák ingyen, mint olyan helyeket, ahova egyébként meg pénzért mehetnek be, és jelentős összegeket kell fizetniük. A 16. táblában volt Balogh úrnak még két felvetése. Nem tudom. Lehet, hogy kevés ez az összeg a sportorientált iskolák működtetésére, nyitott tornaterem költségre, nem tudom, lehet, de pillanatnyilag ennyi van betervezve. Hát, ha valami drasztikus dolog történik, akkor a féléves felülvizsgálat során sor kerülhet korrekcióra, hiszen én, amikor elmondtam a bevezető beszédemben az alapvető kritériumokat, akkor ugye tán céloztam arra is, de ha nem, akkor most megteszem, hogy a féléves számok ismeretében sokkal bátrabban intézkedhetünk. Reméljük, hogy a rádióból, televízióból csordogáló központi megszorításokat nem kell életbe léptetnünk, és hát, ha minden jól alakul, tehát az alkotó rombolás is bejön, akkor talán még, de ezt nem is merem mondani még nagyon halkan se, hogy talán a játékterünk tágulni fog.

Cserti Tibor: Ha stílusos akarnék lenni, akkor úgy kezdeném a hozzászólásomat, hogy van egy jó hírem, meg egy rossz, melyikkel kezdjem?

Marton István: A rosszal mindig.

Cserti Tibor: Hát a rossz hír az, hogy Polgármester Úr a történelemben először kénytelen megszavazni önkormányzati költségvetést. Ugye elhíresült Róla, hogy eddig egyetlenegyet sem szavazott meg. Csűrhetjük, csavarhatjuk a dolgot, és nem akarok abba a poénkodásban részt venni, hogy hát igen, költségvetés-e vagy nem, tájékoztató-e vagy nem, annál komolyabb dologról van szó ugye, a közeljövő pénzügyi tervének elfogadásáról, ami alapvető kihatással van a költségvetési intézményekre, a támogató civil szervezetek működési feltételeire, és áttételesen azt hiszem, hogy majdnem minden család nagykanizsai hétköznapjaira. Azért is lehetne poénkodni, hogy kétfordulós költségvetést hogyan kell készíteni, meg módszertanilag, de valahogy el kell készíteni. Mi a két fordulónál az első részt el szoktuk felejteni, ugye a koncepciónál, hogy gyorsan legyünk túl rajta, mert kötelező feladatellátás, és istenigazából érdemi nem határozzuk meg a sarokpontokat. Nyilvánvaló, az akkori mindig bizonytalansági feltételek melletti korlátokra való tekintettel is. Én mindig el szoktam mondani, hogy jó lenne, hogy akkor önmérséklettel, akkor prioritásokat, stratégiát kijelölni, könnyebb lenne a mostani tervezőmunka. A mostani tervezőmunka szakaszában én el tudom fogadni tájékoztatónak is. Nyilvánvaló, hogy a tervező apparátus a Polgármesteri Hivatal vezetésével megpróbálta a legjobb aktualitásnak megfelelően elénk tenni azt a munkaanyagot, amiben gondolkodik. S mondanám a rossz dolgokat, nem azért, mert én is rosszmájú vagyok, vagy nagyon meg akarnék csipkedni bárkit is, hanem a rossz dolog az, hogy valahogy eljött az igazság órája. Most még lehet mindig azt mondani, hogy jogszabályi kötelem, hogy ebben az I. félév végéig kell egy programot letenni. Igen, le kell tenni, hogy lássuk azt, hogy istenigazából ne csak egy oktatási, kulturális, sport tekintetében, hogy mik a prioritások, hanem egy önkormányzati ciklus egészében összességében a vezető koalíciónak mik a fő prioritásai, és minek rendeli alá ezt a ciklust. Ennek alapján miután ezt ilyen értelemben azért valamit megpróbál megfogni, én azt mondanám, hogy a jó elemek között elsőként kell azt megemlíteni, megemlítettem bizottsági ülésen is, hogy legalább ráépül egy folyamatra, tiszteletbe veszi az alapvető tervezési normákat, tovább próbál vinni egy támogatási mechanizmust, tovább próbál vinni egy pályázati rendszer alapján elért eredményeket, és megpróbálja a befejező szakaszba mielőbb eljuttatni a beruházásokat. Még azt is mondanám, hogy előnyére válik, próbálja korrigálni ezen belül a saját ízlésének funkcionális, elvárásainak megfelelően azokat a beruházásokat, felújításokat, amit nagyon fontosnak tart. Jó dolog ez. Ugyanakkor nagyon nagy fontosságúnak tartanám már most, ugye a költségvetés tervezésének azt a fajta kiemelt követelményeit, amit ugye a második fordulóban, a rendkívüli közgyűlésben február közepén úgy is be kell mutatni, hogy igen, mutassuk be az áthúzódó hatásait is ennek. Tehát a későbbi évekre történő kihatásai, az ugyanúgy kötelező kellék, mint amit a magunk számára formáltunk meg, ugye a hitelszerkezetnek a bemutatása. És akkor én most három dolgot megfogalmazok általánosságban …. általam és ezt ajánlom a tervező munka, későbbiek során figyelembe vételével. Nagyon nagy problémának tartom azt, hogy felborult a költségvetés általános egyensúlya. Nem lehet vitatni azt, hogy működési bevételek, működési kiadások között tartós szerkezeti állapot bomlott meg. Kettő között közel 800 millió Ft-os különbség van. Most, hogy számszakilag azt mondják, hogy nem lehet durván közelíteni, össze kell hasonlítani a korábbi esztendővel, ugye ott is volt, csak ott ugye működési bevételek közé betettek 396 millió Ft-ot a törlesztésre 180-at, tehát között van 216, most levonom a 800-ból durván a 200-at, tehát … de 600 millió Ft különbség mégiscsak tartós jelleggel megvan. Ennek kezelésére meg akarjuk emelni a folyószámlahitel-keretet, de azt tudjuk, hogy tartós kötelezettségvállalás, és az azt követő esztendőben még inkább növekedni fog az olló Uraim. Nem lehet az alapvető követelményektől eltekinteni, szíveskedjenek – én legalábbis ezt javaslom – azon gondolkodni, hogy hogyan lehet tartós jelleggel a költségvetés általános szerkezeti egyensúlyát helyrerakni. Ha már itt van, akkor arról is beszéltem egyébként, hogy a hitelszerkezetet is tartósan helyre kell tenni. Tehát hogy a folyószámlahitel-keret, beruházási hitelkeret összhangjára gondolok, és a likviditás kezelése, ami pedig a hétköznapi finanszírozási munkát segíti. Mi partnerek vagyunk, én személy szerint is minden okos dologban, kompromisszumban, átmeneti kötelezettségvállalásra, vagy megtakarítási megszorításra, csak lássuk a jövőt. Akkor megfogalmaznék meg egy dolgot. Nyilvánvaló, hogy ….. szóltak róla, jó, hogy Polgármester Úr elővezette, hogy igen, a működési túlsúly mellett azért felújításokra, beruházásokra lehetőség szerint kisebb keret van, nagyon jó dolognak tartjuk, és ezt elő kell segíteni még inkább, hogy a rombolás is alkotás. Tehát ugye azokat a városfejlesztés szempontjából városképet javító beruházásokat, és annak a módszertanára kiemelt figyelemmel, hogy igen, projektszemlélettel, gyakorlatilag eredményfelelősséggel megtervezni az egyes területi rehabilitációkat, és lám, lám a költségvetésnek nagyon fontos sarokpontjának tartjuk az önkormányzat sajátos feladatát, a területgazdálkodást. Külterület belterületbe vonás, új prioritásokat okos módon meg kell oldani. Ígérem, befejezem röviden. Egy-két konkrétumokról szóltak már itt, tehát ahol takarékoskodni lehet. Énszerintem át kell tekinteni okosan azokat a fejlesztéseket, amely a közlekedésre vonatkozik, a közlekedésbe elég nagy pénz lett feccelve az elmúlt időszakban felújításokra. Garanciákra inkább kiemelt figyelmet kellene fordítani. Ott, ahol például szűkebb keresztmetszetek vannak, és már látszik, Királyi Pál utca összekötése a Petőfi utcával, szóval alapvetően át kellene gondolni azokat a dolgokat, ma se lehet eljárni, arra járnak Önök is a Piarista Általános Iskola felé, arra járnak a nagy sportrendezvények felé, most nem tudnak parkírozni a járművek. Valami új módszertan ….. oda. Mindebből adódóan két dolgot hadd emeljek ki, az pedig a társadalmi tisztségemből adódóan. Én úgy gondolom, és jó dolognak tartottam, a civil szervezetek támogatását feltétlenül próbálja emelni az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság. Az elmúlt időszakban a Városvédő Egyesület letette a magáét. Épp a mai napon számoltam el Polgármester Úrnak a tavalyi támogatási keretről. Többszörösét tettük le a városnak. Úgy láttam, a költségvetés egy árva petákot sem fordít 2007. évben az egyesületünk támogatására. Én úgy gondolom Polgármester Úr, hogy szíveskedjenek átgondolni ennek a feltételeit. Mi magunk többszörösét tesszük le hozzá, amennyiben ezt a honorálást érzékeljük. A másik kérdés az, hogy kimaradt a rendezvénytervből is, majd a későbbi napirendi pontnál, de itt igen – nem értem, hogy miért tesznek különbséget például, és konkrétan mondom: Military Nemzetközi Lovasbajnokság közvetlen támogatására és egyéb sportrendezvények között. A Nagykanizsai Sportrepülő Egyesület ebben az évben is nemzetközi négytusát fog rendezni a környező országok versenyzőinek bevonásával, és egy kétnapos ….. programot ad a város számára. Minimális nagyságrendben, egy félmilliós támogatási keretet, ha szíveskednének adni hozzá, szerintem többszörösét kaphatnák vissza. Befejezésképpen: ugye a mondanivalómból egyértelmű az is, hogy a határozati javaslatok között ilyen értelemben én – tekintettel arra is, hogy tájékoztatóként került bevezetésre – most nem hoznám ezt a két határozati javaslatot, azért sem, mert ugye egyrészt megkötnénk a további tervezőmunka számára az alkotónak a kezét. Én a végső fázisban a végső anyagot szeretném mielőbb látni, és a tervezőknek az eddigi munkáját megköszönném, és további jó munkát kívánok.

Marton István: Látja, az ilyen beszédtől, nem sajnálom az időt, pedig 8 perc 11 másodpercig beszélt. Annál is inkább sem sajnálom, mert amit rossz hírnek beharangozott és úgy kezdte, az a hír nem rossz hír, mert valóban nem túl sokszor szavaztam meg az első 12 évben a költségvetésben, de egyszer bizony, a 2002-est megszavaztam. Ezt Ön már elfelejtette. Tehát azért mondom, hogy a konstruktív ellenzékiségre nem bánnám, ha láthatnék példákat akkor, amikor a helyzet ezt alapjaiban megkívánja. Tehát ez a rossz hír, ez nem jött be. Viszont azt mondja, hogy kimaradt – most kezdem hátulról – a támogatásuk. Sokaké kimaradt, viszont minden, ami nemzetközi, azt kiemelten fogjuk kezelni. Az állóvízben való tapiskolást én személy szerint sem tűröm, és ebben bírom a mögöttem lévő erőknek a teljes támogatását, tehát nincsen az, ami tizenegykét éve volt, a fűnyíró-elv hangoztatva, meg élt is. Attól kezdve már inkább csak élt, anélkül, hogy nagyon hangoztatták volna. Tehát minden nemzetközi összejövetel, legyen az az Önöké, legyen az a mit tudom én a Shotokan Karate SE-é, vagy éppen a Város Napján tartandó ökölvívó magyar-szerb válogatott meccs, ez kiemelt támogatást élvez. Aki minőséget nyújt, az megkapja a szűkös kereteink és lehetőségeink között, ami jár neki. Aki megszokta, hogy kap és nem csinál semmi érdemit, az bizony nem fog ezentúl kapni. Örülök neki, hogy az általam alkotó rombolásnak nevezett bontásokat Ön is támogatja, mert hát azért olyan sebek éktelenkednek a belváros testén, ami tényleg nem méltó egy több mint 50.000-es megyei jogú városhoz. Teljesen igaza van a működési egyensúly helyreállításával kapcsolatban, amit mondott. Ha megfigyelte, akkor azért halvány lépések történtek, és miután a zárszámadás megesik, elképzeléseim szerint március 29-én és ugye a függő dolgok rendeződnek, akkor azért ezek a táblázatok utólag visszamenőleg is más képet fognak mutatni, de amit a Könyvvizsgáló Úr mondjuk, öt éve hiányol, hogy ez a város mindig 4-500 millió Ft működési hiánnyal küszködött, ezt meg kell akadályozni, mert különben olyan spirálba kerülünk, amiből nem tudunk kijönni. De sajnos ez az esztendő én úgy gondolom, hogy a vége felé ugye nagyjából az eddigi mínuszoknak a szinten tartására elegendő, és ahogy én már szóban említettem, 2026. december 31-ig be lesz mutatva, hogy hogyan állunk. Sajnos mindent nem lehet bemutatni, mert Ön ugyanúgy tudja, mint én, hogy vannak olyan, nem mondom, hogy rejtett kötelezettségvállalások, de hitel szempontjából biztos azok, amik nem mutathatók be ugye. Amit szolgáltatási díjban kell fizetni, stb, stb. De ezeket akkor majd megtárgyaljuk február 15-én, és 2026. december 31-ig be lesz mutatva, ahogy annak rendje és módja van. Hát ezek után én tényleg csak azt tudom mondani, hogy a törvényi változtatások miatti apró metodikai választásokra, gondolom az volt az, amikor erre célzott szinte a beszédének az elején, ezek nem is érdekesek olyan szempontból, hogy aki nem költségvetési szakember, lehet, hogy észre se veszi, hogy az egyik tábla egy kicsit ilyen, egy kicsit másabb lett, mint volt az előző esztendőben. De hát a törvények, azok rendre változnak, ehhez alkalmazkodni kell a tervezői apparátusnak is.

Tóth László: Rövid leszek, mert egyrészt a Pénzügyi Bizottság elnökeként szeretnék szót kérni. Mi nem nagyon dilemmáztunk a megengedően sejtető vagy sejtetően megengedő napirendi pont címét illetően, hogy mit takar a beltartalom. Úgy kezeltük a napirendi pontot, ahogyan a címe volt. Meghallgattunk egy tájékoztatót, annál is inkább, mert ugye nem volt jelen a napirendi pont előadója, és 6 igen és 1 nem szavazattal nem tehettünk mást, csak tudomásul vettük, tehát se nem támogattuk, se nem elvetettük az abban leírtakat. De most egy mondatban, mint a Szocialista Párt frakcióvezetője szeretnék szólni, mégpedig a vonatkozásban, hogy mi is gondolkodtunk a tegnapi frakcióülésen, hogy vajon miért ezt a tematikát alkalmazta a Polgármester Úr. Ugye, ha elővesszük az előterjesztést, oda van írva a 4. oldalon, Tisztelt Közgyűlés, jelen előterjesztés azért készült, mert a 2007. évi költségvetési tervezet jelen szakaszában szeretnénk bevonni a bizottságokat és a képviselőtestületet a tervezés folyamatába. De kellett volna folytatni, vessző, azért, mert amikor itt megakadtunk, akkor durván 2 milliárd Ft-os hitellel lehetne biztosítani jelen állásban az önkormányzat működését, és ugye Polgármester Úr az elmúlt két-három hónapban elég keményen ostorozta az elmúlt ciklusban a hitelfelvétel módszerét és mennyiségét. Tehát most akkor tulajdonképpen kinek a feladata költségvetést készíteni? Polgármester Úr legyen szíves, tájékoztassa a Tisztelt Közvéleményt, hogy a képviselőtestületnek, a bizottságoknak, polgármesternek, Polgármesteri Hivatalnak?

Marton István: Én az utóbbi kérdését szónoki kérdésnek tekintem, mert Ön pontosan olyan jól tudja, mint én, hogy kinek a feladata. Természetesen az előterjesztőnek kell elkészítetni. Ez a dolgok rendje a törvény erejénél fogva. De ennek van nagyon sok fajtája és formája, amit Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az elmúlt 16 évben elég változatosan gyakorolt, mert mondjuk már ’91-ben is volt költségvetési előkészítő ad hoc bizottság, és az utolsó, ha jól emlékszem, 2002-ben volt, az utolsó négy évben viszont valóban ezt nem gyakorolták. És utána nyilvánvaló, a polgármester egyetértésével az egy kicsit meg lett változtatva. Ez a dolgoknak a rendje. Tóth úr már másodszor említi, hogy nem voltak jelen a Pénzügyi Bizottság ülésén a hivatal szakmunkatársai. Most egy időben zajlott három bizottsági ülés. Megkérdezem a Pénzügyi Bizottság elnökét, hogy abba a bizottságba, ahol szakemberek ülnek, ott van nagyobb szükség a hivatalnak a szakmunkatársaira, vagy netán ott, ahol kevésbé ülnek szakemberek, mondjuk egy másik bizottságban? Nem mondok neveket, mert senkit se akarok megbántani. Ez az élet természetes rendje. Természetesen, ha ügyesebben szerveznek a Bizottsági Elnök Urak, akkor mondjuk a költségvetést érintő napirendet nem mindjárt az elejére teszi mindenki, és akkor hiába siettek a hivatal munkatársai, így mondjuk nem tudtak mindenhova időben odaérkezni, akkor ezt is el lehetett volna kerülni. Természetesen, amit ideírtunk, hogy lehetett volna folytatni. Hát tulajdonképpen folytattuk, az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság már el is mondta a véleményét a bizottságuknak, és biztos, mint ahogy itt ki is derült már, hogy ebből jó néhányat el tudunk fogadni, a többi bizottság megfelelő szintű szakmai állásfoglalását is nyilván elfogadjuk. Egyet nem tehetünk, hogy a hiány, ez mondjuk, kettessel kezdődjön, már ami a milliárdokat illeti, mert akkor ezt a dolgot már nem tudjuk uralni, és nem szeretném, ha ki lennénk szolgáltatva. Hangsúlyoztam, még egyszer elmondom, az elméleti hitelplafonnak még a 80 %-át se érjük el, ami a jó hír. Rossz hír az, hogy ennek ellenére nem mehetünk feljebb, mert az elmélet, amit megenged, a gyakorlat nem tudná lekövetni, finanszírozhatatlanok lennénk.

Dr. Csákai Iván: Először csupán annyit, hogy valamikor több fordulóban tárgyaltuk a költségvetést. Aztán egy idő után, pár évvel ezelőtt leszoktunk róla, és bármilyen kifogások voltak a költségvetéssel mindkét oldalról, érdekes módon egy olvasatban azonnal meg lett szavazva – Cserti úr is kifogást említett, de ennek ellenére megszavazta, Tóth úr is. Tehát most az is baj, hogy egy olvasatban idehozzuk a költségvetést? Tárgyaljunk róla? Ez szerintem nagyon jó. Szerintem ez egy nagyon jó dolog. Bizottsági elnökként csupán annyit, a bizottságunk megtárgyalta, a közgyűlésnek tárgyalásra alkalmasnak találta. Két szavazást tartottunk. Az egyik szavazás arról szólt, hogy Röst János képviselőtársunk a likvidhitel maximumot 500 millióban képzelte el, ezt 4 igen, 1 tartózkodás, 1 nem szavazattal a bizottságunk nem támogatta. Ha a táblázatokat átnézzük, a 12. táblázatban a 23., 24. pontban szerepel Szociális és Egészségvédelmi Alapra 1-1 millió Ft. Ez valamikor 3 millió Ft volt, és ez csökkent 2 millió Ft-ra az utóbbi két évben. Ez a keretösszeg bizonyos civil szervezetek támogatására szolgált eddig is. Itt a bizottságunk kéri azt, hogy 2-2 millióra állítsuk vissza az eredeti szintet. A másik, hogy eddig a közgyűlési határozat úgy szólt, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő tervezési szinten induljon el. Itt kérjük, hogy külön soron a 13. mellékletben szerepeljen ennek a rendelőnek a kivitelezése. Ez a 2/2007.(I.23.) határozata a Szociális és Egészségügyi Bizottságnak.

Marton István: El kell mondani, hogy azok, akik elsősorban felelősek azért, hogy a város jelenlegi gazdasági helyzetébe jutott, azok úgy tűnik, hogy könnyedén, de rendkívül könnyedén tesznek tanúbizonyságot arról, hogy Ők milyen nagy városvédők. Ugyan vegyük már le jobban a hitelt, mint eddig volt. Kérem, közölnöm kell, hogy a likvidhitel felvételi maximumán egy fillért nem kívánunk változtatni. Szeretnénk kijönni abból a 800 millió Ft-ból, ahol tavaly is állt. Ha valaki ezt nekem nem hiszi el, azok forduljanak az ügyben tudós képviselőtársunkhoz, Cserti úrhoz, az majd felvilágosítja Őket. De ha netán Neki se hisznek, akkor az se baj, ha a tavalyi költségvetést előveszik, fellapozzák, vagy netán megnézik azt az összehasonlító táblát, amiből ez nem nagyon derül ki, mert ugye az a záróállományt emeli ki, de kikövetkeztethető. Erről ennyit. Tehát a bizottság, amit szerintem is nagyon helyesen leszavazott. Csákai úrnak én azt tudom mondani, hogy nem a bőség hajtotta ki belőlünk, amikor ebben a két témakörben a 2 millióról lementünk 1 millióra. Azt sem mondom, hogy ez nem mehet vissza 2-re, de ezt ebben a pillanatban felelőtlenség lenne részemről megállapítani. Amennyiben az egyéb területek úgy alakulnak, ahogy itt azért már valami kezd körvonalazódni, akkor nem csak ezt tudjuk visszavinni, hanem valaminek a terhére, de ebben kell a két kiskanizsai Képviselő Úrnak az egyetértése is, mert ha megnézik, akkor a temetővel kapcsolatban szerepel az idei elindítása a teljes rekonstrukciójának a ravatalozónak. Ha Ők azt mondják, hogy vigyük előbbre az orvosi rendelőt, akkor vigyük, mert úgy gondolom, hogy ezt a rendelőt két év alatt be lehet fejezni, és csak akkor utána kezdődhet meg a temető ravatalozójának a rekonstrukciója. Mert sok 10 milliót úgy betenni, hogy nem veszünk ki semmit, nem lehet, mert nem győzöm eleget elmondani, hogy kezelhetetlenné válna a város pénzügyi helyzete. De nincs elzárkózás részemről, de ahogy itt nézem, Képviselő Urak közül az egyik már szólásra is jelentkezett, úgyhogy ebben az ügyben is előreléphetünk.

Röst János: A kérdésem először arra irányult, hogy minek minősül a beterjesztés, de hát most megnyugodtam, hogy ez egy tájékoztatás. Akkor igazából viszont a tájékoztatásnál a javaslat arra, hogy szavazzunk, csak arról szokott szólni, hogy elfogadjuk, vagy nem fogadjuk. Nem szoktak beletenni konkrét javaslatokat. És kértem ügyrendi gomb kapcsán Polgármester Urat, hogy hallgassuk meg a könyvvizsgáló véleményét, amit elfelejtett megtenni, és azt én hiányolom. Mondanék pár dolgot a költségvetés készítéséről, illetve az adatszámokról. Ebben a költségvetésben 800 millió Ft-os likvidhitel-állomány van beépítve, hitelkeret-szerződésre. Ez rendben van, ezzel semmi kifogásom nincs, úgy tűnik, félreértette Polgármester Úr a Csákai Iván szavait. A javaslatom nem arról szólt, hogy a likvidhitel-szerződés felső plafonja 800 alatt legyen 500 millióban, hanem arról szólt a javaslat, hogy a folyószámlahitel összege ne haladja meg 2007. december 31-én az 500 milliót, és ezt meg szoktuk határozni egyébként a korábbi költségvetéseknél is. Ennek azért van jelentősége, mert hogyha a 800 millió Ft marad bent korlát nélkül, tehát nincsen december 31-i korlát, akkor azt jelenti, hogy a fordulónappal ez az összeg áthúzódik 2008-ra. Meggyőződésem, hogy az önkormányzat nem lehet abban a helyzetben, hogy 4-500 millió meghaladja az a fordulószámnak az összege. A 2006-os költségvetésnél, ha megnézik Önök a beterjesztést, abban 310 millió szerepel, tehát 396 millióra emlékszem, annyi volt betervezve, és 310 millió lett a megvalósulási szám. Tehát gyakorlatilag ez a 310 millió jelentette a fordulónapot. 2005-ben 200 milliót alig meghaladóan volt, úgy emlékszem vissza, szintén a forduló hitelállomány. És hogyha Önök ezt bennhagyják akár a …. milliót, akár a 700 milliót, akkor azt jelenti, amit Cserti úr mondott, hogy a spirál elkezd pörögni, és azt követően már a 2008-as költségvetésnek az alapjai egyrészt onnan indulnak, másrészt pedig az önkormányzat nem fogja tudni lejjebb vinni a szintén akkori likvid fordulónapi hitelállománynak az összegét. Erre nem akarok nagy jós lenne, de ezt egy önkormányzat, ha ezt nem kezeli, akkor itt az a csőd lesz, amit Marton úr miránk mondott, holott az önkormányzat eddigi működésénél az előző ciklusban nem volt működési probléma. Ezt többször elmondtam. A hitelállomány szintén nem ….. azoknak a számoknak, amiket Polgármester Úr több alkalommal megjegyzett, és szó sincs 6 milliárdos hitelállományról. A legrosszabb változat, hogyha mindent felvesz az önkormányzat, amit a korábbi testület eldöntött, 3 milliárd körüli összeget tesz ki egyébként. Kérném azt, hogy a számtanban körülbelül ilyen összegeket szerepeltessenek. A költségvetésnél én mindenképpen kérném, hogy legyenek összehasonlító táblák azokban az elemekben is, ahol az előző testület tagjai nyilván naprakészek, de az újak nem, tehát én kérném azt, hogy a 12., 15., 16. tábláknál, ennek egy része a működési célú pénzátadásnak a tételei, illetve köztük van a céltartaléknak a képzése is, hogy kapja meg a testület minden tagja ugyanazt a táblát, ami a tavalyi évben lett felhasználva. Hellyel-közzel átfedések vannak egyébként a céltartalékok között. Nyilván van új cél, és van korábbi, ami mondjuk már nem aktuális. Ugyanúgy szeretném kérni, hogy összehasonlító adatokkal rendelkezzen az önkormányzat képviselőtestülete azokban a célokban, amik mérhetőek. Ilyenek például intézményi felújítások. Tehát ki lehessen mondani azt, hogy 2006-ban mondjuk ennyi volt az összege a felújításoknak, 2007-ben pedig x. A másik, a főtáblán szereplő soroknál, ez a 2. számú mellékletre értem, a 2. pontnál a működési bevételeknél van egy mínusz 20 millió Ft-os tétel. Én úgy gondolom, hogy költségvetésnél mínuszt bevételként nem lehet beépíteni. Vagy azt kell gyakorlatilag megoldani, hogy ez a 2.249 millió Ft-ot ezzel a 20 millióval csökkenteni kell, és zárójelben meg lehet jegyezni, hogy ennek az összege ennyi, tehát ennyivel csökkentett az összeg. De az, hogy mínusz 20 millió Ft-os bevétel, ilyen nincs …., vagy be kell tenni a szövegrészbe. A beltartalommal azért nehéz gyakorlatilag bármit is kezdeni, mert addig, amíg ez a közel 800 milliós hitelállomány, likvidhitel nincs rendezve lejjebb, 5-600 millió magasságában, de én az 500-at fogom javasolni, addig igazából érdemi javaslatot se felfelé, se lefelé nem lehet tenni, mert én most hiába mondanám azt, hogy vegyünk ki 5 milliót az egyik sorból, a másikba 8-at tegyünk hozzá, akkor az eltérés, hogy ez irreális bármely mozgást egyébként végrehajtani. Szintén kérném az 5. táblánál a kibontást a tárgyi eszköz értékesítésénél, hiszen ott gyakorlatilag semmifajta jelzés nincsen, hogy melyik ingatlanokat kívánja az önkormányzat értékesíteni. Tehát én kérném felsorolni, hogy utca, házszám, vagy helyrajzi számmal azt, hogy milyen terület, milyen épület, és mit tartalmaz. Az árat nem kérném megjelölni szokás szerint, ugyanis abban a percben az már egy látható összeget jelentene. Így viszont a végösszeg, plusz a felsorolás egy támpontot ad mindenkinek arra, hogy milyen ingatlaneladásokat tervez az önkormányzat. Ha megnézem az anyagoknak azt a részét, ami a bevételi oldalt illeti, ebben valamilyen szintű alultervezés, az fennáll gyakorlatilag. A működési oldalon meg énszerintem lényegesen több lesz elköltve, mint amennyi indokolt lenne, és épp ezért javasoltam az önkormányzatnak azt, hogy a gazdasági társaságoknak ne hagyjuk ma jóvá a – továbbra is ez a véleményem – az üzleti tervét, hiszen abban a percben ez több, mint 700 millió. Ha elfogadjuk, semminemű mozgástere az önkormányzatnak nem lesz. Elképzelhető az, hogy x kft-nek nem annyi összeg lesz jóváhagyva működésre, mert egy része ezeknek feladat meghatározásra vannak összekötve, mint amennyit ők kértek, vagy igényeltek. Tehát én úgy gondolom, hogy ez még mindig a kisebbik probléma, hogy ha egy működési szintet megnézünk, és azt korrigálunk, mint az, hogy a hitelállománynak ilymértékű növekedésével számoljunk. Tehát összegezve annyit szeretnék elmondani, hogy a következő testületi ülésre, hogyha ezeket az anyagokat, amiket kértem, megkapjuk hiteltáblával együtt, akkor érdemben azt lehet vitatni. És egy megjegyzésem lenne a sportoldalra, hogyha a bizottság úgy tervezi, hogy a női kosárlabdacsapatot meg kívánja szüntetni, akkor ezt minél hamarabb tegye meg, mert akkor értelmetlen nekik a többi fordulót lejátszani.

Marton István: Bár hallottam itt olyat, amit nem is tudok megérteni, de kezdjük a végéről. Senki nem kíván semmit sem megszüntetni, de az önerőre való támaszkodás fokozott mértékben azt hiszem, az általam eddig elmondottakból kiderül. A másik, gazdasági társaságok üzleti terveit ne fogadjuk el alapon mondja Röst úr. Én azért kíváncsi lennék, hogy erre mit mondanak az érintett társaságok vezetői. Kérem, az utolsó ciklusban, amikor a Pénzügyi Bizottság tagjaiként mindenegyes alkalommal azzal szembesültünk, hogy mélyen, sőt rendkívül mélyen alul voltak tervezve, mi történt később? 50-100 milliók röpködtek. Kisebbeknél mondjuk 10. Tehát én úgy gondolom, hogy ez a realitás, és nézzünk szembe a tényekkel, és struccként ne dugjuk el a fejünket. Az ezt megelőző felvetését Röst úrnak, hát nem is tudom, mit csináljak vele, de mondjuk, maximum mosolyogni tudok rajta, az 5. táblával kapcsolatos megállapításai. Ki volt az az önkormányzat Röst úr, aki megszüntette a tételes felsorolást? Az első kezdte, a második folytatta, a harmadik is csinálta, és a negyedik meg megszüntette. De erről mondjuk a Könyvvizsgáló Úr is néhány keresetlen mondatot esetleg szól, ha érdekesnek tartja. Az 500-as javaslatát én azért nem tudom elfogadni, mert ezt meg lehetne csinálni méltatlan trükkökkel, mint ahogy volt rá precedens. Nem mondom, hogy általános volt, de volt rá precedens. És elmondtam világosan, hogy 2026. december 31-ig az utolsó Önök által felvett hitel lejáratának a dátumáig a testület február 15-re megkapja a hiteltáblát. Önök, akik példátlan módon adósították el a várost, azt mondja, hogy nem volt semmi gond a működéssel, nem voltak problémák? Hát akkor az elődöm 2002. november 4-én, mikor átvette a város vezetését, miért mondta azt, hogy csődben van a város? Majd pár hónappal később miért írta alá a 2002. év zárszámadását mindössze 650 millió summa hitelállománnyal? Ami azért mégiscsak megközelítően megtízszereződött. Nem is tudom, meg tudja-e nekem valaki mondani, hogy az előző négy évben ki volt az alpolgármester? Mert én eddig azt hittem, hogy tudom, és azt hittem, hogy ismeri a számokat. De ezek után el kell rajta gondolkodni, hogy nem álom volt-e részemről. Tehát hangsúlyozom, a testület minden olyan táblát megkap, mint ahogy meg is kapott eddig is, amit a törvény előír. Apró változtatások az ide évben, ha jól emlékszem, nagyobb számban voltak, és ezért okozott némi gondot, de én nem akarok ilyen tervezési technikai részletkérdésekkel foglalkozni, semmi értelme megítélésem szerint, csak hát, ha felvetik, akkor kénytelen az ember erre reagálni. Tehát itt a törvényességben eddig sem volt hiba, és ez után sem lesz. Itt sokszor felvetik a gazdasági program hiányát. Hát én már nem is tudok ezen mást tenni, mint tényleg mosolyogni. A székfoglaló beszédemben tételesen elmondtam. A FIDESZ, nem is tudom hány, egy-két-három hónappal korábban ezt közzétette. Mit kell még elmondani? Hány szerencsétlen tervezetet kellene még csinálni? Elmondtam, hogy az előző 16 év alatt készült legalább fél tucat, tehát minden testület mondjuk kettő világmegváltó programon túlesett, kezdődött valamikor ugye ’91-92-ben, akkor is már mulasztásos törvénysértésben volt egyébként a testület – most nincsen, nem is lesz. A társadalmi-gazdasági programját kellett, ez volt az első, most egy kicsit gondolkodtam rajta. Tehát programokkal tele volt a padlás, és számtalan olyan dolog van, ha a legelsőt megnézzük Uraim – Cserti Úr erősítsen meg, vagy cáfoljon meg – megvalósult annak a fele 16 év alatt? Mert szerintem messze nem. Tehát túlírni magunkat teljesen felesleges Röst úr, sőt azt mondom, hogy értelmetlen. A realitások talaján kell két lábbal állni, és ezt tettük, és ezt tesszük a jövőben is.

Tóth Nándor: Sokan sok mindent elmondtak. 14,00 órakor kezdtük a közgyűlést, most 16,30 óra van. Jól haladunk tulajdonképpen, az 1. napirendi pontnál tartunk. Nem akarom ismételni azokat, akik eddig szóltak, egy részüket, notórius hozzászólókat, akik minden napirendnél szólnak, többször is szólnak, Polgármester Úr megadja Nekik a szót, nem szerezve érvényt az SZMSZ-nek, hogy a bizottsági elnökök szóljanak először, utána a mezei képviselők. Kolonics bizottsági elnök úr még mindig nem kapott szót, gondoltam, hogy előttem megkapja. De nem ezt kívántam elmondani, hanem magáról a napirendi pontról szeretném röviden elmondani a véleményemet. Sokakkal, illetve másokkal ellentétben én örülök neki, hogy ez a tájékoztató idekerült, hiszen jó néhányan vagyunk új képviselők, akik ismerkedünk a költségvetéssel, és mennél többször hallunk róla, mennél többször előkerül, annál több ismeretünk lesz a költségvetést illetően és annál inkább érdemben fogunk tudni állást foglalni. Minden normálisan és reálisan gondolkodó ember tudja és látja, hogy központi forrásokból kevesebb pénz jut a városnak, viszont vannak alapvető feladatok, amiket meg kell oldani. Szerintem nagyon helyesen a tervezet tartalmazza ezekre a feladatokra a pénzt. Az is nagyon helyes, hogy a folyó beruházások, folyó felújítások, azok szerepelnek a tervezetben. Nyilvánvaló az a cél, függetlenül, hogy a belvárosban van, vagy a város melyik részén, ezeket be kell fejezni, ezek fontosak az ott lakók számára. Amiért én szót kértem, találtam benn kettő pozitív és egy negatív dolgot, és itt engedjék meg, hogy kicsit a kelleténél is jobban lokálpatrióta legyek, a kiskanizsai ügyekkel próbáljak foglalkozni. Az 5. számú függelékben szerepel lakótelkeknek a kialakítása a Haladás utca mögött, a Haladás utca és a Cserfa mögötti területen, 14 db teleknek a kialakítása. Ezt minden Kiskanizsán élő embernek a nevében örömmel veszem, és örülünk, hogy végre Kiskanizsán is telkek kerülnek kialakításra, ráadásul úgy, hogy ez igazából a városnak nem kerül sokba, hiszen ha nézik, akkor 430 eFt szerepel …. alakítására. Nagyon remélem, hogy az ott lakók és a városban lakók közül is sokan gondolják úgy, hogy érdemes lesz Kiskanizsára kiköltözni, és ott telket vásárolni, lakóházat építeni. Hát, ami nem tetszett, az az, hogy nem szerepel a Bajcsy-Zsilinszky utcai orvosi rendelőnek a létesítése a tervezetben, viszont Csákai Elnök Úr már utalt rá, köszönöm Neki, hogy Ő is úgy látja, hogy ez nagyon fontos. Ha nem úgy látta volna, akkor ezt szóvá is tettem volna. Erre pénz ugyan nincs elkülönítve, viszont azért nem szabad elfelejteni, főleg azoknak, akik már itt ültek az előző közgyűlésben is, hogy a kiskanizsai egészségügyi centrumnak a megvalósítása szerepelt az előző közgyűlésnek a napirendjében, és erre született határozat is. Én nagyon remélem, hogy sikerül kellő számú támogatót találni itt a közgyűlésben, hogy ezzel a ……. évben valami történik. A tervek, azok ugye várhatóan a Sítlus Kft. jóvoltából elkészülnek, és igen, Csákai úr utalt rá, meg Polgármester Úr is, hogy kell valamilyenfajta kompromisszum a településrészen élő emberek, meg az ottani képviselők részéről is. Hát én azt mondom, hogy bennünk megvan ez a kompromisszum, és egyeztettük a véleményünket Polai képviselő úrral. Igazából azt szeretnénk, hogyha a ravatalozó mellett az egészségügyi ……. is megépülne, és a sorrendiség az lenne, hogy először az orvosi rendelők, azt követően pedig a ravatalozó. Ismerjük a lehetőségeket, az anyagi lehetőségeket, nyilván az nem lehetséges, hogy ebben az évben mind a kettő megépüljön, bár azt szeretnénk, de azért azt tisztelettel kérnénk, hogy majd a költségvetés igazi tervezetében, ott a rendelők azért szerepeljenek, mégpedig elsőként szerepeljenek, és azért ne feledkezzünk meg arról, hogy a ravatalozók is milyen állapotban vannak, hiszen ……. a valósághoz, hogy az elmúlt időszakban, most lehet 5 évet vagy 10 évet tekintetni, a peremterületeken, a peremkörzetekben mindenhol rendbe hozták a orvosi rendelőket, a városban is egy-két rendelőnek a kialakítására került sor, újak vásárlására. Aki nem hiszi, hogy milyen állapotban vannak a Bajcsy-Zsilinszky 67-ben a rendelők, tessék elmenni, meg lehet őket nézni, meg lehet kérdezni az ott dolgozó orvosokat, meg lehet kérdezni az ott lakó embereket. Ez nagyon fontos. Nem sokkal kevésbé fontos a ravatalozó is, hiszen a kiskanizsai temető, az egy végül is hagyományokkal rendelkező nagy temető, 8000 ember lakik – ezt nem tudjuk elégszer hangsúlyozni – lakik Kiskanizsán, a ravatalozók is nagyon lerobbant állapotban vannak, a temetőben az utak, úgyhogy erre is sort kell keríteni majd a közgyűlésnek, és én nagyon remélem, hogy a rendelők megvalósulását követően a ravatalozóra is sor kerül.

Marton István: Képviselő úr nehéz helyzetbe hozott, mert ugye finoman elmarasztalt, hogy miért nem az elnököknek adok először szót, ami nekem az elmúlt ülésig a joggyakorlatom volt az ügyben. De akkor, miután egy elnöknek szót adtam, közölte, hogy most nem elnöki minőségében kérte a szót, és ettől kezdve én elbizonytalanodtam. De azt hiszem, hogy vissza kell térnem a korábbi gyakorlathoz, és akkor a sorrendet mindig felrúgom a továbbiakban akkor, ha egy elnököt látok bejelentkezni, így most is lépünk egyet, és Kolonics képviselő úrnak, a bizottsági elnöknek adom meg a szót. Mert egyébként – bocsánat, mielőtt megadnám – nyitott kapuk, amiket dönget Képviselő Úr, mert a valamiért valamit, vagy valami helyett valamit, ezt programozni lehet még akkor is, ha tisztában vagyok azzal, hogy annak a két rendelőnek, meg a patikának a felújítása, na mondjunk annyit, hogy kicsivel többe kerül, mint a ravatalozó, de a 15-i anyagban akkor a rendelőt fogjuk szerepeltetni. Én azt is tudom, ami itt nem hangzott el, de Csákai bizottsági elnök úrral való beszélgetésünk során kiderült, meg félig-meddig emlékeztem is rá, hogy az előző ciklusban négy rendelő felújítása történt meg, és pont Önök előtt állt meg a sor, az 5. helyen voltak, vagyis éppen Önök maradtak ki. Mindenképpen terveztük, hogy ezt betesszük, csak nem az idei évre, mert ugye kétségtelen, hogy 8000 embernek tisztességes, egészséges rendelőre van szüksége. De hát akkor megfordítjuk a sorrendet a 15-ére idekerülő anyaggal. Még egy dologgal foglalkoznék, ezzel a Haladás, Cserfa utcai ingatlanértékesítéssel. Én tudom, hogy Ön ebben a körzetben lakik. Azt mondjuk, hogy igény van rá. Ha pedig igény van rá, én ráadásul nem kerül elviselhetetlen összegbe, sőt hát ez aztán a legolcsóbb telekkialakítása lenne a városnak, akkor ezt bizony meg is kell csinálni. És ennél az 5. számú mellékletnél azt hiszem, azt is mondani kell, hogy az esetleges ingatlanspekulációk miatt sem óhajtunk visszatérni az előző ciklusok gyakorlatához, hogy be volt írva, hogy körülbelül mit gondolunk, hogy mennyit kapunk, mert ez nem tesz jót a majdani telekértékesítési versenyárnak. Ezen van a hangsúly.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság a tájékoztatót megtárgyalta, és a közgyűlés számára tárgyalásra alkalmasnak találta egyhangú támogatásával. Egy gondolatot szeretnék még elmondani, ha már szót kaptam, mert nagyon sokan várnak még a táblán. A tényszerűség kedvéért, itt elhangzott az, hogy az elmúlt ciklusban nem volt arra példa, hogy a város működési problémákkal küzdött volna, és a működés veszélybe került volna. 2005. augusztusa, amikor a Polgármesteri Hivatalban működési kiadásokra és bérkifizetésekre nem futotta, mert kimerült a folyószámlahitel, és ahhoz a törvénytelen ügylethez folyamodtak az akkori városvezetők, hogy a Városi Kórháztól vettek fel kölcsönt, és ez nem egyszeri művelet volt, ez többször előfordult, mert ha ezt nem tették volna, akkor nem tudták volna a béreket kifizetni, és ezen gondolat után pont, és akkor ezek voltak a tények, hogy mi volt a működőképes város. A másik észrevételem pedig Tisztelt Polgármester Úr, hogy a magam részéről én ezt egy tájékoztatónak fogom fel, és a képviselőtársaimat önmérsékletre kérném, mégpedig azért, mert idekerül még a közgyűlés elé érdemi tárgyalásra a költségvetés rendelettervezete. Ez a tájékoztató arról szól, hogy mi az aktuális állapota ennek a készülő költségvetési rendeletnek. Tehát aki konkrét táblában, konkrét sorokban különböző számszaki kérdésekben szeretne megnyilvánulni, én tanácsolom Neki, hogy tegye ezt írásban, küldje meg Polgármester Úrnak, és épüljön be a rendelet tervezetébe, és most hamarosan zárjuk le ezt a vitát, mégpedig azért, mert vissza van 35 napirendi pont, és amikor majd a 33-dikat fogjuk tárgyalni, például most fejből nem tudom, az melyik, lényeges kérdésről lesz szó, a közgyűlés fáradt lesz, nem várható majd el a helyes döntéshozatal már a közgyűléstől, tehát ne vesztegessük el azt a drága időt, amire még szükség lesz majd éjfél előtt mondjuk már 10 perccel, amikor még itt fogunk ülni.

Marton István: Hát igen, nevezzük nevén, az előző ciklusban háromszor kért kölcsön a kórháztól az akkori városvezetés, ahogy Ön is említette, törvénytelenül, és még azért egy adalék arról, amit a korábbi alpolgármester mondott: tavaly nyáron is volt olyan helyzet, hogy 800 milliós likvidhitel maximum kimerült – hangsúlyozom, kimerült –, és hogy ne kelljen netán törvénytelen eszközhöz folyamodni, vagy újabb hitelt kérni a közgyűléstől, mintegy 200 millió Ft-nyi számla kifizetése késleltetve lett. Ennek nagyon egyszerű utánajárni, úgyhogy én erről most érdemi vitát nem nyitok. Én azt hiszem, hogy teljesen igaza van Kolonics bizottsági elnök úrnak, de minden vita, ami - a város gazdasági életének tulajdonképpen ez a bibliája, ez illő nagyjából megtanulni, ismerni egy valamennyire is vallásos embernek, de aki nem vallásos, annak is természetesen.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság 6 igen és 3 tartózkodó szavazattal a költségvetés állapotáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi, és a közgyűlésnek tárgyalásra alkalmasnak javasolja. Egy-két apró kiegészítésem lenne még a bizottságnak megfelelően. Javasolta a bizottság, hogy a különböző iskolákban, kimondottan a Bolyai Iskolában a világításrekonstrukciót 2007. évben javasolja elvégezni. A 14. melléklet 16. és 17. soráról már volt szó, az Arany János - Királyi Pál utca összeköttetésének, és a Királyi Pál – Petőfi út összekötését a bizottság úgy tartja, hogy halasszuk a következő évi költségvetésre, pontosan a takarékoskodás miatt. A negyedik téma, amit szeretnék még javasolni, városi energetikus alkalmazását – nemcsak fűtés tárgyában, hanem elektromos energia tárgyában is, és talán elterjesztené a városban, illetve intézményben a megtakarítás-centrikus gondolkodást. Szeretnénk ezzel is a költségvetés további éveinek számait javítani.

Marton István: A végén kezdve, én, mivel lehet, hogy kevesen tudják, de alapképzettségemet tekintve villamosipari technikus vagyok, én elvből sem mondhatnám azt, hogy nincs szüksége városi energetikusra, de ebben az évben szerintem ezt nem tudjuk megvalósítani. Egyébként a gondolatmenetet értem, hogy mi van mögötte, lépünk is ebben az ügyben, de ez most, azt hiszem, a költségvetésen túlterjeszkedne. A 16., 17. pontra a levéltelt, azt értelemszerűen akceptálom, beláthatjuk azt, hogy annyi mindennel az alkotó rombolás jegyében nem foglalkozhatunk, mint amennyit terveztünk. A Bolyai világítás meg azért nem szerepel benne, mert benn van egy pályázatunk. Az egy 800 milliós rekonstrukció. Na most nem túl sok – maradjunk ennyiben, hogy nem túl jók – a nyerési esélyek, de még nem kaptuk meg az elutasítást. Abban a pillanatban, ha megkapjuk, akkor ezt értelemszerűen – mert ez azokról a termekről szól, ahol egyébként gyönge a világítás – akceptálnunk kell, esetleg egy költségvetés módosítás keretében is. Ez nem annyira jelentős tétel, csak hát párhuzamosan azért ne futassunk egy intézménynél két dolgot. Köszönöm, és nagyon örülök neki, hogy a bizottságok általában, még azt is mondhatom, hogy erősen pozitívan viszonyulnak a kérdéskörhöz, de némi fájdalmam van értelemszerűen, a szívemnek rendkívül kedves Pénzügyi Bizottságnak ez a halogató álláspontja talán nem tetszik, de hát ezzel együtt kell élni. Majd meglátom, hogy 15-ére mi jön ki.

Halász Gyula: Polgármester Úr említette, hogy ez egy kvázi I. fordulós költségvetés. Ennek megfelelően szólnék hozzá. A bizottsági ülésen elmondtam már az észrevételeim nagy részét, itt most csak pár dologra térnék ki. Általános megjegyzésként annyit mondanék, hogy azokat a pénzeket, amiket fejlesztésre fordítunk, ne aprózzuk el, koncentráljunk a prioritásokra, így a munkahelyteremtésre, az infrastruktúra fejlesztése és a gazdaságfejlesztésre, és javasolnám, hogy a 14. melléklet tételeit gondolja át a hivatal vezetése, és az Ipari Park területének bővítése irányában is gondolkozzon. És itt szeretnék megállni, hiszen a későbbi napirendi pontoknál szó lesz önálló képviselői indítványokról – hát nem tudom, hogy ezeknek a vonzata be van-e tervezve, mert itt is elég sok apró tétel szerepel, de ha ezeket a tételeket összeadjuk, akkor elég tetemes pénznagyság jön ki. Nem találkoztam a tájékoztatóban a Thúry városrész területének értékesítésével is. Elkezdődött a közművesítése, és kellene ezzel foglalkozni, hogy miképpen kívánja a többség ezt értékesíteni, mit tervez vele, és itt is megállnék. Tehát szükség van igenis Polgármester Úr, írásban lefektetett fejlesztési tervre. Ez egy olyan zsinórmérték, amihez a következő években lehet alkalmazkodni, lehet tervezni a költségvetéseket. Tehát írásban kell. Kalmár utca és az M7-es kikötésének témája szerepelni fog napirenden, a kikötésnek viszont nincs feltüntetve költsége, pedig akár a terület-előkészítés, akár a kisajátítás költségbe kerül. A 800 millió Ft működési hitel felvétele számunkra nem elfogadható, nem jó üzenet. A pályázati önrész, amely a 16. számú mellékletben van, 30 millió Ft-tal szerepel, ezt nagyon kevésnek tartom, és itt azért látom én, hogy a panelprogram, illetve a tűzoltóságnál szerepel pályázati pénz, de ezt mégis valahogy hiányolom. Hiányzik az útfelújítások konkrét kibontása, holott ez 100 milliós tétel. Tehát nem tudom, hogy hogyan lehet majd felelősen dönteni, amikor van egy tétel, ami 100 millió Ft, és nem tudjuk, hogy mit takar ez. Ugyanúgy a Teleki és a Zrínyi utcák összekötésével kapcsolatos területszerzés, ez a 100 millió Ft, ezt szintén soknak tartom, és megfontolásra ajánlom, hogy csúsztassuk ezt időben el, mert én úgy gondolom, hogy ennél vannak fontosabb feladatok és a költségvetés egyensúlya, az prioritást élvez.

Marton István: Furcsa nekem az Ön aggódása a munkahelyteremtéssel kapcsolatban. Egyet ígérhetek, mi négy év alatt több munkahelyet fogunk teremteni, mint Önök, de nem mínuszban. Önök ígértek 2000-et, lett belőle mínusz 400. Ezt ugye a számok tagadhatatlanul és vitathatatlanul igazolják. Mi szeretnénk plusz munkahelyeket teremteni, ami az esetleges megszűnőket értelemszerűen kell, hogy kompenzálja. A másik pedig, ha figyelmesebben foglalkozott volna a Thúry városrész, tehát a volt laktanya területének rehabilitációjával, ami ugye közel 900 milliós program volt, akkor emlékeznie kellene arra, hogy kettő évvel ezelőtt ott 5 évre értékesítési moratóriumot rendeltek el. Ez benne van a szerződésben, és én ebben az Önök segítségét kérném, hogy járjanak el velünk együtt a Kormánynál, hogy ez töröljék, és mondjuk valami érdemi bevételhez is juthasson a város. A fejlesztések, azok írásba vannak foglalva, de hát nem tudom, milyen írás, még lehet, hogy majd egy kivonatos, zömített anyagot kell az Önök részére készíteni. Hogy a pályázati önrész kevés-e vagy nem, ez megítélés kérdése. Nekem is kevésnek tűnik, de ha figyelembe vesszük azt, hogy ebben az esztendőben a pályázatok érdemi elbírálása, az szinte nullának tekinthető – nem akarok belemenni a részletekbe, se a brüsszeli fogadtatásra, ugye, az operatív programoknak, se a Nyugat-Dunántúli Fejlesztési Regionális Tanács ülésén elhangzottakra, de én nagyon örülnék neki, ha annyi pályázatot sikerülne nyernünk, hogy ez az önrész kevés legyen. Pályázatokat továbbra is írni fogunk, és pályázunk mindenüvé, ahova értelmesnek látjuk. A Teleki utca és a Zrínyi utca összekötése azért halaszthatatlan, ellentétben mondjuk az Arany János utca meghosszabbításával kelet felé, mert az egy hosszú munka. Az minimum kettő, de inkább három éves munka, mert ha kellő távolságra visszük a házaktól, akkor bizony ott inkább egyes helyeken 5 méter, mint 4 méter szintkülönbséget kell áthidalni, és nem szeretnénk olyan utat építeni, ami két év múlva az egyik oldala fél méterrel lejjebb van, mint a másik. A mesterséges tömörítés is jó bizonyos szintig, de ilyen szintkülönbségeknél ugye, hát már érződik a nem túl régen átadott kicsi autópálya-szakasznál is, ha az ember megy egy megfelelő méretű autóval, hogy bizony, bizony az egyenletessége több kívánnivalót hagy maga után. Azt hiszem, más érdemi nem volt.

Dr. Károlyi Attila: Én, amikor megkaptam az előterjesztést, akkor elolvastam a napirend címét, ami úgy szól, hogy “Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évi költségvetési tervezetének aktuális állapotáról”. Most van itt olyan képviselő, akinek ennek megértése – ahogy Tóth képviselőtársam is mondta – három kört igényelt, de vannak olyan képviselők is, akik finoman figyelmeztettek arra, hogy a semmitmondó nyilatkozatok nyilván nem viszik elő ezt a folyamatot. Én megértettem, hogy miről szól ez, és szeretném elmondani azt, hogy a prioritások, amit egyébként Cserti képviselőtársam elég élesen megfogalmazott, a prioritásokon belül nyilván – és ezt a város közvéleményének is mondom – a nagyobbik frakció felelőssége, hogy hova teszi majd a hangsúlyt, de azért a mi politikai felelősségünk az ellenzék részéről is az, hogy ebben a folyamatban mindenképpen vegyünk részt, és a véleményünket természetesen vegyék figyelembe. Más kérdés az, hogy a költségvetés megszavazásánál mi az ellenzék szerepe. Itt Polgármester Úr már utalt arra, hogy volt olyan év, amikor a költségvetést megszavazta ellenzéki pozícióból is. Itt nekem is nyilván megvan a véleményem, nem aktuális még, hogy ezt elmondja, de meg fogom tenni. Az előterjesztés végén határozattal elzárni ezt a folyamatot énszerintem nem lenne szükséges. Ne tegyük azt, hogy fújunk egy nagyot, hogy hála Istennek, ezen túl vagyunk, aztán innen menjünk tovább, annál is inkább, mivel a tervezéssel foglalkozó szakemberek azt mondták nekem, hogy néhány jelentősebb tétel még nem szerepel az előterjesztésben, tehát ezt nem tartom okos gondolatnak. Néhány nüansznyi dolgot szeretnék csak ebben a dologban megemlíteni. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közlekedéséért és Közbiztonságáért Alapítvány támogatása, miután a tavalyi önkormányzat vezetői ezt egy elegáns mozdulattal lehúztak egy nullát az 5 millióról, és marad 500 eFt, holott olyan nagyon fontos tevékenységet végez az alapítvány, mint a gyermekek közlekedéssel kapcsolatos ismereteinek fejlesztése, vetélkedők, kiállítások szervezése, támogatása, rendőrség dologi jellegű kiadásainak enyhítése, ezek támogatása, drogmegelőzési programban részvétel, Polgárőrség anyagi jellegű kiadásainak enyhítése, és még sorolhatnám hosszan, hosszan, hosszan. De hát mondom, az előző önkormányzat vezetői, nem tudom milyen megokolásból, talán azért, mert az alapítvány elnöke a sajtóhoz fordult, és a Zalai Hírlap hasábjain kifogásolta azt, hogy a tárgyévbeni összeget sem kapta meg az alapítvány, aztán nagy nyögvenyelősen kifizették ezt a bizonyos összeget. Valószínűleg ezért történt, hogy megbüntették ezt az alapítványt. Én kérem, a tervezés során erre legyenek figyelemmel. A másik gondom, az előbb maga elé révedt Polgármester Úr, és nem tudom, kinek mondta, lehet, hogy magának, vagy a közgyűlésnek, hogy hát megszűnt a képviselői keret. Hát, én is úgy magam elé révedek, és inkább én azt mondom, hogy ne szűnjön meg ez a képviselői keret. Már csak azért se, mert a Polgármester Úr elegánsan azt mondta nekem, amikor a Körösi Iskola kerítésével kapcsolatos felújításról volt szó, hogy majd a Képviselő Úr a képviselői keretéből – hát akkor valószínűleg nekem is hitelt kell felvennem, mint önkormányzati képviselőnek, és finanszírozni például ezt a kerítés-felújítást. Végezetül az Alsó-szabadhegyi úttal kapcsolatos polgármesteri megjegyzést köszönöm az Alsó-szabadhegyen lakók nevében. Talán annyi kérdésem lenne, hogy az ugyancsak az előző költségvetésében szerepelt egy 300 méter hosszan az Alsó-szabadhegyi úttal kapcsolatos szilárd burkolat elvégzése, ezt tisztelettel kérném – annyi megjegyzéssel, hogy a tervezetben Szabadhegyi útról van szó. Hát a Szabadhegyi út, azt tudjuk, hogy a gerincen megy, az Alsó-szabadhegyi út megy alul, tehát ennyi.

Marton István: Köszönöm Képviselő Úr! Egyáltalán a konstruktív hozzáállását is köszönöm. Én, ha azt nem is ígérhetem, hogy az összeget meg lehet emelni, viszont azt ígérhetem, hogy fizetési kötelezettség mulasztás nem lesz ilyen kérdésekben ennél az alapítványnál. Ha jól emlékszem, egyébként Ön az elnöke, ugye? Hogy egy kicsit talán haza is beszéltünk. De ez nagyon helyes, semmi gond nincs ezzel számomra. Hát a Kőrösi út kerítésügye, az a központiból majd a Via Kht. megoldja döntéseink alapján. Ettől ne féljen, hogy ez nem fog megvalósulni. Való egy igaz, és sokszor, és sok helyen elmondtam, hogy Szabadheggyel kapcsolatban az elnevezésekkel vannak gondok. Én már láttam olyat, vagy tapasztaltam olyat, hogy újból el akartak nevezni már vagy 10 évvel ezelőtt elnevezett, de még nem létező utcákat. A dolognak az a lényege, hogy van a régi Szabadhegy, az a Szabadhegy utca, és van az Alsó-szabadhegyi utca, ahol Ön is lakik, olyan torzó, olyan gyönge egyharmad arányban, a többi szeretnénk minél hamarabb elkészíteni, és hát van a Felső-szabadhegyi utca, ami csak papíron létezik. De ha ne adj Isten, elindul valamilyen termálfejlesztés, mondjuk a Csó-tónál, akkor olyan hamar megvalósulhat, hogy mi leszünk legjobban meglepődve.

Horváth István: Én el tudom fogadni Kolonics Elnök Úr javaslatát, és írásban fogok javaslatot tenni majd a költségvetéshez.

Bárdosi Gábor Jenő: Akkor talán haladjunk ezen a beszélgetési és értelmezési dolgokon, amin a képviselőtársaim az elmúlt percekben hozzászóltak. Mert valóban, amikor megkapva az anyagot, igaz, hogy szombaton este volt, és nagyon késő volt már, akkor azért elgondolkodtam azon, hogy egy költségvetés tárgyalása, ami egy város életében mennyire fontos, az talán még gazdasági hozzáértőként is bizonyos pénzügyi dolgokhoz négy nap alatt nem tenné lehetővé azt, hogy érdemben tudnék mélységében foglalkozni bizonyos dolgokkal. Az, hogy ma olyan dolgot tárgyaljunk, abban pedig Kolonics képviselő úrral értek egyet, aki azt mondta, hogy mindenki önmérsékletre szorítkozzon, és majd adja be a beadványaiban, most már tudjuk a február 15-ei közgyűlésre, hogy tárgyaljunk, és gondolkodjunk azon, hogy mit miért teszünk, vagy mik azok, amik fontosak, prioritások, és egyéb. Azt egy kicsikét nem értem, hogy a konstruktív ellenzék módján viselkedő képviselők közül Tóth László képviselőtársamnak azt a mondatait miért nem értette akár Polgármester Úr, és akár bármely képviselő, hogy ilyenkor, hogyha valaki úgy tételezi fel ezt az anyagot, ahogy az az első mondatában szól, hogy egy kicsikét beszélgessünk róla, mert ez lesz az útvonal, amit kijelöl nekünk az önkormányzat vezető politikai testületét adó többség, akkor mi azon gondolkodjunk, és ha lehet, akkor ebbe minket vonjanak be. Úgyhogy én csak egy elírásnak tartanám azt az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság meghívót, amelyiken a FIDESZ elnökségét is tájékoztatják arról a meghívó történetéről. Azért elírásnak és azért mosolygok hozzá, mert nem gondolnám, hogy a konstruktív ellenzéket akkor ne vonjuk be ebbe a történetbe, ha már beszélgetésről lévén szó, és első körben beszélgessünk a költségvetésről. És hogy valójában a gombot miért nyomtam meg, annak egy nagyon fontos oka van, és most nézzék el, majd mindenki, aki érti, hogy mit fogok mondani, és tudja, hogy mögötte jogszabályilag nem mindennel összefüggésben teszem ezt meg. Visszatérnék egy csöppöt erre a Vízmű történetére, és most kapcsolom ehhez a költségvetéshez, ehhez a vízközmű díj történetéhez, és csak azért, és majd, aki érti, és sokan értik ebben a teremben, hogy nem igazából idetartozóan, de még egyszer meg szeretném ismételni azt a dolgot, amire nem tudok válaszolni persze egy napirend előttiben Jegyző Úrnak a viszontválaszára, és nézzék el, hogy akkor azt mondom, hogy Dél-Zalai Vízműtől kapott csatornahasználati díj befizetésével valahol nekünk visszaad pénzt, hát akkor nem szeretném, hogyha ez a Vízmű ………… Az Alkotmánybíróság 44. §-ában, és azért óhajtom hangsúlyozni, hogy még egyszer Polgármester Úr és Jegyző Úr nézzen utána. Ne tegyük meg azt, hogy egy közigazgatási hivatal, aki elfogadta, vagy nem fogadta, vagy nem emelt kifogást ellene, bekerüljünk abba a 2007. június 30-áig a többi önkormányzatba és vízműtársulatba, akinek vissza kell vonnia ezt a megalkotott rendeletét. Elnézést kérve minden hozzáértőtől, hogy ezt nem itt kell elmondanom, de napirend előtt én nem tudok válaszolni. A vízközmű meg a csatornába fizet nekünk egy kicsikét, úgyhogy hadd kevertem ide bele, és köszönöm szépen, hogy meghallgatta ezt is Polgármester Úr, és nem állított le.

Marton István: Én annyit tudok erre válaszként mondani, hogy végül is nem nekünk adják azt a pénzt, még ha a mi számlánkra is jön be, mert azt vissza kell adni hasonló célú tevékenységre, felújításokra, fejlesztésekre. Tehát ez egy címzett pénz. Ez nem olyan, hogy szabadon rendelkezhetünk vele. Viszont, hogyha ebből tényleg baj lenne az Alkotmánybíróságnál, akkor az országban érintetteknek a 90 %-ánál legalább, ha nem a 95-nél baj lenne, de én úgy gondolom, hogy ennek ebben a pillanatban nem mehetünk elébe, mert hát ilyen döntés született. Ezt visszavonni egészen furcsa helyzetet eredményezne.

Polai József: Talán röviden és nagyon röviden azzal kezdeném, hogy talán nem várták, hogy én majd hozzászólok, hiszen a képviselőtárs, Tóth Nándor már beszélt erről, Csákai Iván képviselőtárs úgyszintén, amiről én is szeretnék két-három mondatot szólni. De mivel Kiskanizsa két körzet, és a két képviselője, mind a kettő kell, hogy jelen legyen, tehát egyik sem ülhet otthon, vagy felváltva nem lehetünk itt, nem erre vállalkoztunk, ezért szeretném elmondani, hogy mindkét ügyet, amit felvettünk, ravatalozót, illetve rendelőépítés ügyét, már az elmúlt négy év alatt én megpróbáltam dűlőre juttatni, vinni. Gyakorlatilag mind a kettő elindult egy ilyen tervezési szinten, és azért tartom fontosnak, hogy én magam is szóljak ehhez a témához, mert valóban ki kell nyilvánítanom nekem is azt a féle szándékomat, hogy valamelyiket támogatnom kell a kettőből, tehát egyet, valóban kell egy ilyen készségnek lenni, hiszen az egyensúlyát, a költségvetés egyensúlyát meg kell őrizni. Nem kívánom olyan irányba erőltetni Polgármester Urat, amellyel a költségvetésnek az egyensúlya sérülhetne, illetve, tehát nehezebb helyzetbe kerülne a pénzügyi, gazdasági helyzetünk. De ki kell mondjam, hogy ha a rendelőink megépülnek, márpedig három rendelőről beszéljünk, ugye ne kettőről, mert Ön nagy kettőt említett véletlenül, két felnőtt és egy gyerekrendelőt, és majd a felújítás, amit helyesen megtette, a jelenlegi orvosi rendelők helyén és a gyógyszertári területnek a felújítása valamilyen módon szerepelni kell, hogy megtörténjen, ennek a munkának meg kell történnie. A rendelőknél én azt kérném, és ezt hangsúlyosan szeretném kérni, ne úgy tervezzünk, hogy elindítjuk, aztán majd meglátjuk. Ebben az évben be kell fejeződni annak a munkának. És amit még nagyon szeretnék kérni hangsúlyosan, a ravatalozónál elkészült egy programterv, ennek a tervnek az engedélyezését el kell indítani, ha már egyszer én úgy döntök, belemegyek abba, hogy három év harcom után ezt a dolgot, ezt a munkát még elhagyjuk, és halasztjuk. Megértem, mert el kell halasztani, mert nincs hozzá pénz. De legalább annyit kérek, engedélyezése történjen meg. Egyébként nem 47 millió Ft-ba kerül, mint egy korábbi beszélgetésünk során ezt én hallottam Polgármester Úrtól - szerintem tévesen informálták Önt -, hanem 26 és 34 millió Ft körüli összeg, mert “A” és “B” változattal rendelkezünk. Kérem, hogy idén a ravatalozónak az engedélyezése történjen meg, és 2008-ban ezt a munkát tudjuk elindítani, tehát már gyakorlati építési folyamatát. Idén pedig a rendelőinket, de ne úgy, hogy majd tetőig, tető alá, meg ilyesmi, aztán majd valahogy folytatjuk tovább. Emlékszem, amikor a palini óvodát kellett megépíteni, felújítani bocsánat, akkor 18 millió után még kértek 16-ot ugyanabban az esztendőben, és valahogy lett pénz. Tehát azt kérném, hogy most valaki rovására természetesen, legyen pénz Kiskanizsának. Még egyszer hangsúlyozni kívánom, ne feledjék azt, hogy amikor Palinról beszélünk, akkor egy képviselőről van szó, aki mögötte ténykedik, amikor Kiskanizsáról beszélünk, akkor két képviselő két körzetét meri felemlegetni – hozzátéve azt, hogy 16 év elmaradottságát próbáljuk meg behozni, mert a korábbi képviselőtestületek úgymond nagyon, nagyon, nagyon messze elhanyagolták ezt a nagy körzetet, 8000 ember.

Marton István: Mivel az előző ciklusban számtalan ilyen volt, hogy betervezték a várható összeg felével, és utána lett pénz, ahogy Ön is mondja, hát ebből lett az a sok-sok milliárd hiány, amit nekünk kell leküzdeni.

Cserti Tibor: Két apró észrevételt szeretnék tenni. Csákai képviselőtársam, Tóth Nándor képviselőtársam megcsipkedett egy picit. Félreértették gondolom a szavaimat. Inkább többször tárgyaljunk, ne kétszer, ötször, közös ügyeinkről, érdemi oldalról. Annak van értelme. Én ezt javasoltam. Kettő: a telekkialakítás témája elvi kérdés, és adalékként szeretnék a további tervező munkához. Az önkormányzat kétféle aspektusból közelít a telekalakításhoz. Lakótelek kialakítás, vállalkozási célú telekalakítás. Egyik szempont, egyik oldalról, mint hatóság, és területrendező, másik oldalról, mint tulajdonosi pozíció. A kettő nem szükségszerű, hogy egymással együtt járjon. Lehet magánberuházásként is, és ezt azért fogalmazom meg, mert a Tisztelt Képviselőtársam, Tóth Nándor, Kiskanizsa részéről, mint ………..-ként fogalmazta meg a telekalakítást. Egyébként a telekalakítást én is a Kiskanizsa városrészben támogatom, de meghatározott feltételek mellett. Hogyan? Az önkormányzat ebből a szempontból tulajdonosi pozícióban lépjen fel, és projektszemlélettel közelítsen. A piac úgy is megméri. Én a költségvetésből itt nem látom a telekkialakításnak a bevételi részét. Erre vonatkozóan van kedvezményes típusú hitelfelvétel, ennek van invesztíciós vonzata, területmegszerzés, tervezés, előkészítés, közművesítés, értékesítés komplex szakasza. Gyakorlatilag, ha mi azt mondjuk, Polgármester Úr közelítése is ez, nem tudom, ez már elvi kérdés, hogy nem is kerül olyan sokba. Mihez képest? Projektszemlélettel minimum önköltséges formában, kérem szépen, ezt az elvet érvényesítette a város Miklósfán, ezt érvényesítette Palinban is, mindenhol. Ennek gazdaságosnak kell lenni. Ott, ahol ipari célú vállalkozási telkek kialakítása van, ott már mérlegelni lehet, hogy mit ér meg az önkormányzatnak. Én támogatom, mert pluszban egyébként bármikor máskor visszajöhet a dolog. Elvi kérdésként vetettem fel.

Röst János: Nem akartam hozzászólni, de úgy tűnik, hogy Polgármester Úr nem hagy ki egyetlen alkalmat se, hogy minősítéssel éljen akár személyre, akár pedig az előző városvezetéssel kapcsolatban. Hát, ha Önnek Röst-fóbiája van, semmi gondom nincs vele, de akkor ezt a szünetben rendezzük le, ezt kérném. A másik, Kolonics képviselőtársam jelezte, hogy hozzászólások, idő, egyebek. Hát én megkérném arra, hogy kérje meg Marton Istvánt. Marton István egyedül többet beszél Tisztelt Testület, mint az összes képviselő együtt, és minden egyes pontnál körülbelül kétszer annyi ideig indokol és értelmez, mint amit az előadó képviselő elmond. Teljesen felesleges. Én úgy gondolom, hogy elmondta, meg kell hallgatni, ha van hozzá érdemi hozzáfűznivaló, azt tegye meg, de nem hiszem, hogy litániákat kellene minden képviselőnek ezt meghallgatnia. A másik, beszélt itt 2.000 munkahelyről, nem tudom, ki mondott ilyet. Hogyha Ön tudja, akkor tessék megmondani a nevét, címét, lehet, hogy esetleg az MSZP-ről van szó. Nehogy itt mindenki magára vegye. A másik, viszont arra emlékszem, hogy Törőcsik Pál, a korábbi FIDESZ elnök 20.000-ről indulva lement 10.000 munkahelyre ….. ügyben, majd nulla lett, jobban mondva nem, egy munkahelyet teremtettek, mert akkor két alpolgármester volt. A másik, kórház. Itt említették a hitelfelvételt. Valóban, 100 millió Ft-ot kölcsönkértünk három-négy hétre. Törvényes volt, Jegyző Úr hitelesítette – még egyszer elmondom. Emellett én szeretném azt a kórházat látni 2007-ben Kanizsán, aki ugyanekkora összeget kölcsön tud majd adni a jelenben, tehát nem a múltban, jelenben. Lehet, hogy nem fog tudni. A másik, a likviditás. Az önkormányzatnak a bevételei, azok nem úgy működnek, mint a havi fizetés. Vannak hónapok, amikor gyakorlatilag nagyon minimális a bevételi lehetősége az önkormányzatnak. Ez a július, illetve az augusztus. Én most fogadok előre, ez a testület ugyanúgy fog járni. Ugyanígy fog járni. Ugyanis kerüljön be két állami pénzlehívás, amit mi kifizetünk, viszont az állam nem adja, csak egy hónappal később az összegét, ami egyébként megvan a költségvetésben, de jelenleg hiányzik, pillanatnyilag. Ez azt jelenti, hogy likvid probléma. Az az igazi szám, az igazi mérce, az nem a likvidhiánynak a mértéke éves szinten, az legfeljebb a kamatrészét teszi érdekessé, hanem az, hogy fordulónapon, tehát 2007. december 31-én mekkora hitellel zár, mert azt viszi magával a következő évre. Az 500 milliós javaslat egyébként erről szólt, nem a likvidhitelkeret-szerződésnek az összegére. Én azt gondolom, hogy ez megfontolandó. Ha a testület ettől nagyobbat vesz fel, meggyőződésem az, hogy ebbe a spirálba bele fogja vinni az önkormányzatot, adósságspirálba, és akkor valóban az a helyzet, amit a Marton úr egyébként sokszor emleget, hogy bekövetkezik. A másik, a programja a Marton úrnak. Nálam van. 7 pont. Ebből egy konkrét. A 33. A többi ilyen irányelv, hogy hurrá, rohamra, mint az Iván, … nincs tölténye.

Marton István: Képviselő Úr! Én nem tudom, hogy mit néz, de abban nem ennyi konkrétumot, hanem sokkal több. Én meg nem tudom mondani, de itt mindjárt megkérdezem a FIDESZ frakció vezetőjét, hogy körülbelül hány oldal a FIDESZ programja, amit a választási kampány során közzétett? 48 pont. Hát hány oldal? 15, 20? 15 oldal körül van. Ez az egyik. A másik, itt, Röst úr felhívom a figyelmét bizonyos fokú szereptévesztésre, és ezt már nem először kell megtennem. Én úgy tudom, hogy a napirendek többségénél én vagyok az előterjesztő. Mintha a saját nevemet látnám jó néhány helyre leírva. Énnekem kell elnökölni. Hát már ne cserélődjenek fel a szerepek. Önök kétségtelen, hogy nagyon hozzászoktak az elmúlt négy évben valamihez, ami bizony megváltozott. Hát, hogy a kórház egyébként hogyan fog állni, azt megmondani nem lehet, de ha ilyen OEP szigorítások lesznek, meg a kormányzat így bánik az egészségüggyel, akkor feltehetően rosszabbul fog állni, mint mondjuk, állt az idei esztendőnek a végén. Valóban, ezt én elismerem. Az év végi hitelfordulóért, az a kérésem, hogy fejezze be az aggódást, ezt ma, azt hiszem, inkább háromszor, mint kétszer hallottam Öntől, de lehet, hogy tényleg csak kétszer. Annyira figyelmesen nem kísérem ilyen irányú megszólalásait. És mi azt nem mondtuk, hogy nálunk júliusban vagy augusztusban nem lehet likviditási probléma. Igen, lehet, hogy lesz olyan, hogy hát azért hónapokig ne csúsztassuk a számlákat, de mondjuk késünk 8 napot, vagy éppen 15 napot. Ezt nem lehet kizárni. Aki ezt kizárja, az struccként nem néz szembe a valósággal. Ezt mi nem tesszük.

Bicsák Miklós: Azért vártam a végére, mert gondoltam, hogy Polai úr részéről személyes megszólaltatás révén, támadásba, de hát ezt most élvezi, mert többségben van a frakciója. De hadd tegye, majd azért remélem, annyi tiszteletet magadnak, amennyit másnak. Csak ennyit a véleményéhez. Ehhez a tájékoztató jellegű tervezethez a költségvetéssel kapcsolatban lenne nekem is, de nagyon okosan itt Kolonics Bálint képviselőtársam az írásos dolgot, nagyon jó, el fogom fogadni, és én is a sorokban azokat a dolgokat, ami Palin városrésznek jogos, nem csak Kiskanizsának, mert azért Palin később lett a város hozzácsatolásával része, Kiskanizsa meg örökké az volt, és mindig kapott a várostól. Ezt 14 éve tudom igazolni. Előszedem majd az anyagokat a költségvetésből, drága Józsi barátom. A másik az, hogy azért ne ilyen hevesen, mert a városrészek mind egyformán kell, hogy fejlődjenek. Tudomásul veszem, hogy belefér, nem fér, majd jövőre. Orvosi rendelőt támogatom, én szóltam, az sem esett jól Önöknek. Kell oda orvosi rendelő, mert láttam, hogy milyen, de nem ilyen gesztussal, ahogy Ön viselkedik. Tanárember, nem illik így viselkedni.

Marton István: A személyeskedési részét nem köszönöm. Kétségtelen, hogy vannak hátrányos helyzetű településrészek, ahol többet kell tenni a városnak, mint az átlag. Én úgy érzem, hogy azért Kiskanizsa ez a kategória. Az első közgyűlés kivételével, meggyőződésem, hogy Kiskanizsa azért nem volt a súlyánál fogva kezelve. De nem akarok én itt nagyon régi dolgokra visszamenni, amikor a külterületi képviselők egy együttműködési megállapodást írtak alá, és az bizony a külterületek közelítésében nagyon sokat használt a város központjának.

Cseresnyés Péter: Röst képviselőtársam hozzászólása, vagy hozzászólásai miatt szeretnék egy gondolatot elmondani, bár többen a mai közgyűlés alkalmával már jelezték azt, és mondták azt, hogy azért nem lehet teljesen elhinni azt, amit Röst képviselőtársam mond, mert a valóságtartalma a szavainak nem mindig teljesek. Két dolgot szeretnék mondani. A kórház hitelnyújtása, kölcsönadása, az törvénytelen volt. Még ha Röst János mondja, akkor is törvénytelen, mert nem Röst János hozza a törvényeket, és nem Ő határozza meg, hogy mi igaz, mi hamis, mi törvényes, és mi nem törvényes. Abban az esetben, hogyha a kórháznál tényleg adódik olyan helyzet, hogy nem lesz tartaléka, az nem a kórház jelenlegi vezetésének lesz a hibája Röst úr, hanem az Önök miniszterének, akit Önök jelöltek, aki jelenleg a magyar egészségügyben garázdálkodik, turkálva az emberek zsebében, és turkálva az önkormányzatok zsebében. Ennyit a valóságról képviselőtársam.

Marton István: A vitát lezárom, és ahogy a hosszú vita elején ígértem – én egyébként nagyon örülök ennek a vitának, még akkor is, ha sokan esetleg sajnálják tőle az időt, mert ez tulajdonképpen a kvázi költségvetésnek a megtárgyalását jelentette. Én kérem, hogy a határozati javaslat tervezetnek megfelelően a költségvetési anyag komplexé tétele érdekében szavazzuk meg, ami az anyagban szerepel. Tehát kérem azt 1. határozati javaslati pontként megszavazni, ahogy elmondtam az elején, hogy az 1. pont a 800 millió Ft likviditási hiány finanszírozásnál véget ér. Tehát a 800 millió Ft után kérem kitenni a pontot. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 15 igen, 2 nem és 5 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 2. pont: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a saját forrásból nem finanszírozható felhalmozási célok megvalósításához szükséges hitelfelvétellel, ezen belül azzal, hogy az egyéb beruházási hitel összege a 800.000 eFt-ot ne haladja meg. Aki el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 16 igen és 6 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hatályon kívül helyezi, az a.) pontot, a 33/2/2006.(II.14.) számú határozattal módosított 158/2004. (VI.30.) számú az önkormányzati intézmények magasabb vezetői Jutalmazási Szabályzatáról szóló határozatát. Tehát hatályon kívül helyezzük ezt, nem lesz jutalmazás az intézmények magasabb vezetői részére. Aki egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 16 igen, 2 nem és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: A b.) pont helyére a kiegészítésben szereplő módosulás kerül. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hatályon kívül helyezi a 7/3/2004.(I.29.) számú határozatával elfogadott, és a 8/2006.(I.30.) számú határozattal módosított, az önkormányzat egyszemélyes tulajdonaként működő gazdasági és közhasznú társaságok Javadalmazási Szabályzatának II. A javadalmazás módjának és mértékének elveiről szóló 2. Jutalom pontját. Tehát itt a jutalom megvonásról van szó. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 15 igen és 9 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: C., és egyben utolsó pontja: a 8/2004.(I.29.) számú “Javaslat az egységes szerkezetbe foglalt közoktatási feladatellátási, intézményhálózat fejlesztési terv és az önkormányzati minőségirányítási program elfogadására” szóló határozatának 5. pontját, miszerint a közgyűlés “felkéri az OKISB-t, tehát az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottságot egy intézményi vezetői értékelési rendszer kidolgozására, mely a szakmai feladatellátáson túl kapacitás-kihasználtságot is értékel és egy eredményérdekeltségi jutalom alapjául szolgálhat”. Aki egyetért vele, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 17 igen és 7 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Marton István: Ezzel a szavazás lezárult. Mondhatnám azt is, hogy végeztünk a napirenddel, de azért nem mondom, mert azért kíváncsian hallgatom a Könyvvizsgáló Úr, hogy egyáltalán óhajt-e valamit, szerintem óhajt, de ha nem óhajt, akkor az az Ő dolga. Hiszen most még nem kötelező Neki megnyilvánulni, ezt csupán ezért mondom, de ahogy ismerem, biztos, hogy ezt megteszi. Én azt hiszem, hogy még, ha ez csak ilyen 99,5 %-os állapotú kvázi költségvetés is volt, aki ezt figyelmesen végighallgatta, ne adja Isten, vette magának a fáradtságot és otthon Minket nézett ezen a bő három órán keresztül, annak érzékelnie kell, hogy ez a költségvetés szembenéz a valósággal, és alapvetően új szellemiséget sugall.

Szita László könyvvizsgáló: Az idő előrehaladása miatt igyekszem rövid lenni, habár a hozzászólásommal, gondolom, hogy csak a véglegesítéshez nyújthatok néhány hasznos tanácsot talán, mert hiszen már a szavazás megtörtént. A bevezetőben annyit szeretnék elmondani, és hozzátenni, hogy az önkormányzati törvény szerint a könyvvizsgálónak csak a rendelettervezethez kell írásos véleményt adni, jelentés készíteni, hiszen a nélkül nem lehet jóváhagyni a költségvetést. Mivel ez csak egy első, vagy olvasatnak minősíthető, vagy első változat volt, ezért csak szóban kellene, vagy szóban szeretném elmondani azt, hogy én hogyan látom a beterjesztett költségvetést. A többszöri forduló, csak tanulságképpen mondom, hogy más önkormányzatoknál is elfogadott gyakorlat, hiszen ez megalapozottabbá teheti a költségvetést. Csak egyetlen indokot említenék, hogy talán abból kellene kiindulnunk, hogy a város élete szempontjából, működése szempontjából a költségvetés egy nagyon meghatározott dokumentum, hiszen közvetetten kihatással van a területén működő gazdasági szervezeteknek a működésére, a lakosság életkörülményeire, és közvetlenül az intézmények által ellátott társadalmi közös feladatokra. Az előterjesztéshez annyit, illetve a részemre rendelkezésre bocsátott anyagból kiindulva az látszik, hogy próbál prioritásokat megfogalmazni, amelyek talán, hogyha lenne gazdasági programja már jóváhagyott a városnak, akkor erre alapozva célszerű ezeket a prioritásokat megfogalmazni, de nyilván, hogy meghatározta, amelyekre a költségvetést fel lehet fűzni, és kiemelten lehet a feladatokat tervezni. Az egyensúly biztosítása érdekében is a koncepcióhoz képest az előterjesztés meghatározta, hogy milyen egyensúlyjavító intézkedéseket tettek. Talán úgy lehetne pontosítani ezt, hogy a hiánycsökkentő intézkedések, mert hiszen a hiányt volt cél valamilyen formában csökkenteni. Hogy ez hogyan valósult meg, engedjék meg, hogy én úgy látom, és mindjárt az előterjesztésre hivatkozzak, hogy ez teljes mértékben azért nem mondható el, mert az előterjesztés azt tartalmazza, hogy a bevételek a koncepcióhoz képest 937 millió Ft-tal növekedtek, a kiadások pedig 942 millió Ft-tal. Igaz, hogy ebben bent van többek között a központi bevételeknek a változása is, aminek a költségvetési kiadásra gyakorolt … hatás. A következő, amit meg szeretnék említeni kiemelten, és úgy látom, hogy mindenképpen kell vele foglalkoznom, nem csak, mint könyvvizsgálónak, hanem mint talán közgazdásznak is, a költségvetésnek a hiánya jelentős, úgy is lehetne mondani, hogy nagy, hiszen a kiadások a tervezett bevételeket a jelen állapotban jelentősen meghaladják. Az előterjesztés szerint ennek összege 1.946 millió Ft, és hogy ha ezen belül megnézzük, akkor a működésnek 800 millió a hitel tervezett összege, és 1,1 milliárd Ft a működésre. Ahogyan a Polgármester Úr említette, valóban ez a hitelfelvétel felső határát, a korlátját, amit az önkormányzati törvény meghatároz, nem haladja meg, tehát eddig részemről törvényességi észrevételt nem kell megfogalmaznom. Hogyha viszont a hitel összetételét megnézzük, meg a felhasználást, mire kerül felhasználásra, akkor engedjék meg, hogy azért egy-két gondolatot ehhez hozzáfűzzek, ugyanis amennyiben beruházásokra történik a hitelfelvétel, az azt jelenti, hogy a vagyona az önkormányzatnak növekszik. Viszont a likviditási hitel, a működési hitel, ez végső felhasználásra kerül, tehát elköltésre kerül. Ezt idézőjelben talán úgy is mondhatnám, hogy vagyonfelélésnek is lehet minősíteni. Az összege, az jelentős, hogyha a nettót nézzük, a bevételt, ami 800 millió tervez, a bevételi oldal tartalmaz, és a visszafizetést, a kiadási oldal, a 310 milliót, akkor látszik, hogy a költségvetésben a működésben közel egy 500 milliós, pontosan a számok alapján 490 millió működési probléma van. Ezt, ahogy a Polgármester Úr is említette, hogy évek óta minden alkalommal megemlítettem, és a jelentésben is ezt kihoztam, hogy úgy látszik, hogy ez a költségvetésben lévő szerkezeti strukturális problémákat tükrözi, ezt jelzi vissza, hiszen a működtetés, az nem olyan, mint a beruházás. A működtetés, az a költségvetés, a bevételek terhére egy állandó kiadást, és egy állandó hatást gyakorol, amelynek a megváltoztatása, azt is el kell ismerni, hogy hosszabb időt tud igénybe venni, és különböző intézkedések szükségesek. Már említettem a bevezetőben is, hogy az egyensúly, a hiány csökkentése, az nagyon fontos lenne. Hogy ez hogyan valósítható meg, erre nem tudok különösebben tippeket sem mondani, mert végig kellene tekinteni, meg hát gondolom, a felülvizsgálatok során erre sor fog kerülni. Nem akarnék végigmenni részletesen a bevételek és a kiadások tételes tervezésére, mert hiszen a könyvvizsgálónak tulajdonképpen nem feladata ez. Engedjék meg, hogy azért kiemeljem, ami megint csak az egész feltételrendszernek és elsősorban a meglévő vagyonnal a további helyzetét lényegesen befolyásolja, a felújításoknak a kérdésére és a tervezésére. A bizottsági ülésen is ezt megemlítettem. Most 50 millió Ft javaslat szerepel a jelenlegi előterjesztésben. Ebből ugye a 10 millió az intézményekre és 40 millió pedig a hivatal szervezésében. Higgyék el, ez nagyon kevés. Hogyha ezt közgazdaságilag értékeljük, akkor tulajdonképpen ennek a funkciója az lenne, hogy az elhasználódott eszközöknek, tárgyi eszközöknek, ingatlanoknak, stb. a visszapótlását tudja biztosítani. Csak egy számot említenék, és tavaly is megemlítettem, hogy ez az összeg, ami tervezésre kerül, csak töredéke volt a szükségleteknek. A szükségleteket, az egy, tudom, nagyon nehéz megfogalmazni, relatív fogalom, de egyetlenegy biztos pontot említenék, mégpedig azt, hogyha megnézzük, hogy az eszközöknek egy éves elhasználódása, az értékcsökkenési leírása, az amortizációja mekkora, több száz millió, vagy milliárdos nagyságrendet tesz ki, pontosan nem tudom megmondani a számokat, mert hiszen a zárszámadás adatai még nem állnak rendelkezésre. Ehhez viszonyítjuk ezt az 50 milliót, akkor ez nagyon kevés. És mindenképpen meg kell ezt említenem. Még a koncepcióhoz kapcsolódóan, ezzel összefüggésben elmondanám, hogy ha megnézik, akkor 190 millió Ft volt a felújításra a koncepcióban, és ez 50 millióra csökkent. Végül befejezésképpen a hátralévő véglegesítés, a költségvetés véglegesítéséhez kapcsolódóan azt szeretném elmondani, hogy úgy az előterjesztőnek, én úgy látom, mint a közgyűlésnek nagyon szűkek a lehetőségei, behatárolt a mozgástere, hogy ez a pénzügyi helyzetet, a mostanit, ugye ezt az állapotot meg kellene tartani valamilyen formában, ami ugye megint csak nagyon nagy hiányt jelent, és hiányt tartalmaz, ugyanis különböző lehetőségek csak lehetnének, vagy a bevételeket lehetne ….. a véglegesítés során. De ismertek azok a jogszabályok, illetve rendeletek, adó, egyéb rendeletek, amelyek végül a bevételek növelését nem nagyon teszik lehetővé. Ugyanakkor viszont a továbbiakban amennyiben kiadások csökkentése, vagy a kiadásoknak a módosítására kerül sor, a javaslatok és a különböző előterjesztések alapján, akkor ezt csak maximum úgy lehetne megtenni, hogy a mostani helyzet ne változzon, hogy a tervezett kiadások közötti átcsoportosításra kerülhetne sor, ugyanis amennyiben ezen felül határoznak meg többletfeladatokat, ezt higgyék el, a hiányt osztjuk el a továbbiakban, és a hiányt és a meglévő hitelállományt kell növelnünk.

Marton István: Én úgy gondolom, hogy a napirend lezárásaként talán annyit mondhatok, hogy nagyot léptünk előre, az érdemi vita jó részét sikerült lefolytatni. Nagyon nagy átcsoportosításokra, ahogy Ön is mondta, lehetőség sincs, de bizonyos átcsoportosításokat nyilván megteszünk még a leadott javaslatok figyelembevételével, és én abban bízom, hogy a február 15-i közgyűlésen egy nagyon békés, jó hangulatú költségvetési vitát fogunk lefolytatni.

 

 

Szünet

 

 

2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …/2007.(….) számú rendelete a 44/2006.(X.18.) számú, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletének módosítására (írásban)

   Előterjesztő: Marton István polgármester

   Meghívott: Rimex Kft. Nk. Teleki u. 19.

 

Marton István: A napirend arról szól, hogy az Ipari Parkban van olyan terület, ahol 7,5 méteres építménymagasság került megállapításra, és hát miután a belvárosban lényegesen nagyobb magasság is van engedve, ez egészen furcsa egy Ipari Parkban, és anélkül, hogy itt nevén nevezném a céget, aki miatt ezt történik, de hát az anyagból ez kiderül, kérdem, hogy van-e valakinek valami hozzászólnivalója a napirendhez?

Papp Nándor: 4 igen, 2 tartózkodás mellett a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság támogatta a módosítást.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság szintén támogatja az előterjesztést egyhangú szavazatával.

Marton István: Több hozzászólót nem látok, ezért kérem, hogy aki egyetért azzal, hogy február 1-jétől hatályba lépjen a módosítás ……, a hatálybalépés napja a kihirdetés napja lesz, értelemszerűen február 1. legyen. Tehát annyi módosítás, hogy február 1-jén lépjen hatályba a rendelet, a túloldalon. Tehát, aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

 

 

3. Javaslat az adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselők anyagi érdekeltségéről szóló 44/2004.(XII.15.) számú önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésére (írásban)

   Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Nem kívánok hozzáfűzni semmit.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztést támogatja.

Tóth László: A Pénzügyi Bizottság 6 igen és 1 tartózkodással támogatta az előterjesztést.

Röst János: Én arra kérném a közgyűlést, hogy ne támogassa ennek a visszavonását, hiszen a közgyűlés nemrég döntött arról, hogy az adóügyi csoportból egy önálló egység jött létre, kiemelve a fontosságát, és akkor az indoklásban az szerepelt, hogy a város költségvetésében jelentős szerepet játszhatnak az adóbehajtások terén. Így viszont, hogyha azt a motivációt elvesszük Tőlük, akkor a város költségvetésénél lényegesen többet bukik rajt az önkormányzat, mint amit esetleg ebben a szabályozásban Ők megkapnak kiegészítésként. Tehát arra kérném, hogy ne szavazzák meg, vagy az előterjesztő módosítsa más módon, hogy ennek az aránya legyen esetleg kevesebb, de semmiképpen se javaslom ennek a megszüntetését.

Cserti Tibor: Én azzal folytatnám, ahol a Röst képviselőtársam abbahagyta. Nagyfokú visszalépésnek tartom. Ráadásul Jegyző Úr, aki a korábbi érdekeltségi rendszert kérte tőlünk, a korábbi közgyűlés általi megszavazását megfelelő szakmai indokokkal alátámasztva természetesen. Most még inkább rangot adtunk a szervezeti átalakítással az adóügyi irodának, és az adóztatás a legnépszerűtlenebb feladat a világon, ami volt, mindig is volt érdekeltségi rendszer hozzá. Én tudom, aki egyébként működtetője is voltam a másik oldalról is. Én most arra kérem az előterjesztőt, hogy vonja vissza az előterjesztését, ha kell, akkor finomítsák, gondolják át még egyszer, de ezt a fajta drasztikus beavatkozást én nem javaslom.

Marton István: Én felhívnám a figyelmét az előterjesztésben szereplő utolsó bekezdésre tulajdonképpen csak ugye, hogy a hivatal más területein dolgozó köztisztviselők, akik közül nagyon sokan nagyon keményen dolgoznak, ezek között a kifizethető céljutalom mértékében rendkívül nagy a különbség, és a kettő céljutalmazási rendszer közötti aránytalanság megszüntetése indokolja a rendeletnek az elfogadását. Több hozzászólót nem látok, aki el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 19 igen, 3 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

 

 

4. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közbeszerzési Szabályzatának jóváhagyása (írásban)

   Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Már a napirend előtti felszólalásoknál ez téma volt, én ott kifejtettem az álláspontomat. Egyéb hozzáfűznivaló nincsen részemről.

Papp Nándor: A Közbeszerzési Szabályzat módosítását a bizottságunk egyöntetűen támogatta.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság 9 egyhangú szavazattal támogatta az előterjesztést.

Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság 9 igen szavazattal támogatta azzal a kitétellel, hogy a 8. oldalon a jegyző felelőssége kerüljön be, és a 11. oldalon bevonásra kerüljön az illetékes szakosztály, a helyet Röst János képviselőtársam pontosítja.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztést tárgyalásra alkalmasnak tartja. Annyi észrevételt tett a bizottság, javasolja a közgyűlésnek azt, hogy a Közbeszerzési Szabályzat VI. fejezet 1. pontja végén az újonnan bekerült vastagon szedett szövegrészben javasoljuk kiegészíteni, hogy a Titkárság a jegyző felelősségével kitétel kerüljön be. Továbbá a IX. fejezet 7. pontjában a vastagon szedett részét javasolja a bizottság pontosítani, mégpedig azért, mert szükség szerint gondoskodik a hiánypótlásról, javaslatot tesz a bizottság felé tisztázó kérdések feltételét illetően – nem a közbeszerzési referens fogja a hiányokat pótolni, Ő felhívja az ajánlattevőt a hiányok pótlására, és javaslatot természetesen tesz a tisztázandó kérdések feltételére, tehát e tekintetben javasoljuk ezt pontosítani. Illetve a XII. fejezet 8. pontjában, ahol a felhívás közzétételéről van szó, ott a Kanizsa Újság mellett a Dél-Zalai Hetilap szerepel még a megjelenés helyeként. Ez vitát váltott ki a bizottságban, és a bizottság azt javasolja, hogy a Zalai Hírlapot jelöljük, tekintettel arra, hogy van megjelenési lehetősége az önkormányzatnak a Zalai Hírlapban is. Ennyit Tisztelt Közgyűlés a bizottság véleményéről. A magam részéről annyit szeretnék még hozzátenni, lehet egy Közbeszerzési Szabályzat jó, lehet az tökéletes, én abban biztos vagyok, hogy ami eddig volt Közbeszerzési Szabályzat, az nem volt a legszerencsésebb, hiszen az Állami Számvevőszék vizsgálatában megállapított bizonyos hiányosságokat, így a dokumentálás és a felelősség rendjének a pontosítását is hiányolta. Tehát ezen hiányoknak az orvoslása most megtörténne ennek az új szabályzatnak az elfogadásával. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a későbbiekben a gyakorlat hozta példák során a szabályzat még további pontosításra kerüljön majd. Én mindenképpen indokoltnak tartom azt, hogy ezen okokból most szavazzuk meg ezt az előterjesztést így.

Marton István: Az Ön által elmondott bizottsági állásfoglalás mindenegyes elemével egyetértek, támogatom. A Röst úr féle javaslatot értelemszerűen nem tudom támogatni. Arról majd külön szavazást kérek.

Tóth László: A Pénzügyi Bizottság 7 igennel támogatta az előterjesztést.

Balogh László: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság ezt is egyhangúlag támogatta. Jelzem, hogy eddig még minden előterjesztést egyhangúlag támogattunk. Azzal a kitétellel hadd éljek, hogy a város honlapján meg kell jelentetni. Azt reméljük, hogy minél előbb lesz precíz, esztétikus és praktikus honlapja a városnak. És egy apró megjegyzés, de ezt majd Szőlősi Márta fogja mondani.

Marton István: Az Ön javaslatát is el tudom fogadni. Hát azért remélem, hamarosan odafejlődünk, hogy a honlapon ez megjelenhet.

Röst János: Módosítanék pár bekezdést. Az első a 3. oldal VI. 1. bekezdésnek a legutolsó három sorát kérném elhagyni, ami arról szól, hogy a jegyző által kijelölt osztály helyett és jogkörében a jegyző döntése alapján a Titkárság bármely alkalommal eljárhat. Én úgy gondolom, hogy ezt nem szabadna bennhagyni, mert ez félreértésre adhat okot. Én úgy gondolom, hogy ha Jegyző Úr kijelöl egy szakosztályt, akkor nem szabadna azt követően egy másik döntéssel kihagyni, és lebonyolítatni a Titkárság bármely dolgozójával. Ezt vagy pontosítani kellene, ezt a bizottsági ülésen is elmondtam, vagy pedig elhagyni, mert így számomra ez nem értelmezhető, ez a mondat így. A következő a 8. oldal IX. 1. pontban van a kihúzási rész, ami a jegyzői felelősséget fogalmazta meg. Én arra kérném a testületet, hogy az a mondat ne legyen kihúzva, és így maradjon benn a jegyzőnek az a felelőssége, hogy az eljárás előkészítése során megfeleljen a vonatkozó jogszabályi előírásoknak maga a beterjesztés, illetve a közbeszerzési eljárás. Így ez kikerül, és úgy gondolom, hogy ez gyöngítené gyakorlatilag magát a jogszabályt. Még mindig van. Ez pedig a 11. oldal 4. pontjában szintén pontosítanék. Ott arról szól, hogy a megkeresendő címzetti körről a közbeszerzési referens a beterjesztője ennek. Én bennhagynám az illetékes szakmai osztállyal együtt szót. Nem szabadna gyakorlatilag a közbeszerzési referensre mindennemű felelősséget rátestálni. Én úgy gondolom, hogy a szakosztályoknak a bevonása mindenképpen célszerű lenne.

Marton István: Megkérem Jegyző Urat, hogy erre a három problémára reagáljon.

Dr. Kelemen Marcell: Azt bizonyára Önök is érzik, hogy egy olyan szabályzatot tárgyalnak, aminek van egy nagyon különleges sajátossága. Önök, mint közgyűlés egy költségvetési szervre vonatkozóan szinte személyre lebontva állapítanak meg feladatokat és jogköröket, és Röst képviselő úr az előterjesztéshez képest másként kíván itt egyes személyekre vagy egyes szervezeti egységekre vonatkozóan feladat- és hatáskört telepíteni, majd egyébként meg bejavasolja, hogy mindenért a jegyző a felelős. Én úgy gondolom, hogy két lehetőség képzelhető el konzekvens módon. Vagy azt mondja a közgyűlés, hogy a jegyző vagy az általa kijelölt szervezet vagy személy lát el bizonyos feladatot, és ekkor lehet személyes felelősséget telepíteni a jegyzőhöz, mert hiszen van feladata és hatásköre, vagy a jegyzőn, mint hivatalvezetőn átnyúlva egy Közbeszerzési Szabályzatban a jegyző beosztottjának állapítanak meg Önök feladatot és hatáskört. Én úgy gondolom, hogy ha ez az utóbbi van, akkor eleve ez annulálja Röst úrnak a javaslatát, hogy akkor a jegyző mindenért felelős. Ez az egyik. A másik: próbáltuk az eddig ilyen kevésbé megfogható kifejezéseket törölni ebből, hogy illetékes szakmai osztály. Vannak olyan ügyek, amikben nem lehet tudni, most éppen melyik az illetékes szakmai osztály. Éppen a Városfejlesztési Osztály-e, vagy éppen a Gazdálkodási Osztály, vagy a Titkárság. Azért gondoltuk, hogy majd a jegyző ezt eldönti, ha már egyébként az a vonulat, hogy a jegyző felel a közbeszerzési eljárásokért. Azt még szeretném hozzátenni, hogy egy közbeszerzési eljárás, az egy több szereplős eljárás. Nem a jegyző folytatja le a közbeszerzési lejárást, hogy majd utána rajta minden port el lehessen verni, még akkor is, hogyha a Röst úr ezt egyébként folyamatosan szeretné, mert nyilvánvaló, ez a törekvése és a szándéka. Hanem egy többszereplős eljárásban egy konkrét felelősségi rend kerül elfogadásra, és e felelősségi rendben megfogalmazott egyes feladatokért felelnek azok a személyek, vagy akár egy közbeszerzési bizottság, hogy a döntéshozó, legyen az polgármester, közgyűlés, és így tovább, hogy a döntés, az jogszerű legyen. Nyilvánvaló, mi, a hivatal fogjuk adni ehhez a megfelelő jogi szakértelmet. És bizony azért van ilyen képzés, hogy közbeszerzési referens, mert a közbeszerzési referensnek megfelelő speciális szaktudással kell rendelkeznie, amihez nem elegendő egy általános jogi ismeret, vagy egy jog egyetemi, vagy bármilyen más végzettség, hanem ez kifejezetten OKJ-s képzettség. Tehát én szeretném kérni Önöket, hogy vagy adjanak a jegyző hatáskörébe konkrét feladatokat, és majd én eldöntöm, hogy ki milyen feladatot fog ellátni a hivatal dolgozói közül, vagy ha ezt Önök nem teszik, hanem átnyúlva a jegyző, mint vezető feje fölött, lebontják osztályra, sőt még személyre vonatkozóan, akkor pedig nekem ne tessenek adni még egy szabályzatban sem ilyen általános jellegű felelősséget. Úgy gondolom, hogy ez teljesen logikus. És én kérem szépen, hogy lehetőség szerint mindenütt azt hagyják meg, hogy a jegyző által kijelölt személy, vagy a jegyző által kijelölt illetékes osztály. És higgyék el, hogy én jóhiszeműen és az adott közbeszerzésnek a témájához kapcsolódóan fogom kijelölni, hogy fog ebben eljárni.

Marton István: Jegyző Úr, akkor tételesen itt az elhangzottak, ugye a 3. oldal VI. bekezdés 1-se, ezekre adjon választ, hogy ezekből valamint, amit Röst úr bejavasolt, el tud-e fogadni vagy nem?

Dr. Kelemen Marcell: Tehát a 3. oldalon így szól, hogy a jegyző által kijelölt osztály helyett és jogkörében eljárva a jegyző döntése alapján a Titkárság bármely alkalommal jogosult eljárni a közbeszerzési eljárások lebonyolítása során. Én úgy gondolom, hogy ennek nincs így jelentősége. Nyugodtan el is hagyhatjuk, vagy pedig azt mondja, hogy a jegyző döntése szerint bármely osztályvezető ellátja vagy bármely személy.

Marton István: Jó, ezt a mondatot visszavonjuk.

Dr. Kelemen Marcell: Mert itt úgy tűnik, hogy született egy döntés, majd aztán megváltozott valami és akkor utána ….

Marton István: Visszavonjuk ezt a mondatot, mert elég nehezen értelmezhető.

Dr. Kelemen Marcell: A 8. oldal 1. Ezt aposztrofálhatnám egy bizonyos klauzulának is ezt a megfogalmazást, itt ezért írtuk be, hogy egy felelősségi rendet kell kialakítani. Egy közbeszerzési eljárásban az a lényeg, hogy bizonyos emberek ne tehessenek meg olyat, ami másnak a hatáskörébe és felelősségi körébe tartozik. Bizonyára Önök is hallottak már olyan közbeszerzésről Nagykanizsán, ami jelentős összeget tett ki, amiben bizony a felelősségi rendet áthágva tették meg ezt, és született kihirdetett döntés. Ott is volt egyébként felelősségi rend, csak ezt éppen nem tartották be bizonyos személyek. Tehát én kérem azt, hogy ennek a felelősségi rendnek megfelelően alakuljon a felelősség, mert erről szól a felelősségi rend.

Marton István: Tehát ez maradjon így, ahogy itt vastagon van szedve.

Dr. Kelemen Marcell: Így van.

Marton István: Megkérdezném Jegyző Urat, mire gondolt az előbb?

Dr. Kelemen Marcell: Hát, én nem szeretnék most ebbe annyira konkrétan belemenni, de nyilvánvaló, hogy a fűtéskorszerűsítési ügyben, amikor ugye nem a Közbeszerzési Bizottság …. el, hanem más személy. A 11. oldal 4. pont – ezt nem tudom, esetleg a Képviselő Úr megismételné a javaslatát.

Röst János: Köszönöm szépen, hogy legalább az elsőt elfogadták. Azt jelenti már, hogy 33 %-os vagyok, tehát azért ez jó arány a többihez képest. Viszont én visszatérnék a 8-asra, ha már nálam van szó. Tehát én semmi egyebet nem javasoltam ebben a pontban, minthogy a jegyző felelőssége maradjon bent. Az így szól, hogy az eljárás előkészítése megfeleljen a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ha ezt a jegyző nem vállalja, semmi gondom nincs ezzel, de én úgy gondolom, hogy ha ez bent van, ezzel nem okozunk semmifajta problémát se Neki, se magunknak, és mégiscsak a jegyző felel az egész eljárásért, hiszen Ő irányítja a hivatalt, függetlenül, hogy van a referens, vagy nincsen, ugyanúgy, mint bármely osztály esetében, az összfelelősség Őt illeti meg. Tehát akkor legyen benn rögzítve. Ennyi a pontosítás. De ha nem akarja vállalni, ezzel sincsen gondom. A harmadik javaslatom pedig úgy szólt, hogy a megkeresendő címzetti kör. Itt arról szól a történet, hogy kiket keresnek meg. Én erre, úgy gondolom, hogy nem csak a referensnek kell ebben az előkészítést elvégezni, hanem vonja be az illetékes szakmai osztályt. Ennyit kértem. Vessző, és az illetékes szakmai osztály bevonásával. Ez nem szentségtörés, hogy a referens igénybe vesz még egy szakosztályt.

Dr. Kelemen Marcell: Akkor én reagálnék Röst képviselő úr által elmondottakra. Visszatérve az előzőre, nagyon sok esetben nem a Polgármesteri Hivatal jár el a közbeszerzési ügyekben. Ugye ezekben az ügyekben csak nem gondolja, hogy én fogok felelősséget vállalni ezért, amikor mondjuk a KANIZSABER jár el? Ezért nem kívánok, hiszen nincsen semmilyen ráhatásom a KANIZSABER-re, vagy akármely más eljáró szervre. Nyilvánvaló, a közbeszerzési referens …. 11. oldal 4. bekezdés, megkeresett címzetti körről, egyébként a címzetti körre vonatkozóan van egy lista, egy referencialista a Polgármesteri Hivatalban, és ebből a referencialistából kerülnek kiválasztásra a címzettek. Nyilvánvaló, a hivatalon belüli egyeztetésbe az illetékes szakmai osztályt is bevonjuk, tehát ha egy beruházásról van szó, akkor a Beruházási Iroda, Tárnok Ferivel személyesen, ezek az egyeztetések megtörténnek. De ha Önöknek az az igényük, hogy túl legyen szabályozva ez az egész ügy, akkor ám még bele lehet tenni még néhány illetékes szakmai osztályt, csak teljesen indokolatlan, mert hisz nem a szakmai osztály fog dönteni, és nem a közbeszerzési referens, hanem a Közbeszerzési Bizottság. És lehetőség szerint minden a referencialistán lévő vállalkozást indokolt ezekben a megkeresett címzetti körben szerepeltetni, hisz nincsen ok arra, hogy valamiért kihagyják azokat a vállalkozásokat, akik egyébként itt tevékenykednek Nagykanizsán. Mert a referencialistát a szakmai osztály állítja össze. Tehát én nem javaslom, hogy az illetékes szakmai osztály bejöjjön, mert ez már annyira többszereplős lesz, hogy indokolatlanul bonyolítja a közbeszerzési eljárást.

Marton István: Számomra mind a kettő eljárás elméletileg elfogadható, de talán hajlok arra, hogy maradjon így, ahogy a Jegyző Úr is mondta, meg ahogy az anyagban is van. Mellesleg Röst úrnak annyit az előzőhöz, a IX. fejezet 1. bekezdése, ami a 8. oldalon van, a mondat úgy hangzik, hogy a jegyző a felelős. Ezzel kezdődik, tehát az Ő felelőssége itt nem csorbul, hogy a tárgybani közbeszerzési eljárásra a jelen szabályzat és a közbeszerzési törvényben meghatározottak szerint összeállított felelősségi rend készüljön. Ebben részletesen minden le van írva, szerintem ez így jó. Tehát Röst úrral ilyen szempontból azt hiszem, sikerült végezni, ahogy mondja, egyharmados találati aránnyal.

Szőlősi Márta Piroska: A 12. oldal 8. pontjának az utolsó mondata számomra nem igazán értelmezhető, vagy elírás történt, vagy úgy gondolom, hogy pontosításra szorul ez a dolog. A felhívásnak ez esetben a Kanizsa Újságban meg kell jelenni, szükség szerint, tekintettel a beszerzés jellegére a Dél-Zalai Hetilapban. Tudomásom szerint az újságot úgy hívják, hogy Kanizsa Dél-Zalai Hetilap. Tehát most itt igazából ugyanarról a két sajtóorgánumról beszélünk, akkor ez a mondat így …

Marton István: Hát ez nyilvánvaló, tévedés. Önnek ebben tökéletesen igaza van.

Szőlősi Márta Piroska: Akkor ezt ki kellene javítani.

Marton István: Tehát akkor mi legyen a javaslat. Tehát a felhívásnak ez esetben …

Szőlősi Márta Piroska: Hát most akkor, ha meg akarunk még egy sajtóorgánumot adni, akkor a Zalai Hírlap, vagy Kanizsa Újság.

Marton István: A Kanizsa Újságban és a Zalai Hírlapban. Akkor így el tudom fogadni, hogy ez a kettő maradjon benn. Tehát itt a javítást elfogadtam.

Tóth László: Röst képviselőtársam által elmondottakkal egyetértve, nagyon röviden fogom már csak, nekem is a IX. fejezet 7. pontja utolsó bekezdésével van még gondom. Ugye be van ide szúrva, hogy a közbeszerzési referens javaslatot készít a bíráló bizottság részére. Én azt mondom, hogy maradjon az eredeti megfogalmazás, nézz meg, hogy a törvényi alaki feltételeknek megfelel-e, és majd a bizottság van annyira bölcs, hogy majd eldönti, hogy mit akar kialakítani abból az anyagból.

Marton István: Nekem személy szerint teljesen mindegy, hogy ezt a döntés előkészítési anyagot előterjesztésnek, vagy éppen javaslatnak hívják, mert előterjesztés is javaslat, a javaslat meg előterjesztés ilyen formájában.

Tóth László: Nem mindegy Polgármester Úr.

Marton István: Tartalmilag egészen biztos, hogy mindegy.

Tóth László: Nem mindegy Polgármester Úr, mert ha egy javaslatot tesz, hogyha van négyszereplős játék egy adott közbeszerzési eljárásban, nálam az a javaslat értelme – magyar ember vagyok –, hogy az 1. az x., 2. az y. Tehát Ő csak értékelje az alaki, jogi követelményeknek való megfelelőségét az adott közbeszerzési eljárás keretében. Ne tegyen javaslatot.

Marton István: Jegyző Úr! Mi a véleménye?

Dr. Kelemen Marcell: Amit Tóth képviselő úr elmondott, ez az Ő szemszögéből, ha én ezt magyarázhatom, itt arról van szó, ne tűnjön úgy, hogy a közbeszerzési referens már előre már előre befolyásolja a Közbeszerzési Bizottság döntését. Ennek még a látszatát is szeretnénk elkerülni. Maradjon az eredeti előterjesztés, és a közbeszerzési referens le fogja írni azt, hogy megfelel-e az adott közbeszerzési pályázat annak az alaki és tartalmi követelményeknek, amit egyébként a közbeszerzési bizottság megfogalmazott a pályázati felhívásában. Ebből egyértelmű, hogy ez már behatárolja a bizottság döntését, mert ha bármely szempontból nem felel meg, akkor ki kell zárni valakit, vagy a döntését ez befolyásolja, hisz alaki vagy tartalmi szempontból valakié, ha hiányos vagy nem megfelelő, akkor az nem lehet nyertes, és a bizottságnak a mérlegelési jogköre, az ott van, amikor a beadott és egyébként alaki és tartalmi szempontból érvényes pályázatokat elbírálja, azaz az előírt súlyszámok szerint pontozza, és kialakítja a saját döntési javaslatát, hiszen nem dönti el, hanem ezzel a polgármester felé egy döntéshozatali javaslatot fog benyújtani, ami már így a bizottságnak egyébként akkor a döntési szabadságát is a szűk keretek közt, de meghagyja. Nem tudom, ez így elfogadható-e? Tehát, hogy maradjon az eredeti.

Marton István: Akkor marad az eredeti.

Papp Ferenc: Amit mondok, az csak közvetetten kapcsolódik az előterjesztéshez, de úgy gondolom, hogy fontos lehet számunkra is, Jegyző Úr számára is, és talán a közbeszerzési referensnek. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében most ezekben a hónapokban indult és hamarosan befejeződik egy OKJ-s közbeszerzési referens képző tanfolyam, százvalahány órás, komoly dolgozatírással és vizsgával zárul. A mi intézményünkből is delegáltunk erre egy munkatársat, a gazdasági titkárt, és úgy tudom, más nagyobb intézmények, közgyűjteményi, illetve oktatási intézmények is. Én úgy gondolom, hogy a közbeszerzési referens jól együttműködhet velünk, az intézményekben egyfajta jogi szemlélet jelenhet meg. Ezek az emberek még kisebb beszerzéseknél, ha nem is azok a milliós tételeknél, de magát a képzési anyag szemléletét átvéve segíthetnek az intézményvezetőknek, és én úgy gondolom, hogy megérné ezeket nyilvántartani intézményenként, illetve a Jegyző Úrnak javaslom, hogy akár városi szinten, hisz együttműködhetnek sok mindenben, ahogy az előbb már felsoroltam.

Marton István: Én sem tartom elvetélt ötletnek, hogy legyen ezekről az emberekről egy központi nyilvántartás, még akkor is, ha ez tényleg csak közvetve érinti a kérdést. Mivel több képviselőt nem látok szólásra, ezért a vitát lezárom, és kérem a testületet, hogy a határozati javaslat szerinti …. A Röst úrnak a kettő ajánlásáról, akkor egyben, ha Ő hozzájárul, akkor egyben kérem, hogy vessük el. Aki egyetért ezzel, az nyomja meg a nem gombot.

 

A közgyűlés 4 igen, 19 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Marton István: Ezek után viszont az összesített szavazást kérem, hogy a határozati javaslatnak megfelelően, az elfogadott és általam egyébként bevállalt módosításokkal együtt szavazza meg a testület.

 

A közgyűlés 20 igen és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

5. Hozzájárulás megadása a Pénzügyminiszter által tervezett fogadóirodai pályázathoz (írásban)

   Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Azért felolvasom a határozati javaslattervezetet, hogy akik néznek bennünket, is értesüljenek róla: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztésben foglaltak alapján egyetért azzal, hogy a pénzügyminiszter úr lóversenyfogadás és bukmékeri rendszerű fogadás szervezésére olyan tartalmú pályázatot írjon ki, amelynek keretében önkormányzatunk területén – bármely ezzel kapcsolatban az önkormányzatra háruló költség és kötelezettség nélkül – fogadóiroda kialakítására nyílna lehetőség.

Tóth László: Mint képviselő és városi polgár kérdezem, hogy Nagykanizsának nagyon kell egy bukmékeriroda? Nagyon? Mi az előnye a városnak abból?

Marton István: Képviselő úr! Itt már hallja, ha nem is mikrofon keresztül a briliáns válaszokat. Kettő munkahely, járhatunk oda szabadidőben, stb. Ebből én csak azt akarom kihozni, hogy olyan nagyon, nagyon nem kell, de a kettő munkahely, az azért mégiscsak érv emellett, meg esetleg egy kis adóbefizetés. Elnézést Képviselő Úr! A pénzügyminiszter, az hova tartozik? Én úgy gondolom, hogy ez apránként ….., de nem tartom valószínűnek, hogy ez bejön egyébként.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottságnak is bizonyos fenntartásai voltak ezzel kapcsolatban, de a bizottság 9 egyhangú szavazattal támogatta a lehetőség megadását.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztést tárgyalásra alkalmasnak tartja.

Marton István: Az előbb felolvastam ezt a határozati javaslattervezetet. Aki egyetért vele, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 21 igen és 2 nem szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

6. Az Erzsébet tér 14-15. szám alatti műemlék épület részleges felújítása – pályázat igénybevételével (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Papp Nándor: A bizottsági véleményt mondanám. A Városüzemeltetési Bizottság támogatta a pályázaton való részvételt, de immár sokadszori, vagy hát többedszeri kikötéssel, hogy végre el kell határozni, hogy az Erzsébet tér 14-15. számú műemlék épület mi lesz a funkciója, és továbbiakban a szerint bonyolítandó dolgokat. Valószínű, hogy a tetőfelújítással, valamint a homlokzatnak a megújítása, miután műemlék épületről van szó, tehát a homlokzatot nem lehet módosítani. Ez azt különösebben nem befolyásolja, de régóta tudott dolog, meg általában be is ment a köztudatba, hogy egy lakatlan év, az legalább 5-6 éves elhasználódást jelent egy épület esetében, úgyhogy tényleg komolyan kellene vennünk, és valamilyen módon komplett funkciót kellene találni ennek az épületnek, akár bővítés útján, akár önmagában.

Marton István: Önnek igaza van, mindenképpen meg kell találni ennek a funkcióját, de ez ebben a pillanatban nem a legsürgetőbb feladataink egyike, de talán az év második felében ez is megtörténhet.

Bicsák Miklós: Most szívemből szólok hozzá, mert ehhez az épülethez a fiatalságomnak a kezdete és az egyéb, a szakma szeretete, rajongása és tanulása kapcsolódik. Itt a felsorolásban a munkálatok – a Papp úrtól megkérdezném, hogy hiányzik a pince sorsa. Ennek egy olyan gyönyörű pincéje van, hogy én még ott annyit bújócskáztam ipari tanuló koromban, hogy azok a gyönyörű, boltíves téglák – mint szakembernek mondom, száraz, egészséges –, hogy az nem szerepel, engem csak az izgat, mint laikust, hogy ebben kérném a szakmai, a felújítás, vagy a restaurálás szempontjából ezt is el kell végezni.

Marton István: Köszönöm a figyelemfelhívását. Akkor tényleg azon kevés épületeink egyike, amelyiknek így középület és jártam a pincéjében. De akkor úgy értette, hogy odabújt inaskorában a munka elől adott esetben?

Bicsák Miklós: Előfordult, igen.

Papp Nándor: A pincét is átvizsgálták, hiszen tavaly megkaptunk egy statikai szakvéleményt, hogy tulajdonképpen a különböző beázásokat leszámítva, hogyha azokat rendezzük és a fedélszéknek a dolgait rendezzük, akkor egyébként az épület statikailag ép. Valóban a pincére is ez vonatkozik nyilvánvalóan, és azt gondolom, hogy az épületnek a belső hasznosítása a funkciójával a pincének is természetesen, hogy lesz funkciója. Ezt nem lehet külön kezelni, azt gondolom.

Marton István: Még szerencse, hogy ha nézik a határozati javaslattervezetet, akkor látható, hogy ez az idei évünket pénzügyileg nem érintené érdemben, hiszen csak a pályázat benyújtásának előfeltételeként előírt nevezési díjat kell befizetni.

Halász Gyula: Ha már a pincénél tartunk, akkor azért hadd hívjam fel a figyelmet, hogy az épület előtti csapadékvíz elvezető nem megfelelően működik, és nagyobb esőzések esetén volt már, hogy ott egészen befolyt a Kiskastély udvarára, és szerintem a pincét is rendesen eláztatta. De az igazi kérdésem az, hogy 2007-ben túl a nevezési díjon felmerülhet-e más költség? Tehát, hogyha úgy adódik a helyzet, elindulhat-e a felújítás ezzel kapcsolatban? És akkor nyilván, akkor költség is keletkezik.

Marton István: Nem merülhet fel más költség.

Karádi Ferenc Gyula (Ügyrendi): Szeretném megkérni Tóth László bizottsági elnök urat, hogy ne hallgassa el a Pénzügyi Bizottság véleményét.

Marton István: Itt tényleg valami feledékenység történhetett. Egyéni indítványát előadta, de a bizottságét elhallgatta.

Tóth László: Elnézést, még a közbeszerzésnél leragadtam, és nézegettem a Közbeszerzési Értesítő decemberi számát. A Pénzügyi Bizottság 4 igen és 2 nem szavazattal az alábbi határozatot hozta, hogy a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. Elhangzott a bizottsági ülésen, hogy megfontolás tárgyává kell tenni, hogy a közeljövőben növelni akarja-e az önkormányzat a kulturális intézményekre szánt keretösszeget. Mert ugye az volt az előterjesztésben, hogy esetlegesen a Plakát Múzeum kiszolgáló helyiségeit is elhelyeznénk ott, meg különféle egyéb opciók jöttek elő, lehetőségek, és erre hoztuk az állásfoglalást. Tehát mi nem támogatjuk azt, hogy ilyen irányba menjen el a közgyűlés.

Marton István: Én sem támogatom, hogy ilyen irányba menjen el. Miután több hozzászólót nem látok, a vitát lezárom. Kérem, aki egyetért, az nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 23 igen és 1 nem szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

7. Csatlakozás az Országos Labdarúgópálya Létesítési (OLLÉ) Programhoz (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Itt az előterjesztés, de úgy hallom, hogy a bizottságnak esetleg valami más darabszám és méretbeli javaslata van.

Balogh László: Az “OLLÉ” Programhoz való csatlakozásról viszonylag hosszú vita után kikristályosodott egy keddi állapotnak megfelelő Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság határozata, amelyben azt javasoljuk, hogy az “OLLÉ” Programhoz Nagykanizsa városa 5 db, bocsánat az eredeti határozat szerint 6 db futsal pályával – ez 20x40 m-es műfüves pályát jelent és 2 db grund pályával csatlakozzon - ez kisebb méretű pályát jelent. Az általunk javasolt pályák a következők voltak: Cserháti iskolában, a Zrínyi iskolában, Miklósfán egy-egy pálya, a Mindenki Sportpályáján kettő db pálya lenne a javaslat. Ezen kívül a Szivárvány Fejlesztő Központhoz tartozóan lett volna még egy pálya, azonban újabb információk vetődtek fel a tegnapi nap folyamán, utánajárva a Szivárvány Fejlesztő Központ melletti pályának és ehhez képest új javaslattal állunk elő. Ez már nem bizottsági szintű javaslat, amelyen e helyett a Hevesi Általános Iskola szerepelne, mint keleti városrészbeli helyszíne egy ilyen leendő műfüves pályának, kispályának. Ezen kívül, hogy minél bővebb legyen a terítés, még egy szándéknyilatkozat felvetődött és hadd jelezzem itt a biztotsági határozat mellett, hogy Kiskanizsára a Templom téri Általános Iskolába is kerülhetne egy ilyen pálya, legalábbis a regisztráció szintjén. Két grund pályáról is szó van. az egyik az Thúry pályára kerülne, a másik pedig a Zsigmondy-Széchenyi Vécsey úti telephelyére. Ha ennek utánajárunk és az már az OKISB határozatán kívüli plusz javaslatot is tartalmaz, 7 futsal pálya és 2 grund pálya lenne a javaslat. 15 évre szóló hosszúlejáratú hitelkonstrukcióval lehetne megoldani. Az összértéke ennek 168 mFt lenne, amelyet 15 év alatt 16,8 millió forint körüli összeggel lehetne visszatéríteni. Azt gondoljuk, hogy ez egy értelmes cél, azt gondoljuk, hogy ennyit tudunk rá áldozni és vegyék észre, hogy a helyszíneket illetően a nem egyéni lobbi érdekek játszottak szerepet, hanem a város területének a minél jobb ellátása. Bizonyára lehetne újabb 10 ötletet mondani még, de ebben a jelen javaslatban van egyféle közmegegyezés. Kérem, hogy ezt támogassák.

Tóth László: A Pénzügyi Bizottság nem sportszakmai szempontból közelítette meg ezt a kérdést és egészen más álláspontot alakított ki a pályázattal kapcsolatos előterjesztéssel. Mi úgy fogadtuk el az előterjesztést, azzal a módosítással, hogy ne pályaszám és a pályaméret legyen a mérvadó ebben az esetben, hanem a közgyűlés úgy döntsön, hogy egy éves keretösszeg kerüljön meghatározásra és ezt javasoljuk maximum 20 mFt/éves keretösszegben megállapítani, mert akkor még mindig van adott mozgástér, mert lehet, hogy egy nagypályát kell csinálni vagy kettő kicsit, nem tudom nem értek hozzá, illetve nem szeretnék hozzá érteni. Azt hiszem, hogy mindenki megértette, hogy mit akartam mondani.

Bene Csaba: Én kérem a közgyűlést, hogy az előterjesztést Bizottsági Elnök Úr által elmondottak szerint fogadják el, illetve kérem még azt, hogy még javasoljanak esetleg helyszíneket, mert én jómagam részt vettem azon a tájékoztatón, amelyet Zalaegerszegen tartottak ezzel a programmal kapcsolatosan, és pontosan ismerem a feltételeket. A szándéknyilatkozat leadásakor nem elég nekünk keretösszeget megjelölni, pontos helyszíneket kell megjelölni, mert az alapján mérik fel, hogy a megvalósításnak milyen pontos költségei lesznek. Tehát beadhatunk most többet is, és a számok ismeretében dönthet majd a közgyűlés arról, hogy hol kívánja megvalósíttatni ezeket a pályákat.

Bicsák Miklós: Bánatos vagyok, hogy Balogh elnök úr nem veszi figyelembe Palin városrészt. Palin lakossága - Zalaegerszeg felöl bejövő - egy gyönyörű kis pályát szeretnénk kialakítani. Kérésemet már említettem a Sportosztályon is. Kérem kérésem támogatását.

Röst János: Akár lehetne is támogatni az előterjesztést, azért én egy megjegyzést tennék hozzá, az pedig a jelzálogjognak a bejegyzése. Az előterjesztő vizsgálta-e azokat a lehetőséget, hogy az ingatlanokra egyáltalán bejegyezhetőek-e jelzálogjogok. Ez feltétele egyébként a szerződéskötésnek. A másik a konstrukciót illeti. Egyik oldalon pár perccel korábban szemünkre hánynak azért, mert hosszú távú hitelszerződést kötöttünk korábban. Itt ugyanerről van szó, 15 év, évi 16-20 mFt körüli összeggel. Azt mondom, hogy a közgyűlés akkor támogassa, ha a 2007. évi költségvetésnek már a tudatában és a birtokában van. Addig ezt függesszük fel, és a következő közgyűlésnél legyen ebben döntés. Nem hiszem, hogy előre el kellene dönteni 10-20 milliókat úgy, hogy fogalmunk nincs róla, hogy a végösszege a költségvetésnek hogyan alakul. Egyébként 2006. karácsonya körül azon a közgyűlésen laza 100 milliót döntött a közgyűlés el a nélkül - amit én szintén kértem, hogy ne legyenek meg a döntések, ráért volna egyébként a döntés akkor is úgy –, hogy nem ismerték a költségvetés mindenkori állását.

Bárdosi Gábor Jenő: Amikor Balogh képviselőtársam elnöki hozzászólásában el kezdte emlegetni a helyszíneket és utána még idézőjelben Bicsák képviselőtársam, aztán bővült, hogy Palin városrész ki van maradva és egyéb, akkor először, amíg Bene képviselőtársam azt mondta, hogy egyetért az elnök úr hozzászólásával, akkor még nem tudtam melyikkel, később pontosította, hogy arra tendálva, hogy a helyszíneket, akkor én azt mondom, hogy kicsit talán ehhez a sporthoz mint értő is, hogyha már egyszer csak a szándéknyilatkozatot kell megcsinálnunk, akkor most ne hagyjunk ki belőle senkit sem. Minden iskolát, ami ma létezik és él, tegyük oda, hiszen azzal elkerülhető az, ami ma is megtörtént már mindjárt az első pillanatban, hogy akkor az miért maradt ki. Aztán majd döntse el a szakmaiság akkor, amikor majd meg kell határoznunk, hogy hova tesszük és miként, hiszen ennek a városnak a mi diákkorunkban hagyománya volt az iskolák egymás közötti labdarúgásától elkezdve mindenféle sportági szereplése. Azt gondolom, amikor ma Magyarországon az egyik éppen leágazóban lévő sportágunkról teszünk tanúbizonyságot, azt megpróbáljuk fejleszteni, akkor legalább ilyen tereket ne hagyjunk ki, hogy azon vitázzunk majd, hogy kinek az érdekei sérülnek akkor, ha valakinek a területén lévő, bármelyik képviselő területén lévő iskola kimarad ebből a lehetőségből, ha keretösszeggel meg lehet határozni. Én ott ültem egy másik bizottság ülésén, aztán a Pénzügyi Bizottság ülésén is, és én ott egy szintén a sporthoz hozzáértő képviselőtársnak a véleményére is adok, Karádi képviselőtársamnak is, aki azt mondta, hogy keretösszegben. Nem tudom, hogy most keretösszegben lehet gondolkodni, vagy tényleg meg lehet jelölni akár minden iskola pályáját Nagykanizsán.

Dr. Károlyi Attila: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság ülésén is elmondtam azt, hogy nem vagyok meggyőződve arról, hogy teljes körűen az érdekeltek tudomást szereztek erről a programról, és én ezért arra kérem a közgyűlést, hogy az eredeti előterjesztés szerinti határozati javaslatot szavazza meg, de mégis az OKISB azzal a javaslatával, hogy 7 db futsal pálya. Ne nevesítsük, Thúry, meg nem tudom micsoda. Lehet, hogy a Kőrösi iskolának is éppen szüksége lenne rá. Tehát én arra kérném Önöket, hogy csak ezzel a módosítással.

Karádi Ferenc Gyula: Magam is Bene Csaba képviselőtársammal részt vettem azon a tájékoztatón. Szeretném elmondani, hogy ennek a telepítésnek vannak feltételei. Az egyik legfontosabb a felügyelet. Arra vigyázzunk, hogy egy olyan létesítményt próbálunk megvalósítani, amelyik technikájában felügyeletet kíván, állagában az állagmegóvást kívánja, és ezért azok a helyszínek, amelyeket az OKISB javasolt azok számomra is elfogadhatóak, mert ezeknek a feltételeknek megfelelnek. A palini városrész ezeknek a feltéteknek véleményem szerint nem felel meg. Egy külső területre ezt nem lehet telepíteni, mert nem valószínű, hogy egy félévet kibírna az a technika, ami ott létesülne. Ezért szigorúan ragaszkodjuk ahhoz, hogy ez gondozva és felügyelve legyen, ha már egyszer ennyi pénzt beleölünk.

Dr. Kolonics Bálint: Tulajdonképpen nem arról szól ez, hogy bármely intézménynek, iskolának szeretnénk mi ilyen pályát létesíteni. Azért kerülnek ilyen helyszínek megjelölésre, mert ezeket a műfüves pályákat felügyelet mellett lehet csak kizárólag működtetni. Tehát ezeket üzemeltetni kell. Erre kötelezettséget is kell vállalni itt a sportélet folyamatos futball biztosítására. Ezt olyan helyen megcsinálni, ahol a felügyelet nem biztosított, nem lehet. Ezért vetődnek fel azok a helyszínek, amik bizonyos intézményhez köthetők, ahol itt a felügyelet megoldható lenne. Lényege ezeknek a pályáknak az, hogy az utánpótlás-nevelés biztosítását segítené a városban és azért kellene olyan és több helyszínre ezeket a pályákat telepíteni, ahol a diákok könnyebben, hosszabb tömegközlekedés igénybevétele nélkül is, iskola idő után is elérhetőek a pályák és igénybe tudják venni. Tehát a futball utánképzés Nagykanizsán nemcsak egy vagy két helyszínen zajlana, hanem több helyszínen, a megfelelő szakemberekkel ez működhetne és végre eredményes futball-élet lehetne Nagykanizsán, hiszen csak ilyen alapokból lehet majd olyan szintű futballélete és olyan szintű felnőtt csapata Nagykanizsának, ha ez az utánpótlás elindul, ami már egyébként működik Nagykanizsán, az utánpótlásképzés. Nagyon jó játékosokat képeztek. Nyilvánvalóan ezt tovább kell vinni, hiszen óriási tőkeerő az, amikor helyben és a helyi szakemberek által képzett játékosok vannak itt Nagykanizsán, és ezeket majd nem kell a csapatnak vásárolni. Tehát a műfüves pálya eredményeként jó játékos állománya lehetne Nagykanizsának.

Bene Csaba: Röst képviselőtársamnak mondanám, hogy mindenképpen január 31-ig be kell adni ezt a szándéknyilatkozatot. Tehát ez nem ódázható el. Helyszínek megjelölésével kell beadni ezt a szándéknyilatkozatot. Ez nem jelent még semmilyen elkötelezettséget. Az elkötelezettség majd akkor jelentkezik, amikor konkrét szerződést kell kötni ezekre a pályákra. Bárdosi képviselőtársamnak a felvetésével azért nem értek egyet, mert felesleges olyan iskolákat bejavasolni, amelyiknek a feltételei nincsenek meg. Mondjuk egy Rozgonyi iskolának, mondjuk egy Bolyai iskolának, ami nem rendelkezik egy olyan udvarral, ahol ez megvalósítható lenne, felesleges bejavasolni. Úgy gondolom, hogy azzal a kiegészítéssel, amit Bicsák Miklós képviselőtársam javasolt, hogy Palinban létesüljön egy ilyen pálya, olyan lefedettséget tudunk biztosítani a városban, hogy minden városrészben szinte elérhető közelségbe kerül a városlakók részére ez a pálya. Illetve, amit Dr. Kolonics képviselőtársam mondott, az nagyon fontos szempont. Ha megnézik a telepíteni szándékozott helyeket, akkor az iskolákat jelöl, plusz a körülötte lévő lakosságot és az egyesületeket. Tehát ennek a kihasználtsága szinte 24 órás lehet. Ki lehetne írni rá, hogy 0-24 óráig és ez a lényege ennek a telepítési programnak, hogy szolgálja az iskolai sportot és szolgálja a versenysportot, valamint a lakosságnak a tömegsportigényeit is. E mellett még felügyeletet is tudnak biztosítani hozzá.

Karádi Ferenc Gyula: Az előbb azt elfelejtettem mondani, hogy ez a futsal milyen méretet takar. Tehát ez kézilabda méret, az az 20x40-es. A grund, az ennél kisebb. A nagypálya pedig a hagyományos nagypálya méret, amiről most pillanatnyilag nincs szó.

Bicsák Miklós: Köszönöm, hogy mondták azt a külső területet. Helyette a palini iskolának a sportpálya területét javasolnám. Kérem a közgyűlés támogatását.

Marton István: Köszönöm Bicsák úr, hogy Ön is arra a következtetrésre jutott, amire egyébként én is jutottam.

Bárdosi Gábor Jenő: Minden tisztelet ahhoz a képviselőtárshoz, aki bárki tudja a másik képviselőtársáról, hogy valamihez ért, akkor legalább tegye meg azt a szívességet, hogy annyira a tájékoztatást bővítse ki annak, aki tudja, hogy itt meg kell jelöni egy helyszínt. Ebből az előterjesztett anyagból, hogy helyszíneket kell megjelölnünk most ma, az nem derül ki.

Marton István: Elmondta az OKISB elnöke.

Balogh László: Remélve, hogy egy végleges konszenzusos megoldás született, mindaz igaz, amit itt egyesével elmondtunk, de ez egy gyorsasággal történő munkafolyamat volt és úgy hiszem a kialakult regisztrációs kérelemben akkor a 8 kispálya és 2 grund pálya helyszíne általunk most egyértelmű. Még egyszer felsorolva a 8 kispálya: Cserháti, Zrínyi, Miklósfa, Mindenki Sportpályáján kettő, Kiskanizsa, Hevesi Általános Iskola és Palin. Két grund pálya. Az a Thúry pályán, illetve a volt Vécsey iskolában. Ez a 8+2 teljesíti azt a peremfeltételt is, amit a Pénzügyi Bizottság adott, mert az éves fizetési kötelezettség 18,82 mFt lenne. Ezt illetően én ezt javaslom akkor végleges megoldásként. Szavazzunk!

Marton István: Látom, ez a napirendi pont kiemelt figyelmet kapott, mert az előtte lévő öt, az sokkal gyorsabban lement. Hiába ilyen ország vagyunk, ahol a futballhoz mindenki ért, de legalább szereti. Tehát a határozati javaslatot, akkor így kell megfogalmaznom, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.

• egyetért az Országos Labdarúgópálya Létesítési Programhoz történő csatlakozással, az OLLÉ Programiroda szolgáltatásainak igénybevételével, 8 db futsal pálya és 2 db grund pálya megépítésére.
• felhatalmazza a polgármestert, hogy a szakértői egyeztetések után a kijelölt konkrét helyszínek igényfelmérő adatlapját, valamint az önkormányzat csatlakozási nyilatkozatát aláírja.

A kijelölt konkrét helyszíneket az OKISB elnöke az előbb ismertette. Kérem, aki egyetért ezzel, az szavazza meg.

 

A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Második pont. felkéri a polgármestert, hogy az “OLLÉ” Programirodával való együttműködésről aktualitás szerint tájékoztassa a közgyűlést. A döntést igénylő kérdéseket (együttműködési megállapodás, egyedi szerződés) terjessze a közgyűlés elé.

 

A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

8. Beszámoló az oktatási-nevelési intézmények kötelező eszközjegyzékének 2006 évi teljesítéséről (írásban)

   Előterjesztő: Marton István polgármester

   Meghívottak: 9 óvoda, 10 általános iskola, 5 középiskola igazgatója, zeneiskola vezetője

 

Marton István: A meghívottak közül nem nagyon látok jelen lenni senkit, de a késő órára tekintettel ezt természetesnek tartom. Hozzászólás nincs, ezért a meg sem nyílott vitát lezártnak minősítem, és kérem a testületet, hogy a határozati javaslatot, amit nem olvasok fel, aki el tudja fogadni, az nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 22 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

9. Javaslat az oktatási-nevelési, közművelődési és közgyűjteményi intézmények alapító okiratának módosítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívottak: 9 óvoda, 10 általános iskola, 5 középiskola igazgatója, zeneiskola vezetője, HSMK, Móricz Zsigmond Művelődési Ház, Halis István Városi Könyvtár vezetője

 

Marton István: Vitára jelentkező képviselőt nem látok, ezért kérem, aki el tudja fogadni az előterjesztést, az nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 22 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

Intézmény megnevezése	Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek 75195-2	Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként 75195-0
Bolyai János Általános Iskola	Bérbeadás	Élelmezési szolgáltatás társintézménynek, idegeneknek, nyugdíjasoknak
Hevesi Sándor Általános Iskola	Bérbeadás	Élelmezési szolgáltatás társintézménynek, idegeneknek, nyugdíjasoknak
Általános Iskola Kiskanizsa	Bérbeadás	Élelmezési szolgáltatás társintézménynek, idegeneknek, nyugdíjasoknak
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola	Bérbeadás	Élelmezési szolgáltatás társintézménynek, idegeneknek, nyugdíjasoknak
Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa- Miklósfa	Bérbeadás	Élelmezési szolgáltatás társintézménynek, idegeneknek, nyugdíjasoknak
Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Palin	Bérbeadás	Élelmezési szolgáltatás idegeneknek, nyugdíjasoknak
Péterfy Sándor Általános Iskola	Bérbeadás	Élelmezési szolgáltatás társintézménynek, idegeneknek, nyugdíjasoknak
Rozgonyi Úti Általános Iskola	Bérbeadás	Élelmezési szolgáltatás idegeneknek, nyugdíjasoknak
Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola	Bérbeadás, tanfolyam	Élelmezési szolgáltatás idegeneknek, nyugdíjasoknak
Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	Bérbeadás, nyelvvizsga, tanfolyam	Élelmezési szolgáltatás társintézménynek, idegeneknek, nyugdíjasoknak
Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola	Bérbeadás, tanfolyam	Élelmezési szolgáltatás társintézménynek, idegeneknek, nyugdíjasoknak
Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium	Bérbeadás, tanfolyam, szálláshely értékesítés	Élelmezési szolgáltatás társintézménynek, idegeneknek, nyugdíjasoknak
Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola	Bérbeadás, tanfolyam	Élelmezési szolgáltatás idegeneknek, nyugdíjasoknak
Kertvárosi Óvoda		Élelmezési szolgáltatás idegeneknek, nyugdíjasoknak
Vackor Óvoda		Élelmezési szolgáltatás idegeneknek, nyugdíjasoknak
Pipitér Óvoda		Élelmezési szolgáltatás idegeneknek, nyugdíjasoknak
Rozgonyi Óvoda		Élelmezési szolgáltatás társintézménynek, idegeneknek, nyugdíjasoknak
Hétszínvirág Óvoda		Élelmezési szolgáltatás idegeneknek, nyugdíjasoknak
Micimackó Óvoda		Élelmezési szolgáltatás idegeneknek, nyugdíjasoknak
Rózsa Óvoda		Élelmezési szolgáltatás társintézménynek, idegeneknek, nyugdíjasoknak
Hevesi Óvoda		Élelmezési szolgáltatás idegeneknek, nyugdíjasoknak
Attila Óvoda		Élelmezési szolgáltatás idegeneknek, nyugdíjasoknak

Intézmény megnevezése	Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek 75195-2	Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként 75195-0
Zrínyi Miklós Általános Iskola	Bérbeadás	Élelmezési szolgáltatás idegeneknek, nyugdíjasoknak
Szivárvány Fejlesztő Központ	Bérbeadás	Élelmezési szolgáltatás idegeneknek, nyugdíjasoknak

Kód	Megnevezés
55241-1	Munkahelyi vendéglátás
75192-2	Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai
75195-0	Élelmezési szolgáltatás társintézménynek, idegeneknek, nyugdíjasoknak
75195-2	Bérbeadás
80122-5	Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása Sajátos nevelési igény szerint: látási fogyatékos (gyengénlátók), hallási fogyatékos (enyhe és közepes nagyothallás), pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia stb.) tanulók, továbbá beszédfogyatékos tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása
80521-2	Pedagógiai szakszolgálat, gyógytestnevelés
80591-5	Oktatási célok és egyéb feladatok
92403-6	Diáksport

10. Javaslat a “Hazavárunk” ösztöndíj bevezetésére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Balogh László: Én magam örülök, hogy jó párszor azért van ilyen pozitív tartalmú előterjesztésekre, és annak megszavazására … Talán érthető, hogy elfogult vagyok vele, mert ’98-2002. között vezettük be ezt az úgynevezett “Hazavárunk” ösztöndíjat, aztán sajnos 2003-ban megszűnt. Igazából ez egy gesztus értékű üzenet. Ugye, hogy tudjanak róla a városlakók, diákjaink, egyetemisták és főiskolások, havi egy alkalommal történő oda-vissza utazás költségeit fedezné. Ez körülbelül 600 főt – becsült szám – érint Kanizsán, és körülbelül 8 millió Ft-ot kell biztosítani az önkormányzatnak a jövő évi költségvetésben, mert ugyan 2007. szeptemberétől kezdődne, de a következő évben lenne az első kifizetés visszamenőleg. Az előterjesztés magáért beszél. Bizonyára lehetne országos helyzetre is utalni most, országos nehéz helyzetre az egyetemi és főiskolai hallgatókat illetően. Én most mindezt nem teszem, hanem azt remélve, hogy ha csak pici, szimbolikus tartalommal is, de tényleg az lesz az üzenet diákjaink számára ebből és ehhez hasonló még jó pár apró jelzésből, üzenetből, hogy várjuk haza fiataljainkat, és lesz olyan idő, amikor ez valós tartalommal is teljesül majd. Tehát ebben bízva kérem, hogy támogassák, az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság egyhangúlag támogatta.

Bizzer András: Fiatalként fontosnak tartom én elmondani azt, hogy akkor, amikor a Gyurcsány-kormány ígéretét megszegve bevezette a tandíjat, valamint akkor, amikor szintén a Gyurcsány-kormány drasztikusan csökkenteni fogja a diákok kedvezményes utazását, az utazási költségeket, akkor Nagykanizsa Megyei Jogú Városa mindent megtesz a szűkös lehetőségeihez képest azért, hogy segítse a kanizsai fiatalokat abban, hogy felsőfokú tanulmányokat folytassanak.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztést támogatja, a határozati javaslat 2. pontja, amennyiben a 2008. évi költségvetést terheli majd, akkor azt 2008. évi költségvetés céltartalékra módosul, ha minden igaz.

Marton István: Így igaz. Köszönöm a beugrató kérdést, legyőzték.

Röst János: Kolonics képviselőtársam azt már jelezte és észrevette, valóban a beterjesztésben 2007 volt. Ugyanezt akartam javasolni, hogy 2008-ra menjen át ez a megállapítás. Viszont annyit el kell mondani, amikor az ösztöndíj megszűnt Kanizsán, akkor a Bursa Hungarica lett megemelve, és az duplán számított, hiszen az állami támogatással lett megduplázva maga az összeg. Én úgy gondolom, hogy az a lehetőség tényleg a rászorultaknak szól, ez pedig mindenkinek. Ha a testület gesztusként szánja, meg lehet szavazni, csak megint oda lyukadok ki, hogy mindenegyes ilyen megszavazás a költségvetésben hosszan tartó kötelezettségvállalást jelent.

Dr. Károlyi Attila: A magam részéről szívvel-lélekkel támogatom az előterjesztést, mindenben egyetértek Balogh László képviselő úr és OKISB elnöknek az imént elmondott szavaival, és egyben tisztelettel megkérném Bizzer képviselőtársamat, hogy a Gyurcsány-kormánnyal kapcsolatos eszmefuttatásait a szokásos heti sajtótájékoztatóján mondja el.

Marton István: Nem szeretném, hogyha az eddigi békés hangnemben csordogáló közgyűlésünk itt hirtelen szenvedélyes vitákat indukálna. Miután látom a teljes egyetértést, és azt is látom, hogy nincs több szólásra jelentkező, ezért a vitát lezárom. Természetesen ez a 2008. évi költségvetésről szól. Úgy gondolom, hogy ilyen egyetértés mellett nem követek el nagy hibát, ha azt mondom, hogy egyszerre szavazzunk mind a három pontjáról a határozati javaslatnak. Aki egyetért mind a három ponttal, az kérem ……

Karádi Ferenc Gyula: A határozati javaslat 2. pontja első sorában 2007. év van megjelölve 2008 helyett.

Marton István: Ezt már ketten mondták, Karádi úr a harmadik. Jó, akkor kérem, aki egyetért – ezt én is hangsúlyoztam az előbb, hogy ezt az elírást korrigálva – a három pontjával az előterjesztésnek, az kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 23 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

11. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2007 évi Rendezvénynaptár elfogadására (írásban)

    Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Balogh László: Ez a Rendezvénynaptár bevallottan egy munkaanyag. Tartalmazza a legfontosabb, jó pár kulturális és ifjúsági programját és sporteseményét a városnak, viszont, és akkor ez most kritika és ezt kérem, hogy kapjon erős nyilvánosságot, nem szerencsés, hogy az első határidőre öt intézmény, illetve szervezet jelezte csak vissza a rendezvényeit, a 2007-es rendezvényeit. Némi-nemű utánajárással sikerült ezt a számot 15-re emelni, tehát jó páran hiányoznak belőle felszólítás után is. Ezzel együtt azt gondolom, hogy munkaanyagnak megfelelő, azzal együtt, hogy lehetne sorjázni jó pár olyan kimaradt rendezvényt, amely azonban még bekerülhet, hiszen ez egy folyamatosan bővülő, mert bővíthető anyag, és az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság, hogy ezt a problémát feloldja, ezt a munkafolyamatot felkéréssel továbbította a Tourinform Iroda felé, és a Tourinform Iroda lesz azért a felelős, hogy ezt a Rendezvénynaptárt kiegészítve hasonló műsorfüzet jelenjék meg, mint a 2006-os évben, Nagykanizsai Eseménynaptár címszóval. Ezt is tartalmazta a határozati javaslatunk, illetve még egy dolog, hogy ezt a problémát, hogy kevesen reagálnak egy ilyen városi felhívásra, a jövőben beépítenénk, illetve beépítjük a Kulturális Alap támogatásának rendszerébe azt, hogy aki nem jelzi a városi Rendezvénynaptárba rendezvényét, az a Kulturális Alap támogatásából nem részesülhet. Jelen pillanatban ez csak némi-nemű rátartással érvényesíthető, illetve oda fogunk azért erre is figyelni, de a jövő évben ez még időpontbeli szinkronitásban is megoldható. Én azt kérem, hogy ennek megfelelően fogadják el ezt a munkaanyagot hiányai ellenére. Én most részletekbe, konkrétumokba épp azért nem mennék bele, mert hamarosan és esztétikusan, szebb formában is előttünk lesz.

Marton István: Amit mondott tartalmilag, én elfogadom. De amit mondott, hogy fáradtságos munkával és hosszú utánjárással – mennyit mondott, 15? – 15 civil szervezetet tudott megmozgatni az ügy, hát ez számomra döbbenet. Amikor elmegyek valamilyen fórumra, ilyen civil jellegű fórumra, és mindig hallom azt a sok száz civil egyesületet, akinek a döntő része gyakorlatilag nem csinál semmit, ha még egy ilyen naptárba se tud, vagy nem óhajt bekerülni. Én már többször mondtam, most ismét megismétlem, hogy a Rendezvénynaptáron belül én a nemzetközi eseményeket szeretném, ha a Tisztelt Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság kiemelten támogatná, mert azok viszik el a város hírét, és nem pedig, amikor nem történik semmi, csak utána megírják róla a beszámolót. Nagyon szép példát tudnék hozzá, de nem akarok vitát gerjeszteni, ezért most visszafogom magamat.

Cserti Tibor: 16 rendezvény van már is. Jeleztem a korábbi napirendi pontnál, szíveskedjenek felvenni a Rendezvénynaptárba a 2007. július hónapban - időjárásfüggő természetesen, azért nem mondok pontos napot - a Nagykanizsai Sportrepülő Egyesület Nemzetközi Technikai Triatlon versenyét.

Marton István: Július eleje, közepe, vége?

Cserti Tibor: Időjárásfüggő, július közepe inkább.

Marton István: Jó. Kérem a bizottságot, írja fel. Nemzetközi Technikai Triatlon. Akkor kérem beírni ide a július 14-i, meg az azt követők közé.

Karádi Ferenc Gyula: A kezdeményezést én rendkívül előremutatónak és okosnak tartom, viszont január 19-én kezdődik az első program az elénk helyezett irományban, és az a gondom ezzel, hogy ha ebben az évben meg lehet oldani, hogy decemberig a programot össze lehessen állítani, mert január elején is volt már Miklósfán egy répafőző verseny, ami nem kapott ebben helyet, nyilvánvaló, mert akkor még ez a kezdeményezés nem volt élő. De szeretnénk a következő éviben már szerepeltetni, de ez csak úgy lehetséges, hogy ha előbb készül el ez a javaslat.

Marton István: Önnek igaza van. Jövőre, pontosabban ez év végén kényelmesebb munkatempóban fogunk, decemberben ezt nyilván legkésőbb össze kell állítani.

Halász Gyula: Ezt Balogh László úrnak mondanám, hogy a munkaanyagot átolvastam, és az lenne a kérésem, hogy mielőtt egy nívósabb kiadványban ez megjelenik, a helyesírási hibákat javítsák ki. Különösen felhívom a figyelmet március 15-ére.

Papp Ferenc: Én úgy érzem, hogy azok az intézmények, meg azok a civil szervezetek, akik valóban komolyan vették az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság felhívását, beküldték. Az nem lehet igaz, hogy nem tudtak róla, hisz összeszámoltam, hogy körülbelül öt helyen jelent meg a két képújságtól kezdve a Zalai Hírlapon át a Kanizsai Dél-Zalai Hetilapig. Én úgy gondolom, hogy jövőre azt kellene csinálni, illetve már az idei évben, hogy azon az igazgatói értekezleten, ahol az önkormányzathoz oktatási, nevelési intézmények, közgyűjteményi, közművelődési igazgatók részt vesznek, ott határozottan feladatként ki kell adni, hogy igen, december 1-jéig, vagy mondjuk, november 15-éig az önkormányzathoz tartozó intézményvezetőknek kötelező ezt leadni. Elnök úr nem ment bele a részletek, én se akarok, de bizony néhány önkormányzati intézményvezető se adta le. Utána vagy ezzel egy időben lehetne a civil szervezetek felé, a nagyobbaknak akár közvetlenül levélben is, és egyetértek Polgármester Úrral, hogy valóban itt a 300 valahány magát civil szervezetnek való szervezet egy jelentős része ezek szerint nem működik, ha a saját maga rendezvényét se veszi ennyire komolyan, és valóban megfontolandó, és ez nem szankció, csak a dolognak a másik oldala lenne, hogy amikor a pénzek döntéséről, a pénzek odaítéléséről van szó, ugye 10 millióval szerepel a Kulturális Alap, akkor valóban a bizottságunk vizsgálja meg, hogy vajon ezek a civil szervezetek, intézmények saját maguk programját, rendezvényét mikor veszi komolyan. Akkor, amikor készül egy feladatterv, vagy akkor, amikor kell jönni az önkormányzat bizottsága elé, és tartják a kezüket. Tehát én úgy gondolom, hogy akár hamarosan meg lehetne majd ezt a felhívást is fogalmazni, illetve most már az ez évi már kiment, de ha nagyon sok túljelentkezés lesz, akkor a bizottság ezt mérlegelheti még mindig, mert február 15-ig lehet pályázni a Városi Kulturális Alapra. Képviselőtársamnak mondom a répafesztivállal kapcsolatos dolgot – nem találkoztam én, a répafesztivál valószínűleg azért nem került be, mert a rendező civil szervezet vagy intézmény nem küldte be, de időpontba még beférhetett volna, Elnök Úr nem említette, hogy valamikor december elejére volt ez határidős. Csak azért nem került be eddig még ide a közgyűlés elé, mert a közgyűlés napirendjén, ez évi napirendjén ez most szerepel ezen a közgyűlésen. Be lehetett volna ezt, vagy akár ez évben már be lehetne, mondjuk a december közepi közgyűlésre, és akkor az intézményektől lehetne egy november 15-ig kérni majd ezt. Konkrétan néhány rendezvénnyel kapcsolatban szeretném a véleményemet elmondani. Az a kérésem, hogy a Kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivál ne szeptember 21-én és 23-án, a Kanizsa Vásárral egy időben legyen, hanem menjünk vissza – és hát a HSMK így is adta le a Városi Gasztronómiai Egyesülettel egyeztetve - szeptember 1-jére, hisz az előző három évben mindig szeptember első napjaiban volt. A Gasztronómiai Egyesület városi elnöke bizottságunknak küldött egy levelet, hogy amennyiben szeptember végén lesz a Bor- és Dödölle Fesztivál, ami a város egyik legnépszerűbb rendezvénye volt most három éven keresztül, akkor nem tudnak részt venni a programban. A szeptember eleje, általában jó időjárás van akkor, míg szeptember végén többször előfordul, hogy kedvezőtlen az időjárás, viszonylag még annyira az őszi munkák nem kezdődnek, tehát ez egy bevált időpont, és nem utolsó sorban ezt a programot mi már idegenforgalmi, gasztronómiai, magyar kulturális szerveknek, szervezeteknek, intézményeknek elküldtük. Tehát valószínűleg több helyen szeptember 1-jével jelenik meg. Én tisztelettel kérem a közgyűlést, és Elnök Úr ezt nem említette, hogy a bizottságnak is ez a javaslata, hogy a Dödölle Fesztivál időpontja szeptember 1-je maradjon. Annyi kompromisszumot, mert Polgármester Úr véleményét ismerem, hogy bizonyos rendezvényeket próbáljunk összevonni és koncentrálni, hogy el tudom azt képzelni, ha ez a vásárszervezőnek megfelelő, hogy a kanizsai vásár kerülne át akkor szintén szeptember 1-jére. De az ideális persze az lenne, az egy külön újabb esemény lenne a városban.

Marton István: A költői kérdése nem is volt annyira költői a maroktartás ügyében, természetesen a pénzről szól a történet. A második javaslata, az abszolút érdemi, a Kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivált ezen érvek alapján én is javaslom, hogy tegyük vissza szeptember 1-jére, és ha egy mód van rá, akkor próbáljuk meg odavinni a Kanizsa Vásárt is. Ha nem megy, hát akkor maradjon meg az idén úgy, ahol be van téve, aztán majd meglátjuk, hogy jövőre hogyan lehet érdemben előre lépni az erőforrások koncentrálásában.

Polai József: Egyetértve az előttem szóló képviselőtársaimmal, szeretném én is kihangsúlyozni, hogy azon civil szervezetek, akik nem jelentkeznek ilyenkor, amikor a programtervezethez hozzá lehetne járulni, mulasztanak. Bár, amikor a kezüket kell tartani a pénzért, akkor azt meglehetősen hamar teszik oda. Én éppen azért a mi kis futóklubunk nevében szeretném azt bejelenteni, és kérem szépen felvenni a tervezetbe, hiszen a mai nap sikerült ezt realizálni, ezért eddig ezt nem tudtuk megtenni, hogy május 31-e, ami a Kihívás Napja egyébként a világban, így Magyarországon is, azt vállaltuk a város, és hát a hivatallal együttműködve, Intersport támogatásával, hogy mintegy 1000 kanizsai diákot és városkörnyéki diákot fogunk megmozgatni. Tehát ez már egy program, amit én kérnék ide 31-ére májusban megjelentetni. És még annyit, ami a Város Napjához csatlakozva, ezt Polgármester Úrral már közöltem, személyesen beszélgetve és még ugyan leírva, hivatalosan nem történt meg, de szeretném ezt majd pótolni rövidesen, néhány nap múlva, a Város napi rendezvényhez csatlakozva a futóklub egy Nagykanizsa-Zalakaros … második alkalommal országosan meghirdetett, de valószínűleg nemzetközivé váló 20 km-es futóversenyt szervez, és kérem, hogy a programban szerepeljen, legyen benne leírva.

Marton István: Képviselő Úr! Ez a május 31-e, ez milyen elnevezést visel?

Polai József: A Kihívás Napja egyébként, és ezen belül az Intersport támogatásával, és hát Nagykanizsa város hivatalának támogatásával, tehát közös szervezésben a futóklub bonyolítja a nagykanizsai diákok, mintegy 1000 fő részvétel szeretnénk ezt megtenni. Futóversenyről van szó, futófesztiválról van szó.

Marton István: Tehát akkor Kihívás napi futófesztivál címszó alatt be lehet helyezni. Örül a lelkem, ha ilyen nagy számokat hallok, hogy bármi területen 1000 embert, vagy 1000 gyermeket meg tudnak mozgatni. Ez kiváló hír. Természetesen betesszük a programba, és akkor a Város napi akciót pedig ezzel a 20 km-es futóversennyel meg kell bővíteni.

Dr. Kolonics Bálint: Egy javaslatom lenne, mivel látjuk most már így nyomtatott formában a Városi Rendezvénynaptár-tervezetet, így szeretnék én is egy rendezvény felvételét kérni az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke részéről, mégpedig a Város Napja rendezvény hétvégéjét megelőző hétvégén, április 21-22-én egy olyan civil szervezet, aki nem a várostól, hanem tesz valamit a városban, és rendezvényt szervez, a Nagykanizsai H-Turul Motoros Klub Egyesület kilencedik alkalommal rendezi meg a Motorkiállítás- és Vásár című rendezvényét a Hevesi Sándor úti Általános Iskolában. Tehát H-Turul Motoros Klub Egyesület IX. Motorkiállítás- és Vásár. Amennyiben lehetőség van rá, kérem, szíveskedjenek felvenni és megszavazni.

Marton István: Természetesen minden ilyennek örülünk, máris beírtam. Erről külön szavazást nem kell, egyben óhajtok szavazni. Eddig minden elhangzott javaslatot figyelembe kívánok venni.

Jerausek István: Az előttem szólók megalapozzák a hozzászólásom jogosságát, mégpedig arra szeretnék tenni javaslatot, hogy mivel nekünk érdekünk az, hogy ebbe a naptárba, ebbe a versenynaptárba, vagy rendezvénynaptárba minél többen jelentkezzenek, és minél többen megjelenjenek, egy két héttel toljuk ki a jelentkezési határidőt. Kihasználva a mai közgyűlés nyilvánosságát is, az itt lévőkön kívül is, gondolom, többen szereznek még tudomást erről. Nem beszélve arról, hogy sokan most tudták meg a Balogh László képviselő úrtól, hogy tulajdonképpen, aki nem jelentkezik, az ne kérjen támogatást az önkormányzattól, úgyhogy még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy ezt a határidőt még két héttel kitoljuk, hogy legyen még lehetősége másnak is jelentkeznie.

Marton István: Amit mondott, el tudom fogadni, sőt azzal meg is lehet fejelni, hogy a továbbiakban, miután ezt elfogadja a közgyűlés, bízzuk meg az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottságot, hogy ha arra érdemes jelentkezőt talált, akkor ezt menet közben is bővíthesse, és ne kelljen a közgyűlés elé visszahozni.

Tóth László: Megmondom őszintén, nagyon reménykedem, hogy a civil szervezetek közül ezt a mai közgyűlést nagyon kevesen nézik, mert jövőre még ennyi jelentkező se lesz Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának Rendezvénynaptárába, hogyha olyan hozzászólásokat lehet hallani, hogy nyújtják a civil szervezetek a markukat, akkor kapnak majd támogatást, hogyha ebbe a Rendezvénynaptárban részt vesznek. Tudomásul kell venni, hogy az önkormányzat, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata, az nem a város. A civil szervezetek nagyon fontos szerepet töltenek be a társadalom életében, és valószínűleg nagy részük nem önmagát mutogató szervezet, hanem nagyon szépen megvannak a hétköznapi valóságukban. Én arra kérem minden képviselőtársamat, Polgármester Urat, hogy legyünk visszafogottabbak. legyenek visszafogottabbak a civil szervezetek jelzős szerkezetét illetően.

Marton István: Itt nem általában véve a civil szervezetekről volt szó, hiszen ezt, amit Ön elmondott, szakmailag ezt mindegyikünk tudja. Az is, aki azt mondja, hogy tartják a markukat, de ezzel együtt is még vannak szép számmal, akik tényleg tartják a markukat, és itt szó nem volt arról, hogy csak az kap, aki ebben bent van, hanem alapvetően az kap, aki város hírnevét ilyen, olyan vagy amolyan területen öregbíteni tudja. Ebből adódóan bátorkodtam megemlíteni, hogy énnálam legalábbis, de szerintem a testületnél is a nemzetközi rendezvények prioritást élveznek. Támogatás szempontjából is.

Horváth István: Egyetértve Tóth képviselőtársammal, a szankcionálással azért én is csínján bánnék. A másik dolog, amit mondani szeretnék, Balogh Elnök Úr felé tegnap jeleztem már, hogy Csengey Verseny kétévenként van, de a Versmondó Kör, aki majd pályázni fog a pénzekre, az pedig a HSMK kebelein belül dolgozik, és pályázni fogunk pénzekre.

Marton István: Nagyon helyes Képviselő Úr.

Karádi Ferenc Gyula: Szeretném jelezni, hogy február 17-én a város egyik legnagyobb eseménye zajlik Miklósfán, a Miklósfai Sportbál, Höbe István szervezésében, 17. alkalommal lesz megszervezve, egy 350 főt megmozgató esemény, kérem Balogh Lászlót, hogy szerepeltesse ebben a programban.

Marton István: Elnézést Képviselő Úr! Nem tudok róla, hogy bálok szerepelnének a programban, mert akkor körülbelül háromoldalnyit mindjárt gyorsan hozzá lehetne írni, hiszen nincs olyan hétvége, hogy három-négy bált ne rendeznének.

Karádi Ferenc Gyula: Több is van. A Batthyány is, a Katalin is, sok minden van.

Balogh László: Hadd foglaljam össze, és nagyon röviden. Én azt gondolom, hogy senkit nem zárunk ki, és azt hadd kérjem, hogy ezzel együtt januárban, a hátralévő pár napban még igyekszünk az itt elhangzottakat, a nem elhangzottakat, nálam is van körülbelül 20 olyan rendezvény, amit én most nem kezdtem el tételesen felsorolni, mert munkaanyag, de ezzel együtt január 31-i határidővel egyféle lezárás történni fog, a Tourinform Iroda révén fogunk jelentkezni egy összeszedettebb anyaggal, amely alapján fog majd elkészülni az esztétikus Városi Eseménynaptár. Tehát visszahozzuk még, de ezen munkaállapotában fogadjuk el, és jövőre bizony nagyon tanulnunk kell mindebből, mindazokat figyelembe véve, ami elhangzott.

Marton István: Egyébként, ha az ember itt okos dolgokat hall, akkor mindenképpen gondolatokat ébreszt benne. Én el bírom képzelni, hogy jövő évre a báli szezonra ki lehetne adni egy ilyen ismertetőt, amiből bárki kiválaszthatja, hogy városban tartandó, mondjuk félszáz bálból, teszem fel, január 20-án az öt vagy hat kínálatból melyikre óhajt elmenni, és akkor nem kell keresgélni se. De az egy teljesen külön kis elegáns kiadványnak kellene, hogy legyen. Mivel több hozzászólót nem látok, a vitát lezárom, és az által elfogadott kiegészítésekről, mivel nem kell szavazni, mert mindegyiket elfogadtam, kérem, hogy a kiegészítésekkel együtt egyben szavazza meg a testület.

A közgyűlés 22 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

12. Kalmár utca kikötése építési program (írásban)

    Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Úgy gondolom, hogy az 1. napirendi pont vitája, illetve az abban felmerültek miatt ezt a napirendi pontot vissza kell vonnom, és legalább egy évvel prolongálni kell. Itt hallom az egyetértő mormogást félhangosan.

 

13. Keleti városrész parkolási koncepciója (írásban)

    Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Halász Gyula: Én még az előzőhöz is hozzá akartam szólni, és azt szerettem volna kérni, hogy ne prolongáljuk, hanem foglalkozzunk vele. Tervezési stádiumban van a dolog, tehát én azt gondolom, hogy el kellene vele indulni, és jó, hogyha a ciklus végére elkészül ez az út, úgyhogy én azt kérem, hogy gondolja ezt át, és foglalkozzunk vele valamilyen szinten legalábbis, kisajátítási folyamatot indítsuk, tulajdonosokkal kezdődjenek el a tárgyalások. Ne húzódjon el ez egy évig, ne álljon, mert akkor ebből nem lesz semmi.

Marton István: Ez most nem napirendi kérdés, de ha már szóba hozta, ma már szóba került az Alsó-szabadhegyi utca kisajátítása, 2002-ben a felét sikerült kisajátítani, bízzunk benne, hogy 2007-ben sikerül a másik felét is. Tehát, ha valamiben biztos vagyok, az az Képviselő Úr, hogy ez az út ebben a ciklusban nem tud megépülni, még akkor se, ha nagyon sokat teszünk ennek érdekében. Tenni is kell, de ebben az évben érdemben nem tudunk tenni semmit. Ami folyamat elindult, az folytatódik. Ennyit erről, és kérem, hogy a napirendre térjünk vissza.

Halász Gyula: Folytatom akkor a napirenddel, ami ugye a Keleti városrész parkolási koncepciója, ha jól emlékeszem. Ott annyit szeretnék kérni, hogy a képviselők bevonásával alakuljon ki a végleges parkolási koncepció, és a határidőt is hozzuk előre április 30-ra, hogy még esetleg a nyár folyamán már lehessen valamilyen munkálatokat végezni, illetve, hogyha akár közbeszerzési eljárás vagy bármilyen pályáztatásról lenne szó, azt még le lehessen a nyárig bonyolítani, hogy ebben az évben már tudjuk előrelépni a parkolóhelyek témájában, tehát tudjon javulni a helyzet a keleti városrészben.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta a keleti városrész parkoló koncepcióját, és emlékeim szerint 5-6 éve létezik ilyen parkolási koncepció. Javasoltuk a szakosztálynak, hogy ezt keressék meg, és a közgyűlés, illetve a bizottságok, hogyha ezek a tervek megvannak, ezeket átgondolva, felfrissítve, áttervezve újra hozza a közgyűlés elé.

Marton István: Több hozzászólót nem látok, ezért a vitát lezárom. Amit a bizottsági elnök mondott, azt elfogadom, arról külön nem szavaztatok, hanem beépítem a határozati javaslattervezetbe, aminek az a lényege, hogy az elő mondat vége így kell, hogy hangozzék valahogy: és tegyen javaslatot a megoldásra az eredeti (6-7 éves) terv alapján, és ide jön a pont. Az április 30-i határidő előrehozatali javaslatát ennek tükrében, amit Ön is javasolt, és én elfogadtam, Halász úr, amit felvetett, támogatom. Tehát akkor kérem, hogy aki ezt el tudja fogadni, az szavazza meg, és nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 23 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

14. Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodás módosításának jóváhagyása (írásban)

    Előterjesztő: Polai György irodavezető

 

Dr. Kolonics Bálint: A megállapodás módosításának jóváhagyására irányuló előterjesztést az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság tárgyalásra alkalmasnak tartja.

Halász Gyula: Szeretném megkérdezni, hogy a 18. napirendet nem ez előtt kellene tárgyalni? Tehát, hogy amikor megtárgyaltuk a Zalakomár községgel, ez az intézményfenntartó társulás ….

Marton István: Nem, mert nincs összefüggés, csak kistérségi szó mindegyikben van. Tartalmi összefüggés nincs. És erről a közgyűlés egyébként a múltkor döntött. Most gyakorlatilag itt, ha valaki megnézi a túlsó oldalt, akkor láthatja, hogy milyen kiegészítések vannak. Hét feladatról van szó, és ebből, amiben sikerült új társakat találni, azok szerepelnek. Több képviselőt nem látok szólásra jelentkezni, ezért a vitát lezárom. Aki el tudja fogadni a határozatot az előterjesztés szerint, az kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 22 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

15. Megállapodás megkötése a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala közötti belső ellenőrzési feladatok végzésére (írásban)

    Előterjesztő: Polai György irodavezető

 

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztést támogatja.

Marton István: Több képviselőt hozzászólásra nem látok, ezért, aki egyetért az előterjesztéssel, az kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 22 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

16. Vásárcsarnok december 24-i ünnepi nyitva tartásával kapcsolatos problémák vizsgálata (írásban)

    Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Érdemi előrelépés a múltkori közgyűlésen tárgyaltakhoz képest annyi van, hogy az illetékes munkahelyi vezető elmarasztalta az érintett Dávid Zoltánt. Itt van ez az egyoldalas beszámolója. Én ehhez most már tényleg nem kívánok többet hozzáfűzni. Talán a határozati javaslatot egy szóval lehet módosítani, amelyben ugye az van második mondatban, hogy kötelezi Gáspár Andrást, a Via Kanizsa Kht. ügyvezetőjét, hogy a jövőben a Vásárcsarnok területén az Intéző Bizottság által jóváhagyott időpontban kizárólag nyitva tartási időn túl végeztessen féregirtást.

Dr. Károlyi Attila: Én nagy tisztelettel kérem Polgármester Urat, itt több képviselőtársam is kísérletet tett arra már az elmúlt közgyűlésen és most is, hogy Tisztelt Polgármester Úr levegye a napirendről ezt az előterjesztést. Én arra kérem Önt, nem akarom Önt megsérteni, triviális se akarok lenni, ilyen pitiáner ügyekkel ne jöjjön a közgyűlés elé.

Marton István: Ezt vissza kell utasítanom, mert az lehet, hogy Önnek pitiáner ügy, aki nem fordul meg a Vásárcsarnokban, de ha éppen a kritikus napon Ön ott lett volna, akkor ezt nem minősítené – Önt ismerve, biztos vagyok benne, hogy nem minősítené pitiáner ügynek.

Gyalókai Zoltán Bálint: A határozati javaslatot az Ön által tett kiegészítéssel a bizottságunk tárgyalta, és egyhangú 9 szavazattal támogatja.

Halász Gyula: Mivel Zakó László már nem tagja a testületnek, hagyatékát folytatva arra kérem Polgármester Urat, hogy a helyesírási és stilisztikai szabályokra ügyeljünk, legalábbis ami a határozati javaslatot illeti. Gáspár Andrást.

Marton István: Halász Úr! Én ezt így említettem meg, nálam ki van javítva.

Halász Gyula: Tudom, megemlítette, de a határozati javaslatban nem így van, illetve az Ön beszámolójának az utolsó mondata után sincs semmilyen, tehát az valahogy a légüres térben ér véget.

Marton István: Sőt, az időpontban szó után akár a vesszőt is ki lehet tenni, ha ezt cifrázni akarjuk Tisztelt Képviselőtársam, de szerintem az idő előrehaladtával ennek sok értelme nincsen. Igen, hivatalos lesz, azért mondtam el, hogy hogyan kell, hogy legyen.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztést támogatja. A magam részéről javaslom azt, hogy további vita nélkül most már szavazzunk.

Marton István: Most mit mondjak? Egy ember még jelentkezett szólásra, megadom neki a szót. De ez már nem vita.

Karádi Ferenc Gyula: Csak félig idekapcsolódó a dolog, de szeretném megkérni a véleményét, miután a Gáspár úrral beszéltem a közgyűlés előtt, volt egy december 11-én szignált levél, amit a Vásárcsarnokból számomra átnyújtottak, és abban a szélfogó ajtók telepítéséről volt szó. Az a kérdésem, miután azt a tájékoztatást kaptam, hogy visszament a hivatalhoz ez a levél valamilyen véleménnyel, hogy van-e Polgármester Úrnak erről valamilyen véleménye, megvalósulhat vagy nem, tudunk-e valamilyen biztató választ adni ezeknek az embereknek?

Marton István: Annyira szorosan ez nem hiszem, hogy ehhez a napirendhez tartozik, de ezt meg kell csinálni, ez ettől függetlenül így igaz. Miután nem látok több képviselőt, ezért kérem, hogy aki egyetért az előterjesztéssel az általam eszközölt kijavítással, az nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 18 igen és 3 nem tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

17. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és Zalakomár Község Önkormányzata közötti intézményfenntartó társulás létrehozására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívottak: Zalakomár Község Önkormányzata Varga Miklós polgármester, Egyesített Szociális Intézmény Koller Jutka intézményvezető, Családsegítő Központ Szentgyörgyvölgyiné Dr. Kaszás Gizella intézményvezető

 

Marton István: Annyit azért, mielőtt itt nagyon belelendülnénk a vitába, el kívánok mondani, hogy a központi kormányzat minden erővel azon van gyakorlatilag, hogy visszaállítsa a régi járásokat. Ez a törekvés nem minősíthető helytelennek. Az már talán inkább, hogy rendkívül nagy anyagi ráhatást gyakorolva az önkormányzatokra, a minél gyorsabb egyesülések kialakulását szorgalmazza, ami adott esetben pont azért, hogy le ne maradjunk a sok millióról, ami a normatíva növekményekből adódik, esetenként sürgetettségi állapotot okoz az érintett önkormányzatoknál. Ami azt jelenti, hogy nem minden előterjesztés lehet oly mértékig kiérlelt, mint amennyire az érintettek szeretnék. Ez szintén egy ilyen napirendi pont. Itt a számok le vannak írva. Az összes többletigény figyelembe vételével, ha abból indulunk ki, hogy mintegy 52 millió többletbevétel, ezt terhelik az ilyen, olyan rezsiköltségek, személyi juttatások, járulékok, gyakorlatilag ez majdnem 24 millió Ft egyenleget jelent, és egyébként ehhez még 3,5 millió Ft-tal Zalakomár község Önkormányzata hozzájárul. Ezért kérem, hogy a határozati javaslatban szereplő figyelembevételével a vita lefolytatása után a testület fogadja el.

Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság tárgyalta az anyagot, és hiányérzetünk volt – hozzátéve azt, hogy az egyik szerződést előtte való este kaptuk meg, a vezetőnő meg a bizottsági ülésen. Mindamellett, hogy az elvvel egyetértünk, és a bizottságunk egyetért ezzel az elvvel, de hiányoltuk az együttműködési szerződést, abban leírva, hogy kinek mi a feladata, és a szakmai oldalt hiányoltuk, hogy a szakma milyen feltételek mellett tud ezeken a helyeken dolgozni mind Zalakomárban, mind Surdon. Kiderült, hogy személyi fejlesztést igényel mind a két hely, mind a két intézménynél, mind az Idősek Otthonánál, mind pedig a Családsegítő Központnál, és szakmai fejlesztést épületben is. A Családsegítő Központ olyan körülmények között, ahogy Zalakomárban kellene dolgoznia, nem tudja ellátni a feladatát maradék nélkül. Tehát ezek a hiányok mellett a bizottságunk úgy döntött, tehát a határozata úgy szól, hogy egyetértünk az együttműködéssel, de amit itt felvetettünk, dolgozzák ki mind a szakmai, mind a személyi feltételek milyen módon fognak megvalósulni, akkor ezt teljes mellszélességgel támogatjuk.

Marton István: De én úgy gondolom, hogy a bizottság, illetve Ön nyitott kapukat dönget, hiszen benn az anyagban, hogy felkéri a polgármestert, hogy a társulási megállapodást és az intézmények alapító okiratának módosítását terjessze a közgyűlés elé, illetve, hogy az Egyesített Szociális Intézmény és a Nagykanizsai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ működési engedélye beszerzése érdekében járjon el. Tehát ez az elvi felhatalmazás, és ezt követően, ha megvan az elvi egyetértés a testületben, akkor jöhet az érdemi aprómunka. Én a magam részéről egy 3. pontot is javaslok hozzávenni, nevezetesen, hogy amit Ön felvetett, az még kristálytisztább legyen, a megtett intézkedésekről március hó 31-ig a munkaszervezet vezetője számoljon be.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztést támogatja. Ahogy Polgármester Úr is elmondta, ez egy elvi felhatalmazás és ennek a végrehajtása ezt követően történik, tehát az alapító okirat módosítása majd ezt követően kerül véleményezésre és elfogadásra.

Marton István: Aki egyetért vele – mivel több képviselőt nem látok hozzászólásra –, az nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 22 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

18. Javaslat a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács önkormányzati képviseletének ellátásra (írásban)

    Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Hozzászólót nem látok, ezért a meg sem kezdett vitát lezárom, de hogy akik néznek bennünket, is tudják, hogy miről van szó, ezért a határozati javaslattervezetet felolvasom: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács megalakulásával egyidejűleg az önkormányzat képviseletének ellátásával Cseresnyés Péter alpolgármestert bízza meg.

Felkéri az alpolgármestert, hogy erről a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Tanácsot értesítse. Ez javaslat a köztünk lévő munkamegosztás eredményeként született. Aki egyetért vele, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 22 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

19. Javaslat az Egyeztető Bizottság tagjainak megválasztására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Ilyen, amióta van önkormányzat, azóta van. Már szerény személyem korábban is volt benne tagként. Nem kívánok hozzáfűzni semmit. Hozzászólót nem látok, ezért kérem, hogy aki egyetért az előterjesztéssel, az szavazza meg.

A közgyűlés 17 igen és 5 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

20. Papp Nándor képviselő önálló indítványa városi kertész, valamint városgondnok foglalkoztatására vonatkozóan (írásban)

 

Marton István: Úgy gondolom, hogy ennek az anyagnak bizottsági szakaszban van a helye anélkül, hogy érdemi vitát nyitnék.

Halász Gyula (Ügyrendi): Mielőtt az önálló képviselő indítványokba belemennék, szeretném Polgármester Úr álláspontját kérni az önálló képviselői indítványokkal kapcsolatban abban a vonatkozásban, hogy a költségvetésbe beépül-e ez, külön soron épül be, illetve támogatja-e ezeknek az önálló képviselő indítványoknak a létrejöttét, illetve az abban foglaltak megvalósulását?

Marton István: Nem tudom, ebben mi volt az ügyrendi, de mindegy, válaszolok rá. Alapvetően támogatom, persze, természetesen nem mindegyiket a mai nappal hatályosan. Lesz olyan, amelyik csak jövőre, vagy esetleg 2009-ben valósulhat meg, mert azért olyan túl sok pénzünk nincs, ha erre lett volna kíváncsi. Aki egyetért azzal, hogy Papp képviselőtársunk indítványát bizottsági szakaszba helyezzük, az kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 22 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

21. Polai József és Tóth Nándor képviselők önálló indítványa közúti közlekedési táblák cseréjére vonatkozóan (írásban)

 

Marton István: Ugyanezt javaslom, Polai József és Tóth Nándor önkormányzati képviselők közös képviselői indítványára is. Sőt, ha itt már oldalról bekiabálnak, …. nem, nem külön, csak az egyiket, tehát a meghívó szerinti 22-eset javaslom bizottsági szakaszba helyezni. Aki egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 22 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

22. Polai József és Tóth Nándor képviselő önálló indítványa SZMSZ módosítására (írásban)

 

Marton István: Bár a bizottsági véleményeket a közgyűlés előtt kiosztották, tehát egy kicsit úgy érzem, hogy a kordé elkerülte a szamarat esetével állunk szemben, ennek ellenére javaslom, hogy bizottsági szakaszba helyezzük vissza. Amikor minden stimmel, az összes bizottság megvan, akkor …. de a közgyűlés még nem utalta bizottsági szakaszba. Azt, hogy ott járt, tekintsük akár tévedésnek is. A közgyűlés ezt nem köteles figyelembe venni. Ezt beutaltuk? Akkor csak a másikat nem? Jó, hát ha kapott beutalást, és megvannak a bizottsági vélemények, akkor tárgyaljuk viszont. Akkor döntsünk róla. Én a magam részéről el tudom fogadni egy olyan kiegészítéssel, hogy – a határozati javaslatról beszélek csak - Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az SZMSZ 312. § (7) bekezdését az alábbiak szerint módosítja: a részönkormányzati testület nem önkormányzati képviselő tagjára a Nagykanizsán választójoggal rendelkezők közül jelöltet állíthat az érintett választópolgárok legalább 1%-a, de korlátként be kell tenni, hogy de minimum 50 fő. Már nehogy az legyen, hogy itt az egyik, másik képviselőnek 6-8 részönkormányzatba kelljen, mondjuk két-három utcánként részt vennie. Tehát, aki ezzel ezt el tudja ….

Dr. Kelemen Marcell: Én csak arra szeretném a Tisztelt Közgyűlés figyelmét felhívni, amire vélhetően Kolonics képviselő úr is, az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke kíván felszólalni, hogy határozattal nem lehet rendeletet módosítani. Önök azt megtehetik, hogy ezt a képviselői indítványban indítványozottat elfogadják, ezzel egyetértenek, és a következő közgyűlésre vélhetően előterjesztett átfogó SZMSZ módosítási javaslatba ezt már beépítjük. Tehát ezzel az elvvel Önök egyetértenek, de ez most nem egy határozattal történő rendeletmódosítás lenne. Az majd egy következő közgyűlésen történne.

Marton István: Elfogadom Jegyző Úr javaslatát, konstruktívnak tartom.

Tóth Nándor: Köszönöm a lehetőséget, hogy az előterjesztő is szót kap. Meg akartam kérdezni, hogy van-e a javaslattevőnek szólási lehetősége. Az a gondunk ezzel a javaslattal, hogy ez már megjárta a bizottsági szakaszt. Most, hogy nem úgy került ide, erről szerintem mi, mint előterjesztők nem tehetünk. Viszont az ügy, az további csúszást fog jelenteni. Azt jelenti, hogy majd talán az év közepén lesz valamikor részönkormányzat Kiskanizsán, hogyha így megy a dolog.

Marton István: Én az előbb már említettem, hogy amit Jegyző Úr mondott, azt el tudom fogadni. Felolvasom az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság határozati javaslat tervezetét, ami az, amit én is mondtam, hogy javasolta, hogy a határozati javaslat egészüljön ki az alábbi szövegrésszel: de legalább 50 fő, és akkor a következő közgyűlésre az SZMSZ módosítás megtörténik. Ez már ilyen formában fog automatikusan bekerülni. Ez akkor automatizmus. Majd utána szavazunk egyben az SZMSZ-ről, de a bekerülése az idejövő új SZMSZ-be, az már automatikusan benne lesz. Dőlt betűvel szedve, mint ugye új rész.

Dr. Károlyi Attila: Annyit szeretnék mondani, hogy én lelkesen támogatom a Tisztelt Képviselő Uraknak az előterjesztését, azonban meg kell fontolni azt, hogy például Szabadhegy településrészen ez 2,37 embert jelentene, ha Polgármester Úrnak a bölcs javaslatát el nem fogadnánk, hogy minimum 50 főt. Hát ugye mi 237-en voltunk. Elég lett volna egyébként 23 embernek a megjelenése, de 50-en voltunk. Hát ezért egy bizonyos szervezésbéli dolgot is jelent, de én lelkesen támogatom ezt Kiskanizsa és Bajcsa vonatkozásában is.

Polai József: Annyit szeretnék mondani, hogy valójában Károlyi Attila képviselőtársamnak nagymértékben igaza van, és támogat bennünket, és ezt köszönettel veszem – lehet ez úgy is kiegészítve az 1 % után folytatva, hogy de csak az 1000 főnél mondjuk magasabb lélekszámú.… választópolgárokkal rendelkező településrészeken. Például azt is el tudjuk fogadni, mert nekünk a célunk az volt, hogy ne 300 db-ot kelljen mindenkinek összegyűjteni. A kérdésem még annyi lenne, hogy ha most az SZMSZ módosításig ezt váratni kell, történhet-e aláírásgyűjtés Jegyző Úr által hitelesített papírokon addig – értem én talán, hogy valószínűleg, hogy nem, mert hiszen nem módosult az SZMSZ, de hogyan lehetne áthidalni, hogy ne kelljen várni újabb, mondjuk, két hónapot még, hogy nálunk ez megalakulhasson? Legalább menjünk előre a munkával egy kicsit. Van-e áthidaló lehetőség? Ha úgy tűnik, hogy lehet, és nincs ellenvélemény, akkor megkérem Jegyző Urat, hogy a jövő héten, mondjuk, felkeresnénk, hiszen mi nem gyűlést akartunk, ugye nem tudunk összehívni ekkora lélekszámmal, ahogy itt lehetett volna, kérem aláírásgyűjtő íveknek a hitelesítésére kérném szépen, hogy ebben segítsen nekünk, minél előbb tudjuk elkezdeni.

Bizzer András: Nekem egy ötletem lenne – ha a jogi nyelv ismeri a logikai vagy kapcsolatot, akkor ezt egy vagy-gyal oldjuk meg, tehát vagy 1 %, vagy 50 fő, és így, hogyha az 1 % kedvezőbb, akkor az fog teljesülni bizonyos részönkormányzatok esetén.

Marton István: Ezt a javaslatot Képviselő Úr, nem tudom támogatni. Nem indoklom, miért, de nem tartom jónak, nem támogatom. Miután nincs több hozzászóló, kérem, hogy szavazzunk az előbb elhangzottak alapján. Aki egyetért vele, az kérem, nyomja meg az igen gombot. Az 50, az igen, rajt van. Legalább 1 %, de minimum 50 fő.

A közgyűlés 20 igen és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

23. Bárdosi Gábor képviselő önálló indítványa Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a vállalkozások támogatásáról szóló 20/2005.(V.9.) számú rendelete módosítására (írásban)

 

Marton István: Akit érdekelt a dolog az megtalálta a bizottsági véleményeket, amelyet a közgyűlés előtt kiküldtek. Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság alkalmasnak tartja. Pénzügyi Bizottság tárgyalta és javasolja a módosítást, hogy vállalja, hogy legalább 3 új munkahelyet teremt. Én a magam részéről elvben ezt 100 %-ban támogatom, és biztos vagyok benne, hogy a gyakorlatban is támogatni fogom, de ebben a pillanatban az kérem, hogy a következő közgyűlés elé jöjjön be azért, mert az Adóügy nem számolta ki ennek a hatását. Én nem hiszem, hogy nagyon jelentős lesz a hatása, de szeretek nem hinni valamit, hanem tudni. Ezért kérem, hogy ezt fogadja el a testület, hogy a következő közgyűlés elé jöjjön. Előterjesztőt megkérdezem, hogy mi a véleménye, 15-re akkor itt van.

Bárdosi Gábor Jenő: Polgármester úr nemcsak a korára való tekintettel, még talán el is tudnám fogadni, amit mondott, hogyha a december 14-i közgyűlésre nem hoztam volna szinte készen egy képviselői indítványt, amelyben éppen csak a rendeletet nem fogalmaztam meg teljes módosítással együtt. Hogy a 14-i első képviselői indítványom beadása óta eltelt egy hónapban és hadd ne kérdezzem meg, hogy mi történt ezzel, ezért mondtam azt, hogy nemcsak a polgármesteri tisztségre, hanem a nálamnál idősebb személyre való régi ismeretségünkre tekintettel sem kérdezném meg, hogy akkor mi történt az én képviselői indítványommal azon kívül, hogy természetesen ezt akkor, amikor beadtam tudtam, hogy bizottságnak kell tárgyalni. Éppen a rendeletet nem alkottam meg, nem szedtem vastag betűs, dőlt betűssel az összes rendeletrészt, mert ha úgy adom le, akkor gondolom a bizottság döntése után ahhoz a november 26-án meghozott vállalkozásokat segítő rendelethez kapcsoltam, akkor elmondtam, azon a napon mondtam el először, akkor akartam kapcsolódni hozzá, csak tudtam, hogy ezt nem lehet, mert a törvény ezt nem engedi meg. Ezért hoztam be képviselői indítványban szövegrésszel, mindennel megfogalmazva, persze nem vastagbetűztem, nem hoztam meg a teljes rendelet szövegét. Ezért kérem Polgármester Urat, hogyha és itt utalnák arra, amivel teljesen egyetértek nagykanizsai vállalkozások támogatásával és egyébbel. Én sem gondoltam, hogy több millió forintot fogok ezzel kihúzni az önkormányzat zsebéből. Azt gondoltam csak, hogy azokat a gesztusokat, amelyek a másik oldalról jöttek, azt próbálom egyfajta gesztussal még segíteni azzal, hogy azt gondolom, aki 10 mFt-ot beruház és 3 embernek munkahelyet ad, az is legyen támogatva, és ne legyen egy ilyen megszorítása. El lehet játszani még az én rendeletemmel hónapokig. El lehet játszani azt a dolgot, hogy másfél hónapon keresztül nem dolgozik a szakosztály ezen a dolgon, amit leadok december 4-én. Mindennel el lehet játszani Polgármester Úr, csak fejezzük már be. Mondjuk azt ki, Bárdosi Gábor a másik oldalon ül, onnét ad be egy rendeletet, az majd szépen, lassan lefolyik, majd egy fél év múlva vagy egy év múlva tárgyalni fogjuk.

Marton István: Én úgy gondolom, hogy ezzel a módosításszándékkal a közgyűlés egyetért. Elmondtam. Én is egyetértek, de nyugodt lélekkel mondhatom azt, hogy senki nem járt el kellő gondossággal, se az előterjesztő, se a szakbizottságok, mert minden ilyen ügynek, mint ahogy eddig is, ezután is ki kell számolni a hatását. Valószínűsítem, hogy ezzel nem sok pénzt veszít az önkormányzat, de szeretném tudni, hogy mennyi és én azt hiszem, hogy két hetet kell vele várni, 15-én gyakorlatilag itt van. Én már csak az elvet sem rúgnám fel ezért a két-három hétért. Úgy gondolom, hogy ezt rendeletmódosításként ide kell hozni a következő közgyűlésre így, ahogy elmondtam, és a bizottságok ezt egyébként támogatták. Ha képviselő úr ezt nem tudja elfogadni.

Bárdosi Gábor Jenő: Elfogadom. Kérem, legközelebb ne másfél hónapig menjen végig egy rendeletmódosítás, amit igyekszek december 4-én beadni.

Marton István: Ebbe Önnek igaza van. Megszívleli az illetékes. Akkor most nem kell szavaztatnunk és február 15-re Jegyző Úr, kérem, hogy a vázolt módon jöjjön ide a rendelet módosítása.

 

 

24. Bicsák Miklós képviselő önálló indítványa az autópálya Palin városrész lakott területei mellett zajvédő fal építésére vonatkozóan

Bene Csaba képviselő önálló indítványa zajvédő fal építésére vonatkozóan (írásban)

 

Marton István: Egy kicsit nem jól szerepel ez itt, mert már a múltkori közgyűlésen Bene Csaba és Bicsák Miklós képviselők önálló indítványát összevontuk, ami az autópálya Palin városrész lakott területei melletti zajvédő fal építésére vonatkozott. A szakbizottságok az önálló képviselői indítványról az alábbi javaslatot tették, illetve határozatot hozták. Támogatták, hogy a városon átvezető autópálya szakasz azon részén, amely Palin városrész lakott területei mellett halad el, zajvédő fal épüljön. A kettő össze van vonva, de azért itt külön-külön véleményezték. nem értem miért, de mindegy. Lényege az, idézek “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri Marton István polgármester urat, hogy vegye fel a kapcsolatot az autópálya beruházóval, és a kivitelezővel. Kérjen tájékoztatást a hangvédő fel építéséről, illetve annak elhagyásáról. Az információk birtokában a Közgyűlés felkéri a polgármester urat, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a hangvédő fal megvalósulása érdekében.” Én ezzel tökéletesen egyetértek. Ezt meg is fogom tenni. Erről nyilván szavaz a testület, és engem erre utasít is. Sajnos a bizonylatok egymásnak ellentmondanak, mert vannak, akik szerint megtörtént az egyeztetés és a korábbi városvezetés nem emelt kifogást. Ha jól tudom, Bicsák úrnak valamilyen olyan papírja van, hogy ez mégsem egészen így van. Kérem, hogy mondja el.

Bicsák Miklós: A hivatalban megvan az a jegyzőkönyv, amikor az autópálya egyeztetése volt Nagykanizsa város közgyűlésével, illetve vezetőivel ezelőtt pár évvel. Nem tudom pontosan meghatározni. Környékbeli Polgármester Urak és Nagykanizsa város vezetői az elmúlt ciklusokban egyeztettek. Ott olyan jegyzőkönyv született, hogy a városvezetői kérték, hogy Palin városrésznél Nagykanizsát átszelő 7-es főút autó zajvédő fallal legyen ellátva. Hogy mi okból maradt ki a megfelelő tervezéseknél, ezt én sem tudom. Csak abban a hitben, mint a terület képviselője dolgoztam éveken keresztül, hogy ez így fog zajlani, ahogy elkezdődik az autópálya építés, hogy benne van. Én ennyit tudok elmondani, és ezért kérem Polgármester Urat, hogy szíveskedjék ebben az ügyben segíteni.

Gyalókai Zoltán Bálint: Bizottságunk támogatta Bicsák úr és Bene Csaba úr által behozott képviselői indítványt azzal a kiegészítéssel, hogy legalább Palin oldalán. Tehát a minimum feltételként szabta meg, hogy legalább a palini oldalon. Tehát az északi oldalon épüljön meg ez.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztést támogatja. A magam részéről az lenne a javaslatom, hogy rendet tegyünk itt a két előterjesztés kapcsán, hogy legyen egy határozati javaslat. Tehát, hogyha a Képviselő Urak úgy gondolják, hogy közös az előterjesztésük, akkor melyik lesz az a határozati javaslat, ami leginkább a cél megvalósítását szolgálja. Tehát ezt döntsük el és akkor egy határozati javaslatról szavazzunk. Amennyiben az lenne, amelyet Polgármester Úr felolvasott, ahhoz nyilván a Képviselő Uraknak is hozzá kell járulni, akkor viszont javasolnám, hogy az utolsó mondaton módosítsunk. Az információk birtokában a közgyűlés. A közgyűlés már most felkérné a polgármester urat arra, hogy az információik birtokában tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ennyi a módosítás.

Marton István: Közben megkaptam az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyvet, ami a munkaterület átadás-átvételéről történt. És ebben egyértelműen benne van, hogy a tervező által a zajvédelemre javasolt zöld sávot nem tartjuk megnyugtató megoldásnak a tervező által ismeretet adatok ismeretében sem. Zajvédő falat javaslunk. Úgyhogy ez teljesen egyértelmű számomra.

Papp Nándor: Az előterjesztést a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság is támogatta.

Bene Csaba: Szeretném felhívni a figyelmet, már múltkor is javasoltam, illetve említettem, hogy Polgármester Úr vegye fel a kapcsolatot Göndör István országgyűlési képviselővel, aki a FIDESZ frakcióval történt egyeztetés során ígéretet tett a segítségadásra ebben a kérdésben.

Halász Gyula: Olyan információm van, hogy perpillanat az autópálya építőjét nem lehet kötelezni a zajvédő fal megépítésére. Én még is támogatnám azt, hogy ez megépüljön, és szeretném felhívni Polgármester Úr figyelmét, hogy kellő diplomáciai érzékkel induljon ennek a tárgyalásnak neki és szeretném arról tájékoztatni Önöket, hogy Kovács Kálmán Környezetvédelmi Államtitkár is felajánlotta a segítségét, amennyiben élni kívánnak vele és igénylik ezt.

Marton István: Államtitkár úrral én is váltottam pár mondatot, de ez még azért nem tekinthető hivatalos tárgyalásnak. Diplomáciai érzéke meg az embernek annyi van, amennyire ráragadt, ha szükségét érzem, akkor kérek majd még egy kicsit kölcsön is. Természetesen felvesszük a kapcsolatot mindenkivel, aki ebben az ügyben bármit tud előrevinni. Beleértve az előbb említett Államtitkár Urat és a város egyéni országgyűlési képviselőjét is. Azzal, amit Dr. Kolonics Bálint bizottsági elnök úr mondott, tehát nem kell az a kifejezés, hogy az információk birtokában, hanem a közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a hangvédő fal megvalósulása érdekében.

Dr. Kolonics Bálint: Lenne további javaslatom, hiszen előkerült ez a jegyzőkönyv, amiről itt szó volt. Én azt gondoltam, hogy nem kerül elő. Én egy kicsit nyomatékosabb határozatot fogattatnék akkor itt el a közgyűléssel. Amennyiben ott a jegyzőkönyv és dokumentáltan nyoma van annak, hogy Nagykanizsa Város Önkormányzata ilyen feltételekkel járult hozzá az autópálya szakasz ottani nyomvonalán való kivitelezéséhez, akkor ezt állapítsuk meg és határozatban ezt rögzítsük, hogy ezzel a feltétellel járult hozzá az önkormányzat (pont) és utána hatalmazzuk fel a Polgármester Urat arra, hogy a tárgyalások során feltételként meghatározott zajvédő fal megépítése ügyében felhatalmazzuk arra, hogy ennek ügyében eljárjon és a kivitelezőnél ezt kikényszerítse kellő diplomácia érzékével.

Marton István: A helyzet ettől bonyolultabb azon egyszerű oknál fogva, hogy az előbb felolvastam. Ez a munkaterület átadás-távétel jegyzőkönyv. Tehát az egyeztetés szükséges fázisában ez nem történt meg, amikor a tervező egyeztetett az önkormányzattal a terv készítése során. Ez már egy kicsit ilyen utólagos magyarázkodás, de természetesen mindent megteszünk.

Bicsák Miklós: Személyesen megkérem Cseresnyés Péter alpolgármester urat, hogy Ő is kapcsolódjon be. Ne hagyja ki, és ne lazítson ebben a témában. Palinért kérem, hogy álljon be a sorba.

Halász Gyula: Tájékozódtam és egy kicsit puhább változatot javasolnék, mint Dr. Kolonics képviselőtársam. Nem biztos, hogy ajtóstul kellene rontani a házba, ugyanis a legtöbb esetben információim szerint ez úgy zajlik, hogy ha a megfelelő távolság megvan, akkor utólag végeznek zajméréseket és aztán utólag, ha indokoltnak látszik, és kellően be tudják bizonyítani, akkor be lehet rajtuk hajtani öt év múlva, tíz év múlva, száz év múlva. Hosszú életet kívánok mindenkinek.

Marton István: Berendezkedünk a hosszú életi bozótharcra.

Tóth Nándor: Bicsák úrnak javaslom, hogy Teleki urat is vonja be az egyeztetésbe. Tudomásom szerint Ő palini lakos.

Marton István: Nagyon jónak tartom az ötletet Képviselő Úr, így az idő előrehaladtával, hogy szellemileg ilyen frissek vagyunk, ez nagyon imponáló számomra. Akkor én azt hiszem, hogy miután mindenki elmondta a magáét, a vitát lezárom, és én azt hiszem, hogy erről a változatról kell szavaztatnom, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri Marton István polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot az autópálya beruházóval és a kivitelezővel. Kérjen tájékoztatást a Palin városrész lakott területei mellett elhaladó útszakasz zajvédő, illetve hangvédő falának építéséről, illetve annak elhagyásáról. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a hangvédő fal megvalósulása érdekében. Gondolom az érintett Képviselő Urak ezt az összevonást ilyen formában elfogadják, ezért szavazásra teszem fel a kérdést, hogy a testület elfogadja-e. Aki elfogadja, kérem nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 23 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

25. Dr. Károlyi Attila képviselő önálló indítványa a Római Katolikus Temetőben a nagybakónaki mártírok emlékmű újraépítésére vonatkozóan (írásban)

 

Marton István: A bizottsági vélemények szintén a közgyűlés előtt kerültek kiosztásra.

Dr. Károlyi Attila: Hogy egy kicsit feldobjam a hangulatot, és felfrissüljünk, elmondanék egy rövid, de igaz történetet. Az erdélyországi Vajda-Hunyad Várának az udvarán Hunyadi Mátyás idejében az ott fogva tartott török rabokkal kutat ásattak, illetőleg vájattak a sziklába. Az volt a feltétele a szabadulásuknak, hogy vizet találjanak. Amikor vizet találtak, akkor a fogva tartóik nem engedték el a török rabokat, ezért a máig is olvasható feliratot vésték a vár sziklájába: vizetek van, de lelketek nincs. Én úgy gondolom, hogy ebben az önkormányzatban megcsillant a víz a kút mélyén, ennek az indítványnak teljesítésére lélek kell. Azért kell hozzá lélek, mert az általam nagyon tisztelt Krátky polgármester úr a következő szavakat mondta az emlékmű felavatásán: a legszomorúbb mártíriumot szenvedték, megöltek, mert testvéri kezek oltották ki életüket és emelték fegyverüket a tömegőrületben ellenük. Itt arról volt szó tisztelt közgyűlés, hogy ez az emlékmű nemcsak a megölt mártíroknak az emlékét is hirdeti, hanem a nemzeti megbékélést is hiszen, amikor felállították ezt az emlékművet, akkor Krátky polgármester úr nem véletlenül fogalmazott így. Én arra kérem Önöket, ismerve a bizottsági véleményeket is, ismerve azt is, hogy az építéssel kapcsolatban felmerült bizonyos kérdés az emlékmű magasságát illetően, Főépítész Úr említette azt, hogy van egy olyan rendeleti megkötés, miszerint 6 méterig lehet megépíteni egy ilyen objektumot egy temetőben és 6 és fél méteres. A magam részéről elfogadnám azt, hogy esetleg, mint ahogy Főépítész úr is javasolta, ez korrekcióra kerüljön, de én kérem Önöket, hogy ezt az előterjesztést támogassák.

Bene Csaba: Március Zita, a Polgári Kanizsáért Alapítvány Kuratóriumának szóvivője juttatott el hozzám egy levelet, amelyet kért, hogy olvassak fel a közgyűlésen. Kapcsolódik ehhez a napirendi ponthoz, és ezért teszem ezt meg most és itt. A Polgári Kanizsáért Alapítvány Kuratóriuma nevében örömmel értesítem, hogy a közeljövőben közadakozásból megépíteni szándékozzuk a kommunizmus áldozatainak emlékművét. Városunktól, mely maga is a kommunizmus áldozatának tekinthető, nem kívánunk pénzt kérni. Nem a temetőben, hanem a város valamelyik közterületén képzeljük el. A helyszínre ötletpályázatot fogunk kiírni. Az avatás évét 2009-re tervezzük. Tisztelettel kérem, hogy szándékunkat a közgyűléssel ismertetni szíveskedjék.

Dr. Károlyi Attila: Ez az emlékmű 1953-ig állt, akkor rombolták le. Az előterjesztésben is olvasható, hogy együtt említette a Zalai Közlöny 1945-ös száma a kommunizmus szimbólumainak, illetve azoknak a szimbólumoknak az eltüntetését, amit a kommunizmus nem tűrt meg Nagykanizsán. Egyik volt a Turul Emlékmű, a másik volt az úgynevezett Irredenta, tehát a Nagy-magyarországért Emlékmű és a harmadik volt a Bakónaki Mártírok Emlékműve. Én úgy érzem, hogy Nagykanizsa városnak az emlékmű megépítése kötelessége.

Horváth István: Károlyi képviselőtársamhoz csak az a kérdésem, hogy hová legyen építve, mert a Kolumbárium áll most a helyén?

Dr. Károlyi Attila: Említettem az előterjesztésben azt, hogy a hozzátartozók, pontosan nem említettem ilyen pontosan, három fát ültettek. Ennek a háromszögnek, egyenlő szárú háromszögnek a metszéspontjában vannak a halottak. Ezt pedig a temető bejáratától balra körülbelül 50 méterre található terület. Azóta sem temettek ide senkit. Tehát a közvélemény és a rokonok tudtak arról, hogy itt vannak a megölteknek a földi maradványai. Titokban ide helyzeték el őket, tehát azért említettem azt, hogy megvan a helye ezeknek az embereknek a földi nyughelyének.

Marton István: Több képviselő szólásra nem jelentkezett. Fel kell, hogy olvassam az előterjesztést tárgyaló, mármint az önálló képviselői indítványt tárgyaló Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság állásfoglalását, mely a Nagybakónaki Mártírok Emlékmű újraépítését jelenleg nem tartja aktuálisnak. A bizottság álláspontja szerint a Via Kanizsa Kht. véleményét ki kell kérni. Az önálló képviselői indítványban van egy határozati javaslat tervezet, amely a Nagybakónaki Mártírok Emlékművét felépíti, illetve felépítését kéri. Erről nekem szavaztatnom kell, de én úgy gondolom, hogy miként ez annak idején is történt, itt a képviselői indítványban nem szerepel, hogy társadalmi akciót indított a bakónaki vértanúk sírjának síremlékkel való megörökítése érdekében. Úgy gondolom, hogy azért ez nem kis pénz. Tehát én a magam részéről és erről majd kérek állásfoglalást, hogy az 1952-ben lerombolt Nagybakónaki Mártírok Emlékművének felépítésére társadalmi akciót indít, mármint a város. Ennek érdekében létrehoz egy alapítványt, aminek felkérjük elnökének Dr. Károlyi képviselőtársunkat és meglátjuk, hogy ez az akció hogyan végződik, és mikor jut el olyan stádiumban, hogy az önkormányzat mondjuk, mellé tesz valamennyi pénzt és fizikálisan is megvalósul. Én ezt elképzelhetőnek tartom, ha a Képviselő Úr is ezt elfogadja, akkor én ezt feltenném szavazásra.

Dr. Károlyi Attila: Elfogadom.

Marton István: Akkor a határozati javaslattervezet így hangzik. Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése elhatározza, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének határozatával a nagykanizsai Római Katolikus Temetőben 1937-ben felépített, de 1952-ben lerombolt, Nagybakónaki Mártírok Emlékművének felépítésére társadalmi akciót indít. Ennek érdekében alapítványt hoz létre és elnökének Dr. Károlyi Attila képviselőt javasolja. Most ezt tartalommal értelemszerűen a későbbiekben kell majd kitölteni. Aki ezzel egyetért, kérem, hogy szavazzon igennel.

A közgyűlés 20 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

 

26. Dr. Károlyi Attila képviselő önálló indítványa a Terv utca nevének megváltoztatására vonatkozóan (írásban)

 

Papp Nándor: Szeretném pontosítani a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság álláspontját, hogy a Terv utca nevének megváltoztatását Dr. Sabján Gyulánál a Dr-t szerintem elhagyhatjuk, az az igazság. Ezzel a pontosítással és a többi bizottsági vélemény, az már rendben van.

Marton István: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság támogatja a Terv u. nevének megváltoztatását Sabján Gyula utcára. A bizottság álláspontja szerint azonban ennek a változásnak a költségvonzatát meg kell vizsgálni. Véleményt kell kérni az ott lakóktól, az ott irodával, üzlettel rendelkezőktől is.

Dr. Károlyi Attila: Talán nem sértem meg a szentliszóiakat, de egyszer megkérdeztem Őket, hogy nem lenne-e aktuális a Vöröshadsereg utcának a megváltoztatása esetleg valamilyen más névre és mondták, hogy Ügyvéd Űr, ennek jelentős költségvonzata van. Ez az előterjesztés – érti, remélem Balogh képviselőtársam is, hogy mire céloztam ezzel, ha megkérdezzük az ott lakókat és a vállalkozókat. Annyit szeretnék elmondani, hogy illetékmentes a személyigazolványban a határósági úton történt utcanév változtatás átvezetése. A vállalkozókra ugyanígy vonatkozik ez. Nyilván nem jelent telephelyváltozást, ha az utcának a nevét megváltoztatják, ez is biztos, hanem a költsége annyiban jelentkezik ez a vállalkozók szempontjából, hogy másik bélyegzőt lehet készíteni. Mi lenne az eredménye egy ilyen kérdezésnek. Az lenne az eredménye, hogy Jóska, kell nekünk ez az utcanév? Hát dehogy kell, hát megspóroljuk a bélyegzőkészítést egyrészt. Másrészt ezt megtettem előttünk az előző önkormányzat és ismételten nagy nyomatékkal felhívom a figyelmet, ez az utcanév változtatás, ez tisztán politikai kérdés. Tehát Terv utca az én véleményem szerint a kommunista tervgazdálkodásra utaló utcanév a város közepén nem lehet, annál inkább sem lehet, mert a 30-as évek végén is, leírtam világosan, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése ebben döntött. Elnevezték ezt az utcát Sabján utcának, Sabján Gyula Polgármester Úrról. Ők már elnevezték. Ők ezt már megtették. Én úgy érzem, hogy - és erre már utaltam az előző felszólalásomban is - először van lehetőség politikai rendszerváltoztatás óta, először van lehetőség arra, hogy ennek reális esélye legyen.

Balogh László: Én egy formai dologra hívnám fel a figyelmet, ahogy az előző előterjesztést, úgy ezt sem tárgyalta az OKISB. Nem hiszem, hogy ez az én hibám, mint elnök. Nem tudom, hogy kinek a hibája. Én szeretném az ilyen és ehhez hasonló jellegű önálló képviselői indítványokat tárgyalni OKISB-ként, tehát ahol kulturális, kegyeleti helyesírási szempontok előjöhetnek. Ezzel együtt, mint képviselő hadd mondjam el a véleményemet. Én értékelem ezt a szimbolikus döntést, mellette vagyok, egyetértek vele.

Röst János: Azért arra felhívnám a figyelmet, hogy van önkormányzati cég is az érintettek között, a Szociális Foglalkoztató Kht., aminek tárgyaljuk még a mai este az üzleti tervét. Akkor nekik meg kell emelni legalább 200 eFt-tal a költségvetési támogatásukat, mert nekik körülbelül ennyibe kerül. Ennek tudatában kérem, hogy szavazzunk.

Marton István: Ki fogják gazdálkodni.

Karádi Ferenc Gyula: Én magam sem támogatom ezt a javaslatot. Nem látom be azt, hogy miért kellene nekünk olyan kellemetlen helyzetbe hozni vállalkozókat, embereket, akiket érint, hogy át kelljen vezetni a nevet a nyilvántartásaikban és ………., hogy nincsenek költségvonzatai. Ezt nekem senki ne mondja, hogy súlyos pénzekbe és időbe nem kerül azoknak az embereknek. Ilyen kellemetlen helyzetbe nem hozhatjuk Őket.

Papp Nándor: Gyakorlatilag itt lenne egy áthidaló megoldás véleményem szerint. Mi lenne, hogyha egy következőben kialakuló utcát, akár a Thúry városrészben neveznénk el Sabján Gyuláról.

Marton István: Én azt mondom, hogy ezt a kérést, ezt az előterjesztést támogatni lehet. Tervezés egyébként kapitalizmusban is volt, van és lesz is. Most más kérdés, hogy én az előterjesztőnek abban igazat adok, hogy hát ez a szocialista tervgazdálkodáshoz kötődő fogalom, ami hát nevezzük úgy, hogy nem optimális a mai viszonyok szerinti megítélés alapján. Tehát én ezért támogatni fogom.

Dr. Károlyi Attila: Papp Nándor képviselőtársam álláspontjával – ne sértődjön meg érte – mosták el az előző önkormányzatban ezt az előterjesztést. Hát azt mondta, ugye, hát kérem, Kelemen úrnak a javaslata, hát majd megvizsgáljuk, majd valamelyik utcát elnevezzük róla. Könyörgöm! Ezt az utcát elnevezték, elnevezte Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése. Karádi úrnak is mondom, elnevezték már ezt az utcát egyszer. Nekünk a tradíciókat, nekünk Miklósfán is kell a tradíciókat ápolni. Nagykanizsán is kell a tradíciókat ápolni. Kell a Festeticsek emlékét ápolni Miklósfán, akik a templomot építették, de kell Sabján Gyulának az emlékét is, akiről utcát neveztek el és nem Terv utcának nevezték el.

Marton István: Én is úgy gondolom, hogyha ennek az utcának egyszer ez volt a neve, akkor ez ilyen kései sirató, mert jó pár utcának a nevét már több mint egy évtizeddel ezelőtt visszaadtuk.

Halász Gyula: Kérnék majd arról szavazást, hogy a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság által javasolt név kerüljön az utcanév elnevezésbe, tehát Dr. nélkül.

Bárdosi Gábor Jenő: Azt gondolom, hogy az előterjesztő is és mindenki, aki úgy gondolta, hogy hozzászóljon, hozzá szólt már. Kérem, Polgármester Úr zárja le a vitát és szavazzunk róla.

Marton István: A vitát lezártam. Kérem, szavazzunk. Dr. nélkül támogatom az előterjesztést. Akkor kettőször szavazunk. Az ügyrendiről először, hogy zárjuk-e le a vitát. Támogatom. Igen.

 

A közgyűlés 21 igen, 2 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

Marton István: Kérem, hogy aki támogatja az előterjesztést Dr. nélkül, hogy a korábbi, régi polgármesterről elnevezett utca kapja vissza a korábbi nevét, az nyomjon igen gombot.

 

A közgyűlés 20 igen, 3 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

27. Tóth Nándor képviselő önálló indítványa Nagykanizsa és Magyarkanizsa között testvérvárosi kapcsolat kiépítésének kezdeményezésére (írásban)

 

Marton István: A képviselő indítványban a vajdasági Magyarkanizsa város Nagykanizsa Megyei Jogú Város partnervárosa. Ennek a jellegnek a testvérvárosinál alacsonyabb minőségét szeretné megváltoztatni képviselőtársunk, mert a Kárpát medencében három olyan település van, amely valamilyen módon a Kanizsa nevet viseli. Ezek közül egy Magyarországon van Nagykanizsa, kettő pedig Szerbiában található. A két vajdasági város közül Magyarkanizsa magyar, míg a vele szomszédos Törökkanizsa szerb többségű település. Véleményem szerint önmagában az a tény, hogy városaink hasonló nevet viselnek, indokolttá teheti kapcsolatainak szorosabbra fűzését. Magyarkanizsa esetében az együttműködést az is megkönnyítheti, hogy a város magyar jellege miatt a kommunikáció nem ütközik nehézségekbe. Ezen kívül informális úton úgy értesültem, hogy a magyarkanizsai városi vezetés is szívesen venné a már meglévő partnervárosi viszony testvérvárosi kapcsolattá fejlesztését. Ezért indítványozom Nagykanizsa megyei Jogú Városa Közgyűlésének, hogy határozatában kérje fel Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesterét arra, hogy kezdeményezze a testvérvárosi kapcsolat kiépítését Nagykanizsa és Magyarkanizsa között. Ennek érdekében kérem az alábbi határozati javaslat elfogadását: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesterét, hogy kezdeményezze a testvérvárosi kapcsolat kiépítését Nagykanizsa és Magyarkanizsa között. Úgy gondolom, hogy bizottsági szakaszba lehetne helyezni, de mivel az ügy eléggé előrehaladt és az idő is, én nem hiszem, hogy ezzel a bizottságok olyként foglalkoznának, hogy nem támogatnák, ezért azt hiszem, hogy egy apró szabálytalansággal talán a döntést is meghozhatjuk, mert nem érdemes erre az ügyre még egyszer visszatérni. Én magam is találkoztam tizenegynéhány éve a polgármesterükkel, az akkorival és már akkor szorgalmazták. Ebből csak eddig ennyi lett. Én azt hiszem, hogy nekünk a testvérvárosainkat először is nem a világ végén kellene keresgélni, hanem a közvetlen környezetünkben és ott is elsősorban magyar lakta területeken. Tehát én ezért teljes mellszélességgel az önálló képviselői indítvány mellett vagyok, és az ügyrendtől eltérően javaslom a határozati javaslat elfogadását.

Röst János: Korábban volt egyébként felvétele valamilyen szintű kapcsolatkiépítés Nagykanizsának. Delegáció volt kint és azt követően ez valahogy elhalt, az akkori háborús és egyéb viszonyok miatt. Azt azért megfontolnám, hogy egyből a testvérvárosi kapcsolatot tűzzük ki célként. Én úgy gondolom, hogy induljon el ez a tájékoztató találkozás velük. Ők is akarják-e ezt, és ha azt követően mind a két fél akarja, akkor úgy gondolom, hogy ennek semmi akadálya nincs. Induljon el a kapcsolat felvétele és bízzunk abba, hogy ebből testvérvárosi kapcsolat lehet valamikor.

Marton István: Nem tudom, hogy honnan, hova akarunk jutni, hogyha a partnervárosi jellegből nem a testvérvárosiba. Az meg már megvan. Helyben járásnak én nem vagyok híve.

Bicsák Miklós: Tóth Nándor képviselőtársamtól szeretném megkérdezni, hogy járt-e a helyszínen és merre helyezkedik el az Szerbiában?

Tóth Nándor: Az országhatártól délre.

Dr. Károlyi Attila: Lelkesen támogatom Tóth Nándor képviselőtársamnak az indítványát, illetőleg az előterjesztését. Tudok arról, hogy Körmöc Károly Polgármester Úr kezdeményezte, és ezt válaszként mondom el Bicsák képviselőtársamnak, ezt a kapcsolatfelvételt és arról is tudok egy nagykanizsai polgárnak az elmondásából, hogy kifejezetten testvérvárosi kapcsolatra törekednek.

Marton István: Az információim is ilyenek.

Tóth Nándor: Tulajdonképpen Károlyi képviselő úr elmondott mindent, amit szerettem volna mondani. Erről szól a történtet. Közvetlenül a Tisza mellett van, és igen, Ők akarják, kezdeményezik ezt a kapcsolatot.

Marton István: A vitát lezárom. Több hozzászóló nincs. Aki egyetért azzal, hogy elindítsuk, az kérem nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 22 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

28. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlanok kikiáltási árának megállapítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: A vitát megnyitom. Nem látok jelentkezők. Kérem, szavazzunk. Bizottsági elnökök nem kívántak szólni. Ez az ügy már többször meg lett tárgyalva. Ez körülbelül a harmadik, de inkább a negyedik kikiáltási ár. Aki a határozati javaslatban szereplő hét ingatlannak a kikiáltási árát el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 19 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

29. Javaslat ügyvezető-főszerkesztő megbízására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Balogh László: Mivel rendjén való módon megtárgyaltuk, jelzem, hogy amíg a városi médiakoncepció elkészül - mert ilyen is készül -, átmeneti időszakra Dóró János urat javasoljuk mi is OKISB határozattal, hogy válasszuk meg. Indokunk az, hogy az újság hőskorában jól tette a dolgát. A bizottság egyhangúlag, 5 igennel a határozati javaslatot támogatta.

Röst János: A napirendi pontok megtárgyalása előtt elmondtam a véleményemet, és azt kértem a FIDESZ-től, illetve a Polgármester Úrtól, hogy ezt a beterjesztést vonja vissza. Én úgy gondolom, hogy ez kinevezés a kanizsai demokrácia megcsúfolását jelenti, hogyha egy párt a saját pártkatonáját gyakorlatilag, aki ezelőtt a kampányban, illetve az előző pár évben a FIDESZ-nek volt a szócsöve és megyei elnökségi tag volt kulturális vonalon és több alkalommal megnyilvánult kanizsai ügyekben, kanizsai képviselőkről, hogy őróla azt hinni, hogy pártatlan módon tudja az újságot vezetni. Jelenleg nem tudok olyanról Nagykanizsán az elmúlt tizenvalahány évet tekintve, hogy bármely párt pártkatonát nevezett volna ki egy újság élére. Az a kérésem, hogy ezt fontolják meg. Egyébként kérdésem lenne, hogy tagja-e a FIDESZ-nek Dóró János, illetve amikor eltávozott Nagykanizsáról, az újság éléről, akkor végkielégítéssel ment-e el vagy a nélkül? Kérem, hogy erre válaszoljon Főszerkesztő Úr. Kérem, hogy ezt már azért ne tegyék meg. Ez annyira antidemokratikus történet, hogy egyszerűen nem találok szavakat, hogy egy helyi sajtónak az élére pártkatonát oda lehessen tenni. Ráadásul Polgármester Úr elszabotálta gyakorlatilag a pályázat kiírását, hiszen erről döntött a közgyűlés és a mai napig nem történt meg. Lehet itt médiakoncepcióról beszélni. Semmi gond ezzel nincsen. Maros úr ebben a három hónapban szerintem elvégezte azt a munkát, amit kellett. Nem hiszem, hogy pár hónapig ezt ne tudná Ő elvégezni. A másik oldalon pedig itt egy Kft. vezetéséről is van szó. Nem tudom, hogy ilyen képzettséggel bír-e egyébként a leendő főszerkesztő? Nem tudok róla. Az Önök döntése én szerintem itt egy mérföldkő lesz a város életében mindenképpen. A politikai életben mindenképpen.

Marton István: Annyit azért én hozzáfűznék, hogy amikor azt mondta, hogy ezt már azért ne tegyük, ezzel a korábbi, eddigi állásfoglalásait azért csak-csak sikerrel gyengítette. Tehát magyarul olyan elnéző volt ehhez a többséghez a korábbi döntéseit illetően, és én ezt személy szerint nagyon jó néven veszem.

Dr. Károlyi Attila: Én kérem Önöket arra, hogy Röst képviselőtársam mondandójában foglaltakat ne fogadják el, és ne tegyék magukévá. Itt az én álláspontom az, hogy az előterjesztő tisztán szakmai szempontokat határozott meg akkor, amikor az újságot már négy éve vezető, a múltban négy éve vezetett és a munkáját elsőrangú módon ellátott Dóró urat jelöli ügyvezetőnek. Akkor járunk el helyesen, ha ezt így vesszük figyelembe, és akkor nem járnánk el helyesen, ha bizonyos “politikai szempontokat” beleszűrnénk ebbe az előterjesztésbe.

Cseresnyés Péter: Szeretném megköszönni Dr. Károlyi Attila képviselőtársamnak a szavait és visszautasítani azt, amit Röst úr mond. Az, hogy Röst úr mennyire hiteles vagy a mondanivalója mennyire hiteles, azt már ma kétszer-háromszor bebizonyította. Úgyhogy én azt gondolom, hogy jó lenne, hogyha Ő magába nézne egy kicsit és ezeket a kritikai megfogalmazásokat néha úgy is fogalmazná meg, olyan gondolatokkal és motivációval fogalmazná meg, hogy előtte visszagondol arra, hogy mit mondott fél évvel, egy évvel ezelőtt, vagy éppen mit tett fél évvel és egy évvel ezelőtt.

Röst János: Nem értem Dr. Károlyi Attilát többek között, azért sem, mert Dóró Jánost éppen az MSZP mentette fel többséggel annak idején, és nem pont azért, amit Ön mondott. Lehet, hogy Ő ezt nem tudta. Énszerintem kellett volna egyeztetni frakcióülésen neki. Kezemben van egy Dóró János nyilatkozat Dr. Fodor Csabáról, aki kőkeményen támadta Dr. Fodor Csabát. Lehet, hogy ezt sem egyeztették. Én úgy gondolom, hogy az a személy, aki politikai szerepet vállal ilyen szinten, az egy helyi sajtót nem vezethet. Amit pedig Cseresnyés Péter mondott, én Önt nem akarom minősíteni. Javaslom, hogy foglalkozzon a BLIK-kkel, a 18 mFt-os költségtérítésével és abban a kérdés ez a kérdés másképp vetődik fel.

Marton István: Azért ez is valami. Miután több hozzászólót nem látok, ezért kérem a testületet, hogy szavazzon.

Dóró János: Arra a részére szeretnék reagálni Röst úrnak a felvetésére, amelyben kétségbe vonja azt, hogy egy újságírónak lehetnek politikai nézetei, illetve politikai feladatot vállaljon. A 1986-os sajtótörvény nem foglalkozott ezzel, mert egypártrendszer volt. Ezért aztán 1989-ben létrehozták az újságírók etikai kódexét, amelyben szabályozták azt, hogy a szerencsétlen újságíró is, ha akar, elindulhasson képviselőnek. Ezért az volt a kikötés, hogy a kampányidőszakban az az újságíró, aki politikai közszereplésre vágyik, vagy vállal, az addig publikációs tevékenységet nem folytathat. Én tíz éve nem folytattam publikációs tevékenységet. 2004-ben valóban részt vettem az európai parlamenti választások kampányában. Kétszer sajtónyilatkozatot is tettem, de úgy gondolom, hogy ez nem kizáró ok, mert egy liberális párt is, azt gondolom, hogy ezt támogatja, hogy nem zárunk ki valakit csak ezért vagy csak azért valamelyik funkcióból. Tehát itt erről szól a dolog, hogy én a törvényes keretek között vállaltam politikai szerepet.

Marton István: A liberalizmust, azt néha sajátosan értelmezik.

Dóró János: A tagságomat felfüggesztettem pontosan erre való tekintettel. Egyébként az alelnökségem a kulturális tagozatban, az független. Ugyanis a kulturális tagozat, az nem a FIDESZ-nek a szervezete. Az egy civil szervezet, amelyben ugyanúgy részt vehetnek párttagok és párton kívüliek.

Marton István: Röst úr többször nem adom meg a szót. Nincs viszontválasz. Megvolt a kétszeri hozzászólása a napirendben. Önt személyében nem támadták. Ön támadott, és kielégítették Önt, szerintem, a válasszal. Hát amennyire ki lehet. A napirendet lezártam. Kérem, szavazzunk. Aki egyetért, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 19 igen és 3 nem szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Röst János: Egy dolgot elfelejtett a nagyérdemű beterjeszteni. A korábbi döntését nem vonta vissza.

Marton István: Ez valóban műhiba jellegű dolog.

Röst János: Még egyszer elmondom Tisztelt Polgármester Úr, ha von olyan türelmes és egyébként meg rám figyel. Az előző döntésnél Ön nem vonta vissza a kinevezéshez szükséges előző döntést. Ha most én nem hívnám fel Önnek a figyelmét jó szándékkal, akkor a holnapi naptól kettő vezetője maradna az újságnak, és nem tudom, hogy ki lenne az aláíró.

Marton István: Önnek ebben teljesen igaza van és örülök neki, hogy a nap folyamán először találkozok az Ön jó szándékával. Köszönetem is érte. Kétségtelen, hogy az előterjesztésnek egy pontja lemaradt. Tehát kérek egy szavazást arról, hogy értelemszerűen a jelenlegi megbízott főszerkesztőt január 31-vel a testület felmenti. Maros Sándornak, aki, ki kell, hogy jelentsen, jelentős színvonal-emelkedést ért el az újságnál - ez is igazolja a korábbi döntésünket, hogy az Ő elődjét bizony fel kellett menteni még akkor is, ha ennek új következményei lesznek, állunk elé -, Maros úrnak köszönjük, hogy a lapot megújította, azt mondom, hogy részben tartalmában, de küllemében pedig teljesen egy az egyben. És ezt sem árt, ha tudják a minket nézők, hogy költségcsökkentés mellett színvonal emelkedést ért el az újság megjelenését illetően. Ez is mutatja, hogy jó lóra tettünk, amikor Őt bíztuk meg az eltelt időszakban az ügyvezetéssel. Még egyszer köszönöm a munkáját. Ezt a testület írásban is megerősíti egy köszönőlevél formájában.

 

A közgyűlés 20 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

30. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Dr. Csákai Iván: A 2-es oldal alján a 3-as ponttal kapcsolatban szeretnék szólni. 2004-es határozat. A ……….. ellátását prolongálnánk tovább. Itt a szakosztályt és az intézmény vezetőjét meg kellene kérni arra, hogy dolgozza ki akár az intézmény bővítésével, akár a bővítés nélkül. Ezt a kötelező feladatot szerintem nem lehet halogatni. Ezt minél hamarabb meg kellene lépni, hisz 2004. régen elmúlt.

Marton István: Úgy gondolom Csákai úr, hogy a mai napirendek közül talán három is érintette a társulást. Ezen belül jelentős pénzeket lehetne erre szerezni egyik, akár másik változat szerint, tehát adott esetben emeletráépítést is elképzelhetőnek tartom. Támogatom ezt az ötletet.

Gyalókai Zoltán Bálint: A 4. oldal 9. pontjához lennének kiegészítő javaslataim. Igazából a forma mindegy, hogy polgármesteri tájékoztatóba vagy egyéb tájékoztatóba kapnák meg az új képviselők, mert igazából nincs információnk róla, hogy az Ipari Park területén milyen vállalkozások, hány négyzetméteren, milyen telephelyengedéllyel, milyen vállalt kötelezettséggel, beépítési kötelezettséggel, illetve foglalkoztatotti kötelezettséggel rendelkeznek, és milyen szerződések vannak jelenleg érvényben. Célszerű lenne ezt az új képviselőtestületnek megkapni nyilván, hogyha ez nem titkos adat. Én javasolnám a márciusi vagy az áprilisi polgármesteri tájékoztatóba egy teljes Ipari Parkra érvényes beépítési és az előbb felsorolt adatokkal kiegészítve.

Marton István: Elnök úr Önnek teljes igaza van. Itt viszont egy 2005. november 29-i határozatnak a teljesítéséről van szó, ami értelemszerűen, mivel 2006. december 31-ig hatályos, ezért a 2006-os tulajdonosváltásokat rögzíti. Egyébként készítettjük az Ipari Park önkormányzati tulajdonba kerülése óta az összes helyrajzi számnak a kronológiáját. Tehát, hol volt már eleve opciós vételi jog rajta, hol vannak bérlők, melyeket vettek meg, egyáltalán pillanatnyilag hogyan áll a helyzet. Szerintem a helyzet cifrább, mint amit erről az egy évről a beszámoló takar, ha nézzük a kezdeteket is és ez valószínű, hogy az áprilisi közgyűlésre ez elkészül, de már azt sem bánnám, hogyha a zárszámadásos, tehát a március 29-i közgyűlésre a testület elé jönne. Nem polgármesteri tájékoztatóba. Egy teljesen önálló napirend keretében. Én szeretném a polgármesteri tájékoztatót gyakorlatilag kiüríteni. Az arról szóljon, ami az eredeti funkciója. Tájékozat arról, hogy az adott időszakban lejárt határozatokat hogyan teljesítették az illetékesek. A kampány során is elmondtam, hogy bujtatott napirendeket én nem óhajtok a polgármesteri tájékoztatóban beletenni, sőt hát látni sem, ha netán valamelyik munkatársam kísérletezne ezzel.

Tóth László: A polgármesteri tájékoztató 16. oldalán a 327/2006.(XI.23.) számú határozattal szeretnék foglalkozni, amely arról rendelkezett, hogy a kerékpárpálya építési programot tervbe veszi az önkormányzat. Ebben az van leírva, hogy amennyiben az önkormányzat pénzeszközei a határozatban foglaltakra fedezetet biztosít, úgy szerepeltetni fogja a költségvetésben. Mikor tudják a fiatalok minden egyéb előzetes anyagi forrás igénybevétele nélkül legalább a területet igénybe venni, hogy a saját eszközeiket felhasználva, vállalkozói támogatással ott valamilyen kis sportpályát kialakítsanak maguknak? Egyelőre önkormányzati támogatás nélkül is szeretnének Ők dolgozni.

Marton István: Jegyző úr ebben az ügyben eljár, de ha kell hozzá minimális pénz, ennyit bármilyen körülmények között tudunk biztosítani.

Tóth László: Tehát akkor igénybe vehetik? Jó.

Bicsák Miklós: A 10. oldalon a 27-es pont a Nagykanizsa, Kisfakos Damjanich utca északi területének szennyvízcsatorna hálózat építésével kapcsolatos. Miszerint a 2207. évi költségvetés tervezése során a fejlesztést szerepeltettük. A beruházás előkészítése folyamatban van. Amennyiben a lakossági hozzájárulásokból befolyó bevétel realizálódik, úgy a beruházás indítható. Miért, ez nem biztos? Örüljenek, hogy csatorna épül ott.

Marton István: Az emberek nem egyformák. Van, ahol várják, van, ahol meg nem élnek vele. Ez előbb-utóbb összejön. Ez azért van így lebegtetve, hogy amennyiben amennyit le kell adni a lakosságnak, lead, indítjuk. Ha nem, akkor prolongáljuk 2008-ra. Előbb-utóbb összejön, mert szerintem a józanész mindig felülkerekedik, csak van, amikor ez sok idő kérdése.

Papp Nándor: Magában a kisfakosi részben már el is készült.

Marton István: Csak a Damjanich utca maradt ki.

Papp Nándor: Nem, a Damjanich utca is, a belső része, csak a külső része maradt ki.

Marton István: Az erdő alatti rész. A vitát lezárom. Több jelentkezőről nem tudok. Ezért kérem a határozati javaslat megszavazását. Kérem, szavazzunk az előterjesztés szerinti határozati javaslat 1-es pontjáról.

 

A közgyűlés 17 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Szavazzunk az előterjesztés szerinti határozati javaslat 2-es pontjáról.

 

A közgyűlés 16 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Szavazzunk az előterjesztés szerinti határozati javaslat 3-as pontjáról.

 

A közgyűlés 17 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Szavazzunk az előterjesztés szerinti határozati javaslat 4-es pontjáról.

 

A közgyűlés 18 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: A következő pontról nem kérek szavazást, mert a dolog meghiúsult, ezért oka fogyottá vált a meghosszabbítása. Az előterjesztés szerinti határozati javaslat 6-os pontjáról szavazzunk.

 

A közgyűlés 18 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Szavazzunk az előterjesztés szerinti határozati javaslat 7-es pontjáról.

 

A közgyűlés 17 igen és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Szavazzunk az előterjesztés szerinti határozati javaslat 8-as pontjáról.

 

A közgyűlés 20 igen, 1 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Szavazzunk az előterjesztés szerinti határozati javaslat 9-es pontjáról.

 

A közgyűlés 21 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Kiegészítés a polgármesteri tájékoztatóhoz. Kovászna város polgármesterének meghívására 2007. január 28-án, vasárnap küldöttség utazik Kovásznára. A küldöttség kettő napot tölt Kovásznán, majd január 31-én, szerdán utazik haza. Kérem a közgyűlést, hogy értsen egyet az alábbi határozati javaslattal, amelyben 2007. január 28. és 31. között Marton István polgármester vezetésével a következő személyekből álló küldöttség Kovásznára utazzon: Marton Istvánné, valamint Balogh László, Horváth István, Jerausek István, Dr. Károlyi Attila, Papp Nándor és Polai József képviselők, Domina Erzsébet a Pályázati Iroda vezetője, valamint Németh Vince gépkocsivezető, és egy további gépkocsivezető. Aki egyetért vele, az kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 21 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

31. Interpellációk, kérdések (írásban)

 

Marton István: Hozzászólt nem látok. Hát, akik kérdezni akartak hová lettek? Tóth úr kért először szót. Nincsen? Jó, hát akkor menjünk a többire.

Dr. Kolonics Bálint: Én három kérdést tettem fel az elmúlt közgyűlésen. Erre megkaptam a választ. Ezzel kapcsolatban szeretnék nagyon röviden hozzászólni. Az egyik kérdést a Jegyző Úrnak tettem fel, mégpedig a Batthyány u. 6. szám alatti épülettel kapcsolatos állapotok miatt. Tulajdonképpen én a kérdésre adott választ el tudom fogadni azzal a további kéréssel, Jegyző Úr arról tájékoztat, hogy a közegészségügyi előírások megtartásáról a jegyző gondoskodik és a Közigazgatási Osztályon eljárást is kezdeményeztek abból a célból, hogy az ingatlan tisztasága, valamint a rovar- és rágcsálómentesítése folyamatosan ellenőrzésre kerüljön, illetve az építéshatóság is eljárást kezdeményez, mert megállapítást nyert a helyszíni szemlén az, hogy az épület egyes részei rossz állapotban vannak. Én azt szeretném jegyző úrtól kérni, hogy ezt most egy egyszeri ellenőrzés eredményének vélem én betudni, ezt a dolgot, tehát egyszer most ott helyszíni szemlét tartottak ezt megállapították, majd felhívják, felszólítják a tulajdonost bizonyos kötelezettségre, de én azt szeretném kérni, hogy ez ennyiben ne maradjon és egy hónap múlva ez probléma ugyanígy fennálljon, tehát ez legyen folyamatos. Gondolok arra, hogy tegnap is itt valamennyi csapadék hó formájában például lehullott, más tulajdonos portája előtt adott esetben már ellenőriznek. Én kérném azt, hogy ellenőrizzék ott is, hogy a sikosításmentesítés megtörténik-e. Tehát fokozott figyelmet szenteljenek erre az ingatlanra. Ugyanis azóta tájékoztatásként el tudom mondani, hogy több lakó is még keresett, szomszédos lakó ebben a kérdésben, tehát ez a probléma azóta csak fokozódott. Ezt köszönöm Jegyző Úrnak. A választ elfogadom. Gáspár úr a Via Kanizsa Kht. részéről a Batthyány utcában található fák karbantartása ügyében tájékoztat engem a kérdésem kapcsán. Tulajdonképpen Ő is forszírozza a városi főkertész alkalmazását, illetve szakértő beszerzését a fák vonatkozásában, mivel védett fákról van szó. Amennyiben ennek a dolognak megoldása is lesz, akkor én így a kérdést elfogadom. A harmadik kérdésem, ami a problémásabb, az a Vásár utcával kapcsolatos kérdésemre kapott válasz, mégpedig a Vásár utcában épült társasházakhoz a járdának és a közvilágításnak a hiánya. Én nem tartom azt elégségesnek, hogy az úttal, járdával és közvilágítással kapcsolatos beavatkozások kérdése már 2006. évben is felmerült, de előirányzati forrás hiánya miatt arra nem került sor, hiszen e fölötti bekezdésben az olvasható, hogy az önkormányzat megállapodást kötött, városfejlesztési megállapodást a kivitelezővel, viszont ez a megállapodás az utca keleti oldalára, ami az érintett, problémás utca, nem terjed ki. Én kérdeztem azt, hogy hogyan lehet itt használatbavételi engedélyt kiadni, egyáltalán lakóingatlan hogyan létesülhet és azt hogyan vehetik használatba úgy a lakók engedély birtokában, hogy az közterületen ott járdával meg nem közelíthető, ott közvilágítás nincs. Én azt kérem, hogy ilyen mondat ne szerepeljen egyébként a válaszban 2007-ben, hogy nincs rá forrás, hogy 2007-ben egy újonnan épült lakóingatlant a tulajdonosok járdán, megvilágított járdán tudjanak megközelíteni. Én kérem azt, hogy igenis ennek fedezetéül szolgáló összeg a 2007. évi költségvetésben szerepeljen, hiszen nem egy tetemes összegről van szó. Ellenben sokkal több embert érintő kérdéskörről van szó. Illetve, ami az utolsó mondatát illeti a válasznak, a közterület igénybevételét - a Polgármesteri Hivatal megvizsgálja az utcában található üzletek részéről és a szabályellenes tevékenység esetén megteszi a szükséges intézkedéseket. Én voltam a helyszínen. Azok a vállalkozók, akik ott láncot húznak ki az üzletük előtt, nem azért teszik, hogy a közforgalom elől azt elzárják, hanem azért, mert olyan áldatlan állapot volt a városban, hogy Ők ott komoly pénzért üzletet vásároltak, kialakították. Sártenger borította az üzleti területet. Saját költségből megcsinálták a közterületet, térkővel kirakták és azért kellett a láncot kihúzni, hogy a Vásárcsarnoknál közlekedő autók ne az általuk kialakított területen parkoljanak, amelynek egy része egyébként a saját tulajdonukat képezi. Ők nem gátolják meg a gyalogosforgalom áthaladását. Tehát nem szabályellenes tevékenység ellenőrzésére kellene itt sort keríteni. Tehát ne ez legyen a hozzáállás, hanem a vállalkozókkal le kell ülni beszélni, hiszen Ők ehhez saját erőt is hozzátettek, mind munkában, mind anyagiakban. Ők elősegítik a járdának a kialakítását. Tehát együtt kell velük működni és egyszerűbben és olcsóbb pénzből el fog ott készülni a járda. Egyébként én a választ elfogadom így.

Marton István: Képviselő úr, egy kicsit el kell, hogy keserítsem, mert valóban a jelenlegi pénzügyi helyzetre tekintettel az idei évben az önkormányzat csak előkészítés szintjén tud foglalkozni a kérdéssel, és a kivitelezés az ezt követő években történjen meg. A helyzet azért bonyolultabb, ahogy Ön mondja, mert húzza az egész utcát ez a rész. Ez biztos, hogy több tízmilliós beruházás és ezt, ha az idén jól előkészítjük, akkor jövőre lehet belőle valami, de hamarabb egészen biztos, hogy nem. Mellesleg, aki ott vásároltak – mindegy mit vásároltak –, azok pontosan tudták, hogy milyen környezetben van az, ami és hát mindenki utána tartja a markát és várja, hogy az önkormányzat majd minden feladatot megold. Amit valahol én természetesnek is érzek, csak ebben a pillanatban teljesíthetőnek nem érzem.

Balogh László: Az előző közgyűlésen négy kérdésem volt. Az egyik a pedagógus-sztrájkkal kapcsolatos. A választ elfogadom. Aztán volt egy a peres ügyekkel kapcsolatosan, amelyről még talán zárt ülésen is szó lesz. Nem sejtettem volna, hogy ilyen vaskos anyagot kapunk. Akár azt lehet mondani, hogy felesleges, de mégsem felesleges. Azt hiszem mindannyiunk számára, képviselők számára tanulságos. Köszönöm. Volt egy kérdésem az Ifjúsági és Civil Ház elektromos hálózati rekonstrukcióját illetően - miért kellett kétszer csinálni ugyanazt. Ezzel kapcsolatban nem értem a dolgot, de elfogadom. A plakátelhelyezésekkel kapcsolatos kérdésemre a válaszból kiderül a következő és kérem, Jegyző Úr, ha lehetséges léptesse tovább, mert a válaszban megjelenik. A közterületek használatára vonatkozó jelenlegi önkormányzati rendelet véleményünk szerint plakát elhelyezési témában és egyéb tekintetben is felülvizsgálatra és módosításra szorul. Például városképi szempontok figyelembevételével szabályozni kellene a magántulajdonban lévő építményeken történő plakátelhelyezést is. A válaszokat köszönöm. Ezzel együtt kérem Jegyző Urat, hogy ezt a témát léptesse tovább.

Marton István: Balogh úr, a dolog úgy áll, hogy a március 1-jei közgyűlésre ennek nagy valószínűséggel el kell, hogy készüljön, de február 15-ig elkészül, akkor van még két hetünk arra, hogy egyeztessünk, de legkésőbb a március végére, de én szeretném március 1-re.

Halász Gyula: Először Jegyző Úrhoz szólnék. Legyen szíves Polgármester Úr segítségére, támogassa munkájában, hogy be tudja szabályosan tartani a levezetést, ami az ülésre vonatkozik. Ugyanis az a rend, én úgy tudom, hogy az előzetesen, az ülés kezdete előtt meghatározott sorrendben kell megadni a képviselőknek a szót interpellációra és kérdésre. Tehát Jegyző Úr, kérem, segítsen a Polgármester Úrnak.

Marton István: Képviselő úr, mielőtt folytatja, nekem nem kell ebben az ügyben segíteni. Én úgy kezdtem, ahogy az elő van írva. Csak a testületnek a fele nem tartózkodott a helyiségben és ezek után még azt is mondhatnám, hogy azon túlléptünk, de nem mondom azt, hanem nyugodtan csináljuk. Ezért voltam kénytelen úgy dönteni, hogy az itt megadott válaszok sorrendjében haladjunk, mert például Ön sem volt bent.

Halász Gyula: Én bent voltam.

Marton István: Akkor meg nem nyomott gombot.

Halász Gyula: Önnek kell felajánlani a jelentkezés sorrendjében.

Marton István: Kérdeztem. Nem volt jelentkező. Ez tény. Ezt a jegyzőkönyv rögzítette. Akkor nem figyelt. Én nem vitatom, hogy bent volt, de nem figyelt.

Halász Gyula: Négy kérdést szeretnék feltenni. Első kérdésem az, hogy az önkormányzat támogatási szerződést kötött Péccsel az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése után. Ez az együttműködési támogatási szerződés milyen tartalommal töltődik fel? Van-e az önkormányzatnak koncepciója arra, hogy kíván csatlakozni ehhez a Kulturális Főváros címhez, illetve milyen programokkal akar ehhez hozzájárulni? Ez lenne az első kérdésem. A második: folyamatban van a Sass-Brunner hagyaték hazaszállítása. Egy koncepció viszont felmerül, hogy mi lesz ezzel a hagyatékkal, hol lesz elhelyezve, miképpen lesz megoldva ennek a tárolása, bemutatása? Harmadik kérdésem a kaposvári út és az M7-es összekötő út építésének a témája mikor kerülhet a közgyűlés elé? Hol áll ez az építés? Mikor van realitása annak, hogy ez megvalósul. Negyedik kérdésem a Munkatervvel kapcsolatos. Az új közgyűlés elfogadta a 2007. évre a Munkatervet és ebben a januári, tehát a mai közgyűlésünkön szerepel “Javaslat az Ifjúsági és Civil Ház funkciójára elnevezésére”. 7-es ponttal van megjelölve a mai ülésen. Az a kérdésem, hogy miért nem került ez most tárgyalása? Kolonics Bálint javaslatára került be a Munkatervbe. A mai napon kellett volna tárgyalni az E-Közigazgatás helyzete és feladata. Felelős: polgármester. Papp Nándor önkormányzati képviselő javasolta, hogy ma tárgyaljuk. Miért nem került ez előterjesztésre? Miért nem tárgyalnunk erről? Írásban kérek választ minden kérdésemre.

Marton István: Képviselő úr megkapja a választ. Most valóban szükségem lenne egyébként a segítségre, mert az Európa Kulturális Főváros csatlakozás, ahogy én nagyjából emlékszem rá, az erősen elvi jellegű volt, de ennek a konkrétumait nem ártana, ha kidolgozná a megfelelő szakbizottság. Mikor hozta ezt a döntést a testület? Legyen szíves, olvassa fel a határozatot, ha már ott van.

Halász Gyula: Van egyszer egy 294/2004.(XII.14.) számú határozat. Ezt nem kívánom elmondani. Támogassuk Pécset. Van egy 2. pont: Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése felhatalmazza a polgármestert a melléklet támogatói nyilatkozat aláírására. Határidő: 2004. december 15. 3-as pont: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Művelődési és Sportosztályt, hogy dolgozzák ki a pályázathoz történő kapcsolódás konkrét formáit, 2005. január 31., felelős: Litter Nándor, Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető.

Marton István: Ezt szerettem volna hallani. Én örülök neki, hogy akik néznek bennünket, azok is hallották, hogy ez egy olyan három év körüli, 2,5 éves határozat. Az összes felelős, aki meg van nevezve, már nincsen funkcióban, de azért mi kötelezőnek tartjuk magunkra nézve és megpróbáljuk az Önök által indukált bő két éves késést behozni. Ezt időhúzás jellegűnek érzem, hogy e helynek az elnevezését kéri rajtunk számon, amikor 22-én tellett le a határideje az ötletpályázatnak. Ez most csúszik egy kicsit, de megígérem, hogy nem fog körülbelül 2,5 évet csúszni, sőt még egy közgyűlésnyit sem a továbbiakban, miként ez az előbb Ön által a Kulturális Fővárossal kapcsolatos határozat esetében sajnos előfordult.

Röst János: Két kérdést szerettem volna feltenni, de az egyiktől visszalépek. Balogh bizottsági elnök úr felé nem teszem fel a kérdést egyrészt kíméletből, másrészt kiderült, hogy az SZMSZ-t, végül is félénken, de beismerte, hogy nem teljesen ismeri, így nem akarom tovább zavarba hozni. Lehet interpellálni biztossági elnököt, lehet kérdezni, a képviselőket meg nem lehet interpellálni. A kérdés a Civil Házzal lett volna kapcsolatos, de itt Halász képviselőtársam már hasonlót kérdezett, így nem akarom, hogy ezt megtegye. Másik kérdésemet Jegyző Úrhoz tenném fel, hogy a Közterület Felügyelet munkarendje milyen szinkronban van a hivatali munkarenddel? Annak megfelelően vagy pedig attól eltérő és esetleg kell-e ezen belül más ügyrendet, más munkarendet kialakítani? Úgy gondolom, hogy a Közterület Felügyeletnek a munkaideje nem illeszthető be teljes mértékben a hivatalihoz. Attól lényegesen el kell térni és ez nyilvánvaló, hogy túlóra pénzekkel és egyebekkel fog járni. Ha ez nincs rendben, akkor az a kérésem Jegyző Úrhoz, hogy ezt a következő testületi ülésre SZMSZ módosításként hozza be. Viszont van egy válaszom, amit megkaptam Jegyző Úrtól, ez pedig Dr. Szabó Csaba kórházi főigazgató felmentésével volt kapcsolatos. Én azt tudakoltam, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntethette-e volna az önkormányzat. Arra nem válaszolt, hogy megszüntethette-e volna jogilag. Én úgy gondolom, hogy ilyen esetekben, amikor vezető beosztású személyt ment fel az önkormányzat, akkor csak abból lehet felmenteni, ami hozzá rendeltetik. Ez pedig csak a vezetői beosztás. A közalkalmazotti jogviszony, az adottság. Dr. Szabó Csaba régóta ott dolgozott egyébként a munkahelyén. Őneki ezt a felmentését másnap megtehette volna a megbízott főigazgató. Én szerintem a közgyűlés ezt nem tehette volna meg. Igazából Jegyző Úr olyan diplomatikusan nem válaszolt a kérdésemre.

Dr. Kelemen Marcell: Az előbb a Közterület Felügyelet munkarendjéről érdeklődött. Jelen pillanatban a Közterült Felügyeleten dolgozók munkarendje nem tér el a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak a munkarendjétől. Ennek az egyetlen oka az, hogy egyrészt november 1-jén került a hivatal szervezetébe, másrészt pedig január 1-jével került kinevezésre Bakonyi Tamás Közterület Felügyelet Vezető, és ekkortól változott meg a hivatalnak is a munkarendje és nem szerettük volna itt a személyi-, illetve a munkarendváltozásokat keresztbeszervezni. Nekem az az elvárásom a Közterület Felügyelet Vezetővel szemben, hogy olyan közterület felügyeleti munka valósuljon meg a jövőben, hogy nemcsak 8-16 óra között látnak kanizsai polgárok közterület felügyelőt a városban, hanem látnak este is és látnak hétvégén is. Ezért ezt csak úgy tudjuk megoldani jelen pillanatban, hogy túlmunkavégzést rendelünk el, hisz így szabályos, és ezért tudunk a 8 órán túli időpontokban is közterület felügyelőket a közterületekre vezényelni. A Közterület Felügyelet Vezetőjével közösen egyeztetett és a pályázatában is egyébként foglalt, illetve az általam is elvárt változtatás a jövőben az lesz, hogy rendszeresítünk hétvégi ügyeletet is. Szeretnék bevezetni egy hétvégi telefonszámot, amikor az állampolgárok a Közterület Felügyeletet elérik telefonon keresztül, hogy azok tudjanak intézkedni, és így akkor lehetővé válik az, hogy egy ilyen ügyeleti rendszerrel kapcsolatba lépjenek az ügyfelek. Másrészt szeretnénk akár éjszakai ellenőrzéseket is. Több olyan változtatást is tervbe vettük, amely javítja a közterület felügyelőknek a munkavégzését. Erről a későbbiek során be fogok Önöknek számolni és remélem, hogy Önöktől is megkapjuk azt a támogatást, ami szükséges ahhoz, hogy javuljon a Felügyeletnek a munkavégzése. Ígérem, hogy akkor a következő közgyűlésre ennek megfelelően már ideterjesszük az SZMSZ módosítást.

Bicsák Miklós: 2006. október 16-án Polgármester Úr a Zalai Hírlapban nyilatkozott. Megkerestek engem az Űrhajós utca lakói fogadóórámon, hogy Polgármester Úr a választási kampányában azt ígérte, hogy az összes problémás vasútállomásra közlekedő helyi járatú autóbuszokat megvizsgálják – most már örülünk, hogy a 33-es rendeződik január 1-jével. A 23-as is nagyon sok embert érint (Űrhajós, Petőfi, Dózsa György utca). A lakosság kérdezte, hogy mi várható? A másikra itt már kaptam a választ. Ez a szokásos és újra feltettem a 74-es útnál és a Magyar utcánál kapcsolatban a sár problémáját. A Közterület Felügyelet teszi a dolgát, de kérem, hogy maguktól is járőrözzenek arra.

Marton István: Én nagyon örülök neki, hogy három hét után már érdemi változást érzékelt a Közterület Felügyelet munkájában, mert szerintem is van, ami nem azt jelenti, hogy nincs további javítani való a tevékenyégen. Én az előbbi elhangzottakhoz még a csúsztatott műszakot is el tudom képzelni egy-két ember esetében, de ebbe nem akarok részletesebben belemenni. Képviselő úr jelentősen csúsztat, mert én a választási kampányban egy szóval nem beszéltem a 23-asról. Hármas volt bent, amiről beszéltem, kettő is, ez volt a 33-as. Még egy másikról beszéltem, a kiskanizsai körjáratról. Azért ne keseredjen el Képviselő Úr, a 23-nak az ügyét is felül fogjuk vizsgálni, mert úgy gondolom, hogy van abban valami, amit az érintettek Önnek is és másnak is panaszoltak, de értelemszerűen csak a nyári menetrendváltozásnál lehet valami érdemi intézkedés.

Balogh László: Nem időhúzó négy kérdésem van, hanem indukáló típusú. Első: a városlakó polgárokat bővebben kellene tájékoztatni előzetesen a közgyűlések időpontjáról. Több érdeklődő hallgatná meg a helyszínen a közgyűléseket, ez által a nyilvánosságnak is nagyobb ereje lenne. Polgármester úr kíván-e tenni ennek érdekében? Második: tudom, készül városi médiakoncepció, melynek része lesz az új, precíz és áttekinthető városi honlap megléte is, de jól működő nagykanizsai városi honlap hiányával bírunk. Konkrétumok nélkül, de hosszan tudnám sorolni a városi honlap hiányosságait. Ezt egy megyei jogú város nem engedheti meg magának. Tisztelt Polgármester Úr milyen sürgősséggel intézkedünk ebben az ügyben? Harmadik: a belvárosi képviselők bizonyára örülnének, a városlakók még inkább annak, ha a belvárosi épületeket felújítanák. Legalább elősegítenénk a helyi építészeti értékek megóvását, fennmaradását, megőrzését. Lehetne segíteni a helyi védelemben részesült építészeti értékek, az országos védelem alatt álló értékek és egyéb művészeti értékek díszkivilágításának megvalósítását is. Mindezekre például Zalaegerszegen van pályázati lehetőség is. Polgármester úr lát-e lehetőséget Nagykanizsán az építészeti értékek ilyen jellegű támogatására? Negyedik: Zala György Erzsébet királynő szobrának másolata helyet kaphatna-e az Erzsébet téren? Személyes érintettség folytán - Röst úr – bár nincs itt – nem mondott igazat. Nem egyezettünk kérdése tárgyában, melyet nem tett fel. Legszívesebben én most feltenném azt a kérdést, amelyet Ő nem intézett hozzám, mert visszavonta, merthogy én elfogadom, hogy interpellálni engem is lehet, de valószínűsíthetően azt kérdezte volna tőlem, hogy az OKISB meghívókon miért szerepel a FIDESZ elnökség és ebben valami gyanús jelt látott. 2003-tól mindig kap a FIDESZ elnökség, mert kérte ezt a meghívót. Tehát nem új keletű dolog, hanem folytattuk az előző évek tisztelni való hagyományát.

Marton István: Hát akkor a válaszok egészen röviden. A közgyűlések népszerűsítésében érdemi előrelépést én nem várok, hiszen ezek közzé vannak téve az önkormányzati oldalon, hirdetőtáblán. Itt a közgyűlésen, aki néz, hallgat bennünket, az hallhatja, hogy a legközelebbi - ma már ötször került szóba – február 15-én lesz. Az azt követő március 1-jén és az azt követő pedig március 29-én. Ettől előbbre még egy nagyon-nagyon érdeklő választópolgár sem néz. A városi honlap, az kritikán aluli. Ezzel kapcsolatban rövid időn belül lépni kell, de akinek lépni kell, az pont az Ön által vezetett bizottság, mert én nem fogok a hasamra ütve nagyon okosakat mondani olyan ügyben, amihez egyébként nem értek. A belvárosi épületek felújításának a kérdése, ez természetes, hiszen benne volt a programunkban is. Ezt azért többeknek a figyelmébe ajánlom, de az idei évben érdemben biztosan nem történik semmi különösebb. Hát, hogy a Zala György szobra az Erzsébet téren állhat-e, azt én meg nem tudom mondani. Azt megint az Ön által vezetett bizottságnak kellene kezdeményezni és utána majd, ha ezen túl vagyunk, akkor jöhet a testület elé.

Tóth Nándor: Nincs napirendi pont Kiskanizsa nélkül. Ennek a napirendnek a kapcsán Palinról már halottunk. Az én kérdésem a következőre irányulna. Mikor lesz rend végre Kiskanizsa főterén, a Templom téren? Szeretném ezt bővebben kifejteni. Lakossági bejelentés, illetve személyes helyszíni tapasztalataim alapján állítom, hogy a Templom tér jelenlegi elhanyagolt állapotában nem méltó egy magára valamit adó megyei városhoz, annak egy jelentős hagyományokkal rendelkező városrészének a főteréhez. Miről van szó? Az útburkolat hiányos, a csatorna-fedlapok egy része be van szakadva vagy hiányzik - veszélyeztetve ezzel az autós és gyalogosközlekedést, valamint a parkolást a templom és a bolt környékén. Ezen kívül rengeteg eldobott hulladék, állati ürülék is található a téren, valamint a bolt környékén is a füves területen lévő fák korhadtak, balesetveszélyesek. A közúti közlekedésről már említetteken kívül kidőlt közlekedési táblák, a fölből kiálló, szintén balesetveszélyes betoncölöpök is veszélyeztetik. Könnyen elképzelhető az is, hogy némely esetben talán engedély nélküli építkezés is folyt a szóban forgó téren. Kérem Polgármester Urat, hogy az illetékes osztályokkal, szervekkel vizsgáltassa meg a Templom téren kialakult helyzetet és tegye meg a szükséges lépéseket a valóban áldatlan állapotok felszámolása érdekében.

Marton István: Ez a kérdés legalább hat kérdés volt. Értelemszerűen csak írásban tudunk rá válaszolni, és meg is kell, hogy tegyük a szükséges intézkedéseket. Felkérem Jegyző Urat az intézkedés megtételére.

Polai József: Nekem még a múlt havi közgyűlésből még válaszolnom is kell, hogy elfogadom-e a választ vagy nem, amit kaptam. Akkor most valóban kérdeznék, mert szeretnék. Adhatnám címéül a gondolatomnak a következőt. Szeméthegyek az utak mentén. Ha Nagykanizsát közelítjük Kiskanizsa városrész irányából bármelyik csatlakozó út felől, akkor azt az állapotot látjuk, hogy amint Kiskanizsa határához érkezünk, akkor az utak mentén mindenütt szeméthegyeket találunk az út menti árkokban, erdőszéleken és az utakhoz közeli rétes területeken. Felsorolnám azt a néhány utat, illetve útszakaszt, ahol én ezt tapasztaltam. Ha Szepetnek felől közlekedünk Kiskanizsa felé, ha Sormás felől, ha Bajcsa felől, ha a Camping úton a Vágóhíd felől, ha a Kismező utcából a 7-es elkerülő szakaszára akarunk kijutni, ha a Zsigárdi köz Principális menti szakaszán haladun, illetve Jakabkuti utca, Nagyrác utca végén gyakorlatilag bármilyen irányból közelítjük meg, szemét-szemét hátán van. Én tudom, hogy az embereket, aki ilyen rossz szokással bírnak, leszoktatni nagyon nehéz. Azt is tudom, hogy tetten érni sem lehet Őket. Én ezért az várom, hogy Polgármester Úr szíveskedjék valami mentőövet bedobni számukra, hiszen ahogy Tóth Nándor említette, úgy tűnik, hogy Kiskanizsa szemét nélkül nincsen, és most egy kicsit másként fogalmaztam, mint Ő. Ki és mikor takarítja össze Kiskanizsa városrész peremén, az utak mellett található szeméthegyeket?

Marton István: Én úgy gondolom, hogy a tavaszi nagytakarításnál Kiskanizsán alapvetően az Önök által felvetett kérdéskörökre kell koncentrálni. Ebben azért a Via Kanizsa Kht-nak, illetve talán a Saubermacher-nek a segítségére is szükségünk lesz, de ha egyszer fel tudjuk számolni, akkor a rend talán szüli a rendet, azért mondom, hogy talán, de hogy a rendetlenség, az rendetlenséget szül, az meg teljesen bizonyos. A tavasz előtt ebben érdemben szerintem cselekedni nem lehet. Írásban megadjuk a választ.

Polai József: Mikor válaszolnak?

Marton István: A választ 15 napon belül megadjuk.

Polai József: Ez elmúlt közgyűlésen a feltett kérdésemre a Via Kanizsa Kht-tól kaptam választ. A témája a következő volt. A Camping út balesetveszélyessége, tehát a közlekedés balesetmentességének a megóvása érdekében tett lépéseket kértem. A válasz, amit kaptam, részben elfogadható, de azért mondom, hogy részben, mert valóban történtek lépések, hiszen a jelzett útszakaszon bizonyos részeken, bizonyos említett kanyarban megtörtént a cserje, a bokros részeknek az eltávolítása, kiirtása. Nem tudom, hogy ki látta, vezető ember ezt a munkát, amikor ezt elvégezték január 2-a után, mert én meg szoktam nézni rendszeresen, és azóta azt tapasztalom, hogy gyakorlatilag, amit kivágtak, azt nem is vitték el. Az úttest aszfaltjával több helyen belógó ágakat találok a mai napig is egyébként. Azon kívül úgy képzelem el, hogy e nem túl hosszú útszakaszon akkor tudunk igazán rendet tenni, ha az út menti padkát, ami az úthoz tehát nagyon közel van, mindannyian tudjuk, fűnyíróelvszerűen takarítjuk le. Ha nem ezt tesszük, hanem, ami a jelenlegi állapot, akkor azt mondhatom, olyan mintha nem történt volna semmi, hiszen csak itt-ott lett beavatkozva néhány méteres szakaszon. Bár a kapott válaszom a Magyar Közútkezelő Kht-ra, hiszen neki is lenne ott tennivalója, de csak olyan értelemben, hogy a Közútkezelő gondoskodhat például a további cserjeirtásról, a további bokrok és növényzet kiirtásáról, illetve a fák kivágásáról, amelyek veszélyesek az út mellett, mint a válaszadó Gáspár úr írja nekem. Tehát az út menti fáknak az irtása, illetve a kivágása engedélye bizony indokolt lehet. Én azt tudom most válaszolni, hogy …. fogadom el. Úgy néz ki a Via Kanizsa Kht. megtette a maga megtehető lépéseit, de itt még koránt sincs rend. A biztonság érdekében további lépéseket kell tenni. Tehát ezt a választ így nem fogadom el, csak részben.

Marton István: Amit meg kell tenni, majd megtesszük.

Szőlősi Márta Piroska: A parabola antennák kihelyezésével kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Egyrészt, mert voltak olyanok a választókerületemben, akik annak okán kerestek meg, hogy vajon megtehetik-e ezt mindenféle engedély nélkül, másrészt voltak olyanok, akiknek éppen ezt volt a problémájuk, mint például a Munkás u. 8. szám alatt, ahol összesen 17 db digit antenna található a házon és egyszerűen nem látnak ki a saját erkélyükről, zavarja Őket, elég csúnyán is néz ki a ház, hogy finoman fogalmazzak. Tehát tulajdonképpen mind a két fél részéről úgy gondolom mindazok részéről, akiknek már van vagy szeretnének digit antennát, illetve azoknak, akiknek valami okán nem tetszik ezeknek a kihelyezése, szeretnék érdemben tájékoztatást kapni. Az antennák kihelyezésével kapcsolatban milyen engedélyre van szükség, hol kell ezt intézni, kinél kell intézni? Az önkormányzat korlátozhatja-e ennek a kihelyezését? Egyáltalán ezzel kapcsolatban milyen jogszabályok léteznek?

Dr. Kelemen Marcell: Talán épp a napokban keresett azzal az Építéshatósági osztályvezető úr, hogy a sajtó is érdeklődik ebben a témakörben és kérte az engedélyt, hogy általánosságban e kérdéskörben adjon tájékoztatást részükre. Bizony a keleti városrészben néhol most már lassan ilyen parabola antenna erdő jelent meg. Ezeknek a kihelyezése építésengedély köteles. Nagyrészük engedély nélkül készült. Ez azt jelenti, ha mi nekiállunk, ha van erre az Építéshatósági Osztálynak kapacitása, akkor nagyon sok helyen kell hivatalból eljárnunk ezekben az ügyekben. Talán megoldás lenne, hogy – és ezt kértem az Építéshatósági osztályvezető úrtól, Szamosi Gábortól – tegyünk közzé egy felhívást a lakosságnak, hogy engedély nélkül ne helyezzenek ki ilyen parabolaantennákat, illetve megpróbáljuk felvenni a kapcsolatot a digit TV-vel, illetve képviselőjükkel, hogy lehetőség szerint Ők se gerjesszék azt a lakosság körében, hogy szabálytalanul kerüljenek kihelyezésre. Egyébként hasonló a probléma a légkondicionáló berendezések elhelyezésével is, de azért azt Önöknek tudniuk kell, hogy megkapjuk a Zalakaros és környékét július 1-jétől illetékességi területként pluszba, a létszámról nem rendelkezik sem a kormányrendelet, sem törvény. Tehát ehhez plusz pénzt nem ad az állam. Ez jelentős feladatnövekedéssel jár. Az ilyen ellenőrzési tevékenységek ezek bizony elmaradnak. Nem tudunk olyan mennyiségű ellenőrzési munkát fordítani az önkormányzat területére, illetve a hozzánk tartozó most már 48 önkormányzat területére, mint amennyit szeretnénk. Ezen változtatni kell és megtesszük a szükséges lépéseket.

Marton István: Úgy gondolom, hogy fenyeget bennünket az, amit már egyszer átéltünk a 60-70-es években, amikor hát szintén antennákkal - de azok általában tetőantennák voltak - csúfították el a városainkat. Én azt hiszem, hogy a felvilágosító munka mellett azért nem ártana esetlegesen retorziókat is kidolgozni, mert ez engedélyköteles, tehát ha megteszik engedély nélkül, az szabálytalan, annak pedig valami ára kellene, hogy legyen. Úgyhogy ezt kérem, hogy dolgozza ki a hivatal és esetleg a közgyűlés elé hozhassam.

Dr. Károlyi Attila: Az interpellációkra adott válaszokkal kapcsolatban a Nagykanizsa, Teleki utcai autóbuszváró, illetőleg a Nagykanizsa, Kórház utcai autóbuszváró fedett autóbuszváróvá alakítása tárgyában Polgármester Úr által adott választ elfogadom. Kérem azt, mivel az Intermédia Kft. által kitelepített reklámfelületes várók közül a víztoronynál lévő is annak ellenére, hogy nehézségbe ütközik az elhelyezése, kérem azt, hogy Polgármester Úr támogassa továbbra is ezt a kérést, illetőleg a Kórház utcai autóbuszvárónál is vegyék figyelembe az Intermédia Kft. által kihelyezett autóbuszvárót, mert ott aztán hely van bőven. A másik interpellációm volt a Nagykanizsa, Rozgonyi utcai óvoda és orvosi rendelő előtti parkolóhelyek használatával kapcsolatban a Via Kanizsa Kht. ügyvezetője által adott választ elfogadom azzal, hogy 2007. évben, az Ügyvezető Úr megjegyezte, hogy az én interpellációmtól függetlenül tervezik a fizetőparkoló hálózat általános felülvizsgálatát és átalakítását. Én köszönöm, hogy ezt az igényt is figyelembe veszik. Még egy interpellációra adott válasz volt. A menterenddel kapcsolatos polgármesteri tájékoztató, amit úgyszintén elfogadok. Alpolgármester úrhoz, megragadva a lehetőséget, egy kérdést intéznék. Ugyan ez már elhangzott itt a közgyűlésben, de megkérdezném, hogy hogyan áll a laptopok beszerzésével kapcsolatos eljárás, hiszen Alpolgármester Úr ezzel kapcsolatban nyilatkozott.

Cseresnyés Péter: Nemcsak note book-oknak a beszerzéséről volt szó és nemcsak erről beszéltem. Egy teljes informatikai fejlesztésről van szó, ami magába foglalja az informatikai hálózatot, magába foglalja a honlapnak a készítését és annak a működtetését, és jelentős költségcsökkentést nézünk, hogy hogyan lehetne elérni, aminek a segítségével és aminek az árából tulajdonképpen ezt a lehetőséget meg tudjuk teremteni. Azt ígérték, hogy a teljes vizsgálat és egy koncepció átadása az körülbelül két hét múlva fog megtörténni. Utána tudok bővebb választ adni erre.

Dr. Kelemen Marcell: Az előbb beszéltem telefonon az Építéshatósági osztályvezetővel. Építményrészként lehet felfogni a kihelyezett parabolaantennákat, aminek, ha építési engedély nélkül került kihelyezésre, akkor fennmaradási engedélyre kell kötelezni az ügyfelet. Ez azt jelenti, hogy a kötelező jogszabály értelmében kiszabnunk az építésügyi bírságot, ami 150 eFt is lehet. Én úgy ítélem meg, hogy az állampolgárok kissé gyanútlanul is, esetleg félrevezetve kihelyezik ezeket az engedélyköteles parabolaantennákat, amelynek bizonyos pénzügyi következményei lehetnek, tehát ebben indokolt lehet egy közös fellépés mindenféleképpen, hogy ezt elkerüljük. Azt szeretném elmondani Bicsák képviselő úrnak az utak szennyeződésével kapcsolatban, hogy a Közterület Felügyelet csak felügyeleti jogkört lát el. A Felügyelet, amikor észleli, hogy a közterületet engedély nélkül vagy jogszabály ellenesen használják, akkor kezdeményezi a megfelelő hatóságnak, a közútkezelőjének az eljárását. Ha az állami közút, akkor a Közútkezelő Kht., ha önkormányzati közút, akkor a Via Kanizsa Kht.

Dr. Kolonics Bálint: Társasházak esetében, külső homlokzaton kivel szemben indul az eljárás, kit fog bírságolni a hatóság, és kit fog kötelezni? Én most azért kérdezem, mert a társasház külső homlokzata, tehát hogyha már itt tartunk, azért tájékoztassuk erről is a közvéleményt, hogy esetleg egy felelőtlen lakó által kihelyezett parabolaantenna ügyében a társasházat érheti szankció és esetleg a társasházon fogják ezt majd adó módjára behajtani?

Dr. Kelemen Marcell: Szerintem az építtetőt foguk kötelezni. Tehát, ha magánszemély helyezi ki a parabolaantennát. Tehát ez most egy szakszó az építtető. Tehát én úgy értettem, aki rendelkezett arról, hogy a lakására kirakjanak egy ilyet. Nem hiszem, hogy a társasház tulajdonosi közössége dönt arról, hogy valakinek a magánerkélyére rakják ki. Ezt szerintem mindenki saját maga dönti el. Az egy más kérdés, ami viszont a társasház közös tulajdonát érinti és a társasház az építtető, akkor ott a társasház lesz a kötelezett.

Papp Nándor: Csak kiegészítésként mondanám, hogy akkor az összes tulajdonosnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy azt a beavatkozást megcsinálják a homlokzaton.

 

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.

A közgyűlés 27/2007.(I.25.) – 31/2007.(I.25.) számú határozata később kerül kihirdetésre.

A közgyűlés 32/2007.(I.25.) – 39/2007.(I.25.) számú határozatával egyedi államigazgatási ügyekben döntött.

 

 

Marton István polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 22.15 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólások lényegét tartalmazza.)

 

 

K. m. f.

 

 

Dr. Kelemen Marcell	Marton István
jegyző	polgármester

 

 

2007. február 15. soron kívüli

 

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. február 15-én (Csütörtök) 14.00 órakor tartott soron kívüli nyílt üléséről.

 

Az ülés helye: Ifjúsági és Civil Ház

Nagykanizsa, Sugár u. 5.

Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Kelemen Marcell jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Bakonyi Tamás osztályvezető, Dabi Gabriella osztályvezető, Deák Tamás osztályvezető, Domina Erzsébet helyettesítő osztályvezető, Maronicsné Borka Beáta osztályvezető, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Somogyi Ottó osztályvezető, Junger Mónika osztályvezető-helyettes, Szmodics Józsefné osztályvezető, Deák-Varga Dénes városi főépítész, Beznicza Miklós irodavezető, Tárnok Ferenc irodavezető, Gőcze Gyula ügyvezető

Marton István: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes. Az ülést ezennel megnyitom. Ki nem hirdetett határozatok kihirdetése következik.

 

Beszámoló a konyhával rendelkező intézményeknél végzett vizsgálat eredményéről

 

Ipari Parkban ingatlanértékesítés az SPLC-N ingatlanfejlesztő, Ingatlanhasznosító Kft részére

 

 

Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város által gazdasági társaságok felügyelő bizottságába delegált tagokra vonatkozó határozat kiegészítésére, valamint az alapítványok kuratóriumába delegált tagok megválasztására hozott határozat megfelelő részeinek hatályon kívül helyezésére

 

 

Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2007. évi üzleti tervének jóváhagyása

 

 

 

Javaslat önkormányzati tulajdonú bérlakás bérlőjének kijelölésére

 

 

A meghívóban nem szereplő alábbi előterjesztés napirendre vételét javaslom mindjárt az első helyre.

• Csatlakozás az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által a közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítására készített programok megvalósításának támogatására kiírt pályázathoz (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

• az előterjesztés 2007. február 13-án kiküldésre került

Azért teszem első helyre ezt, mert ma még, ha a közgyűlés úgy dönt, hogy elfogadja ezt ma még postázni kell, mert lejár a határidő.

• Tájékoztató a pedagógus sztrájkról (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

• az előterjesztés a közgyűlés előtt került kiosztásra

A meghívóban szereplő, alábbi előterjesztéshez van kiegészítés:

2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2007. évi költségvetése (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

• egy kiegészítő anyag 2007. február 13-án kiküldésre került
• Pénzügyi Bizottság jegyzőkönyvi kivonata a közgyűlés előtt került kiosztásra

• Érdekegyeztető Tanács véleménye a közgyűlés előtt került kiosztásra

Javaslat zárt ülés tartására:

5. Amidonn Kft. részére történő ingatlanértékesítés az Ipari Parkban, forgalomképtelen vagyontárgy átminősítése forgalomképessé (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

• egy kiegészítő anyag a közgyűlés előtt került kiosztásra

Kérdezem, hogy akar-e még valaki rendkívüli indokkal a napirendi pontok közé valamit felvetetni? Amennyiben nincsen, úgy arra kérem Önöket, hogy a napirendi pontokat az előbb ismertetett sorrendben, tehát itt hét napirendi pont szerepel. Nem olvasom fel mindegyiket. Az 1. pontra a rendészetit javaslom. és az 5. Amidonnt javaslom 8-dikként zárt ülésre helyezni. Aki ezzel egyetért… Természetesen mehet külön-külön is. 1. napirendi pont, akkor az…

Tóth László: Ha a politikában még lehet olyanról beszélni, hogy tisztesség, akkor arra kérem a Polgármester Urat és a FIDESZ frakció jelen lévő tagjait, hogy a 4. számú napirendi pontot - Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2003.(IV.23.) számú rendeletének módosítására –, ezt legyen szíves, vonja vissza. Csak a város lakosságának mondom, hogy ez az előterjesztés az emberi szabadságjogoknak olyan durva megsértését is előrevetítheti, ugyanis a napirend előtti felszólalás lehetőségét akarja megvonni a FIDESZ-es többségű közgyűlés, napirend utáni felszólalásokra ad lehetőséget. Én úgy gondolom, hogy ha tényleg még a politikában, akár országos szinten, akár helyi szinten is tisztességről lehet beszélni, akkor kérem, hogy Polgármester Úr ezt a napirendi pontot vonja vissza.

Gyalókai Zoltán Bálint: Zalatnai László vezérigazgató úr megkért, hogy szóljak, hogy körülbelül 5,00 órakor tudna ide érni és a Zala Volán 2. pontját ezért kérném hátrább tenni a zárt ülés előtti napirendre.

Marton István: Erről nem kell szavaztatnom, mert akkor a nyílt ülés utolsó napirendi pontjára teszem, és ha esetleg korábban érkezik, akkor majd előbbre vesszük.

Halász Gyula: Napirend előtt szeretnék szólni a Polgármesteri Hivatal működésével kapcsolatban.

Marton István: Köszönöm Képviselő Úr, de eltévesztette a közgyűlést. Ez soron kívüli közgyűlés, itt nincs napirend előtti.

Dr. Kelemen Marcell: Nem zárja ki az SZMSZ.

Marton István: Hát akkor nem tudom, hogy az előző ciklusban miért végig e szerint dolgoztak. Ebben az ügyben én nem adom meg a szót. Ilyen napirendi pont nem lett terve, hogy napirend előtti hozzászólások lesznek.

Halász Gyula: Az előző ciklus idején Dr. Kolonics Bálint képviselőtársam kérésére Dr. Kelemen Marcell jegyző úr állást foglalt abban a tekintetben, hogy minden közgyűlésen napirend előtt hozzálehet szólni. Önök még nem törölték el a napirend előtti felszólalásokat. Úgy, hogy kérem polgármester urat, vegye igénybe Dr. Kelemen Marcell jegyző segítségét, ha nem tud eligazodni az Szervezeti és Működési Szabályzaton.

Marton István: Képvelő úr örülök ennek az ironikus megjegyzésének, de ami lehetőség, az nem biztos, hogy azzal lehet élni, mert az attól függ, hogy megadja-e az, aki ezt a lehetőséget esetleg biztosítja, de megkérdezem Dr. Kelemen Marcellt, illetve megkérem, hogy mondja el. Valóban nekem kiesett négy év a testületi munkából, de meg kell, hogy mondjam őszintén, nem bántam.

Dr. Kelemen Marcell: A jelenlegi Szervezeti és Működési Szabályzat, amely hatályban van, amit még Önök nem módosítottak, az úgy szól, hogy napirend előtti hozzászólásra az elnöktől, azaz a Polgármester Úrtól a téma megjelölésével bármely képviselő kérhet engedélyt. A második bekezdés azt mondja, ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a közgyűlés felszólalás és vita nélkül határoz. Tehát Halász képviselő úr napirend előtt kíván hozzászólni, ha Polgármester Úr megtagadja az engedélyt, akkor erről Önöknek szavazni kell, hogy lehetővé teszik-e Halász képviselő úr számára a napirend előtti hozzászólást.

Marton István: Az engedélyt megtagadom azon egyszerű oknál fogva, hogy információim szerint bizonyos fokú destruktívitásra kell számítani, és én nem szeretném, ha az időt sikeresen el lehetne pocsékolni az érdemi munka elől, ezért most az a kötelességem, hogy elrendeljem a szavazást. Aki egyetért azzal, hogy Halász úr szóljon, az nyomja meg az igen gombot. Én azt kérem, hogy mindenki a nemet nyomja.

 

A közgyűlés 9 igen és 16 nem szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Marton István: Ezzel is elment perszer két-három perc.

Bicsák Miklós: Hasonló cipőben vagyok, mint Halász Gyula képviselőtársam. Nekem is nagyon fontos, mert mint egyéni választott képviselőnek szükséges, hogy napirend előtt szóljon. Két létfontosságú témában szerettem volna szólni. Kérem, hogy bírálja felül a döntését Polgármester Úr, és pár percben adja meg nekünk, képviselőknek ezt a lehetőséget.

Marton István: Bicsák úr, Halász úrnak alapvetően azért tagadtam meg, mert parttalanná ment volna a dolog, lévén, hogy a címet sem közölte. Ön sem közölte a címet, hogy milyen témában akar szót kérni.

Bicsák Miklós: Postahivatalnál az ablakok nyitva tartásával és a Mindenki Sportpályáján lévő ápolónőknek az elhelyezésével kapcsolatban szeretnék napirend előtt szólni.

Marton István: Az elsőre minden további nélkül megadom a szót, a másodikra azért nem adom meg, ha ezt Ön visszaveszi, akkor nem szavaztatok, de ha nem veszi vissza, akkor szavaztatok, mert az ügy megoldandó félben van. Tehát nyitott kapukat felesleges döngetni alapon. Tehát, ha Ön megelégszik azzal, hogy az elsőt mondja el, akkor megadtam a szót.

Röst János: Polgármester úr egyelőre még ott tartunk gyakorlatilag, ha itt valaki szót kér, hogy akar-e szót kérni vagy nem akar szót kérni. Bicsák úr akkor szólalhat meg napirend előtt, ha ezeket lezártuk, utána azt követően megszavazzuk a napirendi pontokat.

Marton István: Azt mondtam, ha megelégszik azzal, hogy a két kérdése közül az elsőt mondja, akkor meg fogom adni a szót, amikor oda jutunk. Bocsánat, ezt az utolsó szót nem tettem hozzá, de ez nekem értelemszerű, hogy ez így zajlik.

Bicsák Miklós: Elfogadom. Ha Polgármester Úr azt mondja, hogy az ápolónők elhelyezése megoldás alatt van, akkor elfogadom.

Röst János: Csatlakoznék Tóth képviselőtársamhoz, ami a 4. napirendi ponttal kapcsolatos SZMSZ módosítása. Kérdezném Polgármester Urat, hogy a következő közgyűlésen tárgyalja-e város közgyűlése az SZMSZ-t, mert ha tárgyalja, akkor ugye komolytalannak tűnik az az álláspont, amit Ön mond, hogy előtte két héttel rendkívüli közgyűlés van, ahol egyébként Önnek indokolni kellene a rendkívüliséget és a sürgősséget. Egyébként sehol nem tette meg, kivéve a költségvetésnél, mivel az kötelező, akkor úgy gondolom, hogy Önnek vissza kellene vonni. Ez az egyik pont. A másik, hogy ez példátlan magatartás, hogy Polgármester Úr nem tudom milyen lottószámok vagy megálmodás alapján úgy gondolja, hogy “A” képviselő jó képviselő, szót kaphat, “B” képviselő meg rossz képviselő, nem kaphat szót. Eddig Nagykanizsának ilyen magatartású polgármestere még a városnak nem volt. Én arra kérem, hogy ezt gondolja át, hogy ez megengedhető-e. Ön nem csapos, hogy méri a sört, meg a szót - elnézést kérek.

Marton István: Erre nagyon röviden azt válaszolom, hogy korábban nem volt rá szükség, de az előző közgyűlésnél már szükség lett volna. Elég szépen sikerült szétbeszélni. A korábbi testületek habitusa más volt, másképp viselkedtek bent az egyes képviselők. A történet ez. Jegyző úr a jogi helyzetet ismertette, én annak maximális betartásával jártam el, és továbbra is így lesz.

Dr. Fodor Csaba: Napirendi vitánál vagyunk, én azt gondolom és azokkal értek egyet, akik azt gondolják, és azt javasolják a Polgármester Úrnak, hogy az SZMSZ módosítását szíveskedjen levenni a napirendről és ezt ma a közgyűlés ne tárgyalja. Elmondták az előttem szólók, azt gondolom, elég világosan, érthetően mindenki számára, hogy ez a demokrácia megcsúfolása, amit Ön művel. Gusztustalan, nem szokásos, itt Nagykanizsa Megyei jogú Város Közgyűlésében eddig nem volt szokás ilyen magatartást tanúsítani. Azt gondolom, hogy lehet, hogy a FIDESZ és Ön azt hiszi, hogy Önök örökké a többséget fogják adni ennek a városnak és mindig FIDESZ-es lesz a polgármester. Remélem ekkora istencsapása nem éri ezt a várost. Én másként gondolom, és azt gondolom, hogy a mindenkori ellenzéknek meg kell adni azt a lehetőséget, hogy éljen a demokrácia adta jogaival. Ennek megfelelően ennek az egyik formája a napirend előtti hozzászólás és azt hiszem, hogy ezt a jövőben is meg kell tartani. Mindazonáltal azt gondolom, természetesen a szocialista frakció meg fogja tenni, ha Önök meg is szavazzák ezt a napirend előtti hozzászólás megszüntetése tárgyú napirendet, és minden közgyűlés előtt napirend előtt megtartja a saját maga napirend előtti hozzászólását 2,00 órakor a közgyűlés kezdetén, legfeljebb nem Önökkel, hanem Önök nélkül, de a sajtó képviselőivel és el fogjuk mondani mindazt, amit itt a közgyűlésen szerettünk volna elmondani, talán kérve az Önök segítségét is a problémák megoldásában. De ha Önök ezektől ódzkodnak, és mondjuk erre nem tartanak igényt, a problémákat meg aztán legfőképpen meg sem kívánják oldani, csak elkendőzni, majd aztán látjuk ezt a költségvetés terén, akkor azt hiszem, hogy lehetne talán abban gondolkodni, hogy mikor legyen időközi polgármester választás Nagykanizsán.

Marton István: Fodor úr köszönöm jókívánságait. Ön abban a kitüntetett helyzetben van, hogy jó párszor, jó pár közgyűlésen át megkímélte magát a sokórás napirend előtti, illetve interpellációs és kérdéses témaköröknek a végighallgatásától, hiszen Ön talán a legtöbbet hiányzó képviselőtagja ennek a testületnek úgy, hogy Öntől meg egy kicsit furcsa nekem ez a nagy munkára buzdítás.

Dr. Fodor Csaba: ……. (Nem mikrofonba beszél, nem lehet hallani, amit mond.)

Marton István: Természetesen, hogyne. Jó, meg is lesz, de félévenként adhatok kimutatást a képviselők részvételéről. Tudja mit, közgyűlésenként is megkaphatja. Köszönöm. Örülök neki, hogy ebben egyetértünk. A másik, nem értem, hogy milyen korlátozás történik. Én csak azt mondtam, hogy az érdemi munkával kell kezdeni, amikor Önök még a legfrissebbek, a legjobb szellemi kondícióban vannak, és a napirend előttieket napirend utáninak minősítjük. Az interpellációk, kérdések, azok már gyakorlatilag a helyükön vannak, és amióta ez történik Tisztelt Uraim, azóta ezek a napirendek érdekes módon egyharmada annyi időt vesznek el a munkából, mint korábban, amikor az elején voltak. Tisztán az ülés tevékenységének a gyorsítása, célszerűsítése az az egy, ami vezérel. A másik, meg kell, hogy mondjam őszintén, hogy mi március 29-i közgyűlésre tervezzük behozni az SZMSZ-t, és addig két közgyűlés van, tehát a munkát már most gyorsítani szándékozunk, ezért természetesen és értelemszerűen a 4. számú napirendi pontot nem jut eszembe levenni a napirendről. Ezek után, miután nem látok több hozzászólást, az általam elmondottak szerint kérem, hogy a Tisztelt Testület szavazza meg a napirendi pontokat, tehát 8. napirendi pontként csúsztassuk le az egy szem zárt ülési napirendet. Aki az 5. kivételével, ami zárt ülésre megy, egyetért azzal, hogy nyílt ülésen ilyen sorrendben… Igen, elmondtam, nem kell róla szavaztatni Tisztelt Röst Úr, mert nem vagyok hajlandó levenni. Elnézést, akkor megkérdezem Jegyző Urat, mert emlékeim szerint ezt sem kell, de elmondja Jegyző Úr.

Dr. Kelemen Marcell: Ha valaki Polgármester Úrtól azt kéri, hogy Ő önként vonja vissza az Önök elé terjesztett javaslatot, azt, természetesen megtagadhatja, arról nem kell szavazni. Ha valakinek az a javaslata, hogy a közgyűlés vegye le a napirendről, arról szavazni kell.

Marton István: Vonjam vissza, az volt az eredetileg elhangzott, de ne legyen ebből vita. Jó, szavaztatunk Röst úr. Megszavaztatom Röst úr és Fodor úr javaslatát, hogy vegyük le a 4. napirendi pontot. Szavazásra bocsátom. Aki ezzel egyetért, hogy levegyük, az nyomja meg az igen gombot. Én a nem gombot fogom megnyomni.

 

A közgyűlés 10 igen és 15 nem szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Marton István: Ezek után, ahogy az előbb már kértem, kérem a testületet, hogy szavazzuk meg a nyílt napirendeket, tehát az eredeti 4. kivételével az elhangzott sorrendben.

 

A közgyűlés 15 igen, 6 nem és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: A zárt ülés egyetlen napirendje az eredetileg 5. napirendi pont. Kérem, aki elfogadja, hogy zárt ülésre menjen – ez tényleg súlyos városgazdasági érdek –, az kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 18 igen, 4 nem és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

 

Napirendi pontok:

1. Csatlakozás az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által a közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítására készített programok megvalósításának támogatására kiírt pályázathoz (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2007. évi költségvetése (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Szita László könyvvizsgáló

3. Javaslat a Zala Volán Zrt. részvénycsomagjára vonatkozó igény bejelentésére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

4. Javaslat a vállalkozások támogatásáról szóló rendelet módosítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

5. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2003.(IV.23.) számú rendeletének módosítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

6. Nagykanizsa belterület 649/35 helyrajzi számú ingatlan – Ipari Parkban lévő “kivett közút” - egy részének forgalomképesé történő átminősítése (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

7. Nagykanizsa belterület 1102/1. hrsz-ú “kivett csatorna” – Nagykanizsa, Kinizsi u. 23. – forgalomképtelen ingatlan egy részének forgalomképessé minősítése (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

8. Tájékoztató a pedagógus sztrájkról (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Zárt ülés:

9. Amidonn Kft. részére történő ingatlanértékesítés az Ipari Parkban, forgalomképtelen vagyontárgy átminősítése forgalomképessé (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

 

Marton István: Most arra kérem, mielőtt megkezdődne az érdemi, szakmai vita, hogy elhunyt kolleganőnk, Györekné Stróbl Judit tiszteletére 1 perces néma felállással tisztelegjünk.

 

 

Napirend előtti hozzászólások:

 

Bicsák Miklós: Nagy problémája a városlakóknak és személy szerint jómagamnak is, hogy a postán feladási idő, illetve csekkek befizetése idején - bármelyik hónap 12-től - a postai szolgáltatás egy kicsit akadozik. Hat ablak, aminek nyitva kellene lennie délelőtti órától, az bizony le van csökkentve a felére, három ablakra vagy esetleg kettőre, négyre. Én úgy gondolom, hogy a postának is a mai gazdasági és a piaci világunkban alkalmazkodni kell a szolgáltatásával a lakossághoz. Sorok állnak és türelmetlenül, jogosan velem együtt. Arra kérem Polgármester Urat, hogy megkeresve a posta vezetését, ezt a problémát a városlakók számára szíveskedjék megoldani. A legnagyobb hullám, illetve hajtás 12-i naptól kezdődik felfelé, amikor a csekkek befizetése folyamatos. Idegesek az emberek. Nem tudom, hogy mi ennek az oka, hisz annyi nyugdíjas 4 órás postás szakember van vagy kismamák. Vegyenek fel létszámot. Meg lehet oldani rugalmasan.

Marton István: Itt a sor végén egyik képviselőtársam nem túl szerencsés megjegyzést tett, miközben én Jegyző Úrtól próbáltam tájékozódni, hogy Önnek megfelelő választ tudjak adni. Ugyanis hát a váratlan helyzetben felmerülő gondokra az ember előre nem készülhet, de Jegyző Úr is csak azt tudta mondani, hogy ez nem a mi ügyünk. Ez sajnos a posta ügye és racionalizálás címszó alatt szüntetnek meg postákat, mármint egész fiókokat. Megváltoztatják a nyitvatartási időt, de ennek ellenére én az Ön kérésének eleget fogok tenni és írunk a posta vezérigazgatójának egy levelet. Talán más csatornákon is nem ártana ezért lobbizni. Mi ennyit tehetünk.

 

 

1. Csatlakozás az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által a közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítására készített programok megvalósításának támogatására kiírt pályázathoz (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Tóth László: A Pénzügyi Bizottság 2007. február 13-i ülésén tárgyalta jelen napirendi pontot és a bizottság 2 igen, 4 nem szavazattal az előterjesztést nem támogatta.

Marton István: Más hozzászólót nem látok. Igen, ez sajnos előfordult, hogy idő hiányában a képviselő hölgy és az urak - ember már megszokta az automatizmust, hogy hölgyeket és urakat mond és nehéz, hogy már egyre fogyott a hölgyek száma a testületben, ezért csak mindig egyes számban kell beszélni – az utolsó pillanatban kapták meg az előterjesztést. Megítélésem szerint nem nagyon volt idejük mélyebben ebben elmélyedni, de volt olyan, tudom, aki megkereste a Rendőrkapitány Urat is, hogy mondjon a részletekről. Úgy gondolom, hogy azért elég szépen le van benne írva. Én egyet tudok mondani, hogy én nem véletlenül írtam alá azt az előterjesztést és azt kérem a testülettől, hogy támogassák.

Dr. Kolonics Bálint: Én a magam részéről szerencsésnek tartottam volna az előterjesztéssel kapcsolatban, hogyha az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság is tárgyalja ezt az előterjesztést, hiszen a bizottságnak a nevében a mai napig szerepel a közrendi kifejezés, tehát ezzel a témával a bizottság, mint szakbizottság idáig is foglalkozott. Én azt kérem Polgármester Úrtól, amennyiben a jövőben ilyen témájú előterjesztés készül, akkor utalja bizottságunk elé. Egyébként jómagam, mint a bizottság tagja, ezt az előterjesztést támogatom.

Marton István: Elnök úr az Ön felvetése teljesen jogos. Én az előbb céloztam rá, hogy itt kemény időhiányban kerültünk. Mint említettem már, ma van a leadási határidő és nem sokkal korábban indult meg az érdemi munka. Teljesen jogos. Sajnos az ilyen esetek tökéletesen nem küszöbölhetők ki, de hogy minél ritkábban forduljanak elő, mindent el kell, hogy kövessünk.

Dr. Károlyi Attila: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közlekedéséért és Közbiztonságáért Alapítvány, mint az előterjesztésben is olvasható, a célok megvalósításához 600 eFt-tal járul hozzá. Ezt az alapítványi ülést megtartottuk, az alapítvány kuratóriumának a tagjai egyhangúan támogatták a megpályázott összeghez biztosítandó és az alapítvány által rendelkezésre bocsátott 600 eFt rendelkezésre állását. El kell mondanom azt, ha az alapítvány működését ez ebben a pillanatban nem rendítette meg, de mint az előző önkormányzat drasztikus módon az 5 millió Ft-os támogatást 500 eFt-ra csökkentette és ezt a jelenlegi költségvetési tervezet is lelkesen átvette, ezért nem akarok elébe menni a költségvetési tárgyalásnak, de itt is el kívánom mondani azt, hogy nem biztos, hogy azokat a célokat, amelyeket az alapítvány az alapító okiratban megfogalmazott, a jövőben már biztosítani tudjuk, de kérem Önöket, hogy támogassák ezt az előterjesztést.

Marton István: Elnézést, hogy én az Önök alapítványi fáradozását nem méltattam kellőképpen. Igazán megemlíthettem volna magam is, hogy 600 eFt-al támogatják. Amit mondott az önkormányzat alapítványi támogatásáról, az igaz, de én ezt olyan összefüggésében kezelem, hogy kevesebből ugyanannyit adni, az több. És hát, mint említettem. támogatom. Kérem képviselőtársiamat is, hogy támogassák. Több hozzászólót nem látok, ezért szavazás.

 

A közgyűlés 23 igen és 2 nem szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2007. évi költségvetése (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Szita László könyvvizsgáló

 

Marton István: Ez az a napirend, amiért tulajdonképpen a soron kívüli közgyűlést mindenképpen össze kellett hívni. A napirend felett a vitát megnyitom.

Röst János (Ügyrendi): Ügyrendi javaslatom lényege a következő: a “Vita” címszó 18. § (1) bekezdés azt rögzíti, hogy a napirendi pont vitája az előterjesztés ismertetésével kezdődik, az után rövid értelmezést kérő kérdéseket lehet feltenni legfeljebb egy percben. Utána kezdődik az érdemi vita. Én arra kérném Polgármester Urat, hogy ismertesse a napirendi pontot. Egyébként az összes többit, ami ez után következik, majd kérdezze meg a képviselőket, hogy van-e kérdésük, és azt követően a bizottsági elnök, stb. hozzászóló.

Marton István: Én nem látom ilyen szomorúnak a helyzetet. A bizottsági elnökök, ha elmondják a szakbizottság véleményét, az én értékelésem szerint, az nagy mértékben elősegítheti a munkát, még ha esetleg ebben az esetben ez nem is igaz. De semmi gond ezzel. Én az előterjesztés ismertetését a múltkori alkalommal megtettem. Most megtehetem a kiegészítését. Nevezetesen a múltkor még tájékoztató formájában, de ahogy említettem már akkor is, 99,5 %-os készültségben itt lévő költségvetés-tervezet, az akkori vita során elhangzott néhány kifogást megvizsgálva, annak jogosságát elfogadva érdemi módosítás, az néhány, a Szociális és Egészségügyi Bizottság kompetenciájába tartozó alapnál van. Aki meg végignézte ismételten, az tudja, miről beszélek, és hát, ami talán a legnagyobb módosítás benne, hogy a két kiskanizsai Képviselő Úr kérésére a temetői ravatalozó felújítása helyett az orvosi rendelőknek a sorra vételét, a felújítását vettük be. Ezen kívül csak olyan formailag érdektelen technikai számváltozások vannak, amelyek ugye az akkori anyagban még értelemszerűen nem szerepelhettek, lévén, hogy nem ismertük a pontos normatívákat. De aki végignézte, az látja, hogy nincsen érdemi különbség. De, hogy Önnek azért igaza legyen, elmondom, ha az 1. számú mellékletet nézzük, ami Alfája és Omegája a költségvetésnek papíron, hogy az elmúlt esztendőhöz képest az SZJA 10 %-ról 8 %-ra csökkentése és a normatív támogatások elég drasztikus, nominális értéken való csökkentése miatt 500 millió költségvetési bevételtől esünk el, és akkor ugye még nem beszéltünk az infláció korántsem áldásos hatásáról. A lényeg az, hogy az elmúlt esztendőben a működési célú bevételek az idei évben 1.240 millióval lesznek kevesebbek. Ez ugye központi leosztás eredménye. Én nem kívánom ezért érdemben elmarasztalni a Kormányt, mert ezt megtette, megtette. Joga volt hozzá, megvan hozzá a parlamenti többsége. De míg az elmúlt esztendőben 15.852 milliót meghaladott a működési célú kiadás, úgy ezt ebben az esztendőben 760 millióval csökkentettük. Félelmetesen nagy szám, mert ebben az esztendőben ez 15.095 millióra van tervezve. Ezen kívül ugye – hát, ha már felszólított, akkor ugye nyilván szó esik majd a hiányról, arról a hiányról, amit Önök az előző ciklusban, egészen pontosan annak is az utolsó két esztendejében sikeresen felhalmoztak, de én a részletekbe nem kívánok most mélyebben belemenni. Nyilván a vita során lesznek olyan kérdések, hogy részletkérdésekkel is foglalkoznom kell. A dolog lényege az, hogy ebben a pillanatban a költségvetési főösszeg, az megközelíti a 19,5 milliárd Ft-ot, ami nyilván a március 29-i zárszámadás alkalmával változni fog, érdemben nőni fog. Elég, hogyha itt megnézzük a 2005-ös, 2006-os előző évi pénzmaradványokat, áthúzódó dolgokat. Tehát gyakorlatilag ahhoz, hogyha valaki néz bennünket, könnyű legyen megjegyezni, mintegy 20 milliárdos költségvetése van a városnak. Tőlünk valamivel nagyobb városnak, mondjuk Kaposvárnak 21 milliárd. Tehát még akár elégedettek is lehetnénk, de én személy szerint sem vagyok az. Én ennyit kívántam elmondani. Nem kívánom megismételni a múltkori közgyűlésen általam viszonylag hosszasan taglalt részleteket.

Tóth László: Én is szerettem volna Röst képviselőtársamhoz csatlakozni, és lehet, hogy tévedtem, mert ügyrendi gombot kellett volna megnyomni. Én azt szerettem volna javasolni, hogy ugye mindenki előtt ott van az írásos anyag, hogy először hallgassuk meg a könyvvizsgáló urat, illetve annak a képviselőjét, aztán ezt követően Dr. Kelemen Marcell jegyző urat, hogy mi a véleménye a költségvetésről, illetve az előírt egyeztetésekről, alaki, formai feltételei rendben vannak, majd hangozzanak el a bizottságoknak a véleményei. Ezt követően a frakciók, majd pedig a képviselők véleményalkotására kerüljön sor. Tehát én ezt szerettem volna javasolni, de hát akkor most már elindult a vita az SZMSZ szerint, akkor szeretném, mint a Pénzügyi Bizottság elnöke ismertetni a 17/2007. számú Pénzügyi bizottsági határozatot, ami azt mondja, hogy 3 igen és 3 tartózkodás mellett egy megfogalmazott véleményt nem fogadott el, és a költségvetést nem támogatja. Ugyanis annyi előzménye van a dolognak, hogy az Állami Számvevőszék ismert vizsgálata, megállapításai alapján szóvá tette, hogy nem volt jellemző az elmúlt időszak költségvetési rendelet-tervezetének elfogadásánál, hogy a Pénzügyi Bizottság írásos véleményt, állásfoglalást tesz le a képviselőtestület asztalára. Ezt a Pénzügyi Bizottsághoz testálja a jogalkotó, és ezért úgy gondoltam, először, meg utoljára, mint a Pénzügyi Bizottság elnöke, hogy megkímélve bizottsági társaimat, csináltam egy írásos előterjesztést, amely ott van Önök előtt. Abból két mondatot vontam vissza, és ezt tettem fel szavazásra, és ugye, ha mindenki megnézte az anyagot, lehet erről majd vitatkozni a költségvetés tárgyalása során, de jegyzőkönyvbe azt mondtam, hogy van egy olyan kötelezettségünk, hogy a Pénzügyi Bizottságnak véleményezni kell a 2007. évi költségvetési tervezetet, felolvasnám és javaslom, hogy az utolsó mondatával zárjuk le a napirendi pontot, és ezt tettem fel szavazásra, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2007. évi költségvetési rendelet-tervezetét a fenti észrevételekkel a Pénzügyi Bizottság közgyűlési megtárgyalásra alkalmasnak tartja. Kérem szépen, nem irományt terjesztettem a Pénzügyi Bizottság elé, mint a mai Zalai Hírlapban megjelent, hanem egy állásfoglalást, egy javaslatot. Ehhez FIDESZ-es bizottsági tagtársaim részéről módosító indítvány, vélemény, észrevétel nem érkezett meg, tehát a Pénzügyi Bizottságnak van egy határozata. Egy elutasító, nemleges határozat is vélemény.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és a maga szemszögéből megvizsgálta, és egyhangú határozatával a közgyűlés számára alkalmasnak találta.

Bizzer András: A Pénzügyi Bizottság keddi ülésén azért történt az, ami megtörtént, mert a Pénzügyi Bizottság MSZP-s elnöke egy egyoldalú és elfogult véleményt szeretett volna elfogadtatni a Pénzügyi Bizottság egészével. Mindenféle előzetes egyeztetés nélkül a Pénzügyi Bizottság ülésén került elő egy kétoldalas vélemény egyetlenegy példányban. Szünet nem lett elrendelve, így nem volt lehetőségünk érdemben módosítani az egyoldalú véleményt, mely finoman szólva nem fejti ki az igazság minden szeletét. A közgyűlésben lévő új többség önkormányzati képviselőjeként nem hagyhatom, hogy ismét félretájékoztassák a kanizsai embereket. Nem hagyhatom, hogy szó nélkül maradjon, hogy miért is került nehéz helyzetbe a város költségvetése. Nem hagyhatom, hogy ne beszéljünk arról, hogy több mint 500 millió Ft-tal kevesebből gazdálkodhat Nagykanizsa a 2007-es évben a kormány megszorító költségvetése miatt. Nem hagyhatom, hogy elfeledkezzünk arról, hogy az előző önkormányzati vezetés állította a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági pályára a várost. És ez nem hátramutogatás. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a kedvezőtlen gazdasági folyamatokat csak hosszútávon, egy-két év távlatában lehet helyrehozni. Ez pláne így van akkor, mikor a kormány pénzeket von el az önkormányzatoktól, és ez által is egyfajta kényszerpályára állítja őket. Hadd mondjak egy példát arról, hogy miért csak hosszútávon lehet helyrehozni bizonyos kedvezőtlen gazdasági folyamatokat. Itt van például a munkanélküliség problémája. Bizonyos politikai erők teljesen igazságtalanul - hisz nekik köszönhető a jelenlegi rossz helyzet - már most, pár hónap elteltével támadják a közgyűlésben lévő új többséget a munkanélküliség problematikája miatt. Teszik ezt annak ellenére, hogy a FIDESZ által kidolgozott program alapján a közgyűlés már meghozta a szükséges munkahelyteremtő intézkedéseket. Az iparűzési adókedvezményt növeltük és bevezettük a 300.000 Ft-os munkahelyteremtő támogatást. Persze ahhoz, hogy ezek az intézkedések beérjenek, idő kell. Legalább 1-2 év. Természetesen a munkahelyteremtő intézkedések az első időszakban plusz terheket rónak a költségvetésre. Azaz jól látszik, hogy a kedvezőtlen gazdasági folyamatokat csak úgy lehet megfordítani, hogy az átmenetileg plusz terheket ró a költségvetésre, azaz a működési hiány növekszik. De csak átmenetileg. Ez az ára annak, hogy helyrehozzuk a hibákat, melyeket még az előző városvezetés követett el. És ez az ára annak is, hogy megteremtsük azt a jövőt Nagykanizsának, amelyre minden kanizsai büszke lehet. Mi, az új többség a közgyűlésben ezért dolgozunk, és ezért nem hagyhattam, hogy a Pénzügyi Bizottság véleménye hamis képet fessen a város jelenlegi költségvetéséről. Tehát ezért nem szavaztam meg a Pénzügyi Bizottság elnöke által előterjesztett egyoldalú és hamis véleményt. Ugyanakkor a költségvetéssel egyetértek, és ezt az is bizonyítja, hogy a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottságban egy nappal a Pénzügyi Bizottság ülése előtt megszavaztam a költségvetést, és tárgyalásra alkalmasnak tartottam. A Zalai Hírlap oldalain a Pénzügyi Bizottság elnöke a valóságnak nem megfelelő feltételezésekbe bocsátkozott akkor, mikor azt állította, hogy kellemetlen helyzetbe kerültem, és ürügyet keresek a Pénzügyi bizottsági szavazatom megváltoztatására. Nem keresek ürügyet. Ma is így szavaznék és ezt büszkén vállalom. Büszkén vállalom, hogy leszavaztam a Pénzügyi Bizottság elnöke által előterjesztett egyoldalú és hamis véleményt. Mindenkinek meg kell értenie, hogy ez nem a költségvetés leszavazását, hanem a védelmét jelentette.

Tóth László (Ügyrendi): Bizzer képviselőtársam gondolatait hallgatván egy kínai bölcsnek a következő mondása jutott eszembe: nagy csapás, ha valaki nem elég elmés, hogy jól beszéljen, és se nem elég okos, hogy hallgasson. Meg szeretném kérdezni Bizzer képviselőtársamat, hogy melyik, általam hamisnak tett észrevételemet tudja megcáfolni? Mindenki előtt ott van az anyag. Visszautasítom! Ön rágalmaz engemet! Ezt visszautasítom! Mivel nem ért egyet Bizzer úr, amikor azt mondom, és azt javasoltam a Pénzügyi Bizottságnak, hogy bevételek tervezése a központi költségvetés, a helyi rendeletek, az önkormányzat szerződésállománya révén megalapozott? Hogy a kiadási oldalon a működési előirányzatok a feladat ellátását a hivatal és az intézmények működését várhatóan biztosítják? Összefoglalva megállapítható, hogy a 2007. évi költségvetési rendelet-tervezet következetes és szigorú végrehajtása várhatóan biztosítja a likviditást, az önkormányzati feladatok ellátását? Kérem szépen, legyen szíves, mondja meg konkrétan, ebben az anyagban mi nem felel meg a valóságnak! Ha pedig csak rágalmazni tud, akkor felszólítom, mint egy droidot, hogy hagyja el a termet!

Marton István: Ebben mi volt az ügyrendi? Legközelebb, ha valaki ügyrendi gombot nyom, … az egy más ügy, akkor is megadom a szót, mert egyébként Ön ….. na látom, azt a másik jelentkezését éppen visszavonta, úgyhogy akkor ezt nem ügyrendiként kezelem érdemben. Azért, amit a Tóth úr mondott, amellett én nem mennék el szó nélkül. Bizony, ebben az anyagban van olyan, amit nem lehet elfogadni amellett, hogy olyan is van, amivel tökéletesen egyetértek. Egyetértek azzal, hogy a bevételek tervezése a központi költségvetés, a helyi rendeletek, az önkormányzat szerződésállománya révén megalapozott. Tehát azt mondja a Tóth úr, hogy megalapozott. A kiadási oldalon a működési előirányzatok a feladat ellátását a hivatal és az intézmények működését várhatóan biztosítják. Ezzel is egyetértek. Azért így terveztük. Összefoglalva megállapítható, hogy a 2007. évi költségvetési rendelet-tervezet következetes és szigorú végrehajtása várhatóan biztosítja a likviditást, az önkormányzati feladatok ellátását. Ezzel a mondattal meg tökéletesen egyetértek. Viszont több minden van, amivel én személy szerint sem tudok egyetérteni. A kényszerhelyzet okán, de most itt az egészről van szó. Például ….. nyilván, majd Ő is el fogja mondani, én elmondom a bizottsági álláspontot kritizáló véleményemet. Képviselő Úr! Ha megadja nekem a szót, mint levezető elnöknek, akkor hadd fejezzem be a gondolatmenetemet. Bocsánat, én pontosan azért szólok most, mert nem szeretném, ha itt elmérgesedne a helyzet. Eddig talán …. mert úgy vettem észre, hogy Tóth képviselő úr bőven felkapta a vizet, Bizzer úr meg enyhén. Ennyi. Tehát meg fogja kapni Ő is a szót. Én most egy közbeékelő szakmai pihentetőt tartok Fodor úr, többek közt az Ön tiszteletére is. Tóth úr azt mondja: a következő évek költségvetésében számolni kell az adósságszolgálat növekvő terheivel, melyek forrását szintén biztosítani kell. Például ez az a mondat, amivel tökéletesen nem tudok egyetérteni, mert nyilván itt, aki elolvasta a Szita Lászlóéknak az álláspontját, az pontosan tudja, hogy miről szól a történet. Nem nőhet az adósságállomány a következő években, és relatíve már az idei esztendőben se nő, de erre most én még nem óhajtok kitérni.

Bizzer András (Ügyrendi): Én azt mondtam, hogy hamis színben tünteti fel a vélemény a költségvetést, mert egyoldalú. És azt is említettem, az igazság minden szeletét nem fejti ki. Tehát, ami benne van, az ugyan igaz, de egyoldalú a vélemény, és nem mutat arra rá, hogy például a hiány, az miért növekszik. Nem mutat arra rá, hogy 500 millió Ft-tal kevesebből gazdálkodhat Nagykanizsa Megyei Jogú Város. Sőt, a megoldást sem fejti ki. Tehát bírálja a költségvetést a hiány miatt, de azt nem mondja meg, hogy hogyan csökkentse a hiányt a költségvetésben. Tehát ez abszolút egyoldalú, és a megoldásokat nem tartalmazó vélemény, ami abszolút elfogadhatatlan a számomra.

Marton István: Azért én Önt kiegészíteném annyival, hogy a hiány nem növekszik. A hiány növekedett. És majd itt, gondolom, később elhangzik, hogy most milyen csökkenő pályára sikerült állnunk. De mivel én készültem a Tóth úr által felvetettekre, ezért bátorkodtam magammal elhozni a 217/1998-as kormányrendeletet az államháztartás működésének rendjéről. Annak, ha jól emlékszem, a 29. §-ának (9) bekezdését szó szerint felolvasom Önöknek. Mindenki értelmezze, ahogy akarja, illetve, ahogy tudja. A polgármester a képviselőtestület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt – tehát tárgyalni kellett a bizottságoknak. A Pénzügyi Bizottság által véleményezett, valamint az önkormányzatokról szóló törvény 92/A. és a 92/C. §-k alapján szükséges könyvvizsgáló írásos jelentését is csatoltan tartalmazó rendelet-tervezetet. Ez én, aki már elég régen tanultam a magyar nyelvet, úgy értem, hogy ahol kell az írás, azt ez a törvény feltünteti. Ez három gondolatkör, ha valaki figyelt, ennek az összekapcsolása. Az első az volt, hogy a bizottságoknak meg kell tárgyalni. Még véleményt se kell nekik mondani, csak meg kell tárgyalni. A Pénzügyi Bizottság által véleményezett – de, hogy az a vélemény hogyan hangzik el, szóban, írásban, ne adj Isten, ideküldik CD-n, vagy akárhogy akarják, vagy elmondja az elnök, vagy elmondja valamelyik meghatalmazott bizottsági tag, ugyanis nem mindegyik Pénzügyi bizottsági elnök, akit én ismerek, felkészült szakember. Hála Isten, ez nálunk nem így van. Tudok olyanokról, hogy bizony a legjobbnak tekintett szakember szokta elmesélni a költségvetés vitájánál a Pénzügyi Bizottság véleményét. Tehát én csak azért mondom ezt, mert nem szeretem, ha valami, ami egy adott lehetőség, az olyan elbírálás alá esik, mintha csak az lenne az egyetlen út. Tehát a Pénzügyi Bizottság által véleményezett, és ezért én úgy gondolom Tisztelt Elnök Úr, hogy bármekkora is a felkészülése, ismerem a munkáját jó néhány esztendeje, már mondjuk, több mint egy tucat éve, de itt Ön hibázott. Hibázott, mert… nem azért, mert dolgozott, azt én köszönöm, hanem azért, mert a véleményt nem csiholta ki a szakbizottságából, mert olyan trükkösen közelítette meg a kérdést, hogy hát ezt bizony nehéz lett volna megállapítani.

Balogh László: Nyugtatólag szeretnék szólni. Néhány mondat a költségvetésről, nem napirend előtt, hanem napirend alatt, elnökként, közel öt percben. Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság majdnem egyhangúlag elfogadta a költségvetést. 5 igen, 1 tartózkodás az eredmény. Zárójelben jegyzem meg, végre volt ellenvélemény. A költségvetés elfogadása – tételmondat – a mindenkori városvezetés felelőssége. Ehhez képest a nem városvezető frakciók tagjai is megszavazták, illetve tehát most nekünk el kell elfogadni, ha úgy gondoljuk. Forráshiányos, éppen ezért költségtakarékos év elé nézünk, magas működési hiánnyal és hiteltörlesztéssel. De ennek a nagyon rossz költségvetési helyzetünknek nem mi, a jelenlegi városvezetés vagyunk az okai, hanem a központi kormányzati intézkedések és az előző városvezetés. Ennek alapján mondhatjuk ugye, hogy soha ilyen helyzetben nem volt a város, pont, pont, pont. Ennek ellenére sikerült elérnünk a költségvetés nem túl stabil, de egyensúlyát. Örömöm, hogy az intézményrendszerünk a megszorítások ellenére működőképes, de benne a legnagyobb bánatom, hogy elhasználódott épületek, eszközök felújítására, cseréjére, pótlására a tervezett keret kevés. Mégis az előző tárgyaláshoz képest elmondhatjuk, emelkedett az intézmény-felújítási keret – zárójelben, cinikus vagyok – 1 millió Ft-tal, így 51 millió Ft jut rá. Tehát az intézmény-felújításra. Ez 0,3 %-a a költségvetésnek. Tudjuk, tudom, sőt erőteljesen mondom, ez kevés. Ennek tízszerese kellene 10 éven keresztül, de ennek sarát nem mi visszük el. Ennek ellenére mégis elfogadom a költségvetést, mert emlékszem, hogy például 2003-ban, az előző ciklus első évében intézmény-felújításra nulla, azaz nulla Ft jutott. Egyéb konkrét észrevételeim, javaslatom: javaslatom volt a Huszti téri körforgalom a 3. számú választókerület képviselőjeként. Mi van ezzel az elképzeléssel? – kérdezem tisztelettel Polgármester Urat. Aztán, az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság és a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság közös javaslata a szoborötlet pályázat után – nem rég volt ez az ülés, hogy a köztéri alkotások felállítására és megújítására legyen a költségvetésben 5 millió Ft. Muszáj, hogy ezt is elmondjam. Aztán a civil szervezetek támogatására a 12. számú mellékletben a tavalyi 1 millió Ft helyett gesztus jelleggel 2 millió Ft-ot javasolnék. Forrása legyen akár a verseny- és élsport 70 millióról 85 millióra emelkedő keretösszege. Ebből akkor tehát 84 millió Ft maradna. Végső soron mindkettő civil szervezetekről szól. Jó üzenet lenne ez az eszmélődő, erősödő civilek számára. De megjegyzem, tudják a civilek is remélhetőleg, hogy a civileket a költségvetésben egyébként több százmillió Ft-tal támogatjuk. De a Civil Alap jelképes értékű, ezért javaslom 2 millió Ft-ra való emelését. A zárszámadás és a pénzmaradvány elszámolása során, kérdezem, lehet-e módosítani, javítani néhány nekem, szféráimnak fontos kisebb tétel kisebb módosítása érdekében, mert lenne még néhány konkrét kisebb javaslatom, de a városi költségvetés egésze érdekében javaslataimban önmérsékletet tanúsítok. Ezzel együtt szférám, az oktatás, kultúra, ifjúság, sport érdekeinek is képviselőjeként vigasztal sanyarú helyzetünkben az, hogy a nálunk látszólag jobb helyzetben lévő Zalaegerszegen például még drasztikusabb intézkedéseket hoztak, viszont nálunk az oktatási és kulturális szférában már kevésbé vannak tartalékok. Tehát takarékossági intézkedéssorozat inkább más szférát kell, hogy érintsen. Továbbra is hiszem, hogy az oktatás és a kultúra, azaz a gyermek a legjobb befektetés. Ne feledjük, soha nem látott pedagógussztrájk közeledik a pedagógusfoglalkozatásra vonatkozó törvényi változások miatt, s a kisiskolák jövője kétséges. Reform helyett drasztikus forráskivonás van központilag, ami egyenlő megszűnő támogatásokkal, plusz befagyasztott bérekkel, központilag, és továbblépve szféráimon, azt se szeretném, ha a kultúra, például a kanizsai kulturális centrum, azaz a közművelődés és annak finanszírozása a gazdaságpolitika áldozatává válna. Egyetlenegy jelzésértékű, szimbólumjellegű felvetésem hadd legyen. Szeretném, bizottsági határozat is van rá, ha a Thúry György Múzeum 400 eFt-ot kapna a diákok ingyenes múzeumlátogatására. Ezt kérem tisztelettel Polgármester Úrtól. A sport – és rátérve a sportra – kevésbé sérült, sőt úgy tűnik, sportosabb időket élünk, mint tavaly. Ha minden sportos tételt összeadunk, akkor kijön a költségvetés 1 %-a sportos támogatásként. Ha az összköltségvetés sarokszámából ugye a hiteleket és a TB, OEP finanszírozást levesszük, így kell ezt érteni, körülbelül 150 millió Ft-ot jelent ez az 1 %, benne, bevallom, a diáksport, tömegsport, szabadidősport a bevallott prioritásunk. Összefoglalva, idézem múltkori önmagamat, forráshiányos időkben a szinten tartás is lehet előrelépés, ha kijelöljük a prioritásokat. Így legyen. Én ezért megszavazom a 2007. évi költségvetést.

Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, két határozatot hozott. Felmerült a likvidhitelnek az 500 millió Ft-os plafonja, melyet 3 igen, 1 tartózkodás, 2 nemmel nem támogatott, és a költségvetést az önkormányzatnak, a közgyűlésnek tárgyalásra alkalmasnak találta.

Bogár Ferenc: A 2007. évi költségvetés megítélésem szerint alapjaiban elhibázott, és nem támogatható, ugyanis a megítélésem az, hogy 800 millió működési hitelt nem lehet kezelni. Javaslom, hogy újra tekintsük a teljes költségvetést, ennek részeként a Polgármesteri Hivatal 5 milliárdját, az intézmények és kht-k költségvetését is. E sommás megállapításomon túlmenően azért egy-két dolgot szeretnék elmondani. Én az előttem szólóktól eltérően úgy ítélem meg, hogy az előttünk álló költségvetés a visszalépés költségvetése, fantáziátlan, koncepciótlan. Csupán arra szorítkozik, hogy megfeleljen az elmúlt 16 év költségvetés gyakorlatának, nem beszél fontos kérdésekről, megkerüli a problémákat, nem tartalmaz kitörési pontokat, és nem ad választ a jelen kor problémáira. Az üzleti világban, ha valaki talpon akar maradni, akkor nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy csak a múlt hibáival foglalkozzon, és szidja a fennálló rendszert, mert akkor rövid idő és út alatt lehúzhatja a rolót. A vezetésnek arra kell koncentrálnia, hogy az adott helyzetet tényként elfogadva mit kell tennie ahhoz, hogy abból az általa irányított szervezet jól jöjjön ki, és fejlődni tudjon, mert ezért kapja a fizetését. Ebből kiindulva én azt találtam, hogy városunk vezetésének is van elképzelése a működő rendszerek megváltoztatására, válasza a finanszírozás problémáinak a megoldására. Sajnos ismét csalódnom kellett. Balogh László képviselőtársam által elmondottakat messzemenően tiszteletben tartva azért engedje meg, hogy példámat az oktatásügyből vegyem, mint az egyik legnagyobb költségvetési tétellel rendelkező szervünkről. Nem készült elemzés arról, hogy milyen hatása lesz az életbe léptetett óraszámcsökkentésnek, milyen megtakarítás lenne elérhető intézmények összevonásával. Salgótarjánban ismereteim szerint azt vizsgálják, hogy egy intézményként működtetve például az általános iskolákat milyen megtakarítást érhetnének el a rugalmas helyettesítésekkel, a nyelvtanárok teljes óraszámának a kitöltésével, a szaktanár-hiány megoldásával, és lehetne még sorolni. Ezt a változtatásra való hajlandóságot, az újításra való készséget hiányolom az előterjesztők részéről. Ha mi valóban a régiók kapuja kívánunk lenni, akkor ehhez a városnak többet kellene megmutatnia magából. Többet kellene mutatnia tudatosságban, távlatosságban és merészségben. Példaként említhetném sokkal kisebb községeket és városokat, Gelsét, Letenyét vagy Zalaszentgrót példáját, akik meg merték fogalmazni azt, hogy milyen nagy távlati céljaik vannak, és tudatosan építik azt. Így hiányzik egy polgármesteri program, és nem politikai programra gondolok, amely tartalmazná ezeket az elemet. Ez többszöri kérésünk ellenére a mai napig nem látott napvilágot, és ennek hiányában is lett ilyen vérszegény, csak a túlélést megcélozni tudó a mostani költségvetés tervezetünk. Egy áltagos kanizsai ember semmit sem talál ebben a költségvetésben, ami az ő életét javítaná. Sőt, fenntartási kiadásai a megemelkedett közüzemi díjaknak is köszönhetően és sok más változásnak, például 4 %-nak beígért életszínvonal csökkenésnek, radikálisan nőttek. 2007-ben tehát nem lesz tisztább, nem lesz szebb, és nem lesz jobb úthálózattal rendelkező város Nagykanizsa. Munkahelyteremtő beruházásról szó sincs a költségvetésben – Bizzer úr is csak a 40 milliós elengedett tételt említi. A várva várt autópálya kapcsán sem körvonalazódik semmi elképzelés konkrétan, a költségvetés tervezetben egy tételt találtam, a 10 millió Ft-os megújuló energia városa projektre elkülönített pénzösszeget, ami azonban csak a tervezésnek a díját tartalmazza, melyből legjobb esetben is két-három év múlva teremtődnek munkahelyek. Tételesen egy-két észrevételem a rendelet-tervezethez. Az előző közgyűlésen kértem, hogy a mellékletek azonos szemlélettel kerüljenek elkészítésre, vagyis tartalmazzák a 2005. évi tényadatokat, a 2006. évi várható teljesítést, hogy össze lehessen hasonlítani a 2007-es tervszámokkal. Ez a 4-16-ig terjedő mellékletben továbbra sem lett megteremtve, és így csak találgatni lehet azt, hogy ezek a számok mekkora növekedést tartalmaznak. Nehéz megállapítani így, hogy a költségvetésből például átengedett előirányzatok nagyságrendje mennyire változott, és mondjuk a városüzemeltetési feladatokra tervezett kiadások nagyságrendjének változását mi indokolja, és milyen mértékű. Szerettem volna, hogy ha ezt meg tudtuk volna oldani. A rendelet 10. § (7) bekezdésében lenne egy észrevételem. A rendelet-tervezet fent hivatkozott szakasza a céltartalékkal való gazdálkodás jogkörét a Polgármester Úrra ruházza át. Itt nem a 10 millió Ft-os átcsoportosításról beszélek, hanem magáról a céltartalékról. Ennek a nagyságrendje megítélésem szerint azt igényelné, hogy ezt a jogkört továbbra is a közgyűlés magának tartsa fenn. A 16. melléklethez lenne egy módosító indítványom. Döbbenetes, hogy városunkban az elmúlt évtizedben több haláleset történt az egykoron elhibázott tervezésű termofor kémények miatt. Az elmúlt napokban egy újabb tragédia, egy 16 éves ifjú hölgy halála ismételten felhívja erre a figyelmet. A kéménybélelési programot szerintem, fel kellene gyorsítani, ezért javaslom, hogy a 16. mellékletben a termofor kémények felújítására elkülönített önrészünk mértékét, amely jelenleg 25 millió Ft, ennek megfelelően emeljük fel, amennyire lehetséges. A 4. számú melléklethez: túlságosan kevésnek találom a piaci és temetői bérleti díjból befolyt összeget. Az elmúlt évek tényszámait megnéztem, azt hiszem, hogy ezen a területen még lehetne mit javítani. Ha szükséges, akkor egy fokozott ellenőrzést ehhez teremtsünk meg. A 11. melléklethez: soknak találom a köztisztasági feladatok ellátására előirányzat 114 millió Ft-os összeget, ez ugyanis a város gondozottságában nem nagyon köszön vissza. Jó lenne látni, mögötte a szerződés mit tartalmaz, és van-e lehetőség arra, hogy ennek nem teljesülése esetén a részünkről előre megállapított pénzből valamennyit visszatartsunk? A 14. számú melléklethez: ezelőtti közgyűlésen szintén szóltam a Szabadhegyi utcához területszerzésre beállított 45 millió Ft-ról. Megítélésem szerint ez továbbra sem indokolt, és a jelen helyzetben, amikor minden millió Ft-nak helye van, gondoljuk meg, hogy ez a ráfordítás mennyire szükséges most, és esetlegesen ettől el lehetne-e tekinteni. A másik dolog, én fontosnak tartom azt, hogy presztízsberuházásokat és egyebeket tegyünk, de egy példaként, nem látom időszerűnek a Nagy-Magyarország emlékmű díszkivilágítását sem, gondoljuk át, hogy esetleg ezt el tudnánk-e tenni a következő évre. És egy-kettőt még lehetne említeni. Ha minden millió Ft-nak helye van, akkor ezeket a dolgokat ütemezzük egy kicsit át. 15. melléklethez: ugye Volán részére a 20 %-os költségemelés mellett még 78 millió Ft-os támogatást is átadtunk. Tekintettel arra, hogy az újra beállt 33-as még esetleg valamennyi költségvonzatot még tartalmazhat, ezt is soknak tartom. Befejezésként a közgyűlésnek a tisztelt figyelmébe ajánlanám a könyvvizsgálói jelentés 8. oldalán a 4. pontból a következőket: a működési célú költségvetés egyensúlyának likvidhitellel történő biztosítsa a problémák egyik évről a másikra történő elodázását jelenti. A költségvetésben kiemelt feladatként kezelt intézmények, szervezetek működéséhez szükséges források biztosítása hosszabb távon nem tartható fenn, ezért olyan döntések, intézkedések szükségesek, amelyeknek hatására a működés költségvetési szerkezete tartós hatást kiváltó módon változik. És itt csatolnék vissza az elmondottakra, amit először elmondtam, ennek a függvényében, és azt kérem a tisztelt közgyűléstől, hogy gondolja át döntését, és újratárgyalásra tegye át a költségvetés-tervezetet.

Marton István: Úgy gondolom, hogy elvétette a helyszínt. Amiket Ön felsorolt, azt a bizottsági üléseken kellett kitárgyalni, de gondolom, ez meg is történt. De hát nem baj, hogy elmondta, viszont mégis csak a két javaslattevő, ugye az egyik volt a Röst úr, a másik meg a Tóth úr, hogy milyen legyen a vita sorrendje, én a Tóth úr féle rendszer mellett voksolok, tehát ez után most sorban először a bizottsági elnököknek adom meg a szót.

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság megtárgyalta a költségvetést, és 6 igen, 3 nem szavazattal tárgyalásra alkalmasnak találta a közgyűlésnek.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság 5 igen, 2 tartózkodás mellett támogatta a költségvetés tárgyalását. Egy-két apró kiegészítést tennék, ami a bizottságon elhangzott. A bizottság javasolja, hogy a működési célú pénzeszközök vonatkozásában a költségvetés tervezése során az eddigi egy keretösszegben megfogalmazott igényeket három, jól elkülöníthető csoportba sorolja. Mind a három csoportba szociális-egészségügy, sport, kultúra, a jövőre vonatkozóan pályázatot írjon ki. Tehát a teljes összegre, ne legyen előre címkézett. Ez főleg a következő költségvetési időszakra vonatkozik. Ugyanakkor a Városüzemeltetési Bizottság kéri, hogy a Kalmár utca területszerzésre ebben az olvasatban nem szerepel, ezt később megbeszéltük, hogy ebben az évben valószínű, hogy erre nem kerül pénz. Az Ipari Park mellett egyéb városi területszerzésre is lehetőség legyen. Itt elsősorban az Eötvös tér 1-3. környékén még van magántulajdon, annak a területszerzésére, illetve az Erzsébet tér 12-13. bontás – ez a volt 19. udvara, amennyiben az év közbeni módosításokba pénz kerül, akkor szeretnénk ezeket az idén még megvalósítani.

Dr. Károlyi Attila: Lecsengett ez az elég, számomra elég megalázó vita itt az imént a Pénzügyi Bizottság elnöke, illetve tagjai között. Én nagy tisztelettel arra kérném a Tisztelt Elnök Urat és a Képviselő Urakat, hogy ezeket a problémáikat a Pénzügyi Bizottságnak, vagy éppen egy illetékes bizottságnak az ülésén tisztázzák. Én nem vitatom el a jó szándékot a Tóth elnök úrtól, sőt nem vitatom el a jó szándékot a Bizzer képviselőtársamtól és a Karádi képviselőtársamtól sem. Én csak arra kérem Önöket, hogy kíméljenek meg a jövőben bennünket ettől, és a vitáikat folytassák el a Pénzügyi Bizottságban.

Marton István: Nem véletlenül volt az én nyugtató egy-két percem, ami azért, úgy gondolom, hogy szakmailag is talán ért valamit.

Tóth László: Az önkormányzati munka talán legizgalmasabb része minden év elején, januárban, februárban zajlik Ekkor készül a költségvetés, ekkor dől el, hogy a tervekből, ígéretekből mit lehet valóra váltani. A költségvetés tervezésekor a fő cél az, hogy olyan költségvetésünk legyen egyrészt, amely végrehajtható, másrészt biztosítsa, hogy a város ugyanúgy, mint az elmúlt években, kiegyensúlyozott és rendezett pénzügyi helyzetben működjön és valósíthassa meg azokat a célokat, amelyeket meghatározunk az éves programokban. Amikor a 2007. évi költségvetésről beszélünk, akkor nem kerülhető meg, hogy ne szóljunk az elmúlt négy évről. A 2002-2006 közötti ciklusban jelentős fejlődésen ment át Nagykanizsa. A 2002-ben megalakult önkormányzat hamarosan letette a Kanizsa Fejlesztési Tervet, aminek ütemezését évről, évre a költségvetésbe beépítettük, s a konkrét fejlesztési elképzelések forrásoldalát állami, illetve Európai Uniós forrásokból is biztosítottuk. Jelen költségvetés tervezete megfelel a jogszabályi és törvényi kötelezettségeknek. Tartalmát tekintve viszont az látszik ebből a költségvetésből, hogy ez egy alapvetően konzervatív szemléletű költségvetés, melyet Benjamin Disraeli 19. századi angol miniszterelnök szavaival tudnám jellemezni: “A konzervativizmus nem nyújt megoldást a jelenre, és nem készül fel a jövőre.” Tisztelt Közgyűlés! Nagyobb felelősséggel kellene a jövőről gondolkodni. Az ötödik önkormányzat nem alkotta meg a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési és beruházási koncepcióját, így elmaradt a prioritások meghatározása is. A célok és feladatok a képviselőtestület gazdasági programjában kellene, hogy megfogalmazódjanak, egységes keretet nyújtva a feladatellátáshoz. Tisztelt Polgármester úr! Mint tudjuk, rossz fa nem hozhat jó gyümölcsöt. Annak a közgyűlésnek, amelynek nincsen stratégiája, taktikája, ebből következően nincsenek meghatározott prioritásai, csak olyan költségvetési rendelet-tervezete lehet, amilyen most Önök előtt fekszik. Jelen előterjesztés nem vádolható a fejlesztések költségvetése büszke címmel. A költségvetés elfogadása nemcsak politikai kérdés. A költségvetési rendelet-tervezettel kapcsolatos fenntartásaink, aggályainkat négy pontban szedtem össze röviden:

1. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv nagykanizsai vonatkozásairól említést sem tesz. Emellett szíves figyelmükbe ajánlom a költségvetési rendelet tervezet 22. számú mellékletét, amelyben Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évi Európai Uniós projektjeit sorolja fel. Ha ott nem látnak semmit, akkor nem a szemükkel van a baj. Ott valóban nincs semmi sem, azaz üres a táblázat.
2. Ezen felül egyéb koncepcionális problémák is jellemzik szerintünk: nem számol a déli elkerülő út megvalósíthatóságának előkészítésével, pályázatokra nevetségesen kevés önrész van biztosítva, például nem számol a sétakerti rekonstrukcióval, a városi uszoda termálmedence beruházását meg sem említi, a Bartók 1. kérdését is nyitva hagyja, és most sorolhatnám, és itt abbahagyom.
3. Az út- és járdaépítésre, karbantartásra szánt összeg a tavalyihoz képest jelentősen csökkent.
4. A benyújtott költségvetési rendelet-tervezet oly mértékű működési hiánnyal számol, mintegy 800 millió Ft-tal, ami az önkormányzat jövőbeni működőképességének megőrzése érdekében, a szocialista párt önkormányzati frakciója számára vállalhatatlan.

A frakció fontosnak tartja, hogy az év során keletkező minden plusz bevétel a működési hiány csökkentésére kerüljön bevonásra, és év végére a működési hitel-felvétel 300 millió Ft alatt maradjon.

5. A versenyképesség, illetve a város megtartóerejének növelése, a munkanélküliség csökkentése, munkahelyteremtés érdekében meghozandó taktikai elemeket sem tartalmazza az előterjesztés.
6. Szerkezetátalakítás nélkül hosszú, de rövidtávon a mostani intézményhálózat nem tartható fenn, megkerülhetetlen a helyi intézményrendszer ésszerűsítése.

Sürgősen el kell kezdeni a feladatellátáshoz jobban igazodó intézménystruktúra kialakítását célzó felülvizsgálatokat a különböző ellátórendszerek, tevékenységek vonatkozásában

7. A kistérségi feladatellátásban rejlő lehetőségek eddigieknél is intenzívebb kihasználását célzó feladatok megfogalmazása, illetve azt biztosító forrásoldal szintén hiányzik az előterjesztésből.

Tisztelt Közgyűlés! A költségvetési rendelet-tervezetben megjelenő koncepcionális problémákat képviselőtársaim hozzászólásaikban egyenként és részleteikben elemzik.

Röst János: Én megvárnám még a Könyvvizsgáló Úrnak a véleményét, illetve Jegyző Úrnak az összegző véleményét, mert ezzel kezdte Tóth úr a mondandóját még ezelőtt egy másfél órával. Én úgy gondolom, mind a kettő olyan témakört feszeget, illetve tájékoztat bennünket, ami meghatároz…. egyáltalán a költségvetés elfogadásának a lehetőségét is, és nem akarom azt, hogy értelemszerűen olyan vita alakuljon ki, ami később nem megszavazható. Tehát én 5 percet kérnék türelmet, utána, köszönöm a szót, mondja el Jegyző Úr, illetve a Könyvszakértő Úr a véleményét.

Dr. Fodor Csaba: Hát azért eljött az az idő, bár nem igen vártuk, és nem is igen örülök én magam neki, akasszák a hóhért, Polgármester Úr. Azt gondolom, hogy ugye visszaemlékezve és át is nézve egy-két jegyzőkönyvet abból az időből, amikor hosszas költségvetési viták voltak, azért egy, azt hiszem, hogy mindenkiben tudatosult, ami Marton István nevéhez kapcsolódik, az pedig az, hogy hol van a költségvetést előkészítő ad hoc bizottság? Tetszik emlékezni rá – ugye?

Marton István: Igen.

Dr. Fodor Csaba: Hát én azt kérdezem, hogy Polgármester Úr, hol van a költségvetést előkészítő ad hoc bizottság véleménye, ami szakemberekből áll, talán, talán akkor egy normális, tárgyalásra alkalmas és talán döntésre megérett anyagról beszélgethetünk, mert ez a mostani, ez nem az. Én ráragasztottam a magaméra egy címkét, egy Danone címkét, azt mondja: könnyű és finom, de erre csak a könnyű az, ami igaz, erre az előterjesztésre, tehát azért túlzásokba, azt gondolom, tényleg nem kellene esnem. Ez az előterjesztés példája annak és igazolja azt, hogy sem a Polgármester Úrnak, sem a FIDESZ-nek semmiféle elképzelése nem volt, hogy mit tegyen a várossal, semmiféle elképzelése nem volt, nem az, hogy négy év, amit itt kifogásoltak, hogy nincs program, hanem az, hogy ebben az adott évben is mit tegyünk. Ez jelenik meg ebben a költségvetésben, ami számok halmaza, valóban koncepciótlan, a mi megítélésünk szerint. És az alapvető hibája ennek az egész anyagnak ez kell, hogy legyen, ezt kell megállapítani. Az, hogy csökkenek bizonyos állami normatívák, azok így van, ez mindig így is volt – aki hosszabb ideig képviselő, nagyon pontosan tudja, hogy a visszaosztott SZJA-jövedelmek, a normatív támogatások is csökkenő tendenciát mutatnak, ugyanis a normatív támogatások jó részének mégis csak – már bocsánat a kifejezésért, de – per/fő a vetítési alapja, és ha a városunk lakosságszáma csökken, ha az oktatást igénybevevő gyermekek száma csökken – ezt meg tetszenek látni, ha átolvasták a mellékleteket –, akkor sajnálatos módon ez a csökkenés is önmagában odavezet, hogy a normatív támogatások csökkennek. Azért egy-két gondolatot én mondanék erről a rendelet-szövegről. Én is egyetértek azzal – nem tudom, ki mondta –, hogy a 10. § (7) bekezdését, azt pontosítani kell. Én magam egyébként a 10 millió Ft-os átcsoportosítással sem értek egyet. Azt vártam volna az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságtól, hogy a 15. §-ban említett 22. számú mellékletről valamit mondanak, mert az szerencsétlen helyzet, hogy hivatkozunk a szövegben, ugye a 22. melléklet tartalmazza az Európai Uniós projektekben megvalósítandó beruházásokat, majd a 22. melléklethez valaki ellapoz, aztán talál egy üres táblázatot, ami, én azt gondolom, hogy ebben a formában nem is lehetne része egy ilyen előterjesztésnek. Akkor legalább arra törekedtek volna, hogy húzták volna át, hogy nehogy utólag bárki bármit beírhasson, mert ugye ilyen formán ez a melléklet nem létezik. Tehát akkor azt kellett volna talán a szövegbe beleírni. A 27. § tekintetében egyetértek, hogy 5 millió Ft + ÁFA összeghatárig egy-egy kötelezettségvállalás tekintetében a Polgármester Úr élhessen ebbéli jogával, azzal a kitétellel, hogy határozzunk meg egy éves keretet, hogy adott költségvetési évben ezek az önálló intézkedések hatása nem érheti el – teszek egy javaslatot – a 20 millió Ft + ÁFA összértéket, illetőleg nyilvánvalóan, amikor ezt eléri, akkor abban a pillanatban az adott költségvetési évben ilyen jogot továbbá a Polgármester Úr nem gyakorolhat, ne gyakorolhasson – mondom én. Valóban figyelemre méltó a könyvvizsgáló véleménye. Valóban azt gondolom, hogy amit kér a könyvvizsgáló tőlünk, az igazolja, amit én mondtam, hogy ez egy koncepciótlan számok halmaza, hiszen azt kéri tőlünk is a könyvvizsgáló, hogy a működési célú költségvetésben jelentkező forráshiány mérséklése, illetve megszüntetése olyan döntéseket, intézkedéseket követel, amely tartós hatást jelent. Bizonyára vannak ilyen intézkedések – ezekre majd azért kérném szépen azokat a válaszokat, amelyek ezt alá tudják támasztani, és ezt igazolják. Én a következőt gondolom. Azt hiszem, hogy a forrásoldalon lehetne jobbítani ezt a költségvetést, ezért azt gondolom, hogy a Kórház út kikötésére, ha jól tudom, 100 millió Ft van beállítva, akkor azt talán el kellene venni. Itt felmerültek, az országos politikában elég nagy visszhangot kavartak ezek a költségtérítések kérdése. Én azt gondolom, hogy figyelemmel erre, Nagykanizsa élenjárhatna abban, hogy mondjuk, ezeket az elszámolási kötelezettség nélküli költségtérítéseket szüntesse meg. Nem akarok én rosszat Polgármester Úrnak, de én tudom, hogy nem éri el az Ön költségtérítése az Alpolgármester Úr 18 millió Ft-ot meghaladó költségtérítését, de mégis, hátha jelentős hatást gyakorolhatna, és egy gesztus lenne talán, és azt mondanák, ha nehéz helyzetben, akkor ezzel talán megpróbálnánk egy kicsit átcsoportosítani pár millió Ft-okat. A Nagy-Magyarország emlékmű kivilágítását én magam fontosnak tartom, csak nem ebben az évben. Én azt hiszem, hogy talán az arra szánt pénzt, azt máshova kellene, és egyébként a közvilágítás fejlesztésére kellene fordítani, hiszen vannak olyan városszéli utcáink, amelyek ugyan még belterületek, de a közvilágítás nem éri el a belterületi határt, és van olyan útszakasz is, ami talán már nem belterület – bár ezt nem tudom pontosan, a 7-es főközlekedési útra gondolok, a szabadhegyi csomópontig –, ahol viszont nem lenne célszerűtlen megoldani a közvilágítást, életveszélyes ott este közlekedni. Azt gondolom, elég sokan járunk arra. Talán arra kellene fordítani jelentősebb pénzeket. Én is azt hiszem, és egyetértek a Tóth Lászlóval abban, hogy a Sétakert tekintetében valamifajta erőteljes felújítási programot el kell kezdeni. Mi magunk ebben már megtettünk különböző előzetes vizsgálatokat, állapotfelméréseket, meg is kíséreltünk hozzá talán pénzeket rendelni, nem nagy sikerrel, de arra kérem én ezt a költségvetést, hogy arra azért készüljünk fel, hogy ahhoz a parkhoz a közeljövőben hozzá kell nyúlni. Én azt javaslom, hogy erre a célra legalább ebben az évben, hogy megindítsuk a helyreállítási, rehabilitációs folyamatot, legalább 5 millió Ft-ot tegyen félre. Azt azért nem tudom véka alá rejteni, azon véleményemet, ugye Polgármester Úr még jelölt korában azzal riogatta itt a városlakókat, hogy 6 milliárdos hiány van itt a városban, hát most még ezt megfejeljük egy 800 milliós likvid, ha tetszik, működési hiánnyal, és még egy 1,1 milliárdot meghaladó fejlesztési hitellel, akkor azt gondolom, hogy valóban arra az útra akarja terelni a Polgármester Úr ezt a várost, hogy a közeljövőben a működképesség határát érje el, és lehetőség szerint ugye más hibásokat keresvén a múltra, vagy felfelé mutogatni, ahelyett talán, hogy megkeresnénk mi magunk azokat a megoldási javaslatokat, amelyek segítenének, hogy a város valóban az indult fejlődés pályáját azért tovább tudja folytatni, és ne stagnáljon, vagy az Önök elképzelése szerint ne forduljon vissza. Ez a költségvetés, én azt hiszem, tárgyalásra alkalmas nagyon vékonyan, de arra semmiképpen sem, hogy ezt ma a közgyűlés megszavazza.

Marton István: Röst úr ügyrendit kért, de remélem, tényleg ügyrendi, különben megvonom a szót.

Röst János (Ügyrendi): Köszönöm a bizalmat Polgármester Úr.

Marton István: Azért, mert ma már néhány ilyen jellegű jelesség történt.

Röst János: Nem hiszem, hogy énvelem fordult elő, de ne menjünk ebbe bele, mert rosszul jön ki a polgármester ebből a történetből. Tóth úrnak volt egy javaslata, ami ügyrendi volt, hogy hallgassuk meg Jegyző Urat, mondja el a szakmai véleményét a törvényszerűségről, és hallgassuk meg a könyvvizsgálót. Tisztelettel kérem, hogy tegye meg. Azt követően én szívesen kommentálom az eseményt.

Marton István: Majd megadom a szót, de ha már belementünk a vitába, akkor szerintem, ez menjen le, és a végén elmondhatja a jegyző, hogy mennyire törvényes vagy éppen netán törvénytelen, ami nagyon meglepne, és én úgy gondolom, mint ahogy a bizottsági viták során is, a Könyvvizsgáló Úr a végén szokta elmondani a véleményét…

Halász Gyula: ………. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni)

Marton István: A könyvvizsgáló mindig meg lett hallgatva, elmondta a véleményét. Erről ennyit.

Röst János: Továbbra sem értek egyet azzal, amit Polgármester Úr csinál most a közgyűlés levezetésében. Egy szakmai vitánál a könyvvizsgálónak a jelentése az elsődleges. Azzal kell kezdeni egy költségvetési vitát. Orientálja a képviselőket, lehet, hogy olyan csomópontokat zár le, amit esetleg a vita önmagában generál. Én ezzel továbbra sem értek egyet. Ön dolga, Ön a levezető elnök. A költségvetés előkészítése, az egyrészt, mint többször elhangzott itt, szakmai feladat, másrészt pedig politikai felelősséget és politikai döntést jelent. Önmagában egy költségvetést elemezni, az azért nagyon nehéz, mert önmagában nem lehet, ezt viszonyítani kell más költségvetésekhez. Én úgy gondolom, hogy nem megyek vissza Noé idejéig, de én emlékeztetném Marton Istvánt 2002. évre, amire Ő szívesen hivatkozik. Emlékeim szerint, és a jegyzőkönyv szerint sem Marton István nem szavazta meg a 2002-es költségvetést. A 2001-est képviselői körzetében történő ügy miatt szavazta meg, a jegyzőkönyv nálam van, amiben azt nyilatkozza, hogy a Szabadheggyel kapcsolatos ígéret fejében szavazta meg a 2001-es költségvetést, amit azt követően a FIDESZ többségű önkormányzat nem tartott be. Ez is bent van egyébként a jegyzőkönyvben. 2002-ben 600 milliós többletbevétele volt az önkormányzatnak a gázközmű vagyonból, és 500 millióval fogadta el, hiánnyal fogadta el a költségvetést. Az új testület, ez már a mostani, ezt megelőző, ezt az összeget levitte 230 millió Ft-ra, ezt a fajta hiányt, tehát a működési hiányt. A zárszámadásos egyébként 2002-től itt vannak nálam, tehát mindenképpen pontos számot fogok mondani. Azzal kezdte a munkáját az akkori közgyűlés, hogy áttekintette a 2002-es évet, és megszorító intézkedésekkel, intézkedéscsomaggal jött ki már a közgyűlésre, és azt követően, úgy gondolom, hogy ez egy sikeres intézkedéscsomag volt, hogy a jövőt nem akarta terhelni az előző testületnek a munkájával. Másrészt én nem emlékszek arra, hogy a korábbi városvezetés bármilyen alkalommal Tüttő István, Tarnóczky Attila vagy Törőcsik Pál nevét bármilyen összefüggésben kimondta volna. Természetesen mondtunk véleményt a költségvetésről, az előző négy évről, de nem méltattuk a városvezetésnek a tevékenységét. Abban a négy évben, amiről szó van, a város lényeges pályázatot nem nyert el. Egy olyan pályázat volt, az pedig a könyvtár, amit a FIDESZ kormánytól gyakorlatilag a város megkapott, a FIDESZ kormány döntése ellenében, amikor a parlamentben az MSZP, Kisgazda Párt Zakó László segítségével - amit köszönök Neki még egyszer -, illetve az MSZP-vel megtett. Marton István benn volt ebben a bizottságban, könyvtárépítésben, ezt Ő tudja.

Marton István: Úgy emlékszem, hogy én vezettem, Röst úr.

Röst János: Ez így van. És nem is rosszul, tehát voltak jó korszakai is Polgármester Úrnak.

Marton István: Köszönöm, végre hallok egy jó szót.

Röst János: De ezt még az aktív korszakára lehet tekinteni. A FIDESZ kormánytól lényegében 2002-ig érdemi támogatást a város nem kapott, nem épült az autópálya gyakorlatilag, és nem kaptuk meg a város fejlesztéséhez szükséges laktanyákat. Ez azért szükséges, és látom Gyalókai urat, hogy gombot nyomott, mert bemutatni egy költségvetést viszonylataiban, másképp lehet csak. Azt követően, úgy gondolom, hogy a fejlesztések elindultak, ugyan nehézségek voltak az Ipari Parknál, illetve a laktanyáknál is, de gondolom, ez a négy évnek a lehetőségeit tartalmazta. Nézzük a számokat, hogy mi történt 2002-től a költségvetés zárszámadásainál. A működési hiány 2003-ban 106 millió volt, 2004-ben 189 millió volt, 2005-ben 280 millió volt, majd 2006-ban a már tudott szám, az 310 millió, ami azt jelenti, hogy ha összeadom a négy évnek a működési hiányát, az összesen 882 millió volt, szemben a most felveendő 800 millióval. Ez azt jelenti, ez a testület ebben az első évben akkora hiányt fog felvenni működési oldalon – és ez lényeges, mert nem mindegy, hogy milyen hitelt veszünk fel –, mint az előző négy év gyakorlatilag egyben. Nézzük a felhalmozási célú kiadásokat. Az elmúlt négy évben 13 milliárdos felhalmozású összeg szerepel a négy év költségvetésében. Ebben a mostaniban ez 3,8 milliárd, ez egy nagyon jelentős szám, de el kell, hogy mondjam, hogy ezeknek az összegeknek a megszerzéséhez a jelenlegi testületnek nincs köze. Ezeket a számokat az előző testület harcolta ki. Én úgy gondolom, hogy legalább annyit megérdemelne a korábbi testület, és nem a vezetésre gondolok kimondottan csak, hogy Polgármester Úr legalább egy köszönöm szót kiejtsen a száján. Úgy gondolom, ez fontos lenne. Nézzük az iparűzési adónak az emelkedéseit. 2003-ban 1,6 milliárd, 2004-ben 1,8, 2005-ben 1,967, 2006-ban várhatóan 2,260 lesz, vagy 2,30 – ezt a számot nem tudom, de körülbelül e kerül. Ami azt jelenti, hogy folyamatos emelkedése volt minden évhez képest. 19 %, 11,8, 8,7 és most bármely változattal számolom a tavalyi évhez képest 15 %-kal emelkedés volt 2006-ra. A mostani beterjesztés ehhez képest, amikor a normális emelkedés az inflációt is figyelembe véve természetes, ráadásul a 2006. év, mint bázisév, a gazdaság szempontjából nem volt rossz, ehhez képest csökkenés van beállítva a költségvetésbe 2,29-cel. Ami, úgy gondolom, hogy azt jelenti, hogy jelentős alultervezést jelent ez a város költségvetésének. Ezeket a számokat azért próbáltam bemutatni, mert mint mondtam az elején, hogy költségvetést elemezni - márpedig többen ez elkezdték - csak akkor lehet, hogyha pontos számok, konkrétumok rendelkezésre állnak. Nézzük a fejlesztési, felújítási költségeket. A négy év alatt 1,6 milliárd Ft felújítást végzett el az önkormányzat. Óriási szám. És Balogh képviselőtársamnak mondanám, hogy 2003-ban felújítási címszó alatt, intézményi, lehet, hogy nem oktatási intézményi, 86 millió szerepelt. Azt követően 370 millió, 594, majd tavaly 611 millió a jelenlegi 51 millióval szemben. Csak arányszámokat szeretnék ismertetni. Mondanék pár gondolatot polgármesterekről, mert ez is fontos, hogy melyik polgármester személyisége mily módon járult hozzá a költségvetésekhez, hiszen nem hagyható figyelmen kívül, nyilván Ő a beterjesztő. Az első Polgármester Urat én kihagyhatnám a felsorolásból, mert a kezdetkor volt polgármester, átalakulás volt tanácsi rendszerről gyakorlatilag a demokratikus rendszerre. Ehhez képest Ő, úgy gondolom, a feladatát megoldotta. Liberális önkormányzat volt, az SZDSZ a FIDESZ-szel volt koalícióban. Én úgy gondolom, hogy jól végezték a munkát. Nézzük a másik négy polgármestert. Mondanék egy csokrot. Marton István, Suhai Sándor és Tüttő István. Korosztályban egykorúak. Marton István ’43-as születésű, és idősebb, mint Suhai Sándor és Tüttő István.

Marton István: Mert Ők ’44-esek valóban.

Röst János: Ők ’44-esek, igen. Tehát, ha megnézem a személyiségi jegyeket, azt jelenti gyakorlatilag, hogy a költségvetési koncepcióban ez a három polgármester milliméterre egybe esik, hogy fejlesztési programok nélkül vannak, nagy működési hiánnyal, és minimális felújítási összegekkel. Ehhez képest Litter Nándor a sorból kilóg, akinek volt gyakorlatilag gazdasági programja, volt projektszemlélete, és volt jövőképe. Ennek azért van jelentősége, mert Marton István visszatér a 2002-es állapothoz. A matematikai arányok ugyanazt tükrözik le költségvetési szinten – most nem az egyéniségi jegyeket akarom elmondani, Marton István nehogy félreértsen, hanem a költségvetésnek a konstrukcióját, hogy alattuk milyen költségvetések készültek. Én úgy gondolom, hogy ebben a modern korban egy új gondolkodás kell és dinamizmus. Ebben, e költségvetésben én látok munkát, csak mutogatást. Ebben a költségvetésben nincsen izzadtságszag. Tehát nem látom azt, hogy ezt a költségvetést akár a polgármester, akár a Jegyző Úr, ha bár meg is kérdezhetem, hogy Jegyző Úr hány órát töltött a költségvetés értékelésével, illetve az egyeztetésekkel, ami kötelező a számára. Nem látom, nem köszön vissza gyakorlatilag a munka. Azt viszont, hogy a költségvetést megelőzően négy hónap alatt nem volt képes elvégezni a gazdasági program elkészítését a polgármester, ez 1990 óta erre még nem volt példa. A decemberi állapothoz képest, a koncepcióhoz képest ez a költségvetés semminemű előrelépést nem mutat azon kívül, hogy átvezették azokat a tényszámokat, ami gyakorlatilag a kormányzati döntések következtében nem voltak ismertek, de struktúrájában lényegében ugyanazt tartalmazza. Maradt lényegében a 800 milliós működési hiány. A következő éveknek, ha megnézzük az előrejelzési táblázatokban, közel hasonló nagyságrendek szerepelnek, 5-600 milliók szintén a működési hiányként. Az a kérdés felvethető egyáltalán, hogy a jövőképben ezt az évente 2008, 2009, 2010-ben lévő ekkora működési hiányt miből akarja az önkormányzat kigazdálkodni? Miből akarja? Ez gyakorlatilag csak vagyonfelélés lehet, semmi egyéb. Én látom azt a lehetőséget, hogy az önkormányzat ebben érdemben ki tudjon ebből az adósságspirálból törni, és ez a működési oldal. Azért nem mindegy, hogy melyik hitelt ki veszi fel és milyen módon, és ezt egyébként a könyvszakértő le is írta az előterjesztésében, ugyanis a működési hiány okozza a spirált, nem a fejlesztési. A fejlesztés egy konstans szám, ami gyakorlatilag, ha megnézem, évenként ugyanakkora ütemet tartalmaz, és igazából az inflációt abszolúte nem érinti. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Én úgy gondolom, hogy egyet, hogy ezt a költségvetést most az önkormányzat nem fogadja el. Én, ha kell, szívesen segítek ennek az újratárgyalásában. Felül kell vizsgálni teljes mértékben az intézmények költségvetéseit, felül kell vizsgálni a gazdasági társaságok költségvetéseit, a Polgármesteri Hivatal költségvetését, mert ott a dologi több, mint 5 milliárd, és újra kell gondolni a prioritásokat is. Kiemelten kell kezelni szerintem a felújítási tételeket és a pályázati önrészeket. Módosító javaslatokat szeretnék ismertetni. Ez volt az általános része a mondandómnak. Ezt pedig a rendelet szöveges részéhez mondanám, a 4 § 2. pont: a folyószámla hitelkeret 200 millióval – ez már módosító javaslat – haladja meg a költségvetés folyószámlahitel összegét. Ezzel szeretnék segíteni a Polgármester Úrnak. Ugyanis, ha megnézzük a likviditási helyzetet a bemutató táblák alapján, akkor abból az derül ki, hogy június, július, augusztusban majdnem milliméterre 800 milliós likvidhiány van beállítva. Azt ugye senki nem gondolja komolyan, hogy az tartható? Tehát én azt javaslom, hogy függetlenül, hogy milyen költségvetési formációban lesz elfogadva a likvidhiány, mint hiány, a hitelkeret összege haladja meg 200 millióval, ezt kérném, Polgármester Úr fontolja meg. Ezzel lehet kezelni gyakorlatilag azokat a hónapokat, amikor egyrészt szünet van, másrészt pedig nem hiszem, hogy ebben beavatkozni akkor hirtelen egyik hétről tudna a másikra a közgyűlés. Az előző testület szintén volt ilyen helyzetben, amikor 100 milliós nagyságrendi problémánk volt. Ezt megoldottuk a Kórház segítségével. Én úgy gondolom, hogy ennek ellenére 310 millióra álltunk be a likvidhiányra 2006-ban, ami azt jelenti, hogy jó évet zárt ilyen szempontból az önkormányzat, de ez felelőtlenség lenne, hogy ha ugyanakkora összeggel szerepelne a likvidhiány összege, mint a hitelkeretnek a felső határa. Tehát ezt javasolnám Polgármester Úrnak, fontolja meg. A másik a 10. § 5. pont. Itt én egy összeghatárt kérnék beemelni. Ez pedig a 20 millió Ft-ot javaslom, de ha a polgármesternek más javaslata van, elfogadom azt is. Tehát ne legyen benn csak az, hogy átcsoportosíthat, mert ebben összegnek kellene szerepelni. Polgármester úr mondjon egy összeget. Ha azt mondja, hogy 20, akkor elfogadom, 50, akkor 50, de legyen egy limithatár, ami gyakorlatilag köti a polgármestert ahhoz, hogy mekkora összeget tud átcsoportosítani. Nézzük a táblázatokat. 2. számú táblázat. Itt már beszéltem az iparűzési adó alultervezettségéről. Én úgy gondolom, hogy ha 8 %-os növekedést veszünk csak figyelembe a várhatóhoz képest, akkor ennek a számnak 2,4 milliárdnak kell lenni. A következő, 4. táblánál, 7. pont: valós-e a mélyparkoló bérleti díja, a 12 millió? Tehát erre van-e garancia Polgármester Úr számára, hogy ez befolyik ebben az évben? Én nem vagyok benne biztos, hogy ez szerepelhet benn. 5. számú mellékletnél, ez a tárgyi eszköz értékesítés – kérdésem az, hogy készült-e ingatlanszakértői vélemény azokról az ingatlanokról, amit el szeretnénk adni? Illetve nem készült egy tételes felsorolás az ingatlanoknak a tételszámairól. Én nyilván az árak nélkül értem, tehát én nem kérem azt, hogy az árak szerepelnek a költségvetésben, de azt mindenképpen szeretném kérni, hogy ne az legyen beleírva, hogy az Ingatlankezelési Intézmény épületei kerülnek értékesítésre, hanem, gondolom, van erre elképzelés. Ha van, akkor ezt meg kellene velünk osztani, és a költségvetés részének kellene válni. 6. számú mellékletnél nem látom bent a Zalakomárral történő kistérségi megállapodás átvett pénzeszközét, amiről az elmúlt közgyűlésen döntöttünk, ami szintén javítja egyébként a költségvetésnek a helyzetét. 7. számú melléklet, felhalmozási pénzeszközök, 3. pont – a Vágóhíd tüzivíz vezetéknek a bevételi és kiadási oldalát kérném törölni. Ez egy másik táblában szintén bent van. Mert itt egy biztos, hogy erről egyrészt döntés nincsen, másrészt pedig itt a kiadás, az biztos, a bevétel meg teljesen bizonytalan. Ha ezt a közgyűlés később tárgyalja, és úgy dönt, hogy elfogadja, akkor még a költségvetés módosításánál ezt meg lehet tenni, de ne írjunk be olyan tételt, aminél csak a kiadás a 100 %, a bevételi oldal pedig abszolút még elő sincs gyakorlatilag készítve, és nincs rá garancia. Ugyanúgy a képviselőtestület számára tennék javaslatot, hogy több olyan melléklet nincsen kibontva 2006. éves viszonylatban, ami egyfajta támpontot adna a testület azon tagjainak, akik mostani képviselők. Egyébként nekünk is segítene. Én ugyan végigbogarásztam a tavalyi évhez képest. Ilyen a 11. számú melléklet, ilyen a 12, ahol szintén olyan javaslatok vannak, amiket teljesen értek több esetben. Én úgy gondolom, a Lovas Klubnak a 4 millióját nyugodtan lehet csökkenteni 3 millióra. Kérni kell Őket arra, hogy a Lovas Klub szervezői szponzorálással ezt oldják meg. Az elmúlt időszakban nagyon sok olyan szponzori lehetőséget próbált a városvezetés felderíteni, amivel sportágat életben tudtunk tartani, és úgy gondolom, hogy itt is ez lenne az eljárás. Emellett kellene egy üzleti terv, ami gyakorlatilag bemutatná ennek a 4 milliónak az összegét, vagy 3 milliót. Megfontolásra javaslom a Kanizsa Felsőoktatási Alapítvány támogatását 5 millióról 10 millióra. Van egy pont, ez a 26. – előbbi a 37. volt –, ez a Polgári Egyesületnek a támogatása. 1,5 millió szerepel bent. Én arra kérném a Polgármester Urat, hogy ez 1,61 legyen, ugyanis a Polgárőrségnek van egy olyan egysége, amely működtet irodát összevontan, ez pedig a keleti lakótelepi, és ott a működési költség így ebből ki lenne húzva, hogyha ez maradna bent, tehát én azt javaslom, hogy 1,61-gyel szerepeljen. Megfontolandó a plébánia festésének az elhagyása. Én úgy gondolom, hogy vagy, hogy ha nem ez a címszó, mert akkor kérném, hogy mondják el, mert a festés, ez most milyen szót jelent, tehát, hogy műemléki jellegű, belső festés? Így nem lehet tájékoztatóként ezt a kérdést kezelni. Ha ez egy műemlék jellegű, akkor támogatom, ha ez belső falfestés, akkor pedig kérném azt, hogy maradjon el, mert precedenst teremtene egy működési kiadásnak a támogatása. Ugyanez a kérésem a 13. táblához, a 2006-os kibontást mellé kell rendelni. A képviselők szintén nem tudják, hogy a korábbi évben ez mit jelentett. A 14. táblánál a 12. pont szabadhegyi csomópont területszerzése, ez rendben van, ez kell. Ez az oldal rendben van. Nézem a 14. másik oldalát. Következő, 6. pont, Szabadhegyi utca területszerzése – én úgy gondolom, ez a 45 millió nem indokolt. Ezt akkor szabadna, ezt a 45 milliót rákölteni erre a területszerzésre, hogyha a város, mondjuk, jövőre ezt az utat meg kívánja építeni. Ennek az építési költsége 4-500 millió körül lehet. Ha ez nem szándéka a Polgármester Úrnak, akkor én úgy gondolom, hogy ezt nem szabad bennhagyni. A tervezésre 1 millió Ft, az mondjuk indokolt, az maradhat, de én kérném ezt …… törlését javasolnám. A másik oldalon, én tudom, hogy ez szívügye a Polgármester Úrnak, továbbmegyek, 8. pont, Herman lakótelep, játszótér területszerzés, 5 millió. Megfontolandó. Azt tudom, hogy az önkormányzati döntés miatt ezt ki kell sajátítani. Hogy olcsóbban ezt hogyan lehetne megoldani? 11. pont – Zrínyi – Teleki utcák összekötése. Itt a teljes törlést javasolja kollégám, de én nem mondanám ezt. Én azt mondom, hogy a tervezési szakasz, az megvalósuljon, legyenek meg gyakorlatilag a kisajátítási munkarészek, és azt követően legyen a 100 millió Ft erre a célra eldöntve, de ennek is a kihatása, nem mondok nagy számokat, de az is 3-400 millió, tehát én úgy gondolom, hogy ha a közgyűlés, önkormányzat nem akarja ezt, vagy nem tudja megcsinálni 2008-2009-2010-ben, akkor ez a területszerzés, ez értelmetlen és felesleges. A 15. pont, Nagy-Magyarország emlékmű díszkivilágítás – én is úgy gondolom, hogy nem 2007-es feladat. 20. pont, Eötvös tér bontással történő rendezése – ezt nem teljesen értem, itt két épület van, amelyik közrevesz egy harmadikat. Ha ezt kibontjuk, azt a kettőt körülötte, egyrészt nem hiszem, hogy beleegyezik ebbe az ottani tulajdonos, másrészt ennek az eladását komplexen kellene kezelni, és erre nem kellene fordítani egy fillért se. … én lebontok egy épületet, ami nem önálló telket tud kialakítani, hanem egy ilyen “U” alakban van gyakorlatilag kibontva maga a terület, és középen egy foghíjként bent van egy másik tulajdon. Ennek szakmailag nincs értelme körbebontani egy épületet. Meg lehet tenni, de mondjuk nincs értelme neki. Mondanám a 16. táblát, szintén nincsen 2006-os kibontás. Lényegében hasonló költségek szerepeltek a tavalyi költségvetésben, ugyanolyan tételek mennyiségével. Itt vannak eltérések, de ebbe nem akarok én belebonyolódni. Egy kérdés van, hogy a Város Bora költsége, az 500 eFt, ez nem szerepel benn, hogy a polgármester el akarja-e törölni a Város Borát, hogy ne legyen. Ha viszont azt akarja, hogy legyen, akkor ez az összeg, ez szükséges hozzá. Én úgy gondolom, hogy a polgármesteri keret költségét 12 millióban nincs értelme meghatározni, ez nagyon magas összeg. 2006-ban is lényegesen kevesebb összegből lett ez megoldva. Én javasolnám ennek a 8 milliós tételét, és szeretném azt, hogy ha arra lenne lehetőség, hogy a közgyűlésben a polgármesteri keret mellett a képviselői keret szintén legyen visszaállítva. Ezekből a költségekből egyébként összehozható 15-20 millió, tehát ha 15 milliót mondok, az nem egy akkora tétel, és minden képviselőnek megnyugszik a lelke, hogy Ő is tehet a körzetéért valamit. Egyébként pedig az fog történni, hogy a Polgármester Úr kézből fogja etetni a képviselőket úgymond. Jó képviselő, mint ahogy ma láttuk, kaphat pénz a területéhez, a rossz képviselőnek meg nem fog adni támogatást abba a körzetbe, tehát úgy tűnik, hogy mindenki jó akar majd lenni a FIDESZ frakció, illetve a két MSZP-s egyéni képviselő. A fejlesztési oldalon lévő rubrikáknál a pályázati önrész 30 milliója, az szintén megemelésre szorul. Én úgy gondolom, hogy ekkora összeg, ez közel a szomszédos kistelepüléseknek az önrészei. Nem hiszem, hogy egy megyei jogú város 30 millió önrésszel ennek nekivághat. Ezzel előkészíteni semmit nem lehet, és be se lehet igazából pályázni. Tehát én arra kérném a testület tagjait, hogy ezt fontolják át. A 11. pont, tervezési előkészítés – a főépítészi keret, gondolom, tehát ezt is, mondjuk, érdemes lett volna kibontani legalább egy sorral, hogy miket akar a főépítész megterveztetni. Nem lenne szerencsés, hogyha nem tudnánk meg. A 17/a. táblánál a 44., a kórházi beszerzésnél úgy gondolom, hogy támogatni kell a gépbeszerzést, de erről kellene egy tájékoztatás, hogy milyen gépről van szó, mert így nem lehet értelmezni, a gépbeszerzés. Minden esetben eddig a gépnek a típusa, hogy milyen jellegű, ez szerepelt a költségvetésben. Én kérném megnevezni konkrétan. Én támogatom, és örülök annak, hogy ha a Kórházat támogatjuk. Egyébként elég jelentős kórházi támogatás volt gépbeszerzésben is az előző évben. Próbálom összeadni, 160 millió körüli támogatást kapott a Kórház az előző négy évben gép-műszerre, tehát én azt mondom, hogy hasonló mértékű támogatást mindenképpen fontosnak tartjuk a Kórháznál. A 21. táblánál mondtam ezt már, hogy a 3 hónap miatt szükséges a likvidhitelek keretének a megemelése. A 23. táblánál a 3., 4. fejezeteket komolyan gondolja-e a Polgármester Úr? Ezt azért megkérdezném. Ott szerepel gyakorlatilag a bevételi, meg a kiadási oldalak különbsége, ahol 2008-2009-ben is 5-600 milliók vannak említve működési hiányként. Ha ezt komolyan gondoljuk, akkor ez a költségvetés, ez nem bír ki többet két évnél, én ezt előre mondom. Itt a lehetőség egy, hogy ezt a költségvetést érdemben a közgyűlés énszerintem most zárja le majd azt követően, végszavazás nélkül. Amik elhangzottak javaslatok, azokat, úgy gondolom, hogy taxatíve fel kellene sorolni, és próbáljuk meg azt, hogy ezt a költségvetést hozzuk vissza két hét múlva. Nem sérül semmi egyébként a kéthetes visszahozásnál. Ha szükséges, én nagyon szívesen segítek Marton úrnak. Ha úgy gondolja, hogy ez kevés, akkor megbeszélem Litter Nándorral, hogy 24 órára átadná a helyét, akkor ebben, úgy gondolom, jelentős lépéseket tehetnénk. És szeretnék mondani még egy gondolatot, hogy készült egy anyag 2006-2006 között, aminek az a címe, hogy “Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2002-2006. évi működéséről”. Ez taxatíve felsorolja az összes munkaterületnek, ami az önkormányzat részéről felmerült, a kimutatását, beleértve a pályázatokra, beleértve a fejlesztésekre, működésre. Ha a képviselőtársaim bármelyike ragaszkodik hozzá, én felolvasom, nálam van. Tehát ez azért érdekes, mert ennek a testületnek nem kell elvégezni a 1,5 milliárdos kórházfelújítást, és végig sorolhatom, miket nem kell elvégezni. Természetesen rengeteg feladat maradt. Én azt is tudom, hogy a költségvetésnek a mozgástere nem túl nagy, ez így igaz, de úgy gondolom, hogy ez a munka, ami előttünk áll, így nem zárható le. Ha a testület ezt az anyagot így fogadja el, ezzel a 800 millió likvidhiánnyal, képviselőtársaim higgyék el, ezt a költségvetés csak vagyonfeléléssel lehet tovább vinni 2007-re. 2008-nál ez a 800 millió egyrészt be fog jelentkezni helyből a kiadási oldalon, ami most 310, és ugyanilyen konstrukcióban lesz gyakorlatilag a költségvetés hasonló 6-800, vagy esetleg ennél több milliós működési hiány fog fellépni. Ezt higgyék el nekem. És én úgy gondolom, hogy ebben a lehetősége a testületnek nem más, mint újraszabja ezt a költségvetést. Én most nem akarok ehhez hozzátenni politikai allűrt, mert ezt elmondtam sajtótájékoztatón, én gondolom, hogy ide nem illik, de ez a testület, ha ezt a költségvetés így fogadja el, akkor ennek a következménye az, amit egyébként a sajtótájékoztatón mondtam.

Marton István: Mindig is tudtam, hogy Ön ért a témához, de amit a számokkal művel, az egyszerűen zseniális. Ilyen szépen csoportosítgatni, ez szinte hihetetlen. Majd a válaszadás során erre részletesen kitérek. Egyébkén külön köszönöm, hogy általában testületi ülésenként megemlíti a koromat. Én kérem, hogy tartsa be ezt a gyakorlatot, hogy 2010-ben is még láthassák, hogy milyen jól bírom magamat.

Gyalókai Zoltán Bálint (Ügyrendi): Igazából csak részben ügyrendi. Itt Röst képviselőtársam félrevezetéseit szeretném kiküszöbölni, ugyanis Röst képviselőtársam a hiány kezelésében, és hiány kialakításában nagyon profin tájékozott. Emlékezte is viszont hiányokat szenved. Ezt szeretném, hogy ha a következőkben kiküszöbölné. Javasolnám emlékeibe a 2002. év és ’98. év közötti időszakban a pályázhatási lehetőségeket úgy hívták, hogy Széchenyi Terv. Nem tudom, hogy emlékszik még rá képviselőtársam? Sem előtte, sem azóta nem épült annyi bérlakás, tehát itt emlékeztetném a kiskanizsai 14 bérlakás kialakítására, a ligetvárosi először 26, majd később a 46 lakás felépítésére. Sőt a Széchenyi Tervben, meglepő, de a Fecskeház is akkor nyerte Nagykanizsa. Tehát nem csak a könyvtárt nyerte. Ebben az időszakban épült többek között a Kórháznak az az épülete, illetve felújítást nyert, ami a Tűzoltó Laktanyával szemben áll, sőt még a kerítése is akkor készült. Tehát szeretném, hogy ha képviselőtársam nem csak a könyvtárra emlékezne ebből a bűvös időszakból.

Röst János (Ügyrendi): Egyszerre viszontválasz és ügyrendi. Rövid leszek. 1,2 milliárd volt a könyvtárnak a beruházása durván. Ehhez képest, amit Ön mond, az elenyésző. Tehát nem tétel. Előző ciklusban 13 milliárd volt a fejlesztési oldalon a főösszeg, amit a négy év költségvetésében az önkormányzat a felhalmozási oldalon kiadásként elköltött. 13 milliárd. Ha ehhez viszonyítom az Ön számait, ami nem lehet több 3-400 milliónál, amit nem kell lebecsülni, csak arányaiban azt tudom mondani, hogy 2002-ig lévő testület ilyen jellegű pályázatait forintálisan nem lehet összehasonlítani azzal a 8,5 milliárddal, ami ebben a ciklusban a városra és a városkörnyékhez érkezett. Ez a realitás. Nem becsülöm le. Nyilván mindenkinek köszönet érte, amikor akkor ezt elérte, de nagyságrendekben nem kellene vitatkozni, mert ezeket nem lehet összehasonlítani. El kell, hogy mondjam, hogy szerencséje is volt ennek a testületnek, az előzőnek. Így jött ki a 8,5 milliárd, dolgozott is érte. Tehát a kettő együtt hatott.

Marton István: Azért valamiből össze kellett ám jönni ennek a bő 6 milliárd hitelnek is, úgyhogy most erre részletesen nem akarok kitérni.

Böröcz Zoltán: Úgy tűnik, hogy a mai napon nem képzelhető el történelem nélkül a költségvetés vitája, és én magam sem tudom mentesíteni ettől, ugyanis azt is tapasztalom, hogy általában a történelem visszaköszön, tehát rendszeresen elkövetünk bizonyos dolgokat, amiket elődeink is megtettek. Hát 1992 óta talán ez volt az első költségvetés, ami valóban már nem a tanácsrendszerből való átmenet, hanem egy valódi önkormányzatiság irányába költségvetést állított össze. Nem volt olyan költségvetési vitánk, amikor az aktuális helyi többség az éppen ellenérdekelt politikai erő központi többséget ne kritizálta volna. Ugye ez úgy szokott elhangzani, hogy csökkennek a normatív támogatások, egyre kevesebb az államilag leosztott pénz. Túl sok feladat hárul az önkormányzatra, és ad át az önkormányzatnak ugye az önkormányzatizmus időszakában és ehhez nem biztosít elég finanszírozást, és így tovább. Csak jelzem, hogy ez immáron akkor 15 éve így történik. Az is jól látszik, hogy a helyi költségvetések összeállításában mindezeknek a felvetéseknek, hogy az éppen központi kormányzat mennyire elnyomja szegény önkormányzatokat, az égvilágon semmi jelentősége nincs, ugyanis azt a leckét, amit nekünk kell megoldani, abban semmit nem segít az ilyenfajta tájékoztatás. Nyilván, jó politikai hangulatkeltésre az aktuális kormánnyal szemben, de őszintén szólva a költségvetés összeállítása tekintetében ez teljesen értelmetlen, ha szabad ezt mondanom. Ezzel nem mentem fel a mostani kormányzatot az alól természetesen, hogy valóban én is szűkösnek érzem azt a költségvetési lehetőséget, amit részünkre biztosít. Ezt azért kellett elmondanom, mert Bizzer úr nagyon nagy vehemenciával, számomra nagyon kristálytisztán, érhetően mondta el ezeket a gondolatokat, hogy ugye itt most kvázi a központi költségvetés támogatottságának hiányában fogunk megfeszülni. Szerintem egyébként nem feszülünk meg, túl fogjuk élni, mint eddig is. Még egy történelmi visszatekintést azért hadd tegyek, az nagyon tanulságos lesz, ez pedig a 2001-2002. év. Ugye 2002-ben fordult át az ezt megelőző ciklusba végül is az önkormányzat. Nagyon fontos volt, hogy akkor milyen kondíciókkal indultak neki, hiszen többen itt a hozzászólók visszahivatkoznak az elmúlt négy évre vagy pozitív, ahogy Röst úr, vagy éppen negatív előjellel. Hadd mondjak valamit. 2001-ben ugye például, és 2002-ben ugyancsak igaz ez, szocialista polgármester van és jobboldali, FIDESZ többség. Hát a fészkes fene kíván magának még egyszer egy ilyen korszakot, hadd mondjam el. 2001-ben egyébként az akkori szocialista frakció, és ennek része voltam, és Csaba is, és többen is, alternatív költségvetést csináltunk, ami azt jelentette, hogy megcsináltunk egy olyan költségvetést, ha akkor azt a jobboldal, ha úgy tetszik, a többség elfogadja, 0 működési hitelfelvétellel indult volna a 2000-es év. Nagyon kevés intézményi sérelemmel vállalható volt még ez, megítélésünk szerint, aztán végül is valóban a többség feltornázta ezt, és nem fogadta el. 2001-ben újra megtettük ugyanezt, 0 hitelfelvétellel terveztünk egy alternatív költségvetést, beterjesztettük. Nyilvánvalóan ez már jelentősebb, radikálisabb intézményrendszeri kiadásokat faragott le, és bevételeket csoportosított át. A lényeg az, hogy az akkori jobboldali többség ezt se fogadta el. Csak azért szeretném ezt lebökni történelmi tényként, hogy ha ez akkor megtörténik, és ezt elfogadják tőlünk, azt hiszem, kettővel voltak többen, pontosan már nem emlékszem, de tényleg nagyon éles többségkülönbség volt, akkor 2002-ben úgy veszi át a Litter polgármester úr a várost, hogy működési hiány 0, tehát 0 hitelfelvétel, bocsánat, természetesen felhalmozási célú hitelünk lett volna, hiszen voltak akkor is beruházások, és lett volna egy, ha úgy tetszik, felhalmozási célú, 723 millió Ft-ért vásároltunk az önkormányzatiságban először 50, mintegy 50 hektárnyi területet az Ipari Park mellett azért, hogy azt el is adjuk ugye a befektető vállalkozóknak. Tehát az a fajta – hogy is mondjam csak – hitel, amit akkor ugye erre fordítottunk, az forgalomképes vagyont vásárolt azzal a céllal, hogy tovább eladja. No, 2001-2002-ben elkezdődött az, hogy bizony működési hitellel, folyamatosan növekvő működési hitellel él ez az önkormányzat. Ebben a Litter-korszak sem volt más természetesen, és úgy tűnik számomra, hogy ez nem is változtatható meg rövidtávon. Azokhoz az intézkedésekhez pedig, amik ezt a trendet megfordítanák, azt gondolom, hogy hiába van most önkormányzati többség, én nem látom a politikai szándékot Önök, a többség részéről. Bár ne legyen igazam. Valamit szeretnék azért leszögezni, és a történelmet lassan befejezem, és éppen Bizzer úrra hivatkozva. Ugye azt látni kell, hogy elmúlt ciklusban nagyon sok fontos beruházás volt, ami nyilván hitellel, hosszú távú hitellel, és egyébként jó kondíciójú hitellel finanszírozott volt. Hát ugye azt senki nem mondhatja, hogy mondjuk, út-, járdaépítésben nem kellett volna akár egy évtizedes hiányt megkezdeni behozni, és az előző ciklusban ez azért elég szépen megindult, legyünk őszinték. Aztán leginkább a panelprogram olyan mértékű csatlakozás a város részéről, ami szintén ugye nyilvánvaló, elkötelezettséget, anyagi ráfordítást és ilyen értelemben felhalmozási célú hitelt jelent. Én azt gondolom, az is egy pozitív dolog. Az valóban igaz, és én ezt akkor is mondtam, és ma is mondom, bár képviselő nem voltam, és ilyen nyilvánosság előtt nem mondhattam, hogy mondjuk Magyar utcai körforgalmat 120 millió Ft-ért, 90 milliót meghaladó értékben a Centrál előtti forgalomrendezést, biztosan, hogy építési engedély nélkül nem indultunk volna neki Szabadhegynek ugye járdával, biztos, hogy mondjuk Miklósfának nem indítunk el beláthatatlan költségvégletű beruházásokat, és nem csinálunk egy csomó dolgot, mert ezeket – Röst úrnak mondom – bizony kidobott pénzek voltak, és ezek a mostani többséget, vagy a mostani önkormányzatot terhelik. Tehát azt mondom, hogy pro és kontra történtek jó döntések és rossz döntések. Egy ciklus se volt ettől, hogy is mondjam, egy ciklus sem volt ettől mentes. De akkor Bizzer úr, most egyszer és mindenkorra beszéljük meg egymással így nyilvánosan, ha úgy tetszik, a frakció vagy a politikák a nyilvánosság előtt – többször sajtótájékoztatón, itt a hozzászólásaiban elmond bizonyos dolgokat, és visszamutat az előző ciklusra. Szokták volt mondani az előző ciklusban, milyen borzasztó nagy dolgok történtek, ugye egy évtizedre, mondjuk adott esetben több milliárd, ahogy mondták, 2-2,5 milliárd Ft értékben elköteleztük magunkat egy olyan fűtésrekonstrukciós eljárásban, amely egyébként még a saját közbeszerzési rendeletünkkel is ellentétes volt, sokak által megállapítottan. Így van? Szokták volt mondani. Szokták volt mondani, mondjuk, adott esetben, nem pontosan ide tartozik, nem pénzbe került, hogy a kórház-privatizáció kezdete abban az előkészítetlen állapotában, ahogy ez közgyűlés elé került – tehát itt most szeretném Önöket megnyugtatni és egyértelműen kijelenteni, hogy soha többet ne nézzenek ránk, amikor ezt mondják, mert a szocialista párt jelenlévő frakciójában, a mostani vezetésében, elnökségben, sőt, a teljes szocialista párt tagsága között egyetlenegy ember nincs, egyetlenegy sem, aki mondjuk, a fűtésrekonstrukciós dolgot támogatta volna akár képviselőként, akár bizottsági tagként, …. bizottsági tagként, egyetlenegy sincs, aki ne tiltakozott volna a kórház-privatizáció előkészítetlen. Csak azért mondom Önöknek, hogy tiszta legyen egyszer, s mindenkorra, hogy ne tessenek ilyenkor ránk nézni! Tessenek azokra az urakra vagy pártokra, vagy egyes….eknek címezni, akik ezeket támogatták. Ha kell, név szerint, ha kell, párt megnevezéssel, mert ennek nem voltunk és nem vagyunk részesei. Na, ennyit a történelemről. Most viszont szeretnék az előterjesztéshez mondani egy-két gondolatot. Ugye mindjárt az előterjesztő szövegben van számomra egy-két olyan nehezen megfogható gondolat – hadd mondjam, lehet, hogy stilisztikai baki, de lehet, hogy csak én nem értem, mindjárt az első oldalon azt mondja az előterjesztő, hogy a költségvetési előterjesztésekben évek óta jelezzük, hogy létfontosságú az önkormányzat költségvetési belső egyensúlyának megteremtése. Ki jelzi? Hát, a Polgármester Úr írta alá, évek óta Polgármester Úr nem jelzi, hát, hiszen nem volt velem együtt még közgyűlési tag sem. Ki jelzi kinek? Hát, a hivatal készítette, akkor az jelezhetné nekünk, de Polgármester Úr írja alá. Szóval eléggé nehéz mondat, de a rákövetkező mondat, ez, komolyan mondom, többszöri nekifutásra sem értettem meg. Biztosan van értelme, csak én elszoktam az ilyen fogalmazásoktól. Majd, tessék, valaki értelmezze. Az önkormányzati törvényben meghatározott kötelezően ellátandó feladatokhoz szükséges forrásokon túl kell csak pénzeszközöket biztosítani, az önként vállalt feladatokhoz és felhalmozási jellegű kiadásokhoz. Azt gondolom, itt két olyan témát próbáltak egy mondatba szerkeszteni, ami valószínű, az én képességeimet – belátom – meghaladja, mert én tényleg nem értem. Hadd mondjak egy-két költségvetés számaihoz is egy-két apróságot, egy-két megjegyzést, ha úgy tetszik. Hát a működési bevételek tekintetében lássuk be, a főtáblában látható legjobban, ugye nem számol, ma még nem számolhat intézményi pénzmaradvánnyal, de tudjuk, hogy a zárszámadás, 2006. évi zárszámadás majd pár hónap múlva megtörténik, az egy olyan – saccolom – félmilliárd, nem tudom, de egy olyan félmilliárd bevételi oldal növekedést jelent, ami azt jelenti, hogy a 800 milliós, mai pillanatban megállapítható várható hitel, működési hitel mennyiséget akár 300 millióra csökkenti. Én attól rettegek előre, hogy ismétlődik a történelem, mint mondtam, és pont Önök, kormánypárti képviselők, akiknek az érdekérvényesítő képességük azért erősebb, mondjuk, mint nekem vagy itt egy-két képviselőnek, erre a pénzre Önök millió javaslatot fognak beterjeszteni, hogy azt elkölthessék képviselőkörzeteikben, ha úgy tetszik, vagy bármire, hasznos célra. Attól félek, hogy úgy tekintik – még egyszer, hogy tisztább legyen –, hogy az az 500 millió, ami majd beesik, mert még nem tudjuk, és kivált a 800 millióból valamennyi hitelt, hogy Önök azt megterhelhetik. Arra kérem most előre Önöket, hogy ezt ne tegyék. A teljes összeg, ahogy Tóth képviselő úr ….

Marton István: Bocsánat Böröcz úr, de ettől nem kell Önnek félnie, amíg engem itt lát.

Böröcz Zoltán: Eddig még mindig így történt. Polgármester Úr legyen kemény. Eddig még mindig így történt.

Marton István: Most nem fog így történni.

Böröcz Zoltán: Támogatni fogom Önt, ha ez így történik, ahogy Ön mondja. De egy apróság, találkozott a gondolatom Balogh képviselő úréval, hogy persze, miközben tudom, hogy a városban működő civil szervezetek mindenféle sportcélú, kulturális és egyéb célú működő pályázatokat be fognak adni, és ebből a költségvetés számtalan pontján ugye forrásokhoz jutnak, de valóban igen, igen rossz üzenetértékű az, amikor azt írjuk egy sorba, hogy civil szervezetek támogatása 1 millió Ft. Ugye ez szokta kiverni a biztosítékot, egyetértek ebben Balogh úrral, hogy ez így iszonyatosan pici összeg, és nem is tudom elképzelni, hogy ebben a civil világban értelmesen elkölthető. Nehéz tudomásul venni, és én nem is fogom tudomásul venni egyébként, hogy például az Élettér Állat- és Természetvédő Egyesület, ami, tudjuk, hogy milyen munkát végez, a korábbi éveknél is kisebb mértékű támogatásban részesül. Most nem beszélek arról, hogy az új telep kialakításához egyébként 10 millió, vagy 11 millió – nem emlékszem a számra, nem voltam képviselő – összeggel támogatta a város. Hát, ezek végzik azt a munkát ott, ugye azon az állattelepen társadalmi munkában, közadakozásból, a legnyomorultabb körülmények között, amivel egyébként nekünk egy kötelező önkormányzati feladatunkat váltanak ki, ha úgy tetszik. Nagyon kevésnek tartom a 2 millió Ft támogatást, nem is nagyon tudom elképzelni egyébként, hogy ebből ezt az évet meg tudják csinálni. Nem akarok nagy dolgokat mondani, de valószínű, igaz azért az a mondás, hogy az emberre leginkább az jellemző, hogy hogyan bánik az állattal. Úgy is szokták volt mondani, az emberre az jellemző, hogy hogyan bánik a gyengékkel, a gyengébbekkel. Én azt gondolom, ezt meg kellene fontolni, és valamilyen mértékben ezen emelni kellene. Tudom, hogy Polgármester Úr elkötelezett abban a kérdésben, mert ismerem a véleményét, hogy NB-s futball kellene Nagykanizsára – csak jelezni szeretném, hogy elképzelhető, azt hiszem, Polgármester Úr erről tud is, hogy NB-s szintű futball lesz – adja Isten – ismét Nagykanizsán a II. félévtől. Nem láttam utalást a költségvetésben, de remélem, hogy mindannyian úgy gondolják, hogy erre többletforrást kell majd biztosítanunk. Én úgy gondolom egyébként, hogy többet nem szólnék ….., mert eljutottam egy ideig, amikor felsoroltam magamnak 20-30 ilyen ötletet, vagy ilyen javaslatot, plusz és mínusz egyébként, most csak a pluszokat mondtam. De azt gondolom, hogy nincs értelme tovább mondanom, mert a beterjesztett költségvetés jobbítását lehet ilyen módszerrel csinálni, de nem célszerű ebben a szakaszban már. Önmagában egyetértek a képviselőtársaimmal, akik azt mondják, hogy koncepciótlannak tartják, és egyetértek azzal, hogy semmilyen hosszú távú megfogalmazott, leírt célt, mondjuk, 2008-2009-2010 vonatkozásában nem látom, hogy ez támogatna, mert ilyen cél nem fedezhető fel a költségvetésben sem, és valóban a programhiányra vezethető számomra vissza. Hadd mondjak az önkormányzati többséghez egy bölcsességet, amit nem én találtam ki, de érdemes megfontolni. Azt mondja a bölcs, hogy mi kell a költségvetés elfogadásához a többségnek, mert legyünk őszinték, a többség feladata, politikai felelőssége, ez a nép rájuk bízta ezt a felelősséget, és ezt óhatatlanul nekik vállalni kell – négy dolog kell csupán, és szerintem, ma lesz költségvetése a városnak. Az egyik, hogy pontosan ismerjék a célokat – nyilván ez egy programban meghatározott cél négy évre, aminek lesz egy egyéves várhatósága, egy lebontása. Kell egy pontos helyzetismeret másodikként. Az hiszem, hogy az október 1-jei választások óta semmi nem akadályozta meg ezt a többséget, Polgármester Urat abban, hogy megismerje a helyzetet. Minden külső tényezőt, beleértve a külső, állami finanszírozást, minden rendelkezésre áll. Tehát ez kell hozzá. Kell egy képviselői bátorság, legyünk őszinték, mert nincs olyan költségvetés, amikor egyéniben, és bárkire mutathatok magamat is beleértve, kell egy képviselői bátorság, mert a költségvetés elfogadásával, tudni kell, hogy mindenki személyesen konfliktust is vállalt, mert más személyek, kisebb és nagyobb csoportok érdekeit sérteni fogja ez a döntés, és kell a többségi frakció részéről egy hatalmas fegyelem. Én remélem, nyilván, hiszen ezt mindannyiuknak meg kell tudni szavazni, én remélem, hogy mind a négy feltétellel rendelkezik a jelenlegi többségi frakció. Kicsit szemtelen leszek – ha esetleg nem rendelkezne, nyugodtan szóljanak, mert az MSZP-ben ez rendelkezésre áll mind a négy feltétel.

Marton István: Nagyon értékes gondolatokat pengetett, főleg amikor a múltba nézett, és úgy folyamatában mutatta be a dolgokat. Egyébként majd, amikor én tételesen adom a válaszokat, remélem, zömét én fogom megadni, mert hát talán meg tudom. Ennek tükrében talán jó lenne átértékelni úgy az Ön egy cikluson át, mint az én két cikluson át tartó Pénzügyi bizottsági elnöki feladatunkat, mert én úgy gondolom, hogy azok a Pénzügyi Bizottságok visszarángatták a földre az álmodozó testületet és a költségvetést, és talán azért nem ment el három cikluson a hitel. Ezt a negyedikről ugye nem tudjuk elmondani.

Dr. Károlyi Attila: A képviselőtársaim részleteiben és általánosságban is elemezték a költségvetési tervezettel kapcsolatos egyrészt anomáliákat, másrészt pedig aggályaikat. Nyilván nem fogom megismételni sem Böröcz, sem Fodor, sem Tóth képviselőtársaimnak ezzel kapcsolatos megjegyzéseit, azonban Tóth képviselőtársamnak a dolgozatából idéznék, amely azt mondja, hogy a működési hiány egyrészt nőtt az előző költségvetési évhez viszonyítva, másrészt pedig a hiánynak hitelfelvétellel történő kezelése csak átmeneti megoldás jelent. Tehát én magam, aki a közgazdaságtanhoz és a közgazdasághoz nem sokat értek, egy kicsit rémisztőnek tartom azt az összeget, amely hitelfelvétellel lenne csak a működés körében, hogy úgy mondjam egalizálható, tehát erre azért elég nagy, szeretném, hogy ha a költségvetés tervezetében, vagy éppen az a terv, amit Ő készített, hogy a működési célú hitelfelvétel összegét minimalizálni kell, figyelve az év folyamán a működés finanszírozási hiányát, ez egy központi elvként érvényesülne a költségvetés megvalósítása során. November 23-án terjesztettem a november 23-ai soros nyílt ülésre egy önálló képviselői indítványt, amely körében határozatot hozott az önkormányzat, amely elrendelte a város közlekedési rendjének feltétételeinek azonnali felülvizsgálatát, és ez kiterjedt, ez a felülvizsgálat a közvilágítással kapcsolatosan megkötött szerződésekre, és itt szeretnék nagy tisztelettel utalni arra, és remélem, Horváth István képviselőtársamnak a hangját is fogom majd hallani ebben a körben, hogy az az ominózus körforgalom a Hevesi út – Rózsa út kereszteződésében nem nagyon látszik kiviláglani ebből a költségvetési tervezetből. Azt sem nagyon látom egyébként, hogy nekiestünk volna azoknak a szerződéseknek, amelyeket a szolgáltatóval kötöttünk. Nem is látom a költségvetési tervezetben azt, és erre Fodor képviselőtársam is utalt már, aki ugye a Kanizsa bevezető szakasznak a világításával kapcsolatban szólt, és amikor én azt mondtam, hogy visszavonom azt a nyilatkozatomat, hogy Nagykanizsa városára méltán illik a jelző, hogy sötét Zala – nem vonom vissza, akkor megint csak ezt mondom, mert ennek a gyakorlati elemeit nem látom a tervezetben. Tisztelt Közgyűlés! A szabadhegyi területszerzés, a csomóponthoz – pozitívumokat fogok mondani, bármennyire is meglepő lesz –, illetőleg az utcához, a szabadhegyi kerékpárúthoz a területszerzés és a közvilágítás, ezek mind, mind olyan fontos dolgok, amelyek pozitívumként számomra megjelennek a költségvetési tervezetben. Ugyancsak annak kell minősíteni – bár amennyire is nem tetszik esetleg ebben a teremben valakinek – a Körősi Iskola kerítés-felújításával kapcsolatos 1 millió Ft. Polgármester úr bölcs volt, mert megvonta éntőlem a képviselői keretemet egy tollvonással – ugye? hiába keressük a költségvetési tervezetben –, de azért elegánsan odatette ezt az 1 millió Ft-ot. Köszönöm Polgármester Úr! Viszont nem ….

Marton István: Köszönöm Képviselő Úr! De nem csak Öntől lett megvonva, viszont Ön megkapta erre az 1 milliót.

Dr. Károlyi Attila: Köszönöm. A Körősi Iskola – megvásárolhatott volna engem a Polgármester Úr egyébként, és eladtam volna a lelkemet is, még azt is megkockáztatom, az a kijelentést, hogy abból a politikai pártból, amelyikhez tartozom, még a kizárást is megkockáztattam volna, ha a Körősi Iskola tanuszoda megépítésével kapcsolatban láttam volna itt, kérem szépen, ebben a költségvetési tervezetben valamiféle előkészítő munkálatokat. Ezt én hitemre mondom, hogy így lett volna, de hát, köszönöm, illetve nem köszönöm, sajnos nem tetszett megvásárolni, mert sajnos erről nem tudok semmit. 370.721 eFt 2005. szeptember 5-én a megvalósíthatósági tanulmányban ezzel együtt a végösszeg – mondja az akkori önkormányzat, és az akkori önkormányzatban, esküszöm, itt a tisztelt szemben ülő képviselőtársaimnak is mondom, semmiféle mosakodás nincs abban, amikor a Böröcz úr, képviselőtársam itt említette már az akkor szituációkat és helyzeteket. Hát, kérem szépen, én reklámot csinálok a holnapi sajtótájékoztatónak, itt majd meg fogok válaszolni ezekre a kérdésekre, és Nagykanizsa városának is azért egyértelművé tesszük az akkori viszonyokat, meg a jelenlegieket az ominózus Extra cikk után. Szeretném elmondani Bogár képviselőtársamnak, hogy nem hiszem, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a jelenben a régiók kapuja szlenget tartanám fenn a továbbiakban. Akkor se lehetett értelmezni, hogy mi akar ez lenni, most meg aztán még annyira sem. Pláne akkor, amikor az első közgyűlésünkön én akként szólaltam fel, hogy Nagykanizsa legyen újra a Muraköz fővárosa, legyen Dél-Zala és a Muraköz régiónak a fővárosa. Mi semmiféle kapuk nem akarunk lenni, Trianon óta járkálnak rajtunk keresztül, … a helyzet, a kapun ki, be, mi meg csak itt még azt a kis kapuvámot se tudtuk szedni ebből. Erre Krátky polgármester úr elég érzékletesen rámutatott néhány beszédében. Én javaslom Bogár képviselőtársamnak is, hogy azért esetleg vegye elő ezeket a régi beszédeket és olvassa el. És ha már itt tartunk, a Nagy-Magyarország emlékmű megvilágításával kapcsolatban mélységesen helyeslem azt a 2 millió Ft-ot, amit beállítottak, még akkor is, hogy ha a közvilágítással kapcsolatban nem sikerült egyelőre nagyobb összegeket beállítani. Sőt, itt megjegyezném azt is, és nem tartozik ugyan a költségvetés tervezet vitájához, hogy nem csak meg kell világítani ezt az emlékművet, hanem azt a virágképet is vissza kell állítani, ami előtte volt, mert az úgy egész, és úgy egységes az én véleményem szerint. Tisztelt Közgyűlés! Annyit szeretnék még elmondani mindemellett, hogy a költségvetési tervezetet, tekintettel arra, hogy ezek a számomra rendkívül fontos és kardinális kérdések benne nem foglaltatnak, a magam részéről megszavazni nem fogom.

Marton István: Köszönöm Képviselő Úr, bár az utolsó mondata lesújtott. Önnek éppen az Ön előtt szóló pártelnöke magyarázta meg, hogy a hiány egy jelentős része hogyan és mikor fog eltűnni, hiszen a március 29-ei zárszámadás tárgyalásakor a költségvetést mindenképpen módosítani kell, és ezért nem nyúltunk bele radikálisabban, mert telefonszámokkal ez a költségvetés nem dolgozott, de a részletes válaszadásnál majd kitérek egy-két dologra. Egyébként azzal is mélységesen egyetértek, hogy a régiók kapuja szlogen, és ha valaki ránéz erre a képre, akkor látja az árnyékból, hogy elmenőben, tehát fogyjon Kanizsa, az a rajz gyakorlatilag ezt sugallja, mélységesen nem értettem vele egyet az első percben sem.

Papp Ferenc: Most, amikor a költségvetéshez hozzászólok, bennem az intézményvezetői elhivatottság és a képviselői felelősség csatázik és harcol. A végére talán kiderül, hogy melyik lesz a győztes. Meggyőződésem, hogy a város lakói és azok, akik láttak, hallgatnak bennünket, de akik esetleg majd a sajtóból értesülnek a költségvetés főbb számairól, nem azt vonják le vagy nem azzal foglalkoznak, hogy hány milliárd megy erre, hány milliárd megy arra, hanem elsősorban az érdekli őket, hogy kanizsai állampolgárként - és talán a hozzászólásom az előzőkhöz képest ezért lesz talán más és talán új - mit érez ebből a hihetetlen nagy összegből. Nevezetesen, hogy a költségvetés jelentős részét kitevő, 90 % körüli részét kitevő intézményhálózat, a 40 valahány oktatási, szociális, kulturális és egészségügyi intézmény hogyan szolgálja a köz javait, hogyan szolgálja Ő és családjának a helyzetét. Én ebből az aspektusból szeretnék néhány dolgot elmondani, és máris vitázom és szeretnék vitázni mindazokkal, akik több alkalommal is célzást tettek arra, hogy az intézményrendszer, az intézményhálózat tovább karcsúsításával, annak támogatásának csökkenésével esetleg néhány százmilliót meg lehet spórolni. Szeretném elmondani, hogy másfél hónappal ezelőtt kezdődött a Polgármesteri Hivatalban az izzadságszagú munka és itt elhangzott, hogy néhányan hiányolták az izzadságszagot az anyag elkészítésénél. Mi átéltük, amikor az intézményvezetők egyenként leültek a hivatal gazdasági, szakmai vezetésével, az adott szakosztályok képviselőivel és viták, és kompromisszumok árán létrejött egy-egy intézménynek a tervezett költségvetése. Nincs itt tartalék és ezt a felálló osztályvezetők is el tudnák mondani. Sem a szociális, sem az oktatási, sem a kulturális és egyéb. Itt elhangzott, hogy a 800 millió Ft-os hiányt, működési hiányt esetleg le kellene 300-ra vagy 400-ra csökkenteni. Ez feltételezné a 400 milliónak a szétosztását 40 fele, 40 valahány intézményünk van, de a táblázat alján szereplő nem intézményeket most nem veszem ide. Ez azt jelenti, hogy ha egyformán számoljuk, a Vackor Óvodára is 10 millió Ft elvonás jutna, vagy hogy egy nagy középiskolát mondjak, mondjuk a Batthyány Gimnáziumtól is 10 millió Ft-ot kellene. Ez képtelenség. A kicsi pláne nem, a nagy sem. Ezek kiszámolt összegek, higgyék el, higgyük el, hogy tételesen a bér, a bér jellegű, a dologi, az energia. Végigmentünk és végigmentek izzadságszag közepette. Szeretném elmondani, az is felmerült, hogy a nem alapfeladatnak számító úgynevezett nem kötelező jellegű kiadásokat is csökkentsünk. Többen mindkét oldalról, de különösen itt a mi oldalunkról hangzottak el javaslatok. Véleményem szerint egy megyei jogú városnál az élet minőségét pontosan ezek a területek adják. Szándékosan most nem a kultúrát mondom, de mondhatnám, meg a művészeteket is. Mondhatom a sportot és egyéb más olyant, amely itt néhány millióval, néhány százezerrel jelentek meg, amelyek alapján az állampolgárok hiszik és tudják, hogy egy megyei jogú városban élnek és tulajdonképpen ezek az úgynevezett nem kötelező feladatok és itt lehet csökkenteni, lehet dobálózni százezrekkel és néhány millióval is, de higgyük el, hogy ez nem tesz lehetővé 3 vagy 400 milliós csökkentést. Valahogy úgy gondolom, hogy a lakosság az egyszerű embereknek a komfortérzésével is ez összefüggésben van, hogy igen ez az önkormányzat nagyon szigorúan előírt kötelező feladatain kívül plusz dolgokat is támogat, működtet bizonyos intézménytípusokat, igénybe vesz bizonyos szolgáltatások, megjelentett bizonyos kiadványokat, hisz csak kiadványokból biztos néhány 10 milliót itt ki lehetne hozni, működtet olyan egyéb kulturális támogatási rendszereket, mely nem intézményekhez, hanem igenis a civilszféra felé működő, művészeti együttesek, egyebek, ugyanez a sportcélra tervezett intézményi és civil támogatásokat is tartalmazza. Tehát én úgy gondolom hangzottak el itt javaslatok, tehát amit én el tudok képzelni részben, amit Tóth László elmondott, részben Röst János is tett utalásokat, hogy bizonyos területeken hol lehet, de polgármester úrnak is van elképzelése. Valóban a március 29-i közgyűlésen nézzük meg és folyamatosan félévkor is, a félévi zárszámadásnál is, hogy melyek azok a lehetőségek, ahol esetleg lehet csökkenteni. Én annak vagyok híve, ha van most lehetőség, el is hangzott, egy 106 milliós fejlesztés vagy beruházás elhalasztására 1 évvel vagy 2 évvel később, bizonyos út kikötésére esetleg egy év múlva vagy két év múlva, akkor ezt lépjük meg. Önmagában egy 106 milliós ilyen elhalasztás, ha az intézményhálózaton csapódna le, nagyon komoly gondokat jelentene, és higgyék el, nem pedagógus kollegáim, képviselőtársaim, hogy nem azért mondom ezt, mert esetleg pedagógus státuszokat, pedagógus helyeket vagy könyvtáros helyeket kell mindenáron megtartanunk, hanem azért, mert ezek nélkül az emberek nélkül ezek az intézmények egyszerűen nem tudnak működni. A Művelődési Osztály vezetője, ha lenne a vitában lehetősége, biztosan elmondaná, és most röviden szólok arról, hogy igenis a Művelődési Osztály áttekintette az oktatási intézmények helyzetét, van terve, van elképzelése. Valóban lesz leépítés. Egy 80-90 fős pedagógus leépítés biztos, hogy lesz, de én úgy gondolom, hogy ebben az intézményhálózatban további lehetőség már nincs. A másik nagyon fontos dolog, amiről szeretnék szólni, az maga a kultúra és a kulturális intézményrendszer. Nagyon szeretnék mindenkit kérni arra, hogy amikor mindnyájan örülünk annak, hogy durván másfél év alatt ebben a városban megvalósult és megvalósul – hisz folyamatban vannak még – öt kulturális intézménynek a felújítása, illetve egy újnak az építése - 1,5 milliárd Ft -, akkor tegyük hozzá, hogy ennek 90 %-a, hiszen ezek célzott támogatásból készülnek és épülnek többnyire állami támogatásból, amit az önkormányzat hozzátett, jelentős összeg, de százalékában csak 10 % körüli. Nagyon fontos és kérek mindenkit, ha egyszer volt arra lehetőség, hogy állami és helyi összefogásból valóban és akkor elsorolom ezt az ötöt: Magyar Plakát Ház, Ifjúsági és Civil Ház, sánci peremkerületi művelődési ház és orvosi rendelő, a kiskanizsai Móricz Művelődési Ház részleges felújítása, és ami, reméljük, hogy a nyár elejére elkészül, a HSMK-nak a részleges felújítása - tehát, hogyha egy ilyen nagy volumenű összeg van, vagy volt és lesz, akkor én nagyon kérném, hogy ennek töredékét, azt a néhány 10 millió forintot ezeknek az intézményeknek a megbízható, folyamatos, rendszeres működéséhez próbáljuk biztosítani. Úgy látom és én ezért szavazom meg a költségvetést – most bármilyen furcsa –, mert igenis az intézményrendszer, beleértve a kultúrát is, kap annyi támogatást, hogy képesek és készek vagyunk működtetni ebből az összegből, az új intézményeket, a belépett új intézményeket is. Nagyon fontos azt is tudni, hogy a kulturális terület az, amely pályázatok, szponzorálás és egyéb külső pénzek segítségével az önkormányzati támogatáshoz mindig egy jelentős összeget tud biztosítani, amelynek az eredményét, amelynek a produktumát a nagykanizsai polgárok élvezhetik. Nagyon örülök annak is, hogy ebben a költségvetésben először csak 50 millióként, majd 70 millióval később a végleges változatban szerepelt a művelődési ház felújításából tervezett összegnek a hiánya - Polgármester Úr jóvoltából ez bekerült - és én úgy gondolom, ha teljesen egy tökéletesen új HSMK nem is lesz, de a korábbinál korszerűbb, felújított és valóban több évre vagy évtizedre előre. Akikben esetleg felmerül, hogy valóan most a kultúra sokat kapott és sokat kap, akkor szeretném elmondani, hogy önmérsékletben vagyunk, tehát világosan tudjuk és nemcsak én, hanem más kollegáim is, legyen az könyvtárigazgató vagy a sánci kis klub könyvtárigazgatója, hogy több éven keresztül vagy talán évtizeden keresztül feltehetően az ágazatnak ez a részterülete nem kap ilyen jelentős támogatásokat. Tehát ezért most nem mindegy, hogy a befejezés előtt álló rekonstrukciók, hogyan készülnek el, mert tudjuk, bizottsági ülésen is többször felmerült, ma elnökünk is részletesen szólt, hogy az általános iskolák és a középiskolák sorban állnak a következő években a felújítási pénzekért és lehetőségekért. Befejezésül: elődeim nagyon szép idézeteket mondtak. Nekem is eszembe jutott valami. …….., az angol gondolkodó mondta és talán egy ilyen kiélezett pillanatban talán nyugtatásul is elhangozhat az. Így hangzik ez az idézet “Nem az új gondolatok megértése és megértetése nehéz, hanem a régiektől való megszabadulás, mert ez behálózza agyunk minden zugát annak a neveltetésnek következtében, amiben mindnyájan részesültünk”.

Bicsák Miklós: Nagyon bátortalan lettem, amikor ilyen felszólalások elhangzottak, szakmailag olyan észérvekkel. Böröcz úr professzori hozzászólásával, gazdasági elemzésével valóban elmondta itt a dolgokat és korrektül. Még egy meglepetésem van. Mi ketten vagyunk, úgy nézem, egyénileg választott képviselők Dr. Károlyi Attilával itt. Szemben ülő képviselő 13 társamnak nincs problémája, akkor én mit akarok itt elmondani a kis körzetemből a problémáimmal? Polgármester úrnak 2007. január 1-jén megküldtem, mint választott képviselő. A 14 évemben mindig sikerült valamelyik költségvetésben ezt-azt beletenni. Polgármester úr, tudom, szegény ember vízzel főz és úgy sáfárkodik, ahogy a lehetőségek adják. Ebben, mint vállalkozó is tisztában vagyok, hogy az embernek úgy kell alakítani a mát, a holnapot és a jövőt. El szeretném mondani, azért a pesszimista hangulatom mellett, vannak örömeim is, itt a sorokban találtam és ezt jó indulattal Röst képviselő úrnak, elmondom, hogy a Szent József plébánia Palin városi templom hozzátartozik és a palini hívők összeszedték festésre. Megmagyarázom nyomdász létemre. Nem meszelve lesz, festve lesz az ikonoktól kezdve. H szakmai dologra van szüksége, személyesen bemutatom ott is a dolgokat az alsóvárosi plébánián. Szükség van azért is, külön köszönöm a költségvetés összeállításánál, hogy az alsóvárosi plébánia ezt a 2 millió Ft-ot, mivel új Plébános Úr került, nagy szükség van erre a pénzre, mert tudni kell, azért egy városban az idejövő külföldiekről, mivel kezdik, templomokat látogatnak, és rögtön levonják a konzekvenciát. Köszönöm ezt a sort. Külön örülök, akkor kiskanizsai képviselőtársaim megróttak, hogy az orvosi rendelő bent lesz. Ez a két kis örömöm van bent a költségvetésben. Azért Polgármester Úr én is hiányolom a képviselő keretet. Ezt nem lehetne módosítani, legalább 1 millió Ft-ot? Részletezni nem kívánom a sorokat. Gondolom, itt szemben a képviselőtársaim is elmondják, mert az öreg pap is holtig tanul, mind egyénileg választott képviselő hadd tanuljak tőletek, hogy miért hallgattok, hogy én miért magyarázkodok. Vannak gondok, problémák. Azért vagyunk itt. Nyíltan a hibákat, a jókat el kell mondani.

Horváth István: Károlyi képviselőtársam megszólított és úgy gondolom, hogy tényleg szólnom kell. Én messzemenően támogatom azt, hogy a Hevesi utca és a Rózsa út kereszteződésében megépüljön a körforgalom, de ha azt nézem, hogy a Magyar utcán közel 100 millió Ft-ba került az a körforgalom, amit megépítettek, azt gondolom, hogy perpillanat ebben a költségvetésben nincsen olyan pénz, amit át tudnánk csoportosítani. Mondhatná érvéként, hogy talán a Zrínyi utca kikötése, de azt gondolom, hogy ha városképet alakítani szeretnénk, sétáló utcává szeretnénk tenni a belvárost, akkor mindenképpen a forgalmat el kell vinni valamerre, és ezért szükség van arra, hogy a Zrínyi utcát kikössük a Teleki utcára. Bicsák úrnak mondanám, hogy igen, vannak nekünk is problémáink, nyilvánvaló, nekem is van - és itt szeretnék visszautalni Papp Ferenc hozzászólására -, de mértéktartóak vagyunk. Én is szerettem volna a kulturális alaptól 10 millió helyett, mondjuk 12-13-at kérni, de tudomásul veszem azt, hogy a jelenlegi helyzetben erre nincsen lehetőség.

Dr. Kolonics Bálint: Mint képviselő kérek szót és a 19. számú melléklet egy sora miatt szeretnék feltenni egy kérdést, ami kiegészítésre és magyarázatra szorul, mégpedig a 19. melléklet a helyiségek hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezményről és mentességről tájékoztat, amibe pedig azt találom, hogy a Petőfi utca 5. szám alatt 164 eFt értékű támogatás, a Magyar Jogászegylet használja a Petőfi utcán található irodát. Azért kértem szót Polgármester Úr, itt a közgyűlés előtt bátran kimerem azt jelenteni, hogy sem a Magyar Jogászegylet, annak semmilyen szervezete, így a Zala megyei, sem a nagykanizsai helyi csoportja nem használja a Petőfi utca 5. szám alatti irodát. Ha ott bárki, bármilyen tevékenységet folytat és bármilyen jogi segítségnyújtást folytat, az más szervezetek keretei között teszi, tehát az önkormányzat a Magyar Jogászegyletet semmivel nem támogatja, hiszen a kanizsai jogász kollegákat senki nem kötelezhette arra, hogy bárkinek a jogi segítségnyújtásban kötelező érvénnyel segítséget adjanak és ebbe a rendszerbe részt vegyenek. Ezt elmúlt ciklusunk polgármestere, Litter Nándor találta ki és gondolta azt, hogy a kanizsai jogászok kötelezhetők lesznek arra, hogy ingyen bárkinek, bármilyen tanácsot osszanak a Petőfi utca 5. szám alatt. Úgy tudom, hogy egy vagy két jogász kolléga folytatta ezt a tevékenységet, de kérem én ez a sort törölni. Tehát a Magyar Jogászegylet így ne szerepeljen, mert nem vesz igénybe semmilyen irodát.

Bárdosi Gábor Jenő: Elsőciklusos képviselőként, de az önkormányzati munkában már nem először részt véve próbáltam meg a költségvetéshez hozzáállni és dolgozni rajta. Egyik legutolsó találkozásunknál Polgármester Úrnak azt mondtam, hogy egy órát fogok szánni a költségvetéssel kapcsolatos anomáliákra, csak sok minden elhangzott, úgyhogy megnyugtatom Polgármester Urat, igyekszek ezt egy fél óra alatt befejezni. Igyekszek, éppen ezért olyan számomra fontos, és azt gondolom a város számára is fontos kérdésekkel kapcsolatosan elmondani egy-két véleményemet. Különösképpen azért, mert igyekeztem a költségvetéssel kapcsolatban minden bizottság munkájában – nemcsak a sajátomban – részt venni, hallgatni képviselőtársaim és az ott ülő szakembereknek a véleményét. Ezért aztán talán mindjárt először egy ilyen dologra reagálnék. Kicsit megdöbbentem akkor, amikor Balogh képviselőtársam a bizottság elnökeként egy kicsikét én központú és önközpontúan szférámról, a nekem tulajdonított dolgokról, hogy az önmaga által korábban akár interpellációban vagy kérdésben feltett dolgokról beszélt és így próbálta meg összefoglalni a bizottságnak a véleményét. Ez nem biztos, hogy rossz dolog, nem is azért mondanám, csak legfeljebb azért, ami a közgyűlés első szakaszában elhangzott dolog, amikor úgy kedvem lett volna hozzászólni egy olyan dologhoz, amikor azt mondtam, hogy egy képviselőnek három dologhoz kell nagyjából hűnek maradnia, amikor a munkáját csinálja, tehát a közhöz, amiért megpróbál dolgozni, aztán magához a munkához, amit elvállalt, mert hát ez egy munka nekünk és a harmadig pedig, hogy mindig maradjon azért valamilyen formában ember és használja az empátiát, a mások véleményének a meghallgatását, tiszteletbe tartását, és ha azzal a véleményével egyet tud érteni, akkor talán mondjon rá igent. Nem feltétlenül biztos, hogy mindig nemet kell mindenre mondani. Ezért nem is úgy kívánnám megemlíteni és nézze el ezért az általam tisztelt és régóta ismert Balogh képviselőtársam, amikor a város közlekedésével kapcsolatos elképzelésemet gondoltam végig az elkövetkező négy évre, hogy mit tennék egy költségvetésbe, hogy akkor nem feltétlenül biztos, hogy egy Huszti téri körforgalommal foglalkoznék a ciklusom első négy esztendejében, hanem a sokkal életveszélyesebb, sokkal több anomáliát okozó Hevesi utca és annak különböző ki és bekötéseivel, mert a Huszti téren legalább működik egy elektromos jelzőlámpa, a Hevesi utcában pedig este 11 órakor úgy közlekedni csak a városban, hogy akkor tudok normálisan kikanyarodni balra, egyéb szakaszba. És ezt - még egyszer mondom - nem azért emeltem ki, így aztán vissza lehet térni arra is, hogy amikor megnéztem a költségvetést és a költségvetés azon számait, ami városunk úthálózataival és egyáltalán bármiféle ilyen dolgokkal foglalkozik, akkor bizony azt mondtam, hogy van egy-két bajom, a Kalmár utca kikötésének a terve. Aztán Polgármester Úr vissza is vonta szépen ezt az előterjesztést. Igaz, hogy az az előtti bizottsági ülésen azt hallottam városunk főépítészétől, hogy prioritásában 2007-nek ez a legfontosabb megoldandó feladata. Aztán már egy kicsit furcsa már nekem, ezt inkább úgy mondanám, ahogy nem régen egy sajtótájékoztatón a rádióban is mondtam, hogy csak kapkodom a fejemet, mert akkor vagyok én bajba igazában, amikor költségvetésben keresek én ilyen dolgokat. Kicsit úgy is megpróbáltam nézni a költségvetést, akár Nagykanizsa város közlekedésére lévő számait, mint amikor egy másfél milliárdos cégnek, akinek a költségeivel és fejlesztésével is kellett foglalkoznom, hogy akkor hova meneküljek előre, mert ugye az én munkám az értékesítés dolgai voltak, abban előre kellett mindig menekülni, miközben nagyon sok megoldandó probléma van. Elég sok a biztosítás, ahol károkat kell fizetni. A városnak meg el kell tartani magát, működési költségei vannak. Olyan fix költségek, amik fix kiadások. Na most, amikor egy ilyen dolgot összehasonlítok vagy ilyet elemzek, akkor azt mondom, hogy itt hiányolom én azt és képviselőtársaim közül többen fogalmaztak már, hogy koncepció nélküli vagy elképzelés nélküli. Én azt mondom, hogy olyan értelemben látom én ennek a hiányát, hogy nincsenek meghatározva a fontos olyan feladatok nem soronként lebontva, mert amikor soronként lebontva nézegetünk dolgokat, akkor azt mondom, hogy hát én is, ha a másik oldalon ülnék, nemcsak a fegyelem miatt, hanem egyébként is megszavaznám a költségvetést, mert azért valamit csak kapok. Ha Bárdosi Gábor képviselő, aki listás képviselőként ül itt, akkor azt mondom, nekem az egész várost kell néznem, mert én a városnak a képviselője vagyok így, és itt van a gondom, amikor azt mondom, hogy költségvetést a közlekedéssel kapcsolatosan nézem, hogy nem találok bent bizony olyan sort, hogy hogyan fogjuk megoldani külső elkerülő útszakaszok mostani elkövetkező rövid időben indulása nélkül a belváros forgalmát, amit mindegyikünk nap mint nap átélhet. Aztán miért nem foglalkozunk azokkal a dolgokkal, amivel már mondjuk 1993-ban már foglalkoztunk, a Zrínyi út kikötésével. Ugyan megjelenik egy szám, hogy 100 millió Ft, de az nálam nem azt jelenti, hogy foglalkozunk vele, hanem azt jelenti, hogy megint valami problémát akarunk úgy megoldani, venni kell valamit vagy nem kell venni, nem tudom igazából. Az 1993-as terv, az egészen jó volt, ahhoz képest a változásokat meg látom, mert ott van az erkélyem alatt ez a megkészülendő utca, ott a Kórház utcában, és én azon lakók közé sorolom magamat, aki egy kicsit úgy próbál meg gondolkodni ilyenkor, egy ilyen kivitelezésnél, hogy peches helyen laksz Bárdosi. Ha ezután zaj lesz, akkor zaj lesz. 150-nek lehet, hogy zaj lesz ott, de Nagykanizsa város lakossága, az nem 150 lakóból áll. Ilyenkor nézem vissza valójában a költségvetésben, hogy mit hogyan akarunk megoldani. Nem akarom kritizálni a szabadhegyi földvásárlást sem, nem is akarok vele foglalkozni igazából, hogy miért az kerül be. Ilyen úthálózati történetekre, mint Nagykanizsa belvárosa, hogyha nem azzal foglalkozunk, amivel valójában a város lakóinak a közérzetét tudom javítani, hanem egy-egy terület olyan részeivel, ami nem biztos, hogy feltétlenül az egész város lakóinak környezetét javítja, akkor én, mint listás képviselő, én egy kicsit bajban vagyok és nem érzem túlságosan jól magamat, amikor a költségvetés számait nézem. Aztán valójában olyanra is szeretnék reagálni, hogy én megértem Polgármester Urat, amikor visszatekint és azt mondja, hogy itt maradt számunkra is megoldásra váró probléma, hogy megoldjuk a felhalmozott hitel és egyéb problémáinkat, de amikor azt mondom, hogy ebből is csak az előre menekülést kellene választani igazából, akkor viszont nagyon-nagyon sajnálatosan látom azt a sort, ami arra szól, hogy pályázatokra 30 millió Ft-os alap önrészt teszek el igazából, abból próbálom majd megoldani a dolgaimat, ugyanakkor közel 2 milliárdot felveszünk különböző hiteleket. Ezzel már el fogjuk érni a 6,5 milliárdot biztosan, vagy talán meg is fogjuk haladni, ha az összes számokat nézzük majd a végén 2007. év végében, akkor tehát nem fog nagyon csökkeni ez a 6 milliárdos hiány, amivel mindig visszautal Polgármester Úr. Én azt is mondanám ehhez, hogy valójában ez is egy olyan, hogy a Polgármester Úrnak is címezhettem volna ugyanazt, amit Balogh képviselő úrnak, hogy talán azért most már négy hónap elteltével az igazi demokráciában úgy mondják, hogy az újrakezdés kormányainak vagy most jelen pillanatban önkormányzatának 100 nap eltelte után inkább már foglalkoznánk tényleg a jövővel, tényleg azokkal a feladatokkal és azokat a prioritásokat vennénk elő, amit így Balogh képviselő úr ugye prioritásoknak mond az saját szakmáját sokkal jobban értő, mint én, helyzetben a pedagógusokkal kapcsolatos dolgok vagy az oktatás, kultúra terén. Ezek a gondolatok mentén indítottam el azt a dolgot, amit el szerettem volna mindent mondani és így kérem Polgármester Urat. Tudom, hogy ma a költségvetés meg lesz szavazva, meg lesz szavazva már csak azért is, mert ez az Önök kötelessége, hogy ezt a költségvetést megszavazzák, hiszen ezért vállalják a felelősséget, hogy itt ülnek az önkormányzatban. Igaza volt azon képviselőtársamnak a frakcióból, aki azt mondta, hogy nem is tehetnek mást. Nem is tudnak más tenni, mert akkor nagyon egyszerűen Önökre az a másik feladat hárul, hogy ha ezt nem vállalják el, akkor ma fel kell állni az asztaltól, és ki kell vonulni ebből a teremből. Nem rosszindulatúan mondtam ezt a mondatot, hanem tényként. Hát ezt Önöknek meg kell csinálni. Éppen ezért nagyon szépen kérem, hogy minden olyan kimaradt tételt és nem sorolnám igazából, szerintem majdnem mindenki tudja, amit nem tettek meg képviselőtársaim, Zalakomárnak a Szociális és Egészségügyi Bizottságban tárgyalt, de mellette tárgyalt surdi önkormányzattól is átvett pénzeszközöket sem látom, nemcsak a zalakomárit, hogy az megjelenik már ebben a költségvetésben, sem pozitív, sem negatív oldalról sem a bevétel részét, sem a kiadását nem látom benne. Ezért gondoltam arra felhívni a figyelmet, ami tényleg nem szerepel bent. Lehet, hogy a mérleg után mindent ki lehet majd javítani. Lehet, hogy utána majd helyre lehet tenni mindent, de valójában, ha máskor nem, legalább akkor, amikor újra fogunk tárgyalni a költségvetésről, akkor lehessen látni, hogy 2007-ben valóban lehessen látni, mit akarunk csinálni, mert ezek csak sorok és számok, ezek nem mutatják azt, hogy a városunkban milyen célt tervez el ez az önkormányzat a következő négy esztendejében.

Bene Csaba: Talán jó, hogy ilyen késői pillanatban szólok hozzá, mert azért sok hozzászólónak az elhangzott hozzászólása néha arra gerjesztett engem, hogy hozzászóljak és válaszoljak, de visszafogtam magam és elég furcsán hangzott számunkra a sokszor emlegetett FIDESZ és a FIDESZ által támogatott Polgármester Úrnak nem egészen idevaló bírálata, főleg úgy, hogy a tisztelt képviselőtársam, mondjuk, végig rágógumival a szájában mondja el ezt a mondanivalóját. A költségvetésre visszatérve, 2002-ben - visszanyúlok én is valamennyire a régi időkre, de nem annyira régre, mint Röst képviselőtársam, aki egészen 1992-től indította a mondanivalóját -, az én emlékeimben az maradt meg, hogy az akkori önkormányzat vészharangot kongatott, hogy milyen helyzetben vette át, csőd közeli helyzetben vette át az önkormányzatot, csődben van a város szlogennel vették át az önkormányzat irányítását akkor, amikor mintegy 600 millió Ft-os volt a városnak a költségvetési hiánya. Ma eljutottunk odáig, hogy a költségvetés hiánya 1.916.000.000 Ft hitel felvételével biztosítható. Hogyan jutottunk el ideáig? Az Önök áldásos tevékenységének köszönhetően jutottunk el idáig, és ezt most ugye itt Böröcz képviselő elmondta világosan, hogy kire értendő, kikre nem értendő. Én nem szeretném most különválasztani. Aki magára veszi, az vegye magára, aki úgy gondolja, hogy nem inge, az pedig ne vegye magára, hogy ki miatt jutottunk ebbe a helyzetbe. Nagykanizsán ugyanaz a helyzet, mint országosan. Ezt egyszer már közgyűlésen elmondtam, hogy nem lehet függetleníteni magunkat az országos helyzettől. Az elmúlt négy év felelőtlenségének, felelőtlen költekezésének következménye a mai helyzet. Az Önök miniszterelnöke 2006-ban egy gyenge pillanatában ezt beismerte. Önök ezt itt Nagykanizsán még a mai napig nem tették meg. Ebben az egyben, úgy gondolom, példát vehetnének miniszterelnöküktől. Csak egy-két példát. Sok minden elhangzott itt az előttem szólóktól, hogy hogyan jutottunk el idáig a mai helyzetig. Fűtéskorszerűsítésnek a példáját már emlegették a szemben lévő oldalról. Nem is a mi frakciónk említette meg. A panelprogramot is megemlítették, annak mértéktelen bevállalását. Nem a panelprogrammal van baj, hanem annak a mértéktelen beválásával. Útfelújítások is szóba kerültek. Az útfelújításoknak az olyan tervszerűtlenségével van baj, amikor télen végzik az útfelújításokat olyan minőségben, amilyen minőségben végezték. Azt már nem is említem meg, hogy a közelgő csatornázási program esetleg mely utcákat érint, amelyeket felújítottak. Röst úr ez a tervszerűség? E mellett említeném még azt az 500 milliós forráshiányt, amely a központi költségvetés intézkedéseinek hatására alakult ki Nagykanizsán. Erről is beszéltek már a képviselők. Nem szeretném boncolgatni. Mindezek erősen közrejátszottak abban, hogy a hiány ilyen mértékű. A független könnyvizsgálói jelentést is sokszor emlegették, én is megnéztem. Az Önök figyelmébe ajánlom. Ebben szerepel az, hogy a fejlesztési hitel mintegy 1.115.563.000 Ft. A hitel felső határának ez 46,9 %-a. Az előző évben ez 84,1 % volt. A költségvetés forráshiánya – erről már beszéltünk – 1.916.000.000 Ft. Ez az összköltségvetésben a részarányt tekintve 9,9 %, amely az előző évben 11 % volt. Én ugyan nem vagyok számszaki szakember, nem értek hozzá, de ez számomra azt jelenti, hogy az eladósodást megállítottuk valamilyen mértékben. Lehet, hogy ezt nagyobb mértékben kellett volna megtenni, de valamilyen mértékben meg tudtuk állítani. Képviselőtársam, Balogh úr itt előttem már az intézményekről szólt, illetve többen szóltak az intézményekről. Én eredménynek tartom azt, hogy az intézmények működtetését biztosítja a költségvetés. Egyelőre nem került sor olyan intézkedésekre, mint a környezetünkben, sőt a kistérségekkel történő együttműködések lehetővé teszik a további működtetést és a forrásbevonásokat is. Óriási eredménynek tartom azt, hogy a sporttámogatást kismértékben, nem is olyan kismértékben, mintegy 20 %-os mértékben megemeltük ebben a költségvetési évben, bár így sem éri el a kívánt mértéket. Ez azt a gondolkodásmódot tükrözi, amely sajnos a népegészségügy vezetőire nem jellemző, hogy a gyógyításra költött pénzeket csökkenteni igazából úgy lehet, ha a megelőzésre több pénzt fordítunk. Azt hiszem, azt senkinek nem kell ecsetelnem, hogy a sport egészségmegőrző ereje megkérdőjelezhetetlen. Az eddig elmondottak és a független könyvvizsgálói vélemény alapján, amely szerint a költségvetési rendelettervezet előterjesztése a vonatkozó előírásoknak megfelelően történt és a tartalma összhangban van a jogszabályi követelményekkel, a FIDESZ frakció egyöntetűen támogatja a Polgármester Úr által benyújtott Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2007. évi költségvetésének elfogadását.

Röst János: Böröcz Zoltánt nem teljesen értem, mert 2002-ben emlékeim szerint MSZP-s polgármestere volt a városnak 2006-ig, 13 fő MSZP-s frakció volt és azt követően minden költségvetést minden MSZP-s képviselő megszavazott, majd azt követően egyébként a fűtéskorszerűsítést is Fodor képviselőtársam kivételével szintén mindenki megszavazott. Lehet, hogy rossz jegyzőkönyveket tetszett nézni. Úgy érzem magamat, hogy itt gyakorlatilag ülnek a szüzek, mármint hogy nem olyan értelemben, és vagyunk ketten itt, én meg a Gyula, aki gyakorlatilag az előző testületben mindösszesen szerepelt, tehát lényegében ketten hoztuk az összes döntést. Én úgy gondolom, hogy ezért azt nem kellene mondani. Amellett meg dicsekszik Böröcz Zoltán azzal, hogy milyen óriási fejlesztések voltak, ami viszont igaz. Akkor a kettő nem igaz. A csatornaprogramra nem látom egyébként pont az Önök táblázatában, hogy be akarják nyújtani a kohéziós alapra, akkor abban a táblázatban ennek szerepelnie kellene - Bene Csabának mondom ezt. Remélem, hogy benyújtják egyébként, és azt tudom ígérni, hogy Miniszter Úron keresztül támogatást szerzünk arra, hogy ez el is induljon, csak ahhoz önrész kell egyik részéről. A másik oldalon viszont, amit mondott, hogy érint utcákat, persze, hogy érint. Azt nem lehet várni, hogy egy 5-6 évvel később induló projektig, ami nem biztos, hogy konkrét tény lesz, még ehhez kell nyilvánvalóan Brüsszelnek is a jóváhagyása, hogy addig megvárva Pató Pál úr módjára, hátha mégis megkapjuk. Én reménykedem, hogy igen. Azt történik, hogyha felbontják, fel fogják újítani ugyanúgy - ezt jelzem előre -, tehát kár nem éri a várost. Ami pedig a javaslatomat illeti, az három. Az egyik, hogy a közgyűlés a mai nap ne hozza meg a döntését ebben a kérdésben. 2007. február 28-as vagy március, vagy bármilyen határidővel, ami Polgármester Úrnak megfelel, kerüljön vissza. A második, legyen meghatározva 500 millióban a működési hiány mértéke. Én kérek mindenkit arra, hogy gondoljuk újra ezt a költségvetést. A harmadik pedig az, hogy legyen cselekvési program a működési oldal egyensúlyba hozásához, egész évi. Én ezt a hármat kérném megszavaztatni Polgármester Úrtól. Illetve, amit korábban javasoltam, hogy a likvid hitelnek a magassága, mértéke, az 200 millióval haladja meg legalább a likvidítás költségvetési tételének a mértékét, mert így lehet gyakorlatilag finanszírozni a nehéz hónapokat. Ha ezt megtesszük, akkor énszerintem sokat javítunk a város költségvetésén. Az előző ciklusokhoz még egy mondatot mondanék. Az első kettőben jelentős lakásprivatizáció zajlott plusz bevételként az önkormányzat részére, majd a másodikban egy jelentős gázközmű vagyont kapott a város összegszerűen. 1994-98-ig ott 1,2 milliárdos gázközmű vagyont kapott a város szintén pluszban. Az előző négy évben állami támogatást kapott jelentőset. Ebben a ciklusban ezen kell elgondolkodni, hogy a többletforrást hogyan lehet megszerezni. Ha ebben a testület partner, és ha a pályázatoknál EU-s pénzekhez hozzá tudunk jutni és állami pénzekhez, akkor működőképes lehet az önkormányzat és a város. Ha erről lemond az önkormányzat, erről a lehetőségről, akkor gyakorlatilag én nem látom az esélyét az egyensúly tartásának.

Dr. Fodor Csaba: Én az előterjesztésben megpróbálok annyiban segíteni Önöknek, hogy ugye itt siránkoznak, hogy 500 millió Ft központi elvonás történt. Én azért csak halkan megjegyzem, hogy…

Marton István: Bocsánat, nem siránkozik senki. Tényként közöltük.

Dr. Fodor Csaba: Én meg tényként közöltem, hogy ennek mi az alapja, amit elfelejtenek elmondani, hogy mi a bázisa ennek az 500 milliós vagy részben 500 milliós elvonásnak, de azért csak megjegyezném halkan. Örülök, hogy hallom a hangját Alpolgármester Úr, mintha itt sem lett volna, eddig legalábbis.

Marton István: Ne személyeskedjen Fodor úr.

Dr. Fodor Csaba: Nem személyeskedem, csak elmondom, hogy egy következő napirendi pontnál Önök bruttó 640 milliót akarnak kivenni az önkormányzat zsebéből. Lehet, hogy ezt az 500-at pótolni lehetne vele, de még segítek Önöknek, hogy a 14. számú mellékletben, a 10. sorszámban, a Vágóhíd terület tüzivíz ellátását vegyük ki, a 18 millió Ft-ot. Az önkormányzatnak semmi köze nincs ehhez a területhez. Az önkormányzat, én azt gondolom, ne vállaljon be 18 millió Ft-os tüzivíz ellátó rendszer kiépítését. Elmondtam múlt közgyűlésen, de lehet, hogy még ezen is el fogom mondani, hogy milyen politikai vagy akár más – nem akarok személyeskedni – okokból kifolyólag. Tehát ezt javaslom, hogy törüljük onnan. Töröljük a 11. sorban a Zrínyi és Teleki utcák összekötésének tervezési, területszerzésére beállított 100 millió Ft-os tételt is. Arra valószínű nem lesz nagyon szükség, legalábbis az erre vonatkozó javaslatok már egyébként elhangzottak. Javaslom törölni a 16. sorszámút, a Király utca 31. udvar belső parkoló és játszótér építését. Azt gondolom, hogy bizonyára fontos, de 10 millió Ft ma ilyen keserves, szűkös időkben, amit Önök itt felvázoltak, nem biztos, hogy célszerű nekünk erre ilyet fordítani. Azt gondolom, hogy elég sok kalamajka volt ott a Király 31-gyel. Az önkormányzat megtette, amit megtett.

Marton István: Meg, amit nem.

Dr. Fodor Csaba: Meg, amit nem, azt is nyilvánvalóan. Azt gondolom, hogy ma azért erre 10 millió Ft-ot fordítani - nem akarok személyeskedni, hogy milyen okokból vezéreltetve -, nem célszerű. Fontos a cél. Tegyük el jövőre, tegyük el későbbre. Gyalókai elnök úrnak csak üzenem, hogy azért a könyvtárhoz a FIDESZ-nek nem sok köze volt, halkan megjegyezzük, az a kisgazdák, szocialisták és a szabaddemokraták szövetsége. Abban a ciklusban is felkelt a nap, meg ebben a ciklusban is és még talán a következőben is, úgyhogy ez nem biztos, hogy a FIDESZ javára írható.

Bárdosi Gábor Jenő: Én is szeretnék segíteni egy kis pénzbeszedéssel a városnak. Nem is olyan kis pénzről van szó Polgármester Úr, és nagyon örültem annak, amikor az elmúlt talán két közgyűléssel ezelőtt vagy hárommal, azt tetszett mondani, meg is jelenik a költségvetés 14. mellékletének 7. sorában a régi piac terület rendbetétele 8,5 millió Ft-al. Azt azonban nagyobb célnak látnám, hogyha azt látnám bent, hogy azt a területet ebben az évben értékesíti az önkormányzat. Polgármester úr biztos tudja, én az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságon az elmúlt négy évben végigéltem a történetet. Ennek van egy jogi, bár kicsikét nehézkes, de van egy jogi megoldása, ugyanis a földdel egyenlővé kell tenni azokat az épületeket, aztán majd a bíróság, amit megítél, azt ki kell fizetni a városnak, mellesleg közben el lehet adni a terület. Én tudom azt, hogy nem ilyen egyszerű a dolog, de valójában mégis csak meg kellene most már végre egyezni az ott tulajdonosokkal, hogy mennyit kapnak és nagyon sürgősen meg kellene pályáztatni, egy országos pályázattal megadni a célt és feladatot, hogy mit szeretnénk ott látni, és két-három hónap múlva el kellene kezdeni nézegetni a rá beérkező több száz pályázatot. Miért mondom, hogy több száz pályázat? Legutoljára Pécset voltam egy baráti körben. Pécs egyik területén nagyon meglepő módon, de nincs nekik munkájuk, mert csak ezért van, 93 db pályázat érkezett egy területen való építkezésre a tervezők részéről, köztük kanizsai tervezők is adtak be oda pályázatot, mert ugye egy ilyen nagyobb munkát megnyerni nem kis feladat, nem kis pénzzel járó dolog természetesen. Tehát kapva kapnak az alkalmon az országban azok a kisebb, nagyobb irodák, akár magántervezők, egyszemélyes vagy többszemélyes cégek, hogy ilyen területeken az álmaikat próbálják megvalósítani. 96 pályázó vette meg magát csak a pályázati anyagot. Már az sem kevés pénz, ezt Polgármester Úr is tudja. Tehát ilyen dologgal is több százmillió Ft-ot lehet a város büdzséjébe beforgatni, és én azt gondolom, hogy csak merni kell. Visszautalnék arra, amit Polgármester Úr említett nekem akkor, amikor a gőzöst előhoztam én olyan szempontból, hogy jelenjen meg a város marketingjében a város régiók kapuja helyett. Erről én még mindig nem tettem le, csak volt más munkánk, jelesül a költségvetés és egyéb, és majd én ezt a marketing dolgot boncolgatom még, de egy kicsit legyünk már, hasonlítsunk egy kicsikét ahhoz a 424-eshez, különösen Polgármester Úr, aki átélt ebben az önkormányzati ciklusban nagyon sok pénzügyi bizottsági és nem pénzügyi bizottsági dolgokkal kapcsolatos dolgokat is. Talán merni kellene, ennek a régi piacnak is merészebben nekiállni.

Marton István: Miután nem látok több hozzászólót, felkérem a jelenlévő könyvvizsgáló urat, hogy amit lényegesnek tart, azt mondja el nekünk.

Ifj. Szita László könyvvizsgáló: Így a végén azért én is elmondanám álláspontunkat. Társaságunk, a Szita és Társa Kft. felülvizsgálta az önkormányzat 2007. évi költségvetési tervezetét és ez alapján alakítottuk ki véleményünket, amelyet a közgyűlés rendelkezésére bocsátottuk. A könyvvizsgálói vélemény két részből áll. Az első része az egy oldalas összefoglalója a vizsgálatunknak, utána pedig fűztünk egy kiegészítő jelentést, hogy a részletek is mindenki számára megismerhetővé váljanak. Röviden szeretném csak ismertetni a véleményünket, ugyanis sok minden elhangzott már belőle, ahogy figyeltem a hozzászólásokat. A könyvvizsgálat feladatát képezi elsősorban, hogy a jogszabályi megfelelőséget vizsgálja egy ilyen költségvetési rendeletnél. Ezt természetesen mi is megtettük és arra a megállapításra jutottunk, hogy a rendelettervezet a vonatkozó törvényeknek és jogszabályi előírásoknak megfelel. Itt kiemelten foglalkoztunk az önkormányzat által tervezett hitel nagyságával, hogy ez belefér-e az engedélyezett mértékben és itt azt a megállapítást tettük, hogy a tervezett hitel az – ami éven túli – az 1,1 milliárd Ft. A hitelfelvétel felső határa pedig 2,3 milliárd Ft, tehát így a hitelfelvétel felső határát az önkormányzat nem lépi túl. Meg kell említeni, hogy a tervezett likvidhitel, amely a működést hivatott finanszírozni, nem számít bele ebbe a hitelfelvételi korlátba, ugyanis ez éven belülinek minősülő hitel. Végül elemeztük az önkormányzat pénzügyi helyzetét is, és ezt összefoglalva, azt mondhatjuk, hogy az önkormányzat pénzügyi helyzete nehéznek minősül, hasonlóan az előző évekhez. Erre hatással van az is, hogy a központi megszorító intézkedések hatása érvényesül mindenhol. Azt így el lehet mondani, hogy nemcsak itt vannak nehéz helyzetben az önkormányzatok, hanem országos szinten nagyon kevés olyan önkormányzat van, ahol hitelfelvétel nélkül tudják finanszírozni a költségvetést. Kiemelném, illetve többen is hivatkoztak rá, hogy a felhalmozási célú tervezett hitel, az véleményünk szerint nem minősíthető kedvezőtlennek, ugyanis olyan célokat szolgál, amelyek az önkormányzat vagyonát növelik, ellentétben a működési célú hitellel, amelyek végső vagyonfelélést jelentenek. Tehát a működési célú hitel, az egy kedvezőtlennek minősül és ezért előbb-utóbb biztos, hogy az önkormányzatnak olyan intézkedéseket kell majd tenni véleményünk szerint, amelyek csökkentik majd a működési kiadásokat, tehát a működési hiányt csökkentik. Végezetül véleményünk összefoglalásaként azt tudjuk elmondani, amely a záradékunkban is szerepel, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. költségvetési rendelettervezetének előterjesztése a vonatkozó előírásoknak megfelelően történt, tartalma összhangban van a jogszabályi követelményekkel. Nem jutott a tudomásunkra olyan lényeges információ, amely a bevételi és kiadási előirányzatok megalapozottságát érintené. Megítélésünk szerint a rendelettervezet a rendeletalkotásra alkalmas.

Marton István: Egészen röviden arra reagálva, amit Ön mondott, hát nyilván mindenki olvasta az Önök 10 oldalas jelentését. Ebben nekem két szám, ami döntő. Az egyik az, hogy a majdnem plafonról a hitelfelvételi maximum, tehát, ami számítástechnikailag elérhető, lementünk a felére. Ez hatalmas szám. Ezt lehet bárhogyan értékelni, meg bárhogy értelmezni, meg zsonglőrködni a számokkal, de ez tény. Más kérdés, hogy azt a magas, tehát majdnem a tavalyinak a plafon közelében lévő részét elérve számszakilag esetleg beleférnék, csak gyakorlatilag roppannánk össze – na, mi ezt elkerültük. A másik pedig a 11,1 meg a 9,9 %-os különbség, az ugyebár tizenegy, két %-ot tesz ki csökkenés tekintetében. Tehát a 11,1-nek az 1,2-e, az ugye több mint 10 %-a, és ez már egy fontosabb mérőszám számomra, de nyilvánvaló, hogy az ördög a részletekben bújik meg. Ezt köszönöm. Sorba veszem és megpróbálok nagyon röviden válaszolni, itt munkatársaim rögzítették azokat a tételeket, ahol szavaztatnunk is kell majd azután, hogy én elmondtam az összefoglalót. Az OKISB - lehet kevesellni ezt a 0,3 %-os felújítást, de könyörgöm, hát a Rozgonyinak az a háromnegyed milliárdja, az nem felújítás? Gyakorlatilag az is felújítás, bővítéssel egybekötve és már is rögtön akkora számot kapunk, amekkora még soha nem fordult felújításokra. Tehát a számokkal így is, úgy is, sőt amúgy is lehet játszani. Huszti téri körforgalom, benne szerepel az előző testület által elfogadott rendezési tervben, mi is jónak tartjuk, csak ebben az évben a tervezésen túl nem fogunk jutni. Köztéri szobrok 5 milliójára én ebben a költségvetésben, ebben az esztendőben erre, bár szeretnénk, nem találok forrást. Civil szervezetek támogatása, hogy most ne 1 millió legyen, hanem 2. Hát kérem, az bő 200. Erre azt tudom mondani, hogy a március 29-i közgyűlésen, ahol mindenképpen módosítanunk kell a ma reményeim szerint elfogadásra kerülő költségvetést, mert hát ugye a zárszámadás számai automatikusan módosítanak a hiány eltüntetésben a Böröcz úr által vázolt módon, remélem, hogy maximum ilyen összegben talán a segítségünkre siet. Ha ott nagyon akarják, hát én nem mondom azt, hogy a sportból éppen ne vennénk le 1 millió Ft-ot, tehát megduplázhatjuk, de ebben a pillanatban én azért nem javaslom. Addigra megint tisztában látunk abban is, hogy mi várható például futballfronton. A civil szervezetek egy jó 200 milliós támogatásban részesülnek, ha mindent megnézünk és éppen az ősszel készült egy kimutatás arról, hogy különböző terembérleti és egyéb jellegű szolgáltatásokban ez hányszor 10 millió Ft. Balogh úr bizottsága által a Thúry múzeumban az ingyenes diáklátogatásra kérnek 400 eFt-ot. Ugyan az itt elhangzottakkal ellentétben a polgármesteri keret nagyon jelentősen le lett csökkentve és nem növelve, szóval ennyit a számok korrektségéről, csak tényleg meg kell nézni a tavalyit, az ugye 15 volt, az ideiben meg 12 szerepel, az ugye körülbelül 20 %, ha nem egész pontosan. Én azt mondom ennek a terhére ezt be fogom vállalni. Na most itt jön az, amivel nagyon keveset tudok kezdeni. Bogár képviselő azt mondja, hogy hú de sok a 800 milliós likvidhitel. Ez pontosan annyi, mint a tavalyi. Erre kínosan ügyeltünk, hogy ne legyen több. Én megértem, hogy Ön első szériás képviselő és talán nem nézte meg a tavalyit. A másik kérdése az, és itt levágok minden vitát, hogy ott korlátozva volt a december 31-i szám. Egészen pontosan 396,3 millió Ft-ban. Én nem akarom az itt ülők jórészének elmesélni, hogy ezt milyen trükkökkel, milyen simán lehet teljesíteni, de mi itt nem trükközünk. Mi itt valós számokat mutatunk be. Semmi értelmét nem látom annak, hogy néhány napra lecsökkentsük csak azért, hogy valakinek a gusztusának eleget tegyünk, és ezzel elfedjük a valót. Nem tesszük Uraim. Azzal sem tudok mit kezdeni, amit Ön mond. Teljes közhelypufogtatás. Egy-kettőt felírtam. Kitörési pontok, jelen kor problémái. Azt mondom, hogy sajnálom, hogy nem látja, de bízom benne, hogy bele jön annyira a közgyűlési munkába, hogy majd jövőre talán látni fogja. Mi is vonjunk össze minden iskolát, mit Salgótarjánban tették, Ön szerint? Szerintem ez ott sem történt meg, legalábbis nem ilyen formában. Meg, hogy programhiány, meg az élet javítása. Bizony-bizony Uraim, itt nem az élet javításáról szól a történet, hanem a jelenlegi vagy a tavalyi színvonal óvatos megőrzéséért is rendkívül nagy erőfeszítéseket kell tenni. Az meg tejesen téves szám ugye, hogy nem támogatjuk a vállalkozásokat, mert hát az a 40 millió, az nem 40 millió Tisztelt Bogár Úr, pontosan 55 millió van betervezve. Ennyi adóról mond le a város várhatóan azért, hogy ne pár száz ember, hanem 2600-2700 vállalkozó juthasson hozzá a megemelt kedvezménynek a maximumához. Nem teszünk semmit? Sorolja már Ön nekem azt, hogy hány ilyen város van ebben a hazában. De mondjuk csak a 23 megyei jogú várossal is elégedett leszek. Én nem találtam ilyet, de Ön biztos tud hozni hármat. Hát akkor még mindig dobogón vagyunk. Ez is a tapasztalat hiánya, hogy a 4-16-os mellékletek nem három évre szólnak. Hát van törvényi előírás, aminek úgy kell szólni, az úgy szól. Egyébként a mellékletekben, illetve az összes táblázatban bizonyos törvényi változások miatt vannak kisebb változások, de az összehasonlíthatóság kedvéért amennyire lehetett mindent megőriztünk. A termoforkéményekkel kapcsolatban meg teljes tájékozatlanság. Énnekem, többen tudják, szívügyem ez az ügy. Ennyi volt az igény Uraim és ne vakítsuk itt az embereket. Ha kétszer ennyi lett volna, arra szívesebben megadtam volna, mint másra. Ennyi volt az igény, még egyszer hangsúlyozom, fillérre. Akkor talán elég is ennyi erről. Gyalókai úr három témakört vetett fel. Igen, a Kalmár utca, az kikerült, annak a meghosszabbítása, ami már 15-20 éves probléma, azok közül nem lehet mindent bepótolni még egy új szemléletű testületnek sem pillanatok alatt. Területszerzés az Eötvös térnél tervbe van véve, és hát a volt Finommechanikai udvarnak az értékesítése szintén terveink között szerepel, tehát a bizottságotok nyílt kapukat dönget. Tóth úrnak sok olyan megállapítása volt, amit én nagyon nagymértékben vitatok, például az előző ciklus kiegyensúlyozottságról, az elmúlt négy év jelentős fejlődéséről. Én nem minősítem annak, hogy sok százmilliót elköltenek utak aszfaltozására 2005-ben és 2006-ban, amiről tudják, hogy 2008-ban legkésőbb fel lesznek bontva, mert jön a 2002, 2003. környékén elindított szennyvíz-rekonstrukciós program. Ezt én inkább eszetlen, fejveszett, kampányszerű tevékenységnek tartom esetleges választási győzelem érdekében, ami hála Isten úgy tűnik elmaradt. Fejlesztési tervekről, az EU-s forrásokról. Uraim, én ebben a teremben kijelentem, EU-s forráshoz ebben esztendőben érdemben nem Nagykanizsán, nemcsak a régióban, de az országban sem fogunk jutni. Nem megyek bele a részletekbe. Bizonyos apróbb programocskákat állami pénzen majd elindítanak, hogy úgy tűnjön, hogy valami van, miközben van a nagy büdös semmi, hogy kellően lírai legyek. Igen, alapvetően konzervatív szemléletű, és én ezt az elmarasztalással szemben kifejezetten dicséretnek fogom fel. Mellesleg a 2007-2013-ig szóló fejlesztési koncepció főbb tételei már a nyugat-dunántúli régiós testületnél vannak. Előbb-utóbb összeáll a kép, úgyhogy részleteiben is, hogy ide fog kerülni fél éven belül vagy is a március 29-i közgyűlésre. Végleges döntés nincs, így csak szelektálják a tervezeteket, hogy megnézhessék, hogy az a nem egész 140 milliárd Ft, ami a régióba jut és az a régió nemcsak 5 megyei jogú városból áll, hanem számtalan kisvárosból és körülbelül 650-700 egyéb településből. Ki lehet számolni, hogy 140 milliárd hét évre, az mondjuk 20 milliárd évente, ezt ennyi felé elosztjuk, mi jut nekünk ebből. Igen, beszűkültek a források, és ebben igazat adok Böröcz úrnak, ez nem testületfüggő, ez a gazdasági helyzete az országnak, körülbelül ennyire nyújt realitást. Igen, sajnos nem szerepel a Nemzeti Fejlesztési Terv II-ben a délkeleti út, délkeleti elkerülő sem, mondjuk a délnyugati sem. A Bartók 1. ügyét én nem tartom nyitott ügynek. Talán már a következő ülésre, de legkésőbb a március 29-ire ide jön az, hogy aki azt elhagyja, az dupla térítésben részesül, mint amit általában a lakásrendelet lehetővé tesz. Természetesen, ha Önök ezt megszavazzák. Tehát itt nincs semmi sem elfelejtve. Ide a végére írtam, de akkor most elmondom, hogy mi csak akkor beszélünk, amikor cselekedtünk. Nincsenek bombasztikus tervek, aztán silány eredmény, de ezt még meg fogom ismételni azért, hogy meg is lehessen jegyezni. Tehát a 800 milliót is említette Tóth úr. Elmondtam egyszer, elmondom még egyszer, ez nagyon éles gazdálkodás esetén tartható így. A munkanélküliségről. Elég sokat tettünk és még tenni is fogunk, de ilyen címszó alatt, hogy munkanélküliség nem ismétlünk meg dolgokat, mert esetleg akkor a városfejlesztés címszó alatt is ugyanazt leírhatnánk, mert a kettő szervesen összefügg, meg még sok minden egyébbel összefügg. Tehát akkor egy témát el lehetne puffogtatni, mondjuk öt felé, mint amire volt precedens a korábbi testületek életében a gazdaságfejlesztési program címszó alatt. Mellesleg nem igaz az, amit itt az egyik képviselő mondott, aki figyel, tudja, kire gondolok, hogy ilyenre még nem volt példa, hogy nem készült el. Hat hónap van rá. El fog készülni. Én olyanra is emlékszem Tisztelt Röst Úr, ha valakinek eddig még nem ugrott volna be, hogy mulasztásos törvénysértésben volt az első testület, mert valamikor 1993-ban készült el az, aminek, azt hiszem 1991-ben kellett volna elkészülnie. Na most ennyi erről. Az intézményrendszer ésszerűsítése nem került le a napirendről, de úgy gondoltuk, hogy először a szigorú költséggazdálkodás és utána majd meglépjük azt, amit meg kell, de olyan nem lesz, hogy összevonjuk az összes iskolát egy csúcsigazgató alatt. Fodor út itt beszélt a hóhér akasztásáról. Ahogy mondta, ez így abszolút nem igaz, úgy viszont sajnos igaz, hogy a legszűkmarkúbb költségvetést nekem kell beterjesztenem. Bizony nem is volt ennyi hitel, mert még 2002-ben is csak 650 millió volt a summa hitel, a 230 millió. Ezt azért mondom, hogy Röst úr ellenőrizze a fejből mondott számokat, 230 millió volt a likvidhitel, 420 pedig a felhalmozási célú, és én úgy gondolom, ott volt talán a legjobb, de ezt el kell, hogy mondjam, hogy soha egy testületnél sem volt, csak esetleg év közben úgy, hogy megközelítette a másfél milliárd Ft-ot és nem véletlenül utaltam rá egy fél mondat erejéig, hogy az első három testület a Pénzügyi bizottsági elnököknek nagy-nagy hálával, meg az akkori Pénzügyi Bizottságnak tartozik ez a város és még ez a testület is. Ez a negyedikre sajnos nem volt jellemző, mert kieresztették a kezükből a dolgokat. Ezek a pufogtatások Tóth úr, hogy nincs elképzelés, hát ugyan már. Normatívák meg nemcsak reálértéken csökkentek, hanem nominálisan is csökkentek. Ez a dologban a legnagyobb baj, és a tartós hatásuk ennek sajnos bőségesen meglesz. Mellesleg ehhez ezért hozzá kell, hogy fűzzem, és ez itt az önreklámnak a helye, bármennyire is sokak számára nem szimpatikus - a napokban került a kezembe a 23 megyei jogú város polgármestereinek az illetménye, és abból arra a következtetésre jutottam, és ezt büszkén vallom, hogy tőlem olcsóbb megyei jogú városi polgármester nincs. Én a törvény által megállapítható minimumot kértem, azt meg is kaptam, és meg kell nézni, még ilyen keveset elméletileg egy polgármester keres és 21 pedig többet, meg sokkal többet, sőt hát van olyan, aki egészen kiugró, mondjuk csak Dunaújvárost említsem, és mintha az sem FIDESZ-es többségű város lenne, hogy egy kis politikát is vigyek ebbe. A sétakerti program nagyon fontos, de jó néhány cikluson át küzdöttek vele, és jobb helyzetben sem valósult meg. Majd meglátjuk, talán előbb-utóbb sor kerülhet rá. Eljutottunk Röst úr tételeihez. Röst úrnak annyit, először is Röst úr kérem, Ön sok csatát megért ember, vesztőben van. Vesztőben van Ön is és a pártja is, és ezt nagyon nehezen veszik tudomásul. Ön ne legyen a város kasszájának az őre. Sok példát mondhatnék, ha egyszer majd hagyom magamat felbosszantani. Még az is lehet, hogy mondok. Most ugye ilyen vidáman én könnyen vagyok, ebben az ügyben vidám, Ön kevésbé. Egyetlenegy apró tételt említek, mondjuk azon túlmenően, hogy akik a városért áldozatos munkával tevékenykedtek, azok viszonylag ritkán szokták beperelni a saját városukat elmaradt szabadság kifizetése ügyén. Ön és az elődöm is megtette. Ez közterhekkel együtt alig több, mint 5 millió Ft. Ezt ítélje meg mindenki gusztusa szerint, hogy mennyi, de azon kívül egy viszonylag friss eseményt említek. Ön, Röst úr háromnegyed évig volt alpolgármester. Mit gondolnak a jelenlévők, hogy mennyibe került csak a mobiltelefon számlája ebben az utolsó háromnegyed évben. 2006., hát utolsó háromnegyed évet mondok akkor, amikor alpolgármester volt. Aki megtanult magyarul, az össze tudja rakni, hogy ez a 2006. utolsó háromnegyede, de nem kérem azt, hogy engem hosszas beszédre kényszerítsenek számomra evidensnek tűnő dolgokról. Aki megérti, az megérti. Kérem szépen, kilenc hónap alatt 503.221 Ft volt csak a mobiltelefonja. Igen “csak”, de az előző évben is meghaladta ám a fél millió forintot és úgy tudom, hogy az előző polgármester túl sok operatív ügyet nem bízott Röst úrra. Fodor úr, az Önök pártja adta a polgármestert, és én kíváncsi voltam az önök arcának rezdüléseire, ezért néztem Önökre. Nagyon sok ilyet mondhatnék. Nem teszem, mert az érdemi dolgok elől nem veszem el az időt, én csak az erkölcsi piedesztálról szeretném azokat lerántani, akik nem odavalók. Igen, az intézmények költségvetése felül lesz vizsgálva. Nem 2002-es mulasztás történt kedves Röst úr. 1991, 1992-es mulasztás történt, amikor három ember - az egyik én voltam – végignézte az intézményeket, és ha akkor azt megteszik, akkor most rettenetesen nagy összeggel, ki sem merem mondani mekkorával, lenne gazdagabb a város. Böröcz úr, úgy tűnik nekem, mintha egyetértően nézne rám. Rajtam kívül még megköszönöm a munkáját a Tüske Tibor akkori osztályvezető úrnak és Dr. Kotnyek Istvánnak, akik ezt a hatalmas munkát elvégezték. Igen, Röst úr, amit Ön mond, én azt fordítva kezelem. Ennek az önkormányzatnak semmi olyan nem fog bejönni, ami bejött az első négynek. Nem lesz hatalmas volumenű, tehát mintegy 1 milliárdos önkormányzati lakáseladás, nem lesz 1,2 milliárd Ft-os gázközmű vagyon és így tovább. Nekünk saját magunknak kell megélnünk mindenféle ilyen látványos mankók nélkül. Hát itt említette a három előző polgármester, meg az én szemléletem közti összekapcsolódást. A korosztály az stimmel, azon kívül semmi, de hangsúlyozom, hogy nem volt működési adóssága, érdemben legalábbis nem tízszeres totál adósságállománya még ez előzőnek sem, a korábbiakról meg tényleg nem is érdemes beszélni. Azt, hogy a záró működés, ilyen valóban 310 millió lett. El tudja Ön képzelni, hogy a hivatal érintett munkatársainak, meg nekem személy szerint ez mennyi energiájába került, hogy mondjuk ne 600 legyen és a tervezett 396,3 milliót leküzdjük 310-re? Rengeteget. Beszélgessen el egykori régi munkatársaival. Az adóról itt megint szó esett. Ezt már elmondtam Bogár úrnak és a sok felújításról meg tényleg szó ne essék. Itt vagyunk az első évben, ez ugye az Önök első évének a nullájához képest pontosan 50, 51 millió Ft-tal több, ami ugye százalékban nem is számszerűsíthető, csak marad az abszolút szám. Polgármesternek a mozgásterét akarja szűkíteni Röst úr, amikor a 20 millió Ft-ot javasolja. Erről szavaztatnom kell nyilván, ezt majd a munkatársaim felsorolják, hogy mikről kell szavaztatni. Ez meg is fog történni. Hát én már úgy gondolom, hogy önmagam is eléggé korlátoztam a saját mozgásteremet. Táblák kibontását Ön is hiányolta. Önnek ezt tudom mondani, hogy mint eddig, illetve egy kicsivel jobban talán ki is lehetne még jobban bontani, de olyan sok értelme nincs. A Város Bora nem szerepel külön soron, ha majd rendelünk, akkor szintén a lekurtított polgármesteri keretet fogja terhelni, ami ugye hangsúlyozom, hogy volt már 20 millió Ft is, majd egyszer az Önök idejében levették 15-re és most annak a 20 milliónak a 60 %-a, 12 millió. Az önrészt Ön is és többen is felvetették. Az előbb már utaltam rá. Pályázat az idén érdemben nem lesz. Ez az összeg akkora, hogyha nyerünk egyet, nyerünk kettőt, akkor talán elég, de ha netán nem elég, majd ez a testület biztos vagyok benne, van annyira érett, hogy ezt meg fogja emelni. Tehát nem kell ott farkast kiáltani, ahol még nyuszikák sem nagyon mocorognak. Hogy ez a költségvetés két évet bír ki. Röst úr, két év múlva erről tárgyalni fogunk. Én most megmondom, hogy Ön nagyon rossz jós. Igen, Böröcz úrnak igazat adok. Nehezíti a leckét a normatíva csökkentése. Hagyjuk a politikai felhangokat. Abban is igaza van, túléljük. Út, járdaépítésről már beszéltem, hogy ezt is sajnálom ilyen formában, már nem csak az elvégzett minőség miatt, hanem a miatt is, hogy majd jövőre sikeresen felvágjuk, és akkor lehet, hogy már ezt a testületet fogja szidni a nép, hogy milyen eszetlen, holott nem az Ő esztelensége volt ez, hanem az előző testületé. Igen, az Élettér Egyesület tavaly sokat kapott, mert költöztetni kellett, és új területen új objektumokat kellett építetni. Most meg ennyi jut. Ilyen egyszerű. Az NB-s futballról szintén Böröcz úr tett fel kérdést. Leültünk, több alkalommal elmondtuk, nekik is elmondtuk, amennyiben megnyerik a bajnokságot, NB-s lesz a csapat, új helyzet, új szituáció, megemelt támogatás, de hogy mennyivel, erről most engem ne is kérdezzenek. De hangsúlyozom, hogy a március 29-i zárszámadás, illetve költségvetés módosítás be fog következni. Itt jön Dr. Károlyi úrnak a válasz. Én már nem is válaszolok a 800 millióra, azt már a pártelnöke Önnek megtette, hogyan kell annak egy részét, talán nem annyit, amennyit Böröcz úr mondott, de egy jó részét el lehet tüntetni. A régiók kapujának, mint szlogennek az Ön általi szidalmazásával én mélységesen egyetértek. Én voltam talán az egyetlen, aki, amikor ezt a blődit kitalálták, már akkor elleneztem. Papp úrnak köszönöm az érdemi és azt kell, hogy mondjam kicsit helyzetelemző hozzászólását, mert olyan táblákról beszélt, olyan tételeket kiemelve, amit talán nem nézett meg mindenki részletesen. Én sajnálom, hogy Bicsák úrnak hiányzik az 1 millió Ft-os kerete, de másnak is hiányzik. Nekem is hiányzik, főleg úgy, hogy többletfeladatokat vállalok be a korábbiakkal ellentétben a csökkentett keret terhére. Kolonics úrnak azt mondom, hogy a Magyar Jogászegylet, ha itt arról van szó, amit én érzékelek ebből, hogy a nevével visszaélnek, én ezt most bent hagynám, de március 29-ig ennek utána járunk, hogy ki és milyen jogcímen. Én emlékszem arra, amit Ön mondott. Pontosítjuk, hogy mi a helyzet, és akkor nyilvánvaló sztornózva lesz március 29-én. Bárdosi úr! Míg magasröptű érdekes beszédét megtette, addig megfogalmaztam azt a mondatot, hogy a koncepció hiánya, az azt jelenti, hogy a koncepció az érintett elképzelései nélküli, mert ami itt elhangzott pro és kontra, logikus érvek voltak, az egyik ez kell, a másik azt mondta, hogy neki nem kell. Sorolhatnám. Körforgalmak, csak azt vegyük, a Rózsa utcánál, Hevesi utcánál, a Huszti tér és stb. Sajnos külső elkerülő, a 61-es, a 7-sel összekötő ugye törvényi kötelem, hogy e nélkül nem lehet autópályát építeni, illetve a palini elkerülő, mert az is az autópályáé, azon kívül nem lesz. 2013-ig garantáltan nem lesz, mert ugye ennek nem csinálnak reklámot itt a tőlem balra ülők a sor végén, a Nemzeti Fejlesztési Tervből, ezt kihúzták. Ilyen egyszerű, pedig eredetileg bizony bent volt. Itt megint a 30 milliós önrész, erre nem térek ki. Azért is kell költségvetés Tisztelt Bárdosi Úr, mert amennyiben nincs, és ez nem zsarolási jelleg, kérdezze meg azokat, akik a havi 1/12-es előlegekért jönnek, hogy azoknak mennyire fontos, hogy legyen költségvetésük, ráadásul itt még, ha sokat húzzuk, a város is rosszul jár, meg azok is rosszul járnak, akik igénybe veszik - azon egyszerű oknál fogva, hogy lesz, aki mondjuk, nem kapja meg azt, amit megkapott tavaly, akkor már két hónap alatt, hát bizony nem a két hónapra esőjét élte fel, hanem mondjuk, a három hónapra esőt és akkor mit fog csinálni márciusban, kéri előre az áprilist gondolom. Egyébként nagyon örülök ennek, hogy a kistérség együttműködésével kapcsolatos dolgokat Ön is feszegette. Azért nem szerepel bent a komári, mert még nincs megkötve a szerződés. Ez a közgyűlés a múltkor felhatalmazást adott nekem, hogy eljárjak ebben az ügyben, és amikor meglesz, nyilvánvaló a legközelebbi aktualizálásnál, költségvetés módosításánál ez kutya kötelességünk beemelni. Röst úrnak még annyit mondanék, hogy a koalíciós pártvillongásokat talán nem ebben a helyiségben kellene megemlíteni és lopni az idejét a testületnek. Ezt meg lehet csinálni pártközi megbeszélésen, meg lehet csinálni sajtótájékoztatókon. Számtalan módja van. Bízom benne, hogy innen száműzni lehet ezt a kérdéskört. Még egyszer Bárdosi úrral foglalkoznék. Én nem szeretnék bíróságra járni az Ön által javasolt antidemokratikus módszer alkalmazása miatt, mi sokkal demokratikusabb úton járunk, és nem járunk rossz úton csak, mint említettem, mi nem előre, hanem utólag beszélünk, ezért most bejelentem Önnek, hogy engedélyezett bontási tervvel rendelkezünk a területre. Bízzunk benne, hogy a hó végére ez jogerő is emelkedik. Azt hiszem, hogy én többé-kevésbé minden olyan kérdésre választ adtam, amire nem kell, hogy szavazást elrendeljek, mert nagyon sok olyan hozzászólást volt, hogy vegyünk el innen, tegyük el oda, csak csodálkozom, mert azért itt jó sok a rutinos Képviselő Úr és még a rutinos képviselők is elfelejtik, hogy erről én csak akkor tarthatok szavazást, hogyha megjelölik a forrást, ha valahová akarnak tenni valamit. Ezt viszont egyetlenegy esetben sem történt, de a tételes, szövegszerű dolgoknál szavaztatnom kell.

Röst János (Ügyrendi): Személyes megtámadtatás, nem ügyrendi, csak olyan gomb nincs egyébként ezen a készüléken. Javaslom Polgármester Úrnak, hogy egy harmadik gombot szereltessen be, és akkor ezt ki tudom elégíteni Önnek a témakörét. Én azt hittem, hogy ebben a mai napban nem fordult elő ilyen súlyos mértékű személyeskedés, amit Ön elkövetett megint. Polgármester úr Ön sokadszor hozza elő a jelenlegi történetben a korábbi polgármester és személyemnek a szabadságmegváltását. Polgármester úr, Magyarországon minden egyes önkormányzatnál ezt rendezték. Az előző testület rendezte Töröcsik Pálét, a FIDESZ volt elnökét, Tarnóczky Attiláét és Tüttő Istvánét. Ugyanúgy rendezte Kaposvár Szita Károlyét, Zalaegerszeg Gyimesi Endréét és Kósa Lajosét rendezte Debrecen. Ha Ön ezt kétségbe vonja, hogy erkölcstelennek tartja bármelyik elemét, akkor legyen kedves nekik megírni, hogy ezt az összeget ajánlják fel jótékonysági célra. Ha ez nem így van, akkor meg kérem, ezt ne említse fel. Ez politikailag minősíthetetlen, amit Ön tesz.

Marton István: Tisztelt Képviselő Úr, nem mindegy a mérce. Én nem hiszem azt el, hogy valakinek négy év átlagában bent maradhat 26,1 negyed napi szabadsága vagy éppen bent marad 20 napi. Ez teljes képtelenség. Én ugyan az elmúlt négy évben, annak az első három évében nagyon ritkán jártam a hivatalban, de az elmúlt esztendőnek a nyarán és elég sokat jártam egyrészt a bizottsági, másrészt a választási küzdelemre való felkészülés során és én bizony-bizony viszonylag ritkán tapasztaltam, hogy a két első számú vezető megjelenjen. Tehát itt azért mondom, hogy a mérce. A másik pedig, ki fogjuk fizetni, amit ki kell, amit a bíróság megítél. Nem akarom nagyon elkeseríteni, de vannak olyan bírósági ítéletek, hogy nem lehet fenékig turkálni a zsebben, hogy klasszikusan fogalmazzak.

Böröcz Zoltán: Polgármester úr, szeretnék korrigálni egy nagyon súlyosan, hangsúlyosan elmondott kijelentését. Azt mondta, hogy a rutinos képviselők legalább tudhatnák, hogy természetesen nem lehet változtatni a költségvetésen, csak akkor, ha a kiadási oldalt is hozzárendeljük, megjelöljük a forrását. Természetesen ez nem így van, csak szeretném mondani, ennek épp az ellentéte az igaz, most ugyanis költségvetés készítés van és nem egy elfogadott költségvetés, főszámokban elfogadott költségvetésnek a módosításáról van szó. Úgyhogy nyugodtan lehet természetesen szavazni mindenféle dologról. Csak ezt szerettem volna korrigálni.

Marton István: Köszönöm Böröcz úr, de a kialakult gyakorlat még is csak az, amit én mondtam és megkérem Jegyző Urat, hogy mondja el, ami el kell mondania.

Dr. Kelemen Marcell: Tóth képviselő úr, illetve Röst képviselő úr is felkért arra, hogy tájékoztassam Önöket, hogy a költségvetési rendelet, amely Önök elé került, az törvényes rendben készült el. Természetesen a Polgármesteri Hivatal elvégezte azokat a szükséges és jogszabályban előírt egyeztetéseket, amelyeket ilyenkor meg kell tenni, így végigegyeztettük valamennyi intézménnyel. Önök az elmúlt közgyűlésen egy elég rövid napirend keretében elfogadták valamennyi gazdasági társaság üzleti tervét. E tekintetben különösebb teendőnk már akkor nem volt, ezt csak be kellett építünk a költségvetési rendelettervezetbe. Az intézményvezetőkkel a kollegák lefolytatták számról-számra, kiadásról-kiadásra, bevételről-bevételre az egyeztetést, és ahogy Papp képviselő úr is elmondta, azért a törekvés az volt, hogy egy takarékos gazdálkodás mellett az intézmények működőképessége biztosítva legyen. Én úgy gondolom, hogy ez így is van. Megtörtént a Cigány, valamint a Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestületének a döntése is, illetve elfogadták a saját költségvetésüket. Ezt a helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe be kell helyezni, és bele kell foglalni. Kérem, hogy Önök az Önök előtt álló rendelettervezet 2.k oldalán egészítsék ki azzal a kipontozott részt, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat a 2/2007.(II.10.) számú határozatával, a Horvát Kisebbségi Önkormányzat pedig a 2/2007.(II.2.) számú határozatával fogadta el. Azt azért szeretném elmondani Önöknek, hogy sajnos a közgyűlés előtt nem fekszik a Pénzügyi Bizottságnak a véleménye, tekintettel arra, hogy ilyen nem született, hisz a vélemény az nem más, mint egy határozatban foglalt megállapítás vagy több megállapítás, vagy egy szűkszavú megállapítás. Erre vonatkozóan a jogszabály nem rendelkezik, ilyen véleménye a Pénzügyi Bizottságnak nincsen, tehát Önök ennek hiányában kell, hogy elfogadják a költségvetési rendeletet. A 22. melléklet, az jogszabályi előírás. Azt, hogy nem tartalmaz adatot, ettől függetlenül ezt szerepeltetnünk kell, hiszen az, hogy valami nincs, az ugyanolyan adat, mint az, hogy bármit oda be kellett volna írnunk. Kérném, hogy ha most a módosítások szavazására kerül sor, akkor pontosan fogalmazzák meg Önök, legyenek kedvesek és szövegszerűen a módosítási javaslataikat, mert nagyon sok olyan módosítási javaslat hangzott el, ami az Önök előtt fekvő rendelettervezetre vonatkozóan nehezen értelmezhető és nem egyértelműen tudjuk mi elvégezni a kollegákkal az elfogadás esetén az átdolgozását ennek. Amennyiben most Önök elfogadnak bármilyen módosítást, ami a rendelettervezet számszerűségét illeti, akkor itt a kollegák a jelenlévő laptopon az Excel táblázatban átjavítják, és egy szünetet követően tudnánk Önök részére ezt elmondani, hogy akkor hogyan módosulna, és mit kell elfogadni. Én kérném, hogy Polgármester Úr mindenkitől azt kérje, hogy szövegszerű legyen a módosítási javaslat.

Marton István: Kérem akkor Jegyző Urat, hogy menjünk sorba azokon a pontokon, azokon a javaslatokon, ahol szavaztatni kell és felszólítom azt, hogy szövegszerűen fogalmazza meg, aki erre igényt tart, mármint, hogy szavazzunk.

Dr. Kelemen Marcell: Röst képviselő úrnak volt több módosító javaslat, így a rendelet szöveges részének a 4. szakasz (2) bekezdésére vonatkozóan.

Röst János: A módosítás lényege, hogy egészüljön ki a 2. pont azzal, hogy a folyószámla hitelkeret 200 millióval haladja meg a költségvetés folyószámlahitel összegét. Ez azért érdekes, mert Marton úr a vitában is nem azt mondta el, ami a valóság. A hitelkeret és a hitelfelvétele a december 31., az nem ugyanaz a kategória, ugyanis december 31-ével zár a testület költségvetése, az automatikusan átmegy 2008-ra. A hitelkeret pedig nem megy át, annak nincs jelentősége ilyen szempontból. Nyilván van áthúzódó hatása addig, amíg le nem jár a szerződés. A költségvetés egyensúlya szempontjából a hitelkeret, az nem jelenti azt, mit a hitel összege. A módosítási javaslat az, hogy haladja meg 200 millióval a hitelkeret nagyságrendje - ezzel Önöknek segítek – a költségvetésben elfogadott, ami még nem tudok milyen szám jön ki, annak az összegét. Ezzel gyakorlatilag a nyári hónapoknak a finanszírozási lehetősége, az rendben van. Ha nem így fogadják el, akkor én borítékolom azt, hogy a nyári hónapokban rendkívüli közgyűlésen kell ugyanezt módosítani.

Marton István: Röst úr, ezt szándékosan mi is körülbelül ennyivel nagyobba gondolkodtunk, de szándékosan önkorlátozó jelleggel terveztük meg ezt így, ha a márciusi bevételek nem alakulnak kedvünk szerint, akkor viszont 29-én lehet, hogy ezt valamennyivel meg kell emelni. Ezért nem támogatom az, amit Ön mond, de fogalmazza meg szövegszerűen.

Röst János: Akkor visszavonom, mert értelmetlen a jó tanács.

Marton István: Jó, akkor nincs miről szavazni. 10. § 5. bekezdés - szövegszerű?

Röst János: Mindegyiket visszavonom, mert értelmetlen Önnel ezt megtárgyalni.

Marton István: Vágóhíd, tüzivíz ellátás, hogy törlésre kerüljön, ez volt. Ez ennyi szövegszerűen, vagy?

Dr. Fodor Csaba: Nem, mert ha jól emlékszem, akkor én a szövegben is tettem módosító javaslatot, illetve kiegészítést.

Marton István: Szövegszerűen kérem.

Dr. Fodor Csaba: Igen. A 27. szakasz arról rendelkezik, hogy a Polgármester Úr 5 millió Ft-ig + ÁFA összeghatárig garázdálkodhasson. Én azt mondom, hogy…

Marton István: Nem garázdálkodik.

Dr. Fodor Csaba: Én azt mondom, hogy ennek egy éves keretet kell szabni, és azt mondom, hogy az egyes kötelezettségvállalások nem haladhatják meg az adott költségvetési évben a 20 millió Ft + ÁFA összeget.

Marton István: Köszönöm Fodor úr, hogy miután én önkorlátozó, mondhatnám, önsors rontó módon az itt elhangzottak alapján faragtam le bizonyos tételeket, hogy ennyire bizalmatlan irányomban. Értelemszerűen ezt nem támogatom. Kérem, hogy a testület utasítsa el.

 

A közgyűlés 10 igen és 15 nem szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Marton István: Következő, Jegyző Úr!

Dr. Fodor Csaba: Az előbb már itt szóba került itt az általam tett javaslat a 14. számú mellékletben azt mondom, hogy a költségvetésből 18 millió Ft ki kell venni. Az önkormányzatnak semmi köze a Vágóhíd terület tüzivíz ellátásához. Magántulajdonban van. Magántulajdonosok ezt meg tudják oldani ugyanúgy, mint ahogy megoldották más tulajdonosok ezt a városban nem is olyan régen. Semmi közünk hozzá. Ezt nem szabad itt szerepeltetni, ez tény és való.

Marton István: A 14. számú melléket 10. sorával kapcsolatos képviselői indítványt nem támogatom. Nem egészen értünk egyet ugyanis, de ez technikai részletkérdés. Tehát kérem elutasítani.

 

A közgyűlés 10 igen, 13 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Dr. Fodor Csaba: Következő volt a 11. sor ugyanezen mellékletben, ahol 100 millió Ft van félretéve a Zrínyi és Teleki utcák összekötésének tervezésére, területszerzésére. Én azt gondolom, hogy ezt most ebben az idei költségvetésből ki kellene venni, nem kellene ezzel foglalkozni most a közgyűlésnek.

Marton István: Nem támogatom. Nem akarok mélyebben ebbe belemenni, de ez egy mondjuk három évig húzódó ügy, és ezt idejében el kell kezdeni. Ez az egésznek az eszmei mondanivalója. Kérem elutasítani.

 

A közgyűlés 9 igen és 16 nem szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Dr. Fodor Csaba: Ugyanezen melléklet 15. sora, Nagy-Magyarország emlékmű díszkivilágítására félreteendő 2 millió Ft fontos, nem ebben az évben megoldandó, égető feladatnak tekintem. Tegyük át a közvilágítási sorra ezt a 2 millió Ft-ot. Van máshol fontosabb, ahol a közvilágítást meg kellene oldani ebben a városban, azt gondolom.

Marton István: Nem támogatom.

 

A közgyűlés 8 igen, 16 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Dr. Fodor Csaba: Akkor még egy volt. Ugyanezen melléklet 16. számú sora, Király 31. udvarbelső parkoló- és játszótérépítés 10 millió Ft. Soknak tartom. Nem igazán gondolom – személyeskedni fogok –, hogy az általam itt felvázolt közel 130 millió Ft-os megtakarítást, Önök persze lehet, hogy nem támogatják, de nem igazán gondolom, hogy ez személyhez tapadóan kellene meghálálni a FIDESZ frakciónak bármifajta korábbi személyek általi támogatást. Túl sokba kerül ez a városnak.

Marton István: Fodor úr nagyon rosszindulatúan kezeli a kérdést. Ennek az udvarnak a sorsa 16 éve, most már 17. éve húzódik. Ezt mi vigaszdíjnak tekintettük…

Dr. Fodor Csaba: A tulajdonjogi sorsa Polgármester Úr… az is pénzbe került. Én azt gondolom, megtettük, amit megtettünk. Meg lehetett volna tenni másképp is, meg korábban is, lehet. Meg lehetett volna tenni jóval korábban is. Most ez a helyzet. Én azt gondolom, ha Önök azt mondják, hogy ilyen rossz helyben van a város, akkor ne adjunk most ebben az évben 10 millió Ft-os vigaszdíjat – idéző jelben.

Marton István: Fodor Úr! Adunk. Én nem támogatom a javaslatát.

Dr. Fodor Csaba: Jó, hát én csak javasoltam, bocsánat. 130 milliót.

 

A közgyűlés 10 igen és 15 nem szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Marton István: Jegyző Úr! Kinek van még ilyen szövegszerű? Úgy tűnik, hogy szövegszerű nincsen. Ha valaki kimaradt volna, akkor kérem, jelentkezzen.

Dr. Fodor Csaba: Még nekem volt egy a bevételeknél, Polgármester Úr. Ugye mivel zárt ülésre kerül ez az ominózus valamicsoda, amit mondtam, hogy bruttó 640 millió Ft-ról beszélgetek. Ént azt mondom, hogy én annyit nem javaslok, hogy bevételi soron, emeljük meg az ingatlanértékesítés sorát ennyi pénzzel, de 300 millió Ft-tal nyugodtan, és akkor 430 millió Ft-tal segítettem az Önök döntését ma, még akkor is, ha nem támogatják.

Marton István: Ezt a döntést az a testület hozta, amelyben Ön is benn ült, még azt is valószínűsítem, sőt majdnem biztos vagyok benne, hogy meg is szavazta. Azt a döntést mi túlzottnak tartottuk, ezért visszavontuk, és március 1-től nem is él, de hát ezt Ön ugyanúgy tudja, mint én, úgyhogy ezért én nem tudom támogatni az Ön javaslatát. Az elutasítást javaslom.

 

A közgyűlés 6 igen, 16 nem és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Böröcz Zoltán: Én javaslatot tettem az Élettér Állat- és Természetvédő Egyesület támogatásának módosítására 2-ről 4 millió Ft-ra. Tekintettel arra, hogy az előbbi módosítási javaslatokat, amik csökkentették volna a város kiadásait, nem fogadták el, én megjelölöm a hitelt, természetesen, hitelkeretet forrásként. Tehát javaslom, hogy 2 millióról 4 millió Ft-ra emeljük az Élettér Állat- és Természetvédő Egyesülettel kapcsolatos támogatásunkat.

Marton István: Nem támogatom.

 

A közgyűlés 10 igen, 14 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Böröcz Zoltán: Második javaslatom az volt, amit Balogh képviselő úr is felvetett személyesen javaslatként. Az pedig a civil egyesületek 1 millió Ft-jának 2 millió Ft-ra történő emelésére vonatkozott. Természetesen hitelkeret növekedése a forrás.

Marton István: Ez én elmondtam, hogy ezt tényleg március 29-én megnézhetjük. Ezért…

Böröcz Zoltán: Polgármester úr azt is elmondta, hogy március 29-én nem szeretné, ha bárki előjönne ilyen kérelemmel, és… fogja ezt visszaverni. Tehát én most azt gondolom, hogy ezt a dolgot rendezzük. Bár jelképes, de nagyon sok civilt és civil szervezetet érint, és egyetértek Balogh úrral abban, hogy ezt most fogadjuk el, ezt az 1 millió Ft-os növekedést.

Marton István: Én most nem támogatom. Március 29-én viszont lesz átcsoportosítás az én kezdeményezésemre. Kérem a szavazást.

 

A közgyűlés 10 igen, 14 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Marton István: Amennyiben nincs több szövegszerű szavazás, úgy kérem, hogy ejtsük meg a zárószavazást az ez évi városi költségvetésről. Aki el tudja fogadni az itt elhangzott 3,5 órás vita után a költségvetési rendeletet, az kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 17 igen és 8 nem szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

3. Javaslat a Zala Volán Zrt. részvénycsomagjára vonatkozó igény bejelentésére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Azt hiszem, hogy nincs benn semmi különleges. Itt arról szól a történet, hogy térítés nélkül szeretnénk megszerezni a szerintünk minket megillető részvénycsomagot. Ha valakinek ez ellen van kifogása, az emelje fel a szavát.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság mind a három határozati javaslatot 7 egyhangú igen szavazattal támogatta.

Marton István: Úgy gondolom, miután több hozzászólót nem látok, hogy megejthetjük a szavazást egyben az egészről. Aki el tudja fogadni, hogy próbáljuk meg ingyen birtokunkba venni a minket megillető részvénycsomagot, az kérem, nyomja meg az igen gombot.

A közgyűlés 16 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

Szünet

 

4. Javaslat a vállalkozások támogatásáról szóló rendelet módosítására (írásban)

   Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Ez a rendelet a jelenlegi önkormányzatnak nagy sikerélménye, illetve annak a megfejelése Bárdosi úr által. Én az elmúlt közgyűlésen is azt mondtam, hogy addig, ameddig egy kicsit nem látunk tisztábban, hogy mit jelent ez, hogy levisszük 3 főre a támogatási létszámhatárt a korábbi közgyűlésen elfogadott öttel szemben, tehát nem öt új munkahelyet, hanem csak hármat kell létrehozni – igen, ez úgy néz ki, hogy újabb 20 millió Ft-tal terheli meg a költségvetést, vagyis ennyivel nő az adólemaradásunk. Én nem véletlenül mondtam a kettővel ezelőtti napirend vitájánál, hogy ez bizony 55 millió Ft éves támogatás a vállalkozásoknak. Értelemszerűen azt hiszem, ezen vitázni már nem nagyon kell, meg nem is nagyon lehet, hiszen a múlt közgyűlésen ezt a vitát érdemben lefolytattuk. Én azt kérem, hogy a bizottsági elnökök, illetve akinek van hozzászólni valója, az ejtse meg a hozzászólását.

Tóth László: A Pénzügyi Bizottság 6 egyhangú igennel támogatta az előterjesztést.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság egyhangú szavazatával tárgyalásra alkalmasnak tartja az előterjesztést.

Bárdosi Gábor Jenő: Először is köszönöm, hogy Polgármester Úr betartotta azt a szavát, hogy ez alatt a rövid két hét alatt intézkedik abban, ami másfél hónapig nem sikerült. Én azt tudtam, hogy természetesen ez a városnak kiadással és pénzzel fog járni, de remélem, hogy a vállalkozások, akik ezt a munkát el fogják végezni, ezt a beruházást megcsinálják, azok utána az iparűzési adójukkal azért csak valamilyen szinten, valamilyen formában vissza fognak táplálni a városunknak. Mellesleg, hogy közben a szájízük is egy kicsikét jobb lesz, hiszen azért a támogatás kellőképpen segíti az Ő munkájukat.

Marton István: Arra kérem, hogy sose köszönje meg nekem, ha betartom a szavamat. Én ugyanis azt mindig betartom. Nem emlékszek rá, hogy ne tartottam volna be. Viszont hívja fel a figyelmemet, ha véletlenül előfordulna egy ilyen eset. Nem látok több hozzászólót. Elfogadását javaslom.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

 

5. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2003.(IV.23.) számú rendeletének módosítására (írásban)

   Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság egyhangú határozatával a rendelettervezetet tárgyalásra alkalmasnak tartja.

Marton István: Más hozzászóló nem lévén, a vitát lezárom. Aki el tudja fogadni, kérem, szavazza meg. Bárdosi úr, Bogár úr, Böröcz úr, Fodor úr, Halász úr, Károlyi úr, Röst úr, Tóth úr meg nem nyomott gombot.

xy: Nem is fog. (mikrofon nélkül beszél, nem tudni, hogy ki)

Marton István: Hát, akkor kapcsolják ki a gépüket, ezt kérem.

Halász Gyula: Erre nem kötelezhet bennünket. (mikrofon nélkül beszél)

Marton István: Képviselő Urak! Nem nagyon szeretem a destruktív magatartást, de kikapcsoljuk Önöket, és megnézzük, hogy ezen kívül mi történik.

 

(Bárdosi Gábor Jenő, Bogár Ferenc, Böröcz Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Halász Gyula, Dr. Károlyi Attila, Röst János és Tóth László képviselők a szavazás elrendelését követően – Marton István polgármester felszólítása ellenére – nem vettek részt a szavazásban, ezért a polgármester utasítására a szavazás fenti képviselők szavazata nélkül került befejezésre.

A Mikrovoks szavazatszámláló- és konferenciarendszer által rögzített szavazási eredményben fenti képviselők, mint “nem szavazott”-ak kerültek rögzítésre.)

 

A közgyűlés 15 igen és 1 nem szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

Marton István: Tehát a destruktivitás meghozta méltó gyümölcsét, nem sikerült.

 

6. Nagykanizsa belterület 649/35 helyrajzi számú ingatlan – Ipari Parkban lévő “kivett közút” - egy részének forgalomképesé történő átminősítése (írásban)

   Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Tóth László: A Pénzügyi Bizottság 6 egyhangú igennel támogatta az előterjesztést.

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság az előterjesztést támogatta.

Marton István: Nagyon örülök, hogy a bizottságok ismét konstruktívak voltak. Én úgy értékelem, hogy a bizottságokban végtelenül konstruktív munka folyik. Egyszer, egyszer durvább szócsata is van, meg talán még eredmény sincs, de az ügyeknek 90 %-a tényleg szakmai alapon és alapvetően nagy szakmai egyetértéssel dől el. Aki el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igent.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

7. Nagykanizsa belterület 1102/1. hrsz-ú “kivett csatorna” – Nagykanizsa, Kinizsi u. 23. – forgalomképtelen ingatlan egy részének forgalomképessé minősítése (írásban)

   Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Szintén itt a rajz. A csatorna, a városi főgyűjtő csatorna léte miatt egy nagyon kis terület, ebben benne van, mekkora adható el.

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság megtárgyalta és támogatta a határozati javaslatot.

Marton István: Több hozzászóló nem lévén, aki el tudja fogadni, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 23 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

8. Tájékoztató a pedagógus sztrájkról (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Az a lényeg, hogy a figyelmeztető sztrájk ugye két órát vesz igénybe 8,00-10,00 óráig, kivéve az óvodákat, ahol 7,00-8,00 tart. Ezen időszak alatt az ügyeletet szülői igény alapján minden intézményben biztosítjuk. A vonatkozó jogszabályok szerint a sztrájk miatt kiesett munkaidő a pedagógus időkeretét nem csökkenti, ha ezt az önkormányzat és a településen felállított közszolgálati sztrájkbizottság megállapodásban rögzíti, megegyezik. Határozati javaslatnak két pontja van. A közgyűlés felhívja az intézményvezetők figyelmét, a sztrájk ideje alatt biztosítsák a gyermekek/tanulók felügyeletét, erről értesítsék a szülőket. A másik pedig, hogy a közgyűlés hozzájárul, hogy a sztrájk miatt kiesett munkaidő a pedagógus időkeretét ne csökkentse, ne jelentsen bérkiesést.

Tóth László: A határozati javaslat 2. pontjához kérnék jogi észrevételt a Jegyző Úrtól, hogy ez szabályos-e, hogyha elfogadja a közgyűlés, hogyha sztrájkolnak a pedagógusok, akkor a munkaidő a pedagógus időkeretét ne csökkentse, ne jelentsen bérkiesést. Ha Nagykanizsa Megyei Jogú Város bármelyik szakszervezete sztrájkol, akkor az önkormányzat az abban sztrájkolóknak a bérkiesését is fogja majd kompenzálni, vagy ez csak a pedagógusokra vonatkozik? Tehát ez jogszabály szerint járható-e? Órabérben lehet sztrájkolni?

Marton István: Az eddig a városban kialakult gyakorlat ezt mutatja. Ehhez nekem egyébként semmi közöm nem volt, én csak folytatom a gyakorlatot, azért terjesztettem ezt így elő.

Tóth László: Én csak azt szeretném megkérdezni, hogy törvényesen lehet-e, hogy sztrájkolunk órabérben? Én úgy gondolom, hogy a pedagógusoknak talán tanítani kellene.

Dr. Kelemen Marcell: Hát erre, én úgy gondolom, az a válasz, hogy igen. Bár, megítélésem szerint a munkáltató jogosult dönteni arról, hogy a beosztottjai tekintetében hogyan szabályozza ezt. A közgyűlés, mint fenntartó hoz egy ilyen döntést, és ez mondjuk, megerősítheti az iskolaigazgatóknak ezt a szándékát. De egyébként nem lehet közvetlenül utasítást adni erre, beavatkozni az iskolaiga… Tehát a munkáltatói jogokat nem gyakorolhatja az iskolaigazgatók helyett a közgyűlés. Tehát ez csak arra szolgálhat, hogy támogatja ezt, hogy ne jelentsen ez bérkiesést. Tehát, hogy a sztrájk idejére is kapjanak bért. Egyébként a szakszervezet szokta ezt megtéríteni.

Balogh László: Remélem, nem nyílnak itt pedagógus és antipedagógus frontvonalak. Ént azt gondolom, hogy nem jó dolgukban teszik a pedagógusok, amit tesznek. A rendszerváltozás utáni időszakban ilyen még nem történt, hogy elég egyöntetűnek tűnik az igény – egyelőre ez csak sejtés természetesen –, hogy nagyon széles spektrumban történjen ez a közszolgálati sztrájk. Természetesen mi nem érdekvédőként lépünk fel ebben a helyzetben. Ezzel együtt az itt szereplő gesztusok akár olyanok, amelyek példaként felmutathatók. A jogszerűségét, azt számomra a törvényességi szempontból ellenőrző elfogadja. Én azt gondolom, hogy a pedagógus időkeret, az úgy működik, hogy ha kiesik belőle két óra, egy másik olyan két órával helyettesíthető, ami része a 40 órának, és ilyen módon ez a városnak tényleg nem kerül pénzébe. A jogi megoldáson most én sem tudok dűlőre jutni, de azt remélem, hogy az Osztályvezető Asszony ehhez még érdemben hozzászól. Én azt értékelném – és a pedagógusok nevében hadd szóljak most, nem, mint érdekvédő –, hogy a város tesz egy ilyen gesztust, mer egy ilyen gesztust tenni.

Szmodics Józsefné: A közszolgálati sztrájkbizottsággal tárgyalásokat folytattunk megelőzőleg. A mai napon van az országos egyeztetés a sztrájkkal kapcsolatosan, és valószínű, hogy sor kerül erre a 21-ei sztrájkra, és az előterjesztésben az óvodák és bölcsődék esetében itt egy elírás történt részünkről, 7,00-9,00 óráig tartana a sztrájk. És a pedagógusok esetében, amit Balogh László elnök úr elmondott, a pedagógusok tanítási időkerete, tehát kéthavi tanítási időkeret bevezetésével ez nem azt jelenti, hogy Ők arra a két órára, amit nem tartanak meg, arra külön bért fognak kapni, hanem azt jelenti, hogy az Ő 40 órás heti munkaidejükben, mivel a kötelező tanítási órán kívül van olyan tanítási óra, vagyis egyéni foglalkozatás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, sport területén is, a szabadidős foglalkozások területén, ahol Ők ezt a két órát meg fogják tartani, el fogják végezni. Tehát Ők nem plusz bért kapnak, vagy arra a kieső két órára bért fognak kapni, hanem nem csökken a havi bérük – ez azt jelenti.

Polai József: Tapasztalatból szerettem volna hozzászólni, de Marika, azt hiszem, hogy mindent elmondott. Annyit szeretnék hozzátenni, hogy a pedagógus szakmában dolgozó emberek, nem szabad elfelejteni, munkát fognak végezni ebben a két órában, ahogy Marika mondotta, lehet, hogy egy része ügyel, a másik sporttal foglalkozik, a harmadik tehetséggondozást végez. Tehát ezek az emberek, akik az iskolákban tanítanak, nem otthon fognak lenni, hanem az iskolájukban, és a gyerekekre fognak továbbra is valamilyen módon vigyázni, velük foglalkozásokat vezetnek. Marika jól mondta, tehát nem plusz bért kapnak, hanem csak nem lesz bérkiesésük. Egyébként meg azért drukkolok, hogy legalább két hét sztrájkba kezdjenek már végre, mert annak talán lenne eredménye.

Bárdosi Gábor Jenő: Lehet, hogy Jegyző Úr mondott volna még olyat, ami változtat azon, amit hozzá szeretnék tenni. Az Osztályvezető Asszony által említett, hogy óvoda és bölcsőde – a bölcsődében, ott nem nevelők dolgoznak. Kettő, azt gondolom, hogy ha most teszünk egy ilyen gesztust – hiszen itt a Polgármester Úr első mondata, az ugye úgy szólt erre a Tóth László képviselőtársam, amikor mondta, akkor Polgármester Úr azt mondta, hogy egy gesztus, amit tovább folytatunk. Ha holnapután – és nem bántva senkit sem – az egészségügy dolgozóink és más közalkalmazottak fognak ugyanúgy sztrájkolni, akkor mindenkinek fogjuk fizetni a bérét, azért, mert ki lesz találva a dolog valamilyen jogszabály alapján, vagy egyéb alapján. Jegyző úr igazából nem győzött meg akkor, amikor azt mondta, hogy ez a munkáltató, adott esetben az intézmények igazgatói dönthetnek akár másképpen. Ha jól értelmeztem a mondatot. Tehát akkor kicsikét ezért erről beszéljünk.

Marton István: Van egy tűrhető határ, úgy gondolom, eddig még innen vagyunk.

Böröcz Zoltán: Nem tudom, mi a tűrhető határ fogalma, meg, hogy az mérleges tárgya lehetne-e, de azt egészen pontosan tudjuk, hogy mi a sztrájk. Az nem merülhet fel természetesen, hogy otthon tartózkodik addig és nem a munkahelyén. A sztrájk lényege az, hogy a munkahelyre bemegyek, fegyelmezetten, kipihent állapotban, mint máskor, munkavégzés céljából, de a munkát nem végez. Én sztrájkolok, mert vasutas vagyok, és a Vasutas Szakszervezet tagjaként sztrájkolok természetesen, amikor úgy gondolja a Vasutas Szakszervezet, hogy indokolt. Ez ….. elő fog fordulni. Az egészen biztos, hogy ott leszek, egészen biztosan nem fogok munkát végezni, és egészen biztosan erre – természetszerűnek tartom – nem jár bér, soha nem járt. Ez elviselhető mértékű teher annak a sztrájkolónak, természetesen nekem is az lesz és a kollégáimnak is. Ha túl hosszúra nyúlik a sztrájk, mert a vasúton arra is van példa, akkor a szakszervezetnek a szolidaritási alapjából a rászorultság vagy bizonyos mérleges alapján a szakszervezeti vezetés eldönti, hogy mekkortól milyen mértékű bér jár akkor is, ha nem végzek munkát. De természetesen nem a munkavállaló fizeti. Ezt nem azért mondom, hogy Önöket a mostani döntésben befolyásoljam, csak elhangzottak olyanok, amiket pontosítani kell. Ez a sztrájktörvény szempontjából mindegy, hogy közszolgálatot látok el, vagy egy cégnél alkalmazottként vagy bármilyen minőségben sztrájkolok. Ezt szerettem volna elmondani.

Dr. Kelemen Marcell: A sztrájkról szóló törvény 6. § következőképpen szól: a sztrájk miatt kiesett munkaidőre eltérő megállapodás hiányában a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. Tehát a munkáltató eltérő megállapodást köthet erről. A közgyűlés, mint fenntartó adhat ehhez egyfajta erkölcsi támogatást, nem kötelező jellegű. Az iskolaigazgatók saját maguk döntik el, hogy ilyen megállapodást kötnek…., hiszen a közgyűlés a munkáltatói jogaik tekintetében utasítást nem adhatnak az intézményvezetők részére. Ezen túl én egyébként azért kértem szót, mert szeretném Önöket arról tájékoztatni, hogy a Polgármesteri Hivatalban működő szakszervezetet is megkereste a közszolgálatban dolgozók szakszervezete sztrájkfelhívással. A hivatal dolgozói összeültek, akik a szakszervezet tagjait képezik, és úgy döntöttek, hogy nem kívánnak sztrájkolni a Polgármesteri Hivatalban.

Balogh László: Ez a pedagógus időkeret, ez úgy működik, hogy van egy rugalmas része – most ebbe ne menjünk bele, hogy ez a 40 óra miből áll össze, de van egy egyszerű megoldás, hogy a két ingyenes óra terhére igenis a munkáltató, jelesül az igazgató dönthet úgy, hogy ez beépül a rendszerbe. Ehhez a szükséges háttértámogatást adja ez a határozati javaslat, de a munkáltatók, az igazgatók döntenek ebben a kérdésben, úgy látom, így tisztul ez a kép.

Szmodics Józsefné: Én szeretném kiegészíteni. Ugye a pedagógusok kötelező óraszáma jelen pillanatban 20 óra, de a törvény úgy rendelkezik, hogy ingyen két órát kell elrendelni a pedagógusoknak az előbb említett, felsorolt tevékenységek során, és amíg ezt a két ingyen órát nem teljesíti, addig nem fizethető túlmunkadíj. Amit az előbb nem hangsúlyoztam ki, hogy ez a szabadidős foglalkozás, tehetséggondozás, felzárkóztatás és a kiscsoportban történő foglalkozások esetén ingyen két órát rendel el a munkáltató, és ezt törvény szerint, és ha úgy vesszük, akkor a pedagógusok az ingyen két óra terhére is teljesíthetik a vállalt sztrájk idejét.

Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, hogy ha valaki elhatározza, vagy elhatározzák, hogy sztrájkolnak, szíve joguk, és ez egy nagyon fontos alapjog, amellyel alkalomszerűen persze, élni is kell, vagy élni is lehet. De éppen arról beszélgetünk itt, hogy pontosan az a lényege a sztrájknak, hogy valaki úgy sztrájkol, hogy tudatában van annak, hogy az Ő munkabeszüntetése nem számít bele a munkaidejébe, azért munkabért nem kap, és ezt felvállalva azt mondja, hogy ez igen, ez valóban sztrájk, komolyan gondolja. Na de azért ne menjünk el odáig, hogy órabérben sztrájkolnak emberek. Hát azért az nem megy, én azt gondolom. Ha a pedagógusok úgy gondolják, vagy a szakszervezetük, hogy sztrájkolnak, szívük-joguk, sztrájkoljanak, tudomásul vesszük, biztosítani kell azokat a minimális szolgáltatásokat, amiket kell. De annak van bizonyos következménye is, a döntésnek, mert az hova vezet, ha azt fogjuk mondani, persze, sztrájkoljon mindenki, aztán meg az önkormányzat meg fizeti a sztrájkidőre egyébként meg járó pénzt. Azt meg, hogy ingyen két óra, azt meg ne is emlegessük így, mert ez így nem is jó kicsengés, nem is erről van szó, és én nem nagyon mennék itt bele itt most pedagógus és nem pedagógustársak közötti heti 40 órában, és az órában mérendő, vagy … Szóval ne menjünk ebbe bele. Azt gondolom, felesleges feszültségeket gerjesztenénk. Sztrájkoljanak, tudomásul vesszük, éljenek ezzel a jogosítványukkal, ha úgy gondolják, de ehhez mi ne fizessünk munkabért.

Marton István: Elvben Önnek tökéletesen igaza van, meggyőződésem szerint is, de gyakorlatilag úgy gondolom, hogy szegény szakszervezetnél a sztrájkalap nincs úgy feltöltve, hogy eseti jelleggel ezt a nem jelentős összeget ne nyelhetné le a város.

Balogh László: Nem vive túlzásba a dolgot, de azt gondolom, hogy azt azért tisztázzuk itt a frontvonalak mentén, hogy ezzel az ötlettel nem az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság állt elő például, és azt gondolom, hogy akkor is sztrájkolnak a pedagógusok, hogyha a város ezt az elvi támogatást adja, vagy nem adja, teljesen függetlenül az itt elhangzó határozati javaslatoktól – ebben bizonyos vagyok.

Dr. Kolonics Bálint: Én nem a véleményemet szeretném ezzel kapcsolatban elmondani. Egy kérdést szeretnék a Jegyző Úrhoz feltenni, amire adott válasz lesz az, ami eldönti bennem is, hogy támogatható-e így ez az előterjesztés vagy sem. Tehát Tisztelt Jegyző Úr! Akkor ez jogilag aggályos vagy sem, a közgyűlés ezt így most megszavazhatja vagy sem? Én magának az előterjesztésnek az eszméjét támogatom, de csak olyat tudok megszavazni, ami fel is vállalható jogilag. Tehát akkor módosítsunk a határozati javaslaton, mert azért ez mondjuk elvi támogatáson túl többletet is tartalmaz. Én kérek erre választ, hogy igen vagy nem, mert akkor úgy fogok szavazni.

Dr. Károlyi Attila: Egy halk kérdés. Összegszerűen ez mit jelent? Ezt valaki megvizsgálta?

Bene Csaba: Jómagam is részt vettem az ezt megelőző pedagógussztrájkban, vállalva annak azon következményeit – nem, körülbelül egy hónapja volt, egy kétórás figyelmeztető sztrájk –, hogy a kétórás sztrájkra bért nem kaptunk. Gondolom, ez egy gesztusértékű dolog lett volna a pedagógusok részére. Én egy áthidaló javaslatot tennék. Az, ami már elhangzott itt, hogy a munkáltatói jogkörbe tartozik ennek eldöntése. Döntse el a munkáltató. Én úgy gondolom, hogy a munkáltatónak nem nagyon van arra forrása, hogy ezt finanszírozza. Ezt csak halkan jegyzem meg.

Halász Gyula: Örülök, hogy képviselőszámba vesz, és megadja a szót. Egy kérdést szeretnék feltenni, mégpedig azt, hogy a pedagógus képviselők ebben az esetben szavazhatnak-e vagy összeférhetetlenség esete fennáll-e az esetükben?

Marton István: Hát ez számomra nem egy szimpatikus kérdés, de majd kap rá választ.

Dr. Kolonics Bálint: Én nem kerékkötő lennék itt, én egy megoldási javaslatot tennék. Azt gondolom, tájékoztató van előttünk, hozzon a közgyűlés határozatot arról, hogy a tájékoztatóban foglaltakat a közgyűlés tudomásul veszi, pont, és a munkáltatók pedig tegyék a dolgukat a munkáltatói jogkörben eljárva. Mi ne konfrontálódjunk. Ha már idekerült a közgyűlés elé, akkor valamiféle határozatot hozzunk, ha szerencsés, ha nem, hogy a közgyűlés előtt van ilyen előterjesztés. Vegyük tudomásul a tájékoztatót.

Dr. Kelemen Marcell: Maximum azt lehetne Önöknek mondani, hogy egyetért azzal, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a sztrájkoló munkavállalókkal megállapodást kötnek arra, hogy megtérítik a sztrájk idejére kieső munkabért. Nyilvánvaló, az egy elvi jelentőségű döntés, de ez nem kötelezi a munkáltatót semmire. A munkáltató állapodik meg vagy a szakszervezettel, vagy a közalkalmazotti tanáccsal, vagy egyéb érdekképviseleti szervekkel. Ilyen szempontból megítélésem szerint erre Önöknek hatásköre nincs is. Ez csak egy elvi támogató jellegű döntés lehet. Tehát inkább úgy fogadják el, hogy nem hozzájárul, hanem egyetért, és akkor … vagy pedig ne döntsenek ebben a kérdésben.

Bárdosi Gábor Jenő (Ügyrendi): Mint előterjesztőt kérném szépen Polgármester Urat, a Kolonics képviselőtársam javaslatára, az 1. pontot meg kell hagyni ebben, mert ez a határozati javaslat arról szól, hogy értesíteni kell a szülőket és egyebeket. Mint előterjesztőt kérem Polgármester Urat, a 2. pontot vonja vissza, és fogadja el így az előterjesztést, tájékoztatót, és az 1. pontot, mint határozatot.

Marton István: Gyakorlatilag én azt mondom, hogy a Kolonics képviselő úr által javasoltat fogadjuk el 2. pontként, mert az itt kialakult vita során nekem egzaktabbnak tűnik, mint az előterjesztés, és akkor tényleg nem avatkozunk olyanba, amire egyébként sincs jogosítványunk. Aki ezzel egyetért – miután nem látom, hogy valaki szólni óhajtana, ezért a vitát lezárom. Aki el tudja fogadni úgy, ahogy Kolonics dr. mondta, az kérem, szavazza meg a határozati javaslatot. Halász úr, Papp Ferenc gyöngén nyomtak.

Halász Gyula: Nem, én jó nyomtam (mikrofon nélkül beszél, nehezen érteni)

Marton István: Halász Úr! Lezártam a vitát, Ön ügyrendit nyomott. Nem adom meg a szót.

Halász Gyula: Megszoktam Polgármester Úr. (mikrofon nélkül beszél, nehezen érteni)

 

(Halász Gyula képviselő a szavazás elrendelését követően – Marton István polgármester felszólítása ellenére – nem vett részt a szavazásban, ezért a szavazás Halász Gyula szavazata nélkül került befejezésre.

A Mikrovoks szavazatszámláló- és konferenciarendszer által rögzített szavazási eredményben fenti képviselő, mint “nem szavazott” került rögzítésre.)

 

A közgyűlés 22 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

Marton István: Ne szokja meg, hanem idejében nyomja meg a gombját Uram. Ezzel a mai nyílt ülésünket bezárom, ….

Halász Gyula: Nem kaptam meg a kérdésemre a választ, azért nyomtam ügyrendit ….. (mikrofon nélkül beszél, nehezen érteni)

Marton István: És az miért ügyrendi? Tudomásul vettük, amit mondott. Ja, az a kérdés.

Halász Gyula: ……. (mikrofon nélkül beszél, nehezen érteni)

Marton István: Halász Úr! A kákán csomókeresés esete forog fenn jelenleg is. Nem döntöttünk el ilyen szempontból semmit. Hát nem a zsebére szavazott, amire Ön ugye ezzel követve utal. Nyugodtan megtámadhatják a Közig. Hivatalnál. Ne vicceljetek már velem, ránéztem, nem voltál rajta Zoli. Nyílt ülés lezártuk, most zárt ülésen vagyunk, ne haragudj. De egyébként mond el, nincsenek kamerák.

Böröcz Zoltán (Ügyrendi): Szerintem vannak kamerák egyébként, mert egészen biztos vagyok benne, Polgármester Úr, mert közben vitába keveredtél a Képviselő Úrral, és ….

Marton István: Aki szintén már időn túl nyomott ….

Böröcz Zoltán: Polgármester Úr, csak Te jegyezted meg, hogy miért nyomott ügyrendit, egyébként szerintem nyomhatott. Miért ne nyomhatott volna? Én a következő kérdést szeretném feltenni, és kérek egyértelmű választ, Jegyző Úrtól, ha úgy tetszik. Ugye eltelt három-négy napirend az óta, de az óta is mocorog bennem egy dolog. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása tekintetében a következő történt. Ha úgy tetszik, a jegyzőkönyv számára is mondom. Bekapcsolt géppel itt ültünk és jó páron nem voltunk hajlandók szavazni, így kifejezve azt, hogy nem értünk egyet az előterjesztéssel. Természetesen tartózkodást sem nyomtunk, hiszen abban a pillanatban megjelenik a végeredmény a jegyzőkönyv számára gépből, hogy hányan szavazták, és átment a többség. Én azt gondolom, hogy azért egy vizsgálat tárgyát képezhetné, vagy Jegyző Úr nyilatkozzon arról, hogy lehetséges-e az, hogy egyébként a teremben tartózkodó, a munkában résztvevő, ezért bekapcsolt géppel itt ülő képviselő mellett lehetséges-e, hogy Polgármester Úr központilag kikapcsoltatja minden olyan képviselőnek a szavazólehetőségét, a gépét, aki nem óhajt ebben a kérdésben szavazni, ugyanakkor része egyébként a közgyűlésnek. Azért izgalmas Polgármester Úr számomra a kérdés, és azért kérek egyértelmű választ, mert szerintem más módon is lehet szavazást elrendelni, akár kézfelemeléssel is adott esetben. Ebben az esetben megteszem ugyanazt, mintha a gépet nem kapcsolom ki, vagyis nem szavazok. Miért ne tehetném meg? De ez egy nagyon furcsa helyzetet teremtett megítélésem szerint, ugyanis ugye két lehetősége van egy képviselőnek. Ha nem akar egyetérteni, akkor az a lehetőségem van, kikapcsolom a gépet, és kimegyek. Na most én tényleg nem, mit tudom én, Orbán Viktor leckéjét jártam, és nem vonulok ki csak azért, mert mondjuk, Polgármester Úr megszólal. Nekem nem ez a stílusom. Viszont szeretném kifejezni azzal, hogy itt vagyok, itt ülők, és szeretném kifejezni, hogy olyan mértékben nem értek egyet, hogy a tartózkodó szavazatommal se akarom segíteni annak a többségnek, nyilván a többségnek a létrejöttét, amely ebben az esetben, és előttem ezt már elmondták, ebben ugye az ellenzéki képviselők egyik alapvető jogosítványát sérti a napirend előtti felszólalás. Még hadd tegyek annyit hozzá, hogy Polgármester Úr ezt minősítette úgy egyébként, már napirend előtti szólás tekintetében minősítette úgy, hogy a fontos kérdésekre nem jut idő. Polgármester Úr! Nem biztos, hogy azok a fontos kérdések, amit Ön előterjeszt. A képviselő számára, vagy a nép számára, a kanizsai polgár számára, amit mi idehozunk képviselők, és Őket érinti, lehet, hogy adott esetben fontosabb kérdés, mint az Ön előterjesztése. Tehát ez a sorrendiség, azt gondolom, az SZMSZ, az sért azóta is, hogy a döntés létrejött, de kérek választ, hogy ez a döntés jogszerű volt-e egészen biztosan.

Marton István: El lehet mondani, csak később. És miután a közvetítést, a helyszíni közvetítést – mindenki tudja – egy kis időcsúsztatással csinálják, mert hát nyilván, nem lehet elkezdeni 2,00-kor, mert a szünetek, egyebek miatt ez nem működhet. Én benne lennék, nekem nincs ezzel gondom, de ezt megismétlik, és bárki bármikor megnézheti. Nagyjából tudni fogja, kialakul itt most már egy munkarend, hogy abban mikor mit hogyan kell nézni. Az meg, amit mondtál, a gép kikapcsolással, itt egy dolgot, én így értelmezem legalábbis némi praxisom alapján, hogy ez azt jelenti, hogy nem kívánjátok a határozatképességet megteremteni. Jól gondolom?

xy: Nem……. (mikrofon nélkül beszélnek többen, nem érteni)

Marton István: Bocsánat, aki nem akar szavazni, az nem kívánja megteremteni a határozatképességet, és ebben, én azt is mondhatom, hogy igazatok van. A mindenkori többség – tök mindegy, hogy Parlament vagy éppen önkormányzat – biztosítsa a határozatképességet, mert ennek más értelmét én tartalmilag biztos, hogy nem látom. Szerintem most már tényleg a zárt üléssel foglalkozzunk.

Karádi Ferenc Gyula (Ügyrendi): Miután ilyen komoly erkölcsi aggályai vannak a ….. képviselőinek elmondom, hogy saját köreikben legyenek kedvesek tájékozódni. Tőlünk 151 km-es kakaslépéssel létezik egy város, ahol hosszú évek gyakorlata ez. MSZP-s színekben tündököl ma is a városvezetés, és ezt a gyakorlatot követik. Saját köreikben érdeklődjenek. Tehát ne legyenek ilyen erkölcsi aggályaik. Ezt szeretném csak tájékoztatásként mondani.

Marton István: Uraim! Költségvetést, meg jó néhány pontot letudtunk 5 óra alatt. Akkor miről van szó? Jó, akkor maradjunk még jó sokáig.

Dr. Fodor Csaba (Ügyrendi): Itt lehet hivatkozni mindenféle városokra, én azt gondolom – persze, lehet, csak semmi értelme nincsen ebben a körben. Azt hiszem, hogy egyfajta ilyen, vagy olyan, de demokratikus kérdésekben konszenzus alakult ki az elmúlt 16 évben Nagykanizsán a közgyűlésben. Azt gondolom, a mindenkori többség gyakorolta azt a gesztust a mindenkori kisebbség felé, hogy élhetett bizonyos demokratikus jogosítványaival, amelyek közé tartozott, tartozik a napirend előtti hozzászólások is, és az is hozzátartozik, hogy ezt olyan időben tehessék meg a képviselők, hogy erről tudósítások révén mielőbb értesüljenek a városban lakók. Ugye egyrészt, figyelemmel arra, és ezt Polgármester Úr, Ön pontosan tudja, figyelemmel arra, hogy a lapzárták jóval korábban megtörténnek már, mint a közgyűlésnek vége lenne, és amikor a napirend utániak lennének, az aktualitásában nagyon sokat veszíthet az, hogy éjfél körül, vagy éjjel 2,00, vagy a büdös bogár tudja, mikor nem vetíti le a televízió. Értem én ezeket a szándékokat, tudtam is ezeket mindig, de soha nem mertem volna azt javasolni a saját frakciómnak, amikor többségben voltunk, és polgármestert és bárkit adtunk ennek a városnak, hogy ilyenben gondolkodjon, mert azt gondolom, ez a demokrácia megcsúfolása, és ez így is van. És az idő kérdése pedig azért fontos, hogy mikor kezdődik a közgyűlés, mert ha 9,00 órakor kezdődik a közgyűlés, akkor a napirend utáni is kellő időben levetítésre kerülhet a televízióban. És vannak itt, akik dolgoznak, és vannak olyan is, akik nyugdíjasok.

Marton István: Pontosan azért, hogy akik dolgoznak, és akik a testületből is munkahellyel rendelkeznek, ne veszítsenek annyit, ezért kellett visszatérni ahhoz a gyakorlathoz Fodor dr., amit az első, a második és a harmadik közgyűlés folytatott. Mellesleg …

Dr. Fodor Csaba: Egyetértünk, csak ott napirend előtti hozzászólás létezett.

Marton István: De most mondom tovább Tisztelt Képviselőtársam. Mivel csütörtökön vannak a közgyűlések – ebben, azt hiszem, eléggé konszenzus volt, bár nekem a kedd személy szerint szimpatikusabb volt, de mindegy, ezt akarta a többség, így lett.

Dr. Fodor Csaba: Nem, nem. Önök akarták, hogy az Alpolgármester Úr itt lehessen – akkor legyen tiszta víz –, mert kedden nem ér rá …. Nagyon helyes.

Marton István: Többségről beszéltem …

Dr. Fodor Csaba: …. jó, csak így pontos.

Marton István: A többségről beszéltem, és ha sajtótájékoztatók és a lapzárták vannak az újságoknál, az meg szerintem azoknak, akik napirend után szólnak, direkt a hasznukra válik. Miért mondom ezt? Mert az alig olvasott pénteki újság helyett a szombati újságban lehetnek esetleg címlapon lényegesen nagyobb olvasóközönség előtt. Tehát ez már csak ilyen mellékterméke ennek a szerencsésen kialakított helyzetnek.

Röst János (Ügyrendi): Egyébként a vita teljesen értelmetlen ebből a szempontból, ugyanis én teljesen nem értem a FIDESZ-t. Ha ezelőtt félévvel történik meg, akkor itt vélhetőleg Kanizsán is kordont bontott volna a FIDESZ. Tehát nem értem. Ez a Parlamentben előfordul, hogy Parlamentben a többség megszüntetné a napirend előtti hozzászólást, itt demonstrálások lennének országos szinten. Tehát nem értem ezt, hogy erre mi szükség volt. Én úgy gondolom, Polgármester Úr, hogy mi elviseltük az előző négy évben az Önök napirend előtti hozzászólásait, úgy gondolom, elég nyugodtan, Önöknek az a dolga, elmondták, mi meghallgattuk. Ennyi volt a történet. Az, hogy Önök ezt nem viselik, Marton úr, hogy Ön nem mer szembenézni gyakorlatilag a képviselők véleményével, hogy nem hajlandó vitatkozni, csak minősíteni – a saját frakciójától megvonja egyébként ezt a lehetőséget, és akkor az történik, hogy Ön szabja meg mindenkinek, hogy mikor mit tehet ebben a városban, Marton úr? Komolyan gondolja? Ez Önnek demokratikus? Azt már nem is mondom, hogy ha Jegyző Urat megkérdezem, hogy ez hogyan fog rögzítésre kerülni, a szavazás, hogy erre mit mond, hogy ki volt jelen? Hogyan fogja leírni ezt valaki jegyzőkönyvben? Hogy jelen volt vagy nem volt jelen? Szavazott vagy nem szavazott? És nem tud más módon szavaztatni? Nem tud? El kellett volna rendelni kézfeltartással szavazást, és törvényes. Így meg teljesen törvénysértő, mert egy aktív gépet kapcsolt ki a kütyüjükkel gyakorlatilag a kollega. És ugyanez a kütyü Önnél is ott van az asztalon, hogy az egyéni képviselőket, akik hozzá akarnak szólni képviselőként, kikapcsolja. Erre volt rá példa, ezelőtti közgyűléskor engem kapcsolt ki, mikor észrevettem, hogy Maga babrált ott a gombokkal. Ez nonszensz. Mert ………. gyakorlatilag a szót, most a polgármesteri szövegében ……… a költségvetésnél az észt osztotta. Jövő héten mit fog osztani?

Marton István: Jövő héten semmit Röst úr, mert nem lesz közgyűlés. Egy. Kettő: a jegyzőkönyv – nem értem a törvénytelenségre hivatkozását – ugyanazt rögzíti, minthogyha kézfelemeléssel szavaztunk volna, csak gyorsabban megtettük, mert akkor Önök ugyanúgy nem szavaztak volna, minthogy most sincsenek figyelembe véve …. jó ..

Halász Gyula: …. milyen alapon kapcsolják ki a gépet …. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni)

Marton István: A munka akadályoztatása címszó alatt. Uraim! Azért kerültek az interpellációk, kérdések, meg a napirend előttiek hátra, mert 2,5, 3 órán keresztül ez ment. Szócséplés. Lehet, hogy azért van, mert túl sok az ellenzéki képviselő, és az előző testületben meg, mondjuk, kevesebb volt. Lehet. De ezt nem lehet eltűrni, hogy semmit érő dolgokkal, még azt is kell, hogy mondjam, hogy esetenként exhibicionista jelenségekkel találkoztam. Igen, ezt mindenki értse úgy, ahogy mondtam, szó szerint. Ennek vége. Kész. Zárt ülésnél tartunk.

Dr. Kolonics Bálint: Én azt szeretném hozzátenni, hogy az ellenzéknek is megvan nyilván a jogosítványa, joggal lehet élni, meg lehet visszaélni, de az SZMSZ-ben az is bent van, hogy a képviselő köteles a közgyűlés munkájában részt venni és a szavazásban részt venni, és akkor innentől gondolatébresztő az, hogy meddig terjed az, hogy valaki bekapcsolt gép mellett ül.

Marton István: Bekapcsolt gép mellett destruktív magatartást tanúsít. Jó lezártam. Zárt ülést rendelek el. Azok, akik nem ide valók, mármint a zárt ülésre, azok kérem, hagyják el a termet.

 

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.

A közgyűlés 45/2007.(II.15.) számú határozata később kerül kihirdetésre.

 

 

Marton István polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 19.20 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólások lényegét tartalmazza.)

 

 

K. m. f.

 

 

Dr. Kelemen Marcell	Marton István
jegyző	polgármester

 

 

2007. március 1. soros

 

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. március 1-jén (Csütörtök) 14.00 órakor tartott soros nyílt üléséről.

 

Az ülés helye: Ifjúsági és Civil Ház

Nagykanizsa, Sugár u. 5.

Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Kelemen Marcell jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Bakonyi Tamás osztályvezető, Dabi Gabriella osztályvezető, Dr. Dömötör László osztályvezető-helyettes, Dr. Müller János osztályvezető-helyettes, Somogyi Ottó osztályvezető, Szamosi Gábor osztályvezető, Szmodics Józsefné osztályvezető, Deák-Varga Dénes városi főépítész, Beznicza Miklós irodavezető, Tárnok Ferenc irodavezető, Kámán László intézményvezető, Gáspár András ügyvezető, Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető

 

Marton István: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes. Az ülést ezennel megnyitom. Ki nem hirdetett határozatok kihirdetése következik.

 

Amidonn Kft. részére történő ingatlanértékesítés az Ipari Parkban, forgalomképtelen vagyontárgy átminősítése forgalomképessé

 

A meghívóban nem szereplő alábbi előterjesztések napirendre vételét javaslom:

• Nagykanizsa belterület 986/2. hrsz-ú (Arany János u. 8.) ingatlanra bejegyzett elővásárlási jogról történő lemondás (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

• Rozgonyi úti Általános Iskola bővítéses rekonstrukciója, ad hoc bizottság létrehozása (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

A meghívóban szereplő, alábbi előterjesztéshez van kiegészítés:

1. Tájékoztató az Ipari Parkban történő ingatlanértékesítésekről, valamint az adásvételi szerződésekben szereplő kötelezettségek megvalósulásáról (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

• egy kiegészítő anyag a közgyűlés előtt került kiosztásra

33. Polai József és Tóth Nándor képviselők önálló indítványa közúti közlekedési táblák cseréjére vonatkozóan (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

• Összefoglaló bizottsági vélemények a közgyűlés előtt kerülnek kiosztásra.

34. Papp Nándor képviselő önálló indítványa városi kertész, valamint városgondnok foglalkoztatására vonatkozóan (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

• Összefoglaló bizottsági vélemények a közgyűlés előtt kerülnek kiosztásra.

35. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

• egy kiegészítő anyag a közgyűlés előtt került kiosztásra

Ezek után azt kérdezem, hogy ki az, aki szólni kíván?

 

Halász Gyula: A napirendi pontokhoz javasolnám, a 3. napirendet a 8. után tárgyaljuk és közvetlen utána a 22. napirendi pontot. Ez a külkapcsolatokkal kapcsolatos rendeletmódosítás, illetve egy másik napirendi pont. Az interpellációk, kérdéseknél két kérdést kívánok feltenni. Az első kérdésnek a témája: megfelel-e az adatvédelmi, adatkezelési és személyiségi védelemre hozott jogszabályoknak a Polgármesteri Hivatal által telepített kamerarendszer, avagy “Kit figyel a nagytestvér?” címmel. A második kérdésem, hogy mikor szüntetik meg a törvénytelen állapotot, amely lehetővé tenné a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát. Ez az elektronikus információs törvény, az 1990-es törvény 2005-ben. Január 1-től kötelező az 50.000 főnél nagyobb városokban.

Röst János: Tennék majd javaslatokat a napirendi pontokra, de előtte pár kérdést intéznék ahhoz, hogy a véleményem után egyértelmű legyen. Az kiderült most Polgármester Úr kiegészítéséből, hogy a 33., 34. napirendi pontot önmagának kívánja előterjesztőként megjelölni, viszont el kell, hogy mondjam, ezek önálló képviselői indítványok, ilyen címmel futottak végig, tehát Ön nem lehet az előterjesztője, és javasolnám azt, hogy az előterjesztő a két képviselő legyen, tehát Papp Nándor, illetve a másik két kolléga, Polai József, illetve a mellette ülő kolléga. A következő, hogy a 31. napirendi ponthoz egyszerű vagy minősített többség kell. Ez nincsen jelezve. Ez majd a sorrendiségnél bír jelentőséggel egyébként. Tehát gondolom, hogy költségvetési tételt érint, tehát valószínű, hogy minősített szótöbbséget igényel. A következő kérdésem Jegyző Úrhoz szól, hogy az SZMSZ 13. § szerinti előterjesztési fogalomnak, amennyiben nem felelnek meg az előterjesztések, akkor tárgyalhatóak-e? Gondolok ilyenre, például, hogy nincs feltüntetve az, hogy milyen szótöbbség kell hozzá, illetve, hogy az előterjesztő nem írta alá a beterjesztést. Azt követően, ha válaszol, akkor még lenne a többi napirendi ponthoz javaslatom. Újra szót kérnék akkor.

Dr. Csákai Iván: Az 5. számú napirendi pontot kérem a Polgármester Úrtól, hogy vegye le. Bizottságunk egyhangúlag kéri ezt.

Bene Csaba: Én kérem, hogy a Polgármester Úr által javasolt – Nagykanizsa belterület 986/2. hrsz-ú (Arany János u. 8.) ingatlanra bejegyzett elővásárlási jogról történő lemondás – napirendi pontot ne tárgyaljuk, mert bizottsági szakaszban még nem járt a javasolt napirendi pont, és utaljuk bizottsági szakaszba.

Balogh László: Szeretném javasolni, mivel itt vannak a surdi és a beleznai önkormányzat Polgármester Urai, hogy a 15. napirendet hozzuk előre, amennyire lehet. Ezen kívül jelezni szeretném, hogy az interpellációk, kérdések során négy rövid kérdést szeretnék feltenni. Egyet a volt Gábor Áron laktanya sgrafito-i címmel, egyet a Romlott Vár állapotával kapcsolatban, egyet a vasúti menetrendhez kapcsolódon, egyet a Város Napjához kapcsolódóan. Napirend után szeretnék felszólalni a művészeti térkép fórumával kapcsolatban, és hogyan ünnepeljünk március 15-én.

Dr. Kolonics Bálint: Napirendi pontokhoz tennék javaslatot. Részben már elhangzott javaslat az 5. napirendi pont, a lakáselidegenítési rendelet megalkotására, valamint a 7., az elektronikus építmények elhelyezéséről szóló rendelet megalkotására. Polgármester úr vegye le napirendről e két előterjesztést, tekintettel arra, hogy Jegyző Úr, mint a törvényesség őre, aláírásával nem látta el az előterjesztéseket, ezért az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság nem is tárgyalta. Kérem ezt a két napirendet levenni. Most már a napirendi pont elfogadásánál javaslom Polgármester Úr azt, hogy a 2. napirendi pontot fontolja meg. Előkészítetlen, vegye le és hozza majd vissza a következő közgyűlésre.

Marton István: Az hiszem, napirendünk van bőven, tehát ilyen szempontból nem árt valóban, hogy ha egyet-kettőt leveszünk, de az elektronikus hírközlési anyagot egyébként ugyanúgy, mint a 2-est, alapvetően jónak tartom de, mivel a bizottsági szakaszban komoly érzelmek gerjedtek, azt hiszem, hogy a következő ülésünkre jobban előkészítve célszerűbb idehozni, mert akkor ez még egy kört fut a bizottságoknál, és akkor még kiérleltebb formában kerülhet a testület elé. Bár énszerintem megérte volna a vitát, mert akkor a következő közgyűlésre még jobb rendelettervezet kerülhetne elénk, de tekintettel a sok napirendre, akkor a 2., 5., 7. visszavonva. Balogh képviselő úrnak a 15. előrehozatalára pedig azt mondom, hogy nyugodtan betehetjük a 2. helyére.

Cserti Tibor: Javaslom és indítványozom, hogy a közgyűlések kezdési időpontja 9,00 óra legyen. A mai nap is bizonyítja egyébként, hogy rengeteg érdemi megtárgyalnivaló van, és ha komolyan akarjuk venni megválasztásunkat, akkor ehhez az az időmennyiség kell. Figyelem egyébként a Polgármesteri Hivatal választott tisztségviselőinek, vezetőinek, sajtó részére, meghívottak részére és úgy gondolom, hogy a főfoglalkozása mindenkinek lehetővé teszi az érdemi munkavégzést délelőtt 9,00 órától is.

Marton István: Én ezen a kérdésen nem óhajtok vitát nyitni, hiszen azért tettünk el bizonyos napirendeket az elejéről, hogy az érdemi munkával kezdünk 2,00 órakor. Az előző négy évben is körülbelül ebben az időszakban kezdődött el az érdemi munka, úgyhogy én ezt ilyen formában nem tudom támogatni. Úgy gondolom, hogy a 9-12-ig azt az időt megnyerjük azzal, hogy a nyílt ülés három utolsó napirendjére került az, ami az előző négy évben az első három napirend volt és elment vele a délelőtt. Én ezt ilyen összefüggésben kezelem.

Halász Gyula: Szeretném javasolni a 11. napirendi pontnak a levételét, ugyanis szakbizottságunk nem támogatta, és úgy gondolom, hogy az előző ciklusban meghozott döntés, amelyet éppen Papp Nándor képviselőtársunk terjesztett be a Tervtanács megalakítására, antidemokratikus lenne, ha megszüntetnénk. A Tervtanács egy szakmai szervezet, amelyik a közgyűlés munkáját segíti, és én úgy gondolom, hogy a civilszférát még jobban be kellene vonni a döntés előkészítésbe és az ellenőrzésbe, úgyhogy azt kérném Polgármester Úrtól, hogy vegyük le ezt a napirendet, ne tárgyaljuk, a Tervtanács továbbra is végezze a munkáját.

Marton István: Nem támogatom a javaslatát, hiszen ennek az Építészeti Műszaki Tervtanácsnak az állásfoglalása senkire nézve nem kötelező. Saját példámat is felhozhatnám, hogy a Tervtanács egy nagyon okos dolgot támogatott, aztán másodfokon mégis csak kijött a jogerős építési engedély egy lehetetlen témára. Ha ez olcsóbb lenne, vagy ne adj Isten, ingyen lenne, akkor nem javasoltam volna a levételét, miután operatív kézzel fogható eredménye nincs. Viszont sokba kerül, ezért kerül ide a napirendek közé.

Röst János: Várnám Jegyző Úr válaszát. Addig nem tudok véleményt mondani, amíg a kérdéseimre nem válaszolt. Én szívesen elmondom utána a javaslataimat, hogy milyen jogi akadálya lehet egy előterjesztésnek, hogy van-e vagy nincsen.

Marton István: Melyik?

Röst János: Azt kérdeztem, hogy a 13. § g.) pont szerint, ha nem szerepel az előterjesztésben az, hogy milyen jellegű, minősített vagy pedig egyszerű szótöbbséget igényel a döntés, az formai, tartalmi része az előterjesztésnek.

Marton István: Ebben igaza van Röst úr.

Röst János: Szintén alapkérdés az, hogy az előterjesztés legyen aláírva. Ha egy előterjesztés nincs aláírva, akkor az tárgyalható-e? Ezt kérdeztem a Jegyző Úrtól.

Marton István: Ez melyik volt?

Röst János: Majd elmondom. Több ilyen van egyébként.

Marton István: Röst ú,r én arra kérem, hogy ha már valaki egyszer szót kért, akkor várja ki az egyszer sem szót kértek sorát, és másodszor akkor a jövőben kérjen szót.

Papp Ferenc: Napirend után szeretnék kérni két percet. Annak idején, október végén vagy november elején jeleztem, hogy eltűnt ennek az épületnek az északi oldaláról az emléktábla, amit 10 évvel ezelőtt oda feltettek. Erről szeretnék szólni, hogy két magánszemély jóvoltából elkészült az új.

Bicsák Miklós: A 36. napirendi pontnál, az interpellációk, kérdéseknél szeretnék interpellálni. Palin városrésznek meddig kell várni, hogy a város tehetetlen a két gyalogátkelőnek az úgynevezett felfestésére, hogy a Közút megadja. A mai nap is baleset történt. A kérdéseknél kifejtem a véleményemet. Az interpellációknál Korpavár városrészben a buszjárat sűrűbb bemenetelével és kimenetelével kapcsolatban szeretnék szólni.

Dr. Kelemen Marcell: Röst képviselő úr kérdésére a válaszom a következő: az SZMSZ valóban azt írja, hogy fő eleme az előerjesztésnek, hogy egyszerű vagy minősített szótöbbség szükséges-e az elfogadásához, ha ez elmaradt, akkor ezt itt egyébként szóban pótolni lehet. Önmagában én még nem tartom ettől az előterjesztést alkalmatlannak a tárgyalásra, mert ez egyértelműen meghatározható. Ha e tekintetben valakinek kérdése van, akkor állok rendelkezésre. A másik, hogy nincs előterjesztés aláírva. Nem tudom, hogy melyikről van szó. Ha az önálló képviselői indítványok címűre gondol Ön, akkor az azért nincs aláírva, mert ez csak az összefoglalója a bizottsági üléseken elhangzottaknak, illetve az ott megszületett döntéseknek. Az önálló képviselői indítványok egyébként korábban – mind a kettő, amelyikről itt szó van – a közgyűlésre kerültek aláírva. Tehát nem tudom, hogy melyik nincs aláírva.

Marton István: Röst úr harmadszor is megadom a szót, és egyben felkérem, hogy ne rébuszokban beszéljen, hanem ha van mondanivalója, akkor nevezze nevén a gyermeket.

Röst János: Én úgy gondolom, hogy először, amikor szót kértem, kérdést intéztem Jegyző Úrhoz és azt gondoltam, hogy erre a kérdésre a választ megadja, de azt is jeleztem, hogy azt követően akarok szót kérni. Részben megadta a választ, de azért még érinteni fogok pár gondolatot. Szeretnék én is tenni arra javaslatot, hogy ne legyen napirendi pontként tárgyalva a mai napon a következők: a 3. napirendi pont, a külkapcsolatok szabályozása. Itt egy lényegi dolog van, hogy a Polgármester Úr saját hatáskörébe akarja vonni a külföldi delegációk összeállítását. Úgy gondolom, hogy ezért nem érdemes külön tárgyalni ezt a napirendi pontot, mert azt sugallja, hogy nem bízik a saját frakciójában.

Marton István: Köszönöm Röst úr, hogy ennyire megelőlegez dolgokat.

Röst János: Az 5. pontot már levette. Én ezt nem taglalnám. Én köszönöm, hogy belátta, mert egyébként a lakásmaffia megjelent volna Nagykanizsán, hogyha ezt a pontot elfogadja a közgyűlés.

Marton István: Röst úr ne fessük az ördögöt a falra. Az egyébként jó ideje jelen van, jelen volt és azért mindenkinek felhívom a figyelmét arra, hogy valaha ebben a városban több mint 5000 önkormányzati bérlakás volt, ez lecsökkent mondjuk 30 %-ra. Talán, amikor Önök 16 évig hatalmon voltak, akkor kellett volna ezzel kapcsolatban intenzív lépéseket tenni.

Röst János: Köszönöm szépen, hogy megszakított.

Marton István: Ön szakított meg engem.

Röst János: Értem, tehát magyarul én beszélek, Ön megszakít, utána én Önt megszakítom. Értem. Egyébként lehetőség van bármikor válaszolni Polgármester Úr, nem kell szóba belevágni. Mondanám a 10. pontot, ez pedig a Polgármesteri Hivatal SZMSZ-e. Itt az előterjesztő részéről nincs aláírva. Erre utaltam. Egyébként meg itt szerintem az előterjesztőnek itt jegyzőnek kellene lenni. Ez a hivatalnak az SZMSZ-e, nem pedig a Polgármester Úrnak. Én nem tudom, hogy így az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság hogyan tárgyalta, illetve hogy támogatja-e így, hogy nincs aláírva. A 13. napirendi pont a KanizsaNet Kht-nak az ügye. Szerintem nem kiérlelt ez a megoldás, ez az előterjesztés. Arra kérem Polgármester Urat, hogy aludjunk még erre egyet, és azt követően lehet, hogy akár támogatom is az előterjesztését. A 28. pont a Csónakázó-tó fejlesztési lehetősége. Szintén nincs aláírva az előterjesztő részéről. Nem tudom, hogy szintén mi az oka ennek, hogy ilyen slendrián módon jönnek be az előterjesztések. A 35. a polgármesteri tájékoztató. Többször elmondtam, hogy nem tartalmaz Polgármester Úr munkájával kapcsolatos semminemű információt, és éppen ezért majd a kérdéseknél tenném fel azt a kérdést, hogy mit tett Polgármester Úr a két önkormányzati közgyűlés között. Javasolnám a 38. pont levételét. Nem történt pártközi egyeztetés, és szintén el kell, hogy mondjam, hogy 17 év óta ilyen még nem volt, hogy pártokat érintő kérdésben behoznak olyan döntési lehetőséget, ami gyakorlatilag egypártrendszerré alakíthatja át a közgyűlés munkáját. Az előző közgyűlésen SZMSZ-módosítás lett megszavazva és ott a 16. § (5) bekezdés szerint az előterjesztések sorrendje rendeletek, személyi kérdések, minősített többséget igénylő döntések, egyéb javaslatok. A kérdésem erre irányult Jegyző Úrhoz, hogy ilyen esetben a minősített többséget igénylő döntések megelőzik az egyszerit, tehát nem itt helyben kell eldönteni, hanem gyakorlatilag már az előterjesztéskor. Ily módon a többsége nem felel meg a beterjesztés az SZMSZ-nek. Tehát javaslom a következőket, hogy a 10., 12., 14., 18., 19., 20., 23., 25., 26., 27., 28., 30. és a 31. kerüljön hátrább, értelemszerűen azok a közgyűlési döntést igénylő napirendi pontok mögé, amik minősített többséget igényelnek, mert ezek egy sem igényelnek azt. Ilyen koktélszerűen, ha megnézi a képviselőtestület. Van három ilyen, három olyan. Tehát teljesen szabályellenesen van összeállítva a meghívó. Arra kérem Jegyző Urat és Polgármester Urat, hogy több figyelmet fordítsanak arra, hogy a meghívóban szereplő napirendi pontok az SZMSZ szerint legyenek összeállítva. Polgármester urat külön megkérem arra, hogy ne csak velünk akarja betartatni az SZMSZ-t, hanem saját magával is. Amennyiben megszegi, megígérem, hogy mindig jelezni fogom azt, hogy megszegte, és olyan vezetést kívánok Önnek most itt, amiben nem minősíti a képviselőket, lehetőleg megpróbál higgadtan viselkedni és azt követően pedig, ha kér valaki képviselő szót, akkor megadja neki.

Marton István: Köszönöm az instrukcióit Röst úr. Én úgy gondolom, hogy mondjuk, ha az utóbbi közgyűlést nézzük, a költségvetésit, akkor kettőnk közül mindvégig én voltam a higgadtabb, de hát ezt vissza is lehet nézni a televízióban. Egyébként a 13. pontot szándékomban állt visszavonni, de amiket mondott, Önnek azt kell, hogy mondjam, hogy sok esetben igaza is van. Nevezetesen azért a csúsztatás benne van, mert Ön, mint volt alpolgármester tudhatja, hogy egy hét alatt felkészülni egy közgyűlésre, az meglehetősen hibalehetőségeket takaró tevékenység, lévén, hogy két héttel ezelőtt volt a költségvetéssel kapcsolatos közgyűlés is, illetve a pozitív döntés. Tehát ebben a mostani meghívóban kétségtelen, hogy több a formai hiba, mint általában megszoktuk. Nem tudom, hogy felírta-e Jegyző Úr, hogy melyek azok a napirendi pontok, amiket Röst képviselő úr felsorolt, hogy tegyük hátrébb, mert igen gyorsan mondta. Tehát ezeket én akceptálom, és el fogjuk tenni a megfelelő sorrendi helyükre. Még egyszer mondja el Röst úr, azt hiszem, az lesz a legegyszerűbb, hogy mi az, amit hátrább kíván tenni.

Röst János: 10., 12., 14., 18., 19., 20., 23., 25., 26., 27., 28., 30. és valószínű, hogy a 31.. Én úgy gondolom, hogy ezt a problémakört a beterjesztőnek ki kellett volna szűrni már a legelején. Nem egy tételről van szó, hanem közel a felét érinti az előterjesztéseknek.

Marton István: Jó. Röst úr én ezt akceptálom, tehát az Ön által felsoroltak 10., 12., 14., 18., 19., 20., 23., 25., 26., 27., 28., 30., 31. pontokat a kiküldött meghívó 32. pontja után a felsorolt sorrendben akceptálom, és ezek odakerülnek elhelyezésre.

Röst János: Napirend után szeretném két témában Polgármester Úr segítségét kérni, mégpedig az egyik a Kaposvári úton való gyalogátkelő felfestése ügyében, a másik pedig a Szabadhegyi út házszámozásának kaotikus állapotáról.

Dr. Csákai Iván: A kérdések között szeretnék egy kérdést feltenni. A Péterfy iskola, kerítés, az ott lévő növényzet karbantartása, ennek a területnek a tisztántartása kinek a feladata? Nagyon elhanyagolt.

Marton István: Hát ennek az arborétumnak a karbantartása az iskola feladatköre.

Polai József: Mivel már két előttem szóló is feszegette a gyalogátkelőhely kérdését, ezért én is meg kívánom ragadni a lehetőséget ez ügyben a kérdések között.

Tóth Nándor: Napirend után szeretnék szólni majd a Vár út útburkolatának helyzetéről és gyalogátkelő ügyben is, szeretnék szólni.

Marton István: Kérdésekre és a napirend utáni felszólalásokra automatikusan nyilván megadom. Akkor, miután több képviselőt nem látok szólásra jelentkezni, ezért a napirendek sorrendjéről kell dönteni. Balogh László képviselő úr javasolta a 15. napirendet előrehozni. Én azt mondom, hogy a megürült 2-esnek a helyére tegyük be. Képviselő urak, illetve jómagam is javasoltam levételre a 2., 5., 7., 13. napirendi pontokat. Tehát ezeket levettük. A 11. napirendet, amit Halász úr javasolt, azt nem vesszük le, ezért mindjárt szavazást is rendelek el. Aki egyet ért, hogy levegyük, az szavazza meg, én nem támogatom.

 

A közgyűlés 5 igen és 14 nem szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Marton István: Röst úr javasolta, hogy a 3. napirendet is vegyük le. Nem támogatom, hogy levegyük.

 

A közgyűlés 3 igen, 15 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Marton István: A 10-esre is volt javaslat, hogy vegyük le a napirendről. Nem támogatom, hogy levegyük.

 

A közgyűlés 2 igen, 15 nem és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Marton István: Felvetődött, hogy a 16. napirendet is vegyük előre. Javaslom, akkor tegyük a 3. helyére. A zárt ülés napirendjét Röst úr likvidálni óhajtotta, természetesen nem támogatom a napirend levételét. Aki nem ért egyet Röst úrral, az a nem gombot nyomja meg.

 

A közgyűlés 3 igen, 14 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Marton István: Erről mindjárt szavaztatok is, hogy zárt ülésen menjen-e. Felőlem lehet nyílt ülés is, de pontosan az indulatok várható fellángolása miatti kíméletből javasoltam a zárt ülést és én ezt fenn is tartom. Tehát én azt támogatom, hogy maradjon zárt ülésen. Aki egyet ért azzal, hogy levegyük, az nyomja meg az igen gombot, én nem támogatom.

 

A közgyűlés 8 igen, 15 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Karádi Ferenc: Azt javaslom, hogy Röst úr sorrendváltozatát, miután itt végigmentünk a napirendi pontokon, ne fogadjuk el, mert egyrészt így vannak sorba rakva, a másik pedig az, hogy az SZMSZ csak egy irányadó azzal kapcsolatban, hogy milyen legyen a sorrend. Polgármester úr hívja fel Jegyző Úr figyelmét, hogy a legközelebbi közgyűlésen majd ezeket a szempontokat tartsa szem előtt és így legyenek összeállítva a napirendi pontok, de most ne változtassuk rajta.

Marton István: Én már elfogadtam. Ezt egy másfél perce jelentettem be, és azt is elmondtam, hogy valóban két héttel ezelőtt közgyűlés volt, tehát egy gyenge hét állt rendelkezésükre felkészülni a mai közgyűlésre, ezért a szokottól több a hiba, ez tagadhatatlan.

Tóth László: Szeretném Dr. Kelemen Marcell jegyző úrnak a jogi észrevételét meghallgatni, véleményét - a 38. napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásánál mely az a pont vagy pontok, amelyek lehetővé teszik a zárt ülés megtartását. Kinevezés van-e, felmentés, kitüntetés, fegyelmi eljárás vagy pedig a város érdeke sérül? Melyik? Szeretném meghallgatni Jegyző Úr véleményét ebben a kérdésben.

Marton István: Tóth úr Ön elkésett. Önök elhagyták a termet, az egész frakció. Mással voltak elfoglalva. Biztos okuk volt rá. Ez megszavazásra került, hogy zárt ülésen megy. Tehát ebben én már nem tudok mit tenni. Miután mást nem látok, ezért azt hiszem, hogy egy feladatom még van, a javasolt változtatásokkal együtt fel kell tennem szavazásra. Aki így el tudja fogadni, kérem szavazza meg.

 

A közgyűlés 16 igen, 5 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja.

 

Napirendi pontok:

1. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2006. évi költségvetéséről szóló 6/2006. (II. 27.) számú többször módosított rendeletének módosítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

2. Javaslat a környező települések közoktatási feladat-ellátására vonatkozó megállapodás megkötésére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívottak: Belezna, Miháld, Sand, Pat polgármestere

3. Javaslat szociális és gyermekjóléti alapfeladatok ellátására intézmény fenntartói társulás létrehozására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

4. Javaslat Nagykanizsa megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzati külkapcsolatok szabályozásának egyes kérdéseiről szóló 55/1999. (XII.1.) számú rendelettel módosított 19/1997. (IV.22.) számú rendeletének módosításáról (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

5. Javaslat az önkormányzati bérlakásokról szóló 55/2000. (XII.13.) számú rendelet módosítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

6. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 4/2001.(I.31.) rendeletének módosítása (írásban)

Előterjesztő: Deák-Varga Dénes városi főépítész

7. Javaslat helyben központosított közbeszerzési rendelet megalkotására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

8. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala éves összesített Közbeszerzési Tervének jóváhagyása (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

9. Tájékoztató az önkormányzat által fenntartott oktatási intézményekben működő büfék egészséges táplálkozási ajánlás szemléletének megjelenéséről készült felmérés alapján (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott. Dr. Buzás Judit tisztifőorvos

10. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

11. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Településrendezési és Építészeti-műszaki Tervtanácsának megszüntetése (írásban)

Előterjesztő: Deák-Varga Dénes városi főépítész

12. Javaslat szociális és gyermekjóléti intézmények Alapító Okiratának módosítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

13. Beszámoló a 2006. évi felújítási címjegyzék teljesítéséről és javaslat 2007. évi felújítási címjegyzékre (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

14. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003-2006. évi külkapcsolatairól és a 2006. évi külkapcsolati terv végrehajtásáról, valamint javaslat a 2007. évi külkapcsolati tervre és a 2007-2010 közötti időszak külkapcsolati tervére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

15. Tájékoztató a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámáról, javaslat az integrációs felkészítés megszervezésére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

16. Nagykanizsa belterület 1839/100 hrsz-ú "kivett közút" forgalomképtelen ingatlan forgalomképessé minősítése (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

17. 2007. évi intézményi felújítás engedély okiratának elfogadása (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

18. Az Egészségügyi Alapellátási Intézmény Térítési Díj Szabályzatának módosítása (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

19. Javaslat a 2007/2008-as tanév tervezésére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: 9 óvoda, 10 általános, 5 középiskola igazgatója, Zeneiskola igazgatója

20. Javaslat a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézmények 2007. évi fenntartói ellenőrzéséhez készült ellenőrzési terv elfogadására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

21. Beszámoló a Völgy Alapítványnak a közösségi pszichiátria ellátásban végzett 2006. évi tevékenységéről (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Marketti Judit Völgy Alapítvány elnöke

22. Beszámoló a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézmények 2006. évi fenntartói ellenőrzéséről (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

23. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított, illetve delegáltjai által képviselt alapítványok működéséről (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

24. Tájékoztató az Ipari Parkban történő ingatlanértékesítésekről, valamint az adásvételi szerződésekben szereplő kötelezettségek megvalósulásáról (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

25. Tájékoztató az önkormányzat 2006. évi ingatlanértékesítéséről (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

26. Tájékoztató a Nagykanizsa, Csónakázó-tó környéki szőlőhegyi területek fejleszthetőségi tanulmányáról (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

27. Közterület elnevezések (írásban)

Előterjesztő: Papp Nándor bizottsági elnök

28. Nagykanizsa 2007 évi viziközmű beruházási terve (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Kovács Antal elnök-vezérigazgató VÍZMŰ Zrt.

29. Polai József és Tóth Nándor képviselők önálló indítványa közúti közlekedési táblák cseréjére vonatkozóan (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

30. Papp Nándor képviselő önálló indítványa városi kertész, valamint városgondnok foglalkoztatására vonatkozóan (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

31. Rozgonyi úti Általános Iskola bővítéses rekonstrukciója, ad hoc bizottság létrehozása (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

32. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

33. Interpellációk, kérdések (írásban)
34. Napirend utáni felszólalások

 

Zárt ülés:

35. Javaslat a pártok által használt önkormányzati tulajdonú helyiségek (ingatlanok) piaci bérleti díjának megállapítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

36. Fellebbezések (írásban)

 

 

1. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2006. évi költségvetéséről szóló 6/2006. (II. 27.) számú többször módosított rendeletének módosítására (írásban)

   Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Ez gyakorlatilag a tavalyi költségvetés utolsó adminisztratív simítása.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság 7 egyhangú szavazattal tárgyalásra alkalmasnak tartja.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság a közgyűlés számára tárgyalásra alkalmasnak tartja az anyagot. Néhány kérdést feszegettünk a bizottsági ülésen. Nyilván az anyag arról szól, hogy rendbe kell tenni a tavalyi évi költségvetést, és rendeletmódosítás szükséges, és átcsoportosítás a már vállalt kötelezettségek következtében. Én felteszem itt a közgyűlésen is a kérdést – nyilván, ezt más is fel fogja még tenni –, hogy 25. pontban szereplő Chicago-i újságban a 6.000 dollár összegért megrendelt hirdetést, amely az előterjesztés szerint 1.149.800 Ft körüli összeg, én ezt megkérdeztem az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság ülésén is – nyilván nekünk módosítani kell a rendeletet, de a kérdés úgy hangzott, hogy jogszerű volt-e ez a kötelezettségvállalás, amelyet Litter Nándor polgármester úr tett, és rendelt meg egy ilyen hirdetést egy Chicago-i újságban, illetve készült vele egy interjú, ami ott közzétételre került. Én a kérdésem második részeként megfogalmaznám itt a közgyűlésen azt is, hogy milyen felhatalmazása volt Polgármester Úrnak? Erre részben választ kaptam a bizottsági ülésen, de a másik része a kérdésnek az, hogy milyen költségvetési fedezete volt ennek a kötelezettségvállalásnak, hiszen most kell itt a költségvetési rendeletet módosítani, tehát a költségvetési fedezettel a háta mögött vállalta ezt a kötelezettséget, vagy e nélkül, és most ennek az önkormányzatnak kell ezt a kötelezettségvállalást a költségvetésben rendbe tenni, és az adófizetők pénzéből 6.000 dollárt kifizetni egy Chicago-i újságban megjelent kötelezettségvállalásért, hirdetésért. Dolga volt a bizottságnak az is nyilván, hogy a kötelezettségvállalásoknak a jogszerűségét vizsgálja egy ilyen rendeletmódosításnál. Ez volt az elsődleges kérdés, de felmerült egyébként más is.

Balogh László: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság egyhangúlag elfogadta a 2006. évi költségvetés módosítást. Természetesen mi is érdeklődnénk Litter Nándor volt Polgármester Úrnak a Chicago Tribune-ban feladott hirdetése után. Látni szeretnénk, hogy tanuljunk belőle esetlegesen, úgyhogy tisztelettel kérdezem, hogy hogyan lehetne ezt megnézni közelebbről. Egyébként az egyéb részletek – világos – pénzügytechnikai rendezések jórészt. A bizottság várja a március végi zárszámadást és a pénzmaradványt, ugye remélve azt, hogy bizonyos korrigálásokra sor kerülhet a 2007. évben.

Dr. Károlyi Attila: A magam részéről is lelkesen támogatom azt a felvetést, amely Litter Nándor polgármester úrnak a Chicago Tribune-ben megjelent hirdetésével kapcsolatos, főleg az érdekelne, hogy mi volt az az indok, ami odavezetett, hogy a város pénzéből közel 2 millió Ft-ot eltapsoljon az akkori önkormányzat a Chicago-i lapban? Az a véleményem, hogy sajnos én úgy gondolom, hogy Chicago-ban nemhogy Nagykanizsát nem tudják, hogy hol van, de még Magyarországot se nagyon. Tehát nem nagyon, az indokot nem értem, amiért ez közzétételre került. A másik, amiért megszólaltam, az a céltartalékban szereplő képviselői keret terhére történő rendelkezéssel kapcsolatos. Bizzer András képviselő úr 609.000 Ft támogatást kíván nyújtani a jövőben - gondolom, hogy ebből az derül ki -, parkbútorok elhelyezésére, illetőleg felújítására. Jerausek képviselő úr 100.000 Ft támogatást biztosított Fakosért Városrész Szépítő Egyesület részére, Polai képviselő úr 1.664.000 Ft-tot Március 15. térre járda, Tóth Nándor képviselő úr Bajcsai úti járda 1.286.000 Ft, Gyalókai Zoltán képviselő úr 683.000 Ft Városkapu 11. épülethez épített járdát. 2006. december 29-én Tisztelt Polgármester Úrnak levelet írtam, amelyben arra hivatkoztam, hogy körzetemben, a keleti városrészben, a 6. számú körzetben Kelemen Z. Pál képviselő úr sajnálatos betegsége miatt abból a képviselői keretből, ami Neki rendelkezésre állt, 1.000.000 Ft-ból semmi nem lett felhasználva – kértem azt, hogy ezt biztosítsák a részemre, hogy a körzetemben ezt felhasználhassam. Sérelmezem azt, hogy a mai napig ebben intézkedés nem történt, és ugye azzal fejeztem be levelemet, hogy bízva Tisztelt Polgármester Úr megértő támogatásában jogszerű és megalapozott igényem iránt, maradok őszinte tisztelője – most is őszinte tisztelője vagyok a Polgármester Úrnak, de jobban szeretném, ha ezt az 1.000.000 Ft-ot a körzetemre költhetném.

Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta az anyagot, 9 egyhangú igen szavazattal a közgyűlésnek tárgyalásra alkalmasnak tartja.

Tóth László: A Pénzügyi Bizottság is tárgyalta az előterjesztést, 6 egyhangú szavazattal a közgyűlésnek tárgyalásra javasolja, tehát nyugodtan megtárgyalhatjuk. A Pénzügyi Bizottság ülésén felmerült Cserti Tibor képviselőtársam részéről egy észrevétel a Nyugdíjas Házra vonatkozóan, miszerint annak az előirányzata az évek folyamán folyamatosan csökken, most pedig teljesen nullára íródott. Az a vélemény hangzott el, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság át akarja minősíteni bérlakássá, és javasolta azt is – ezt a Pénzügyi Bizottság is támogatta –, hogy legyen egy célvizsgálat a Nyugdíjas Háznál, és erre Polgármester Úr ígéretet is tett, hogy ezt elvégzik. Ha már nálam van a szó, és most, mint képviselő szeretnék csak két gondolatot, illetve pár mondatot mondani. Megmondom őszintén, a magam részéről nem nagyon szeretek visszamutogatni a múltba, tehát, hogy ki hogyan, mit rendelt meg a Chicago Tribune, ez meg az – ugye a Pénzügyi Bizottság ülésén is előjött erről a szó, ez a témakör. Ugye azt kaptuk, hogy nem Litter Nándor polgármester úr rendelte meg, hanem az Ipari Park Kft-n keresztül történt ez a tranzakciót - tehát csak a történeti hűség kedvéért. De ha már a polgármestert, az előzőt emlegetjük, akkor itt a 10. számú melléklet 116. sorában van egy ilyen sor, hogy Nagykanizsai Bridzs Egyesület támogatása 60.000 Ft-tal. Én az iránt érdeklődöm Polgármester Úr – 17 éve járok egy társasággal, elnevezzük Piros Ász Üti Tökalsó Egyesületnek, akkor fordulhatunk Polgármester Úrhoz, hogy támogassa meg a mi csapatunkat is?

Marton István: Tóth úr, a tökalsó elég jelentéktelen kártya az ultiban, de adott esetben én a saját zsebemből megtámogatom, ha rászorulnak.

Dr. Csákai Iván: Megdöbbenve hallottam valamit a Tóth képviselőtársamtól. Több ilyen dolog kering a városban, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság mit tervez. Nem hiszem, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottságban elhangzott olyan, amiről én ne tudnék. Ilyen nem hangzott el, és a Nyugdíjas Ház rendszer, mint olyan, jól működik. Valaki szóljon, aki mást gondol, hogy másképpen működjön. Szó nem volt arról, hogy bérlakásként szeretnénk üzemelni. Aki ezt mondta, az mondja meg, hogy honnan hallotta, mert ez nem igaz, és nagyon nagy csúsztatás.

Marton István: Ne üljünk fel a rémhírterjesztőknek – nekem is ez a véleményem.

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság 8 igen egyhangú szavazattal tárgyalásra alkalmasnak találta a rendeletmódosítás tervezetet.

Cserti Tibor: Valójában a napirendi pont kapcsán döntő részt technikai jellegű előterjesztéssel állunk kapcsolatban. Ezt jó szívvel - nyilatkoztak – a bizottságok többségében támogatták. A Pénzügyi Bizottság ülésén részletesen kifejtettük azokat a saját hatáskörű döntéseket is, amiben a közgyűlés dönthet, utólagos jóváhagyás mellett szentesíthet. Ott egy-két apró technikai dolog volt, Polgármester Úr ott volt, felhívtuk a figyelmet, nyilván azt helyre lehet tenni. Összességében a Pénzügyi Bizottság ülése megszavazta, és a bizottsági tagtársaim emlékeznek erre, gondolom, nem cáfolnak e tekintetben, hogy egy tartalmi kérdésre illene az előterjesztésnek választ adnia. Nevezetesen azt érzékeljük, hogy a 2006. esztendőben a tervezethez képest nagyon sok feladat áthúzódott 2007-re, avagy bizonyos feladatok elmaradnak, aminek megvalósítására már nem is kerül sor, ilyen értelemben a hozzájuk rendelt előirányzat felszabadítható vagy továbbra is terhelt. Én azt a kérdést tettem fel akkor, hogy – persze forrásoldalról mindjárt természetesen lényegesen alacsonyabb hitelfelvételre került sor a naptári éven belül. Tehát arra a kérdésre választ kellene adni most itt az előterjesztőnek, és arra volt elegendő idő, természetesen durván, hogy milyen hatással van a 2006. évi zárszámadásnak és a jelen rendeletmódosítással alátámasztott zárszámadásnak a 2007. évi tervre? Segíti-e azt, gátolja-e azt, egyáltalán van-e köszönőviszonyban vele, és van-e ezzel kapcsolatosan további feladatunk? Tehát erre kérnék egy picit válaszolni. Gondolom, Polgármester Úr felkészült, mert volt rá ideje. És látva Csákai Elnök Úr előbbi zavart arcát, tehát mivel én voltam ott az indítványozó, szeretném helyretenni mindjárt a félreértéseket. Tehát itt azt lenne célszerű, azt indítványoztam, hogy a Nyugdíjas Ház megépítése óta eltelt egy bizonyos időszak, átfogó jelleggel át kellene tekinteni, hogy a Nyugdíjas Házat igénybevevők teljes köre, az gyakorlatilag honnét származik, az eredeti céljának megfelelően a Nyugdíjas Ház betöltötte-e a funkcióját? Ha igen, és ilyen értelemben pozitív, akkor ezt meg kell erősíteni. Ha módosításokra van igény, mert ilyenek felvetődtek ….. technikailag, akkor azt elő kell terjeszteni. Tényleg, és a mende-mondáknak elejét kell venni, mert én is sok mindent hallottam. Egy tény, hogy ugyanakkor pénzügyi oldalról a 2006. évi költségvetésben is ugye bent volt egy 10 millió Ft-os előirányzat, ami aztán lecsökkent később 5-re, aztán semmi nem lett belőle. Ez lehet technikai kérdés, meg lehet tartalmi kérdés, amire mi a Pénzügyi Bizottságon nem kaptunk választ. Tehát ilyen értelemben a komplexitásában célszerű megnézni – még egyszer – a funkciót és a további hasznosítási javaslatot, és nem kell rémhírkeltést mindjárt hirdetni, hogy ha mondjuk ilyen jellegű felvetések vannak. Köszönöm szépen, én ezzel együtt elfogadásra javaslom a módosítást.

Marton István: Hát erről fog majd szólni a vizsgálat.

Böröcz Zoltán: Tegnap az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság ülésén valóban felmerültek apró tételek, többek között természetesen a Chicago Tribune-ben megjelent hirdetés és annak az ellenértéke. Én azóta többször gondolkodtam rajta, és ott nyilván szakembereknek kérdést is feltettem, és azt a kérdést tettem fel magamnak, hogy mit tennék én, ha Chicago-ban megjelenő egyébként jelentős befolyással bíró és gazdasággal foglalkozó szaklap évente egyszer egy kelet-európai ország, nevezetesen ebben a számban Magyarországgal foglalkozott. Polgármesterként kihasználnám-e azt a lehetőséget, hogy Chicago környékén megjelenítsem a városomat egy interjúban, és egy hirdetésben arra biztassam Chicago környékén meglévő befektetőket, hogy célországként Magyarországot, és lehetőségként Nagykanizsát találják meg. Én valószínű, azt tettem voltam, hogy megkérdeztem volna a Jegyző Urat, hogy van-e erre módom jogi értelemben, ez az értékhatár, ez a döntési kompetenciámba tartozik-e, a költségvetés megfelelő fejezetében rendelkezésre áll-e az az összeg? Ha név szerint nem, akkor átcsoportosítható-e általam? Én tegnap ezt a kérdést feltettem az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság ülésén, az ott lévő szakember azt a megnyugtató választ adta nekem, hogy igen, joga volt Polgármester Úrnak a döntést meghozni, és természetszerűleg joga volt a belső átcsoportosításra is. Én most felelősen bejelentem Önöknek, ha én polgármester vagyok és ebben a helyzetben, akkor most ezennel bejelentem, hogy én egészen biztosan annak tudatában, hogy rendelkezem ezzel a jogosítvánnyal, ezt a hirdetést megrendeltem volna. Pejoratívnak tűnik, ne vegyék annak, de el tudom képzelni, mi lenne itt a teremben, ha netán egy moszkvai lapban rendelt volna 6.000 dollárért Polgármester Úr egy hirdetést. És nem pejoratív az, hogy Moszkvában valóban jelentős számban hirdetnek, hiszen Moszkvából jelenleg több tőke áramlik Európába – sajnos nem a keleti, hanem a nyugati felébe –, mint egyébként Amerikából. Ezen túlmenően – tehát azt mondom ezzel csak, hogy ne ítélkező stílusban, hanem vizsgáló stílusban állapítsuk meg a tényeket. A költségvetéssel kapcsolatban viszont szeretnék egy dolgot mondani. Az, amit az elmúlt ülésen a költségvetés vitájában elmondtam, hogy 800 millió Ft működési hitelfelvétel tervezet mellett a költségvetés, 2007-es költségvetés egyensúlya megáll, és akkor felhívtam a figyelmet arra, hogy a pénzmaradvány, intézményi pénzmaradvány, ami nem volt ebben a tervezetben, vélhetően egy olyan 500 millió Ft mértékben fog realizálódni, és ez ezt a működési hitelt csökkenti. Szeretném Önöket tájékoztatni, de hát Önök is látják, hogy a pénzmaradvány 819.398.000 Ft-ban van most megjelölve 2006-ról. Azt is szeretném bejelenteni, amennyiben Polgármester Úr az akkor – egyébként szavát adta rá szólásában, hogy nem enged képviselői indítványokra és egyebekre ebből a pénzmaradványokból további kiadást tervezni, akkor ma megteremthető, emiatt megteremthető 2007-ben a működési hitelfelvétel nélküli költségvetési egyensúly – ezt nem tudom, hogy megtesszük-e egyébként, én ezen leszek, de ha megtesszük, azt tudják Önök, hogy azt is jelenti, hogy ez a város olyan mértékben koránt sincs ellehetetlenülve, mint ahogy azt korábban feltételeztük, egyébként én is feltételeztem.

Tóth Nándor: Miután Károlyi képviselő úr minden második közgyűlésben megemlíti a nevemet, úgy gondoltam, hogy illik reagálni rá, és nem szeretném sem a képviselőtársaimat, sem a televíziót néző választópolgárokat abban a hitben tartani, hogy a képviselői keretemből, pontosabban az előző képviselő keretének a maradványából én a Bajcsai utcában kezdeményeztem járdaépítést. A Bajcsai utca, az köztudottan a temető utcája Kiskanizsán, az Polai képviselőtársamnak a körzete. Nyilván ilyet nem követ el egy képviselő, hogy a másik képviselő keretében finanszíroz és szorgalmaz járdaépítést. Ez a járdaépítés a Bajcsy-Zsilinszky utcában volt. Az Kiskanizsának a főutcája, konkrétan a Szent Rókus utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca 51. számú ház közötti területről van szó. Ezt azért mondtam el, hogy pontosítsam. Tehát a Bajcsy-Zsilinszky utcáról van szó, nem a Bajcsairól. Ez valószínű, hogy elírás volt.

Halász Gyula: Egy pontosítást szeretnék a 3. oldalon a 13. pont utolsó sorát szeretném pontosítani. Tehát a Városkapu 11. számú épülethez nem járdát, hanem parkolót építtetett Gyalókai Zoltán, aki az általam elindított parkoló-fejlesztést fejezte be képviselői keretéből, amit átadtam Neki.

Röst János: Egy pontosítást tennék még, ez a 25. pont, amit itt többen már feszegettek. Nem Chicago-i megjelenésű újságról van szó, hanem Amerikában, és 3 millió olvasóhoz jut el. Ez egy üzleti lap. Ennek az ajánlást az amerikai nagykövetség tette egyébként meg a város felé, és tudomásom szerint Magyarországot mutatta be ez az újság, illetve Magyarországról pár városnak adott lehetőséget arra, hogy interjúval, illetve hirdetéssel megjelenjen. Az interjúra egyébként nem kellett fizetni, csak a hirdetésért, és ezt a hirdetést egyébként az Ipari Parknak a hirdetése volt angol nyelven. Nyilván közrejátszott az, hogy az Ipari Park nagy részén amerikai befektető van a GE részéről, tehát elmondhatjuk azt, hogy az egyik legnagyobb amerikai cég van Magyarországon, és nyilván ez is közrejátszott a megrendeléshez. A polgármesteri hatáskörben ez benne van, nyilvánvaló, hogy a Polgármester Úr meggondolta, amikor ezt a döntését meghozta. Hasonló döntést, én bízom abban, a Polgármester Úr fog hozni. Én örülnék annak, hogy ha Nagykanizsa várost akár Magyarországon, akár külföldön nagyobb marketingmunkával bemutatnák.

Marton István: Halász úrnak azt mondom, hogy valóban a járda, az elírás. A Röst úréra meg majd részletesebben adok választ.

Dr. Kolonics Bálint: Egy gondolat erejéig visszakanyarodok ide a 25. ponthoz. Több vélemény elhangzott, én szeretném ezt a dolgot odáig vinni tovább, mely szerint én örülök, hogy most Röst János képviselőtársam itt a 2007. március 1-jei közgyűlésen beszámol a közgyűlésnek erről, hogy valóban miről is volt szó, ugyanis egy valamit ne felejtsünk el, hogy a mindenkori polgármester felett a közgyűlés gyakorolja a munkáltatói jogokat, és beszámol a polgármester a közgyűlésnek. Most akkor én kimondom, hogy mi az én problémám: az, hogy én erről most szerzek tudomást, aki az előző ciklusban is képviselőként a közgyűlésben helyet foglalt, és most kell tudomást szereznem arról, hogy ilyen jellegű kötelezettségvállalás történt, és most megy a mutogatást, hogy az Ipari Park rendelte meg a hirdetést, Litter Nándor rendelte meg a hirdetést. Én, mint a közgyűlésnek, az elmúlt közgyűlésnek a tagja, miért nem tudtam erről? Erre senki nem mondhatja azt, hogy ez teljesen jogszerű eljárás volt, de egyébként a feltett kérdéseimre várom a választ. Amennyiben az Ipari Park rendelte meg, a Kht., vagy Kft. a hirdetést, akkor a kérdésem az, hogy miért van szükség most a rendelet módosítására, miért nem a saját költségvetéséből fedezte ennek a hirdetésnek a költségét? Tehát én várom erre a kérdésre a választ, és arra is, hogy akkor megvolt erre a költségvetési fedezet? Tehát ki rendelte meg, milyen költségvetési fedezetre, fedezet nélküli kötelezettségvállalás volt-e, vagy volt rá fedezet?

Röst János: Megköszönöm Kolonics Bálintnak az észrevételét, hiszen ezzel azt fejezi ki, hogy erről beszámolni Marton Istvánnak kellett volna polgármesterként, hiszen szeptemberben történt a megrendelés, utána már közgyűlés – úgy emlékszem vissza – nem volt, csak a választások voltak, és a beszámolási kötelezettségnél Marton Istvánnak már október közepén erről volt tudomása. Én pont emiatt szorgalmaztam minden alkalommal, hogy a polgármesteri tájékoztatóban kapjunk egy szöveges elemzést arról, hogy mi történt a kettő közgyűlés között, és köszönöm Kolonics Bálint úrnak, egyetért velem.

Marton István: Röst úr, megkapta a választ most írásban, ezért tudja feltenni ezeket a kérdéseket, amikben én súlyos csúsztatásokat látok. De mivel több képviselő nem jelentkezett szólásra, ezért azt hiszem, mindjárt Önnel kezdem a válaszadást. Valóban, joga volt a Polgármester Úrnak ezt megrendelni, de akkor, amikor a városmarketingre egy évben van 6 millió Ft, annak elkölteni egynegyedét mindjárt egy ilyen hirdetésre, ami ugye hát alig valamekkora, mit tudom én, 10 cm² helyet sem tölt ki, főleg úgy ugye, hogy készül egy hosszú riport – itt nekem részletesen le van írva az eset, annyira nem érdekes, hogy felolvassam, de a lényeg az, hogy készül egy riport, és utána úgy megjegyzik, hogy hát azért jó lenne hirdetni is ebben az újságban. Ugye ez a bevett gyakorlata mindenféle etetésnek. A lényeg az, hogy szeptember 8-án történt az interjú, a megrendelőt itt elődöm aláírta, és tájékoztatta a két interjúkészítő újságírót, hogy az Ipari Parkot szeretné reklámozni a befektetők számára. Tehát teljesen jogszerű volt, a kérdés az, hogy megérte-e? Erre viszont a válaszom az, hogy egyértelműen nem. Olyan nagyon gyorsan nem lehetett róla beszámolni, mert az idei évben érkezett ide a számla, …. december 6-án jelent meg ebben az újságban az ominózus interjú, meg a hirdetés is. Talán némi öröm az ürömben, hogy ennek a történeknek a szereplői közül már nincs közöttünk senki, tehát még a kabinetvezető se, aki ebben szintén szerepelt, meg az Ipari Park illetékese sem. Dr. Károlyi Attila az előző testület előző körzeti képviselőinek a keretét reklamálja, ami nekem azért is furcsának tűnik, mert az illető, az két hónapig volt képviselő a tárgyévben, értelemszerűen a kerete gyakorlatilag nem volt. Nem volt, nem rendelkezhetett már, mert március 1-től nem volt képviselő. Az belement a nagy kasszába, és történt vele, ami történt. Meg úgy emlékszem, hogy valamikor az év végére több képviselő is tett egy kollektív felajánlást, tehát ha ne adj Isten, meg lett volna, akkor az bőségesen elvitte volna mindenkinek a tartalékát. Ez a bérlakásos ügy, amit Cserti úr felvetett és a szakbizottság elnöke cáfolt, ez nyilván azért a kivizsgálást megéri, és ezért én el is rendelem ennek az ügynek a megvizsgálását. Cserti úr felveti még azt is, hogy feladatok húzódtak ez évre. Igen, húzódtak át, ez azt jelenti, hogy mivel a kötelezettség megvan, a szerződések alá vannak írva, pár hónappal kell, sajnos, de fel kell vennünk az ominózus hiteleket, hiszen a jogfolytonosság elve ezt előírja számunkra kötelezően. Ez azt jelenti természetesen, hogy az idei évre azért lehetett kevesebbet vállalni, mert nagyon sok volt az előző évről áthúzódó teher. Azt hiszem, hogy érdemi hozzászólás ehhez a napirendhez több nem volt, és nem is látok képviselőt, hogy valaki hozzá szándékozna szólni, ezért a vitát lezárom, és kérem a testületet, hogy ….. Bocsánat, fontos dolog, Böröcz urat majdnem kifelejtettem, hogy választ adjak Neki egy másik kérdésére is, nevezetesen a pénzmaradványra. Hát a pénzmaradvány úgy működési, mint felhalmozási célra, az zömében feladattal terhelt, és ami nem ilyen, azt meg majd a következő soros márciusi közgyűlésen el kell, hogy vonjuk.

Dr. Kolonics Bálint: Volt egy kérdésem még, amire nem kaptam választ, tehát az egyik része nyilván az volt, hogy jogszerű volt-e a kötelezettségvállalás, tehát volt erre Polgármester Úrnak, Litter Nándor úrnak hatásköre, a másik része a kérdésnek az volt, hogy volt-e fedezete a kötelezettségvállalásnak, minek a terhére történt a kötelezettségvállalás. Én erre a kérdésre várnék választ.

Marton István: Erre a kérdésre szintén március 29-én lehet válaszolni, mert meg kell nézni, hogy a tavalyi évben mennyi volt betéve városmarketingre, és abból mennyi fogyott el, de az az érzésem, hogy belefért. De mindjárt megkérem a szakosztály vezetőjét, Dabi Gabriella kolleganőnket, hogy ha többet tud, akkor mondja el.

Dabi Gabriella: igen, az összes dologi kiadásra vonatkozóan az előirányzat rendelkezésre állt, csak a hirdetési díjakra előirányzott összeg nem fedezte volna ezt a hirdetési díjat, viszont a hirdetési díjakra előirányzott összeg, az nem kiemelt előirányzat, és a dologi kiadások rendelkezésre álltak, ezért jogszerű volt a kötelezettségvállalás.

Marton István: Tehát, hogy mindenki értse, mert lehet, hogy halkan beszélt a kolleganő, nem értették, az a keret, amiből ezt finanszírozni lehetett volna, már nem volt rá elég, mert gyakorlatilag elfogyott, de találtak más forrást az általános dologi terhére. Mivel több képviselő nem jelentkezett szólásra, ezért kérem a testület tagjait, hogy aki egyetért ezzel a módosítással, az szavazza meg.

 

A közgyűlés 21 igen és 4 nem szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

 

 

2. Javaslat a környező települések közoktatási feladat-ellátására vonatkozó megállapodás megkötésére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívottak: Belezne, Miháld, Sand, Pat polgármestere

 

Marton István: A megjelent Polgármester Urakat szeretettel üdvözlom.

Balogh László: Talán leginkább az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottsághoz tartozik ez a javaslat, ezért néhány mondat engedtessék meg, mert egy félreértést szeretnék tisztázni. Ez a javaslat, ez nem is jó, de nem is rossz a városnak. Nincs feltétlenül szükségünk a környék gyermekeire ily módon, sajnos a 2007. évi költségvetési törvény számos olyan feladatot fogalmaz meg, amelyek a közoktatási intézmények jövőbeni működését illetően a 2007/2008-as tanévtől kezdődően bizony hátrányosan határozzák meg. Tehát egyszer nem igaz az a végletes, illetve igaz, az a végleges fogalmazás, hogy nincs szükségünk ilyen típusú, idézőjelben mondom, menekültekre, illetve nem mi vagyunk az okai a kisiskolák megszűnésének. Tehát két valótlan előítélet, pletyka ellen szerettem volna szólni. A központi intézkedések azok, amelyek a normatív támogatásokat csökkentik, igaz, hogy ellenben a kistérségi támogatások valamennyire előtérbe kerültek, és így a népességcsökkenés miatt hát bizony a közös intézményfenntartó társulás, vagy esetleg más együttműködési forma, az a jövőben járható útnak tűnik, mint ahogy eddig is már megvolt ez Homokkomárommal, Liszóval, Nemespátróval és Sormással, és üdvözöljük Beleznát, Surdot, Hosszúvölgyet és Fűzvölgyet egy ilyen új típusú együttműködésben, tisztelettel köszöntöm a Polgármester Urakat is.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztést tárgyalásra alkalmasnak tartja.

Szmodics Józsefné: A döntés előtt szeretném Önöket tájékoztatni, hogy az előterjesztésben szereplő tagintézménnyé válás Mihálddal, az aktualitását veszítette, mert a képviselőtestület, a helyi képviselőtestület másképp döntött, és ez a múlt héten, miután az előterjesztés kiküldésre került, akkor derült ki számunkra. Az érintett csatlakozni kívánó települések polgármestereivel személyes konzultációt folytattunk azzal kapcsolatosan, hogy a már élő településsel intézményfenntartó társulásban vagyunk, ők csatlakoznak ehhez az intézményfenntartó társuláshoz. Ez Belezna, Surd és Miháld, és a 3. határozati javaslatban, ami a 3. számú melléklethez kapcsolódik, ott Miháld nem a Kiskanizsai Iskolával kíván intézményfenntartó társulásra lépni, hanem a Péterfy Sándor Általános Iskolával. Ezt az érintett intézményvezetőkkel leegyeztettük, és a bejövő 14, Miháld településhez kötődő településekről bejövő 14 kisgyermeket az adott évfolyamokra a Péterfy Általános Iskola fogadni tudja, és kérem, hogy a 3. határozati javaslatot ennek megfelelően szíveskedjenek elfogadni.

Röst János: Rövid leszek nagyon, egy mondattal. Ha a környékben a településekről nem járnának be a kisgyerekek kanizsai iskolákba, akkor a jelenlegi állás szerint egy iskolát meg kellene szüntetni Nagykanizsán, vagy kettőt. Én úgy gondolom, hogy ez egy jó megoldás részükről, a fenntartásuk vélhetőleg nem megoldott a kistelepüléseken, és több esély van arra, hogy ha a bejáró diákok Kanizsán tanulnak, akkor az eredményeikben ez meg fog látszani.

Halász Gyula: Azért Balogh képviselőtársam populista light nyilatkozatát azért fenntartásokkal kezeljük, tudni illik arról van szó Kedves Képviselő Úr, hogy nem kizárólag a kormányzat központi intézkedései miatt lehetetlenülnek el a kisiskolák, hanem meg kell nézni a létszámokat Tisztelt Képviselő Úr, hogy ezekbe a falusi iskolába az 1-8-ig hány gyerek jár, és akkor rájön arra, hogy tulajdonképpen vannak olyan osztályok, ahol minimális létszám jár ezekbe az iskolákba, és hozzáteszem, amit Röst képviselőtársam is elmondott, azok a falusi iskoláknak a szülői, akik behordják Nagykanizsára a gyermekeiket, azok saját maguk is hozzájárulnak ahhoz, hogy a falusi iskolák megszűnjenek, ellehetetlenüljenek. Meg kell nézni egyébként a születési statisztikákat ezeken a településeken, és akkor rá fog jönni Balogh képviselőtársam, hogy elég nagy hullámvölgy van, amit egyébként Pozsgay Imre már a ’80-as években prognosztizált, hogy Magyarország lakossága 10 millió alá fog csökkenni. Tehát ez egy folyamatnak a része, nem hiszem, hogy az éppen aktuális kormányhoz kötődik.

Marton István: Felhívnám a figyelmét arra, hogy nem kell okvetlenül azt elmondani, amit Ön előtt két perccel más már elmondott, ugye utalt is erre. A másik pedig, amit Ön most mond a vidéki kisiskolákkal kapcsolatban, az körülbelül 15 esztendővel ezelőtt, ’91 ’92-ben elmondtuk a Kiskanizsa, Nagyrác utca megszűnésével kapcsolatban, ugye hogy ha a kiskanizsai szülők nem behordanák a Zrínyibe, Bolyaiba, stb., tehát ez visszaköszön mondom, most már másfél évtized távlatából. Ez kétségtelen, hogy belejátszik, de alapvetően bizony, bizony az állam ebben rendkívül, rendkívüli módon ludas. Gyakorlatilag vissza akar vonulni mindenből, miközben mi vagyunk Európa, sőt az egész ….. térségnek a messze legadóztatottabb társadalma, a híresen-hírhedten svéd adórendszer, az talán valami 56 %-os elvonás, míg a magyar közelíti a 70-et. Erről ennyit.

Balogh László: Tisztelt Halász Gyula Képviselő Úr! Nem a bővebb vita kedvéért, de igenis visszareagálok a populista light jelzővel kapcsolatban. Vállalom, ha úgy tetszik a plebejus-pártiságot, és ezt a dolgot már régen lehetett volna másképp kezelni, bizonyos régi oktatási minisztériumok szintjén és helyén és helyett. Nagyon egyszerű a dolog, nem létszám szerinti finanszírozás kellene, hanem államilag garantált feladatfinanszírozás a kisiskoláknál, és igenis a jövőben meg kellene menteni a kisfalvak kisiskoláit, és nem akarom tovább bontani ezt a gondolatmenetet, de ennyi az igazsághoz hozzátartozik.

Marton István: Nem látok mást szólást kérni, úgyhogy lezárom a napirend vitáját. Kérem, hogy a szakosztály vezetőnőjének az álláspontját fogadjuk el a határozati javaslat 3. pontját akként módosítva, de ennek ellenére mind a hat pontról külön kell szavaztatnom. Tehát, aki egyetért a határozati javaslat 1. pontjában azzal, hogy a Belezna, tehát aki a beleznai intézményfenntartó társulást elfogadja, az kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 22 igen, 1 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Ugyanez a 2. pont Surd esetében. Aki egyetért vele, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 22 igen, 1 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 3. pont – a vázolt módosítással. Aki egyetért vele, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 23 igen, 1 nem és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Aki a 4. pontban a Hosszúvölgy és Fűzvölgy tekintetében egyetért, hogy intézményfenntartó társulást hozzunk létre, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 23 igen, 1 nem és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Aki egyetért az 5. pontban rögzített adminisztratív feladatával a Művelődési és Sportosztálynak, az kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 23 igen, 1 nem és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: És aki az utolsó pontban egyetért azzal, hogy a közgyűlés felhatalmazzon a környező települési önkormányzatokkal kötendő feladatellátási és pénzeszköz átadási megállapodás aláírására, az kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 22 igen, 1 nem és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Megkérdem az érintett jelenlévő Polgármester Urakat, hogy közülük óhajt-e valaki mondani egy-két mondatot?

Jancsecz Lajos (Belezna polgármestere): Annyit szeretnék csak mondani, hogy köszönöm a felszólalást, és hogy előrevették a napirendi pontot, és hogy megtiszteltek vele bennünket. Látom, nagyon sok a feladatuk, amit el szeretnének ma végezni. Természetesen nekünk is azért van, és köszönöm. A másik az, hogy bizony közös feladattá vált most már az oktatás. Nagykanizsa a térsége nélkül, tehát nem szakadhat ki a térségből Nagykanizsa. Ahogy valamikor a Polgármester Úr mondta egy beszélgetés kapcsán a legelején, hogy sziget nem lehet. Központnak kell lenni. És azt hiszem, hogy ez a döntés ez pontosan ezt szemlélteti, és ameddig lehet, mi is ragaszkodtunk az iskolánkhoz, csak 14 gyermekkel nem lehet iskolát üzemeltetni, fenntartani. Sajnos így van. 823 fős településből 14 gyermek maradt ott. Ha nem járna be Nagykanizsára, lehet, hogy felelőtlen szülő, vagy nem felelőtlen szülő, aki bejáratja ide, bejáratta eddig is, sajnos 60 gyermekkel sem lehet, sajnos nem lehet iskolát 60 gyerekkel sem fenntartani. Sőt, van olyan …., hogy 90-100-zal sem tudják, mert hatalmas nagy a teher. Nem akarom politikai oldalról ezt a dolgot megvilágítani, hogy a teljesítménymutató mit jelent, és annak a szorzata hogyan adja ki, de ami normatíva van, sajnos nem elég, az …..-vel sem elég. A 7., 8. évfolyam az augusztus 2-ai módosítás alapján, ugye meg kellene, hogy legyen az átlaglétszám, hát annyi gyerek van talán összesen, mondom, mint ami egy osztályhoz lenne szükség. Tehát végigtárgyaltuk mi ezt, ragaszkodni szerettünk volna az általános iskolánkhoz, de nem tudunk. Annyit szeretnék még mondani, ami itt elhangzott, és nagyon fontos, a Nagykanizsa Többcélú Társuláson keresztül ez a társulás már kapott pro-t és kontrát, hideget, meleget, azon keresztül kicsit többet tud hozzátenni a társulás ahhoz, hogy az az intézmény gazdaságosabban vagy kevesebb hitellel, tehát azzal a plusz normatívával tudunk mi is segíteni az adott iskolán, ha mi, ugye külsők, bejövünk. Közös, én azt hiszem, közös célunk az, hogy jó iskolát működtessünk, és a gyermekeink kiművelt emberfők legyenek. Nagyon szépen köszönöm a hozzáállást, akár ilyen vélemény, akár olyan vélemény volt, és igyekszünk megfelelni a megállapodás alapján a feladatoknak. Tisztelettel köszönöm még egyszer a szót.

Marton István: Köszönöm Polgármester Úr a méltató szavakat. Ez a közös érdek, mert ugye erre kényszerítenek bennünket a viszonyok.

 

 

3. Javaslat szociális és gyermekjóléti alapfeladatok ellátására intézmény fenntartói társulás létrehozására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Dr. Csákai Iván: A múlt közgyűlésen hozott döntésünknek a végkifejlete ez tulajdonképpen. A Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta az anyagot, 9 igennel, egyhangúlag a közgyűlés elé terjeszthetőnek tartja azzal a kiegészítéssel, hogy egy 7. pontban szerepeljen az, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a társulás megalakításának személyi és dologi költséghatását, valamint a társulás megalakulásának következtében jelentkező többletbevételeket a 2007. évi költségvetés módosítása keretében terjessze a közgyűlés elé, és így az eredeti március 31-ei határidőt április 30-ra módosítani kérjük.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság egyhangú szavazatával tárgyalásra alkalmasnak tartja az anyagot.

Marton István: Több Képviselő Urat nem látok szólásra emelkedni, ezért a vitát lezárom, és kérem a szavazást a 7. kiegészítéssel együtt természetesen, amit elfogadtam. Ez így érvényes.

 

A közgyűlés 25 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

4. Javaslat Nagykanizsa megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzati külkapcsolatok szabályozásának egyes kérdéseiről szóló 55/1999. (XII.1.) számú rendelettel módosított 19/1997. (IV.22.) számú rendeletének módosításáról (írásban)

   Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Röst János: Ez volt az egyik olyan napirendi pont, aminek a levételét javasoltam, ennek semmi értelme nincs, ennek a megtárgyalásának, ugyanis nem szól másról, minthogy a külföldi küldöttség összetételének az eldöntéséről korábban testületi döntés volt, és ezt Polgármester Úr magához kívánja vonni, tehát Ő kívánja eldönteni azt, hogy kik utazzanak külföldre, ki a jó képviselő. Egyébként ezt így is megteheti, … jeleztem, hogy ha nem bízik a FIDESZ frakcióban, akkor nem értem a felvetését, hiszen amit előterjeszt, vélhetőleg megszavazza a FIDESZ frakció is, de lehet egyébként, hogy mi is. Én azt javasolnám, hogy ezeket a pontokat, amiket módosításra javasolt, vonja vissza. A második pont, ami miatt ez módosításra került, az szintén értelmetlen, mert a vélemény bekérés, javaslattételkor úgy is kimegy mindenkinek a munkaterv összeállításakor az önkormányzati közgyűléssel kapcsolatban, tehát hogyha ugyanazt megkapja egy másik kérdésfelvetéssel, nem történik semmi tragédia, hogyha egy más, nem önkormányzati cég vagy szervezet esetleg véleményt vagy javaslatot tesz. Ezzel kizárjuk gyakorlatilag a nem hozzánk kötődő, kimondottan hozzánk kötődő egységeket, másrészt pedig beszűkítjük a lehetőségét az önkormányzatnak. Én arra kérem tisztelettel a polgármestert, hogy vonja ezt a kettőt vissza, nincs értelme szabályozni ily módon, és ezáltal is a civil véleményalkotás mindenképpen sérül.

Marton István: Természetesen nem vonom vissza. Én úgy gondolom, hogy külföldi delegáció ebben az 5 hónapban egyetlenegy volt, az is, azt hiszem, hogy eléggé demokratikusan zajlott, hiszen ellenzéki képviselők is fel voltak kérve a delegációkban részvételre. Más kérdés, hogy az egyikük ezzel nem tudott élni, az utolsó pillanatban lemondta. Én azt hiszem, hogy ahogy itt kihangsúlyoztam, hogy itt gyakorlatilag egy évtizedes rendeletről van szó, ennek a módosítása mindenképpen aktuális volt. Természetesen, én, ha egy nagyobb delegáció megy, és idejében értesülünk a meghívásról, nem fogok élni azzal a jogommal, hogy egyedül döntsem el, hanem a szakbizottságokkal, illetve, ha kell, akár a közgyűléssel is ezt megvitatom, pontosan a demokrácia jegyében, Röst úr.

Balogh László: Én Röst úrral ellentétben egy egész bizottság véleményét interpretálom, az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság egyhangúlag megszavazta a javaslatot. Azt gondolom, hogy ez így jogszerű, így demokratikus.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság egyhangú határozatával támogatja, és tárgyalásra alkalmasnak tartja az előterjesztést.

Bicsák Miklós: Én csak a mundér becsületéért, tisztelettel Polgármester Úr figyelmét felhívnám, a negyedik ciklusban ülök a tisztelt közgyűlésben, mint egyénileg választó képviselő, és azért kívánom elmondani, hogy demokratikusan történt 1994-től. Kétszer ültem a szocialista párt által nyert önkormányzatban, most kétszer ülök, amikor mint ellenzéki képviselő, és mindig fel lettek kérve a FIDESZ képviselők is, és a szocialista képviselők is, bármelyik, nevezhetjük, bármelyik nyugati országba, vagy keleti ország testvérvárosába kellett utazni. Én kérném figyelembe venni, hogy a jövőben is Polgármester Úr azt a módszert, vagy azt az utat válassza, ahogy eddig az elmúlt években történt, mert korrektül fel lettek kérve. Az más kérdés, hogy a Polai úr nem jött el velem Bulgáriába sértődöttségében, az az Ő baja.

Marton István: Örülök neki, hogy közel két óra munka után egy kis humor is akadt a testületi munkában. Én Bicsák úr, Önnek is azt tudom mondani, ebben a négy évben ez a gyakorlat lesz, és én úgy gondolom, hogy nem fogunk rossz útra tévedni, de hát azért van a nyilvánosság, hogy a kontrollt gyakorolja. Tehát miként eddig is, ez után is arányos lesz a meghívás.

Polai József: Kénytelen vagyok, de tényleg nem megbántva Bicsák urat, akivel egyébként így emberileg valóban jó baráti viszonyt ápolok, én nem azért nem mentem el Bicsák képviselőtársam, mert Véled nem szerettem volna utazni, hanem nekem van munkahelyem, ami nem olyan könnyen hagyható el sajnos.

Marton István: Ne nyissunk vitát az önálló vállalkozók, meg az alkalmazottak között. Mindenkinek más a lekötöttsége természetesen. Nyilvánvaló, egy vállalkozó, ha tudja, hogy Neki kvázi a munkaidőben egyéb dolga van, akkor tudja úgy alakítani jobban, mint egy egyszerű alkalmazott.

Röst János: Nekem nem az a problémám Bicsák úr, hogy nem lesz arányos a kimenetel, ez eszembe se jutott egyébként, gondolom, ezt lehet feltételezni Polgármester Úr, hogy ezt máshogy szabályozná. Nekem az a problémám, hogy ezt utólag tudja meg a közgyűlés, és a polgármester döntéseként. Arra is azt mondom, hogy ennek az a demokratikus módja, hogy jöjjön be a közgyűlésre, lehet tudni, hogy mikor megy ki delegáció, a közgyűlés szavazza meg, és azt követően számoljanak be a munkáról. Tehát ne legyen polgármesteri hatáskör, 16 évig nem így volt, nem értem az indokát. Ha csak nem az, amit az előbb mondtam, hogy nem bízik a FIDESZ frakcióban.

Marton István: Papíron így volt 10 évig, de gyakorlatban én számtalan példát tudnék hozni, amikor nem így működött, de ezen tényleg nem akarok vitát nyitni.

Dr. Csákai Iván: Én csupán annyit szeretnék hozzá mondani, hogy ötödik ciklusban ülök itt, és az elmúlt két ciklusban mindig a polgármester állította össze a küldöttséget. Mindig a polgármester döntötte el, hogy ki utazik vele, vagy ki fog kimenni. Az formalitás volt, hogy behozta a közgyűlés elé, és a polgármesternek megadtuk ezt a tiszteletet, hogy Ő állította össze, és nem volt vita.

Marton István: Azért még a demokráciához egy kis személyes adalékot hozzá tudnék tenni. Három cikluson át ültem a testületben, testvérvárosi delegációban eljutottam Kovásznára és Pucheim-be. Például még Gleisdorf-ba se jutottam el. Három ciklus alatt, úgy gondolom, mint notórius bizottsági elnök, talán esetleg egy Gleisdorf-i nagy túra is beleférhetett volna küldetésembe.

Papp Ferenc: Én az anyag második részéhez szeretnék hozzászólni, tehát a következő éveknek, a 6-7 évnek a programjához, ezekhez az elképzelésekhez, nagyon röviden egy-két jó tanáccsal. Meggyőződéssel vallom, hogy nagyon fontosak a politikai delegációk, nagyon fontosak az önkormányzati vezetői cserék, kölcsönös látogatások, nagyon fontosak a gazdasági kapcsolatok, hogy egy-egy partner, vagy testvérvárossal milyen mélységű gazdasági, ipari, kereskedelmi együttműködés alakul ki. De, amiről kevesebbet beszélünk, ez az anyagnak egy kicsit talán hiányossága, véleményem szerint legalább ennyire fontos a lakossági kapcsolatrendszer. Különösen Kovásznára és Pucheim-re szeretném a figyelmet felhívni. Meggyőződésem, hogy ezen a téren is nekünk, az önkormányzatnak nem is annyira szervező, nem talán egy kicsit orientáló figyelemfelhívó szemléletváltoztató feladata lenne. Különböző lehetőségek vannak erre, részben különböző városi, civil szervezetek, részben utazási irodák és más, eddig létező baráti kapcsolatok alakításán kívül. Én úgy szeretném, ha egy néhány év múlva újra hasonló anyagot tárgyalunk, akkor itt az első, de a második részben is talán fregnánsabban megjelenhetne ez a dolog, hogy különböző családok, baráti közösségek vagy civil közösségek is egy-egy hétvége, vagy nyári szünetben vagy téli szünetben 4-5 napos utakat szerveznek. Tehát elsősorban Kovásznára és Pucheim-re gondolok. Pucheim-mel kapcsolatban még annyit szeretnék elmondani, hogy valamikor Zalakaros és Nagykanizsa együtt kezdte ugye a Pucheim-i kapcsolatot – szeretném közölni, hogy nagyon lemaradtunk ebben a kölcsönös kapcsolatrendszerben, Zalakaros sok mindenben megelőzött bennünket, sokkal hatékonyabb, intenzív a kapcsolat, és ott, amit én észrevettem és figyelemre méltónak tartok, hogy valóban ott már a lakossági, civil kapcsolatok is már megjelentek. Ennyit szerettem volna elmondani.

Marton István: Ön elmondta egyúttal a 22. napirendi pontra a véleményét is, annál a napirendnél már nem fogom megadni a szót. Ez a humor volt egyébként, ha kéri, akkor megadom, de ezt csak azért említettem meg, hogy a két napirend egy kicsit össze lett keverve. Aki el tudja fogadni a rendeleti javaslatot, ami így hangzik, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja az önkormányzati külkapcsolatok szabályozásáról szóló 19/1997.(IV.22.) számú rendelet módosítását - ez … gyakorlatilag napra pontosan 10 éves -, az kérem, hogy szavazza meg.

 

A közgyűlés 17 igen, 5 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

 

 

5. Javaslat az önkormányzati bérlakásokról szóló 55/2000. (XII.13.) számú rendelet módosítására (írásban)

   Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Itt semmi másról nincsen szó, mint annak az elvnek a gyakorlatba ültetéséről, hogy ahol súlyos önkormányzati érdek fűződik ahhoz, hogy a bérleti jogviszony közös megegyezéssel megszűnjön, ott duplájára, tehát nem az éves lakbér ötszörösére, hanem tízszeresére emelnénk a térítési díjat. Ilyen eset nekünk ebben a pillanatban, és ez a módosítás ezt célozza, a Bartók 1-nek a kiürítése. A terveink szerint ezt 2009-ig végre kell hajtani.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság az önkormányzati bérlakásokról szóló 55/2000.(XII.13.) számú rendeletének módosítását a közgyűlésnek elfogadásra javasolja.

Dr. Csákai Iván: Az előterjesztést a Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta, 8 igen, 1 nem szavazattal a közgyűlésnek tárgyalásra alkalmasnak tartja. Ezen kívül azért annyit el szeretnék mondani, hogy mindenegyes olyan épület, amelyiket az önkormányzat érdekében ki kell üríteni, bizottságunk mindenegyes alkalommal közgyűlés elé fogja hozni, tehát a bizottság önállóan nem akar, és nem szeretne dönteni.

Marton István: Köszönöm ezt a fajta önkorlátozást.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság egyhangú határozatával tárgyalásra alkalmasnak tartja az előterjesztést.

Marton István: Több képviselő nem jelentkezett szólásra, a vitát lezárom. Aki el tudja fogadni a bizottságok által egyhangúlag, egy kivételével egyhangúlag támogatott rendeletmódosítást, az kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 23 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

 

 

6. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 4/2001.(I.31.) rendeletének módosítása (írásban)

   Előterjesztő: Deák-Varga Dénes városi főépítész

 

Deák-Varga Dénes: A rendelettervezetben szeretnék egy pontosítást, illetve helyesbítést tenni. A 3. § b) pontjában az eredeti rendelet szerint is a kettő sírhely mérete, az 2,10 m hosszú, 2,0 méter mély és 1,90 széles. Itt egy elírás történt. Illetve szeretném hozzátenni, hogy a Via Kanizsa Kht., a temető üzemeltetője javasolta, hogy az előterjesztésben szereplő f) pontban szereplő méretek kisebbek legyenek, merthogy ekkorákat tudnának kialakítani, illetve ekkora nagyjából azok a meglévő sírkápolnák is, amihez hasonlót lehetne építeni. Ennek megfelelően az f) pontban a sírkápolna építésére szolgáló hely: legfeljebb 4 m hosszú, legfeljebb 4 méter széles, a kripta legfeljebb 3 méter mély lehet, ez utóbbi maradna, és a sírkápolna építménymagassága legfeljebb 6 méter lehet, és az építmény legmagasabb része nem nyúlhat a terepszint felett 10 méternél – ehelyett 8 métert javasolnánk beiktatni, hiszen a kisebb alaprajzhoz alacsonyabb legfelső magasság is illeszkedne. Ennyivel szeretném az előterjesztést helyesbíteni.

Marton István: Köszönöm a hiba kijavítását. Tehát a nulla helyett 1-est kell írni a 3. § b) pontjába, illetve az f) pontba a csökkentést, és ezzel együtt az arányosítást a 8 méternél magasabbra nem nőhet alapon.

Papp Nándor: A Főépítész Úr által vázolt pontosítással, illetve ismertetett pontosítással a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság is egyöntetűen támogatta a rendeletet.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztést az elhangzott módosítással is egyhangúlag tárgyalásra alkalmasnak tartja.

Polai József: A rendelet elfogadását én magam is támogatom, de szeretném felhívni a figyelmet, hogy a peremvárosrészek temetőiben úgy gondolom, hogy óriási gondot jelenthetnek több helyszínen a temetőben lévő utak, úgymond nem léte szinte ma már, mert annyira körbeépítették, hogy nem lehet úgy temetést végrehajtani, befejezni, hogy úton megközelíteni lehessen a sírhelyet. Itt is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy valami eszméletlen elképzelés nélküli parcellázások alakultak mind Bajcsán, mind Kiskanizsán. Kérném, hogy legyenek szívesek figyelembe venni az utak tervezését az új parcellák kialakításakor.

Böröcz Zoltán: A tervezettel természetesen egyetértek, Főépítész Úr által pontosított adatokat bizottságon is megbeszéltük, és a bizottság is egyhangúan támogatta értelemszerűen. Én egy olyan típusú javaslatot szeretnék előterjeszteni, ami igazából a 100 éves megváltás ellenértékéről szól. Bár temetkezésügyileg nagyon nehéz ellenértékekről, meg egyebekről beszélni, de hát racionális a világ, kénytelenek vagyunk. Ezek a sírkápolnák, amik megépülnek, és minden komoly város komoly temetőinek igazából díszei és 100 évre vagy évszázadokra akár meghatározó építményei, én mégis azt gondolom, gondoljunk meg valamit. Ha megépít valaki, mondjuk, megépítünk egy 4x4-es 8 méteres, kvázi 8 méteres, egy komoly felépítményt nagy beruházási költséggel, ez tartalmazhat hat sírhelyet, ezt 100 évre megváltani, ennek a beruházási költsége olyan jelentős, 100 évre megváltani sírhelyenként 30.000 Ft-ért, miközben egyébként maga a temetkezés költsége, egy egyszerű sírhelynek a megváltása is ugye 25 évenként jelentős költség, én ezt a költséget irreálisan alacsonynak tartom. Mindig voltak a városban módos, tehetős, neves családok, akik úgy gondolták, hogy ilyen módon oldják meg a temetkezésüket, de hát azok gazdag, módos emberek valóban, és azt gondolom szóval, hogy irreálisan alacsonynak tartom az egyszerű, sima temetkezésre szolgáló kvázi sírgödörhöz képest. Tehát azt gondolom, az megfontolandó, hogy 100 évre 180.000 Ft + ÁFA-ért ma egy ilyen komoly építmény helyezhessenek el abban a temetőben, ahol ezeknek az elhelyezése korlátozott, hiszen tudjuk, hogy mekkora a keleti fal, tudjuk, hogy ott körülbelül mennyi fél el. Ez nagyon gyorsan be is telhet akár, ha úgy tetszik, mert ez ilyen konjunkturális dolog végül is, hogy kicsit ….., és akkor ugye kihasználjuk. Én ezt minimum duplájára javasolnám megállapítani a Tisztelt Közgyűlésnek.

Marton István: Mennyire?

Böröcz Zoltán: Minimum duplájára, ami azt jelenti, hogy 60.000 sírhelyenként, ami azt jelenti, hogy 360.000 értelemszerűen + ÁFA 100 évre történő megváltása egy épületnek, egy építménynek.

Marton István: Támogatom a javaslatát. Igaza van, meggyőzött. Tehát a 180 helyett 360-at tekintsenek. Több képviselő nem lévén, aki szólásra jelentkezett, ezért kérem, hogy a Böröcz úr módosító javaslatával kiegészítve a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése ilyen és ilyen számú rendeletével módosítja a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 4/2001.(I.31.) KGY számú rendeletét. Aki egyetért vele – tehát hangsúlyozom a 180 helyett 360 szerepel már benne –, az szavazza meg.

 

A közgyűlés 24 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

 

 

7. Javaslat helyben központosított közbeszerzési rendelet megalkotására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Balogh László: Mint nem Pénzügyi Bizottság, de pénzügyekkel foglalkozó, 1 igennel, 4 nemmel és 0 tartózkodással az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság nem támogatja ilyen formában ezt a helyben központosított közbeszerzési rendelet megalkotásáról szóló javaslatot. Az élelmiszerekre vonatkozóan azt javasoljuk, hogy vegyük ki a központosított közbeszerzésből, és a jelenlegi átmeneti időszakban – ez van most – dolgozzuk ki azt az elképzelést, amely a helyi vállalkozókat jobban támogatja, és nem feltétlenül a monopolhelyzetben lévőket.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság 4 igen, 4 nem szavazattal gyakorlatilag az élelmiszercsoport kivételét javasolja a jegyzékből, és a gépjárművek kivételét, ugyanis hát nem valószínű, hogy mi gépjárművekre annyit fogunk pályáztatni, inkább célgépjárművet fogunk beszerezni, tehát nem tartjuk szükségesnek a gépjármű benntartását a rendeletben.

Tóth László: A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta, 5 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett az előterjesztést azzal a kiegészítéssel támogatja, hogy a rendeletbe kérjük belefoglalni, hogy a döntéshozó a polgármester, és a Közbeszerzési Bizottság javaslata alapján hozza meg a döntését.

Marton István: Ez ember itt korlátozza magát, aztán közben új feladatokat akarnak rátenni. Én ezt el tudom fogadni, mint ahogy azt is el tudom fogadni, hogy az élelmiszert vegyük ki. Körülbelül úgy kellene ezt csinálni, hogy talán erre az esztendőre, és az idei tapasztalatok alapján ezzel majd a jövő évben kiegészíteni. Azt hiszem, ezt is el tudom fogadni.

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság támogatta az előterjesztést 6 igen és 2 tartózkodás mellett.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság egyhangú határozatával támogatja, és tárgyalásra alkalmasnak tartja az előterjesztést.

Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság 6 igen, 3 nem szavazattal javasolja tárgyalásra a közgyűlésnek azzal a kikötéssel, hogy az 1. számú mellékletből az élelmiszerek felsorolását vegyük ki.

Marton István: Ezt már az előbb egy másik bizottságnál elfogadtam, hogy az élelmiszerre az idei évet tekintsük átmenetinek, és akkor nem lesz benne.

Röst János: Örülök, hogy elfogadta Polgármester Úr, hogy kikerüljön az élelmiszercsoportok kategória az előterjesztésből. Valóban komikus lett volna meghirdetni mondjuk a cukrászsüteményeknél Rigó Jancsi beszerzését, tehát úgy gondolom, hogy ez sem indokolja. Egyébként meg a konyháknak a működése is ettől eltérő, hogy mindegyik termékskálánál közbeszerzést kellene elvégeznünk. Én azt javasolnám, hogy a II., III., IV., V. pont legyen bent, a VI-t mondta Gyalókai elnök úr, hogy vegyék ki. A VII., VIII-asnál pedig azt javasolnám, hogy legyen ebből egy felmérés, hogy ennek milyen mértéke van az intézményeknél, és azt követően az élelmiszercsoportok tárgyalása, amennyiben mégis visszajön mondjuk jövő évben, akkor azzal együtt esetleg beemelhető.

Marton István: Röst úrnak azért annyit, hogy nem illik félrevezetni a minket nézőket. Itt szó nincs arról, hogy Rigó Jancsit kell versenyeztetni, hanem mondjuk a süteménykategóriát. Tehát erről ennyit.

Cserti Tibor: Az előttem levők sok mindent elmondtak ezzel kapcsolatosan, van értelme ennek az előterjesztésnek, és én osztom azokat az aggályokat is, amit egyébként az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság megállapított, és az intézménykategóriában ugye az nehezen végrehajtható a szezonális, illetve a napi konjunktúrának a követése. Különvéleményként fogalmaztam meg a Pénzügyi Bizottság ülésén, hogy pontosan nem véletlenül az elmúlt időszakban célvizsgálat az élelmiszer kategóriát vette alapul, és nagyon sok érdemi megállapítást tett, és ilyen értelemben, ha itt most azt a kategóriát elvetjük, akkor az a bizonyos vajúdtak és egeret szültek című kategóriába esünk. Én azt javasolnám az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottságnak házi feladatképpen, és elnézést kérek, ……. javaslok, hogy a beszállítói kört viszont érdemes lenne megversenyeztetni mintegy előminősítési jelleggel az élelmiszer kategóriában azzal, hogy minden egyes beszerzés esetén az intézményi beszerzéseknél még a végleges szabályozás el nem készült, kötelező ajánlatkérés legyen azoktól a beszállítóktól, akik megfelelnek az önkormányzat kiírási szempontrendszerének. Ez egy általános bevált gyakorlat egyébként más közbeszerzések esetében is.

Marton István: Ugye arról tud mindenki, hogy az intézményeknek van közbeszerzési szabályzatuk, tehát gyakorlatilag ez egy elő-közbeszerzési minősítéses rendszer lenne, amit Ön mond. Én azt el tudom fogadni minden további nélkül, mert ez csak a korrektség felé viszi el a munkát.

Dr. Fodor Csaba: Hát lehet, hogy meglepetés lesz, amit mondok. Én azt gondolom, hogy így kellene hagyni. Nem igazán gondolom, hogy ki kellene venni az élelmiszereket ebből a csoportból, és az élelmiszerek közül semelyiket sem kellene kivenni ebből a csoportból. Tettünk erre egy hevenyészett kísérletet még a 2002 előtt, ’98 és 2002-es önkormányzatnál, amikor a Kincstár felállításra került, és akkor kísérleteztünk azzal, hogy milyen eredményei lennének. Nyilvánvalóan voltak eredményei, voltak hátrányai ennek az egész ügynek, de azt meg lehetett volna finomítani, meg lehetett volna reformálni, és akkor talán egy jó eljárást kaptunk volna. Én azt gondolom, hogy ez egy félig-meddig visszaállítása annak a rendszernek. Én ezzel maximálisan egyetértek, és azt gondolom, ezt így kell csinálni. Már csak azért is, mert az elmúlt időben olyan információkat kaptam én magam is, és tudom, hogy a Polgármester Úr is, ami egy kicsit aggályossá teszi, hogy ha az intézményeknél hagyjuk most ezeket a beszerzéseket ilyen formán. Én azt gondolom, hogy talán tiszta vizet akkor önthetnénk a pohárba, ha most ezt kivennénk az intézmények kezei közül, és egy központosított közbeszerzésen tisztességesen, becsületesen végigjátszanánk ezt az egész eljárást. Nem baj az, hogy ha kristálytisztán látunk, nem baj az, hogy ha talán a nagyobb beszerzések okán talán fajlagosan olcsóbb áron tudunk beszerezni akár még élelmiszereket is. Persze ebbe beleférhet még az is, amit a Cserti képviselő úr mondott, amivel magam részéről is egyetértek. Ez nem zárja ki egy előminősítési eljárás lefolytatását, hiszen akkor egy kicsit könnyebb lesz majd a végleges közbeszerzés lebonyolítása. Én azt javaslom a Tisztelt Közgyűlésnek, hogy szíveskedjen ezt így elfogadni, próbáljuk meg. Látok én ebben rációt, és látok én arra lehetőséget, hogy az önkormányzat összességében az erre a célra – hiszen a következő napirend éppen, azt gondolom, pontosan ez a terv lesz, és azért el kellene mondani, hogy mekkora pénzekről beszélgetünk itt. Ugye a tervezett beszerzésnél ebben az élelmiszer-beszerzés, 300 millió Ft-ról beszélünk. Tehát én azt hiszem, hogy ez a 300 millió Ft megér annyit, hogy próbáljuk meg központilag beszerezni, és egy olcsó fajlagos, a tömegára miatt talán egy olcsóbb és fajlagosan olcsóbb árat elérni.

Marton István: Én Önnel minden gondolatmenetében egyetértek. Én most azért – miután a bizottságok is így foglaltak állást, meg ilyen hangok hallatszanak itt is, én el is mondtam, hogy az élelmiszer kivételét csak átmenetileg erre az esztendőre tudom elfogadni, de nagyon lényegesnek tartom, hogy legalább az összes többi átmenjen. Nem látom az arra irányuló akaratot, hogy az élelmiszert, ha bennhagyjuk, akkor meg lesz szavazva, és én azt mondom, hogy inkább most ezt hagyjuk ki erre a háromnegyedévre, aztán legyen meg a keret nagyobbik fele. Én tisztán ezért nem az Ön által javasolt utat támogatom.

Karádi Ferenc Gyula: A Pénzügyi Bizottságnak komoly szerepe van abban, hogy ez a javaslat elénk került, hiszen az első lépésben a Pénzügyi Bizottság javaslatára kezdtek a revizorok vizsgálódni az intézményeknél a konyhák beszerzései kapcsán, és ennek eredménye, az nem volt egészen pozitív az intézmények beszerzéseit illetve, mert kiderültek azok az anomáliák a beszerzések kapcsán, hogy ugyanazok a beszállítók más-más egységekbe más áron szállítottak be, ugyanazon a napon más árat alkalmaztak. Tehát ezeket kiszűrve javasoltuk akkor, hogy legyen egy valamiféle központosított koncepció, aminek alapján egyrészt alacsonyabb árakat tudunk elérni, másrészt pedig átlátható lesz majd a beszerzés. A revizoroknak megköszönöm a munkáját, kifejezetten olyan jó munkát végeztek, aminek alapja az volt, hogy már 2005-ben is végeztek egy hasonló vizsgálatot, és ugyanezeket a megállapításokat tették, és ezeknek a megállapításoknak a 2006. év végi megismétlése, az indokolttá tette azt, hogy a Pénzügyi Bizottság hozzon egy határozatot, hogy a közgyűlés foglalkozzon egyáltalán a beszerzésekkel. Én úgy érzem, hogy az élelmiszerek kivétele ebből a kategóriából már csak azért is indokolt, mert történt egy intézkedés. Az, hogy most ez hogyan zajlott ebben a rövid időszakban, hogy itt a hivatal, és elkésett a kiértesítésekkel, és utána, a kiértesítések után az intézményvezetők hogyan döntötték el, hogy ki legyen a beszállító, ezt én most nem firtatnám, azt viszont igenis pozitívan kell, hogy értékeljük, hogy óriási az árcsökkenés. Higgyék el képviselőtársaim, hogy 20-30 %-kal olcsóbban fognak 1-jétől ezek az intézmények nyersanyaghoz jutni, és ha ez nem eredmény, akkor mi tekinthető annak? Tehát van eredménye ennek a vizsgálódásnak, és én megígérhetem a Pénzügyi Bizottság és magam nevében is, hogy ezeken az intézményeken, hogy ez a tendencia tartható legyen, rajt fogjuk tartani a szemünket.

Marton István: Az ember egy ilyen közgyűlési napirend vitájánál azért mindig kap impulzusokat. Ugye elhangzott, hogy derekasan dolgoztak a revizorok ebben a témában. Én ezért még, amit eddig mondtam, kiegészíteném azzal, hogy a megtett intézkedéseknek valóban bejön-e az a hatása – szerintem is be kell, hogy jöjjön –, hogy legalább 20 % legyen a megtakarítás. A revizoroknak elrendeljük, hogy a féléves tapasztalatokat értékeljék ki, és akkor, azt hiszem, bölcsebbek leszünk a rendelet azon szakaszának a megalkotásánál, ami most nagy valószínűséggel ebből kimarad, és akkor a következő évtől azt is életbe léptethetjük.

Böröcz Zoltán: Polgármester Úr úgy említette, hogy az élelmiszercsoportok kivételével szavazzunk, nagyobb biztonsága van, hogy átmegy, és később esetleg ezzel kiegészíthetjük. Én bátorságra ösztönözném Polgármester Urat, hagyjuk benn, és tegyünk úgy egy szavazást. Azok, akiknek nincs előterjesztés előttük, és nyilván, az érintetteknek, a lakosságnak nincs előtte előterjesztés, tudnia kell, hogy amikor központi közbeszerzésről beszélünk, az azt jelenti, hogy számítástechnikai eszközöket, bútorokat, stb., stb., stb., ami mind önkormányzati költséget takarít meg, ha jól csináljuk, az központosított közbeszerzéssel történik. Tudni kell azt is, hogy amikor élelmiszercsoportról beszélünk, az a város költségvetését nem befolyásolja. Amikor élelmiszerről beszélünk, egy iskolában élelmiszer nyersanyag, hús, tejtermék, tojástól a zöldségig és a hentesáru, és mondjuk, a mélyfagyasztott ételekről, ez kifejezetten a szülőknek a zsebét óvja a többletkiadástól, hiszen ezt tulajdonképpen ők fizetik meg ugye a menza befizetett díjában. Én azt gondolom, hogy próbáljuk meg. A közbeszerzési eljárás egy nagyon nyűgős és nagyon hosszadalmas út, és meg kell tanulni jól közbeszerezni, és elbírálni, főleg egy bonyolult csoportnál. Ez bonyolult lesz. 2001-ben tettünk rá egy kísérletet, ahogy a Fodor képviselő úr mondta. Én azt gondolom, eljutottunk valameddig. Azokra a tapasztalatokra hagyatkozva ezt meg tudjuk tenni most, én azt gondolom, a ciklus elején. Ha botladozva is, de el fogunk érni egy olyat, amikor nem rendszeres revizori jelentések, és ahogy Karádi úr mondta, nem Pénzügyi bizottsági rendszeres ellenőrzések nyomják le, úgymond 20-30 %-kal az árat, mert én ezt eredménynek tartom, ha lenyomták, de bosszant, hogyha 20-30 %-kal egy rendszeres közbeszerzés egyébként drágábba került a kanizsai polgároknak. De azt gondolom, próbáljuk megszavazni Polgármester Úr vele együtt, induljunk el ezen az úton. Ha nem megy át, akkor valóban élelmiszer nélkül is meg fogom szavazni természetesen.

Marton István: Én úgy gondolom, hogy ha 20-30 %-ot tudunk spórolni a családoknak, a szülőknek, az nekünk közel olyan súlyú kell, hogy legyen, minthogyha az önkormányzati büdzsét tehermentesítenénk, hiszen van elég terhük a családoknak, mármint anyagilag. Én bátor ember vagyok, de nem merem megfogadni a tanácsát, és amit én eredetileg javasoltam, azt fogom feltenni szavazásra, illetve hát azokkal a kiegészítésekkel, amit itt több Képviselő Úrtól hallottunk.

Bárdosi Gábor Jenő: Valóban teljesen igaz az, amit Polgármester Úr mondott, mindig impulzusok érik az embert, főleg akkor, amikor a Pénzügyi Bizottság kezdeményezésére részt vettem a Pénzügyi Bizottság azon ülésén, amikor először tárgyalta a Pénzügyi Bizottság ezt az anyagot, és én is megdöbbentő számokkal találkoztam. Már a mostani Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésén is aztán egy újabb impulzus ért, hogy abban az anyagban szerepelt egy intézmény egyik élelmiszer nyersanyag beszerzésének az összege, amely egy 5 éve megkötött, fixen 5 évre megkötött közbeszerzési eljárás keretében történő számokat mutatott. Ahhoz képest valóban, ha vizsgáltam a számokat, akkor nekem is borzasztó nagy különbségek voltak azon élelmiszercsoportok beszerzése és a fixen megkötött szerződésbeli cég beszerzései között. Azonban, hogyha azt kiveszem belőle, ami egy fix szerződésnek az összege, amit nem lehet kivennem, hiszen be se kellett volna tenni, mert ha azt nem mutatja be az az anyag, a fix szerződés összegét, hanem csak az egyébként intézmények beszerzési költségeit, akkor viszonyt sajnos csak 8-12 % közötti különbségek vannak. És én ezért szeretném azt mondani Polgármester Úrnak, hogy Böröcz képviselőtársam, Fodor képviselőtársam javaslatát fogadja meg, és bátran hagyja benn az élelmiszereket is azzal, hogy többet ilyen, képviselők elé ne kerüljön olyan anyag, amelyikből azt a következtetést vonjuk le elsőre, hogy akár 40 %-os különbségek is vannak egyes élelmiszercsoport beszerzései között ma az intézményeknél.

Marton István: De épp itt hangzott el, ha jól emlékszem, Karádi úr szájából, hogy azért ezek a dolgok kezdenek kisimulni, az eredője ki fog adni 20 %-ot. Onnantól kezdve meg már nehezebb lesz csavarni.

Horváth István: Hogy az elkövetkezendő háromnegyedévre esetleg kivesszük a közbeszerzés keretéből az élelmiszercsoportokat, hát vegyük ki, de a továbbiakban mindenképpen célszerűnek tartanám, amit Fodor képviselőtársam is mondott, és Böröcz képviselőtársam, hogy meg kell versenyeztetni, mert nem mindegy, hogy mennyiért kapjuk. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy minőségben mit kapunk, és mindenképpen fontosnak tartanám azt, hogy lehetőleg helyi beszállítókat találjunk, mert jó lenne helyzetbe hozni a beszállítókat. Tegnap viccként hangzott el Gyalókai elnök úr szájából, hogy lehetőleg ne Miskolcról vagy Debrecenből szállítsanak ide nekünk élelmiszert, és ezért fontosnak tartom mindenképpen, hogy helyi beszállítókat versenyeztessünk meg.

Marton István: Ha jól emlékszem, a kampányunkban is ezt hirdettük meg minden termékre. Hát nagyobb méretű városoknál el lehet oda is jutni, hogy mondjuk olyan építőipari kivitelező kapacitásuk van, hogy nem kell külsőst hívni, de a mi esetünkben is mindenképpen kétszer, háromszor ennyi helyi vállalkozót kell helyzetbe hozni, mint ahogy eddig sikerült. Természetesen vannak olyanok, mint például a Rozgonyi iskola, amiről ma még beszélni fogunk. Háromnegyed milliárdos munka, ehhez referenciák kellenek – hát erre nagykanizsai cégnek esélye viszonylag kevés egy ilyenre, de ez sem lehetetlen.

Dr. Fodor Csaba: Ha Polgármester Úr nem kívánja az eredeti előterjesztést beterjeszteni, kivenné az élelmiszercsomagot, akkor én szeretnék egy módosító indítványt fűzni ehhez a határozathoz. Szövegszerűen megpróbálom elmondani. Felkérjük a polgármestert, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, intézkedjen haladéktalanul a tekintetben, hogy az intézmények által most, eddig kiírt és elbírált pályázatokat tekintsék semmisnek, és azonnal írjanak ki új pályázatot az élelmiszer beszerzésre. Gondolom, teszem ezt azért, mert ugye azok az anomáliák, amelyek, ha csak a fele igaz, amik történtek, akkor az túl sok. Tehát azt nem lehet hagyni, hogy pályázatokat visszakérünk, nem kérünk, újakat beadunk, nem adunk be újakat egyes intézményekben, mikor már tudjuk, hogy a másik intézményben éppen hogyan alakulnak az árak – az tisztességtelen. Ha pedig így hagyjuk, akkor az is tisztességtelen. Tehát azt gondolom, én akkor fogom tudni elfogadni ezt a megoldást, hogy kivegyük az élelmiszereket, amivel nem értek összességében egyet, de akkor tudom elfogadni, ha az bekerül módosításnak, hogy az eddig kiírt és elbírált pályázatokat tekintsük semmisnek, és minden intézményt kötelezzünk új pályázat kiírásra, mert ez így nem fog jót szülni.

Marton István: Képviselő úr, nem vagyok benne biztos, hogy ehhez nekünk jogunk van, mert érzésem szerint ez az intézményvezetők feladata, hiszen nekik is van közbeszerzési pályázatuk, de én mindenképpen meg fogom ezt vizsgálni, és erre azt hiszem, ez a jó fél év, ami vissza van, vagy háromnegyedév, az még elég lesz.

Bicsák Miklós: Én a Tisztelt Közgyűlést és Polgármester Urat hadd bátorítsam. Itt képviselőtársam, a Böröcz úr, és a Fodor úr elmondták. Higgyék el, negyvenedik éve – lassan – vagyok vállalkozó. Nap, mint nap gyártjuk a pályázatokat, hogy a piacon a szolgáltatásainkkal be tudjunk kerülni, vagy megnyerjünk egy-egy dolgot. Ilyen világ van a gazdaságban. Ez a városnak egy olyan pozitív példa lenne, hogy ezt meglépi a Tisztelt Közgyűlés, hogy igenis megtettük, versenyezzenek helyi vállalkozók, egyéb, és kérem szépen, a korrekt szolgáltatás a város közgyűlését fogja igazolni, akik elnyerik, hogy olyan minőségben, olyan pontosságban szolgáltat az intézménynek. Köszönöm szépen. Lépjük meg Polgármester Úr.

Dr. Károlyi Attila: A Fodor képviselőtársam által említett szövegszerű módosító javaslatot annyiban korrigálnám, Fodor képviselőtársam sokkal jobban tudja nálam, hogy a semmisség, az keletkezésében érvénytelenség, hogy mondja fel ugye, mert az eredeti előterjesztésben is az van, hogy mondja fel a szerződést, tehát ezzel a korrekcióval talán én is támogatnám. Sőt, támogatom.

Dr. Kolonics Bálint: Mint képviselő kértem szót, és azért Tisztelt Polgármester Úr, mert én azt gondolom, hogy egy közbülső megoldásnak Fodor képviselőtársunk javaslata esetleg megfontolása lenne érdemes. Ha kivesszük az élelmiszert, akkor legalább ezt lépjük meg, hogy ezt tekintsük semmisnek, és versenyeztessük meg újra, mert egy dolog a pénzügyi szemlélet, hogy most hány %-ot és mennyit takarítunk meg, viszont van az éremnek egy másik oldala, az pedig az eljárásnak a jogszerűsége és a tisztessége. Tisztességes-e az a piaci magatartás és az a verseny, amikor intézménytől információ megy ki, és a következő ajánlattevő e információ birtokában adja be az ajánlatát első lépésként, következő lépésként meg, amikor holmi tévedésekre hivatkozva borítékcserék történnek és ajánlatokat cserél valaki. Azt gondolom, hogy akkor mondjuk ezt ki most nyíltan, hogy mindenki tudja, hogy miről van szó. Erről beszélünk. Tehát, ami most történt, a Pénzügyi Bizottság határozatának a végrehajtása, aggályok merültek fel az eljárással kapcsolatban, különböző panaszok érkeztek. Ha aggály merül fel, akkor ezt orvosoljuk, legyen tisztességes ez a verseny, tisztességes piaci magatartást tanúsítson mindenki, és mi, mint közgyűlés ne adjunk segítő kezet abban, hogy bárki itt kézbe vegye az élelmiszer beszállítást tisztességtelen eszközökkel Nagykanizsán. Legyen tisztességes a verseny, és így próbáljunk pénzügyileg megtakarítani. Polgármester Úr fontolja meg ezt a javaslatot. Én a magam részéről lehet, hogy tudnám támogatni, és akkor ezt a célt is elérnénk.

Jerausek István: Az eddigi felszólalásokat figyelve, én szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ne legyünk annyira forintcentrikusak. Ismerve a mai fiataloknak az étkezési kultúráját, figyeljünk oda azért a beszállítok esetében – természetesen az élelmiszerekről van szó – a minőségre is. Úgyhogy nem mindenáron az a gazdaságos, vagy az előnyös, ami olcsó. És nem beszélve arról, hogy itt egy akkora lehetőség előtt áll az a beszállító, hogy nehogy mindent elkövessen a minőség rovására. Úgyhogy erre szeretném a figyelmet felhívni, hogy figyeljünk oda azért a minőségre is.

Marton István: Ez természetes.

Röst János: Én kérdezném Polgármester Urat, hogy van-e véleménye az intézményvezetőknek és élelmezésvezetőknek ebben a tárgykörben, hogy megkérdezte? Én úgy gondolom, hogy Ők szakmailag ezt tudnák indokolni mind a kettő érv mellett, a közbeszerzés mellett is, meg ellene is, tehát én úgy gondolom, hogy egy mértékadó vélemény lenne, ha Ők is elmondták volna, vagy elmondanák. A másik, hogy Jegyző Urat kérdezném, vagy Aljegyző Asszonyt, hogy ezeknek a szerződéseknek a felbontása, ez jogszerű-e, illetve következmény nélküli-e? Ha szabálytalanságot érzékelt a Pénzügyi Bizottság, ennek megvan a szabályos elrendezési módja. Vizsgáltassák ki. Jogi bizottsággal együtt. Nincs akadálya ennek. Én azt hiszem, hogy ha ezt a döntést úgy hozzuk meg, hogy az élelmiszercsoportok bennmaradnak, az nem fogja szolgálni a helyi vállalkozók érdekeit – meggyőződésem –, mert erre a 10 termékcsoportra, ami fel van sorolva, bent van a tojás, ivólé, cukrászsütemény, mélyhűtött áru, egyebek. Egyben versenyeztetjük, akkor erre csak nagybeszállító tud jelentkezni, ha külön-külön versenyeztetjük, akkor se garantált az, hogy helyi vállalkozó ezt el fogja nyerni. Nem kívánok cégneveket megjelölni, hogy kik fogják megnyerni Nagykanizsán ezt a fajta közbeszerzést.

Karádi Ferenc Gyula: Azt elmondanám, hogy az élelmiszer beszállítókat mindenféle szabvány kötelezi arra, hogy a minőség, az adott tendereknek feleljen meg. Tehát természetesen, hogy ezek a beszállítók, feltételezzük, hogy mindannyian megfelelnek ezekkel a minősítésekkel, aminek alapján a beszállítók tudnak lenni, tehát a minőséget féltenünk nem kell ez esetben. Tehát akkor mi marad még ezen kívül? Marad az ár. Azt pedig most pillanatnyilag meg tudtuk tenni, hogy a hentesáru, húsáruk beszállításánál egy komoly alacsony árat értünk el a beszállítóknál. Én az élelmiszereket azért szeretném, hogyha kivennénk ebből az elénk került előterjesztésből, mert felolvasom, ha úgy gondolják, hogy mi az, ami vele tartozik ebbe. A tejtermékek, a kenyér, a pékáru, a hús, hentesáru, a zöldség, gyümölcs, a szárazkonzerv áru, édesipari termékek, cukrászsütemények, ivólevek, tojás. Nem akarom mindegyiket részletezni, de biztos, hogy idő kell ahhoz, hogy ezeket mind, kivétel nélkül pályázhatóvá tegyük. Higgyék el nekem, hogy a zöldségbeszállítók, azok, amikor elindulnak Nagykanizsáról, nem tudják, hogy Budapestre a nagybanira érve milyen árakkal fognak találkozni. Nagyon nehéz egy olyan standard kiírást találni, aminek ők meg fognak tudni felelni hosszú távon. Ezért ezt át kell gondolni, tehát az élelmiszerre legyen háromnegyed évünk. Tételesen gondoljuk át, hogy mi az, amit tudunk pályáztatni, mi az, aminek értelme van pályáztatni, és mi az, ami napi áron fog majd bekerülni az intézményekbe, és az intézményvezető fog majd dönteni ebben. Tehát azért indokolt az élelmiszerek kivétele ebből a rendeletből.

Marton István: Több hozzászólót nem látok, ezért a vitát lezárom. Kérem a Jegyző Urat, hogy az elhangzott javaslatokról szövegszerűen, ami megvan, arról szavaztassunk, illetve, ami nincs meg, ott meg kérjük az illetőt, hogy tegye meg a szövegszerű javaslatát. Én úgy gondolom, hogy nem véletlenül mondtam, hogy a féléves revizori vizsgálat tapasztalatai után valamikor a kora ősszel, szeptember környékén a jövő évre érvényes játékszabályokat kialakíthatnánk az élelmiszercsoportokban is, mert itt azért ez a helyzet elég képlékeny, és azt hiszem, hogy eredménynek az, amit Karádi képviselő úr mondott, hogy ez 20 % legalább lesz, az átmenetileg bőségesen elfogadható, és utána pedig hát, ahogy már el is mondtam, amit Fodor úrnak mondtam korábban, de ugyanazt tudom mondani Kolonics képviselő úrnak is, az pedig gyakorlatilag a jövő évre mindenképpen, ha ekkora egyetértés kezd kialakulni, de akkor már a tényszámok ismeretében megszavazható lesz. Jegyző Úr! Kinek volt szövegszerű javaslata?

Dr. Kelemen Marcell: Fodor képviselő úr tett egy határozati javaslat kiegészítést, hogy a polgármester intézkedjen haladéktalanul, hogy az intézmények semmisítsék meg az elmúlt időszakban tett kiválasztási eljárás során a pályázat eredményét, vagy hát nem is tudom. Én ezzel kapcsolatban fel szeretném hívni a figyelmet, hogy az intézményvezetők tekintetében ilyen utasítást ugye nem tehet sem a közgyűlés, sem a polgármester, hisz az intézményvezetők önállóan gazdálkodnak az intézményeikben. És a másik pedig, hogy általánosságban nem lehet megfogalmazni, hogy mindenegyes intézményvezető megsértette a szabályokat. Természetesen, ha az intézményvezető megsértette, akkor ezért felelős, de egy dolgot tehetünk, hogy a revizorok megvizsgálják a lefolytatott beszerzési eljárás jogszerűségét, de ehhez viszont nem indokolt egy ilyen általános közgyűlési határozat elfogadása, de Fodor képviselő úr, ha fenntartja, akkor szavazni kell.

Marton István: Akkor most nem támogatom, de a koncepcióval egyetértek, és az ősszel ebbe az irányba menve biztos, hogy megszavazom. Indul a szavazás?

 

A közgyűlés 9 igen, 15 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Dr. Kelemen Marcell: A bizottsági vélemény szerint a rendelet-tervezet 1. számú mellékletében felsorolt termékcsoportok közült az I. pontban szereplő élelmiszercsoportokhoz tartozó mind a tíz élelmiszercsoport, élelmiszerféleség és az egész csoport akkor törlésre kerüljön.

Marton István: Ezt elfogadtam. Erről nem kell szavazni.

Dr. Kelemen Marcell: Röst képviselő úr javasolta a számítástechnikai eszközök, irodatechnikai berendezések, irodai és egyéb bútorok, tantermi felszerelések, valamint az V. pontban papír- irodaszerek kivételét az 1. számú mellékletből. Akkor félreértettem. Tehát akkor a gépjárművek, tisztító- és takarítószerek, háztartási papíráruk, valamint az oktatási segédeszközök kerüljenek ki, illetve a gépjárművekre vonatkozóan Gyalókai elnök úr is tett egy ilyen javaslatot a bizottság nevében. Akkor külön kellene egyes termékcsoportról szavazni. VI. a gépjárművek.

Marton István: Hát, én nem vagyok ebben biztos, hogy … azért csak, csak vannak ott gépjárművek. Remélem nem sokat. Énszerintem akkor is közbeszerzés, ha két darab, akkor is. Én nem támogatom a bizottságnak ezt a javaslatát, bár vannak kételyeim, de akkor se támogatom. Kérem a szavazást. Nem támogatom. Ne vegyük ki.

 

A közgyűlés 6 igen és 17 nem szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Dr. Kelemen Marcell: Szeretném hozzátenni, hogy itt nem a darabszám a lényeg, hanem az értékhatár. Ez közös javaslat volt, tehát a Röst képviselő úr is javasolta, illetve a Gyalókai elnök úr is. A VI-ost, a gépjárműveket. Röst képviselő úr javasolta a tisztító- és takarítószereket, háztartási papíráruk kivételét a központosított közbeszerzésből.

Marton István: Nem támogatom.

 

A közgyűlés 4 igen, 19 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Dr. Kelemen Marcell: És a VIII. pontban foglalt oktatási segédeszközök kivételét javasolta a Röst képviselő úr.

Marton István: Azt sem támogatom. Maradjon benn valami …

 

A közgyűlés 5 igen és 20 nem szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Marton István: Van még, ami ….

Dr. Kelemen Marcell: Igen, a rendeleti javaslat ezekkel a módosításokkal, egybefüggő …

Marton István: Egy módosítás van, az élelmiszer. Miután egy módosítás van, amit elfogadtam, az élelmiszer kivétele, ezért kérem, hogy a rendeleti javaslatot ennek figyelembevételével a testület szavazza meg.

 

A közgyűlés 20 igen és 5 nem szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

Marton István: A határozati javaslat, ezt felolvasom, mert kevesebb benn a paragrafus: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése – a helyben központosított közbeszerzésről szóló rendelet szabályainak figyelembe vételével - dönt arról, hogy az intézményvezetők haladéktalanul gondoskodjanak a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó magánjogi szerződések felmondásáról, úgy, hogy a szerződéses jogviszony 2007. augusztus 31-i hatállyal szűnjön meg. Ezt kiegészítve azzal, amit én mondtam, hogy a féléves eredmények ismeretében a revizorok ezt vizsgálják felül, hogy valamikor a kora ősszel véglegesíthessük a dolgokat. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 23 igen és 3 nem szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

Cserti Tibor: Azért nyomtam ügyrendit, mert kérném szépen megszavaztatni, volt egy kiegészítésem az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság házi feladataként, hogy addig is, ugye most kiemeltük, jogtechnikailag, úgy emlékszem, egy csoportot. Dolgozza ki az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság az adott élelmiszer kategóriákra vonatkozóan az előminősítés szempontrendszerét, és minősítse elvileg a beszállítókat.

Marton István: Ez egy javaslat. Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság kérjen külső szakértőt, ha úgy érzi, hogy nincsen neki. Én ezt elfogadom, ez nem tartozik ide, ehhez nem kell. De kiegészítésként elfogadom, úgyhogy Balogh Lászlóék ezt tekintsék kötelező házi feladatnak.

 

 

8. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala éves összesített Közbeszerzési Tervének jóváhagyása (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság megtárgyalta és 6 igen, 2 tartózkodó szavazattal támogatja az előterjesztést azzal a kitétellel, amit tulajdonképpen már az előző napirendnél elfogadtunk, hogy az élelmiszercsoport kivételével.

Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottságnak ugyanez a határozata 9 igennel.

Balogh László: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság, mint lassan fiskális bizottság az éves összesített Közbeszerzési Tervet jóváhagyta.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság is az élelmiszerek kivételét támogatta, és 6 igen és 2 tartózkodással a közgyűlésnek elfogadásra javasolta.

Tóth László: A Pénzügyi Bizottság 6 egyhangú igennel támogatta az előterjesztést.

Halász Gyula: A szöveges részben szeretnék pontosítani. Az éves közbeszerzés összesített Közbeszerzési Tervet legkésőbb 2007. április 15. napjáig kell elfogadni.

Marton István: Igen, ez elírás volt, erre felhívhattam volna a figyelmet. Nem látok több hozzászólót, ezért értelemszerűen, ahogy a szakbizottságok kérték, meg az előző napirendből is kiderül, az élelmiszer beszerzés kivételével szól a határozati javaslat 1. és 2. pontja. Az 1. úgy hangzik, hogy a közgyűlés az előterjesztésben és az ahhoz kapcsolódó mellékletben foglaltaknak megfelelően összesített Közbeszerzési Tervét az önkormányzatnak elfogadja. 2. pont pedig, ugyancsak a közgyűlés az előterjesztésben és az ahhoz kapcsolódó mellékletben foglaltaknak megfelelően a Polgármesteri Hivatal éves összesített Közbeszerzési Tervét elfogadja. Aki egyetért, kérem, szavazza meg.

A közgyűlés 22 igen, 2 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

9. Tájékoztató az önkormányzat által fenntartott oktatási intézményekben működő büfék egészséges táplálkozási ajánlás szemléletének megjelenéséről készült felmérés alapján (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott. Dr. Buzás Judit tisztifőorvos

 

Dr. Buzás Judit: Szeretném megköszönni a közgyűlésnek, hogy elfogadták a javaslatunkat, és már két bizottság meg is tárgyalta, illetve most Önök előtt lehet. Tudom, hogy az iskolai büféknek a kérdése nem egy olyan fergeteges, nagy horderejű kérdés, de azt gondolom, hogy az egészségi állapotunk javítása érdekében mindenképpen szükség van, hogy a gyerekeinkkel már idejekorán, fiatalon megismertessük az egészséges táplálkozás alap dolgait, és még akkor is, amikor a büfében szabadon, szülői felügyelet nélkül vásárolnak, hogy ne ínyencségeket kedvük szerint vásároljanak, hanem egyfajta egészségtudatos magatartással olyan élelmiszert vásároljanak, ami valóban az egészségüket szolgálja. Önök is bizonyára tudják, hogy katasztrofális a magyar lakosság egészségi állapota. Hét halálozást a vezető halálokok között a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos betegségek halálozása nagyon kirívó nem csak a szomszédos országok, hanem az uniós országokat tekintve is. Én azt gondolom, hogy bizonyított a táplálkozási ajánlással is, hogy számos betegség megelőzhető, tehát a táplálkozással mind a szív- érrendszeri betegségek, mind pedig a daganatos betegségek megelőzhetők. Én remélem, hogy ez kijött az elég bőre sikeredett és elnézést, hogy kicsit nagyon hosszasan és részletesen taglaltam az egészséges táplálkozással kapcsolatos problémákat is, illetve kicsit felvilágosító anyagnak is érezhették, hogy sok oldalról, sok szempontból próbáltam közreadni, hogy miért is olyan fontos, hogy már az iskolai büfékben a megfelelő egészséges táplálkozáshoz szükséges kínálatot biztosítsuk a gyermekeinknek. Valami elindult, nem egy olyan nagyon rózsás pillanatnyilag a kép, de azt gondolom, hogy így a szülők, az iskolavezetés, a gyerekek figyelme, az az egészségügyi szolgálat, ami a védőnők, illetve az iskolaorvosok által működik, nagyobb figyelmet kap, és talán a jövőben eredményesebb mutatók lesznek, ami táplálkozástól függő, illetve a táplálkozással megelőzhető betegségek terén van.

Balogh László: Értékes anyag, további közös együttmunkálkodás szükséges. Minden iskolába jusson el. A benne szereplők pedig épüljenek be a napi gyakorlatba. Ez jó lenne, ezért természetesen egyhangúlag támogatta az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság.

Dr. Csákai Iván: Nagyon köszönjük a Főorvosnőnek ezt az anyagot. Nagyon komoly, nagyon előremutató. A Szociális és Egészségügyi Bizottság az előrelépéshez az anyagi kereteihez mérten segítséget megadja, és kérem a tanulságokat belőle levonni.

Röst János: Én is megköszönném az előterjesztőként az ÁNTSZ vezetőjének az anyagot, viszont a meghívóban előterjesztőként Marton István polgármester szerepel, és hiányzik a határozati javaslat. Az a kérésem, hogy fogalmazza meg azt az egy mondatot, és akkor fogadjuk el.

Marton István: Ez tájékoztató, amit én terjesztek be. Tehát ide határozati javaslatot szerintem nem kell fogalmazni, viszont megszívlelni meg lehet, és tényleg minden iskolába el kell, hogy jusson ez.

Cserti Tibor: Nagyon rövid leszek, számból vette ki a szót az előbb a Polgármester Úr. Igen, ez olyan anyag, amit meg kell ismertetni az érintettekkel, tehát az intézményekkel. Rendkívül jó a felmérési tapasztalat. Én le vagyok döbbenve egyébként, hogy pontosan olyan intézmények, ahol magas szintű a sportolás, az egészséges táplálkozásban valahogy minthogyha háttérbe szorulnának, tehát van feladat. A feladat elsősorban intézményvezetői énszerintem, tehát nyilvánvaló, meg kell, hogy ismerjék ennek a tartalmát. Ez határozati javaslatban tükröződjön vissza, és önmagában véve köszönjük meg az előterjesztőnek, illetve a közreműködőnek, az ÁNTSZ-nek ezt a tevékenységet, és egy múlva meg kérjük vissza ennek a gyakorlati tapasztalatainak a hasznosítására, megtárgyalására. Nem muszáj közgyűlési szinten egyébként, lehet, hogy bizottsági szinten ….

Marton István: Bizottsági szinten mindenképpen megteendő, mármint az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottságnál, igen.

Papp Ferenc: Valami gikszer itt az információs rendszerbe becsúszott, mert a mi bizottsági ülésünkön én ezt felvetettem, hogy mivel közgyűlés elé megy, és tudva tudjuk, hogy ugyan csak tájékoztató, de azért mégis kellene egy rövid határozati javaslat. Én azt megfogalmaztam, mi azt egyhangúlag elfogadtuk. Nem tudom, hogy hogyan nem került ide ez a háromsoros, kétmondatos rövid kis határozati javaslat.

Marton István: Hát akkor én szövegszerűen ezt megfogalmazom. A közgyűlés tudomásul veszi, és megköszöni az ÁNTSZ-nek a munkáját, és az ebből adódó feladatokra felkéri az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottságot, hogy hajtsák végre. Az előbb itt fel lett sorolva. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 21 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

Szünet

 

10. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Itt történt az a baki, hogy ezt velem elfelejtették aláíratni, ezért is sűrű elnézést kell, hogy kérjek, de én ezt úgy tekintem, mintha aláírtam volna.

Röst János: Nem csak az a baj, hogy nincs aláírva az előterjesztés, az is probléma, hogy ez igazából nem az Ön előterjesztése kell, hogy legyen Polgármester Úr, hanem a jegyzőé. Az SZMSZ beterjesztése, ami a Polgármesteri Hivatalt érinti, az eddig minden esetben a jegyzőnek volt az önálló beterjesztése. Ha Ön átvette, szíve-joga rajta, tehát végül is én ezzel nem vitatkozok, viszont maga a szövegszerkezet, ami csak ennyiből áll, hogy a Közterület Felügyelet dolgozóinak a munkarendjére a munkáltatói jogkör gyakorlója munkaidőkeretet állapít meg, ez számomra kevés. Én arra kérném a Jegyző Urat, hogy adjon egy rendes kimutatást, amiben pontosan meg van állapítva az, hogy mikor vannak szolgálatban a közterület felügyelők, van-e hétvégi ügyelet, egy teljes leírást. Én ezért nem tartom ezt alkalmasnak arra, hogy tárgyalja a testület, hiszen lényegében nem csinál semmit, mint arra utasítja a Jegyző Urat, hogy adjon egy keretet. Én azt kérném Önöktől, hogy ez konkrétan legyen megfogalmazva, hogy mikor, és ennek legyen mellétéve az anyagi vonzata, hogy mit jelent ez munkabérben, mit jelent dologi költségben, gépjárműben, egyébben.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, és egyhangú határozatával tárgyalásra alkalmasnak tartja.

Dr. Kelemen Marcell: Ugye azon gondolkodtunk, hogy hogyan lehetne megvalósítani azt, amit Ön egyébként elmúlt alkalommal hiányolt, hogy a Közterület Felügyelet dolgozói, azok ne a hivatal általános munkarendjében lássák el a feladataikat, hanem lehetőség nyíljon arra, hogy Ők nem túlmunkavégzés elrendelésével, hanem rendes munkaidejükben, de 8,00 és 16,00 órán túl is dolgozhassanak. És erre a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény ad lehetőséget, hogy munkaidőkeretet állapít meg, és a munkáltató a munkaidőkeret jogszabály adta előírásai betartásával tudja ezt a munkaidőkeretet kialakítani. Így tudjuk megoldani azt, hogy a kollegáknak akár 12,00 és 20,00 óra között legyen az adott napja, a munkaideje. Ez a munkaidőkeret azért keret, mert ez nem haladhat meg egy jogszabályban előírt időtartamot. Eddig ezt a túlmunkavégzés elrendelésével oldottuk meg, illetve oldották meg akkor is, amikor nem a Polgármesteri Hivatal része volt a Közterület Felügyelet, hanem önálló intézményként dolgozott. Több változást eszközlünk a Közterület Felügyelet működésében. Az egyik ez, hogy reggel 8,00-tól este 8,00-ig legyenek közterület felügyelők szolgálatban. Másrészt egy állandó ügyeleti telefonszám hívásával a lakosság elérhesse a Közterület Felügyeletet, harmadrészt meg kívánjuk oldani a hétvégi ügyeletet, illetve a hétvégi eseti munkavégzést is, illetőleg bizonyos akciókat más szervekkel. Én úgy gondolom, hogy ezzel a munkaidőkerettel a munkáltató rendelkezik, és nyilvánvaló, hogy a Bakonyi Tamás osztályvezető úrral közösen egyeztetve fogjuk kialakítani azt, hogy a munkaidőkeret, az pontosan kinél milyen munkavégzést fog jelenteni.

Röst János: Köszönöm a tájékoztatást Jegyző Úr részéről. Úgy gondolom, hogy ennek egy részét kellene rögzíteni a hivatali munkarend kategórián belül. Én nem szeretném, hogy ha később munkaügyi vita kerekedne ebből, hogy van egy keret, amit majd egyszer valakik valakikkel megbeszélnek. Nem hiszem, hogy jegyzői utasításnak kellene tartalmaznia ezt az anyagot, hanem ezt a hivatali munkarendben, ezeket, amiket Ön el tetszett mondani, én elfogadom, köszönettel veszem, de ennek az elemeit fel kellene taxatíve sorolni és beépíteni. Úgy lenne, úgy gondolom, kerek a történet.

Marton István: Képviselő úr, úgy gondolom, hogy ez az osztályvezetőnek a feladata, hogy beossza az osztályán rendelkezésre álló munkaerőt. A jegyző maximum tudomásulvétel céljából ezt aláírja, ha egyetért vele.

Dr. Kelemen Marcell: A köztisztviselői törvényből idéznék, amely a köztisztviselő munkaidő beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója, jelen esetben a jegyző hatáskörébe utalja, egyébként eltérően is meg lehet állapítani. Ugye a Ktv. azt mondja, hogy a munkaidő, az heti 40 óra, hétfőtől csütörtökig 8,00-16,30 óráig, pénteken 8,00-14,00 óráig tart. Tehát ettől eltérni lehet egyedi munkáltatói döntéssel, és a munkaidőkerettel fogjuk ezt megoldani, hogy a heti 40 órát ne haladja meg a köztisztviselők, a közterület felügyelők munkaideje.

Marton István: Több hozzászólót nem látok, ezért aki a határozati javaslattervezetet, ami így szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának ügyfélfogadási és munkarendjére vonatkozó 2. számú mellékletét a jelen előterjesztés melléklete szerint módosítja, ezt el tudja fogadni, az kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 20 igen, 2 nem és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

11. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Településrendezési és Építészeti-műszaki Tervtanácsának megszüntetése (írásban)

    Előterjesztő: Deák-Varga Dénes városi főépítész

 

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság megtárgyalta a naprendi pontot és 2 igen, 3 tartózkodás, 2 nem szavazattal nem támogatta a Tervtanácsnak a megszüntetését.

Halász Gyula: Én a bizottságban is nemmel szavaztam erre a napirendi pontra azért is, mert úgy gondolom, hogy a döntés előkészítésben nagyon nagy szerepe lehet a Tervtanácsnak. Egy szakmai csoport, ami különböző feladatokra meghívásos úton kerül kijelölésre. Én nagyon fontosnak tartom egyrészt a döntés-előkészítés, másrészt az ellenőrzés szempontjából, hogy a hivatal és a közgyűlés munkáját segítse a Tervtanács, úgyhogy én nagyon fontosnak tartanám, hogy ezt ne tárgyaljuk, illetve, ha már tárgyaljuk, akkor pedig ne fogadjuk el a határozati javaslatot. Meglesz ennek a súlya. Egyébként Papp Nándor képviselőtársam az előző ciklusban terjesztette be, és nagy többséggel elfogadta az előző önkormányzati testület azt a döntést, hogy a Tervtanácsot hozzuk létre. Amennyiben módosítani kell valamiben, a szakértői lista alapján másokat is meg lehet hívni, elég bő a lista, úgy tudom, és érdemi munkát tudnának végezni, segíteni a város munkáját.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság egyhangú határozatával támogatja az előterjesztést, tárgyalásra alkalmasnak tartja.

Cserti Tibor: Nincsenek illúzióim a napirend felvetése kapcsán. Azért egy-két szót engedjenek meg ezzel kapcsolatban megfogalmazni. A Városvédő Egyesület kezdeményezője volt ennek a bizottságnak a létrehozásánál. Valamifajta demokratikus kontroll vezérelt akkor bennünket, és fokozottan a városkép védelme. Nem véletlen egyébként, fokozottan a régi városközpont RRT tervezési területének a védelme. Beépítettünk akkor több olyan dolgot, amit úgy véltük, hogy a korábbi anomáliák megszüntetésre kerülnek, és egy olyanfajta szakmai fórum és kontroll lesz a tervezők mellett, tervezőkkel nem szemben, hanem inkább tanácsadó testületként, ami gyakorlatilag betölti ezt a hivatást. Lehet vitatni, természetesen jogkörében, hatáskörében nem rendelkezett olyan eszközökkel, hogy az építésigazgatás hatósági feladataira konkrétan és élesben hatást gyakoroljon, de mi a magunk részéről úgy ítéltük meg, hogy mégis azért csak valamifajta demokratikus kontrollt jelent. Meggyőzött e tekintetben egyébként Papp képviselő úr, Elnök Úr szakbizottsági állásfoglalása is, hogy talán nem elvetendő. Éppen ezért most úgy foglalnék állást és arra invitálnám a képviselőtársaimat, hogy gondolják át ezt a döntést. Az új törvényi szabályozás és ez mellett történő újraalakítása vagy átalakítása, újraszabályozása, az azért sok minden lehetőséget adni. Természetesen megértem a pénzügyi gondokat is. Ennek költségvonzata van, és Polgármester Úr erre apellált mindjárt, hogy ha ingyenben volna a dolog, akkor ….. is megszavazná. Hát nem tudom, hogy sokkal több pénzt kidobtunk már mi az ablakon, meg talán még fogunk is, minthogyha egy ilyen társadalmi kontrollról elmondanánk. Én a magam részéről nem támogatom.

Röst János: Én is megfontolás tárgyává tenném a döntést. Én azt hiszem, hogy ha az előző testületnek voltak döntései, és azt követően Önök mindegyiket megpróbálják szüntetni, mindegyiket likvidálni akarják, akkor arra felhívnám a figyelmet, hogy az eget és a földet, azt nem az előző testület hozta létre, hogy azt ne próbálják meg. Ez a jelenleg működő Tervtanács egy nagyon fontos dolgot töltött be a város életében, hiszen a város legfontosabb beruházásait véleményezte. Lehet azt mondani, hogy ez a jogkör, ami nyilván egy utalás volt arra, hogy hogyan járjanak el, egy vélemény volt a hatóság felé, és nem volt kötelező, mindenképpen iránytűt mutatott annak a döntéshozónak, aki a hatósági jogkört végül is gyakorolta. A Városi Főépítészre való átruházást nem tartom szerencsésnek, hiszen a Főépítész Úr egy szakmát képvisel, és a Tervtanácsban, ha végignézzük a jelenlévő tervezőknek a névsorát, akkor a szakági tervezők jelentős része is jelen van. Tehát az épületgépésztől a villamosig, a közműépítőtől a kertészig minden szakmacsoport jelen van. Tehát arra kérném Önöket, hogy ezt fontolják meg, és fogadják el Papp Nándor véleményét, ha az enyémet nem is, aki szintén nem támogatja.

Marton István: Több hozzászólót nem látok. Ugye ez többször is szóba került, és most is elmondom, hogy ebben a helyzetben a város messzemenően nem engedheti meg, hogy egy olyan szervezet, amelynek nincs érdemi ráhatása semmilyen ügyre, ez milliókat vigyen el. Én úgy gondolom, Ön azt mondta az előbb képviselőtársam, hogy minden jelentős beruházást véleményez – hát, ha van egy nagyon jelentős beruházás, akkor arra jó példák vannak az elmúlt 8-10 évből, és éppen a mai nap is egy jó példát fog szolgáltatni, amikor egy ¾ milliárdos beruházás vitelére egy ad hoc bizottságot fogunk felállítani elképzeléseim szerint. Tehát vannak a szakbizottságok, vannak a nagy beruházásokat levezénylő szakmai emberekből összeálló ad hoc bizottságok, és a szakbizottság, ha ezek után még gyengének érzi magát, semmi akadálya nincs arra, hogy felkérjen egy-két külső szakértőt, de ne fizessünk rengeteg embert bizonyos értelemben látszatstátuszokban. Én megértem a Papp Nándor képviselő urat, hiszen Neki ez szíve-csücske, saját szakbizottságának a kiegészítője lehetne, de ez a dolog ebben a pillanatban nem időszerű. Miután több képviselőt szólásra nem látok, ezért kérem, hogy szavazzunk. Először a rendelet elfogadásához kell, a három pontját fel is olvasom, amit egybe teszek fel szavazásra: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Településrendezési és Építészeti-műszaki Tervtanácsának megszüntetéséről rendeletét. Ugyancsak a közgyűlés módosítja Az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendeletének egyik bekezdését, valamint egy másik pontját is. Harmadik pedig: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése módosítja az Elektronikus hírközlési létesítmények elhelyezéséről szóló 45/2004.(XII. 15.) sz. rendeletének 3.§ (1) és (4) bekezdését. Aki el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 18 igen, 6 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

 

Marton István: Határozati javaslat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 44/2006.(X.18.) sz. rendelete a város rendezési tervének soron következő módosítása esetén – de legkésőbb 6 hónapon belül – a tervtanácsra vonatkozó hivatkozások tekintetében (4.§ (5) bekezdés) módosítandó. Aki egyetért vele, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 17 igen, 5 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

12. Javaslat szociális és gyermekjóléti intézmények Alapító Okiratának módosítására (írásban)

    Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság 9 igennel a közgyűlésnek tárgyalásra alkalmasnak tartja.

Marton István: Más hozzászólót nem látok. Aki el tudja fogadni, kérem, szavazzon.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

13. Beszámoló a 2006. évi felújítási címjegyzék teljesítéséről és javaslat 2007. évi felújítási címjegyzékre (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság 6 igen szavazattal támogatta a határozatot.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság 8 igen egyhangú szavazattal támogatta az előterjesztést.

Marton István: Több képviselőt nem látok szólásra emelkedni, ezért jön a szavazás, amely határozati javaslat úgy szól, hogy a közgyűlés a 2006. évi címjegyzékes munkák teljesítéséről szóló beszámolót elfogadja. A 2007. évre vonatkozó címjegyzékes felújítási munkákat jóváhagyta, elvégzésével az Ingatlankezelési Intézményt bízza meg. Hozzájárul ahhoz, hogy 50.000.000,- Ft erejéig a részletezett felújítási munkákat a 2007. évi költségvetésében elkülöníti, és azt abból finanszírozza. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

14. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003-2006. évi külkapcsolatairól és a 2006. évi külkapcsolati terv végrehajtásáról, valamint javaslat a 2007. évi külkapcsolati tervre és a 2007-2010 közötti időszak külkapcsolati tervére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztést tárgyalásra alkalmasnak tartja. Kérném az előlapján az előterjesztésnek az évszámot helyesen kijavítani 2005-2006 ..

Marton István: Helyett 2007. március 6.

Dr. Kolonics Bálint: 2005-2006 végrehajtás és utána 2007. Jó így.

Marton István: Igen, igen. Tehát a 3 helyett 5-ös ugye? Vagy 2003 volt beírva. Értelemszerű helyesbítés.

Balogh László: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság egyhangúlag támogatta a beszámolót, és innentől kezdve példát szeretnék mutatni az OKISB nyelvtörő helyett mindig igyekszem a megfelelő szférához tartozó kifejezést használni, tehát a kulturális bizottság nevében szeretnék néhány gondolatot elmondani, mert fontosnak érzem a kulturális kapcsolatokat. Tételmondatok következnek. Minden magyar felelős minden magyarért, ezért szükséges, hogy minden határon túli szomszédos országbeli magyarok által lakott területen legyen Nagykanizsának testvérvárosa. Ugye tudjuk, hogy van Kovászna, aztán van Gleisdorf, Csáktornya, és Magyarkanizsa után legyen Szlovéniában – most csak mondok egy példát – Lendva, de legyen Felvidéken, azaz Szlovákiában, és Kárpátalján, azaz Ukrajnában is testvérvárosunk. Majd a jövőben. Világos, hogy ez egy hosszabb folyamat, de akár elkezdhető valamikor a közeljövőben. Testvérvárosainkkal és partnervárosainkkal a kapcsolat ne csak formális és protokolláris legyen, az oda- és visszautaknak mindig legyen konkrét és praktikus célja. A legfontosabb a magándiplomácia, tehát a magánszemélyek közötti baráti kapcsolatok. Ezek előmozdítását és segítését is kell támogatnia a városnak. Nem csak pénzzel lehet ezt tenni, hanem létre kellene hozni egy olyan számítógépes, internetes adatbázist a városunk honlapján, amely hasznos információkkal elősegíti ezt. Természetesen ebben a testvérvárosokkal a kölcsönösségre kell törekednünk. Például Kovásznával való kapcsolatunkban megvalósítható lenne az oda-vissza vendégfogadó és –cserélő családok adatbázisának megvalósítása. Keressük a régmúltban Nagykanizsa történetében kisebb-nagyobb jelentőséggel bíró városokkal a kapcsolatot. Például Fiume, Varasd, Körmend, Isztambul, és így tovább. Csináljuk meg a kanizsaiak világtalálkozóját – Nagykanizsa, Magyarkanizsa, Törökkanizsa, nem tudom, még milyen Kanizsa létezik. Támogassuk a testvériskolai kapcsolatokat a testvérvárosokkal még bővebben. A nagykanizsai iskolák által kiírt pályázatokon vegyenek részt a testvérvárosok diákjai is. Például a Körősi Iskola Csontváry pályázata erre jó példa, és szerintem jó példa a legutolsó kovásznai út, amelyen ezek fényében történt jó pár dolog. Világos, hogy amit most mondtam, ezek egy része álom, de bízok abban, hogy a közeljövőben ez a fajta hozzáállás lesz a jellemző.

Marton István: Ez a hozzáállás számomra természetes.

Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta, tárgyalásra alkalmasnak találta.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság az első három határozati javaslatot elfogadásra javasolja, és szeretné kiegészíteni egy 4. határozati javaslattal, melyben a bizottság javasolja Törökkanizsa várossal való kapcsolatfelvételt.

Marton István: Köszönöm, de ennek mi az indoka? A “Kanizsa” szó?

xy: …. a Tisza egyik oldalán Magyarkanizsa, másik oldalán Törökkanizsa van ….. jó kapcsolat …… (mikrofon nélkül beszél, nem tudni, hogy ki, illetve nehezen érteni, amit mond.)

Marton István: Én ebben Önöknek igazat adok. Elnézést, itt az érzelmek ne szabaduljanak el testvérvárosi szintre. Én úgy gondolom, hogy olyasmi baráti jellegű kapcsolatot, mint a francia Hirson-nal vagy Limerick-kel, esetleg Togliattival valóban Törökkanizsa is megérne, de én nem hiszem, hogy erről most külön szavazni kellene. Először arról van szó, hogy fel kell venni a kapcsolatot mélyebben ugye a Magyarkanizsával, és ha ott már valami realizálódott, akkor léphetünk a Tisza túlpartjára is.

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság 8 igen, egyhangú szavazattal támogatta az előterjesztést.

Bene Csaba: Én szeretném kiegészíteni a beszámolót. A 6. oldalon Csáktornya testvérvárosi kapcsolatánál az utolsó mondat az így szól, hogy eddig nem volt érdeklő csapat Nagykanizsáról a Csáktornya által meghirdetett Mura Kupa Rafting Túrán. Én szeretném jelezni, hogy a Zsigmondy-Szécheny Szakképző Iskola csapata 2005-ben és 2006-ban is részt vett ezen a rafting túrán. A bizottsági üléseken már elmondtam. A csapat vezetője egy kolleganővel együtt én voltam.

Marton István: Remélem az idén is folytatják. Úgy látszik, aki ezt összeállította, erről még nem bír tudomással.

Tóth Nándor: Balogh képviselőtársam szívem szerint szólt, bár egy hiányérzetem van, mert úgy megszoktuk az OKISB-t, hogy nyugodtan mondja ki a bizottságnak a teljes nevét vagy a rövidített nevét. Azonban komolyra fordítva a szót, magam is egyetértek Gyalókai elnök úr bizottságának a döntésével, hogy a jövőt illetően Törökkanizsával is vegyük fel a kapcsolatot. De az én véleményem Polgármester Úréhoz áll legközelebb, hiszen van egy érvényes határozat arról, hogy először Magyarkanizsával vegyük fel a kapcsolatot. Most lévén, hogy Magyarkanizsa, meg Törökkanizsa, azok ugye a Tisza egyik, meg a másik oldalán vannak, szerintem Törökkanizsával majd ráérünk a magyarkanizsaiak után, és a magyarkanizsaiakkal való kapcsolatot felhasználva. Egyébként meg, ami a testvérvárosi kapcsolatokat illeti, szerintem Balogh képviselőtársamnak teljesen igaza van, a mi testvéreinket itt kell keresni a Kárpát-medencében, az egykori Magyarország területén, és igazából a kínai testvérvárosi kapcsolat, az engemet egy kicsit a Chicago-i hirdetésre emlékeztet.

Horváth István: Én is támogatni tudnám Balogh képviselőtársamnak az előterjesztését. Nekünk valóban a magyarlakta területeken kellene keresgélni inkább, és kapcsolatokat felvenni, mintsem, hogy itt Limerick, és kimondhatatlan nevű kínai várossal tartsunk kapcsolatot. Egyszerűen a realitását nem igazán érzem. Van erre 6 milliós kerete a Polgármesteri Hivatalnak a külkapcsolatokra, ha hármas delegáció kiutazik Kínába, gyakorlatilag az összeget fel is élte meg. Úgyhogy én maradnék a realitások talaján, és azt gondolom, hogy szerencsésebb lenne itt a közvetlen környezetünkben keresni a testvérvárosokat.

Karádi Ferenc Gyula: Én azt látom itt az előterjesztésben, hogy külkapcsolatokról van szó, és nem csak kulturális jellegűekre gondolok én ilyenkor. Arra szeretném kérni Önöket, hogy a gazdasági szférát is próbáljuk megcélozni ilyen esetekben, és ha megy valahova valamilyen küldöttség, az Ő képviseletük is legyen valamilyen módon.

Dr. Károlyi Attila: Horváth István képviselőtársamnak ritkán mondok ellen, de most meg kell tennem, és csatlakoznék Karádi Ferenc képviselőtársamhoz a kimondhatatlan nevű kínai várossal kapcsolatban. Hovatovább városunk célkeresztbe kerül reményeim szerint. Ez a célkereszt pedig az autópálya lesz, ami célkeresztet fog képezni Nagykanizsa városára vetítve a térképen. A kínaiak pedig nagyon keményen nyomulnak, ezt nagyon jól tudjuk. Manapság már nem csodálkozunk el azon, hogy ha egy koreai cég uram bocsá Dunaújvárosban egy hatalmas gumiköpenygyárat épít, vagy más hasonló távol-keleti ország is nagyon kemény beruházásokat hajt végre. Kína pedig rettenetesen nyomul előre, és én nem sajnálom azt a 6 milliót, ha itt egy 6 millió euros beruházás fog létesülni Nagykanizsán. Én teljes mellszélességgel támogatom a kínai kapcsolatfelvételt.

Marton István: Igen, mert az 250-szer több ugye euro-ban, mint Ft-ban. Úgyhogy ebben van ráció. Kolonics képviselő úrnak mondom, hogy elnéztük, mert ez a 2003, és itt nincs tévedés, 2003 és 2006 közötti időszak külkapcsolati tervének végrehajtásáról, tehát magyarul ez egy három éves középtávú terv végrehajtását jelenti, és a mi ciklusunkban 2007, valamint a 2010-ig tartó. Több hozzászólót nem látok.

Dr. Kelemen Marcell: ……. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni)

Marton István: Én arról nem kívánok szavaztatni, Törökkanizsáról. Az ilyen szempontból, ahogy itt elhangzott, meg már én a múltkor is elmondtam Magyarkanizsa kapcsán, természetesen ebbe az irányba megyünk, de ez nem érdemel szerintem kiemelést. Rendben van így az elmondott szándékokkal, és realizás…., mert tényleg felesleges lenne ezt 4. ponttá emelni. Aki egyet tud érteni az 1. pont szerint, hogy az önkormányzat 2003 és 2006 közötti időszak külkapcsolati tervének végrehajtásáról, valamint az önkormányzat tavalyi külkapcsolatairól szóló beszámolót elfogadja, az önkormányzat ez évi, valamint a 2007-10-ig tartó időszaknak a külkapcsolati tervét elfogadja, felkéri a polgármestert a külkapcsolati terv végrehajtására – itt szavaztatnom kell, mert ennek az elfogadása minősített többséget igényel. Aki elfogadja, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: A 3. pont jön: a városban működő civil szervezetek, egyesületek, alapítványok és intézmények testvérvárosi kapcsolatainak támogatása érdekében felkéri a polgármestert, hogy készítesse el a Testvérvárosi Alap pályázati kiírását a 2007. július 1. és 2008. június 30. közötti programidőszakra, és gondoskodjon közzétételéről a sajtóban. A közgyűlés felkéri az OKISB-t a pályázatok elbírálására. A pályázható összeg testvérvárosonként 250.000 Ft, összesen 1,75 MFt, egy testvérvárossal tervezett programokra a keretösszeg tiszteletben tartásával több, mint 250 000 Ft is fordítható. Az összeg forrása a 2007. február 15-én elfogadott ez évi költségvetés 16. sz. mellékletében a működési célú céltartalékok között a Külkapcsolatokra elkülönített összeg. Aki egyetért vele, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

15. Tájékoztató a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámáról, javaslat az integrációs felkészítés megszervezésére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Balogh László: Az oktatási? És, vagy ifjúsági bizottság nevében mondom, hogy tisztességgel megtárgyaltuk, és egyhangúlag támogatjuk a határozati javaslatot, ami egyféle automatizmus a szolidaritás jegyében, és ne lépjünk fölötte el, mert fontos előterjesztés. 550 ilyen tanulónk van. A definíciót tanuljuk, én azt gondolom, hogy mit jelent hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Még akkor is, hogy ha nincs senkinek sem joga ahhoz, hogy ha az érintett nem kívánja, akkor megállapítsák róla. Azt is hadd tegyem hozzá, hogy táblázatban van néminemű pontosítás, mert befutottak újabb adatok. A Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskolánál ez az adat 124, a Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolánál 2, és a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolánál 4. Így jön ki az az újabb adat, ami 553 főt jelent, ha jól számoltunk. És többet nem kívánok szólni, bár sok érdekesség előjönne még, de támogassuk.

Marton István: Több hozzászólót nem látok, ezért aki egyetért azzal, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a jegyzőt a szükséges adatszolgáltatást a KIR, vagyis a Közoktatási Információs Rendszer részére tegye meg, az kérem, szavazza meg. Határidő minden év március 31., illetve október 31.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 2. pont: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a jegyzőt az intézményekben az integrációs felkészítés megszervezésére. Aki egyetért vele, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a jegyzőt az “Esélyegyenlőség felzárkóztatást segítő támogatások” pályázatot készítse el, és annak eredményéről tájékoztassa a Közgyűlést. Aki egyetért vele, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

16. Nagykanizsa belterület 1839/100 hrsz-ú "kivett közút" forgalomképtelen ingatlan forgalomképessé minősítése (írásban)

    Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Dr. Csákai Iván: Ha emlékeim nem csalnak, ez a terület valamikor lakóövezetnek volt kijelölve. Ide egy bevásárlóközpont fog épülni. Közvetlen mellette lakóházak vannak. Szeretném kérdezni, hogy aki az elvi építési engedélyt kiadta, hogy ennek a centernek a gépészeti része milyen távolra fog esni a lakóépületektől? Mert sajnos, értesüléseink szerint az van, hogy túl közel lesznek a gépészeti elemek a jelenleg megépült Irtás utca folytatásában lévő épületekhez, és ottani lakókat ez nagyon zavarni fogja. Most még jelenleg nem, csak ha ez üzemelni fog.

Marton István: Megkérem a szakosztály vezetőjét, vagy a Főépítész Urat kérjem meg inkább? Akkor a Főépítész Úr mondja.

Deák-Varga Dénes: Ez a terv Tervtanács előtt volt tavaly év végén, és akkor még nem tudtunk a lakosság tiltakozásáról. Közben járt nálam is két hölgy ez ügyben, akik a szomszédos területen laknak, és kifogásolták azt, amit a Képviselő Úr is elmondott. Felvettem a kapcsolatot a beruházás tervezőjével, és jeleztem Neki ezt a lakossági észrevételt. Arra ígéretet tett, hogy már azt áttervezték a terven, hogy a gépészeti részlege ennek az egész együttesnek, az átkerülne a nyugati oldalról, most nem tudom, az északi vagy déli, de azt hiszem, az északi oldalra. Tehát ez a panasz remélhetőleg ilyen formán megoldódik. Viszont az építménymagassággal kapcsolatos panaszát a lakosságnak, arra még nem kaptam választ. Tartom a kapcsolatot a tervezővel. Nem tudom, hogy egyelőre ez az információ elfogadható-e, de tekintettel arra, hogy az építéshatósági eljárási részére én nem tudok nyilatkozni, mert az már nem rám tartozik. Úgyhogy ennyit tudok.

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság 8 igen, egyhangú szavazattal támogatta az átminősítést.

Halász Gyula: Egy kérdésem lenne. Itt az anyagban olvasható, hogy elkészült az ingatlanforgalmi értékbecslés. Erről viszont nem tudunk semmilyen adatot. Legyen szíves, akkor mondja el, ha Ön tudja, hogy mit tartalmaz ez az értékbecslés.

Marton István: Ez egyelőre arról szól, hogy a “kivett közút” művelési ágú területet forgalomképessé kell átminősíteni ahhoz, hogy egyáltalán szóba kerülhessen az értékesítés. De Beznicza úrnak megadom a szót.

Beznicza Miklós: Értékbecslés, való igaz, elkészült, polgármesteri hatáskör, 5 millió Ft alatt. Nem történt meg még Polgármester Úrral az egyeztetés, de az értékbecslés 5 millió Ft alatt van. Ebből látszik, hogy azért nem került ez ide. De csak erről akkor beszélhetünk, amikor már Önök ezt forgalomképessé nyilvánították, és a Polgármester Úr saját hatáskörben dönt a vagyonrendelet szerint.

Marton István: Tehát mikor forgalomképes és a dolog egyébként gyakorlatilag aktuálissá válik, akkor meghozom a döntésemet időben.

Cserti Tibor: Én azt hiszem, hogy aki ránéz erre a térképre, és ismeri egyébként a város ezen pontját, teljesen egyértelmű, hogy hasznosítani kellene. Ha idejétmúlt egy korábbi szabályozás, és az élet túlhaladta azt, akkor az élethez kell igazítani. Egy picit izzadtságszagú egyébként nekem Beznicza úrnak ez a megközelítése, bár a hivatali kategória, mondjuk, ezt a választ mondatja vele. Nyilvánvaló, hogy egy döntési sorozatról döntünk, és annak előfeltétele az átminősítés. Itt az önkormányzathoz érkezett egy megkeresés, egyértelmű, normális beépítés képzelhető el. Döntsünk, nem esik le az aranygyűrű az ujjunkról, ha azt mondjuk, igen, felhatalmazzuk Polgármester Urat egyúttal, hogy mindjárt az értékesítés feltételeiről is tárgyaljon a hatályos szabályozásnak megfelelően. Én ezzel a kiegészítéssel együtt javaslom ennek a tárgyalását, mert ha nem így döntünk, akkor további anomáliákat vet fel. Nem akarok a jövő közgyűlésen egy órán keresztül vitatkozni arról, hogy most akkor mi történt ezzel a területtel miután átminősítettük forgalomképessé.

Marton István: Ez mélyen az 5 milliós értékhatár alatt van, de nem akarok én erről most vitát nyitni, hogy mekkora, mert egyébként meg sem tudom mondani, csak aki ránéz, erre a 200 egynehány m²-re, az ezt tudja.

Dr. Kolonics Bálint: Mint képviselő szeretnék egy kérdést feltenni, és itt a közgyűlésen tisztázni. Én azt szeretném megkérdezni Főépítész Úrtól, hogy a rendezési terv szerint ez milyen övezetként van nyilvántartva? Lakóövezet, vagy egyéb más? Tehát lehetőség van-e arra a jelen szabályozás szerint, hogy itt ilyen kereskedelmi egység létesüljön?

Deák-Varga Dénes: A jelenlegi rendezési terv szerint kereskedelmi-szolgáltató területbe van sorolva a terület, és a beruházási terv, ez teljesen annak szellemében készült. Az viszont igaz, hogy ezt megelőzően egy pár évvel ezelőtt még lakóterületbe volt ez a terület sorolva. Volt erre külön egy ilyen tömbrendezési terv, abban még lakóterületként szerepelt, és tulajdonképpen a környező lakók emiatt is kifogásolták ez a tényállást, hogy őket annak idején úgy tájékoztatták, hogy ha oda épülnek, akkor a környezetükben lakóterületek lesznek. Tehát egy elég érdekes jogi helyzet alakult ki ilyen formán. Tehát teljesen jogszerű a mostani beépítés, és jogszerűen adhatja ki rá az építési hatóság az engedélyt, de a lakosságnak a panasza is tulajdonképpen jogos.

Dr. Kolonics Bálint: Én azt szeretném Főépítész Úrtól megkérdezni, hogy mikor történt ennek az átminősítése? Egyebeken túl azért, mert nem csak a gépészet zavarja az ott lakó embereket, hanem a hajnali árufeltöltések is. Ott kiépülőben van egy olyan lakóövezet, aminek most ezzel vagy gátat szabunk, vagy pedig ugye az ott újonnan vásárolt lakások tulajdonosait fogja nem kis sérelem egyébként ezzel érni. Én kíváncsi lennék, hogy ez mikor került ennek a módosítására sor.

Deák-Varga Dénes: Tudomásom szerint az új rendezési terv jóváhagyásakor, tehát tavaly második félévben, valamikor ősszel. Tehát azt megelőzően egy régi rendezési terv volt. Én ezt láttam, előkerestettem a kolléganőmmel. Az valóban lakóterület volt még.

Marton István: Sajnálatos módon az elődeink által elfogadott új szabályozási terv, az közgyűlésenként kiderül, hogy két, három, négy, öt, hat helyen vérzik. Valószínűnek tartom, és tényleg vannak benne anomáliák, de ebbe most ne menjünk bele részleteiben, hogy eredendően újat kell csinálni, mert ez a város eddigi talán legrosszabb szabályozási terve. Több hozzászólót nem látok, ezért kérem, hogy aki el tudja fogadni, hogy kivegyük, az szavazza meg.

 

A közgyűlés 20 igen, 2 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

17. 2007. évi intézményi felújítás engedély okiratának elfogadása (írásban)

    Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Balogh László: Ugye 23 millió Ft-ról van szó. A 2007. évi felújítási alap összesen 51 millió Ft, plusz ugye hozzászámolhatjuk meg azt a 10 millió Ft-ot, amely élet- és balesetveszély elhárítására szolgál, és hozzászámolhatjuk, mert nagyon erős üzenet, az a 714 millió Ft-ot, amely a Rozgonyi Általános Iskola bővítéses rekonstrukciójára szól. Igazából ez a napirend most csak 23 millió Ft sorsáról egyféle indító automatizmus, de hadd használjam ki a lehetőséget, és hadd tegyek egy kapcsolódó, fontos javaslatot, melyet az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság egyhangúlag megerősített, és felhatalmazást adott arra, hogy javasoljam a közgyűlésnek azt, hogy hozzunk létre a Rozgonyi Úti Általános Iskola bővítéses rekonstrukciójának segítésére egy ad hoc bizottságot, mely az építkezés részleteiről érdemben egyeztethetne a kivitelezővel, és döntési jogkörökkel is bírna. Ebbe a bizottságba, el kell, hogy mondjam, hogy az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság részéről engem delegáltak, mint elnököt, és a mai anyagban kaptunk egy ehhez tartozó precíz előterjesztést. Ez a történet arról szólna, amit már a régmúltban meglépett néhányszor az önkormányzat. Emlékezzünk, a Halis István Városi Könyvtár szintén jelentős építéséhez volt hozzárendelve ad hoc bizottság. Hát legyen most is – ez a kérése sokaknak. Egyetlenegy konkrétumot hadd mondjak, a minap fordult elő, a Rozgonyi Általános Iskola udvarán van két szép gesztenyefa. Hogy ez mennyire beteg, vagy nem beteg, világos, ez szakemberek dolga, hogy eldöntsék, de hogy ki kell-e vágni ezeket a fákat, vagy nem kell kivágni a szakemberi vélemények után, hát ez egy olyan kérdés, ami kapásból két táborra szakítja az ott lakókat és az oktatásügyhöz ugye mindenki ért, tehát, hogy legyen egy olyan ad hoc bizottság, aki az ilyen típusú kérdésekben is akár dönthet, de világos, ennél akár fajsúlyosabb esetekben is. Ehhez lenne ez a határozati javaslat, amit Önök megkaptak, melybe a bizottság elnökeként javaslom, javasoljuk, hogy Papp Nándor, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság elnöke legyen hozzárendelve, a bizottság tagjai legyenek: Tóth László képviselő úr, a Pénzügyi Bizottság elnöke, Tóth Miklós igazgató úr, és Vukics József, a Pénzügyi Bizottság egyik tagja, és jómagam. Így állna fel ez az 5 fős ad hoc bizottság, mely bizonyára sok munkával jár, de állnak elébe.

Marton István: Ez egy önálló napirendi pontnak volt szánva, úgyhogy … átszerkeszti, most úgy látom, egy kicsit a menetrendet, bár nem ellenzem, hogy ezt a bizottságot felállítsuk. Én úgy gondolom, hogy a tagok elég körültekintően lettek kiválasztva. Tóth László képviselőtársam már évtizedes ad hoc bizottsági gyakorlattal rendelkezik, és hát ugye nem mellesleg a Pénzügyi Bizottság elnöke is, és így tovább, tényleg nem óhajtom méltatni nagyon az érintett tagokat. Igen, ez soha nem látott összeg, ami a felújításokat illeti. Kicsivel több ez a közel 800 millió Ft, mint a négy évvel ezelőtti 0 Ft és 0 fillér. Elfogadtam egyébként, hogy a két napirendi pontot most összevonjuk.

Röst János (Ügyrendi): Ez nem lehet megtenni. A napirendi pontok nem így lettek elfogadva. Én azt javaslom, hogy ezt, amit Balogh képviselőtársam elmondott, egyébként lehet támogatni, ezt a közgyűlés utolsó pontjai között tárgyaljuk meg. Hát így ez nem működik, hogy bent van egy anyag, ami a 2007. évi engedély okiratoknak az elfogadásáról, és erre belezagyválunk egy eltérő napirendi pontot. Nem lehet megtenni. Lehet támogatni, amit képviselőtársam mondott, de nem ennek a napirendi pontnak a keretén belül. Az a kérésem, hogy vegyük úgy, hogy ezt Ő elmondta, szavazzunk erről, majd vegyük napirendre az előterjesztését.

Marton István: Jó. Én azt hittem, hogy olcsóbban megúszhatjuk képviselőtársunk javaslata alapján, de akkor maradjunk az eredeti menetrendnél. Ezt valóban tekintsük úgy, hogy elhangzott.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság 7 egyhangú szavazattal elfogadta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolja a napirendi pontot.

Polai József: Örömmel látok minden kis pénzt, ami valamit a mi területünkön, a mi körzetünkben változtat meg jobb irányba, így a Móricz Művelődési Házban a 2 millió Ft, ami a felújítási részre vonatkozik. A probléma meglehetősen sokrétű itt, ebben a házban, tehát mondhatom, hogy talán még 20 millió Ft is kevés lenne, de nem ezért hivatkozom a 20 millió Ft-ra, félreértés ne essék. Csak egy kicsit hiányolom, hogy az ilyen tőmondatos jelleggel jó lett volna tudni, hogy mire szeretnénk ezt a 2 millió Ft-ot költeni, mert én azt gondolom, hogy ami itt meg van említve, a padlóburkolat, illetve a nyílászárók, külön-külön mindegyikre kevés lenne a 2 millió, azt hiszem én.

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság 5 igen és 3 tartózkodó szavazattal támogatta az előterjesztést. Nekem még annyi bejelenteni valóm lenne, hogy miután a Kertvárosi Óvodának nincsen tornaszobája és pályázni kíván az építési anyagokra, amely pályázatnak az elbírálása június eleje, és azt gondolom, illetve arra szeretném felhívni a közgyűlésnek a figyelmét, hogyha ez a pályázat nyer, már pedig reményeim szerint nyerni fog, akkor annak az idei évben meg kell tudni valósulni, és legalábbis vegye tudomásul a közgyűlés, hogy ha ez a pályázat nyer, akkor itt is egy 5-6 millió Ft-os plusz költségre szükség lesz az anyagár mellett.

Röst János: Azt is köszönöm, hogy Marton István és a többi FIDESZ-es képviselő megköszönte a mi munkánkat, amit előző évben kifejtettünk, hogy a Rozgonyi Iskola felújításra kerülhet. Én úgy gondolom, hogy ezzel Önöknek nem kellene dicsekedni, ez az előző vezetésnek az érdeme, és én elvárnám, hogy még egyszer megköszönjék, mert ez így illik. A másik …

Marton István: Ahányszor akarja, annyiszor fogjuk megköszönni.

Röst János: Jó, köszönöm szépen, ez már bíztató jel. A másik a felújítási összeg, amit Marton István mondott, ez így nem pontos. Mondanám: 2003-ban 86,7 millió, 2004-ben 370,7 millió, 2005-ben 594,1 millió, 2006-ban 611,8 millió. Ezek a pontos számok. Ehhez képest ebben az évben van 51 millió, beleértve a most tárgyalt napirendi pontot is.

Marton István: Hát, Röst úr, az Ön által elmondott számok, azok körülbelül a másfélszeresét teszik ki az ideinek négy évre, úgyhogy azt hiszem, hogy Ön engem erősített.

Bárdosi Gábor Jenő: Bár a mi bizottságunk, a Szociális és Egészségügyi Bizottság nem tárgyalta ezt az intézményi felújítások dolgát, azonban egy későbbi pontban majd még úgy is szólni fogok a bölcsődékkel kapcsolatosan, kicsit hosszabban. Amikor elolvastam ezt az előterjesztést, akkor nagyon komolyan feltűnt az, hogy egy 1969-ben megépült épület, jelesen a Csokonai utcai Napraforgó Bölcsődéről beszélek, az apróbb javításokon kívül semmilyen felújításra soha nem volt predesztinálva. A Rózsa Úti Óvodával megegyező ….. szerkezetű épületről beszélünk, amelyben az ablakok lassan kiesnek a helyéről, a tetők beáznak, és a legutoljára egy ott gyermekét járató apuka oldott meg némi ablakon befújó szelet és egyebet, hogy azért valamilyen szinten ne a gyerekekre – alszanak ott – menjen a hideg. Kérem szépen Polgármester Urat, egy későbbi napirendi pontban – mondom – erről másképpen is fogok a bölcsődékről beszélni, itt is gondoljuk át, hogy ebből a 23 millió Ft-ból a legszükségesebb, igaz, hogy nem életveszély, de azért az ott alvó és játszó gyermekeknek a megbetegedését is elősegítő szigetelési problémákat legalább oldjuk meg.

Marton István: Itt, ebből a 23 millióból erre van egyelőre esélyünk. Több hozzászólót nem látok, ezért a vitát lezárom, és kérem, hogy aki el tudja fogadni a határozati javaslatot – nem sorolom fel ezt a hét objektumot, hiszen jószerivel szó volt róluk, összesen 23 millió Ft összegben kell elvégezni ezeket a felújítási munkálatokat, és Önök felkérnek engem az engedély okirat aláírására. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 23 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

Papp Nándor: ……… (mikrofon nélkül beszél, nem érteni.)

Marton István: Éppen szavazhatunk róla, csak nincs forrása, de mondjuk reggelig lehetne sorolni, hogy mire van még szó szerintem. Én azt mondtam Képviselő Úrnak, hogy amennyiben erre lehetőség lesz a II. félévben, akkor talán elővehetjük, de ebben a pillanatban nem tudunk rajt változtatni.

 

 

18. Az Egészségügyi Alapellátási Intézmény Térítési Díj Szabályzatának módosítása (írásban)

    Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Dr. Csákai Iván: Ez egy kötelező feladat az önkormányzatnak, ezt meglépni. A Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangúlag tárgyalásra alkalmasnak találja. Kérem, szavazzuk meg.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság 7 egyhangú igen szavazattal az előterjesztést támogatta. Viszont felhívom a figyelmet, hogy az előlapon a tárgyaló bizottságok között a gazdasági szó feleslegesen a Városüzemeltetési Bizottság neve előtt.

Marton István: Hát igen, úgy gondolom, hogy a hivatalnak azért ennyi idő alatt már, négy hónap alatt, akárki nyomtatta Jegyző Úr, négy hónap alatt azért ezt illett volna már vérévé tenni.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztést támogatta.

Szőlősi Márta Piroska: Azt hittem, hogy akik előttem szóltak, Ők is esetleg említeni fogják, hogy a napirendi pontok között, illetve az előterjesztésen szereplő cím nem egyezik meg. Tehát a napirendi pontokban található cím az egészen pontosan az Egészségügyi Alapellátási Intézmény Térítési Díj szabályzatának módosítása, itt pedig A térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról szóló szabályzat módosítása szerepel.

Marton István: És mi az érdemi különbség? Tehát a tartalom, az a határozati javaslatban van, amelyből az derül ki, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Egészségügyi Alapellátási Intézmény által nyújtott térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díjairól szóló szabályzatának módosításával egyetért, és 2007. április 1. napjával az előterjesztéshez mellékelt szabályzatát elfogadja. Utasítja az intézmény vezetőjét, hogy intézkedjen a módosított szabályzatnak az érintett lakosság részére történő közzétételéről. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 26 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

19. Javaslat a 2007/2008-as tanév tervezésére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: 9 óvoda, 10 általános, 5 középiskola igazgatója, Zeneiskola igazgatója

 

Balogh László: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság egyhangúlag elfogadta a javaslatot, és a számunkra ez az egyik legfontosabb előterjesztés egy év folyamán. Ezért engedtessék meg, hogy néhány mondat elhangozzék a lényegéről magunknak is, de kifelé a városlakóknak is. Az óvodai és általános iskolai beiratkozásokról van szó. A beiskolázás modellezése nem is olyan egyszerű dolog a nagy méret és a szubjektív elemek miatt. Részben tényeken, részben feltételezéseken alapul. Aki ismeri régről ezeket a típusú előterjesztéseket, annak feltűnik, hogy ez az idei egy kicsit újszerűbb, áttekinthetőbb, logikusabb formátum. Sajnos, tényekkel alátámasztottan csökkenésről tudunk beszámolni tanulólétszámban. Ennek megfelelően 10 fő álláshely megszűnésről az óvodákban és az általános iskolákban, melyet a vidékről bejövő tanulók kicsit ellensúlyoznak. Ezzel együtt a számadatok azt mondják, hogy 57 óvodai csoport lenne valószínűleg a 2007/2008-as nevelési évben is, mint tavaly volt, és 18 első osztályos tanulócsoport lenne a 2007/2008-as tanévben is az általános iskolákban, mint tavaly volt. Felhívom a figyelmet a kötelező felvételi körzeteket tartalmazó színes mellékletre, mely színessége újszerű, és így tanulmányozásra erősen ajánlom. És még bizonyára sok olyan fontos tény lenne, ami számunkra elsődleges, de itt a lényeg, hogy egyhangúlag támogattuk, és Önöket is arra kérem, hogy támogassák.

Marton István: Nem látok több hozzászólót, ezért egy elég hosszú szavazási procedúrára kérem tisztelt képviselőtársaimat. Jó sok pont van. Balogh képviselőtársunk, Bizottsági Elnök Úr elmondta a lényeget. A határozati javaslat 1. pontjáról kérek szavazást, ami ugye az óvodák intézményeivel kapcsolatos. Aki el tudja fogadni, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 24 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: A 2. szintén az óvodákról szól, a napi nyitvatartási időt szabályozza. Aki el tudja fogadni, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: A 3. pontot – ez közérdeklődésre számot tart, ezért fel is olvasom. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az óvodákban a nyári szünetet 2007. július 2. – augusztus 18. közötti időtartamban engedélyezi. A nyári szünet ideje alatt 2007. július 2-20. között a Rózsa Óvoda, július 23. – augusztus 17. között a Vackor Óvoda Platán sori intézményegysége biztosítja az ügyeletes ellátást. Aki el tudja fogadni, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: A 4. és ezt is el kell olvasnom: a közgyűlése az óvodai és általános iskolai jelentkezések időpontján az alábbiak szerint határozza meg. És itt egy nagy bakit látok, mert nem 2006-ról szól, hanem 2007-ről. Ez a próba volt az éberségről, hogy így késő este felé ki veszi észre. Hát senki se jött rá. A dolog lényege az, hogy március 20-án, kedden 8 és 17 óra között, és március 21-én, a következő napon, szerdán 8 és17 óra között lesznek az óvodai és általános iskolai jelentkezések. Tehát március 20. és 21. kedd és szerda 8 és 17 óra között. Ezt azoknak mondom még egyszer, akik esetleg néznek bennünket. Aki el tudja fogadni, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Az 5. pont a létszámok ismeretében a következő tanévre 18 elsőosztályos tanulócsoportot indít a város. Intézményi bontás mellékelve. Aki el tudja fogadni, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: A közgyűlés a 2007/2008-as nevelési év óvodai és ugyanezen tanév általános iskolai beíratásokhoz kapcsolódó körzethatárokat a 3. és 4. számú mellékletnek megfelelően elfogadja. Ez egy nagyon fontos melléklet, nyilván ismertetni nem lehet, de a kifüggesztéséről természetesen gondoskodunk. Aki el tudja fogadni, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 7. pont: a közgyűlés a 2007/2008-as tanévben indítható osztályok számát, valamint a tanulócsoportok változásának számát elfogadja az alábbi intézményi bontásban. Ez itt mellékelve. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy városunkban összesen 152 osztály indult 2006/2007-ben, a csökkenés, ez 5, és úgy néz ki, hogy a következő tanévben 147 osztály lesz. Aki el tudja fogadni, kérem, szavazzon.

 

A közgyűlés 26 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 8.: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szivárvány Fejlesztő Központban a 2007/2008-as tanévben indítható osztályok számát elfogadja – itt a bontás is szerepel. Aki egyetért vele, kérem, fogadja el.

 

A közgyűlés 26 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 9. pont: a közgyűlés a 2007/2008-as tanévben indítható napközis, tanulószobás, valamint iskolaotthonos tanulócsoportok számát, valamint annak változását elfogadja az alábbi bontásban. Ez egy hosszú bontás, ezt nem ismertetem. De kettő csökkenés van benne. Aki el tudja fogadni, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 26 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: A közgyűlés a 2007/2008-as tanévben a tanulócsoportok, illetve a napközis csoportok számának csökkenése miatt az álláshely-szám csökkenését elfogadja az alábbi intézményi bontásban. Összesen 10,6 álláshelyet érint. Hát, nem tudom, ki lesz 0,6 ember. De ha el tudjuk fogadni, szavazzuk meg.

 

A közgyűlés 26 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: És végül a közgyűlés felkéri a Hevesi Óvoda, a Rózsa Óvoda és a Vackor Óvoda vezetőjét, hogy az óvodatitkárok és karbantartók feladatellátásához szükséges megállapodást készítsék el, a partner intézménnyel és a dolgozók kinevezésében változó munkahely szerepeljen.

 

A közgyűlés 26 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Általános iskola	A 2006/2007-ben engedélyezett osztályszám			Csökkenés			2007/2008-ban várható osztályszám
	1-4. évfolyam	5-8. évfolyam	Összesen	1-4. évfolyam	5-8. évfolyam	Összesen	1-4. évfolyam	5-8. évfolyam	Összesen
Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa	4	4	8				4	4	8
Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Palin	4	4	8				4	4	8
Általános Iskola Kiskanizsa	7	7	14				7	7	14
Bolyai János Általános Iskola	11	12	23	1		1	10	12	22
Hevesi Sándor Általános Iskola	12	12	24				12	12	24
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola	8	8	16				8	8	16
Péterfy Sándor Általános Iskola	8	13	21		2	2	8	11	19
Rozgonyi Úti Általános Iskola	8	8	16				8	8	16
Zrínyi Miklós Általános Iskola	8	14	22		2	2	8	12	20
Összesen:	70	82	152	1	4	5	69	78	147

 

 

20. Javaslat a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézmények 2007. évi fenntartói ellenőrzéséhez készült ellenőrzési terv elfogadására (írásban)

    Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Dr. Csákai Iván: Ez is egy kötelező feladat. 9 igennel egyhangúlag a közgyűlésre tárgyalásra alkalmasnak találta a Szociális és Egészségügyi Bizottság.

Röst János: Egy módosítást tennék a felelős személyét illetően. Én nem gondolom, hogy ennek a beterjesztésnek a felelős a bizottság elnöke. Én javasolnám Kelemen Marcell jegyző urat ennek a felelősének, már csak azért is, mert lényegében az ellenőrzés, meg a törvényesség ….. az Ő kompetenciája. Tehát ezt én kérném, hogy Ő legyen a felelős, ne pedig a Bizottsági Elnök Úr. Őneki nincsen akkora hatásköre.

Marton István: A javaslatát elfogadom, így teszem fel szavazásra. Aki elfogadja, hogy a közgyűlés a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézmények 2007. évi törvényességi és szakmai fenntartói ellenőrzésére készült ellenőrzési tervet elfogadja, felkéri a Szociális és Egészségügyi Bizottságot, hogy az ellenőrzésről készült beszámolót terjessze a közgyűlés elé, felelős Dr. Kelemen Marcell jegyző. Operatív felelősök meg hát adódnak. Aki el tudja fogadni, szavazza meg.

 

A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

21. Beszámoló a Völgy Alapítványnak a közösségi pszichiátria ellátásban végzett 2006. évi tevékenységéről (írásban)

    Előterjesztő: Marton István polgármester

    Meghívott: Marketti Judit Völgy Alapítvány elnöke

 

Marton István: Kérdem a jelenlévő alapítványi képviselőket, hogy közülük kíván-e szólni? Látom, már a hölgy szólásra emelkedett, úgyhogy kérem, fáradjon a kuratórium titkára a mikrofonhoz.

Marketti Judit (a kuratórium titkára): …… ha van valamilyen kérdés, akkor megpróbálok válaszolni. (mikrofon nélkül beszélt, nem érteni)

Marton István: Ha nem kívánja kiegészíteni, akkor nekünk egy feladatunk maradt, hogy a rendkívül értékes munkájukat mi megköszönjük.

Marketti Judit: Köszönjük szépen a bizalmat, igyekszünk a jövőben is megfelelően végezni a munkánkat.

Dr. Csákai Iván: Polgármester úr megelőzött. Tényleg ezt a magas színvonalú munkát köszönjük, és a Szociális és Egészségügyi Bizottság további támogatásáról biztosítja az alapítványt. Nagyon lényeges munkát végeznek a városban. A későbbiekben az esetleges bővítést, ha az önkormányzat anyagilag engedheti, természetesen egyeztetés után a bizottságunk támogatni fogja.

Marton István: Erről szól a határozati javaslat is, amely ugye rögzíti, hogy közgyűlésünk a Völgy Alapítványnak a közösségi pszichiátriai ellátásban végzett 2006. évi tevékenységéről készült beszámolóját elfogadja. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazza meg.

A közgyűlés 22 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

22. Beszámoló a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézmények 2006. évi fenntartói ellenőrzéséről (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság az anyagot megtárgyalta. Néhány lényeges hiányosságra azért felhívná a képviselőtestületnek. Problémát jelent az Idősek Otthonában a demensek ellátása. Törvényi előírás múlt évtől, hogy a demens részlegnek üzemelnie kellene az Idősek Otthonában külön részlegként. A vezetőnőt a bizottságunk felkérte arra, hogy ennek a lehetőségét dolgozza ki, hozza a bizottság elé, és a bizottság majd a közgyűlés elé be fogja terjeszteni. Elképzelhető, hogy megoldható a jelenlegi intézményben, csak a másik kötelező feladattal van probléma, hogy akkor a gondozóházi feladatot hol fogjuk tudni ellátni. Ezt az intézményvezetővel megbeszéltük, kérte a bizottságunk ezt a munkát Tőle. A következő az Egyesített Bölcsőde, és itt azért a nagy anyagi gondok mellett azért van öröm is ebben a városban. Annak idején a sok bölcsődéből csináltunk egy kis bölcsődét, mert kevés gyerek volt. Most hál Istennek ott vagyunk, hogy 180 férőhelyre 225 gyerek van beíratva, és legalább még egy olyan 30-50 gyereket azért nem tud fogadni a GYED mellett elmenő dolgozó anyától az intézmény, mert nincs férőhely. Bizottságunk ezért felkérte a bölcsőde vezetőnőjét, hogy dolgozza, hogy mekkora létszámmal milyen telephellyel lehetne üzemeltetni plusz bölcsődei csoportokat. Úgy gondoljuk, hogy két csoport beállításával meg lehetne oldani ezt a feladatot az Egyesített Bölcsődének, csak hát a helyet kellene megtalálni, hisz a Csokonai vagy az Attila utcai bölcsőde ennek épült, tehát lehetne ott üzemeltetni. A harmadik a Családsegítő és a Gyermekjóléti Központ. Annak idején, amikor átköltöztettük a mostani helyére, a Zrínyi utcába, akkor örültünk, hogy találtunk neki helyet. Csak valahogy nem néztük meg, hogy akadálymentesítés lehetséges-e egyáltalán. Lehetetlen az akadálymentesítés, lehetetlen a bővítés. Itt a vezetőnőt nem kértük meg, de én bízom abban, hogy a közgyűlés felkéri a vezetőnőt arra, hogy dolgozza ki azt, hogy hol, milyen feltételek mellett, akár költöztetéssel is meg kellene oldani azt, hogy megfelelő számú iroda álljon rendelkezésre, és akadálymentes intézményként tudjon üzemelni. Gyakorlatilag a bizottságunk 9 igennel támogatja az előterjesztést.

Bárdosi Gábor Jenő: Természetes, hiszen ez így van rendjén, hogy a bizottságunk elnöke ismertette azokat a problémákat nagy részben, amelyet én akkor a bizottsági ülésen felvetettem. Néhány pontosítást szeretnék tenni, ami azért egy kicsikét megvilágítja ezt az áldatlan helyzetet, ami a bölcsődék terén Nagykanizsán van. Nagykanizsán jelenleg 264 beíratott gyermek van a tegnapi nappal a bölcsődékben a 190 férőhelyre. Van olyan bölcsőde, ahol a 80 férőhelyre 110 gyermek van beíratva, és ha nem lennének a gyermekek betegek, akkor a Rózsa úti bölcsődében pontosan 30 gyerekkel többet kellene lefektetni a 80 ágyra. De ez csak egy példa volt arra, hogy a jelenleg 264 gyermeket egyszerre elhelyezni nem tudjuk. Azt gondolom, és nem is óhajtom vélelmezni, hogy amikor a bölcsődék bezárásáról döntött bármelyik képviselőtestület, akkor az a döntés azért volt, mert akkor nem volt annyi gyermek, ….. el kellett volna helyezni. Hála Isten, úgy néz ki, hogy a gyermeklétszám szaporodik, és előbb-utóbb Polgármester Úrnak vissza kell térni arra a másik javaslatomra, hogy emelni kell a születendő gyermekeknek adott pénzt, amit ugye Polgármester Úr meg is ígért, hogy félévkor visszatérünk rá, és még jobban inspiráljuk Őket. Na, de hát akkor meg mi lesz? Ha egyre több gyermek születik, és egyre többet óhajtanak bölcsődébe vinni az anyák, legfőképpen azért, mert miközben dolgoznak, sajnos félnek attól, hogy ha otthon maradnak három évig és nevelik a gyermeküket, akkor közben elveszíthetik esetleg a munkahelyüket, és nem azért, mert hogy elküldik Őket, hanem esetleg megszűnik az a munkahely. Azt hiszem, teljesen logikus, hogy nem várhatjuk el azt, hogy az apák GYED-en legyenek, a nagymamák, nagypapák neveljék a gyermekeket, és ez csak az egyik gond. A másik legfőbb gond az, hogy szakmailag egy intézményben, ahogy az óvodákban és iskolákban is, részben nevelni kell a gyerekeket, itt is nevelni kell, és nagyon nehéz úgy nevelni, hogy 9 hónapos csecsemő együtt van az óvodába készülő gyermekkel, mert hiszen abban a pavilonban el kell helyezni ezt a megnövekedett létszámú gyereksereget, ami hála Isten, és ez így jó. Kicsit utánanéztem, ismerve ezeket az intézményeket, hiszen ide jártak gyermekeim, itt dolgozott és dolgozik a feleségem, és mondtam azt az előbb az előbbi előterjesztésnél, hogy sajnos ’69-ben épült épület a mai napig nem lett egy nagyobb felújítással sem megcsinálva, akkor még az is megdöbbentő volt számomra, hogy vannak olyan bölcsődének alkalmas pavilonok mai is, ahogy Elnök Úr, Csákai Elnök Úr mondta, amelyikben ugyan másfajta munka folyik, de a létesítmény nem változott meg, ugyanolyan elrendezésű, ugyanolyan kiképzésű, magyarul gond nélkül lehetne megoldást találni arra, igaz, hogy a benne most éppen székelő, valamilyen ellátást végző funkciót máshova kellene helyezni. Azt hiszem, az egy könnyebben megoldandó feladat felnőtteket íróasztallal máshova tenni, mint gyerekeket elhelyezni. Ezért felhívnám a szíves figyelmet arra, hogy Polgármester Úr vizsgáltassa meg akár a Vezető Asszony, akár a Szociális Osztállyal a Csokonai bölcsőde melletti anyatejgyűjtő és védőnői hálózat létesítményét, amely most jelen pillanatban egy paravánfallal van csak elválasztva a bölcsődétől, tehát magyarul annak a falkibontásával azonnal funkcióját lehetne átadni, … a régi Attila Bölcsőde, amelyből most a Szivárvány Központ közgyűlési döntés alapján hamarosan úgy is elköltözik, … egy részéből, annak a működtetését is, azt gondolom, hogy könnyedén meg lehetne oldani. És mindezt azért mondtam el, és azért teszem ennél a napirendi pontnál, mert hát hála Isten ezzel a bizottságnak foglalkozni kellett. Nem beszélve még egy nagyon fontos dologról. Bölcsődéinknél 2008. február 25-ig van ideiglenes működési engedély, ami … létszámára vonatkozik, hanem arra, hogy jelen pillanatban is megfelelő gondozónői létszám hiányával kell működtetni a bölcsődéket. Tudom, hogy minden pénz pénz, de valójában azokról beszélünk, akik számunkra fontosak, akikből lesznek majd a tanulóink, felnőttjeink a városban. Azt gondolom, a megbecsülésük épp olyan fontos, mint a kiemelt feladatú óvodáktól oktatási intézményekig.

Polai József: Egyetértve képviselőtársam, Gábor felszólalásával, zömében, annyit szeretnék hozzátenni, hogy én azért nem látom azt, hogy olyan nagyon sok gyermek születne – bár így lenne. De mégis, ennek ellenére tényleg az a helyzet bölcsődei vonatkozásban, hogy várólistán vannak a gyerekek és ezt a szakmai vezető is kijelentette. Gyakorlatilag ugyanezt hallottam szülők részéről is, nem tudják a gyerekeiket felvetetni a bölcsődébe. Tehát valóban kell megoldást találni erre a dologra. Szeretném itt kihasználni azzal a gondolattal elmondva, Kiskanizsán nem olyan régen többen érdeklődtek, hogy a Máltai Szeretetszolgálatnak vajon létrejön-e ez a kezdeményezése ilyen értelemben, mert azt mondták, hogy amennyiben igen, ha olyan színvonalú bölcsőde indul meg ott, akkor fogják oda hozni a gyerekeket, be fogják íratni. Tehát úgy nézem, hogy igény valóban van rá. Valamit rosszul csináltak a korábbi években a közgyűlés munkálatai során, merthogy a férőhelyek száma ezek szerint kevesebbé lett, és nem tudták a gyerekeket felvenni kellő számban.

Dr. Csákai Iván: Amiket így elmondtunk, bizottságunk határozati javaslatot is mellékelt mellé. A bölcsődénél annyit, felkéri a polgármestert, hogy felmérést követően vizsgálja meg a csoportbővítés személyi és tárgyi feltételeit az Egyesített Bölcsőde intézményében. Ezt a vezetőnőtől kértük, tehát ez folyamatban van. Felkéri a polgármestert – a b. pontban – a Családsegítő és Gyermekjóléti Központban a családgondozók önálló irodai elhelyezésének javítása érdekében a Csellengők Közösségi Házában irodahelyiség kialakításának lehetőségét, költségeit vizsgálja meg, és az irodahelyiség kialakításáról tájékoztassa a közgyűlést. Ebben a Polgármester Úrral beszéltünk inkább azt, hogy az egész Családsegítő Központ esetleg máshova költözne, úgy az akadálymentesítés is meglenne. A c. pontban felkéri a polgármestert, hogy az Egyesített Szociális Intézményben a demens ellátottakat gondozó részleg kialakításának lehetőségeit vizsgálja meg, és az erre vonatkozó megvalósítási ütemtervet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2008-2012 évre szóló szociális szolgáltatástervezési koncepciójában szerepeltesse.

Marton István: Több hozzászóló nem lévén, ezért kötelességem a szavaztatás. Én, amiket Elnök Úr, a bizottság megállapított, ezt el tudom fogadni, tehát a két határozati javaslati pont után majd ezekről is szavaztatok. Határozati javaslat, hogy a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézmények 2006. évi - törvényességi és szakmai - fenntartói ellenőrzéséről készült beszámolót elfogadja. Majd felkéri a polgármestert, hogy az Egyesített Bölcsőde tagintézményei határozatlan időre szóló működésének engedélyezése érdekében a szükséges személyi feltételek biztosításáról gondoskodjon. És végül, amiket a bizottsági Elnök úr felolvasott – ezt még egyszer nem mondanám el, aki ezzel egyetért, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 26 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

23. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított, illetve delegáltjai által képviselt alapítványok működéséről (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Halász Gyula: Szeretném megkérdezni, hogy itt az előlapon van az, hogy tárgyalja, és ott van egy gondolatjel, hogy melyik bizottságok tárgyalták ezt az előterjesztést? Ugye tekintve, hogy van környezetvédelmi alapítvány, és egyéb más alapítványok, az a kérdésem, hogy ki tárgyalta ezt egyáltalán bizottsági szinten? Például oktatási és hát nyilvánvalóan költségvetést érintő, mert hát költségvetése mindegyiknek van, úgyhogy ez lenne a rövid kérdésem.

Marton István: Halász Úr! Ön négy évig már ült az előző testületben is. Ha a tárgyalja szó alatt ki van húzva, az értelemszerűen azt jelenti, hogy egyik sem tárgyalta ezt a hat alapítványt, hála Isten. Ez az alapítványoknak a beszámolója, mindenki elolvasta, aztán lelkiismerete szerint szavaz igennel vagy nemmel. Ha ezt végigtárgyalták szakbizottságok, akkor szerintem mindegyik bizottságnak külön ezért kellett volna egy napot teljesen értelmetlenül ráköltenie.

Cserti Tibor: Nem véletlenül eredetileg nem akartam hozzászólni, de most, miután Halász képviselőtársam hozzászólása egy picit kinyitotta a bicskát a zsebemben, engedjenek meg két öreg mondatot hadd mondjak. Egy – alapítóként az önkormányzat tényleg részt vett kisebb-nagyobb hányadokban ezeknek az alapítványoknak, közcélú alapítványoknak a létrehozásában. Az alapítványok nem beszámolnak a Tisztelt Közgyűlésnek, tájékoztatják a közgyűlést az alapítvány munkájáról. Örömmel tettünk ennek eleget. Én magam is a Vivere Alapítvány nevében. A tájékoztatók meggyőztek arról, hogy mindegyik alapítvány kivétel nélkül összességében tisztességes munkát végez, az alapfeladatának megfelelően. Én úgy gondolom, hogy ha hozzászólt volna valaki, akkor nem azt sérelmezi, hogy nem tárgyalták meg a bizottságok, hanem minimum azt mondja, hogy köszönjük szépen a köz érdekében végzett önzetlen közcélú munkát az alapítványi kuratórium tagjainak. Harmadszorra pedig én úgy gondolom, hogy az önkormányzat, miután a ciklusváltás kapcsán az alapítványok tagjai közé ugye tagcserét hajtott végre, kutya kötelessége az új tagoknak megismerkedni a munkával – gondolom, ez egy félév múlva, egy múlva kerül előtérbe ennek a tapasztalatai, és ennek kapcsán mérhetővé válik, hogy bizony mindegyik alapítvány rászorul az önkormányzat támogatására a továbbiakban is. De hogyha nem ad egy árva kanyi vasat sem, ez nem csak pénzügyi kérdés, hanem vannak az önkormányzatnak olyan eszközei, amivel ráutaló módon, közvetve is tud segíteni. A mi alapítványunk, a Vivere Alapítvány működése tekintetében ilyen a közös munkával létrehozott Vívócsarnoknak az üzemeltetése. Az önkormányzat példát mutatott e téren az alapítvány nevében, illetve az alapítvány mögött állók nevében, akikért szól a mutatvány. Én a magam részéről ezt meg is köszönöm, és a többi alapítvány kuratóriumának is jó munkát kívánok.

Marton István: A mondanivalójának az első felével maradéktalanul egyetértek, a többivel is több-kevésbé.

Halász Gyula: Én azért nem köszöntem meg az alapítványok működését, mert úgy gondolom, hogy ezt a városnak első emberének kellene megtenni. Egyébként én is több ilyen alapítványban dolgozom, és furcsa lett volna, hogy ha esetleg saját munkámat is megköszönöm, úgyhogy mélyen egyetértek Cserti Tibor álláspontjával, meg kell köszönni ezeknek az alapítványoknak a működését. Másrészt pedig úgy gondolom, mint ahogy az előzőekben is már jeleztem, hogy közpénzekről van szó, az önkormányzat támogatja ezeket az alapítványokat, jól teszi, a jövőben is tegye meg, de én azt gondolom, hogy azért minimum az adott szakbizottságoknak ezt a témát tárgyalni kellett volna.

Marton István: Halász Úr! Én nem akarok Önnel vitatkozni, de értse már meg, hogy nem kellett tárgyalniuk, de itt a szakbizottsági elnököket felkérhetném, hogy nyilatkozzanak, de nem akarom feleslegesen az időt lopni. De az egyik bizottsági elnök szólásra jelentkezett.

Balogh László: A Zala Megyei Közoktatási Közalapítványra szeretném itt is felhívni a figyelmet. Kis befizetéssel jóval többet kapunk vissza. 1 millió Ft-tal támogatjuk ezt az alapítványt, ez 50 valahány millió, 51 néhány millió Ft-os összköltségvetésű nagy alapítvány lesz, amelyből Kanizsa számára bizonyos, hogy jó pár millió fog visszajönni. Jó is lenne, ha minél többen pályáznának az értelmes közalapítványi célokra. Egyetlenegy megjegyzés miatt álltam elő most ezzel a néhány mondattal, hogy ugye volt egyféle változtatás nem is olyan régen – jelzem, hogy a Zala Megyei Közoktatási Közalapítványnál a változtatás még nem lett átvezetve, tehát a hivatal részéről még nem tudnak róla Zalaegerszegen. Én ezt a folyamatot szeretném megerősíteni, nem önös szándékból.

Marton István: Mivel nincs több hozzászóló, a vitát lezárom, és kérem, hogy szavazzunk. Értelemszerűen ugye szakbizottságaink nem tárgyalták, ez elhangzott, én azt hiszem, hogy mindenki legjobb meggyőződése szerint olyan gombot nyom, amilyet akar. 1. pont a határozati javaslatból – a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közbiztonságáért és Közlekedésbiztonságáért Alapítvány működéséről szóló beszámolót elfogadja.

 

A közgyűlés 22 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 2. – a Vivere Alapítvány működéséről szóló beszámolót elfogadja. Ez a vívó alapítvány, mint ahogy Cserti úr is említette.

 

A közgyűlés 21 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 3. – Hely a Világban Alapítvány működéséről szóló beszámolót elfogadja.

 

A közgyűlés 19 igen, 2 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 4. – a Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány működéséről szóló beszámolót elfogadja.

 

A közgyűlés 23 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 5. – Nagykanizsa Város Környezetvédelméért Alapítvány működéséről szóló beszámolót elfogadja.

 

A közgyűlés 18 igen, 1 nem és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 6. – a Floreat Kanizsa Alapítvány működéséről szóló beszámolót elfogadja.

 

A közgyűlés 19 igen és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

24. Tájékoztató az Ipari Parkban történő ingatlanértékesítésekről, valamint az adásvételi szerződésekben szereplő kötelezettségek megvalósulásáról (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság határozatát szeretném a Tisztelt Közgyűléssel ismertetni, amit az 51/2007. szám alatt között meg a tegnapi ülésén. Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az Ipari Parkban történő ingatlanértékesítésekről, valamint az adásvételi szerződésekben szereplő kötelezettségek megvalósulásáról szóló tájékoztató kapcsán javasolja a közgyűlésnek, hogy külsős jogi és könyvvizsgáló irodát bízzon meg azzal, hogy a Régió Ipari Park Kft. adatbázisa, így a megkötött szerződések, szerződésmódosítások, fajlagos árak, kötelezettségvállalások, ingatlan-nyilvántartási eljárások alapján készíttessen objektív szakvélemény az önkormányzat számára, valamint javasolja, hogy a közgyűlés kérje fel a Nagykanizsai Régió Ipari Park Kft. és a Nagykanizsai Gazdaságfejlesztő Kht. felügyelő bizottságai vezetőit és tagjait, hogy időszakonként, negyedévente megkötött szerződésekben foglaltak megvalósulását tekintsék át. Tettük ezt azért, mert szeretnénk felhívni a felügyelő bizottságoknak a szerepét és a fontosságát és a törvényben előírt felelősségi körét, illetve a szerepüket abban, hogy milyen feladatra is hivatottak, és mely vagyonukkal miért vállaltak felelősséget. Jól szemlélteti jelen előterjesztés is.

Marton István: Egyetértek a bizottság álláspontjával, tehát erről mindenképpen majd szavaztatunk.

Tóth László: A Pénzügyi Bizottság 6 egyhangú igen szavazattal az alábbi 31/2007. számú határozatot hozta. 1. pontban javasolja a revizori vizsgálat elvégzését az Ipari Parkban történő ingatlanértékesítésekről, valamint az adásvételi szerződésekben szereplő kötelezettségek megvalósulásáról a következő szempontokra kiterjedően: a beépítési kötelezettség teljesítése, a vételi opciós jogok bejegyzése és a pénzügyi teljesítés vizsgálata. 2.: javasolja a közgyűlésnek, kérje fel a polgármestert, hogy dolgoztassa ki és terjessze a közgyűlés elé a szerződésekben nem nevesített eredmények, illetve kedvezmények számszakilag és bizonylatokkal megalapozott szerződésenkénti, helyrajzi számok szerint nevesített kimutatását az előterjesztés 1. számú melléklete alapján azon adásvételi szerződések, valamint azok esetleges módosításai figyelembevételével, amelyeknél a fajlagos ár nem egyezik meg a közgyűlés által jóváhagyott fajlagos árral. Azon szerződéseknél, amelyeknél felépítményes ingatlan is tárgya az adásvételnek, úgy az értékbecslések bizonylatait is terjessze be. Határidő az 1. pontnál 2007. május 31., 2. pontnál 2007. március 29. Felelős az 1. pontnál Dr. Kelemen Marcell jegyző, a 2. pontnál Marton István polgármester, és operatív felelős mind a két esetben Gőcze Gyula ügyvezető.

Marton István: Elnök Úr! Amit mondott, én azzal tökéletesen egyetértek egy pont kivételével. Én nem szűkíteném le, hogy a revizorok vizsgálják meg, hanem a hivatal vizsgálja meg, de a felelős és a határidő …

Tóth László: Jó.

Marton István: …. tökéletesen jó. Ez tulajdonképpen azt jelenti az én olvasatomban, hogy úgy belső, mint külső vizsgálatnak lennie kell. A tisztesség is megkívánja a négy évnek a lezárását ilyen formában kivizsgálni, és hát majd meglátjuk, hogy mit tudunk ütköztetni a belső és külső vizsgálat eredményeként.

Papp Nándor: Nagy elmék, ha találkoznak, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság szó szerint ugyanazt hozta határozatában, mint a Pénzügyi Bizottság, csak most azt nem tudom, hogy melyik volt előbb, de nem is érdekes. 8 igen szavazattal tökéletesen ugyanazt a határozatot hoztuk határidők nélkül, mert a határidőkkel mi nem foglalkoztunk, meg felelősökkel.

Röst János: Egy időpont módosítást szeretnék előadni, az pedig, hogy a vizsgálat tárgya, az 2002. január 1-jétől történjen, hiszen 5 évre lehet pénzügyileg vizsgálni bármit, tehát ne 2002. mondjuk október vagy november, tehát 2002. január 1-jétől. Ez lenne a kérésem. A másik, hogy itt a régebbi képviselők talán többen emlékeznek arra, hogy az Ipari Park értékesítésénél volt közgyűlési döntés, ahol keretösszegek és keretszámok lettek meghatározva, és az alapján lettek a fajlagos árak képezve. Tehát, amik itt szerepelnek, hogy a szerződésben nem szereplő kedvezmények, azok egy közgyűlési döntésnek volt egy alapja, és onnan lett ez visszaszámolva. Ennek egy része polgármesteri hatáskör volt, egy része pedig közgyűlési döntést igényelt. Én úgy gondolom, hogy ha ezt valaki akarja vizsgálni, nyugodtan, semmi probléma ezzel nincsen, majd meglátjuk.

Marton István: Hát, majd kivizsgálják, ezt kell megnézni.

Böröcz Zoltán: Én most úgy látom, hogy három bizottság megállapította, hogy valamiféle vizsgálatnak itt valóban lenni kell, hisz maga ez az elénk terjesztett kimutatásból is látszik, hogy hiányosságok bőven vannak ezen a területen. Én egyetértek mindkettővel. Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság és a Pénzügyi Bizottság, illetve Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság véleménye közötti két lényeges különbség van. Az egyik az, hogy Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság azt javasolja, hogy feltétlen külső szakértő bevonásával, ugye könyvvizsgálóval és jogi szakértőkkel értelemszerűen, a másik két bizottság azt mondja, hogy ezt a vizsgálatot a hivatal elvégezheti. Én magam részéről, amennyiben a hivatal vezetője, Jegyző Úr úgy nyilatkozik, hogy a hivatal meg tudja ezt tenni, akkor én ezt elfogadom, revidiálom az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságon tett álláspontomat, tehát megteheti nyilván a hivatal is. Viszont, amire felhívnám a figyelmet, hogy az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság javaslata egy gondolattal ennél több. Nevezetesen azzal, hogy a jövőre vonatkozóan a hiányosságok megismétlésének a megelőzése érdekében a felügyelő bizottság felelősségét előtérbe helyezi, és a Gt. által meghatározott módon akár a felügyelő bizottságot alkotó személyeknek az anyagi felelősségét is felveti. Azt gondolom, hogy elfogadható számomra gyakorlatilag a Pénzügyi Bizottság javaslata, de csak azzal a kiegészítéssel, amit az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság e tárgyban tett.

Dr. Kolonics Bálint: Képviselőként a következő meglátásom van. Amit Böröcz úr elmondott, részben el tudom fogadni, de tulajdonképpen én a magam részéről azért jutottam erre a meggyőződésre a bizottsági ülésen, mert a kezünkbe kaptuk ezt az előterjesztést, aminek, az a napirendnek a címe, hogy tájékoztató, és ugye az volt benn a határozati javaslat, hogy a tájékoztatót a közgyűlés elfogadja. Én akkor elgondolkodtam rajt, hogy tulajdonképpen lesz-e értelme ennek a munkának, hogy a kezünkbe kerül egy anyag. Én azt gondolom, hogy ez tájékoztató akkor lett volna, ha már a szakbizottsági ülésen részletes adatokat tartalmaz részletesebben ez az előterjesztés, a feltett kérdésekre ott választ tudunk kapni, akkor azt tudnám mondani, hogy egy tájékoztatót el tudok fogadni. Ez az anyag egyelőre egy alapprobléma feltárást tartalmaz, ami nyomán tovább kell lépni. És nekem határozott szándékom az, hogy lépjünk túl a múlton, és végre lépjünk előre, és legyenek következmények, mert következmények nélkül nem fog tudni működni az önkormányzat, ha nem mutat példát, és nem vonja le a következtetéseket, és adott esetben az ilyen szabálytalanságokat kellőképpen nem tárja fel és a szükséges lépéseket nem teszi meg. Én azért bátorkodtam javasolni azt, hogy külsőst bízzunk meg, mivel nem kaptam választ a feltett kérdésre. Amennyiben Jegyző Úr azt nyilatkozza itt a közgyűlés előtt, hogy képes arra, hogy lekoordináljon egy ilyen vizsgálatot, és valóban az olyan részletekbe menően és minden egyes problémát feltárva és utána minden kérdésre választ adva kerül elénk az anyag, akkor ám legyen, rendben van, de olyan érzésem volt, hogy nem a hivatalon belül történt ez, a gazdasági társaságnál történt, a hivatalon belül nem tudtak erről, a gazdasági társaságnál tudtak volna erről, és tudtak volna választ adni. Tehát egy kicsit itt információhiánnyal küszködtünk, és nem szeretném, hogy ez lenne esetleg az oka annak, hogy úgy telik majd el ez a határidő, hogy nem kellő anyag fog a kezünkbe kerülni. Amennyiben így van, akkor legyen, de a határozati javaslatnak a 2. pontját én tartom, tehát a felügyelő bizottságok szerepének a fontosságának a súlyát, azt hangsúlyozza ki a közgyűlés mindenféleképpen.

Dr. Kelemen Marcell: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság valóban azon törte a fejét, vagy azon gondolkodott, hogy ezeket az ingatlanértékesítéseket kinek kellene megvizsgálni. Ugye Tóth képviselő úr azt javasolta, hogy a revizorok vizsgálják meg. A revizorok azért nem tudják megvizsgálni, mert a revizorok csak költségvetési szervnél járhatnak el. Erre való tekintettel egy gazdasági társaságot nem vizsgálhat a Polgármesteri Hivatalnak a revizori csoportja, vagy a revizori kollegák. Polgármester Úrnak ezért azt javasoltam, nyilvánvaló két lehetőség van, a közgyűlés, mint a gazdasági társaság tulajdonosa úgy dönt, hogy megbíz egy külső szervet ezzel a vizsgálattal és kötelezi az éppen az ügyvezetői tisztséget betöltő Gőcze Gyulát, hogy bocsásson minden iratot rendelkezésre. Ez az egyik lehetőség, hogy ezt megteheti mondjuk, a Polgármesteri Hivatal, de csak úgy tudjuk megtenni, ha az Ügyvezető Úr valamennyi ingatlanértékesítéssel kapcsolatos iratot a rendelkezésünkre bocsát. Egyébként, mint hivatal, mi sem vizsgálhatjuk a gazdasági társaság működését, csak azon keresztül, hogy Önök, mint tulajdonosi közgyűlés a tulajdonos képviselőjét, a polgármestert ezzel a feladattal megbízzák, hogy nyilvánvaló, hogy a hivatal pedig ott áll a polgármester mögött, mint egy szakmai szervezet, aki ebben segítséget nyújt. Kérem, hogy ebben döntsenek Önök.

Marton István: A hozzászólásra jelentkezők elfogytak. Én, ahogy már említettem is, teljesen egyetértek az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság javaslatával is, tehát a felügyelő bizottságok is dolgozzanak, és külső szerv is vizsgálja, illetve a Pénzügyi Bizottság javaslatával, a Röst úr kiegészítésével, hogy akkor gyakorlatilag menjünk vissza a kezdetekhez és nézzük át az 5 évet, tehát 2002-től 2006. december 31-ig. Ami azután történt, azt, azt hiszem, azért sem kell vizsgálni, mert arra mindenki emlékszik, hiszen ami döntés született, az mind itt született a közgyűlésben. Egyébként azzal teljesen egyetértek, amit mond a Kolonics úr, hogy ez egy helyzetfeltáró vizsgálat, hogy igen, az elmúlt két évben ilyen szerződések köttettek, ami egy vizsgálatnak az alapja, illetve most úgy néz ki, hogy legalább kettőnek, ha nem inkább háromnak. Én felteszem szavazásra mind a kettőt, tehát az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságnak is a javaslatát, azt is támogatom, és támogatom a Pénzügyi Bizottság javaslatát a Röst úr féle 2002-es kiegészítésre, hogy akkor tényleg teljesen komplex képe legyen a városnak, és hát a testületnek is arról, hogy egyáltalán mi zajlott az Ipari Parkban. Aki egyetért – én nem kívánom, Kolonics úr is elmondta, Tóth úr is elmondta, a jegyzőkönyvnek ez megvan, én nem kívánom még egyszer felsorolni – azzal, amit az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság javasolt, az kérem, szavazza meg. Én támogatom ezt is.

 

A közgyűlés 23 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Aki egyetért a Pénzügyi Bizottság javaslatával, a határidő Röst úr által javasolt elfogadásával, a 2002. január 1-gyel, az kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Tehát el van rendelve mind a két vizsgálat. Az eredeti határozatot is megszavaztatom, hogy a tájékoztatót ezzel a céllal, hogy itt ugye tételesen kiegészítettük, aki el tudja, kérem, szavazza meg. Magyarul, mint a lefolytatandó vizsgálatok alapanyagát.

 

A közgyűlés 21 igen, 1 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

25. Tájékoztató az önkormányzat 2006. évi ingatlanértékesítéséről (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság a közgyűlésnek elfogadásra javasolja 8 igen egyöntetű szavazattal az előterjesztést.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság 7 igen szavazattal a 2006. évi ingatlanértékesítésről készített tájékoztatót egyhangúlag elfogadta.

Bizzer András: Röst képviselőtársam a Rozgonyi iskola felújításával kapcsolatban az előbb kierőszakolta azt, hogy kétszer is megköszönjük a dolgot, most viszont én szeretném arra kérni az előző városvezetésben résztvevő szocialista és szabaddemokrata képviselőtársaimat, hogy kérjenek bocsánatot. Kérjenek bocsánatot, ugyanis a 2006-os évben több mint 850 millió forintos vagyonfelélés történt és ennek ellenére, hogy 850 millió forintos vagyonfelélés történt, a város adóssága az egekbe emelkedett. Ez az ügy igazán megérdemelnél azt, hogy bocsánatot kérjenek a kanizsai emberektől.

Cserti Tibor: Én a magam részéről meg vagyok sértődve, én is tagja voltam az – mint a Városvédő Egyesület delegáltja – elmúlt ciklusban. Őszintén szólva mégsem tartom magamat hibásnak, és nem tartom ezt az eredményt lebecsülendőnek. Mindent a maga értékén kell kezelni, és engem irritál az ilyen jellegű hozzászólás még ilyen késői időszakban is. Nem hiszem, hogy használ a közös ügyek vitelének. Én azért szóltam hozzá egyébként ehhez a dologhoz - hogy a szakmánál maradjunk -, a Pénzügyi Bizottság ülésén is elmondtam, hogy tudomásul vesszük ezt a tájékoztatót - ahhoz, hogy elemezhető legyen még inkább, ahhoz egy csomó kiegészítő információt kellett volna még hozni. Minimum az, hogy a pénzügyi befolyásnak az üteme, hol adtunk kedvezményt, gyakorlatilag mekkora összeg folyt be belőle, milyen ütemben folyt stb., tehát ez hiányzik belőle. Ettől függetlenül a tájékoztatót tudomásul véve elfogadásra javaslom.

Dr. Fodor Csaba: Hát én a megszólítatás okán tisztelt közgyűlés. Hát fiatal barátunknak a korához írom, hogy fogalma nincs, miket beszél, de attól még bocsánatot kérek, azért, mert a közgyűlés, mondjuk akkoriban, vagy aki éppen eladta, a Nemzeti Autópálya Rt-nek adott el földeket, eladott valóban a Kanizsa Centrum Invest-nek földet ….. 60 millió forintot meghaladóan fönt a laktanyában, hogy ott beruházás épüljön, de sorolhatnám mindazokat a vállalkozásokat, akik a laktanyában élnek, dolgoznak, és hát, ha Ön úgy gondolja, hogy ez hiba volt, hogy ezeknek a vállalkozóknak mi lehetővé tettük, hogy a vállalkozásukat fejlesszék, bővítsék és netán munkahelyet teremtsenek ebben a városban, nem gondolom, hogy nekünk ettől aztán olyan bocsánatot kellene kérni. Én meg inkább azt gondolom, hogy szíveskedjen elolvasni az előterjesztéseket a jövőben. Egy kicsit megnyugodni, megpróbálni értelmezni. Ha nem sikerül, akkor az idősebbektől tanácsot kérni, hogy mit hogyan kell, aztán utána egy kicsit magába szállni, és akkor nem biztos, hogy szólni kell, mert az sem mindig buta, aki hallgat.

Cseresnyés Péter: Fel szeretném hívni Fodor képviselőtársamnak a figyelmét, hogy itt képviselőtársai ülnek és nem kedves fiatal barátai. A kötelező tiszteletet, azt gondolom még akkor is, ha azon a baloldalon ül, meg kellene adni mindenkinek. És hogyha szándékosan félre akar érteni valamit, természetesen Önnek szíve, joga, de nem azt mondta Bizzer képviselőtársunk, amit Ön ebből érteni akart, és el akar hitetni azokkal, akik most hallgatták Önt.

Marton István: Én ugyan nem kértem szót, de annyit adok magamnak, hogy itt arról szól a történet, hogy közel 1 milliárdnyi értékesítés történt, és közben a város adósága a csillagos égbe emelkedett ennek ellenére. Én legalábbis ezt így értelmezem.

Bizzer András: Én nem a vállalkozókról beszéltem és nem azt kifogásoltam, hogy a vállalkozóknak el lettek adva a területek, hanem egy összehasonlítást tettem, hogy annak ellenére, hogy 850 millió forintos értékesítés történt, ennek ellenére az adósság az egekbe emelkedett. És ez igenis, hogy hiba és baj, mert ennek a levét issza most is a városvezetés, és ezért nem tudunk kilábalni a mostani rossz helyzetből.

Polai József: Polgármester úr, én azt kérem, hogy szíveskedjen odahatni, hogy ha ezek között szerepel olyan tétel, amelyiknek még nem sikerült kifizettetni a kialkudott vételi árat, akkor azt tegyük meg, tetessük meg, a vállalkozó fizessen, vagy pedig vegyük tőle vissza. Én nem akarom most megnevezni, mert lehet, hogy már holnap fizet, előfordulhat, akkor ugye minden rendben van, de kérem szépen, akkor beszéljünk vele és tegye meg a kötelezettségét.

Röst János: Pár mondat Bizzer képviselőtársamnak. Én úgy gondolom, hogy Ön nem olvasta a könyvvizsgálói jelentést, amiben kifejtette azt, hogy mit jelent a vagyonértékesítés, illetve mit jelent a vagyonfelélés. A vagyonfelélés azt jelenti, hogy ha működési hitelt vesz fel az önkormányzat, amit Önök csinálnak. 2002-2006-ig az önkormányzat 880 millió működési hiányt vett fel, most Önök egyszerre 800 milliót. 2006. december 31-én a városnak a hitelállománya 2,6 milliárd volt. Ha levonom a 2002-ben átvett hiteleket, a 650 milliót, akkor azt jelenti, hogy az előző ciklusban az önkormányzat 1,9 milliárdot vett fel összesen hitelt. Önök ezt 1 év alatt produkálják. Ennyit a számokról.

Marton István: Röst úr, ez durva csúsztatás.

Röst János: Nem, ez az igazság.

Marton István: Ez azért durva csúsztatás, mert ott van az a másik jó másfél milliárdnyi elkötelezettség, ami elől nem tudunk kitérni. De talán ez nem a napirendnek a témája.

Röst János: Egy pillanatra én még folytatnám, hogyha nem zavarna meg többször Polgármester Úr.

Marton István: Nekem úgy tűnt, hogy befejezte.

Röst János: Hát persze, miután belevágott a szavamba, igen.

Marton István: Nem, abbahagyta és utána, bocsánat.

Röst János: Jó, akkor folytatnám. Tehát ennyit a számokról Bizzer képviselőtársamnak. A másik pedig az, hogy a vagyonértékesítést mire használtuk. Önnek mondok még egy számot, hogy megnyugtassam. 2006-ban 6,3 milliárd volt a felhalmozás célú kiadás. Ez azt jelenti ennyi vagyon képződött Nagykanizsán. Ezt jelenti Ön szerint a vagyonfelélés, meg szerintünk.

Marton István: Erre mondom azt, hogy papíron, amibe majd belerokkanunk.

Halász Gyula: Tisztelt Bizzer képviselőtársam! A vagyonfelélésben alapos öngólt rúgott. Hogyha megnézi a könyvvizsgálói jelentést és az előző beszámolókat, akkor tudja azt, hogy mennyivel gyarapodott a város vagyona. Ahol itt ülünk, ez is vagyongyarapodás. A Plakát Múzeum, a kórházi rekonstrukció, a Thúry Laktanya területén történt területek és azok beruházási, az Ipari Park, az utak, minden a város vagyonát gyarapítja, úgyhogy Ön tévedésben van kedves képviselőtársam. Amikor Önök az előző ciklus idején a munkahelyteremtést szorgalmazták, akkor ennél a napirendi pontnál, ahol Ön megemlítette a vagyonfelélést, hát pontosan a munkahelyteremtés feltételeinek a javítása érdekében adtunk el területeket ezeknek a vállalkozóknak azért, hogy a helyi vállalkozókat támogassuk azért, hogy munkahelyeket teremtsük. Úgyhogy énszerintem Önnek most a dolgok ismeretében, a tények ismeretében vissza kellene vonni ezt a felszólítását, és szerintem mélyedjen el az elmúlt négy év anyagaiban, és utána másképp fogja értékelni a dolgokat. Nem történt vagyonfelélés. Vagyongyarapodás történt.

Marton István: Képviselő úr az előző napirendi pontban arról döntött a testület nagyon nagy fölénnyel, hogy pontosan az eladások mikéntjét legalább három vizsgálattal akarja lezárni. Erről szól a történtet.

Bicsák Miklós: Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Közgyűlés! Kedves Bizzer András barátom, képviselőtársam, enged meg, fiam lehetnél öcsém, figyeljél ide, de ilyen hozzászólást, amit te csináltál, és sértesz sorozatba bennünket – negyedik ciklusban vagyok képviselő –, ilyen képviselővel még nem találkoztam. Megkérlek, ha politikai színezettel produkálsz, tegyél a városért társadalmi munkában annyit, mint én.

Marton István: Bicsák Úr! Rendre kell utasítanom, mert azért öcsém, fiam, meg ilyen beszéd, azért nem illik ehhez a testülethez még a késői órában sem.

Karádi Ferenc Gyula: Én büszke vagyok, hogy a sorainkban ilyen fiatal képviselő is található, ellentétben az Önök soraival, de ha lenne Önök között ilyen, akkor én csak tisztelettel tudnék vele beszélni, mint ahogy ezt Önök nem teszik meg. Fodor képviselőtársam cinikus, meg nem engedhető hangneme aztán végképp kiverhetné a biztosítékot, ha ezt én tettem volna meg bármelyikükkel szemben. Nem teszem meg, mert én magamat intelligensebbnek tartom. Az előterjesztésről szólva két hiányosságot látok bent. Az egyik az, hogy a négyzetméterárak hiányoznak. Az előző napirendi pontnál ez már kiderült, hogy a négyzetméterárak tájékoztató jellegűek lehetnek számunkra, hiszen fontos szerepük van. Itt az is hiányzik. Még valamit szeretnék kérni, ha egy ilyen előterjesztés elénk kerül, akkor a teljesítés valamilyen szinten legyen dokumentálva. Szó nincs arról, hogy ezekből a vételárakból mi folyt be a kasszába, és ha ez meglenne, akkor sokkal tisztább képet láttunk volna. A vagyonfelélésről azért még szeretném mondani Halász képviselőtársamnak, hogy számomra a mobilizálható vagyon hiánya az, ami inkább felvetődik, mert a vagyongyarapodás – a fejünk felett lévő épületre gondolok –, az valóban érzékelhető, de ez nem mobilizálható és ennek a felélése igenis gondot jelent.

Marton István: Még visszatérve az előző dolgokra, ugye tavaly májusban vizsgálta a Pénzügyi Bizottság, hogy hogyan állunk a vagyonunkkal, és soha nem látott mélyre zuhant az értékesíthető vagyontárgyaknak az összege. Ha jól emlékszem, és jól emlékszem, higgyék el nekem, 9,15 %-a lett a teljes vagyonunknak a mobilizálható. Na ennyit a vagyonnövekedésnek egy másik megközelítéséről.

Dr. Csákai Iván: Azért Halász képviselőtársamnak annyit – nem akartam ebben a vitában részt venni –, hogy azért az utak felújításával nem lennék büszke. Teleki út, Rózsa út, balesetveszélyes kátyúk a felújított helyen, szakszerűtlen, meggondolatlan pénzkiszórás az ablakon. Amiért én egyébként szót kértem, név nélkül a 3., 4., 5. tételek közül melyik az a tétel, amit azért kell annulálni, mert piaci alapon vissza kell vásárolni egy feltáró utat? Ez értékesítve lett. Melyik az a tétel? Kritika az értékesítésre csupán.

Marton István: Elnök úr, amit mondott az utakkal kapcsolatban, azt hiszem, hogy csak elfelejtettem megemlíteni, mert már többször volt róla szó ebben a teremben, hogy a jövő évi útfelbontásokat, azt már ne is kalkuláljuk bele az értéknövelésekbe. A másik az a félelmetes arrogancia, hogy nincs egészen egy éve, hogy valaki a törzsvagyonból ki sem vont utat megvette – természetesen törvénytelenül –, és már olyan ajánlatot tesz, hogy piaci áron hajlandó visszaadni. Ez nekem azt jelenti, hogy hát nem egészen piaci áron vásárolta meg nem egészen egy esztendővel ezelőtt. Ezek azért elképesztő dolgok. És hát ugye valaki eladta nekik. Hogy ki volt a valaki, azt a fantáziájukra bízom, de hát úgy gondolom, hogy a nézők is egyértelműen tudják.

Dr. Károlyi Attila: Lehiggadtak már a kedélyek, amik az imént gerjedtek a közgyűlésben. Megmondom őszintén, hogyha Bizzer képviselőtársam után közvetlenül szót kapok, én is indulatosabb lettem volna. Meg mondom őszintén kedves képviselőtársamnak, hogy nem voltam tagja az előző közgyűlésnek ugyan, de azért mindig figyelmeztetni kell és Önnek is figyelmezető éllel mondom, hogy ennek a frakciónak, a szocialista frakciónak három tagja volt az előző közgyűlésben, mind a három tagja itt ül most is, bizalmat kaptak mind a hárman a várostól, és a város érdekében dolgoznak és munkálkodnak. Cserti képviselőtársam megjegyzését annyiban osztom, hogy a város érdekében, a városért értelmes és okos határozatokat kell hozni, és ha tisztelt képviselőtársam is erre koncentrál, akkor ennek meglesz a gyümölcse, és a városunk felemelkedik és kijut ebből a szerencsételen helyzetből, amiben van.

Bene Csaba: Nagyon sajnálom, hogy ilyen hangulatúvá vált ez a vita, de ha a szemben lévő képviselőtársaimat hallgatom sokáig, akkor kezdem úgy érezni magam, mint 2002-2006 között a nagy sikerpropaganda idején, és meg lehet nézni, hogy a sikerpropagandával hova jutott az ország, illetve hova jutott Nagykanizsa is. Ehhez nem kell mást tenni, csak egy kicsit visszagondolni a 2006. október utáni időkre vagy ezen a közgyűlésen az előző napirendi pontra, hogy az előző napirendi pont kapcsán milyen vizsgálatokról döntöttünk azért, hogy tisztán lássunk. Visszatérve erre a napirendi pontra, azért én megismételném azt, hogy ami nagyon súlyos a részünkre, az egész közgyűlés részére, hogy az értékesíthető vagyon Nagykanizsán 10 % alá csökkent. Ezen azért érdemes elgondolkodni, még ha én sem értek annyira a számokhoz, de azért ez engem is megdöbbent. Érdemes azon is elgondolkodni – Csákai képviselőtársam megelőzött engem, mert pont ezt a három tételt írtam fel én is magamnak, a 3., 4., 5. –, hogy minden ilyen elénk kerülő anyagban találunk ilyen tételeket, ha az előttünk lévő napirendi pontnál nem az összes ilyen lesz. Kíváncsi leszek annak a jelentésnek a tartalmára majd, amelyik majd idekerül a közgyűlés elé. És én ezért erre is felhívnám a figyelmet a szemben lévő képviselőknél, és néha hallok olyan hangot, ahol ugye Károlyi képviselőtársam is azt mondta, hogy van aki része volt, van aki nem volt része és mindenki most azon van, hogy előbbre jusson a város. Mi is azon vagyunk, hogy előbbre jussunk, de bizonyos dolgokra vissza kell tekintetni, és meg kell nézni, és fel kell tárni a múltat is.

Marton István: Igen, a felelősség felvállalásával együtt.

Beznicza Miklós: A 3., 4., 5-ösből, ha ez előző napirendi ponthoz visszamegyünk, akkor 4., 5. az a bizonyos két sáros tétel, ahol közút került eladásra. Tehát a 3-assal nincs gond, csak a 4., 5. Nevet nem mondok, onnét meg lehet látni. Felmerült az a kérdés, hogy ezekkel a pénzekkel mi van. Szeretném Önöket tájékoztatni arról, ahogy az előterjesztésben is le van írva, hogy az előterjesztés időpontjába még nem zárt a számvitel, tehát nem tudunk adatokat adni, de ma szeretném Önökkel közölni, hogy a 29. tétel kivételével minden pénz befolyt. Ő kapott fizetési haladékot, de a fizetési haladék idejére használati díjat köteles fizetni az illető.

Marton István: Tehát ezt ugye úgy kell értelmezni a tényleges elköltése is a pénznek értelemszerűen megtörtént.

Tóth László: Egy előző napirendi pont keretében azt mondtam, hogy jó, ha néha az ember visszagondol a múltra, de ezt a végtelenségig azért nem lehet csinálni és én azért szavaztam úgy a Pénzügyi Bizottság ülésén és most is, hogy vizsgáljuk meg az elmúlt időszak történéseit, vonjuk le a megfelelő tanulságokat és zárjunk le egy időszakot. De most akkor azt mondom, Polgármester Úr ugye felhozta, hogy Ő, amíg a Pénzügyi Bizottság tagja volt, 9,15 %-ra esett vissza az értékesíthető vagyontárgyak aránya. No, kérem szépen, azt is lehet érteni, mert Polgármester Úr nagyon okosan azért csúsztatott, hogy úgy néz ki, mint hogyha ez a negyedik önkormányzat idejében történt volna. Hát akkor a történeti hűség kedvéért vizsgáljuk meg a következő közgyűlésre, ciklusonként, hogy milyen arányú “vagyonvesztés” történt az önkormányzat történetében. Csak a történelmi húség kedvéért mondom, hogy az első ciklusban FIDESZ volt többségben, a második ciklusban szocialista, illetve baloldal-SZDSZ többség volt, harmadik ciklusban FIDESZ-es többségű, jobboldali többség volt, volt két alpolgármester. Dehogyisnem, FIDESZ-es többségű jobboldali többség volt, teljes mindegy, hogy ki volt a polgármester.

Cseresnyés Péter: Pontosan kell fogalmazni.

Tóth László: Hát a kisgazdák. Hát nem volt többségben a FIDESZ?

Marton István: Uraim, ezt a vitát állítsuk le. Akkor, ha én belemegyek a részletekbe 16 évre visszamenően, akkor keresztvíz, az le fog hullani sokakról.

Tóth László: Én is végig szoktam hallgatni képviselőtársaim mondanivalóját, én is elvárom. Azért mondom, hogy akkor így vizsgáljuk megm ciklusonként milyen vagyonvesztés történt. Polgármester úrnak emlékezni kell, 2001-ben volt egy úgynevezett TORMA hadművelet, ami pontosan egy területértékesítéssel kapcsolatban állt fel egy ad hoc bizottság. Azért lett az a név így adva, hogy TORMA, mert Tóth, Röst, Marton úr, hogy akkor egy jobb oldali többségű ingatlanértékesítés dolgait vizsgáltak. Csak ez is hozzátartozik a történeti hűség kedvéért. A tények makacs dolgok, igaz!

Marton István: Én el tudom fogadni, amit Önt mond, sőt ez tényleg megér egy misét, hogy négyévenként hogyan alakult. Én azt mondtam, hogy 10 % alá az előző ciklusban csökkent, de azért a több csúsztatás mellett egy tárgyi tévedést mindenképpen ki kell, hogy hangsúlyozzak. Az első ciklusban az SZDSZ adta a polgármestert és Őneki volt a többsége, de a továbbiakba ne menjük bele. Gyakorlatilag az történt, amit az SZDSZ-nek az építészmaffiája akart. Erről én 1991-ben – az itt ülő öregebbek talán emlékeznek rá – a közgyűlésben tettem nagyon konkrét kitételeket. Sajnálatos módon, azóta sem pereltek be. Remélem, előbb-utóbb csak befognak. Tehát azt mondom, hogy én támogatom ezt, és a vizsgálatot, vegye úgy, hogy határozati javaslat kiegészítéseként elfogadom és elrendeljük, hogy a 1990-es induló vagyon és négyévenként, hogyan állt a vagyon és ezen belül hogyan állt a mobilizálható vagyon aránya. A csökkenés láthatatlanba mondom, hogy nagyon-nagyon szembetűnő. Illetve lehet, hogyha pont olyan évben mérünk, amikor például mondjuk a két 7-es közti területet vettük be, abban az egy évben még növekmény van, csak utána történik meg a csökkenés, mert ugye, amit egy közgyűlés megszerzett, azt három felélt.

Karádi Ferenc Gyula: Ha a helyi történelmi órának vége van, akkor kérném, hogy tegye fel szavazásra a napirendi pontot.

Marton István: Hát én úgy gondolom, hogy olyan képviselőtől elvben sem tagadhatom meg a szót, aki még egyszer sem szólt, mert az SZMSZ-ünk szerint ehhez mindenkinek joga van. Számomra is nagyon úgy tűnik, hogy egy kicsit elhúzódik, de hát más is kért ügyrendit. Bizzer úr a személyes megtámadtatás nem ügyrendi kérdés, legyen szíves kapcsolja ki a gépet.

Horváth István: Ha itt a mobilizálható vagyon idestova eltűnt, de Önök arról beszélnek, hogy vagyonfelhalmozás történt az elmúlt négy évben, csak a 2006-os évvel kapcsolatosan mondanék egy-két tételt. Címzett támogatás kórház “E”, “B” épület 420 millió, városi filmszínház rekonstrukció 413 millió, HSMK 310 millió, Plakát Ház állami támogatás 75 millió, PHARE támogatás 95 millió. Úgy gondolom, hogy ezt el kell mondani. Miről van szó? A város termelte ki?

Marton István: Uraim, a gyarapodás mindig kétélű, mert azért a múlt évi költségvetést összehasonlítva az ideivel, az ezekből az úgynevezett gyarapodásokból adódó többlet tartós működési költség, az ugye körülbelül 100 milliós nagyságrend, tehát ebbe a vitába most ne menjünk bele ennek a napirendnek a kapcsán.

Böröcz Zoltán: Valóban nem szóltam és szeretném lezárni, de Röst úr, látom, nyomja a gombot, nem tudom fogni ezzel sem lezárni a vitát, úgy nézem. Arra szeretném felhívni az Önök figyelmét, hogy rengeteg dolgot összekevernek, rossz fogalmakat használnak, és fogalmuk sincs legtöbbjüknek, hogy minek, mi a valóságtartalma. Használják ezt a mobilizálható vagyon, meg egyebek. Nem, ezt úgy hívják, hogy forgalomképes vagyontárgy, ennek van egy szakszava, és pontosan kifejezi azt, hogy forgalmazható, eladható stb. Használnak olyan kifejezéseket, főleg ebben a történelem órai dologban, ami valójában be sem azonosítható. Higgyék el, most úgy vagyunk, hogy elindultunk egy úton, egyébként ez az utat számunkra az előterjesztés kijelölte, tájékoztatott bennünket arról, hogy az elmúlt egy évben kötelezettségszerűen milyen vagyontárgyak kerültek értékesítésre, és négyzetméterárakról, meg a franc tudja, miféle vizsgálatokról beszélnek Önök. Mi elindultunk egy úton, képviselőtársunk Bizzer úr nem fog megsértődni, ha azt mondom az a hozzászólás a jövőben, és ez én is elkövethetem, de Önök majd figyelmeztetnek, amikor van egy út, és én nem azon indulok el, hanem a legelőn elkezdek valamerre menni, higgyék el nekem, ezt okozza. Az a hozzászólás ugyanis pont nem az útirányt jelölte meg. Mert, ha azt mondja Bizzer úr, hogy egy kicsit soknak tartom, kevesebből is meg kellett volna csinálni, azt mondta volna, hogy kevesebbet kellett volna működésre fordítani, többet felhalmozásra, egyébként nem beruházások, felhalmozás célú dolgokról van szó, beruházás mellett felújítás is, magyarul pénzügyi szempontból értéknövelő tevékenység, és ha ez összeadjuk, az lényegesen több, természetesen nemcsak ennél, többszöröse az itt feltüntetett értékesítésnél, hiszen hitellel, méghozzá kedvező hosszúlejáratú hitelből és egyébből is finanszírozott. Tehát amiket Önök így egymásnak most elmondogattak, az számomra értelmezhetetlen. Nem hiszek abban, hogy az elmúlt …egyetértek Tóth úrral, hogyha politikai vitáról lenne szó és nem itt ülnék, akkor nézzük meg ezeket a történelmi négy éves ciklusainknak az eredményeit, de azt gondolom Polgármester Úr, hogy az felelősen ide sem terjeszthető, mert ahogy Ön mondta, az áthúzódások miatt, a miatt, mert a döntés itt született, a pénz ott folyt be és ezer dolgot mondhatnék. Itt a képviselők zöme – egy: nem értené, kettő: magyarázatokat fűzne hozzá ennek ellenére, három: egy óriási kavalkád alakulna ki. Nem is javaslom. Azt javaslom inkább, hogy zárjuk le ezt a vitát.

Marton István: Köszönöm képviselő út, de ha már belekezdett a fogalmak szakszerű meghatározásába, akkor engedje meg, hogy én befejezzem, mert ugye három vagyonkategória van, a forgalomképes, ez amiről beszélünk, esetleg úgy, hogy mobilizálható, a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképtelen, amelyből csak úgy lehet forgalomképest csinálni, ha a testület kiemeli a forgalomképtelen vagyontárgyak köréből. Ez akkor is igaz, ha mondjuk 1 m²-ről van szó, mint ahogy éppen az egyik előző napirendnél 200 valahány négyzetméterről volt szó. Tehát bármilyen kicsi, ezt akkor sem teheti meg soha senki addig, amíg a testület ezt nem emelte ki a forgalomképtelen vagyontárgyak köréből.

Tóth Nándor: Szeretnék csatlakozni Karádi képviselőtársam által az előbb elmondottakhoz, kérném, hogy szavaztassa meg a közgyűléssel, zárjuk le vitát, lépjünk tovább. Sok részigazság elhangzott. Elég parttalan vita folyik most már - úgy ítélem meg - közel egy órája.

Marton István: Az a javaslat, hogy zárjuk le. Miután olyan nincs, aki legalább egyszer ne kapott volna szót, bár hát itt Bizzer úr mondja, hogy személyes megtámadtatás volt, neki még megadom.

Bizzer András: Velem kapcsolatos hozzászólások miatt mindenképpen szólnom kellett még. Tisztelt szocialista és szabaddemokrata képviselőtársaim, tudom én azt, hogy fáj az igazság, ha kimondják, de ettől függetlenül én még ki fogom mondani mindig az igazságot. Elvárok egy alapvető tiszteletet is, ugyanis október 1-jén 492 ember közvetlen támogatását kaptam meg. és ez által a 4. számú választókerület önkormányzati képviselője lettem. 2005 embert képviselek itt a közgyűlésben. Mivel FIDESZ-es önkormányzati képviselő vagyok, kötelességem a jobboldali választópolgárok véleményét is elmondani itt a közgyűlésen és képviselni őket.

Marton István: Akkor most Tóth Nándor képviselő javaslatára lezárom a vitát, bár látok még jelentkezőket. Szavazzunk arról, hogy zárjuk-e le a vitát, hogy teljesen korrekt legyen a dolog. Javaslom, hogy zárjuk le. Én nem gondoltam, hogy ez a jelentőségében korlátozottabb napirend már az előzőhöz képest ekkora indulatokat kavar. Úgy látszik, hogy ébredési fázisban vannak vagy lelkesedési fázisban a képviselő urak. Akkor az igent kérem, aki le akarja zárni a vitát, az nyomja meg.

 

A közgyűlés 17 igen, 6 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Kérem, hogy, aki egyetért velem, az a határozati javaslatot, ami az elmúlt évben történt ingatlanértékesítésekről készített tájékoztató elfogadását javasolja, szavazza meg.

 

A közgyűlés 24 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

 

26. Tájékoztató a Nagykanizsa, Csónakázó-tó környéki szőlőhegyi területek fejleszthetőségi tanulmányáról (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Röst János: Ez szintén egy olyan napirend, amelyik nincs aláírva az előterjesztés, úgyhogy én úgy gondolom, nem egy olyan nagy probléma egy szignót rátenni, tehát ezt most vagy túljátszották a polgármester éberségét, vagy pedig erről nem lehet tárgyalni, mert az előterjesztésnek része az aláírás. Egy mondattal vég visszautalva az előzőekre, én úgy gondolom, hogy ha már elkalandoztunk Etelközig, akkor én nagyon várom már, hogy a Polgármester Úr hibázzon, ugyanis akkor azt jelentené, hogy dolgozna.

Marton István: A dolog nem egészen úgy néz ki, ahogy mondta. Nem az éberségemet játszották ki, hanem nem hozták be hozzám aláírásra, illetve, amikor aláírhattam volna, akkor nem tartózkodtam a helyemen és azért, hogy idekerüljön, azért történt, de ez kétségtelen, hogy komoly formai hiba. Egyébként vállalom, mintha aláírtam volna.

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság megtárgyalta a napirendi pontot és a Csónakázó-tó környéki szőlőhegyi területek fejleszthetőségéről készült tanulmányt, azt a fennálló problémák kezelési szempontjából megfelelőnek tartja, és kéri Polgármester Urat, hogy a jövőben az ezekkel a területekkel kapcsolatos fejlesztési és területrendezési vonatkozású intézkedésnél ez az ajánlás legyen figyelembe véve. Mindenképpen nagy óvatosságot igényel ennek a témának a kezelése, mert hát ez belterület vonása, ….terület, ez beláthatatlan következménnyel jár, hogy ki fizeti a révészt - leginkább ez a kérdés. Magánemberként ez a véleményem, tehát itt nagyon óvatosan kell a továbbiakban eljárni. Az még felmerült, hogy ezt a tanulmányt ki és mikor rendelte meg és hogyan. Nagyjából a Főépítész Úr megválaszolta, igazából ez nem volt olyan megnyugtató válasz.

Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, hogy előbb-utóbb foglalkozni kell komolyan azzal a helyzettel, hogy ezeken a szőlőhegyeken egyre többen laknak állandó lakosként, tehát azt hiszem, hogy egy kicsit szigorítani kellene a határozati javaslatot, vagy legalábbis kiegészíteni, és valami határidőt tűzni. Nem szeretem egy határozati javaslatban, ha a közgyűlés utasítja a polgármestert és jobb szeretném, ha az lenne itt, hogy felkérjük a polgármestert és folytatnám ezt a gondolatot, kérjük fel arra is a Polgármester Urat, hogy mondjuk április végéig vagy május végéig, teljesen mindegy, nem olyan sürgős az ügy, de alaposan vizsgáljuk meg, hogy van-e megoldási lehetőség arra és milyen vonzata lenne, költségvonzata és egyéb okirati vonzata annak, hogy ezeken a szőlőhegyeken lépcsőzetesen belterületbe tudnák vonni területeket vagy van-e megoldás arra, hogy a jelenlegi szabályozás szerint, ami 3 %-os beépíthetőséget tesz lehetővé, hogy ezt egy kicsit feloldjuk, vagy ezen módosítsunk. Nem sok esély van rá – ezt bizottsági ülésen is szóvá tettem, beszéltünk is róla –, de próbáljuk meg, tegyük meg, mert azt gondolom, hogy sok embernek tudnánk segíteni ebben, ha legalább a beépítés %-ot tudnák megnövelni, megváltoztatni, arról nem is beszélve, hogy ha el tudnák azt dönteni, hogy milyen időütemben és milyen térmértékben, de belterületbe vonást is elkezdhetne az önkormányzat.

Marton István: Én elfogadom azt is, hogy az akusztikája sokkal szebb a felkérésnek, mint az utasításnak, meg amit mondott azokat is. Egy május 31-i határidő számomra elfogadható úgy, hogy ezt tekintse úgy, hogy a határozati javaslatot az Ön által javasolt kiegészítéssel szándékozom megszavaztatni.

Papp Nándor: Most jelen pillanatban az a helyzet, hogy mezőgazdasági területté van minősítve, akkor 3 % ….a beépítettség, mert ezt egy magasabb rendű jogszabály, az OTÉK szabályozza.

Röst János: Arra kérném Polgármester Urat, hogy Zalaegerszeg városvezetéssel vegye fel a kapcsolatot. Ott történt hasonló eset, hogy a zártkerti részből belterületbe vonást eszközölt a testület. Elég sok problémával találta magát szemben. Arra kérem, hogy szakmailag konzultáljanak, mert lehet belőle tanulni.

Marton István: Ezt az instrukciót is megfogadjuk. Több hozzászólót nem látok, ezért Fodor úrnak a javaslatával kiegészítem a határozati javaslatot. Röst úr, amit mondott, azt pedig megszívleljük és felvesszük a Főépítész Úrral a kapcsolatot Zalaegerszeggel. Aki egyetért ezzel így, az kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 25 igen és 1 nem szavazattal a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

 

 

 

27. Közterület elnevezések (írásban)

Előterjesztő: Papp Nándor bizottsági elnök

 

Balogh László: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság egyhangúlag támogatja azt, hogy Kisfakoson legyen Orgona utca és Kólyahír utca, Kiskanizsán legyen Gördövényi utca, Palinban pedig legyen Lovarda utca. Csak egy ízlelgető mondat a Gördövényi utcával, azért legyen, mivel a Gördövényi árokra dűlőzik a közterület. Nekünk ezt tetszett.

Polai József: Azért is legyen ez Gördövényi utca, mert az ott jelenleg építkezők már néhányan, meg a telket vásárlók ezt kérték, ezt javasolták, amikor én velük beszéltem. Tehát én is ezért kérem azt, hogy legyen meg az Ő kérésük eredménye, a Gördövényi utcát kapja az elnevezés.

Bicsák Miklós: Mélységesen meg vagyok sértve. Hát a képviselő miért dolgozik a területen? Megkérdeztek engem? Azért dolgozunk, hogy a lakossággal egyeztessek, nemcsak éjfélkor kell a lakosságnak felhívni a képviselőt, ha csatorna, víz vagy egyéb természeti csapás van, ilyenkor is. Tavaly előtti is a területen lévő képviselők meg voltak kérdezve, Lakossággal egyeztetve javasolhattak, és közgyűlés és a megfelelő szakemberek eldönthették, hogy melyik a helyes elnevezés és azt hagyták jóvá. Most hirtelen nem is tudom, hogy hol van 4072-es? Az iskolánál, ahol lovakat tartanak? Felmerült bennem egy-két dolog, hogy a képviselő tudta nélkül itt partizánkodnak.

Marton István: Képviselő úr, amennyiben elolvasta volna az előterjesztést, akkor pontosan tudja, mert az elején van, hogy kiktől kértek javaslatokat. Képviselőtestületi tagoktól is kértek, hát nem tudom, lehet, hogy Önt véletlenül nem tudták elérni, de ez egyébként a térképen ott van, mindenki megnézheti a saját körzetére, hogy végül is mely javaslatok lettek előterjesztve. Én a magam részéről egyetértek az OKISB javaslataival, ami a határozati javaslatban tükröződik.

Dr. Károlyi Attila: Én Bicsák képviselőtársammal ellentétben örülni tudok Nagykanizsa bármely területén valamilyen szép utcanév elnevezés a közgyűlés határozatának megfelelően megtörténik ugyanúgy Palinban, mint Kiskanizsán. A kiskanizsaiak szempontjából külön örülök ennek a szép Gördövényi utca elnevezésnek egyrészt azért, mert ide dűlőzik ez az utca, ahogy Balogh elnök úr mondta. Annak is örülök, amit Polai képviselőtársam mondott. A Tisztelt Közgyűlést talán nem untatom egy pár szó erejéig. Hajgató Sándor, Kiskanizsa halhatatlan polgára, akinek a Polgári Olvasókört is köszönheti Kiskanizsa és Nagykanizsa városa, írt egy szép verset, az a címe, hogy Gördövény. Én ezt Önöknek nem olvasom fel, de azért szeretném elmondani, hogy ez a vers úgy végződik: “Még mai is ott gyászol a tó, eltűnt a vár, áll Gördövény” és itt megjegyzi alul, “kicsiny tó Kanizsa délnyugati határában”.

Marton István: Én is azt mondom, őrizzük meg a történelmi emlékeinket.

Karádi Ferenc Gyula: Bicsák képviselő úr, a palini lovarda elnevezés nekem nem szúr szemet, viszont az elv, amit megfogalmazott, kifejezetten szimpatikus, tehát én magam is úgy érzem, hogy helyes, kerülhetnék majd ilyen helyzetben, ha Miklósfáról lenne szó és ott egy utcát szeretnének elnevezni, igényelném, hogy kérdezzenek meg, ezért Önnel egyetértek és azt javaslom, hogyha Önnek a lovarda szó nem tetszik vagy nem tudta eddig megkérdezni azokat a lakosokat, akik ott személy szerint esetleg érintettek lennének, akkor javasolja, hogy ezt az egyetlen nevet most vegyük ki, és ha van más javaslata, akkor majd az OKISB bírálja el, és tegye fel újra az elnevezések közé.

Bicsák Miklós: Nem a lovarda ellen vagyok, falusi gyerek vagyok én, nem szégyellem és tehenek és lovak között nőttem fel, kérem szépen, 4 hold földünk volt. A származásomat vállalom, de azért illő lett volna, ha megkérdeznek. Polai úr kivételes, mert most a FIDESZ frakció van többségben, persze hogy felhívták. Engem a Balogh képviselő úr nem hívott fel. Meg vagyok rá teljesen sértődve.

Marton István: Bicsák úr, szerintem csúnya dolog, hogy Önt kihagyták, de a többit megkérdezték, és én ebben nem látok pártszínek szerinti elosztást.

Polai József: Meg kell, hogy mondjam, hogy én nem a frakciómtól kaptam erre felkérést, hanem a Városfejlesztési Osztályt kollégái mondták, hogy szeretnének erre tőlem véleményt kérni, kapni és így történt meg.

Marton István: Nem tudom, de nem emlékszem rá, hogy ebben mi volt az ügyrendi, viszont annak kifejezetten örülök, hogy a negyedórával ezelőtti hangulat átment kellemesen vidámba.

Papp Nándor: Csak fel szeretném hívni képviselőtársaim figyelmét, hogy a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság terjesztette elő és én voltam az aláírója az előterjesztésnek. Úgyhogy Balogh úr csak egyetértett vele. Bizottságunk meg a szakértőkkel értett egyet, hogy egyébként az a lovarda, ami ott az aljba megy és félkörívben megkerüli az általános iskolát és mögött ott valóban egy lovarda.

Marton István: A vitát lezárom. Több képviselőt nem látok szólásra jelentkezni. Aki el tudja fogadni Nagykanizsa-Kisfakosra az Orgona és a Gólyahír utcákat, Kiskanizsára a Gördövényi utcát, Palinra pedig a Lovarda utcát, az kérem, hogy szavazza meg, hogy ezen nevekkel jelöljük a fenti területeket, és aki ezzel egyetért, hogy az új elnevezések nyilvántartásokba való elnevezéséről gondoskodjak, az kérem, hogy szavazza meg.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

 

28. Nagykanizsa 2007 évi viziközmű beruházási terve (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Kovács Antal elnök-vezérigazgató VÍZMŰ Zrt.

 

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság 8 egyhangú igennel a közgyűlésnek megtárgyalásra ajánlja az előterjesztést.

Dr. Fodor Csaba: Én szomorúan néztem ezt az előterjesztést és nem is igen értek vele egyet. Arról szól a történet, hogy nagyjából-egészéből ebben az évben egyes számítások szerint 190, más számok szerint 210 millió forint lesz az a bevétel, amit, ha tetszik, a város beszed s vízdíjakon keresztül a lakosságtól és ebből a 191 vagy 210 millió forintból, hát nagylelkűen 60 millió forintot hajlandó visszaforgatni a viziközmű vagyon fejlesztésére és 130 milliót, vagy ha tetszik, akkor 150 milliót pedig benyel a költségvetésében és az isten tudja mire fordítja, de nem arra a célra, ahonnan beszedi. Én azt hiszem, hogy ez nem egy helyes magatartás. Azt gondolom, hogy az az anyag, amit a Vízmű Rt. készített és itt van a képviselők előtt és láthatják, hogy mire kellene elkölteni ezeket a fejlesztési költségeket, ugye Ők is alábecsülték, a források és a fejlesztési költségek között itt is van egy plusz 15 millió forint, ami megmaradhatna az önkormányzatnak, mert ők 179 millió forintot javasolnak a viziközmű fejlesztésére fordítani tűzcsapok cseréjén keresztül, természetesen a vezetékek cseréjére, javítására, felújítására is, amire roppant nagy szükség lenne. Hát hiszen, ha valaki tudja ebben a városban, hogy mit kellene a viziközműn felújítani, hát az pont a Vízmű Rt., hiszen ők üzemeltetik és tartják karban az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló rendszereket. Na már most nem hiszem, hogy ugye az még egy szépségfolt az egészben, hogy a 60 millió forintból ugye 36 millió forint már lekötött, erre az évre tulajdonképpen 24 millió forint marad felhasználásra, itt most éppen 23 van a ….. és a tűzcsapok cseréjére 14 db. Mondom, közben meg eltűnik 100 valahány millió forint a nagyköltségvetésben. Én ezt nem tartom helyesnek. Nem tartom ezt egy jó útnak, azt gondolom, az önkormányzat akkor jár el felelősen, ha a saját tulajdonában álló közművekre fordítja azt a pénzt, amit egyébként meg pont a lakosságtól szed be többek között, mondjuk használati díj címén azért, hogy minél biztonságosabb és jobb minőségben tudjon szolgáltatni vizet, és jobban tudja ellátni a Vízmű Rt. a feladatokat. Én azt hiszem, hogy ezt át kellene gondolni Polgármester Úr, át kellene számolni és valami jobb és nagyobb számot tartalmazó előterjesztést visszahozni a közgyűlés elé. Megjegyzem, a tavalyi évben, azt hiszem talán 100 millió forintot is meghaladta az ilyen fejlesztésekre költött pénzeszköznagyság.

Röst János: Pár mondatot tennék én is hozzá a napirendi pont előterjesztéséhez. Ez pedig a 7., 8. sorszám alatt szerepel. A Csengery út, illetve a Magyar útnak a felújítása, e kettő összege 84 millió és ez a két utca az Állami Útkezelőnek a kezelésében van. Én azt javasolnám, hogy erre a kettő tételre június 30-i határnapot szabjunk meg, mert hogyha addig nem dől el, hogy az Állami Útkezelő ezt fel is tudja újítani, akkor ne az történjen, hogy ez a pénzösszeg bennmarad év végéig. Tehát azt kérném, hogy június 30-án legyen ennek egy felülvizsgálata, és amennyiben nem vállalja az Állami Útkezelő cég, hogy ezt a munkát elvégzi, akkor jelöljünk meg más célokat. A másik rész szintén ehhez kapcsolódik, hogy a Magyar utcai vezetékszakasznak a cseréjénél egyeztessenek az autópálya építőkkel, hiszen még abban az időszakban elég jelentős munkavégzés történik ott, és nagyon nagy a gépkocsiforgalom. Olyan időpontban végezzék ezt a munkát, ami ennek a munkarészét nem befolyásolja.

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság az előterjesztést 3 igen, 4 tartózkodás és 1 nem szavazattal nem támogatta.

Balogh László: Mint a 3. számú választókerület képviselője, szeretnék képbe hozni két olyan problémát, ami nincs bent a felsorolásban. Ezzel együtt mindaddig fogom mondani, amíg egyszer bele nem kerül. A Rozgonyi utca keleti felének déli oldala nincs csatornázva. Ez sokak számára ismerős probléma a XXI. század elején. A másik pedig a Vörösmarty utca, amelyben nagyon gyakoriak a csőtörések, ezért bizonyára előbb-utóbb jó lenne a vezetékcsere.

Cserti Tibor: Nemrég delegáltunk felügyelő bizottsága tagot az önkormányzat részéről. A két érdeket lehet ötvözni. Szerettem volna hallani a véleményét Gyalókai úrnak, hogy tudjak szavazni.

Tóth László: A Pénzügyi Bizottság 6 igen szavazattal támogatja az előterjesztést azzal a kitétellel, hogy kéri megvizsgálni, mi az oka a rendszeres csőtöréseknek, és ezt majd a későbbiek folyamán tárgyaljuk.

Marton István: Ezt én el tudom fogadni, mert ez tényleg izgalmas kérdés. Miután nincs több jelentkező, a vitát lezárom. Felolvasom a határozati javaslatot, illetve Fodor úrnak azt válaszolom, hogy amit feltett kérdésként, az gyakorlatilag ebben burkoltan nagyon szépen benne van, ha elolvasta ezt a határozati javaslat tervezetet, és Balogh úrnak én is csak azt tudom mondani, hogy szényen-gyalázat, de valóban a Rozgonyi utcának egy részén nincs csatorna a kanyar környékén, de ez a jövő évben induló 10 milliárdos fejlesztésben benne van, és akkor meg kell, hogy valósuljon. A határozati javaslat így szól: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a víziközmű beruházások, fejlesztések 2007. évi javaslatai közül az alábbiak végrehajtását hagyja jóvá. Tehát a Havária 18 millió, míg a tűzcsapok cseréje, 5 millió forint. A fejlesztéseket, előzetes kötelezettségvállalást követően, csak a költségvetésben biztosított előirányzat mértékéig, lehet végrehajtani. További fejlesztési feladatok csak az év közben képződő források figyelembevételével módosított előirányzat szerint indíthatók. Erre céloztam az előbb Fodor úrnak. A fejlesztési célkitűzések állásáról, az előirányzat módosítását lehetővé tevő források képződéséről az augusztusi közgyűlésen be kell számolni, illetőleg a célkitűzéseket megfelelően módosítani, bővíteni kell. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a feladatok végrehajtásához szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2007. augusztus 31., felelős jómagam. Aki egyetért vele, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 18 igen, 2 nem és 6 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

 

 

 

29. Polai József és Tóth Nándor képviselők önálló indítványa közúti közlekedési táblák cseréjére vonatkozóan (írásban)

    Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: A szakbizottságok, ahogy nézem itt az anyagot, támogatták az indítványt. Tehát a határozati javaslat úgy szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesterét, hogy Kiskanizsa városrész külső és belső határain, a lakott terület kezdetét, és lakott tarület végét jelző közúti közlekedési táblák, “Nagykanizsa-Kiskanizsa”, illetve “Nagykanizsa-Kiskanizsa (lakott terület vége)” feliratú közúti közlekedési táblákra cserélése érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. Aki egyetért ezzel, az kérem, szavazza meg. Támogatták a bizottságok. Szavazás nem volt róla, csak beszéd volt arról. Aki egyetért ezzel, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 25 igen és 1 nem szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

30. Papp Nándor képviselő önálló indítványa városi kertész, valamint városgondnok foglalkoztatására vonatkozóan (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Papp Nándor: A bizottsági ülésen meggyőztek és módosítottam a határozati javaslatot, hogy a Via Kanizsa Kht-nál legyen felvéve ez ember, és természetesen ebben az esetben a városgondnok és a kertész, az egy fogalom, az egy embert fog takarni, tehát gyakorlatilag így akkor nincs értelme, hogy ha az önkormányzatnál köztisztviselő foglalkoztatásra nem kerülne sor.

Marton István: Tehát akkor a határozati javaslatot Papp úr szövegszerűen ismertetné, megköszönném.

Papp Nándor: Tehát a közgyűlés egyetért azzal, hogy a főkertész foglalkoztatási a Via Kanizsa Kht. állományában történne, és felkéri a Polgármester Urat, hogy a pályáztatást minél előbb a munkakör betöltésére a pályázat kiírásra kerüljön.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság egyetért ezzel a javaslattal. Még egy gondolattal megtoldotta, hogy a pályáztatáskor a pályázat bírálatánál vegye figyelembe a munkáltató a Városüzemeltetési Bizottságnak a véleményét. Tehát a pályázat elbírálásánál, hogy ha erre mód van.

Papp Nándor (Ügyrendi): És hogy a bírálatban a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság is vegyen részt.

Marton István: Igen, tehát Ő bírálja el a személy felvételét. Köszönöm, el is fogadjuk. Kiválasztanak. Vagy véleményezi, pontosabban, igen.

Cserti Tibor: Tudom, hogy legnagyobb szemtelenség belepofátlankodni valakinek az előterjesztésébe, de hogyha következetesek akarunk maradni, és végre akarjuk hajtani a határozatot, akkor pontosan kell kiszabni a feladatot is. Tehát rögzíteni kell azt, hogy 1 fő státusz biztosításával, tehát létszámnöveléssel vagy a nélkül, nem tudom, másik pedig, módosítjuk-e a Via Kanizsa költségvetési keretét, vagy azon belül. Tehát én komplexen javaslom a határozati javaslatnak az elfogadását. Én egyébként bármelyiket meg tudom szavazni.

Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, hogy a bizottságokat ebbe bevonni nem lehet, felesleges, és egyébként is nincs is hatáskörük erre. Ez a kht., ez egy önálló gazdálkodó szervezet, ennek van vezetője, aki gyakorolja a munkáltatói jogokat. Hát még szép, hogy Ő fogja eldönteni, én azt gondolom, hogy kivel fog együttdolgozni. Már csak azért is, mert én nem emlékszem rá, hogy az elmúlt időkben, elmúlt hónapokban a hivatalban végbement személyi cserék, meg újak jöttek, mentek a hivatalban, hogy bármelyik bizottságot is megkérdezték volna, hogy egyébként meg mit gondol a bizottság, hogy mondjuk a sportirodára odakerülő fiatalember mennyi pénzért kerül oda, meg ki ez, mi az. Hát, mi köze hozzá egy bizottságnak? Az a jegyző meg a polgármester dolga, nem a bizottságé. Itt ugyanez a helyzet van. Ez a Via Kanizsa Kht. ügyvezetőjének a dolga. Tehát én nem nagyon szeretném, ha a bizottságok ebbe is beleszólnának, mert akkor olyan folyamatot indítunk el, hogy ezen túl mi, ha akármelyik gazdasági társaságunk, vagy gazdálkodó szervezetünk, vagy intézményünk, ne adj Isten, fel akar venni valakit, akkor majd a bizottság mond róla véleményt. Hát azért ez kicsit túlzás lenne.

Dr. Károlyi Attila: A Papp Nándor képviselőtársam indítványát lelkesen tudom támogatni. Cserti képviselőtársam javaslatát ugyancsak, ami az 1 főre vonatkozik. Kanizsai polgárként szégyellem magam, olyan helyzetben van Kanizsa, ami a parkokat illeti, tegnap este kocsival mentem haza, és például Nagy-Magyarország Emlékmű előtti háromszög gyalázatos állapotára ezúton is felhívnám a figyelmet. Gyom nő. Tehát borzasztó állapotok vannak. Egy kertész, aki a gazdája lehet ennek, mindenképpen kell, hogy a közgyűlés támogatását élvezze.

Marton István: Én úgy gondolom, hogy egy főkertész felvételével talán megelőzhető lenne az, ami visszatérő jelenség, hogy sikeresen feljelenti magát a város, és a megyei hivatal meg megbüntet bennünket parlagfű ügyben sok tízezer forintra. Igen, és ez ismétlődő ráadásul. Én azt hiszem, hogy valami olyan javaslatba kellene belevenni, hogy azért Fodor úr csúsztat, amikor azt mondja, hogy a hivatalban ki vesz fel, valóban, de a hivatal, az egy más ügy, ez pedig a mi cégünk, mondjuk a Via, és ezért én azt a javaslatot teszem, ugye énrám van ez a dolog terhelve, hogy a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság elnöke, valamint a cégnek a vezetője, illetve én személy szerint egy hármas bizottságban döntsünk arról, hogy kit veszünk fel. Én még azt sem határoznám meg, mert nem biztos, hogy ezt főállásban kell felvenni, lehet, hogy ez egyelőre beindul 4 órásként, azt majd meglátjuk, hogy mennyire vagyunk vele megelégedve. Ez nem politikai kérdés. Gazdaságilag. Mert bizottsági elnök, meg azért végül is a cég fölött valamiféle felügyeletet mi gyakorlunk, a költségvetését is

Dr. Fodor Csaba: ………… (mikrofon nélkül beszél, nem érteni)

Marton István: …. Nem, mondom, ez egy kiemelt státusz. Ez egy kiemelt státusz. Bocsánat, Fodor úr, ne cinikuskodjon, fogalmam nincs, ki lesz az, majd eldöntjük, ha van két, három. Lehet, hogy egyetlenegy sincs, aki alkalmas lenne. Nem tudom megmondani. De ha Önnek van javaslata személy szerint, tegyen egyet vagy kettő, meg fogjuk vizsgálni.

Böröcz Zoltán: Tisztelt Polgármester Úr! Ne így nézzen rám, nincs személyi javaslatom.

Marton István: Nem Önre nézek gorombán, hanem a mellette lévőre.

Böröcz Zoltán: Egy dologra szeretném azonban felhívni a figyelmet. A gazdasági társaságok – Polgármester Úr ismeri a gondolkodásmódomat 10 éve – és kht-knak az önállóságáért és a felelősségéért mindig kiálltam. Azért, aki itt most úgy gondolja, hogy bizottsági elnökként, Polgármester Úr polgármesterként eldönti, hogy majd kit munkáltasson valaki egy gazdasági társaságban vagy egy kht-ban, szeretném akkor, hogy ettől a pillanattól kezdve természetesen, ezért az emberért és a tevékenységéért a felelősségét is átvállalják. Higgyék el, ez káoszt okoz. Tehát én el tudom képzelni azt, hogy hivatali állományban az a kertész, főkertész, nem tudom kicsoda, és akkor Polgármester Úr, illetve Jegyző Úr munkáltatóként tegye meg. De ez nem járható út, és ez precedens értékű, akár hosszú távra is tönkre teheti a …… Higgyék el, az a helyes, ha ebben a kérdésben az adott gazdasági társaság vagy kht. vezetőjére bízzák a kiválasztást. Nem lehetséges másképp.

Marton István: Azért van bennem a bizonytalanság, mert ez egy természetes, ezt én is tökéletesen értem, de ez egy olyan státusz, ami mondjuk, a rendszerváltás óta nem fordult elő. Én még azt is el bírom képzelni, hogy a hivatalban tevékenykedne valaki 4 órában. Tehát ezt valamilyen formában ki kellene érlelni, és hogy ha a hivatalba kerül, én akkor is kikérem majd a Via-nak a véleményét. Jó, akkor, ha már mindenáron rám akarják róni a feladatot, akkor nem állok ellene, de én viszont ragaszkodom a Bizottsági Elnök Úrhoz, illetve a Via Kht. vezetőjéhez, és hát akkor bízzák rám azt is, hogy valószínűleg ez egy 4 órás foglalkoztatás lenne, legalábbis így kellene indítani.

Röst János: Kérdezném Polgármester Urat, hogy hogyan értsem az Ön mondandóját, tehát hogy ez hivatalon belül lesz most akkor a foglalkoztatás?

Marton István: Én ettől sem zárkózom el.

Röst János: Mert ebben dönteni kell, mert ha igen, akkor nincs miről dönteni, csak az, hogy a hivatalban ezt alkalmazzák. Ha viszont a Via Kanizsa Kht-nál van, akkor nincs beleszólása senkinek ebbe. Nem lehet elvonni a jogkört az ügyvezetőtől, hogy kit vesz fel. Maszekban megkérdezheti a Polgármester Urat, de ezt nem lehet törvényesíteni.

Marton István: Urak! El kell vágni a gordiuszi csomót. A március 29-ei közgyűlésre kiérlelt javaslattal kell visszajönni. Úgyhogy akkor, ha egyetért az előterjesztő, akkor ezt most le kellene venni a napirendről. Papp úrnak kérem a véleményét.

Papp Nándor: Én nem szeretném húzni az időt, de az is biztos a magam részéről a 4 óra, az teljesen elfogadhatatlan. Hát, az egy ilyen …. A Via-nál, nyugodtan elfogadom, hogy a Via-nál legyen alkalmazva.

Marton István: Tehát azt kérdeztem Papp úrtól, hogy a következő közgyűlésre visszahozva valamilyen javaslattal egyetért-e, mert én úgy látom, most nem tudunk érdemben dönteni.

Papp Nándor: Én nem szeretném húzni az időt, mert a 24. óra utolsó percében vagyunk, és azt sem szeretném, hogy ha elmennénk a 4 órás foglalkoztatás irányába. Akkor teljesen értelmetlen volt a felvetésem. És azt el tudom fogadni, hogy a Via Kht-nél legyen alkalmazva. Dehogyis, 8 órában nyugodtan lehet.

Marton István: Akkor visszahozzuk legközelebb. Én megadhatom Jegyző Úrnak is a szót, de ….

Dr. Fodor Csaba: ………… (mikrofon nélkül beszél, nem érteni)

Marton István: Nem akarom megmondani, csak véleményezni szeretném. Én úgy gondolom, hogy ezt vissza kell hozni 29-én. Egyetért ezzel a Papp úr, vagy nem ért egyet? Ez a kérdés. Nem hallottam.

Papp Nándor: Nem értek egyet. Én most szeretnék döntést. Nem szeretném húzni tovább az időt, mert nagyon ki vagyunk csúszva. És azt gondolom, hogy a Via-nál kellene foglalkoztatni, és teljes …..

Dr. Kelemen Marcell: Én szeretném Önöket arra kérni, hogy a Polgármesteri Hivatalt ezzel a feladattal, ha kérhetném, ne terheljék. Én egy valamit hiányolok egyébként a főkertésszel kapcsolatban, hogy ennek az embernek mi lesz a feladata. Tehát meg kell pontosan határozni a feladatát és a hatáskörét. És ehhez a feladathoz és a hatáskörhöz rendelkezik-e valamilyen pénzeszközök felett. A Polgármesteri Hivatalban nem fog rendelkezni. Maximum a polgármester önkormányzati tevékenységét fogja segíteni, de mivel a Via Kanizsa Kht-nál vannak azok a források, amelyek az önkormányzat közterületeinek a rendezésére, a virágosítására, és így tovább fordítandó, nyilvánvaló, hogy ennek ott van a helye. Én kérném Önöket, hogy ne a Polgármesteri Hivatalba helyezzék el ezt a személyt, mert nem fogják elérni azt a hatást, amit szeretnének, hanem a Via Kanizsa Kht-nál. Másrészt szeretném Önöket tájékoztatni, egy ügyvezető igazgatót a tekintetben nem lehet korlátozni, hogy Ő kit kíván felvenni a gazdasági társasághoz, tehát nem lehet semmilyen bizottsági elnöki, vagy bizottsági, vagy polgármesteri véleményezéshez kötni, és ezzel munkáltatói jogosítványait korlátozni.

Papp Nándor: Ennek az embernek az lesz a feladata, hogy a szakszerű kezeléséről a fáknak gondoskodjon, a parkoknak, és ezen belül ott, ahol egy faágat kell kivágni, ne vágják ki az egész fát, ott, ahol ifjítani, ott, ahol ki kell vágni, előtte gondoskodjon arról, hogy mit tudom én, egy évvel az előtt odakerüljön egy új fa, ami már utána már egyáltalán ….. Elfogadom, hogy a Via Kht-nál kerüljön foglalkoztatásra.

Marton István: Itt azért egy alapkérdést tisztázni kellene, mert ha koncepcionális feladatai vannak, akkor a hivatalban a helye, ha meg gyakorlati, akkor a Via-nál. És forrás nincs megjelölve. Én azt mondom, ma erről érdemi, jó döntést nem lehet hozni. Ha ma dönteni akarnak a Képviselő Urak, akkor én azt mondom, hogy nem támogatom, még akkor se, ha lélekben vele vagyok. Pontos feladatok, források – ezeket mind elő kell terjeszteni, tehát én azt hiszem, hogy felelősségteljesen dönteni március 29. előtt nem lehet. Ne ugorjunk bele ilyesmibe.

Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, hogy a bizottsági ülésen ezt nagyon alaposan kiveséztük. Én azt gondolom, hogy azon a bizottsági ülésen, amelyen erről szó volt, világossá vált mindenki számára, hogy ezek a tevékenységeket, amelyeket Papp Nándor képviselő úr javasolt, fontosak. Bizottsági ülésen ott volt a Via Kanizsa Kht. ügyvezetője, Ő úgy nyilatkozott, hogy ezeket a tevékenységeket el tudja láttatni nyilvánvalóan, és azt hiszem, hogy nem olyan hű de sürgős ügy, hogy most kellene éppen abban dönteni, hogy a Via Kanizsa Kht. üzleti tervét miként módosítjuk, vagy nem módosítjuk. Ráérünk azt, én azt hiszem, mondjuk júniusban is megtekinteni, és megkérdezni a kht. ügyvezetőjét, hogy egyébként az Őhozzá befolyó pénzekből hogyan tudott gazdálkodni, és szüksége van-e arra, hogy az üzleti terv módosításra kerüljön, vagy sem. De ez azért részletkérdés, mert az ötlettel mindenki egyetért, és azt gondolom, ebben egyhangú vélemények uralkodtak, legalábbis a bizottsági ülésen, akkor most nem lehet elodázni ezt a kérdést, hogy most nem tudjuk megmondani, hogy mennyibe fog kerülni. Persze, hogy nem. Körülbelül tudjuk, hogy milyen bérvonzatai lesznek, nagy valószínűséggel dologi kiadási vonzata nem olyan sok lesz, de nagyjából, egészéből ez prognosztizálható, és látjuk, hogy ennek hol lesz a helye, és az ügyvezető pedig fogadókész volt, és azt mondta, hogy ezt el tudja látni, el tudja láttatni, meg tudja oldani az önkormányzatnak az ebbéli problémáját. Hát, akkor szavazzuk meg, aztán menjünk tovább. Én azt hiszem, hogy valóban nem érdemes itt húzni, halasztani a dolgot, és egyébként sem lesz abból több pénz március 29-én erre a feladatra, mint most, március 1-jén van.

Marton István: Az általam előbb elmondottak alapján én ezt a dolgot nem tudom támogatni. Ha amiket az előbb kérdeztem, illetve kértem, azok 29-én idekerülnek, akkor azt mondom, igen.

Dr. Kolonics Bálint: Én szeretném ezt a problémát megoldani. Én azt gondolom, hogy nem lehet a közgyűlés olyan tehetetlen most, hogy városi főkertészt ne tudjon alkalmazni, és egy határozati javaslatot megfogalmazni. Nem decemberben kell majd elkezdeni foglalkoztatni. Ma március 1-je van, ennek a városnak szüksége van a főkertészre, ebben mindenki egyetért. Polgármester úr van egy módosító határozati javaslatom, amennyiben az előterjesztő is elfogadja. Én szövegszerűen úgy módosítanám: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata indokoltnak látja Nagykanizsa város területén városi főkertész foglalkoztatását. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata javasolja a Via Kanizsa Kht-nak, hogy foglalkoztasson főkertészt.

Papp Nándor: Elfogadom.

Marton István: Nyilván azt mondja, hogy pénz nélkül nem áll hozzá, tehát amíg nincs forrás, én nem tudok ilyet támogatni Uraim, hiába értek vele egyébként tökéletesen egyet tartalmi oldalról.

Röst János (Ügyrendi): A dolog nagyon egyszerű, segítek mindenkinek. Ki az előterjesztő? Ha a polgármester, akkor visszavonhatja, ha nem Ön, akkor viszont kérem, hogy szavaztassa a Papp Nándor előterjesztését.

Marton István: Ez fog történni. Két módosító javaslat volt. Az egyik az enyém volt, hogy március 29-ére hozzuk vissza. Azt követően volt a Kolonics úré.

Dr. Fodor Csaba: Kolonics úré nem volt módosító, mert elfogadta az előterjesztő.

Marton István: Jó, akkor arról nem kell szavazni. Majd a végén, tehát az alapszavazással jár együtt, Fodor úr, most már ne próbáljon itten belekavarni. Tehát akkor módosítóként egyedül az én javaslatomról kell szavazni. Én azt gondolom, hogy amíg a forrást nem tudjuk megjelölni, addig ebből ne döntsünk. Tehát én a március 29-i soros ülésre, úgy gondolom, hogy ez eldőlhet, és akkor vissza szeretném hozni. Aki velem egyetért, az kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 14 igen, 7 nem és 5 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

31. Rozgonyi úti Általános Iskola bővítéses rekonstrukciója, ad hoc bizottság létrehozása (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: A határozati javaslatot egy picit azért bővíteném. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése létrehozza a beruházás időtartamára a “Rozgonyi úti Általános Iskola bővítéses rekonstrukciója beruházást felügyelő” öt tagú ad hoc bizottságot az alábbiak szerint. A mai naptól egyébként, én ezt javaslom. Bizottság elnökének javaslom Papp Nándor urat, tagoknak az Igazgató Urat, a Tóth Miklós, Tóth Lászlót, a Pénzügyi Bizottság elnökét, Balogh László Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság elnököt és Karádi Ferenc testületi tagot.

Dr. Kelemen Marcell (Ügyrendi): Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy az SZMSZ szerint az ad hoc bizottságnak csak a közgyűlés tagjai sorából lehetnek tagjai, tehát Tóth igazgató úr nem lehet tagja. Ettől függetlenül Ő részt vehet ott segítőként a bizottság munkája mellett. Tehát csak Önök közül lehet választani. Ez a hatályos SZMSZ.

Marton István: Egyébként a hatályos SZMSZ-en változtatni kellene már csak a kialakult korszellem miatt is, mert mindig az érintett intézmény vezetőjének illik benne lenni, mint ahogy már benne is volt még 2000-ben is. De hát, ha Tóth Miklós igazgató úr nem jöhet szóba, akkor én javaslom Károlyi ügyvéd urat, úgy is bizottsági tag, és hát nagy szívügyének tekinti a dolgot. Vállalja Károlyi úr? Tehát a beruházásnak az operatív felügyelet, de hát ezt, akik itt ültek már egy-két ciklust, azok pontosan tudják, hogy ez érdemben mit takar. Akkor, ha Önöket ez sérti, akkor én egyben szavaztatnék erről a négy emberről, illetve most már öt ember, mert Tóth úr kikerült. Tehát Papp Nándor, Tóth László, Dr. Károlyi Attila, Karádi Ferenc és Balogh László urakat, aki el tudja fogadni a “Rozgonyi úti Általános Iskola bővítéses rekonstrukciója beruházást felügyelő” ad hoc bizottsági tagjának, az kérem, hogy szavazza meg.

 

A közgyűlés 25 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

32. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Bár Röst képviselő úr szerint nem történik semmi, én úgy gondolom, hogy azért a lejárt határidejű határozatok nem egészen semmit jelentenek, azokról való beszámolás. A fontosabb intézkedésekről, eseményekről is két oldalon át számolunk be. Lehet ezt semminek nevezni, ez nézőpont és ízlés kérdése.

Balogh László: Apróság, de nem hagyhatom ki, hogy az Ápolási Otthon kialakítására tett javaslatnál bizonyára nem én vagyok a Balogh László bizottsági elnök a 2. oldalon, ez még nem tartozik hozzánk. Üdvözölni szeretném azt, hogy szó esik például diákolimpiáról is. Nincs szó, mert annyira friss, de tájékoztatásul hadd mondjam el, hamarosan a sajtóban, és gondolom a következő közgyűlésen mindenki kézhez is kapja, a sporttámogatás elosztása megtörtént bizottsági hatáskörben a keddi bizottsági ülésen, mint ahogy kiírtuk a civil alap pályázatot. Ez is megtörtént. Ez is bizottsági hatáskör. Én magam a kovásznai beszámolóra is azt mondom, hogy büszkén tekintek. Személyigazolvánnyal léptük át január 1-jén a határt, különlegessége volt ennek az útnak, de nem akarok szólni egyebekről, viszont egy nagyon fontos dolgot szeretnék felemlegetni, mert bizottsági határozat is van róla, a Medgyaszay Ház elnevezésről van szó. Úgy tűnik, hogy a bizottság egyhangú döntése talán azt előlegezi, hogy történhet közmegegyezés egy ilyen néven nevezési ügyben, ami tudjuk, hogy komoly dolog. Bizottságunk határozata az volt, hogy javasoljuk a közgyűlésnek, hogy a régi mozi épületét az ideiglenes nevű, az úgynevezett Ifjúsági és Civil Házat nevezzük el a következő módon: Medgyaszay Ház. Az épület elnevezéséhez szükséges hivatalos procedúrákat Polgármester Úr indítsa el ezen a közgyűlésen, így lehetővé válik, hogy az épület átadásának 80. évfordulójára, tehát 2007. március 15-re a Medgyaszay Ház elnevezéssel tisztelegjünk az építész Medgyaszay István emléke előtt. Hosszan is készültem, nem kívánok nagyon részletekbe menni, de az épület tervezője megérdemli ezt a tiszteletet, mert az a magyaros, népies, szecessziós stílus, amivel Ő iskolát teremtett, módot adott arra is, hogy a magyar építészet Bartókjának hívják. Lehetne az itt lévő és sgrafito technikával épült képeket emlegetni és az épület történetét, nem teszem, csak emlékeztetnék arra, nem régen volt kiállítás, amelynek tanúi lehettünk mi is itt Nagykanizsán. Tehát Medgyaszay István a XX. századi magyar építőművészet alakjai közül az egyik legjelentősebb, városunk több művével is büszkélkedhet - a Gábor Áron Laktanyáról és napirend utániban fogok hamarosan szólni. A kortársak nagyra becsülték a munkáját, amelyben kiemelték ennek a nagykanizsai színháznak a jelentőségét és talán még az fontos, hogy munkássága elismerésének és bemutatásának reneszánsza van, film készült nemrégen róla, Veszprémben szakközépiskolát és gimnáziumot neveztek el róla, mert az ottani színházépületnek is Ő volt a tervezője. Nem funkcióhoz kötődő ez az elnevezés, tehát akár ez is előnye lehet. Tudnék mutatni egy Zalavári Lajos Kossuth Díjas építész, a színház felújításának tervezője által és Németh Katalin, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi felügyelője által írt levelet, amely támogatja a névváltozást, a hivatalos procedúráról szól a javaslat előterjesztése. Medgyaszay – Ház is előjött ötletként. Ez a tulajdonosra utalna, tehát Ördög Feri bácsival is egyeztettünk, és hadd ne győzködjem tovább a tisztelt közgyűlést. A Medgyaszay Ház rövid, magyaros, régies hangzású, az épülethez illő elnevezés sokak szerint és tisztelgés. Én remélem, tudunk úgy ünnepelni március 15-én együtt, hogy a néven nevezés méltó lesz a születésnaphoz és talán még Medgyaszay rokont is hívunk a szertartásra. Kérem, támogassák.

Marton István: Köszönöm Elnök Úr, egyúttal sűrű elnézését kell kérnem, hogy az Ön nevét írtuk vagy gépelte valaki tévedésből Csákai Iván elnök úr neve helyére. Csákai úr ne nézzen olyan gorombán, ezt nem lehet megúszni. Bár, ha nem vesszük észre, talán még sikerült volna, és akkor az Elnök Urak ilyen átképzős tanfolyamon részt vettek volna egymás szakterületén. Köszönöm Balogh László képviselő úrnak a javaslatát. Én úgy gondolom, hogy ezzel kapcsolatban azért a határozati javaslaton még egy kicsit lehetne változtatni egy közbeékelt három-négy szóval. Nevezetesen, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a felújított filmszínházat felavatásának 80. évfordulóján 2007. március 15-től Medgyaszay Háznak nevezi el. Ugyanis 2027-ben is március 15-én volt az avatás. Ez pontosan a 80. évforduló előtti tisztelgés. 1927-ben. Miért, nem azt mondtam? Nem, rosszul halotta. Fodor úr az éberségi próbán azért, azt hiszem átmentem. Jó, visszahallgatjuk.

Röst János: A szokásos mondataim hangzanak el. Ez az előterjesztés megint nem elégíti azt az elvárhatóságot Polgármester Úrtól. Második fele a fontosabb intézkedésekről, eseményekről. Itt hat pont van, ebből az egyik egy tárgyalást taglal, a másik ötön különböző rendezvényeket mutatnak be. Nagyon tisztelem őket, mert nagyon fontosak, de ezekben annyi információ van, hogy vagy Cseresnyés Pétert köszöntötték, vagy Ő köszöntötte a jelenlévőket. Én úgy gondolom, hogy egy polgármesteri tájékoztató, az nem ebből áll. Tisztelettel kérném például arról, hogy a pénzügyi helyzete milyen a városnak, a jelenlegi. Ezt az előző időszakban mindig be szoktuk csatolni azt, hogy az önkormányzat tagjai képben legyenek, hogy a pillanatnyi pénzügyi állás milyen. Aztán be szokták csatolni a rendészeti szervek tájékoztatását és azt, hogy a kettő közgyűlés között a Polgármester Úr mivel töltötte az idejét. Én úgy gondolom, hogy ez elvárható több szempontból Öntől. Egyrészt a miatt, mert a várost kellene tájékoztatni erről, amit Ön nem tesz meg, másrészt pedig itt a testület tagjai az Ön munkáltatói szerepkörét betöltik, és munkáltatóként én elvárom azt, hogy tudjam azt, hogy a város polgármestere az elmúlt két közgyűlés közötti időpontban milyen cselekményeket, milyen eseményeket és milyen intézkedéseket tett. Egy őszinte választ kérnék, hogy van értelme ezt kérnem Öntől, vagy pedig a ciklus így fog eltelni, hogy 2010-ig Ön egyszer sem fog beszámolni a testület előtt a munkavégzéséről.

Marton István: Az Ön mércéje szerint biztos, hogy egyszer sem fogok beszámolni. Egyébként a két közgyűlés között azzal töltöttem az időmet, mint az előző közgyűlés előtt és az azt megelőző két közgyűlés előtt, megpróbáljuk eltakarítani azt a sok szemetet, amit Önök itt hagytak a nyakunkon, és megpróbáljuk a várost pénzügyileg olyan helyzetbe hozni, hogy az alagút végén túl egy kis fény is látszódjék. Nem pedig úgy, ahogy mondjuk Önök az országgal is bánnak és azt hiszem, ezen a legjobb úton haladunk. Talán feltűnt Önnek, biztos vagyok benne, hogy feltűnt, de talán nem óhajt rá emlékezni, hogy például az év végén is egy olyan 80-90 millióval lejjebb szorítottuk a folyószámlahitelt, és igyekszünk megfelelni annak a magunk által, saját magunk felé támasztott szigorú elvárásnak, amit Ön is olyan szigorúnak ítélt meg, hogy tarthatatlan, magyarul belül maradni a 800 milliós folyószámla hitelen. Ez köti le az időmnek a jelentős részét. Ehhez kapcsolódó beruházási és egyéb gazdasági jellegű döntések. Sajnos adnak munkát, mert reggeltől-estig kénytelen vagyok elfoglalni magamat, de nem lesz ez mindig így, én bízom benne, hogy a nyárra elkopnak a romeltakarítási akcióimból származó többlettóráim.

Dr. Fodor Csaba: Én mondhatnám ott, ahol Röst képviselő úr abbahagyta, de az én elvárásaimat kielégíti ez az előterjesztés, legfeljebb hát ennyi várható el a Polgármester Úrtól, mondhatnánk, de hogy komolyan szóljak erről az anyagról Tisztelt Polgármester Úr, ha ez előbb itt vagyonfelélésről beszéltek, én ebben az anyagban röpke két hónap alatt látok itt egy 16 milliós vagyonértékesítést és egy 80 milliós vagyonértékesítést. Két hónap alatt 100 millió vagyonfelélést folytattunk. Vagy ezt nem úgy kell érteni, ahogy az elmúlt ciklusban kellene érteni?

Marton István: De, úgy kell érteni.

Dr. Fodor Csaba: Nem akarok én ebbe belemenni, csak mondtam, hogy milyen furcsa, hogy az egyik napirendi pontnál így beszélünk, a másik napirendi pontnál pedig másképp értelmezzük a leírtakat. Itt szó van a 3. oldal 4. pontjában a 90/2/2006.(III.28.) számú határozattal kapcsolatosan a biogáz hasznosításáról. Nem konkrétan ehhez a határozati javaslathoz, de mégiscsak ehhez kapcsolódva szeretném felhívni Polgármester Úr figyelmét és a hivatal figyelmét, hogy az elmúlt években voltak kísérletek és törekvések – Polgármester Úr biztosan emlékezik rá – a szennyvíziszappal kapcsolatos biogázra. Én azt szeretném kérni, hogy ismételten ez a kérdés kerüljön elő, kerüljön napirendre.

Marton István: Előkerül Képviselő Úr.

Dr. Fodor Csaba: Nézzük meg, hogy mit tudunk. Ugye most azt én nem tudhatom, hogy előkerül, de nézzük meg. Vannak ma Nagykanizsán olyan szakemberek, akik annak a tanulmánynak a kidolgozásában is részt vettek, és én szerintem hajlandóak is segíteni egy új anyag kidolgozásában és most már, hogy beindul már ez a nagy szennyvízberuházás, és egyébként is megnövekedik a szennyvízbefogadó képessége a Vízmű telepnek. Azt kérem csak ehhez kapcsolódóan, hogy ezt szíveskedjenek elővenni, leporolni, bizottsági ülésekre behozni, és ha lehet, akkor a közgyűlés rövidesen tárgyalja az előterjesztést.

Marton István: Képviselő úr nyitott kapukat dönget, mert a három-négy évvel ezelőtti hibákat így már könnyebb elkerülni és azt hiszem, hogy sikerül olyan anyaggal idejönni a május végi közgyűlés elé, ami ezt a jelentős igényét Önnek kielégíti. Nekem is legfőbb vágyam, hogy tényleg hasznosuljon az, ami hasznosulhat ezen a területen is.

Cserti Tibor: Én mindig ódzkodok a polgármesteri tájékoztatóktól, mert fel vagyok készülve ilyen kétoldali zrikálásokra, és a nap vége felé azt mondom, hogy kezd már tele lenni a hócipőm. Ha nagyobb önfegyelmet tartanánk, akkor hamarabb is végeznénk, szerintem hatékonyabb lenne, el kellene felejteni most már ezt a dolgot. Azzal kezdtük, és játék a betűkkel, akkor én is játszok egy kicsit - egyetlenegy határozatot találtam, az tényleg nem semmi, ami remélem, hogy nem lesz a jövőt tekintve ékes példa. Itt a 6. oldalon a 251/2/2006.(IX.26.) számú határozattal kapcsolatban november 30-ra meghatároztuk azt, hogy legalább egy intézkedési terv készüljön. Nem olyan létfontosságú vagy stratégiafontosságú dolog, de az érintettek szempontjából viszont igen. Tehát, ha egy hónapot elégségesnek láttunk egy intézkedéséri terv elkészítésére - Most miről van szó? Most már március van, most azt kéri tőlünk az előterjesztő, hogy az intézkedési tervre legalább június 30-ával adjunk határnapot. Azt mondom, hogy az intézkedési tervre adjunk megint egy hónapot és a végrehajtásra meg december 30-át és megnyugtató tartalmi végrehajtását kérnék és javasolnék megszavaztatni. Balogh képviselő javaslatával, a Medgyaszay Házzal feltétlenül egyetértek, támogatom a kiegészítéssel együtt. Nyilvánvaló, a Városvédő Egyesület részéről is ugyanazt a támogatást meg kell, hogy kapja ez.

Marton István: Önnek teljesen igaza van, mert ezt mondjuk az április végi közgyűlésre mindenképpen ide kellene hozni, de gondolom, hogy azt vezérelte a készítőjét, hogy a tanévhez akarta illeszteni a dolgot, de én azt mondom igen, április 30-ig javaslom. Elfogadom úgy, hogy ez teljesen jogos.

Dr. Csákai Iván: A 2. oldalon a 2. pont, Ápolási Otthon kialakítására javaslat. Elmúlt év december 31. volt megadva. Jelenleg most ez év december 31. Nyakunkon van egy nagyon frappáns, mindenki által tisztelt egészségügy átalakítás.

Marton István: Igen “tisztelt”. Így érthető.

Dr. Csákai Iván: Tudomásul kell venni, hogy a kórház nem fogja tudni elbírni azokat a betegeket, akik ápolási, szociális indokból vannak az intézményben. Tehát itt a december 31-i határidő, az túl késő. Számítani lehet arra, hogy az önkormányzatnak előbb kell lépni, sürgősen kell lépni, mert ha július 1-jével tényleg ez az agyrém végrehajtásra kerül, akkor az önkormányzatnak nagyon nagy feladata lesz egy Ápolási Otthon kialakításában, mert néhány ember “utcára fog kerülni” és ápolás és gondozás nélkül fog maradni.

Marton István: Elnök úr, ebben egy mechanizmus volt, mert ha figyelte, akkor 2006. február 28-án született ez a határozat 2006. végéig. Most 2007. március 1. van. Mechanikusan, mintha ráérnék, 2007. év végére tervezték ezt be. Önnek teljesen igaza van, és én azt mondom, hogy ezt a határidőt valóban június 30-ra előre kell hozni. Van rá négy hónap, dolgozni kell. Köszönöm, elfogadom a javaslatot.

Papp Ferenc: Polgármesteri tájékoztató azon részéhez kívánok hozzászólni, ami Balogh László úr terjesztett be kiegészítésképpen, a Medgyaszay Ház elnevezésével kapcsolatban. Szeretném itt mindenkinek elmondani, hogy a dolog általában normális szituációban fordítva működik. Tehát az élet bármely területén, tehát nemcsak a kultúrában, ha elkészül egy épület, egy létesítmény, akkor először a funkciót, a tartalmat határozzák meg és azzal együtt nagyjából meghatározzák vagy eldöntik, hogy mi legyen a neve annak az épületnek. Azonban én úgy gondolom, hogy most ebben a szituációban egy nagyon szép gesztus lenne, hogy valóban március 15-én, a városi ünnepségen be tudjuk jelenteni azt, hogy ennek a gyönyörű szép épületnek az elődjének az építése 80 évvel ezelőtt volt, pont a kerek évfordulón arról a személyről, akit néhányan már nagyon részletesen méltattak. Én is készültem méltatással, de eltekintek, ezt megtették mások is. Én ezt támogatom annál is inkább, mivel tegnap sikerült telefonon beszélni ennek az épületnek a tervezőjével, Zalavári Lajos Kossuth Díjas építésszel, aki elfogadja és nagyon helyesnek tartja, hogy a város vezetése ebben gondolkodik és egyben jelezném is, hogy erre a városi ünnepségre – ez legyen házi feladat megint nekünk – feltételen meg kell hívni Őt és azt a csapatot – majd még végig kell a neveket venni –, akik érintve voltak annak idején. Azonban szeretnék arra is emlékeztetni, hogy a vonatkozó miniszteri rendelet értelmében annak az intézménynek a kollektívájával is előzetesen meg kell beszélni, meg kell tárgyalni, hogy mi a véleményük a tervezett névről. Tehát én most arra hívom fel a figyelmet, mivel a közgyűlés tavalyi döntése értelmében a Hevesi Sándor Művelődési Központ szervezeti egységébe tartozik átmenetileg ez az épület, és ennek megfelelően módosították az intézmény alapító okiratát is, ebben az átmenteti időszakban mindenképpen a kollektívával ezt meg kell beszélni. Én azt tervezem, hogy a folyamat felgyorsuljon, hogy a jövő héten az érintett kollegákat összehívjuk és megbeszéljük, és feltehetően támogatni fogják ezt az elnevezést. Bízom abban, hogy belátható időn belül már tudunk beszélni előkészítő, szakmai munkálatok folynak, hogy valóban ez az épület milyen élettel, milyen szakmaisággal, milyen módon telik meg, hogy az elődökhöz méltó legyen a 80 évvel ezelőtti színházavatáshoz.

Bicsák Miklós: Palin városrészben zajvédő fallal kapcsolatban szeretném kérdezni, a 17. oldal a 20/2007-es, hogy sikerült-e Polgármester Úrnak?

Marton István: 17. oldalt én nem találok. Az a múltkori polgármesteri tájékoztatóban volt. Írtunk rá egyébként Bicsák úr, úgy hogy nincs ezzel gond. Reményeink és kilátásaink gyengék.

Bicsák Miklós: Az nagy baj. Köszönöm.

Halász Gyula: Egy észrevételem lenne, mégpedig az, hogy az előző önkormányzati ciklusban folyamatos tájékoztatást kaptunk például a munkanélküliségi helyzet alakulásáról, és amit Röst János is említett, a rendészeti és egyéb szervekről, tehát szeretném kérni Polgármester Urat, hogy hasonló metodikával kerüljön kiosztásra ez, a polgármesteri tájékoztató részeként ez a táblázat. Szeretném megkérdezni Polgármester Úrtól, hogy az Ausztriában tett látogatásról miért nem esik szó a polgármesteri tájékoztatóban? Úgy tudom, a megújuló energiák hasznosítása ügyében egy küldöttség volt kint Ausztriában, erről egy betűt nem találtam a polgármesteri tájékoztatóban és így nyilván felmerül a kérdés, hogy hátha van még olyan dolog, amiről Polgármester Úr nem tájékoztatta a közgyűlés tagjait.

Röst János: Nem nyugodtam meg Marton István polgármester úr válaszától, pedig az én gyengéd unszolásom mindig arra irányul, hogy beszámoljon a munkájáról. Én elhiszem, hogy Ön dolgozik, nyilván nem zárom ki, tehát nem arra gondolok, hogy Ön melegedni tetszik bejárni a hivatalba, hanem dolgozik, de elvárás Önnel szemben, hogy a polgármesternek a beszámolóját a képviselőtestület kézhez kapja. Nem olyan nagy dolog. Ez körülbelül másfél oldal. Úgy gondolom, hogy ezt bárki le tudja gépelni, a kollégák megoldják. Tegye meg velünk, mert ez egy nonszensz, hogy november óta egyetlenegy alkalommal nem kaptunk Öntől egyetlen olyan eseményről hírt, aminek Ön volt a részese. Az előbb itt mondtam, hogy öt alkalommal Cseresnyés Péter vagy köszöntött, vagy pedig Öt köszöntötték. Én ezt nagyon tiszteletben tartom, nagyon fontos rendezvények voltak, de kíváncsi vagyok, hogy Polgármester Úr mi jót csinált az elmúlt két közgyűlés között.

Marton István: Nagyon gyorsan azt tudom mondani Halász úrnak is és Röst úrnak is, hogy bizony valótlanságokat állítanak, mert a pénzügyi helyzet ismertetése nem, hogy minden közgyűlésen nem történt meg, de még negyedévente sem. Ezért is nyitott kapukat döngetnek, mert a következő soros márciusi közgyűlésen a zárszámadás az előző évről kerül a testület elé, illetve ennek kapcsán módosítani kell az idei költségvetést - természetesen teljes képet fognak erről kapni. Meg az, hogy a munkanélküliségről is itt rendszeresen tájékoztatást kaptak, ez sem igaz, mert is mondjuk negyedévente, félévente történt? Halász úr, én a legközelebbi közgyűlésre kigyűjtetem, hogy az elmúlt évben mikor kaptak úgy munkanélküliségről, mint a pénzügyi helyzetről tájékoztatót, és én most erről nem is vagyok hajlandó vitázni Önnel, mert ez az igazság. Az meg, hogy ……-ben jártunk, néhány óra alatt megnéztem azt, amit Önöknek már volt szerencséjük vadonatúj korában, majdnem napra pontosan négy évvel ezelőtt megnézni vagy az előző testület tagjainak és utána szépen elhalt az ügy - én nem véletlenül mondtam Fodor úrnak, amit mondtam. Hát az sajnos azért nem kerülhetett bele, mert ezt a beszámolót, ha megnézi, február 16-án elkészítették és én aznap déltájban értem oda, úgyhogy ez már értelemszerűen, ez ugyanis egy pénteki nap volt és 16-án pénteken 12.30-kor véget ért a műszak, és körülbelül akkora értem ………-be úgy, hogy furcsa lett volna, ha erről be tudunk számolni. A következőn természetesen majd beszámolunk.

Cseresnyés Péter: Csak a megerősítés miatt, bár Polgármester Úr elmondta, amit szerettem volna elmondani. Az igazat mondják kedves képviselőtársaim, Röst úr és Halász úr! Nem igaz, amit mondanak. Nem tájékoztattak Önök rendszeresen azokról a helyzetekről, amit mondanak, sem a munkanélküliségről, sem a pénzügyi helyzetről. Miért állítanak olyat, ami nem igaz. Így lehet hinni Önöknek máskor is, amikor hozzászólnak, és azt hiszik, hogy az emberek elhiszik azt, amit mondnak.

Marton István: Lezárom a napirend vitáját, lévén, hogy több hozzászóló nincs. Közben elmondtam, de megismétlem. A 2. oldalon a 2., téves volt Balogh úrnak a megnevezése, itt Csákai úr, a Szociális Bizottság elnöke a nevesített. Elfogadom azt, hogy hozzuk előre június 30-ra a határidőt, mint ahogy azt is elfogadom, hogy számítógépes oktatással kapcsolatosan június 30. helyett április 30-ra hozzuk. Nem kell ennek okvetlenül a tanév befejezéséhez illeszkedni. Ezen kívül annyi a tisztem még, hogy itt a túloldalán a határozati javaslatot tegyem fel szavaztatásra. 1. határozati javaslat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 264/2003.(IX.30.), a 84/3/2006.(III.28.), a 117/8/2006.(V.2.), a 284/2/2006.(X.26.), a 288/1-3/2006.(X.26.), a 293/1,2/2006.(X.26.), a 294/2006.(X.26.), a 318/2006.(XI.23.), a 324/4/2006.(XI.23.), a 339/2006.(XI.23.), a 341/4/2006.(XI.23.), a 354/1,3/2006.(XII.14.), a 367/1-4/2006.(XII.14.), a 377/2006.(XII.28.), és a 382/2006.(XII.28.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. Aki ezt el tudja fogadni, az kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 24 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 2. javaslat a 37/2/2006.(II.28.) számú - Ápolási Otthon kialakítására vonatkozó –határozatát hatályon kívül helyezi és a módosítottat az előbb ismertettek szerint fogadja el.

 

A közgyűlés 25 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 3.: a 90/2/2006.(III.28.) számú – biogáz hasznosításával kapcsolatos közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2007. május 31-ig meghosszabbítja.

 

A közgyűlés 25 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Negyediknél jön egy módosítás. 251/2/2006.(IX.26.) számú – általános iskolai számítógépes oktatásról és annak higiénés vonatkozásaira intézkedési terv készítése – határozat végrehajtásának határidejét 2007. április 30-ig meghosszabbítja.

 

A közgyűlés 26 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 5.: A 325/1,2/2006.(XI.23.) számú – Liszó körjegyzőség beszámolójára vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2007. március 31-ig meghosszabbítja.

 

A közgyűlés 25 igen és 1 nem szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 5.: A 346/2/2006.(XII.14.) számú – lakbérrendszer átalakítására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2007. április 30-ig meghosszabbítja.

 

A közgyűlés 25 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 7.: a 354/2/2006.(XII.14.) számú – hitelkeret szerződésre vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2007. július 31-ig meghosszabbítja.

 

A közgyűlés 25 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 8., és itt módosítást kérek, a Város Napja megrendezésére vonatkozó 208/1/a/2006.(VIII.29.) számú határozatát hatályon kívül helyezi és megbízza a polgármestert új rendező szervezettel való tárgyalásra. Felkéri a polgármestert, hogy a tárgyalások eredményéről tájékoztassa a közgyűlést. Természetesen nem április 26-án, hanem március 29-én. Aki el tudja fogadni, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 24 igen, 1 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 9.: az Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldal képviseletében Simánné Mile Éva szociális osztályvezető helyett Maronicsné Borka Beáta osztályvezetőt bízza meg. A Tanács összetétele egyebekben változatlan marad. Aki el tudja fogadni, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 10.: A fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Aki el tudja fogadni, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 21 igen, 3 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Most jön még két kiegészítés. Az értékes hozzászólásokat már megtettük a Medgyaszay Házzal kapcsolatban, és mivel hozzászólásra jelentkezőt nem látok, ezért felolvasom a határozati javaslatot. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a felújított filmszínházat 2007. március 15-től Medgyaszay Háznak nevezi el. Felkéri a polgármestert, hogy az épület elnevezéséhez szükséges intézkedéseket tegye meg. Aki ezt el tudja fogadni, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 26 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Egy kiegészítést van még, aminek az a lényege, hogy a közgyűlés dönt a 21/2007.(I.25.) számú a Nagybakónaki Mártírok Emlékművének felépítése céljából létrehozandó alapítványra vonatkozó határozatának hatályon kívül helyezéséről, mivel a 2006. évi LXV. tv. 1. §-a értelmében az önkormányzat alapítvány létrehozására nem jogosult. Elnézést kell kérni mindenkitől. A régi reflexek működtek, de való egy igaz, hogy már nem lehet az önkormányzat alapítvány-létrehozó. Aki egyet ért vele, kérem, szavazza meg.

Dr. Károlyi Attila: Magamra maradtam megint a bakónaki mártírok emlékművével kapcsolatban. Sajnos az államháztartási törvény emlékeim szerinti módosítása kihatott erre a dologra. Annyit mondanék, hogy megpróbálunk mégis egy alapítványt létrehozni erre a célra. Sajnos az önkormányzat alapítványt nem hozhat létre, de én azért kérem a város közgyűlését, hogy amennyiben megfelelő összeget majd biztosítani tudunk erre a célra, magát az emlékmű felépítését támogassa.

Marton István: Ez az egyetlen járható út, hogy létrejön egy magánalapítvány, amelyet az önkormányzat támogat, tehát a forma változott, de a tartalom, a belbecs, az megmarad. Aki el tudja fogadni, az szavazza ezt meg.

 

A közgyűlés 26 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

33. Interpellációk, kérdések (írásban)

 

Marton István: Kérdezem Halász urat, hogy elfogadja-e a választ ebben a négy témakörben. Európa Kulturális Fővárosával kapcsolatos kérdés, Sass-Brunner hagyaték tárolása, bemutatása, a Kaposvári út és az M7 összekötő út megépítése, munkaterv és a közgyűlések napirendje.

Halász Gyula: Az Európa Kulturális Fővárosával kapcsolatban én úgy tudom, hogy az előző testület már kötött egy megállapodást. Ennek nyomát nem látom, hogy az anyagban lett volna róla szó, és azt szeretném kérni, hogy folyamatos tájékoztatást kapjunk arról, hogy hogyan áll ez a dolog. Úgy tudom több város is csatlakozni kívánna ehhez, és ki akarja használni ezt a lehetőséget és úgy tudom Nagykanizsa városa is élt egy olyan programtervezettel, hogy milyen módon, milyen programokkal kívánna részt venni ebben a folyamatban. Tehát, hogyha megfelelő tájékoztatást kapunk, akkor ezt a választ el tudom fogadni. A Sass-Brunner hagyatékkal kapcsolatban lenne egy hozzáfűzésem, tehát itt a válaszban az van, hogy a Sass-Brunner gyűjtemény végleges elhelyezése a Magyar Plakátház padlásának szigetelését követően megoldható. Ez egy kicsit homályos ez a dolog, mert egyrészt a költségvetésben nincs ebbe betervezve összeg, és én azt gondolom, hogy közgyűjteményi szempontból ennek a szabályozása is kérdéses, mert ilyen kritikus hőmérsékleti viszonyok között nehezen tudom elképzelni a képek tárolását és a nagykanizsai anyag, az körülbelül 600 kép, tehát nem ártana megvizsgálni az épületet statikai szempontból is, a födémet, hogy ezt a terhelést elbírja-e, milyen szellőzés kell, milyen villamos-tervezés. Tehát én ezt így nem tudom elfogadni, mert egyszerűen nincs sem a képviselőknek, sem nekem olyan konkrét adat, ami alapján ezt lehetne tervezni. Azt sem tudjuk, hogy mikor kívánja ezt Polgármester Úr a közgyűlés elé terjeszteni, ezt a padlás felújítási tervet és itt nem csak szigetelésről, van szó. Tehát ezt nem tudom elfogadni. A Kaposvári úttal kapcsolatban is akkor tudnám a választ elfogadni, ha folyamatosan kapnák információt róla, hogy hogyan áll ez a terület előkészítés, illetve milyen stádiumban van a munkaterület kialakítása. A munkatervvel kapcsolatos választ, azt elfogadom.

Marton István: Képviselő úr, ettől konkrétabb, korrektebb választ nem tudunk adni. Minden létező információt megszereztünk. Ennyi van. Ha Önt ez csak kis részben elégíti ki, erről mi nem tehetünk. Tóth Nándor képviselő úr a kiskanizsai Templom tér állapotával kapcsolatban a választ elfogadja-e?

Tóth Nándor: Három helyről kaptam választ a felvetett problémára. A válaszokat részben tudom elfogadni. Az Ön válaszát elfogadom. A VIA Kanizsa Kht. részéről Gáspár úr válaszát feltételekkel fogadom el. Ha végrehajtja azokat, amiket leírt, akkor azt megköszönöm neki. Tulajdonképpen arra gondoltam, amiket leírt. Eddig is végeztek munkát. Amit eddig végeztek, az elfogadható, és azzal elégedett vagyok. Ugyanúgy elégedett vagyok a Közterület Felügyeletnek a tevékenységével is, csak azt kérem tőlük, hogy tegyék folyamatossá a jelenlétüket és az ellenőrzéseiket. Amit viszont az Építéshatósági Osztály részéről kaptam választ, azt nem tudom elfogadni. Nem tudom, hogy az én irataimra kíváncsi az Építéshatósági Osztály, mert lehet úgy is értelmezni, amit válaszoltak. Hogyha ezzel kapcsolatosan van kérésük, akkor állok rendelkezésükre, de nem ez volt a felvetésem tárgya. Tehát várom, hogy keressenek, én is keresem Őket, és akkor pontosan felvilágosítást fogok nekik adni, hogy mire gondoltam, miről van szó. Egyébként azt gondolom, lett volna elég idő rá, hogy akár személyesen is fel vegyék velem a kapcsolatot. Tehát még egyszer mondom, az Ön válaszát és Gáspár úr válaszát, elfogadom, az Építéshatósági Osztályét nem.

Marton István: Akkor ott még a szükséges kiegészítéseket meg kell tenni, és talán legközelebb az is rendbe jön. Ezen kívül Polai képviselő úrnak van az illegális hulladék elhelyezés Kiskanizsán című témakörben kérdése.

Polai József: A Közterület Felügyelet nagyon korrekt választ küldött nekem, amiben leírja, hogy mennyi hulladékot, honnan, hány tonnát szállítottak el. Ez nagyszerű. Köszönettel még egyszer. Annyi kiegészítést szeretnék ehhez hozzátenni, hogy kérném a még sokkal, tehát egy kicsit fokozottabb, rendszeresebb ellenőrzését a felügyelők részéről. Gondolom, amennyire tehetik, Ők ezt meg is teszik. Nem tudom, hogy annyi kiegészítéssel élhetek-e, talán igen, csak azt nem tudom, hogy mi a megoldás, hogy a város határától vagy azon belül valóban össze lett gyűjtve a szemét, de például Szepetnek vagy például Sormás, tehát a város közötti ilyen senki földjéről kinek kell eltakarítani. Lehet, hogy szükséges volna a szomszéd településekkel egy egyeztető megbeszélést tenni, kezdeményezni, mert a többi már az övék lenne valószínű, de így aztán még maradtak még ott szeméthegyek, mert nem a mi illetékességi területünkön van - úgy gondolom, ezért.

Marton István: Én bízom benne, hogy a tavaszi nagytakarításkor ezek a szeméthegyek áldozatul esnek, és a helyükre kerülnek. Az írásos kérdésekre a válaszok megvannak.

Halász Gyula: Két kérdést kívánok feltenni, mint ahogy a bevezetőben jeleztem. Az első kérdésem az, hogy megfelel-e az adatvédelmi, adatkezelési és a személyiségi védelmére hozott jogszabályoknak a Polgármesteri Hivatal két épületében kiépített kamerarendszer? Avagy kit figyel a Nagytestvér és miért? Ki, milyen módon juthat adatokhoz, hogyan vannak ezek az adatok tárolva, mennyi ideig vannak tárolva, miért nem tájékoztatták a képviselőket és a lakosságot arról, hogy ez a kamerarendszer telepítésre kerül? Mit kívánnak tenni a törvényes helyzet visszaállítására? Tudjuk azt, hogy a térfigyelő kamerarendszerekkel kapcsolatban a közterületre is ombudsmani álláspont volt. Úgy gondolom, hogy komoly alkotmányossági jogokat vet fel az, hogy különböző személyi adatokat tárolnak a hivatalban. Második kérdés: mikor kívánja Jegyző Úr megszüntetni azt a törvénytelen állapotot, ami jelenleg a hivatalban van, magyarul a közérdekű adatok nyilvánosságra hozását elektronikus úton? Előírja a 2005. XC. törvény az elektronikus információs szabadságról szóló törvény. Ez január 1-jétől már törvényes, és nem ennek a közgyűlésnek a hibája, én az előző polgármesternek is elmondtam, az előző közgyűlésen is elmondtam, időben jeleztem ezt a problémát, azóta sem történt változás. Írásban kérek mind a kettő kérdésemre választ.

Marton István: Megkapja a választ írásban, de én úgy tudom, hogy a másik oldal, a bíróság, ügyészség már hosszú évek óta be van kamerázva, tehát ha valahol, ahol a törvényességről intézkednek, vagy ahol már csorbult, ott ők próbálják meg helyreállítani, ha ez ott jó, akkor szerintem nálunk is jó, de pontos, részletes, szakmai választ fog kapni a következő közgyűlésen.

Dr. Kelemen Marcell: A Polgármesteri Hivatalban közel másfél évvel ezelőtt történt egy lopás, amikor az egyik kollegának a pénztárcáját ellopta valaki az irodából. Éppen csak annyit tudtunk rögzíteni, amikor már a második emeletre ment fel, akkor a bíróságnak a kamerája az a második emeleten lévő hivatali rész folyosó bejáratát is befogta, és azon lehetett látni az illetőt, tehát nemcsak tanúvallomásokkal tudtuk azonosítani, hanem a kamera is megörökítette. Ebben a Polgármesteri Hivatalban, mivel az ügyészség és a bíróság is együtt van, nagyon sok ember jár be, nem tudjuk a portát úgy működtetni, ahogy kellene és ezért biztonsági okokból szereltettük fel ezeket a kamerákat ugyanúgy, ahogy ezt egyébként megtették a bíróságon is, és gondolom, hogy ott sem sérti ez az embereknek az érdekeit és ehhez a kamerafelvételhez egy ember fér hozzá, senki más és az adatvédelmi biztonságot garantáljuk. Tehát senki nem férhet hozzá ehhez illetéktelen és természetesen egy bizonyos idő után meg is fogjuk semmisíteni ezeket a felvételeket. A második kérdésére válaszolva, Ön már többször feszegette a közérdekű adatok nyilvánosságra hozásának a kérdését Minden alkalommal ígéretet tettem, hogy mi megtesszük a megfelelő lépéseket. Ez meg is történt, de tekintettel arra, hogy a KanizsaNet Kht. az általunk átküldött adatokat nem teszi közzé, és hiába gyűjtjük össze azt, amit a jogszabály előír, hogy különböző kötelezően előírt adatok felkerüljenek, mi többet nem tudunk tenni, tekintettel arra, hogy nem a Polgármesteri Hivatal üzemelteti a honlapot. Így a közzétételnek nem tudunk eleget tenni csak akkor, ha a KanizsaNet Kht. az általunk egyébként már többször, sokszor megküldött anyagokat elhelyezi. Önök most levették a KanizsaNet Kht. működésére vonatkozó előterjesztést, úgyhogy remélem, hogy a következő alkalommal ezt is figyelembe veszik a döntésükkor.

Halász Gyula: Jegyző úr, írásban azért kértem a választ és szeretném, ha azt a jogszabályi környezetet is megjelölné, ami legálissá teszi ezt a kamerarendszer kiépítését. Mindenféle adatvédelmi, adatkezelési, személyességi jogi vonatkozásokat.

Marton István: Megkapja írásban, de teljesen kizártnak tartom, hogy a nagykanizsai bíróság és ügyészség illegális tevékenységet folytatna. Tehát az én lelkiismeretem nyugodt az ügyben, de Ön a szövegkörnyezetet a törvényről, mindenről megkapja a legközelebbi közgyűlésen.

Balogh László: Múltkor volt négy kérdésem, amire szóban kaptam választ. Most is lenne négy kérdésem, és ha lehetséges, írásban kérem a választ, mert azt gondolom, hogy a közfigyelmet jobban megkapja a felvetett probléma, és hát a sajtó figyelmét is jó lenne felkelteni. Úgy látom, hogy már csak a mi sajtónk van itt. Ezzel együtt a legközelebb.

…

Marton István: A város, az önkormányzat sajtója, mielőtt félreértenék a félreértési hajlandósággal nagyon megáldott Urak.

Balogh László: TV-re is értettem, igen. Na, akkor Uraim, legközelebb a következő közgyűlés elejére én is bejelentem, hogy összehívnék egy egyéni sajtótájékoztatót, és hogyha nem vesz részt rajta a sajtó, akkor én is majd megsértődök esetleg. Ez visszajelzés arra, ami ma történt, de fordítsuk komolyra a szót. Egy tanulságos történetet hadd mondjak el a Medgyaszay aktualitás kapcsán is. A volt Gábor Áron laktanya jelenlegi ipari park területén lévő fő épületen nagyon értékes Medgyaszay István féle sgrafito-k, falfestmények vannak, de a magas fák eltakarják. Törődni kellene ezzel az értékkel, így gondolom. Ez volt egy felvetés. És próbáltam utánajárni a dolognak, a tüzérlaktanyának, a Garay u. 21. szám alatti épületnek, hogy milyenféle védettségben van. Nem akarom bővebben méltatni az alkotást, de egy bizonyos, hogy a legénységi épület honfoglalást idéző sgrafito-i Kaciány Aladár festőművész alkotásai 1929-ből. Hat darab közepes és két darab nagyméretű falfestmény van, és hát a VIA Kanizsa Kht-t is megkeresve kaptam arra ígéretet, hogy figyelni fognak rá a jövőben, hogy az állaga és a környezete ne romoljon, és ígéretet tettek arra vonatkozólag, hogy a fákat, a lombozatot úgy ritkítják, hogy akár látható legyen ez az alkotás. Viszont, ami miatt közfigyelmet érdemel, és kérem a szakosztály, Főépítész Úr segítségét, hogy tudomásom szerint nem védett megfelelő módon ez az épület és az alkotások. Tehát a helyi védelem rendeletet én szeretném, ha oly módon kiegészítenénk, hogy meglenne a védettsége. Medgyaszay István kapcsán is aktualitása van a dolognak. Három rövid kérdés. A Város Napja szerezésének előkészületei elkezdődtek. Tudomásom szerint az Erzsébet tér keleti oldalán, ami eddig le volt zárt útszakasz, az idén nem kapna engedélyt rá a rendőrségtől - a VIA Kanizsa kht-től van ilyen típusú információ. Ez érdemben meghatározná a városnapi történéseket. Kérek erre választ. Hadd hívjam fel a figyelmet a Romlott Vár problémára, mert tőlem is kérdező, firtató városlakók kérték ezt. Mit lehetne tenni, hogy a Romlott Vár ne romoljon tovább. Főépítész úr figyelmét is szeretném felhívni ily módon és kérném az utánajárást. Utolsó rövid megjegyzés. A két világháború között az Árpád sínbusz valószínű, hogy ismerős a probléma, de két és fél óra alatt tette meg Budapest-Nagykanizsa távolságot. Jelenleg egy Intercity vonat vagy egy gyorsvonat ezt négy és fél, öt óra alatt teszi meg. Tudom, hogy ennek bizonyára vannak fizikális okai is, de mit lehetne tenni a jövőben ennek érdekében? Polgármester úr talán a MÁV-nál, annak felső vezetésénél érdeklődhetne ez iránt.

Marton István: Már eljártunk. Az eredmény annyi, amennyit látunk, de a helyzet még tovább romolhat, mert az öt órát is le lehet küzdeni hatra vagy akár hétre is.

Bárdosi Gábor Jenő: Visszautalnék két héttel ezelőttre, amikor megdicsértem Polgármester Urat a rendkívüli közgyűlésen azért, hogy az előterjesztésemet ideterjesztette. Most azért hadd hívnám fel Polgármester Úrnak a figyelmét arra, hogy három hónappal ezelőtt nagyon gyorsan értettük egyet abban, hogy a Péterfai iskolánál a Hámán Kató leánykollégium előtt elkészült egy mozgáskorlátozottaknak egy 25 méteres szakaszú útszakasz. Még mindig ugyanúgy ugrálniuk kell a végén. Három olyan hónap volt, amikor nem esett hó, nem történt semmi. Kérdezem Polgármester Urat, kérjem meg vállalkozó barátaimat és csináltassam én ezt meg? Nagyon szívesen megteszem, de három hónap telt már el, hogy én ezt elmondtam a közgyűlésen.

Marton István: Köszönöm, de a legegyszerűbb, úgy tűnik, tényleg ez lenne, bár nem biztos, hogy ez az optimális út, csak, mint egyszerűnek említettem.

Bicsák Miklós: Először interpellációm, majd kérdésem lenne. Korpavár városrészben bejár az autóbusz, de sajnos csak reggel 8 órakor, meg délután 12,30 vagy 1 óra időpontban. Ott vannak idős emberek és ez probléma nekik. Harcolok már régóta, több éven keresztül. Korrekt a Zala Volán, indokolja ezzel-azzal. Kérem Polgármester Urat, hogy Zalatnai úrral vegye fel a kapcsolatot és valamilyen kedvező megoldást találjanak. Legalább még egy járat be és kimenne naponta, akkor biztosan megelégednének a korpaváriak. Főleg a reggeli időpont, a 7 órai felelne meg nekik befelé, délután meg, amikor a műszaknak vége, 2 óra után. Ez lenne az interpellációm. Kérdésem: a mai napon megint az Alkotmány utcában egy diákgyereket elütött az autó. Mi az oka annak, hogy az önkormányzat, a város évek óta a két gyalogátkelőhelyet a Magvető és az úgynevezett Gesztenyés utca, az új telepről jönnek, és át kell menni a 74-esen. Borzasztó a reggeli diákforgalom. Polgármester úr is találkozott már ezekkel a gondokkal. A hatóság, a Közútkezelő egyszerűen nem adja meg. Megindokolja mindig megfelelően, hogy ezért nem, azért nem. Jegyző úr is azon az úton jár ki, látja, hogy mi van ott reggel 7 óra és 7,30 között. Veszélyes. Ha ebben az ügyben újra valamint megindítanák, nagyon megköszönném.

Marton István: Annak idején képviselőként nekem is voltak ilyen gondjaim, mert a hatóság vagy csak harmadik nekirugaszkodásra volt hajlandó például felfesteni azt, ami már abszolút természetes, hogy a Csengery úton a Zrínyi utcai kereszteződésben ugye, ahol tényleg sok száz gyerek járt át az iskolába a belvárosi csúcsforgalom idején, míg végül aztán sikerült felfesteni. Hasonló példákat tudnék mondani. Szerintem is nekirugaszkodunk még egyszer-kétszer, aztán előbb-utóbb majdcsak akceptálják. Kiderül, hogy szakmailag mégis csak védhető az álláspontja a városnak. Korpavárral kapcsolatban meg az az érzésem, hogy miután Kiskanizsán lemondtak a körjáratról, talán nem egy olyan nagyon nagy igény részükről, hogyha eddig bement két busz, akkor menjen be négy. Úgy gondolom, hogy ez is a nyári menetrend változtatásnál megoldható.

Dr. Csákai Iván: Bicsák Miklósnak még annyit az előzőhöz, hogy a Balatoni úton két év kellett ahhoz, hogy ott a zebrát felfessék. A Péterfy iskolával kapcsolatban az Attila úton lakók panaszkodtak. Az egyik része a miatt, hogy ilyen sárga ruhában mobil kukával közlekedő illetők a szemét mellett elmennek, és nem szedik össze. Oda kellene hatni, hogy a Saubermacher dolgozói a szemetet azért szedjék össze, hogyha mobil kukájuk van. A másik pedig nem fog oldódni, mert Kámán Lászlóval beszéltem, az Ő fennhatósága alá tartozik a Péterfy iskola kerítése és az udvarának a rendbetétele.

Marton István: Az Ön által említett példa is azt erősíti, amit én az előbb említettem, hogy két-három év a kihordási ideje egy ilyen gyalogátkelőhely felfestésének. Sajnos, de hát ez van.

Polai József: Ugyanebben a témában. Én azt mondhatom el, hogy én 2004-ben kezdeményeztem egy gyalogátkelőhelyet Kiskanizsán a Templom és a Szent Flórián tér közötti útszakaszon. Éppen az iskola indokolja itt is és az akkoriban történt gyermekbaleset kapcsán kezdeményeztem. Arra emlékszem még, hogy az illetékes osztálytól kaptam választ, hogy indokoltnak tartják valóban ott ezt létrehozni, illetve úgy emlékszem, hogy az engedélyezését is mintha kezdeményezték volna ….Kft-nél talán, ha jól emlékszem. Az lenne a kérdésem, hogy ezt elővehetjük-e, illetve ezt az ügyet valóban fel kellene frissítenünk és meg kellene mutatnunk, hogy talán a mi időnkben nem kell három év, hanem elég néhány hónap is ahhoz, hogy ez elkészüljön. Ebben kérném a segítséget.

Marton István: Minden segítséget megadunk Képviselő Úr, ami tőlünk telik, de én nem vagyok ilyen téren optimista. Szerintem időtől függetlenül kell az a két-három év. Tehát, hogy mi időnk, ti időtök, más ideje, ez ebbe, nem hiszem, hogy belejátszik, mert a hatóság malmai lassan, de legalább bizonytalanul szoktak őrölni, és ez egy pontosan ilyen kategória.

 

 

34. Napirend utáni felszólalások

 

Balogh László: Mint Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke szeretném felhívni a figyelmet két rendezvényre. Az egyik Nagykanizsa amatőr és profi művészeit, művészetpártolókat, művészeti szervezeteket szólít meg. Elkészült Nagykanizsa művészeti térképét befogadó adatbázis. Itt az idő, hogy birtokba vegyük, jelentőségét tudassuk minden érdekelttel és döntéshozóval. Az ügy fontosságára való tekintettel kértünk mindenkit, hogy tartsa fontosnak a személyes megjelenést. Csoportok, szervezetek küldjék el képviselőjüket a rendezvényre. Időpont 2007. március 13-a, kedd 18,00 óra, helye Medgyaszay Ház, régi mozi. Közeledvén március 15., hadd ragadjam meg ezt az alkalmat is arra, hogy utaljak arra, hogy hívjuk a városlakó polgárokat a városi ünnepre, egy-egy szál virágot akár hozzon mindenki, a koszorúzás után a polgárok ezzel is kifejezhetik a Petőfi szobor talpazatán az összetartozást, az elszántságot, hogy hűek maradjunk 1848-hoz. Az eseményekre bizonyára Igazgató Úr is felhívja a figyelmet, és talán sokak figyelmét, megkapja a szép ünnepi műsor, ahol a néven nevezés is megtörténik. Jelzem, hogy az itteni zsinórpadlás csörlője megvan felújított állapotban. Azt is kiállítjuk, és talán még az emléktábla is visszakerül a helyére. Részletekbe nem mennék bele, de muszáj, hogy itt is szóljunk, és a mottót is emlegessük: “minékünk a szabadság árnyéka nem kell, maga a szabadság kell minékünk”. Kérem tisztelettel a városlakó polgárokat és az intézményeket, hogy a kanizsai épületekre, minél többre kerüljön ki a magyar zászló. Talán az is remélhető, hogy a családi házakra is egyre több fog felkerülni.

Papp Ferenc: Tavaly novemberben jeleztem, hogy ismeretlen személyek eltávolították ennek a szép épületnek, tehát a volt kanizsai színház és mozi északi oldaláról azt az emléktáblát, amit a 70. évfordulón, tehát pont 10 évvel ezelőtt kanizsai polgárok, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati vezetők segítségével tettek fel, ahol tisztelegtek a 70 évvel ezelőtti felavatásra, Hevesi Sándorra és magára erre az épületre. Azóta történt egy néhány dolog. Előkerült a tábla, de széttört állapotban. Ezt követően két kanizsai polgár – Biczó Lajos, Hizinger László – saját anyagi áldozatvállalásukkal lehetővé tették, hogy elkészült ez a tábla, teljesen hasonlít az eredetire, a szöveg is ugyanaz és intézkedünk arról, hogy még március 15-e előtt kikerüljön eredeti helyére, tehát az épület északi falára. Azt is kértem és ebben is egyetértés van, hogy most merőben más építészeti technikával lesz felhelyezve, tehát valósággal bebetonoztatjuk a falba az eredeti helyére, és hát reméljük, hogy senki nem fogja megrongálni. Arra szeretném a figyelmet felhívni, hogy itt is lesz lehetőség a 15-én vagy az azt megelőző napokban is majd egy fejbólintásra, főhajtásra, lesz lehetőség virág, illetve csokor elhelyezésére. Tehát még egyszer és azt hiszem, mondhatom az egész közgyűlés nevében, mindkét kanizsai személynek köszönjük ezt az áldozatvállalást. Március 15-én 9,00 órától este 9,30-ig egész napos rendezvények lesznek. A sajtóban, a helyi, a regionális és megyei médiában a következő napokban ezek a rendezvények, programok megjelennek. Mindenkit szeretettel várunk a politikai, a társadalmi eseményekre és rendezvényekre és a délutáni és esti programokra.

Tóth Nándor: Több alkalommal tapasztaltuk Bicsák Miklós képviselőtársunknak a jóindulatát, segítőkészségét. Én most felajánlanám a segítségünket neki buszközlekedés ügyben. Polai József képviselőtársammal mind a járat beindítását, mind a leállítását illetően friss tapasztalataink vannak. Forduljon hozzánk bizalommal. A hozzászólásom lényege nem kifejezetten kiskanizsai ügy, de kiskanizsaikat érdeklő és érintő ügy. Konkrétan a Vár út útburkolatával és az ottani gyalogátkelőhellyel kapcsolatosan szeretném elmondani a véleményemet, és ebben kérni Polgármester Úr és a szakosztályok segítségét. Akik közlekedtek az elmúlt időszakban ott a Vár úti sorompó és mondjuk a Gépgyár közötti útszakaszon, azok tapasztalhatták, a város útjai elég rossz állapotban vannak, de ez a szakasz még annál is rosszabb állapotban van, és ismereteim szerint ez a szakasz nem a városhoz tartozik, hanem a Közútkezelőhöz, tehát itt csak azt kérném, hogy a város vezetése járjon el a Közútkezelő felé, hogy ott valamilyen hathatós intézkedés történjen, annál is inkább, mert az elmúlt időszakban több olyan vállalat, olyan cég költözött oda, akik nagy gépjárművekkel gyakorta közlekednek ott és rongálják az útburkolatot. Igazából többen megkerestek Kiskanizsáról, illetve abból a térségből, akik gyakrabban igénybe veszik az utat, hogy motorkerékpárral, autóval a közlekedés ott már elég veszélyes és elég rossz. Ebben kérnénk valamilyen segítséget, valamilyen intézkedést. A másik pedig, hogy a foglalkoztatási helyzet ugyanezen a szakaszon az elmúlt időszakban úgy alakult, hogy megítélésem szerint a gyalogátkelőhely nem jó helyen van. Közelebb kellene hozni az autóbuszmegállóhoz, mert a Gépgyárnál van a gyalogátkelő, most a Gépgyárban szerencsére zömmel olyan emberek dolgoznak, akik autóval közlekednek, és nem veszik igénybe a tömegközlekedést, viszont az Üveggyár területén létesült új cégek zömében nőket alkalmaznak, a nők autóbusszal közlekednek, talán még a közlekedésrendészeti ismereteik is hagynak maguk után kívánnivalót. Még isteni csoda, hogy nem történt ott komoly baleset. Tehát kérném, hogy ezt vizsgáltassa felül Polgármester Úr, és ha van rá lehetőség, akkor a meglévő buszmegállóhoz közelítsék a gyalogátkelőhelyet. Tehát a Gépgyár előtt kerüljön közelebb az Üveggyárhoz.

Jerausek István: A Kaposvári útnak a sánci szakaszáról szeretnék beszélni. Ott oly mértékben felgyorsult a forgalom és megsűrűsödött a forgalom, hogy egyfelől, mint már említettem, a gyalogátkelő felfestése szükséges, mivel egy óvoda is van ott és Kaposvárról, a kanyarból kijövő gépjárművek oly mértékben a lejtőn lefelé felgyorsítanak, hogy életveszélyes ott az úton való átkelés. A másik dolog meg ezzel kapcsolatban, hogyha elkeserítő volt az a megjegyzés, hogy ez évekbe telik, nem tudom, hogy egy sebességkorlátozó tábla kihelyezése, ami szintén indokolt lenne, hogy a sánci területen egy 50 km-re szabályoznánk be a közlekedési sebességet. Vannak olyan települések, ahol kimondottan a figyelemfelkeltés miatt, hogy 50-el szabad csak közlekedni. Én ezért szeretném kihelyezni. Szeretném a szabadhegyiek nevében megköszönni az ez évi költségvetésben a Szabadhegyre juttatott összegeket. Nem akarom itt részletezni, közel 60 milliós beruházásról lévén szó. Ami miatt felhoztam a Szabadhegyi utat, még nem tapasztaltam, hihetetlen állapot az, olyan dologról van szó, hogy a Szabadhegyi úton ember legyen a talpán, aki valakit házszám szerint megtalál. Miről van szó? Szabadhegyi úton nincs páros oldal, nincs páratlan oldal, össze-vissza vannak a számok, sőt egy oldalon is előfordul az, hogy az 58. házszám mellett a 32. házszám van. Ezzel kapcsolatban szeretném Polgármester Úr segítségét kérni, mint ahogy máshol is szokás rendszerbe foglalni ezeket, hogy egy idegen is el tudjon itt igazodni.

Marton István: A szabadhegyi számozás 12 éve, amikor belterületbe lett vonva Szabadhegy, akkor kialakult annak a rendje, hogy azt, hogyan kell átszámozni. Most volt, aki ennek eleget tett, volt, aki nem. Legjobb tudomásom szerint több mint tíz évvel ezelőtt mindenki megkapta a felszólítást, tájékoztatást, hogy hányas számú a háza. Bizony ennek az állampolgárok nagyobb mértékben nem tettek eleget, és ezért van a totális káosz. Úgy gondolom, hogy a hivatalnak – Jegyző Úr figyeljen, legyen szíves - ebben az ügyben el kell járni. A másik instrukcióm az, hogy ami itt ma elhangzott gyalogátkelőhelyekkel kapcsolatban, azokat szépen szedje a hivatal egy csokorba és nyújtsa át a VIA Kanizsa Kht-nak az instrukcióval, hogy igyekezzen az útügyi hatóságnál és az érintett szakigazgatási szerveknél eljárni ezekben az ügyekben. Hangsúlyozom ismételten, nem vagyok különösebben optimista. Nem a mieink oldaláról, hanem a hatóságok egészen, néha számomra furcsa szempontjainak az ismeretében, hogy ez olyan túl gyors lesz. Ez nem jelenti azt, lehet, hogy lesz olyan, amelyik fél év alatt megvan, ilyenről is tudok, de nem ez volt az általános példa.

 

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.

A közgyűlés 74/2007.(III.1.) számú határozata később kerül kihirdetésre.

A közgyűlés 75/2007.(III.1.) – 79/2007.(III.1.) számú határozatával egyedi államigazgatási ügyekben döntött.

 

 

Marton István polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 22.15 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólások lényegét tartalmazza.)

 

 

K. m. f.

 

 

Dr. Kelemen Marcell	Marton István
jegyző	polgármester

 

 

2007. március 14. soron kívüli

 

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. március 14-én (Szerda) 13.00 órakor tartott soron kívüli nyílt üléséről.

Az ülés helye: Vasemberház, Díszterem

Nagykanizsa, Erzsébet tér 1-2.

Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Kelemen Marcell jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Domina Erzsébet helyettesítő osztályvezető, Tárnok Ferenc irodavezető

Marton István: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes. Az ülést ezennel megnyitom. Mielőtt a napirendi pontokra rátérnék, kötelességemnek érzem, hogy felhívjam a minket néző polgárok figyelmét arra, hogy a március 15-i ünnepségek eseményeivel kapcsolatban ma 15.00 órakor koszorúzás lesz a Kossuth téren, illetve holnap 9,00 órakor kezdődnek a Turul szobornál az ünnepségek és folytatódnak a Medgyaszay Házban. Arra kérem a polgárokat, hogy lehetőleg minél nagyobb számban jelenjenek meg a városi ünnepségen. Ezek után a hivatalos részre rátérve, miután hétfőn kaptam egy megkeresést a FIDESZ frakció kezdeményezésére 7 képviselő aláírásával, majd kedden reggel ugyanebben a témában – hiszen látható a címből – az MSZP frakció részéről is kaptam, illetve azon volt egy másik napirendi pont is: Tájékoztató a Nagykanizsa Megyei Jogú Város fejlesztési elképzeléseiről, különös tekintettel a megnyíló EU-s pályázati lehetőségek kihasználására. Nem sorolom fel a három napirendet kezdeményező lépviselőket. Kérdezem a testületet, hogy a három napirendi pontot hajlandóak-e így elfogadni?

Röst János: Kérdést intéznék Polgármester Úrhoz. Az előterjesztők gyakorlatilag kezdeményezőként két frakciónak, két képviselőcsoportnak a tagjai voltak, az MSZP és az SZDSZ részéről, viszont a kezdeményezésnél az előadó, az előterjesztő Marton István polgármester szerepel, hiszen nem úgy gondolom, hogy előterjesztő a képviselőcsoportnak bármely tagja, hiszen tájékoztatásról van szó. Mi egyetlenegy írásos sort Öntől nem kaptunk, hogy hajlandó-e tájékoztatni a közgyűlést ebben a két napirendi pontban. Amennyiben nem, akkor mi ezt visszavonnánk és újrakezdeményeznénk a rendkívüli közgyűlés összehívását.

Marton István: Köszönöm Röst képviselőtársamnak és módfelett örülök, hogy ebben a szép tavaszi időben ilyen vicces kedvében van. A helyzet ugyanis az, amit Ön nagyon jól tud, hogy a FIDESZ frakció, az már hétfőn kezdeményezte, erre volt idő felkészülni. Miután nem akarok naponta rendkívüli közgyűléseket elrendelni sem az Önök, se más kedvére, ezáltal komolytalanná téve a testületi tevékenységet, ezért történt ez, ami itt megjelent.

Dr. Fodor Csaba: Polgármester Úr, ha elolvasta volna normálisan, amit készítettünk beadványt, akkor talán nem tette volna ezt a napirendi ponti javaslatot ily módon meg. Mi arról kértünk tájékoztatást és ezt Öntől kértük, mert Ön teheti meg egyedül közülünk, hogy a kórház jelenlegi helyzetéről, állapotáról valamit meséljen az önkormányzatnak és meséljen arról is, hogy egyébként mi az elképzelése Önnek és a többségi frakciónak arról, hogy miként működjön továbbiakban a kórház. Ezt mi nem tehetjük meg erről az oldalról, azt gondolom, mert ez érthető és világos, de ez kiderült a szövegből is. Arról pedig, ami a következő napirendi pontot illeti, a városfejlesztési elképzeléseiről, különös tekintettel a megnyíló EU-s pályázati lehetőségek kihasználása tárgyában szintén csak Ön tehet nekünk, vagy Ön adhat nekünk tájékoztatást. Mi honnan adjunk tájékoztatást? Azt gondoltunk naivan, hogy ez az anyag a FIDESZ és az Ön választási programjában benne szerepel. Tudjuk, hogy nem, de mégis lehetőséget akartunk volna adni Önnek arra, hogy valamit közöljön a várossal, hogy Önök miként gondolkodnak a város fejlesztéséről. Mi a nem ismert és nem létező ilyen programról hogyan adhatnánk a baloldalról tájékoztatást. Ön félreértette a dolgokat Polgármester Úr.

Marton István: Attól félek Képviselő Úr, hogy Ön értette félre. Kicsit unalmas, hogy minden soros közgyűlésen és most már a rendkívüli ülésen is ezzel a kérdéskörrel foglalkoznak, mikor Ön ugyanolyan jól ismeri a törvényt, mint én, hogy a megválasztást követő 6 hónapon belül. Miután Önök már elkezdték októberben, novemberben mondogatni, én mindig elmondtam, hogy március 31-ig ez megtörténik és meg is fog történni március 29-vel. Hát, ha lenne még közben egy-két közgyűlés, gondolom akkor is Önök ezt elmondanák, ez által igyekezve a közgyűlés show-műsorát degradálni. Azt meg kerek-perec visszautasítom, hogy ez nem szerepelt a mi programunkban, mert igenis szerepelt. Tehát nem szeretem, ha dolgokat összemossák.

Bene Csaba: Én szeretném javasolni, hogy az 1., 2. napirendi pontokat vonjuk össze és egy napirend keretében tárgyaljuk, hiszen egyedül a Városi Kórháznak a jelenlegi helyzetét és a további működtetését érinti.

Böröcz Zoltán: Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy Ön valóban egyébként a 3. napirendre adott egy magyarázatot, hogy ez március végéig megtörténik. Én a magam részéről el is fogadom, de a 2. napirendi pontot természetszerűleg nem fogom így elfogadni, hiszen előterjesztőnek Ön a soron kívüli ülés összehívását kezdeményezőket nevezete meg. A 2. napirendi pont tekintetében ragaszkodunk hozzá, hogy a beadványunknak megfelelően Ön tájékoztatást adjon Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza jelenlegi állapotáról, valamint a kórház jövőbeni működési feltételeinek biztosításáról. A 3. napirendi pont tekintetében természetesen visszavonjuk a kezdeményezést.

Marton István: Köszönöm Pártelnök Úr. A 3. napirendi pont visszavonásának kezdeményezését tudomásul veszem. A 2. napirendi ponttal kapcsolatban, a jövőbeni működés feltételeinek biztosításáról Ön többet tételez fel rólam, mint az Önök által vezetett kormányról, illetve annak szakminiszteréről, lévén, hogy a finanszírozási feltételek még teljesen homályosak, de nyilván szót ejtünk arról akkor is, hogyha esetleg összevonásra kerül ez a két napirend és értelemszerűen, akkor is, ha nem.

Röst János: Nem vonható össze a két napirend. Mind a kettő külön-külön lett meghatározva és külön-külön kérték rendkívüli közgyűlés összehívását. Ily módon a kérelmezőknek a hozzájárulása nélkül ez nem tehető meg, tehát két lehetősége van Polgármester Úrnak. Vagy külön-külön megtárgyaljuk, és akkor Önnek vállalni kell annak az ódiumát, hogy egy előkészítetlen anyagot szóban ismertet, vagy pedig azt mondja, hogy nem vállalja ennek az előterjesztői részét, akkor viszont újra összehívatjuk a rendkívüli közgyűlést a következő időszakra.

Marton István: Miután úgy látom, hogy Önök hetenként akarnak soron kívüli közgyűlést, ez igen, ez jól hangzik képviselőtársam, de éppen a munkának abszolút gátjainak az egyike lesz.

Tóth Nándor: Egy kérdésem és egy javaslatom volna. Kérdezem, hogy ki vezeti a közgyűlést? Javasolnám, hogy Ön vezesse, mert szemből ezek a spontán állandó bekiabálások zavarják a munkát és egy kicsit a közgyűlés a zsibvásár látszatát kelti.

Marton István: Én úgy gondolom, hogy a közgyűlést én vezetem, akik pedig menetközben bekiabálnak azok, igazat adok Önnek, zsibvásár jelleget akarnak kölcsönözni, és le akarják járatni annak a közgyűlésnek a tekintélyét, ahol nem Ők vannak többségben. Ezek után, ha valaki túllépi az SZMSZ-ben fellelhető lehetőségét, azt megkérem, hogy ne szóljon, illetve ha tovább is úgy viselkedik, ahogy nem illendő, akkor adott esetben intézkednem kell a kivezettetéséről.

Dr. Kolonics Bálint: Napirendekhez lenne javaslatom. Én azt gondolom, hogy soron kívüli ülésen vagyunk, és soron kívüli ülés összehívását kezdeményezték képviselőtársaim. Van egy téma, mégpedig a kórháznak a tájékoztatása az ágyszám csökkentés hatásairól, ami aktuális, hiszen az időpont a 2007. március 8. Ez kellő indoka annak, hogy soron kívüli közgyűlést tartsunk, és erről a kérdésről itt beszélgessünk, és tájékoztatást kapjunk. Az 1. és 2. napirendi pont, az majdnem hogy egy és ugyanaz, egy témát ölel fel. Tehát én a magam részéről egy témáról tudok a napirendek között szavazni. Én kérem Polgármester Urat, hogy vonja össze, és arról szavazzunk. Én most nyilatkozom arra, hogy nem csinálok itt magamból bohócot, és a 2-esről nem fogok külön szavazni, tehát én nem fogom megszavazni és kérem Polgármester Urat arra, hogy a 3. napirendi ponttal kapcsolatban a jövőben ilyen soron kívüli ülésre beadványokat, azt úgy bírálja el, hogy lehetőség szerint majd soros, rendes közgyűlés keretében kerüljön sor ilyen fontos témáknak a megtárgyalására, aminek soronkívüliségének egyébként indoka nincs, a hosszú távú fejlesztési elképzelések és a pályázati pénzek felhasználása, tehát készüljön erre anyag, kapjunk erről tájékoztatót, de soros ülésen, és ne bohóckodjunk ezzel, hogy soron kívüli üléseket hívunk össze és ezzel …… a munkát.

Marton István: Képviselő Úr, én megígértem és itt is lesz március 29-én, amikor annak itt lesz az ideje.

Tóth László: Én a szocialista frakció nevében azt mondom, hogy mi nem szoktunk bohóckodni, most sem tesszük és, hogy megoldjam ezt a nagy problémát, visszavonjuk a 2., 3. pontra tett indítványunkat és akkor így megoldottam az Önök problémáját, legalábbis az elkövetkező egy-másfél órára.

Marton István: Látom, azért vannak a magunk oldalán is azért olyan emberek, akik gondolnak az időre és megpróbálnak vele gazdálkodni. Akkor viszont fel kell tennem a kérdést, hogy a maradék egy napirendi pontot ki fogadja el a soron kívüli közgyűlés ülésének témájaként? Aki ezzel egyetért, az tegye fel a kezét, mert most nincs gépi lehetőségünk. Egyhangúlag az első napirendi pontot vettük napirendre.

 

A közgyűlés 23 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja:

 

Napirendi pont:

1. Tájékoztató a kórházi ágyszám csökkentés hatásairól Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza esetében és javaslat a kórházi ágyszám csökkentésére vonatkozó miniszteri döntés felülvizsgálatára (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívottak: Városi Kórház főigazgatója, érintett osztályvezető főorvosok

 

Bene Csaba: A FIDESZ frakció azért kezdeményezte a rendkívüli közgyűlés összehívását, mert a kormányzó pártok által megindított egészségügyi reform, átalakítás olyan helyzetbe hozta a kanizsai súlyponti kórházat, ami súlyosan veszélyezteti a kanizsai és a környékbeli emberek emberhez méltó egészségügyi ellátását. A szakmai érveket meg sem hallgató egészségügyi miniszter, a kormány és az MSZP, SZDSZ-es országgyűlési képviselők, köztünk Göndör István, Kovács Kálmán, Teleki László hozták olyan helyzetbe a kanizsai intézményt, hogy nemcsak az emberek megfelelő egészségügyi ellátása, de a kórházban dolgozók jelentős részének munkahelyei is veszélybe került. A fenntartónak mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az itt élők egészségügyi ellátását ebben a nehéz helyzetben is garantálja, mert a legfontosabb érték véleményünk szerint az ember. Nem volt ez mindig így, nem mindig így gondolták a hatalmon lévők. Azt, hogy a betegek meggyógyuljanak, és az egészségügyi dolgozók ne veszítsék el a munkahelyüket. Az eddig elmondottak alapján fontos feladatnak tartom, hogy az április 1-ig hátralévő kevés időben, a közgyűlésben lévő pártok összefogásával próbáljunk meg a pozíciókon javítani a kanizsai és nem a keszthelyi kórház pozícióin és arra is készüljünk fel, hogy mit kell tenni, ha már az ismert ágyszámok maradnak. Én javaslom, hogy először a szakmát, a Főigazgató Urat, illetve a jelenlévő főorvosokat hallgassuk meg, és hallgassuk meg a szakmai érveket, és örömmel látom, hogy Göndör István országgyűlési képviselő is megtisztelte jelenlétével a közgyűlést és javaslom, hogy Ő is fejthesse ki véleményét az elhangzottakról.

Marton István: Köszönöm Frakcióvezető Úr, én a javaslatát elfogadom, és akkor meg is kérem Dr. Kovács József Urat, a kórház főigazgatóját, hogy a napirenddel kapcsolatban fejtse ki álláspontját.

Dr. Kovács József: Igazából indokolt ez mai rendkívüli ülés a kórház szempontjából. Engedjék meg, hogy annak, aki nem ismeri a miniszteri határozatot, néhány gondolatot kiemeljek. A tegnapelőtti nap folyamán kaptunk kézhez a Miniszter Úrnak a határozatát, amely március 8-án került a sajtóban publikálásra. Ebből kiemelném azokat, amik érdemi megállapítások. Itt a törvény 1. számú mellékletében meghatározott kapacitáson felül aktív fekvőbeteg szakellátási kapacitást nem állapít meg a Miniszter Úr, ami azt jelenti, hogy a 2006. december 18-án a Parlament által tárgyalt és elfogadott kórháztörvény mellékletében szereplő 360 ágy abban a szakmai bontásban került végleges kihirdetésre. Örülnék neki, hogy a kellő komolysággal fogadnánk ezt a határozatot, miután a nagykanizsai kórház a városnak a legnagyobb intézménye és meghatározó nemcsak a betegellátás, a város életében, hanem az önkormányzat költségvetése vonatkozásában is. Tehát itt bármiféle likvidítási és egyéb probléma, az az önkormányzat egészének a gazdálkodására fejti ki a hatását. Kiemelném még a Miniszter Úrnak a határozatából, hogy “fellebbezésnek helye nincs” kifejezést idézem, illetve az egyet nem értést, azt a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni, tehát mint rendes államigazgatási határozatot az államigazgatási eljárási törvénynek megfelelően meg lehet támadni bíróság előtt. Ennek azonban a végrehajtásra halasztó hatálya nincsen. A Miniszter Úr az indoklásában felsorolja, hogy miért 360 ágyban gondolja a nagykanizsai kórháznak a betegellátását. Ebből felsorolnék néhány dolgot. Itt figyelembe vette a szakellátási elérési szabályokról szóló 54/2006.(XII.29.) miniszteri rendeletet. Kiemeli, hogy előnyben kell részesíteni azokat a kórházakat, amelyek sürgősségi betegellátásra megfelelő felkészültséggel rendelkeznek. Kiemeli, hogy a betegbiztonság szempontjából a legjobban megfelelő betegellátást biztosító kórházakat preferálják ebben. Az egész modern számításnak és javaslatuk alapján megírják, leírják, hogy a finanszírozási kapacitásokról készített OEP adatbázisok alapján készítették el azokat a javaslatokat, amelyek az egyes ágyszámoknak a kapacitására vonatkoznak, illetve ebből az OEP statisztikákból levont következtetésekre alapítják, továbbá morbiditási és mortolitási adatokra, betegforgalmi adatokra. Itt például az egy esetre jutó ápolási időre, átlagos ápolási időre. Figyelembe vették a biztonságos betegellátást, a hozzáférhetőség vonatkozását, az egyes szakterületeknek az ágykihasználtsági mutatóit, figyelembe vették a leírás szerint az orvos-szakmai kollégiumok véleményét és javaslatát, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakfelügyeleti ellenőrzés keretében végzett megállapításait, tapasztalatait. A határozat, szintén kiemelném még, hogy a megszűnő vagy a csökkenő szakmáknak, a járóbeteg szakellátása megmarad, ugyanakkor a megszűnő kapacitásnak a járóbeteg konverziójára nincs lehetőség. Az átalakítással kapcsolatban a szerződés megkötése után központi támogatás igénybevételére nyújtanak lehetőséget, illetve szerződés formájában az infrastrukturális átalakításokhoz tekintettel arra, hogy minden átalakítás valamilyen forrásba kerül. Ennyit emeltem volna ki a Miniszter Úrnak a határozatából. A kórház számára ez azt jelenti, hogy a korábbi 516 aktív ágy 156 aktív ággyal csökken. Ez így oszlik meg az egyes osztályaink között. A belgyógyászati osztálynál 27 ággyal csökken az ellátás, ez egy komplett ápolási egység. A sebészeti fekvőbeteg szakellátásban az osztályon 32 ággyal csökken, ami szintén egy komplett ápolási egység megszűnését jelenti. A traumatológiai fekvőbeteg szakellátásban 8 ággyal csökken, ez is jelentős, habár nem egy komplett egységnek a vonatkozását jelenti. A szülészeti fekvőbeteg szakellátásában 32 ágy, ami egy ápolási egységnek a megszűnését jelenti. Itt az ápolási egységet azért hangsúlyoznám ki, mert hogyha ismerjük a kórház szerkezetét, akkor különböző északi, keleti, nyugati tömbök vannak és ezekben egy-egy osztályon általában 25, 30, 35 ágy kerül elhelyezésre. Tehát itt egy-egy szárnynak a tulajdonképpeni megszűnéséről tesz említést a miniszteri határozat. A gyermekgyógyászat vonatkozásában 16 ággyal csökken, ami szintén egy ápolási egység. A pszichiátriai fekvőbeteg szakellátásban 20 ággyal csökken, ami egy komplett ápolási egység megszűnését jelenti a kórház számára. A többi osztály vonatkozásában ilyen 2, 5, 9 nagyságrendű ágyszám csökkenés van. Itt ápolási egységek megszüntetését nem érinti. Egyes ápolási egységekhez nyilvánvalóan jelenleg teljesítmények kapcsolódnak. A teljesítményeken keresztül fekvőbeteg-forgalom, illetve ezen keresztül bevételek kapcsolódnak. A miniszteri határozattal kapcsolatban egy levéllel fordultam a fenntartóhoz, Polgármester Úrhoz, miután nemcsak az ágyszámokban, hanem az ellátási területünkben is változás tapasztalható. A határozat közzétételével egyidejűleg a minisztérium publikussá tette a kórház új ellátási területét. Ebben jelentős községeknek, a korábban évtizedek óta a kanizsai kórház által ellátott községeknek az ellátását átcsoportosították. Példaként mondanék néhányat. Pogányszentpéter, amelyik 20 km-re, Bucsuta 37 km. Pusztamagyaród 38 km. Szentliszló 35 km. Ormándlak, Zákány, Csákány, Csurgó, Pogányszentpéter. Itt, hogyha megnéztük és megvizsgáltuk a Volán busznak a helyi járatát, tehát például Pogányszentpéter és Kaposvár között, akkor ez megközelítésben úgy néz ki, hogy Pogányszentpéterről Nagykanizsára 15-20 perc alatt lehet beérni, Kaposvárra pedig másfél, két óra alatt. Tehát a felsorolt intézmények vonatkozásában egyrészt a kórház 50 km-es körzetéhez tartozó községekről van szó, másrészt ezen körzeteknek, ezen községeknek a lakosai részére pedig jelentősen növekszik az ellátáshoz való igénybevétel és a szakellátáshoz való utazás távolsága és ideje is. A Miniszter Úr által felsorolt indoklások, azok nem egyeznek a kórházunk kontrolling osztályainak a kimutatásával és sok más ponton nem értünk egyet a határozatban megfogalmazottakkal, például olyannal, mint ha az illetékes szakmai kollégiumoknak a véleményét figyelembe vették volna, sem a pszichiátriánál, sem a kardiológiánál, sem a sebészetnél, azoknál az osztályoknál, amelyeket leginkább érintik a kórházban, azokban gyakorlatilag itt nincs egyezés, nem felel meg a miniszter indoklása a tényleges helyzetnek, a valóságnak, illetve azok a hatásszámítások, hatékonyság számítások, amelyek alapján csonkolták a sebészeti vagy pszichiátriai osztályokat, azok nem a valós helyzet alapján, nem a való számok alapján készültek el. Így mindenképpen javaslom annak ellenére, hogy nincs halasztó hatálya, és végrehajtásra kell kerülni ezeknek a lépéseknek, feltétlenül javaslom a tulajdonos felé, hogy éljen az államigazgatási eljárási fellebbezési lehetőséggel, és bíróságnál kérjük a határozatnak a revízióját. A kórház betegforgalmában ez a kapacitáscsökkenés a betegeink egy részének az ellátását gyakorlatilag lehetetlenné teszi. Korábban az 516 aktív fekvőbeteg ágyon 180-185.000 ápolási napot tudtunk teljesíteni, az osztályok jelentős részénél gyakorlatilag 75, 80, 90 %-os ágykihasználtsággal nagyon pörgősen és intenzíven látták el a betegeket. Az új kapacitásnak megfelelően, tehát a 360 ágyon az évente teljesíthető ápolási napok száma 130.000 körül van. Tehát jelentősen lecsökkent. Ebben az ápolási kapacitásban nem láthatók el a betegeknek a nagy része. Ez által több ezerrel, a korábbi számításaink alapján 7-8-8.500-ra becsülhető azon betegeknek az ellátása, akiket nem tudunk ellátni és itt elsősorban most a saját betegeink, tehát a kórháznak a területéhez tartozó betegekről van szó. Az el nem látott betegek természetesen együtt járnak az el nem látott finanszírozással, amelynek a jelenleg becsült értéke – itt kihangsúlyoznám és kiemelném, hogy a miniszteri rendelettel egy időben nem jelentek meg azok a finanszírozási paraméterek, amelyek a részletes költségszámításokat lehetővé tennék, ezek a mai napig nem ismeretek. Jelenleg ismert és aktuális finanszírozási paraméterekkel országos súlyszám alapdíjával, illetve a járó beteg …forint értékével a mostani krónikus betegellátás értékével kalkulálva és modellezve a csökkenő betegforgalom mellett egy olyan 600 millió nagyságrendű kiadás, bevétel csökkenés várható a kórháznál. A 156 ágy megszűnéséhez, illetve itt említettem az ápolási egységeknek a csökkenése révén gyakorlatilag a hozzátartozó személyzet is betegek nélkül és ellátás nélkül marad, ezeknek a száma szintén pontosan jelenleg az előbb említett adatok miatt nem becsülhető meg, illetve nem számolható ki pontosan, nem kalkulálható, de a nagyságrendje, az megközelíti a 200-at, esetleg meg is haladhatja a 200 főt a kórház dolgozói részéről. Jelenleg 900-950 között van a kórház dolgozói létszáma attól függően, hogy az aktív státuszukat, illetve a jogi állományban lévő dolgozókat is figyelembe veszem.

Dr. Szabó Szilárd: A szülészeti osztályt vezetem. A szülés-számunk az utóbbi időben egyre emelkedik az országos tendencia ellenére. 750 fölötti a szülésszám. Három részlegünk van, plusz az újszülött részleg. Tehát van a terhes-patológia, a gyermekágy, és a nőgyógyászat. Tehát, hogyha most 32 ágyat megszüntetnek, akkor mindenképpen veszélybe sodródik az ellátás, ugyanis a gyermekágyon nem lehet gyermekágyra behelyezni nőgyógyászati vagy terhes-patológiai eseteket. Tehát van egy bizonyos gyermekágyas ágyszám, akkor ott nem lehet keverni a betegeket. Tehát nem úgy van az, hogy lecsökkentjük. Országos egyébként, ez a szülészetnek a visszaszorítása, ugyanakkor a kormányzat néhány évvel ezelőtt deklarálta a gyermekeknek, tehát, hogy minél több újszülött szülessen, minél jobb családi segítségét és így tovább. Tehát én úgy gondolom, hogyha lecsökkentik ennyire a szülészeti osztályt és csatlakoznék még ahhoz, hogy a környező területről eddig is több mint 10 %, Somogy megye, Nagyatád innenső részéről jöttek hozzánk szülni, és ez még csak növekszik, akkor én úgy gondolom, hogy ez igen nagy ellátási nehézséget okoz. Nem beszélve arról, hogy a jól képzett szülésznők, nővérek, azok az osztályon, nem tudom, most teljesen bizonytalanságban vannak létszámot illetően. Csak ennyit szerettem volna mondani. E mellett kérném a segítségüket.

Dr. Matoltsy András: Ma reggel, mint minden nap a belgyógyászat orvosi kara megbeszélést tartott és tekintettel arra, hogy négy napos ünnep jön, megterveztük az ügyeleti rendszert, illetve, akit lehetett, beteget hazaengedtünk. Akkor döbbentünk rá, hogy ha 80 ágya lesz a belgyógyászatnak, akkor egy ilyen négy napos ünnep során, ami öt ügyeletet jelent a mai nappal, egyszerűen betelhet az osztály. Ugyanis egy átlagos napon körülbelül 8-10, hétvégén akár 15-20 beteg is érkezhet. Magyarán funkcióképtelenné válhat néhány nap alatt. Az elmúlt hetekben volt szerencsém többször is erről a témáról beszélni. Nyilvánvalóan tudják, hogy a szívérrendszeri betegségek jelentik a világon a vezető megbetegedési és halálokot és ebben szerencsétlen kis országunk ugyancsak hátul kullog vagy ezen a rossz statisztika élén jár. Úgy is lehet mondani, hogy a születéskor várható élettartam tekintetében Európában csupán két ország mutatói rosszabbak nálunk. Na most teljesen megbízható becslések szerint az elkövetkezendő években növekedni fog a szívérrendszeri megbetegedések száma. Tehát magyarán Nagykanizsán is várható, hogy a kardiovaszkuláris beteg száma a kórházban felvételre váró vagy ellátandó beteg száma növekedni fog. Ez egy statisztikai becslés. Ugyanakkor egy ágy létszámcsökkentésben a kapacitásunk pedig lényegesen lecsökken. Teljesen irreálisnak érezzük ezt a dolgot, és ahogy a Főigazgató Úr mondta mintegy 27-30 ágyas ágy létszámcsökkentés jelenleg egy részlegünknek az ágylétszámával egyezik meg. Magyarán én nagyon-nagyon komoly nehézséget látok mind a sürgős betegellátás terén, mind az előjegyzett betegek ellátásában. Köszönöm a figyelmüket.

Dr. Muzsek István: Annyit szeretnék elmondani a traumatológia és ortopédiával kapcsolatosan, hogy nemsokára szeretnénk, mint elő van írva a 2005-ös egészségügyi miniszteri rendelet alapján, hogy protézis műtéteteket kell végeznünk. Ez azt jelenti, hogy az ágyszám csökkentés mellett inkább ágyszám növelésre lenne szükségünk. Amit a Főigazgató Úr mondott az előbb, hogy hozzánk fog tartozni nagyrészt Csurgó és lévén, hogy a nagyatádi kórházban a traumatológiai ellátás lényegesen csökkeni fog, ha egyáltalán lesz traumatológia ellátás Nagyatádon. Nem utolsósorban az autópályát nemsokára át fogják adni várhatóan, ami a balesetek számának a növekedéséhez fog vezetni. Ezekhez kérjük a segítséget, hogy nemhogy kevesebb, inkább több ágyra lesz szükségünk valószínűleg.

Dr. Kovács József: A sürgősségi és traumatológiai ellátáshoz annyit ki kellene, hogy egészítsek, hogy a kórház elnyerte az úgynevezett súlyponti minősítést, tehát benne van abban a 39 kórházban, amely a magyar egészségügy gerincét képezi és az ellátás körházi vonalát biztosítja. Itt a sürgősségi betegellátásnál kiemelt földrajzi szerepet tölt be a nagykanizsai kórház. Tulajdonképpen a sztrádán innentől 100 km-ig, Siófokig nincs olyan traumatológia ellátás, amelyik szakszerűen és a legkorszerűbb elvek szerint látná el a kórházat. Jelenleg is megfelel a kórház a sürgősségi betegellátás feltételeinek, hiszen akut kardiológiai ügyeletet tartunk, ….őrzővel, …..ügyeletet az agyi érkatasztrófák esetében és valamennyi traumatológiai sebészeti akut hasi katasztrófát a sebészeti traumatológiai osztályunk ellát. Emellett azonban a kórháznak szüksége van a sürgősségi betegellátó osztály kialakítására is, amelyet a következő rendes időben megtartandó közgyűlés elé kívánunk majd beterjeszteni. Ez kidolgozás alatt áll jelenleg.

Dr. Heim Tamás: A magam részéről az intenzív terápiás osztályt fenyegető ágyszám csökkentés várható következményeiről és az ezzel kapcsolatos európai ajánlásokról szeretnék néhány mondatot szólni. Jelenlegi állapot szerint várhatóan az intenzív terápiás osztály ágyszámát 2-vel, 10-ről, 8-ra csökkentik. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a jelenleg érvényes európai ajánlások egy korszerű, modern kórház esetében az aktív ágyszám 6-10 %-ban határozzák meg az ajánlott intenzív ágyak számát és további 20 %-ot, körülbelül 16-20 %-ot az úgynevezett magas függőségi szintű vagy szubintenzív ágyak számát. Ez azt jelenti esetünkben, még ha csak 360 ággyal számolunk is, hogy körülbelül 20 intenzív ágy és 40 szubintenzív ágy lenne indokolt. Tehát minden szempontból azt kell mondanunk, hogy ha Európa felé haladunk, akkor az intenzív és szubintenzív ágyak számának az emelése lenne indokolt, nem pedig csökkentése. Talán még annyit mondanék el néhány mondatban, hogy az elmúlt több mint 30 évben több mint 15 ezer kritikusan súlyos állapotú beteget láttunk el. Kezdetek óta 10 ágyon működtünk – több mint 30 éve –, a kórház rekonstrukció kapcsán ez 12 ágyra bővült, legalábbis elméletileg, mert a Bokros-csomag kapcsán ez visszaállt a megelőzően lévő 10 ágyra és most pedig a tervek szerint 8 ágyra kívánják ezt csökkenteni. Véleményem szerint a kritikus állapotú betegek ellátása nagyon komoly zavart fog szenvedni, tekintettel arra, hogy a beteganyagunk egyre inkább idős betegekből és többféle betegségben szenvedő betegekből tevődik ki, ebből kifolyólag az átlagos ápolási idő is emelkedik. Mindezek miatt pedig, ha új súlyos beteg jön, akkor azt vagy nem tudjuk felvenni az osztályra, vagy pedig olyan beteget kell kiadnunk a hagyományos osztályokra, aki még intenzív terápiás ellátást igényelne. Mindkét esetben a betegek élete kerül veszélybe.

Dr. Nagy Rozália: A pszichiátriai osztály nevében szeretnék szólni. Jelenleg az osztály 40 aktív ágyon dolgozik és ez az osztály két részlegből áll. Ezt azért tartom nagyon fontosnak elmondani – korábban ezt soha nem említettem egy fórumon sem –, mert ebből a szerkezeti helyzetből fog kiderülni az, hogy el fog lehetetlenülni a betegeknek az ellátása. Tehát az egyik része egy 20 ágyas szubintenzív részleg. Ez egy olyan kulccsal zárható szeparált osztály, ahol csak a tudatmódosult beteg kezelésére vagyunk berendezkedve. A másik 20 ágyon azok a nem heveny kórképek ellátása jön szóba, akiknek a tudatuk tiszta. Na most el lehet képelni, hogy azok a betegek, akik tiszta tudattal jönnek be, de éppen depressziósak, krízisben vannak, ezek a betegek nem fognak átmenni a szubintenzív részlegre, mivel az egy zárt részleg. Eddig is az ápolási idő, a normatív ápolási időnek a felével tudunk élni, ez után a negyedével tudnánk, de mivel, hogy ez kivitelezhetetlen, így egyértelműen az fog sorra kerülni, hogy minden harmadik beteget el kell, hogy küldjünk az osztályról. Ennyit szerettem volna mondani.

Dr. Kovács József: Köszönöm szépen Főorvos Uraknak, hogy élőben elmondták, ami a napi munkájuk kapcsán tapasztalatként van. Összefoglalásként hadd mondjam el, hogy a minisztériumi határozatnál, tehát a folyamatos egyeztetések során, amely mind a RET-nek, mind a miniszternek, mind az államtitkár és kabinet felé, jeleztük a területi országgyűlési képviselők felé is azokat az anyagokat átnyújtottuk, amelyekben egzakt számítások alapján kimutatjuk és bizonyítjuk, hogy az említett osztályoknál, tehát nem a kórház valamennyi osztályánál, hanem azoknál amelyeknél súlyos szakmai működési problémákat, betegellátási nehézségeket az ellátáshoz való hozzáférést jelentő tapasztalatokat észlelünk, azokat jeleztük és átadtuk. Ezek a miniszteri határozatban többszöri konzultáció ellenére sem kerültek megjelenésre. Olyan reflexiókat kaptunk, hogy a kórház elfogadta a miniszteri javaslatokat. A kórház a miniszteri javaslatok egy részét elfogadta, hiszen számos osztály esetében azok a számítások egybeestek a kórház betegforgalmi adataival. Itt utalnék a fül-, orr- gégészetre, az urológiára, rehabilitációra és egy-két olyan osztályra, amelyben szinkron van, és a kétféle számítás megegyezik. A kórház saját számításait sokkal fontosabbnak tartom. Egyrészt azért, mert helyben jobban ismerik a kórház belső működését, a másik pedig a minisztérium a szakmai feldolgozás alapján egyszerű mechanikus statisztikai adatokkal dolgozott és nem vett figyelembe olyan helyi szakmai sajátosságokat, mint ami a sebészeti osztályon belül működő 15 ágyas komplett érsebészeti részleg van üzemben, illetve olyat sem vett figyelembe, mint például a traumatológiai osztályon egy ortopédiai ellátás is folyik. Ha ezek nem lettek volna, akkor elképzelhető lett volna, hogy a miniszteri javaslatnak a szakmai racionalitása esetleg megállja a helyét. A másik komoly észrevételünk az átalakításnak az időtartama, amelyben hétfőn a sajtóval volt módom találkozni és erre a minisztérium is megtette a megfelelő reakcióját egy ilyen nagy horderejű ágyszám leépítésnél 156 ággyal, ahogy említettem 8 ápolási egységet kell teljes egészében megszüntetni és szanálni. Ennek nemcsak szervezeti és az infrastrukturális átépítési kötelezettségek hárulnak a kórházra, illetve a kórház vezetésére és dolgozókra, hanem olyan munkaügyi bér és létszámintézkedéseket kell hozni, amelyek két hét alatt nem bonyolíthatóak le. A Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti szabályzat, az érdekegyeztetésekkel kapcsolatos tárgyalások, azok olyan időtartamot igényelnek, amelyek messze túlnyúlnak a két hét alatt, tehát egy ilyen folyamatnak a technológiai idejére sem elegendő a két hét. Itt utalnék olyanra, mint egy létszámleépítés, amely meghaladja a 3 %-ot, tehát ami nem az igazgató, illetve a kórház belső hatásköre, ez már közgyűlési hatáskörbe tartozik. Tehát ebben közgyűlési döntésnek kell születnie. Azt megelőzően a megfelelő érdekképviseletekkel, munkaügyi központokkal és egyebekkel kapcsolatos tárgyalásokat le kell folytatni. Itt a Munka Törvénykönyve legalább 30-40 napos határidőket szab meg. Tehát ez két abszolút lehetetlen, nem beszélve arról, hogy az átalakításhoz kapcsolódó pénzügyi feltételek, amelyek minden költözéshez, az új költözéshez, a beköltözéshez szükséges ÁNTSZ minimum feltételeknek a biztosítása és az ezzel kapcsolatos költségek nem állnak jelenleg a kórház rendelkezésére. Erre a hétfői sajtótájékoztatón volt módom meghallgatni Horváth államtitkár asszonynak a reakcióját, amelyet Ő maga is elfogad és beismer, hogy két hét alatt ilyen horderejű változás tulajdonképpen nem valósítható végre nemcsak a nagykanizsai kórházban, de valamennyi kórházban, hiszen ezt az észrevételt nemcsak tőlünk kapták meg, hanem megkapták a Kórházszövetségtől és sok más kórháztól is.

Marton István: Nagyon szomorúan hallgattam az itt elhangzottakat, mert ugye nagy baj az, hogyha 600 millió forinttal kevesebb bevételt tud elérni a kórház, de hogy itt az Osztályvezető Főorvos Urak referáltak, még nagyobb baj az, hogy beteg, illetve szakmai szempontok alapján, mármint orvos-szakmai szempontok alapján a csonkítás ettől sokkal nagyobb, mert ez ugye a költségvetésnek kiteszi a gyönge 15 %-át, viszont a 156 aktív ágy elvételével a maradék ágyszám nem éri el a korábbi aktív ágyszámot. Ez döbbenetes, hogy 30,2 %-al meg meri csonkítani az egészségügyi kormányzat az aktív ágyak számát, miközben a terület nő és vannak olyan szakterületek, ahová mondjuk Vasvárról meg Őriszentpéterről kellene bejárni a kanizsai kórházba, ami meg hát eleve egy olyan dolog, hogy aki ilyet javasol, az nem biztos, hogy kijárta az általános iskola 7. osztályán a földrajz órát, mert ettől még szörnyűbb dologgal is találkoztam, amikor egyes szakterületeken Szolnokról Veszprémbe kell elfáradni a betegeknek. Kétségbeejtő helyzet. Ezt senki meg nem tudja mondani, hogy ebből mi alakul majd ki hosszabb távon. Örömmel látom körünkben Göndör István Országgyűlési Képviselő Urat. Megkérdezem, hogy kíván-e szólni. Köszönöm Képviselő Úr, megadom a szót.

Göndör István: Én később szándékoztam szólni és szerettem volna még néhány véleményt meghallgatni, és elsőként hadd mondjam azt, hogy szomorú vagyok, hogy erről a közgyűlésről csak a sajtóból értesültem, tehát én ma ide úgy jöttem, és ezért nem voltam biztos abban, hogy szólhatok, a sajtóból értesültem erről. Én azt szeretném kérni, ez az első kérésem Polgármester Úrhoz, Alpolgármester Úrhoz, Jegyző Úrhoz és legalább azokhoz, akik megszólaltak ebben a kérdésben, hogyha nem többször, egyszer legyenek szívesek, olvassák el az egészségügyi szolgáltatókról szóló, az Igazgató Úr által többször hivatkozott törvényt. Ezt én még címzem a Jegyző Úrnak is. Nem tudom elolvasni, hogy ki volt, aki ellenjegyezte ezt a határozati javaslatot, de aki azt írta a 3. pontba, hogy az önkormányzat nevében a polgármester forduljon a miniszterhez a miniszteri határozatban meghatározott ágyszámok megváltoztatásához, az nagy valószínűséggel nem olvasta el a törvényt, mert tudnia kell, hogy a miniszternek nincs ilyen jogosítványa. A törvény regionálisan meghatározta az aktív és a krónikus ágyak számát, ezen belül csak a Regionális Tanácsoknak volt lehetősége változtatni a régión belül. Én nagyon szomorúan látom, de örülök neki, mert az anyagban megtaláltam, és Igazgató Úr és a Főorvos Urak közül is többen hivatkoztak a Somogy megyei területre. Somogy megye egy másik régió. Az új beteg-utak kijelölésében a somogyi emberek számára nem Zala megye felé vezet a gyógyítás útja, hanem Kaposvár és Pécs felé. Tehát erről beszélni, ez illuzórikus. Tehát, amikor arról beszélnek, hogy 30 % és itt nem tőlem való a szám, többen azt mondták, és az Igazgató Úr is használta a szót, hogy körülbelül 10 %-a Somogy. Azonnal igaz lesz ránk is a 20 plusz 10, innen van a 30 %. Ennyit csak a határozati javaslatról, de visszafordulok. Tessék végiggondolni a történéseket. Ezt a törvényjavaslatot, azt, hogy az előkészítés 2006. nyarán megkezdődött, azt hiszem, hogy igazán senkire nem tartozik, csak azokra, akiknek ebben a múlt nyáron dolgozni kellett, de szeretném folytatni. Ez a törvényjavaslat minden képviselő előtt ismert 2006. november eleje óta. Hiába csóválja a fejét Alpolgármester Úr, Önnek is. Tehát volt rá majdnem teljes egy negyedév a határozathozatalig, hogy bárminemű változtatást lehessen kezdeményezni. Azok a levelek, amelyekre az Igazgató Úr hivatkozik, azok zömében már 2007-re datálódnak. A döntést az Országgyűlés 2006. december 11-én hozta a módosításokról való szavazással és december 18-án zárószavazással lezárta. Én arra szeretném felhívni a figyelmet, ismerve azt, hogy ez tényleg problémát és feszültséget okoz, amit érdemes lenne megfontolni ennek a testületnek, ha tényleg ezzel a kérdéssel foglalkozni akar, amire én lehetőséget látok és törvény adta lehetőség, ha valós ez a somogyi probléma, márpedig én is elfogadom, hogy valós, mert tudom, hogy ez a természetes közlekedési útvonal, akkor a Polgármester Úrnak, a Főigazgató Úrnak ebben a kérdésben kell eljárni. Ha kell, kikeresem a papírjaim közül és megmondom pontosan azt a törvényi helyet, amely alapján még a határozathozatal után is, tehát a miniszteri levél után van jogosítványa a fenntartónak megállapodni az ágyszámok átcsoportosításában, de nincs a miniszternek. Ezt már csak törvénymódosítással lehetne megváltoztatni, semmilyen más körülmények között. Igen, a törvénynek a hibája az, hogy egy darab tartalékágyat nem hagyott, hanem a teljes aktív és krónikus ágyat felosztotta az ország régiói között, ezért nincs miből további osztozkodást végrehajtani. Amennyiben az első megoldás nem vezetne eredményre, akkor szeretném mondani, hogy a törvény szerint április 1-je után is meg van a fenntartóknak és a szolgáltatóknak az a joga, hogy a Regionális Tanácson keresztül a szomszéd régióval egyezkedjenek, ha ebben van ilyen szándékunk, és bizonyítani tudjuk, hogy ez nekünk többletfeladatot és többletágyat igényel. Engedjék meg, hogy reagáljak Bene Csaba Frakcióvezető Úr első gondolataira. Tisztelt Képviselő Úr! Én tudomásul veszem, és nekem ma már nem okoz lelkiismereti problémát, hogy Magyarországon az államháztartás egyensúlyának teljes felelőssége és súlya, az a kormánypárti képviselőkön húzódik, és nekik kell ezt megoldani, de én nemcsak nagykanizsai képviselő vagyok, hanem zalai is. Önöknek jogában áll kimondani, hogy Keszthelyen ne legyen kórház, ezt követően ezt képviselheti a Főigazgató Úr, képviselheti a Polgármester Úr, mint fenntartó és el lehet dönteni, hogy azokat az ágyakat hogyan osszuk el, de igen, kijelentem Önnek így szemtől-szembe, én nagyon büszke vagyok arra, hogy ennek a kórházi ágy elosztásnak a nyugat-dunántúli régióban egyedül Zala megye a nyertese. Tessék visszakeresni, Cseresnyés Úrnak rendelkezésére áll ugyanúgy az összes információ, mint nekem, hogy hogyan nyertünk több ágyat Zalába a ránk kirótt, a törvénytervezetben a legelején szereplő mennyiségnél. Lehetett volna ezen változtatni, csak azokat az érveket, amelyeket elmondanak a Főorvos Urak és elmond a Főigazgató Úr, ezeket a Regionális Tanácsban a 16 intézményvezetőnek, nem engem, nem a politikusokat kell meggyőzni, hanem a szakmát kellett volna meggyőzni. Ezt a munkát nem végezték el. Tessék feltenni a kérdést, miért nem végezte el a Nyugat-dunántúli Regionális Tanács ezt a munkát: Mert a törvény megadta a lehetőségeket, még arra is, hogy átcsoportosítás legyen az egyes szakmák között. Tehát a lehetőség minden körülmények között biztosítva van. A személyzettel kapcsolatban két dolgot hadd mondjak. Az egyik pikírt. Igen, a mostani közgyűlés is bizonyítja, hogy ebben a hosszú időszakban senki nem vette komolyan ezt a törvényjavaslatot és most egyszerű azt mondani, hogy két hét van rá. Nem igaz, mert amikor a Regionális Tanács visszaküldte a levelét, akkor tudott volt, ha a törvényt valaki elolvasta, akkor tudta, hogy ettől eltérő nem lehet, mert Nagykanizsán 360 ki van jelölve aktív és hozzá 148 krónikus ágy. Azért szeretném elmondani, hogy amikor foglalkoztatásról beszélünk, erről is tessék beszélni, mert ott is kellenek orvosok és kellenek ápolók is minden körülmények között. Ezen túl, akinek akár átköltöznie kell, akár csak elhagyni az állását, erre igenis az állami költségvetés, reményeim szerint a mai kormányülés dönt arról, hogy megfelelő forrást biztosít azoknak az intézményeknek, aki igazolni tudják, hogy számukra ez rendkívüli kiadásokat jelent. Tisztelt Képviselő Urak! Azt gondolom, hogy nekem nem kell Önök előtt bizonygatni, hogy milyen mértékben vagyok elkötelezve a nagykanizsai egészségügy iránt, és most látom igazolva azt, hogy tudatosan készültünk arra, hogy a nagykanizsai kórházban gyorsabban kell fejlesztéseket végrehajtani, mint Zalaegerszegen vagy bárhol máshol, hogy kiemelt kórház lehessünk. Megvan a kiemelt kórházi státuszunk, és fél mondattal érintette Főigazgató Úr, nekünk lehetőségünk van arra, hogy további ágyakat szerezzünk azzal, ha bővítjük a feladatokat pályázatok útján. A pályázatokhoz is forrás lesz, és azokkal az ágyakkal is automatikusan lehet növelni a kórházi ágyak számát. Tehát én azt gondolom, hogy a gond rendkívül nagy, de mindenütt az országban, és ha azt akarjuk, hogy kevesebb járulékot fizessünk mindannyian, az itt nem ülők is, ahhoz változtatni kell, és hadd mondjam azt, nem a mai színvonalon. A mainál magasabb színvonalat szeretnénk mindannyian és ebben orvosok és betegek és leendő betegek biztos, hogy mindannyian egyetértünk. Csak ehhez nem politikai hisztéria kellene, hanem keresnünk, hogy hogyan tudjuk a problémát megoldani. Köszönöm szépen Polgármester Úr.

Cseresnyés Péter: Sajnálom azt, hogy Göndör Úr, Göndör Képviselő Úr itt politikai hisztériakeltésről beszél. Szó nincs erről. Ön mondta ki Képviselő Úr, hogy a gond nagy és ezt a gondot, ezt a problémát Önök okozták, mind a költségvetési problémát, mind pedig az egészségügyben, a kórházügyben lévő problémát. De néhány dolgot hadd mondjak el azzal kapcsolatban, amit Ön mondott, próbálva megmagyarázva azt a bizonyítványt, amit azt hiszem, hogy nagyon rosszra minősítettek nagyon-nagyon sokan az egészségügyben dolgozók és az országban élő emberek is. Ön azt mondja, hogy nem az Egészségügyi Miniszteren és a kormányon múlott az, hogy egyes kórházak hány ágyat kaphatnak, hány aktív ágyat kaphattak. Könnyű úgy másra áthárítani a felellőséget képviselőtársam, egy talán jól elképzelhető párhuzammal egy hasonlatot hadd mondjak, hogyha mondjuk 10 éhes emberhez 2 szelet zsíros kenyeret bedobnak, hogy veszekedjenek rajta. Ezt történt. Az Egészségügyi Miniszter elhatározta, hogy megcsonkítja a kórházügyet, majd bedobta azt a két zsíros kenyeret, hogy a RET-en belül a Regionális Egészségügyi Tanácsokon az egyes önkormányzatok veszekedjenek azon a kevés ágyszámon, amit már akkor tudták, hogy nehéz lesz a gyógyítás, az ezt megelőző időszakban. Tehát a döntés az Önöké volt, a döntés az Egészségügyi Miniszteré volt többek között, hisz azóta a novemberi nap óta, amikor először megjelentek a számok, hogy egyes kórházaknak milyen aktív ágyszámot szán az Egészségügyi Minisztérium és a kormány, azóta azért történt egy és más. Tiltakozások sora és nemcsak az emberek és nemcsak a politika részéről, hanem a szakma részéről is. Ha nem emlékezne valaki is erre, és hogyha már megszólítattam, akkor hadd mondjam, valószínű, hogy nem az én figyelmemet kerülte el sok minden, hanem az Ön figyelmét kerülte el például az, hogy a költségvetési vitában én több módosító javaslatot tettem annak érdekében, hogy a nagykanizsai kórház az ajánlások ellenében másfajta aktív ágyszámmal kerüljön be majd a törvénybe, kiemelve egy-két osztályt ebben az ügyben. Tehát, hogy történtek lépések ebben az ügyben az önkormányzat részéről, más részről is, az ezzel bizonyított. Azt, hogy Önök ezt nem vették figyelembe, az egy másik kérdés, de abban az esetben nem másra kellene mutogatni, nem másra kellene a felelősséget áttolni. Hogyha valaki nem hiszi ezt a dolgot, nézzen utána, az archívumban meg lehet találni a költségvetésben a módosító indítványokat. Tehát erről van szó. Én azt hiszem, hogy nem egymásra kellene mutogatni. Most egy helyzet van, és azért nem lehet a jövőről beszélni, hogy erről is szóljak, hisz volt egy olyan ajánlása az MSZP frakció részéről, hogy beszéljünk a jövőről. Azért nem lehet a jövőről beszélni képviselőtársaim, mert még nincs jövő. Nem tudjuk azt, hogy mit akar az Egészségügyi Miniszter, nem tudjuk azt, hogy mit akar a kormány, nem láttuk még azt a szerződést, amit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ajánl majd az önkormányzatoknak, pontosabban a kórháznak, azt a finanszírozási szerződést nem látta még senki sem. Majd akkor lehet beszélni arról, hogy mi fog történni Nagykanizsán, amikor ezt a szerződést látjuk, akkor tudjuk majd azt, hogy hogyan lehet finanszírozni a nagykanizsai kórházat. Most csak elképzelni tudjuk. Ezt a helyzetet kell megoldani, és meg kell próbálni mindent megtenni annak érdekében, hogy ez az ágyszám, ha még változhat, akkor változzon, ha nem változhat, akkor egy olyan finanszírozási tartalommal jön az OEP szerződési ajánlás hozzánk, ami a nagykanizsai kórháznak a működését biztosítja. Ha már megszólítattam mindjárt Göndör képviselőtársam hozzászólásának az elején, hogy ingatom a fejemet, én akkor ingattam a fejemet, amikor Ön azt mondta, hogy júniusban azok dolgoztak, kezdtek el dolgozni a kórházcsonkításon, akikre ez tartozott, hát én azt mondom, hogy mindenkire tartozott volna ez, mert az embereket is érinti, legfőképpen a szakmára tartozott volna és én azt hiszem, hogy Göndör Úrnak most nem kellene csóválnia a fejét, mert az előbb Ő is ezt tette. A helyzetet kell megoldani, és ebben kérjük az Ő segítségét, mert ebben a dologban a szocialista és szabaddemokrata képviselőtársainkon túl Ő tudna, ha akarna, a legtöbbet tenni.

Göndör István: Összesen két dologra reagáljak. Nem tudom, hogy itt van-e a teremben Cserháti Főorvos Úr, de bízom benne, hogy nem fog meghazudtolni. Szóval, ha Önök azt gondolták rólam, hogy olyan hülye vagyok, hogy ebbe a hosszú egyeztetési folyamatba nem kapcsolódtam be, és nem hívtam be a kórházat segítségül az első perctől kezdve, amikor a 360 leírva megjelent, vele kezdtem egyeztetni, és amikor Kovács Főigazgató Úr megjelent a színen, vele is. A másik, amiért csóválom a fejemet, igen, azért kedves Alpolgármester Úr egyszer Önnel ezt a vitát lefolytattam, ezer forintból nem lehet kettőezret elosztani akkor, amikor a törvény kimondta, hogy mennyi a krónikus ágyak száma, csak azokat az indítványokat lehetett komolyan venni, aki megmondta, hogy honnan veszek el és hova teszek és ezt a feladatot nem végezte el a Regionális Tanács. Nekik van meg. Én azért mondom, hogy a jövőről beszéljünk. Minden évben a Regionális Tanácsnak joga lesz a fenntartókkal együttműködve dönteni arról, hogy akár egy intézményen belül, tehát ha Kovács Főigazgató Úr azt mondja, és hadd mondjam tényleg, tehát nem szakmai érvek alapján, hogy a szülészetből 10 %-ot átcsoportosít akár traumatológiára vagy bárhová, neki ezt a jogot megadja a törvény - kell hozzá a Polgármester Úr, mint fenntartó jóváhagyása. És a másik az, hogy más kórház terhére, mert a beteg-utak most fognak kialakulni, lehet, hogy Zalaegerszegen indokolatlan a belgyógyászati ágyak száma és 2, 3, 5 átcsoportosítható, de ezeket a vitákat le kell folytatni, és ezt nem nekünk kell. Továbbra is hangsúlyozom, ez nem a mi feladatunk, nem a politikusoké, ez a szakmáé, ezt a szakmának kell, és ha Ők nem végzik el, akkor helyette belépett a törvény és lett az, ami ebből következett. A finanszírozási szerződés. Akkor én most megfordítom. Igen azért ez a sietős tempó, mert azt akarjuk, hogy a lehető leggyorsabban és nyilván nagyobb normatívával lesznek finanszírozva azok az egészségügyi intézmények, köztük a kiemelt kórházak, mint voltak korábban.

Dr. Kovács József: Mindenképpen az elhangzottakat orvos-szakmai és kórház-menedzsment oldaláról szeretném pontosítani, illetve kiemelni néhány dolgot, tehát a tavaly december 18-án elfogadott kórház törvény egy kórház-korszerűsítéséről szól, ami azt jelenti, hogy a magyar egészségügyi ellátásnál kijelölnek 39 súlyponti kórházat, amelyre az ellátás gerincét, az ellátás tömegét helyezik. Ez az én laikus értelmezésemben, de bárki laikus értelmezésében azt jelenti, hogy ezekre a kórházakra, amelyekre kiemelt súlyponti feladatellátást hárítanak, katasztrófa ellátást, sürgősségi ellátást, központi területi kórházakkal való konzíliumot, azoknak a feladatai egy részének az átvállalását, megadják hozzá a szükséges eszközt. Ezzel ellentétesen elvonnak 156 aktív ágyat, tehát teljesen inkoherens az a szándék, amit a törvény, illetve a törvénynek a végrehajtása folyamán megjelenik a nagykanizsai kórház vonatkozásában. Azt is meg kell, hogy mondjam, hogy nagykanizsai kórház a kiemelt súlyponti kórházak között gyakorlatilag úgy diszpreferálva van azzal, hogy ilyen volumenű ágyszám-csökkenés nagy megyei kórházak esetében sem következett be. Egyetlenegy intézmény előzi meg a nagykanizsai kórházat az a bizonyos …. intézet a MÁV…., amelynél több ezer ágyat megszüntettek és ott elsősorban ennek az volt a motivációja, hogy kiürültek bizonyos feladatok. Tudják jól, hogy a honvédség az elmúlt néhány év alatt, évtized alatt elvesztette a személyi állományát egy nagyfokú restrikció kapcsán a tényleges 60 ezres reguláris hadsereg 8 ezer főre csökkent. Ennek egy központi honvédkórház fenntartása valóban teljes indokolt. Ugyanezt elmondhatom a BM kórháznál is és ott más speciális feladatok miatt ürültek ki azok a tényleges orvos szakmai feladatok és a párhuzamosságok indokolják is a bizonyos összevonásokat. Nagykanizsán és Nagykanizsa környékén semmilyen párhuzamos ellátás nincsen és a miniszteri elvekben egyértelműen került megfogalmazásra, hogy ott, ahol párhuzamos ellátás, ott gyakorlatilag preferálni kellene az ellátást. A 156 ágy elvonást nem tekintem preferenciának bármennyire is így interpretálják. A december 18-án megjelent kórház törvény - ez is ennek a megnevezése, kórházfejlesztési törvény. Ez gyakorlatilag nem lezárta az egészségügyi reformot, hanem ennek az úgynevezett egészségügyi reformnak a nyitányának kellett volna, hogy legyen. A nagykanizsai kórház ennek a mellékletében, ennek a törvénynek a mellékletében egy minimális garantált ágyszámot kapott, 360-at. Ez nem azt jelenti, hogy 360 ággyal kell ellátni a kiemelt súlyponti megnövekedett feladatokat. A Somogy és Zala megye határán lévő kórháznak korábban is, jelenleg is évtizedek óta a betegek hozzáférhetőségét gyorsan és jól biztosítható ellátásra néhány Somogy megyei településen évtizedek óta itt veszik igénybe az ellátást. Ez megint a minisztériumnak a felelőssége, hogy egy lényegesen hosszabb utazásra beutaztatják Nagykanizsára a betegeket, majd innen buszátszállással elmehetnek Kaposvárra bizonyos egészségügyi ellátások igénybevételével. Nem fűzök hozzá kommentárt, viszont ezzel a kórház ellátási területe nem olyan arányban csökkent, hanem 106.000-ről 103.0000-re csökkent le. Tehát a kórház ellátási területe olyan szignifikánsan nem csökkent, amelyik a 156 ágynak az indokoltságát eredményezné. A szakmai észrevételeinket, azt, hangsúlyozom, a RET-hez, tehát miután január 1-jén átvettem a kórházat, a RET-hez benyújtottuk a RET-nél valamennyi szakmai érvünket elmondtuk, ezt a minisztériumnak közvetlen, a miniszter Úrnak közvetlen, a minisztérium teljes vezérkarának, a Regionális Egyeztető Tanácsok vezető ÁNTSZ szakfelügyelő főorvos is megkapta. A RET-ben tulajdonképpen a szakmai megegyezést, azt kell, hogy mondjam, lehetetlenné tette az a miniszteri javaslat, amelyik oda lekerült. A nyugat-dunántúli régiónál is ellátásban közel 8 ezer ágynak a sorsáról kell rendelkezni és egy megfelelő szakmai átcsoportosításnál, ami már eleve egy csonkolt ágyakat jelentett nemcsak nálunk, valamennyi kórháznál, tehát van olyan kórház, amelyiknél 100 %-os aktív ágyszám elvonást indukáltak, illetve javasoltak. Gyakorlatilag olyan kevés puffer ágykapacitást bocsátottak a RET rendelkezésére, amelyből érdemben nem lehetett semmiféle szakmai dolgot kihozni. Itt utalnék például arra, hogy a 600 egynéhány ágyból az utólag a súlyponti kórházak közé felvett soproni kórház 416 ágyat elvett. 100, 100 egynéhány ágy volt az puffer kapacitás, amit szakmailag kellett volna megoldani egy 8000 ágyas kapacitásnak racionalizálásához. Ez gyakorlatilag önmagában hordta a miniszteri javaslat az eredménytelenség csiráját. Még van két gondolatom, amit feltétlenül kell. Tulajdonképpen magában a javaslatban is olyan szakmaiatlan dolgok, tehát egyik, hogy a területi ellátási elvnek az átszervezése és a hozzáférhetőségnek némely esetekben a fékezését nagyon szakmaiatlannak tartjuk és szakmaiatlannak tartjuk az egész miniszteri javaslatban azt, hogy ugyanakkor az aktív ágyak megszűnése mellett a krónikus rehabilitációs ágyak számát olyan extrém mértékben növelte meg, amellyel maga a rehabilitációs szakmai kollégium sem ért egyet két dolog miatt. Az egyik miatt nincs szükség olyan mennyiségű rehabilitációs ágyra, 7000 ágyra, amit a minisztérium publikált és gyakorlatilag rátukmálta bizonyos kórházakra. A másika pedig ennek a humánpolitikai feltétel. Nincs jelenleg annyi szakember, aki a 7000 ágyon a fekvőbetegeket el is tudná látni. A 2006. március 8-án, tehát a néhány nappal ezelőtt publikált ágyszám, illetve a miniszteri határozat pedig egyértelműen ezt tekintjük az átalakítás startjának, nem pedig azt, hogy októberben, novemberben, januárban, decemberben milyen javaslatok és változások hangzottak el, hiszen egy 2006. december állapotokra megnézném, hogy ki az a kórházvezető vagy ki az a tulajdonos, aki aktívan elkezdte volna átszervezni az ágyát addig, amíg ezek a szakmai és egyéb politikai lobbi-tevékenységek során nem alakulnak ki ezek a jelenlegi végleges ágyszámok, amely véglegesen ebben a felolvasott miniszteri határozatban öltöttek testet és láttak napvilágot 2007. március 8-án.

Marton István: Úgy gondolom, hogy ez a kórházfejlesztési törvény, amiben Nagykanizsa fejlesztésre ítéltetett, de azért ezt már csak idézőjelben lehet mondani, lévén, hogy kiemelt és súlyponti kórházzá vált azzal, hogy elvették a 30,2 %-át az aktív ágyaknak és az 516-ból lement 360-ra, az nekem azt kell, hogy jelentse, hogy ez állampolgár-ellenes, azon belül elsősorban betegellenes. Tehát nem hiszem, hogy a fejlesztésnek az lenne a célja, hogy csonkoljanak, vagy éppen heréljenek.

Dr. Fodor Csaba: Először is azt gondolom, hogy köszönetet kell mondanom mindazon kórházi vezetőknek, akik megtiszteltek bennünket és drága idejüket arra pazarolják, hogy bennünket hallgassanak, és köszönöm szépen persze azt is, hogy Ők minél jobban, minél pontosabban szeretnék végezni a munkájukat, nyilvánvalóan a betegek érdekében és ezt tényleg őszinte tisztelettel köszönöm nekik. Előre elnézést kell kérjek, mert nem vagyok egészségpolitikai szakember és egészségügyi szakember sem és valószínű, hogy tévedni fogok egy-két kérdésben, de azt gondolom, hogy egy kicsit távolabbról kellene elkezdenünk ezt a mai diskurzust, és talán általában kellene egy kicsit szólni arról, hogy miért is volt szükség erre az egészségügyi reformra, köztük a kórházreformra is. Ugye azt többé-kevésbé lehet tudni, hogy a mai egészségügy rettenetesen sok pénzt emésztett fel azt, hogy ezt jól vagy rosszul csinálta, erre is azt gondolom, igaz az a megállapítás, ahol sok pénz van, hogy bizonyos szempontból sok, bizonyos szempontból kevés, tehát lehet, hogy az elosztásokon kell valamit variálni, valamilyen megoldást találni, hogy jobban hasznosuljanak a pénzek. Ugye készült különféle szociológiai és egyéb társadalmi, meg mindenféle felmérés, amikből csak idézni szeretnék. A kórházi ágyakon nyújtott ellátás 25-30 %-a nem orvosi, hanem szociális jellegű. Egy kórházi ágy fenntartása csaknem 5,5 millióba kerül. Sorolhatnák itt aztán ezek közül összehasonlításban, hogy hogyan néz ki a magyar kórházhelyzet, hogy hogyan nézett ki az átalakítás előtt az ágyszámok tekintetében egy nemzetközi összehasonlításban. Nem kívánok én beavatkozások szintjére, meg egyebekre lemenni, de belső anomáliák is voltak az országban. Volt olyan megye, ahol 10 kórház működött és van olyan megye, ahol mindösszesen 3, holott ez a megye jóval nagyobb lélekszámban is, meg területben is. Tehát ezeket valahogyan helyre kellett hozni, és akkor most Budapestről ne is beszéljünk. Azt gondolom, hogy általában ezeket el kell ismernünk, hogy valami úton-módon az egészségügy reformjához hozzá kellett nyúlni éppen azért, hogy megmaradjanak olyan kórházak, amelyeket ma hála isten azt mondhatjuk, hogy Nagykanizsán kiemelt súlyponti kórház lett. Ennek örülni kellene, nem sopánkodni és siránkozni kellene. Ennek örülni kellene, és azt kellene mondani, hogy mindazon országgyűlési képviselőknek és mindazon politikai erőnek meg kell köszönni, aki ebben tett valamit, mert ez lenne a dolgunk. Aztán továbbléphetnénk azon, hogy most mi a helyzet ezzel a súlyponti kórházzal. Tehát általánosságban ezért el kívántam mondani, konkrétan pedig hát mégis csak az, hogy meg kellene nézni, hogy tényleg mi vezethetett ide, hogy csökkentek az aktív ágyszámok. Honnan csökkentek, hová csökkentek. Azért az sem érdemtelen azon elgondolkodni, hogy Nagykanizsán volt már egy jelentős kórház-ágyszám csökkenés, 1050 fő aktív ágyról lecsökkent közel 400 körülire egy időben ugye, ez a 90 évek közepén. Túlélte a kórház, tudta teljesíteni a feladatait, persze, hogy tudta. Nem kell itt politikai hangulatokat kelteni. Nem azt mondtam, hogy könnyen, de megtudta oldani a feladatokat, és meg is fogja tudni oldani a feladatokat, azt gondolom. Azt hiszem, ekkor is voltak viták, ugye hasonlóak, de azért ilyen politikai felhangokat azért nem kaptak, amit most gerjesztett körülötte, azt gondolom, a FIDESZ feleslegesen. Azt hiszem, hogy azon is el kellene gondolkodni valóban, és azért Cseresnyés képviselő - kár, hogy kiment, mert azért - válaszolhatna Ő is arra, hogy tényleg mit tett annak érdekében, nem feltétlenül biztos, hogy kormánypárti politikusoknak kell csak mozogni ezekben az ügyekben. Ezekben az ügyekben azt gondolom, mozoghat az ellenzéki politikus is, nyugodtan megkeresheti vagy beszélhet az egészségügyi kormányzat parlamentben jelenlévő képviselőivel vagy akár mondjuk, felveheti a kapcsolatot közvetlenül a miniszterrel is. Azt gondolom, hogy arra sem érdemtelen mondjuk rávilágítani, hogy mi történt azzal az előkészítő anyaggal, amely, ha jól tudom, megvalósíthatósági tanulmányi szinten rendelkezésre állt. Polgármester Úr meg is kapta október első hetében, ami ugye arról szólt, hogy Nagykanizsán az ágazati operatív program keretében készült egy terv közel 2,5 milliárd forintos előirányzott költséggel, ami arról szólt, hogy a sürgősségi betegellátási központot Nagykanizsán éppen meg kell csinálni, ehhez megfelelő emelt központot kell létrehozni, ezt a tanulmányt átadták Polgármester Úrnak. Ez a tanulmány valószínű nem került fel a minisztériumba, mert ez hátha lehetőséget adott volna arra még mielőtt – ugye ez tavaly októberben volt – a döntések az előkészítés szintjén megtörténtek volna, ezeket befolyásolni lehetett volna, hogyha elküldték volna. Így van Polgármester Úr. Én azt gondolom, hogy ez hibázik, de itt meg lehetne említeni, kész volt egy fejlesztési program a kardiológia fejlesztésére is, ha jól tudom. Kész volt egy program az idősellátási koncepció, amiben a RET döntött is és jóvá is hagyta regionális szinten a Nagykanizsán kialakítandó idősügyi ellátási megoldási helyzeteket, hát ezekről aztán miért nem tudunk és ezeknek mi lett a sorsa. Ezekkel a kormányzathoz oda fordult-e az éppen aktuális kórházi menedzsment vagy egyáltalán mit csináltunk vele, mert azért azt hiszem, hogy ezek befolyásolhatták volna pozitív irányban még a döntés meghozatala előtt, hogy a számok miként alakuljanak ki. Nem tudjuk. Hát erről, gondolom Polgármester Úr majd szépen választ ad nekünk. Tehát az meg ténykérdés, én nem tudom miért vitatkozunk, azon sajnálatos módon én azt hiszem, hogy senki nem örül sem ebben a teremben, sem sehol annak, hogy a kórházi ágyak csökkentek, de az ténykérdés, hogy bizonyos régiós határok itt húzódnak Nagykanizsától nem messze, és ezeket a régiós határokat sajnálatos módon ma be kell tartani. Természetesen később mindazok a lehetőségek, amelyeket Göndör Képviselő Úr mondott, rendelkezésre állnak. Egyébként az is rendelkezésre áll, ha jól tudom, hogy egy év múlva ezeket az aktív ágyszámokat felül lehet vizsgálni, és ebben esetleg új álláspontokat lehet kialakítani, természetesen megfelelő indokokkal. Hát ezeket az indokokat természetszerűleg a kórháznak kell majd és a kórház menedzsmentjének kell majd produkálni, tehát én azért azt gondolom erről kellene beszélgetnünk. Most van egy helyzet, senki sem örül neki, erre a helyzetre kell felkészülnünk. Azt azért megkérdezném, hogy a Főigazgató Úr is itt, meg mindenki, egyébként csak azt mondanám, hogy szerintem ezt Cseresnyés Alpolgármester Úr hívta össze, ezt a mai rendkívüli közgyűlést és írta alá ezt az előterjesztést, lehet, hogy ezt is úgy olvasta el, mint Göndör Képviselő Úr által hivatkozott törvényjavaslatot félig-meddig, mert hát azért ez szégyenletes. Arról aztán nem is beszélek, hogy arról senki nem szólt, hogy miként legyen megtámadva ez a határozat, ugye mi az a jogszabályi sértés és erre választ kérek szépen, mi az a jogszabálysértés, ami alapján ezt a bíróság előtt meg lehet támadni? Mert, ha jól emlékszem, ezt az egészségügyi miniszteri határozatot rendes jogorvoslattal ugye a közigazgatási eljárás keretében nem lehet megtámadni, viszont ellene jogszabálysértésre hivatkozva meg valóban bíróság előtt. Azért azt valaki mondja meg, valaki okos ember, hogy mi az a jogszabálysértés, ha itt mindannyiunkat arra buzdítanak, hogy ezt aztán tényleg essünk neki, mint tót az anyjának, már bocsánat. Tehát azért ezeket meg kellene nézni. Tehát én azt hiszem, hogy talán a realitásokból kellene kiindulni, és realitásokhoz képest kellene megválasztani azokat a megoldási javaslatokat vagy megoldási lehetőségeket, amelyeket most mi látunk, és talán javasolnánk is. Én a magam részéről azt gondolom, én az egész előterjesztéssel nem értek egyet, természetesen nem is fogom támogatni és ebben a formában nem is lehet támogatni, én azt hiszem senki részéről sem, de hát természetesen a többség majd eldönti, hogy mit akar, de ez az út, ez nem jó út. Ez nem a megoldások felé ez az út, ez az út oda vezet, hogy nem lesz semmiféle megoldása, marad minden a régiben, legfeljebb megnehezíti a következő lehetőségeinket.

Dr. Kovács József: Azért vettem a bátorságot, hogy szót kérjek, illetve, hogy elmondjam a gondolataimat, mert abban a bizonyos ágyszám leépítésben, amire hivatkozik Képviselő Úr, abban én előkészítő munkacsoport tagjaként részt vettem és érdekes módon akkor a 104.000 ágyat 80.000 le tudtuk csökkenteni egy teljes konszenzussal. 24.000 ágy csökkent le a ’90-es évek közepén és a politika, a szakma, az érdekképviseletek, a kórházszövetség, a kamara teljes konszenzusával, és az sikeresen került végrehajtásra. Ilyen értelemben, amiket említ a Képviselő Úr, statisztikát, hogy az ágyak 25-30 %-a szociális indíttatású, nem felel meg a valóságnak, tehát ez gyakorlatilag csúsztatásnak tekinthető. Az, hogy ágy fenntartása 5,5 millió forintba kerül, az azt jelenti, hogy azon az ágyon forgalmazott betegekért a betegek gyógyítási költsége 5,5 millió forint és ennyi az egy ágyra jutó bevétel. Az nem az ágynak a fenntartása, hanem az ágyon megtermelt betegek gyógyítási költségét jelenti statisztikában, és ez a nagy probléma, hogy tulajdonképpen feneketlen zsáknak tekintik az egészségügyet, holott a humánerőforrásnak az újrateremtése, az a legfontosabb cél, és ezt egyáltalán nem ismerik el szakmai szinten. Azok meg a különböző belső anomáliák, hogy egy megyében 3 kórház van, vagy 13 kórház, ez, azt hiszem, hogy Zala megyére egyáltalán nem vonatkozik. Van egy megyei kórház és két jól működő kórház, és azért, hogy ezen a területen rendesen működnek a kórházak, nem biztos, hogy ezeket is egy kalap alá kellene venni azokkal a mondjuk …….és mondjuk nem létjogosult kórházakkal, mondjuk Veszprém megyében 10 vagy 13 kórház, de még lehet másik megyéket is mondani, ahol adott esetben ezeket továbbra is fenntartják. A korszerűsítést azokon a területeken kellett volna elvégezni, ahol ezek az anomáliák fellelhetők, nem pedig ott, ahol ezek normálisan működnek és normálisan látják el a betegek ellátását. A programmal kapcsolatban tetszett említeni, hogy milyen ágazati operatív programok vannak. Ezek tavaly már bekérésre kerültek. Itt gyakorlatilag folyamatban vannak, és jelenlegi benyújtás alatt van a kórháznak azok a rekonstrukciós programjai, amelyek a sürgősségi betegellátás, a patológiának, a laboratóriumnak, a helikopter-leszállónak, illetve a megürített ingatlanoknak a további hasznosítása céljából. Kapcsolatban vagyunk a minisztériummal és jeleztük az ilyen irányú igényünket, és egyáltalán nem vagyunk még késlekedésben.

Marton István: Böröcz Elnök Úrnak adom meg a szót.

Dr. Fodor Csaba: Ügyrendit mondtam.

Marton István: Én azt nem láttam. Böröcz Úr viszont korábban jelentkezett, úgyhogy beszéljék meg egymás közt.

Böröcz Zoltán: Köszönöm Polgármester Úr, de az ügyrendi, az nyilvánvaló, megelőz engem, utána kérem a szót.

Marton István. Hát, ha ügyrendi, akkor jöjjön az ügyrendi.

Dr. Fodor Csaba: Csak azért, mert nincs megszólíttatás gomb. Tisztelt Közgyűlés, illetve Tisztelt Főigazgató Úr! Én ebben a székben ma itt, ebben – az előbb, kérdezze meg a Képviselő Úr a szomszédját, hogy mit mondott a legelején, hogy ki ne kiabáljon, hova –, én azt gondolom Főigazgató Úr, én ebben a székben politikusként szóltam, és nehezen viselem, ha a kórház főigazgatója pedig mondjuk, azt mondja, hogy csúsztatás. Én csak a figyelmébe ajánlom a www.terapia2000.hu Internetes oldalt, ahonnan idéztem – az pedig az, hogy a kórházágyakon nyújtott ellátás 25-30 %-a nem orvosi, hanem szociális jellegű. Egy kórházi egy fenntartása csaknem 5,5 millió Ft. Nem csúsztattam, csak olvastam. Bár most már ezek után esetleg kételkedek, hogy tudok. Úgyhogy én ezt nem mondanám. Az pedig, hogy ezek az anyagok kész vannak, örülök neki, azt még az elmúlt kórház menedzsmentje készítette el, csak sokkal jobb lenne a helyzetünk, ha ezeket bár beküldték volna mondjuk, tavaly novemberéig, vagy november elején, mert akkor az új ágyszám-kialakításoknál figyelembe lehetett volna venni mindazokat a fejlesztéseket, amelyeket Ön most mond, mert azok a fejlesztési elképzelések már réges régen a Polgármester Úr asztalán voltak október első hetében.

Marton István: Nem tudom, itt mi volt az ügyrendi, de mindegy. Az válasz volt, nem ügyrendi.

Böröcz Zoltán: Polgármester Úr! Ismét megkérem Önt, hogy ne Elnök Urazzon! Én itt képviselőként veszek részt.

Marton István: Mármint Pártelnök Úr, már bocsánat.

Böröcz Zoltán: De természetesen képviselőként szeretnék hozzászólni, egyébként nem is kaphatnék szót – feltételezem, vagy nem illene szót kérnem. Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, térjünk vissza egy mondat erejéig talán ahhoz, hogy ennek a politikának milyen viszonya van azokhoz a szakmai kérdésekhez, amelyekhez – legyünk őszinték – így együttesen nem értünk. Van köztünk egy főorvos, aki nyilvánvalóan többet tud szakmapolitikai vagy éppen szakmai kérdésekről, de rajta kívül igazából mi nem értünk. Azért a politikai vetületéről egyetlen gondolatot engedjenek meg. Amikor azt mondjuk – együttesen remélem, de lehet ez ellen is tiltakozni, bármit lehet, leszavazni is –, hogy biztosítási alapú egészségügyet szeretnénk Magyarországon, az azt jelenti, hogy a befizetéseinkből kell megvalósítani mindazokat az egészségügyi feladatokat, ami a mi gyógykezelésünket, mint potenciális beteg, enyémet, övét, többinek a feltételeit biztosítja. Amikor viszont ezt kimondjuk, akkor azt is tudjuk, hogy erre egy bizonyos keret áll rendelkezésre. Ez az egyik oldala. A másik oldala pedig, én hiszek benn, hogy ez a reform, aminek egy eleme a kórházreform, átalakítás valóban, hiszek benn, hogy a végén valóban egy csökkentettebb ágyszámú, de a rászoruló betegek tekintetében egy magasabb, magasabb színvonalú ellátást biztosít, hiszen koncentrálni tud anyagi, szellemi erőket. Én ebben hiszek hosszú távon. Nyilvánvalóan nem azt a korszakot éljük, amikor holnap ezt várjuk, de én ezt szeretném leszögezni, és ezért a határozati javaslatok egyetlen pontját sem támogatom, és még azért, amit a következőkben szeretnék elmondani. Súlyponti kórház – nagyon kevés szó esik róla, mégis szeretném jelezni, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza abban a 39 kiemelt kórházban van, amely olyanfajta előnyöket élvez minden más kórházzal szemben, amiért én nagyon örülök, hogy nagykanizsai lehetek, és ez a kórház fog ellátni adott esetben, ha szükségem lesz rá. Gondoljunk bele, hogy a súlyponti kórház, ez a fejlesztések színtere, ez a jövőben a léte, a fejlődése a mindenkori kormányok által támogatott. Ettől kezdve ez a legnagyobb biztonságot jelenti a Kanizsa és a Kanizsa környékén élőknek. Természetesen ezt hosszú távon is értem. A kórháznak, mint súlyponti kórháznak évente lehetősége van arra, hogy felülvizsgálja az ágyszámait, és annak módosítását kérje. Nem minden kórháznak adatik, a súlyponti kórház megteheti ezt, hogy jövő márciusban a törvény betűjének megfelelően előáll egy olyan koncepcióval, hiszen ahogy a Göndör Úr mondta, a beteg-utak most vannak kialakulóban, nem igazából tudjuk most előre megmondani, csak megsaccolni, hogy milyen terhelésnek lesz kitéve. Nem esik róla szó, csak tényként jegyzem meg, hogy ez az úgynevezett ágyfinanszírozás ugye, ami 10 %-kal megemelkedik, ami természetesen nem fedi le azt, amilyen számmal csökkent, gazdasági értelemben, de jegyezzük meg azt is, hogy ez a reform egy elemeként ez is megjelent ezzel együtt. Tudjuk, hogy van ez az orvosok által, nyilvánvalóan egészségügyi dolgozók által – hogy is mondjam csak – állandóan emlegetett TVK, vagy ez a tevékenység volumen korlátozás, ami gyakorlatilag azt jelenti – tehát orvosok képeztek erre – azt jelenti, hogy korlátlanul nem lehet egy beteget korlátlanul, néha talán indokoltan, vagy kevés indoklással olyan ellátásban is részesíteni, ami esetleg vagy időben, vagy egyéb okból halasztható. Tehát ez a TVK egy ideiglenes intézkedés. Ettől nagyon félnek egyébként nagyon sok helyen. Érdekes módon, mivel én nem értem, legfeljebb elfogadom, hogy félnek tőle, ez egy olyan ideiglenes intézkedés, ami egyszer megszűnik vélhetően, vagy valószínűsíthetően, elsősorban nyilván majd a súlyponti kórházak tekintetében. Valóban szó esett erre az ágazati operatív program, a sürgősségi betegellátó központ dolgáról. Én azt gondoltam, hogy ez lényegesen előrehaladottabb állapotban van, és amikor utánakérdeztem, akkor addig jutottam el, hogy ha jól tudom, októberben egy főorvosi értekezlet alkalmával elhangzott szóban, úgy tudom, hogy Polgármester Úrnak átadásra is került ennek a központnak a megvalósítási tanulmánya, ami alkalmas lehetett volna arra szerintem, és ha a Főigazgató Úr egyetért vele, természetesen nem lemondva róla, a jövőben is alkalmas lesz, hogy ezt benyújtsuk a szakminisztériumhoz, erre támogatást kérjünk. Ráadásul úgy tudom, hogy RFT, a Regionális Fejlesztési Tanács egyhangúlag ezt támogatja is. Ami azt jelenti természetesen, hogy érinti az ágyszerkezetünket. Főorvos Úrnak mondom, Ő nyilván jobban tudja, meg jobban érti, ha jól emlékszem, ebben olvasható az, hogy mondjuk, az intenzív terápiás osztály …. 12 ágyra fejlődik. Ugye ez összefügg azzal a Siófok – Varasd közötti egyéb kötelezettségünkkel, ami a helyzetünkből adódóan is következik. Ugye véglegesen és korszerű módon oldaná meg a patológia kérdését, a baleset…. Tehát fejlődési pályára állíthat bennünket. Ha ez megtörtént volna korábban, akkor megítélésem szerint az ágyszámok leosztása, tehát a törvény-előkészítés időszakában befolyást gyakorolhatott volna a kórház ágyszámára. Nekem ez az érzésem, de majd elmondják, hogy ez nem igaz persze. Aztán a másik dolog, az idősügyi ellátás. Tudom, hogy megvan ez az előterjesztés, hiszen magam láttam korábban – mi van azzal a témával, amit valamikor a RET el is fogadott, a még működő RET, tehát még a választások előtti Regionális Egészségügyi Tanács támogatott, hogy az egyetlen régiós központtá alakulhatott volna Nagykanizsa, hiszen tudjuk, hogy az állami …… igazából a régióközpont semmilyen területen nem lettünk, de az idősügyi gondozás tekintetében régióközpontként működhettünk volna. Az erről való előkészítő munkálatokról én azóta sem hallottam. Polgármester Úr, kérem, nézzen utána, vagy tájékoztasson bennünket, hogy ez a dolog hogyan áll, kialakítható-e, mert fontos lenne tudnunk. Aztán azt gondolom, hogy azzal, hogy súlyponti kórház… lettünk, hát tessék már értékelni valamire azt, hogy mi mindig, minden esetben, minden szakmai vélemény alapján mi mindig majd pályázhatunk, a mi kórházunk mindig pályázhat mindenféle egészségügyi forrásra, mert ez a lehetőség a súlyponti kórházzal számunkra megadatott. Nem mindenkinek adatott meg, vannak, akik ezt nem tehetik. Rengeteg kérdést tettem fel, már bocsánat. Itt ezeket a kérdéseket azért nem sorolom el, mert részben ismétlés lenne, másrészt pedig azt gondolom, hogy ez akkora téma, amiről valóban talán még egy rendkívüli ülést is érdemes lenne tartani, mert túlságosan messziről kell indulni, miközben mi túlságosan a részletekről akartunk ma valamiféle határozati javaslatot elfogadni. Egy dolgot szeretnék mondani zárómondatként, ha úgy tetszik. Az az elképzelés, amit sajtótájékoztatóból hallottam, vagy talán a mai Zalai Hírlap írja, és bár én nem olvastam, de hallottam, hogy az MSZP – az MSZP, az egy párt, jelzem – egyetért azzal a kezdeményezéssel, amit a FIDESZ, mint párt – jelzem – e tekintetben tett. Én most határozottan és egyértelműen elhatárolódok ettől. Természetesen ezzel a gondolkodásmóddal, ezzel a megközelítéssel sem értünk egyet. Nem elfogadható számunkra. Kérem ebben megértéseteket, mert még a megközelítésünk is más. És azt a részét pedig, amikor arról van szó, hogy mondjuk, az SZDSZ helyi szervezete elnökének, vagy az MSZP helyi szervezete elnökének osztanak Önök, önkormányzat feladatot ebben a kifejezetten szakpolitikai kérdésben, hogy hol és mikor járjunk el, határozottan visszautasítom. Ha Önök ezt a szakmai kérdést, ami törvényileg és jogszabályilag szabályozott, politikai síkra akarják terelni, ismét visszaterelni politikai síkra, akkor, ne haragudjanak, én ettől elhatárolódom, és természetesen ebben nem kívánok részt venni. Még egy mondat Polgármester Úr, ne haragudjon, csak egyet szeretnék mondani. Most pedig az MSZP frakció több tagja elvonul koszorúzni – mert ezt tesszük évek óta – a Kossuth-szoborhoz. Ha megy az ülés, természetesen később visszatérünk, és folytatjuk a beszélgetést.

Marton István: Remélem, ez nem fog megtörténni, és én arra kérek mindenkit, hogy legyen nagyon rövid. Én pár mondatot azért szólnék a két utolsó hozzászólóhoz. Ugye hát az, hogy idősügyi ellátásban régió központok lehettünk volna, mondja Böröcz Úr – igen, lehettünk volna, ha ez a mostani átalakítás nem söpör el mindent. Az pedig, hogy a sürgősségi osztály és a hozzákapcsolódó dolgok megvalósíthatósági tanulmánya elkészült – kérem, évek óta ment róla a szöveg, és nem történt semmi, hanem valami egészen más történt már 2005-ben is. De a dolognak nem ez a lényege, mert ezt meg kell csinálni. A lényeg az, hogy hét éven belül az EU 280 milliárd forintnyi Eurot fog rendelkezésünkre bocsátani a kórház-korszerűsítések kapcsán. Ebből az idei évben az ország vagy semmit, vagy édes keveset fog látni. Ezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy egy jól átgondolt, újonnan elkészült koncepciónak, ami ebben a témakörben kell, hogy meglegyen, komoly esélyét látom magam is. Fodor Úr ugye, Ön is tudja, én is tudom, mindenki tudja, aki itt ül, beszéltek itt nem túl régen dübörgő gazdaságról, pannon pumáról, mindegyikünk tudta, tudja, hogy ez hazugság. Na most ezt azért mondom, mert Ön azt mondja, hogy a kórház jelenlegi helyzetén örülni kellene, nem pedig sopánkodni. Hát ehhez viszont – szó szerint írtam –, ehhez viszont nagyon nagyfokú mazochizmusra lenne szerintem szükség. És a nagy elvi dolgok rendbetételén kívül én úgy gondolom, hogy a kórház kéthónapnyi vezetőtestületének, és illetve a január 1-től hivatalba lépő főigazgatónak is volt elé gondja, például mondjuk egyes működési engedélyek rendbetételével is, de nem akarok én ezzel nagyon sokat foglalkozni. Azt hiszem, körülbelül megadtam a választ.

Szőlősi Márta Piroska: Azzal kezdeném talán, hogy úgy gondolom, hogy ez a téma, amiről ma beszélünk, ez nem játék. Ezt azért mondom, mert a közgyűlés elején úgy tűnt némely képviselő viselkedéséből, hogy Ők ezt így fogják fel, és aztán itt a hozzászólásokból is időnként nekem úgy tűnt, hogy itt komoly problémák vannak azzal kapcsolatban, hogy miről is beszélünk ma. Kérem szépen, arról beszélünk, hogy a kórházunkban az eddigi ágyszámokat jelentősen lecsökkentve 360 darab aktív ágy marad. Böröcz Úr azt mondta, hogy túlságosan messziről kell indulni, kellene indulni. Én ezt most meg is teszem, ugyanis Göndör Országgyűlési Képviselő Úr azt mondta, hogy 10 Ft-ból nem lehet 20 Ft-ot csinálni. Ez így igaz. Elosztani, teljesen mindegy abból a szempontból, amit most mondani szeretnék. Mégpedig azért nem, mert ezt egy olyan kormánypárti politikus szájából hallani az elmúlt négyéves ciklusban is meglehetősen sokat tett azért, hogy az ország és a mai egészségügyi olyan helyzetben van, amilyenben van, úgy gondolom, hogy furcsa dolog. Akkor, amikor az országot és az egészségügyet ilyen helyzetbe hozták, akkor érdekes módon az a politikusok feladata volt ugye? De most, amikor az egészségügyről beszélünk, akkor ez ugye szakmai feladat, így aztán nem a politikusok feladata eldönteni azt, hogy hol milyen ágyszámok legyen, hanem ezt majd megteszi a RET, meg majd a szomszéd régióval egyezkedünk. Magyarul, a felelősséget tökéletesen jó lenne áthárítani másokra. Én úgy gondolom, hogy ez olyan álságos dolog, hogy engem ez tökéletesen felháborít. Felháborít akkor is, ha ezt egy Országgyűlési Képviselő Úr szájából hallottam. Akkor is meg merem magamnak ezt engedni. A következő, amit szeretnék mondani – politikai hisztéria, ez is elhangzott Göndör Úr szájából is és Fodor Úr szájából is. Ha Önök úgy gondolják, hogy ez a dolog politikai hisztéria, akkor én pedig úgy gondolom, hogy Önök még nyomokban sem mutatják a szociális érzékenységet, még nyomokban sem mutatják azt, hogy Önöket valamennyire is érdekli az emberek sorsa, akár a kanizsaiak és Kanizsa környéki betegek vagy leendő betegek sorsa, akár pedig a kanizsai kórházban dolgozók sorsa. Úgy gondolom, hogy egy kicsikét át kellene értékelniük a kórházhoz való viszonyulásukat, és úgy gondolom, hogy van mit tenniük, nem az a feladata sem Országgyűlési Képviselő Úrnak, sem a velem szemben ülő eddig megszólalt Képviselő Uraknak – tisztelet a kivételnek, nyilván nevesítettem azokat, akikkel a legfőbb problémám volt –, nem az az Ő feladatuk itt most, hogy ezt a gyönyörű szép kórházreformnak becézett, nem is tudom én micsodát megvédjék, hanem az lenne a dolguk, hogy a kanizsai emberek érdekeit képviseljék, és itt a képviselőtestületben is ezt tegyék. Egyébként ezt a politikai hisztériakeltést, ezt én szeretném visszautasítani, bár fel nem hatalmazott engem sem a Kórházigazgató Főorvos Úr, sem a Főorvos Urak, de akkor is szeretném visszautasítani az Ő nevükben is. Mégpedig a következők miatt. Én úgy gondolom, hogy Ők nem azért jöttek ide, hogy a FIDESZ által keltett Önök szerint politikai hisztériakeltésben részt vegyenek, hanem Ők abszolút szakmai érveket hoztak ide Önök elé, és úgy gondolom, hogy az, hogy Önök erre így reagáltak, ez tulajdonképpen Önöket minősíti. Köszönöm, ennyit akartam mondani.

Dr. Csákai Iván: Hát, hogy mondjam, egy rossz politikai döntést a szakmával akarunk rendbe hozatni. Ez nagyon rossz. Az, hogy a kórház súlyponti kórház lett, ennek örült mindenki Kanizsán. Örült egészen odáig, mondjuk én sebész létemre egészen addig, amíg nem derült ki az, hogy 40 ágyon kell a sebészetnek dolgozni. Ez a 40 ágy mit jelent? Jelenleg 72 ágyon dolgozunk. Itt általában a 10 % …. készenlétben levő üres ágynak kellene lenni mindig akut betegfelvételre. Ha 40 ágyra lecsökken az ágylétszám, akkor is ezt a 7 darab ágyat állandóan készenlétben kéne tartani. Bizonyos átszervezésekkel a kórházban egynapos sebészet, sürgősségi ellátás, oda is kellene üresen hagyni ágyakat, tehát a 40 ágyból a minimum a 25 %-át üresen kellene hagyni, mert bármikor jöhet oda beteg. A 40 ágyon ugyanazt a munkát, ugyanazt a munkát, amit most jelenleg a 72 ágyon látunk el, lehetetlen elvégezni. Az érsebészet, ami nagyon jól működik Kanizsán, egyszerűen vissza fog fejlődni. Nagykanizsai kórház az országban a laparoszkópus centrumként működik. Jelenleg is a Professzor Úr bemutató műtétet végez Ljubjana-ban, azért nincs itt. Nem tudom, hogy mi az az indok, ami azt alátámasztja, hogy 40 ággyal kell egy sebészetnek, egy meghatározó szakmának dolgozni. Ha egy meghatározó szakma visszafejlesztése a cél, akkor a kórház visszafejlesztése a cél. Itt felvetődött az, hogy egy év múlva kontrolláljuk le, és akkor lehet újra változtatni. Hát, kérem szépen, tegnap tárgyaltunk a vezető testületben, több tízmillió Ft-ba kerül az átalakítás. Na most akkor a visszaalakítás ugyanennyibe? Elkezdünk játszani 10-20-50 millió Ft-okkal. Felfoghatatlan, hogy egy év múlva esetleg kapunk, teszem azt, 15 darab sebészeti ágyat, akkor megyünk újra vissza abba az egységbe? Az szintén ugyanennyi pénzbe fog kerülni. A pontértéket valaki itt felhozta, hogy hát, hú, micsoda szó, hát felemelik 146.000 Ft-ra. Uraim! Minden évben a súlyszám korrekciója megtörtént. Nem ez a reformnak csúfolt rombolás az egyedüli indoka ennek. Minden évben megtörtént. Minden évben 8-10.000 Ft-tal emelkedett a súlyszám. Ebben az egész rendszerben egy a probléma, hogy nem mondja meg senki nekünk, hogy hol a beteg ebben. Hol a beteg? A beteg, aki el fog tűnni. Ez a beteg, aki meg fog halni. Az a beteg, aki először csak félévet, de egy év múlva már egy évet, másfélévet fog várni arra, hogy kórházba kerüljön, mert nincs ágyunk.

Bizzer András: Én is szeretnék reagálni Fodor képviselőtársam azon mondataira, miszerint a FIDESZ hangulatot kelt ebben a kérdésben. Ezt szeretném visszautasítani, ugyanis mi nem hangulatot keltünk, hanem aggódunk az emberekért. Csákai képviselőtársam is elmondta, hogy mi lesz akkor, hogyha majd hosszú várólisták fognak kialakulni a csökkentett ágyszámok miatt, s valaki esetleg ezért fog meghalni. Mi aggódunk, és elvárnánk azt is, hogy a szocialista és szabaddemokrata képviselőtársaink is ugyanezt tegyék, és nem politikai síkra tereljük mi ezt a kérdést, amikor segítséget kérünk, és azt szeretnénk, hogy az MSZP helyi elnöke és az SZDSZ helyi elnöke segítsen nekünk lobbizni. Tudjuk azt, hogy ez a politikának a feladata, tehát nem csak a szakmai feladata a lobbizás, hanem a politika feladata is, ugyanis a politika az emberek képviseletét jelenti, és nekünk kötelességünk az emberek érdekét képviselni, és arra szeretném kérni Önöket, hogy ne utasítsák vissza ezt a segítségkérésünket, ugyanis Önök többször hangsúlyozták, hogy a kanizsai emberek érdekében készek összefogni, és készek segíteni a városi embereknek. Még azt is el lehet mondani, támadtak minket azzal, hogy nem tettünk meg idáig mindent ugye, tehát nem lobbiztunk mi. El szeretném mondani, hogy lobbiztunk, ugyanis az Alpolgármester Úr is elmondta, hogy volt törvénymódosító javaslat a Parlamentben, amit leszavazott az MSZP-SZDSZ-es többség. És azt is szeretném még elmondani, hogy Göndör képviselővel is felvettük a kapcsolatot, már hónapokkal ezelőtt volt egy megbeszélés frakciószinten Göndör Képviselő Úrral, ahol kértük, hogy a kórházi ágyszámokkal kapcsolatban segítsen nekünk, és lobbizzon azért, hogy a nagykanizsai kórház több ágyszámot kapjon. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy ez nem jött össze, és e helyett inkább a keszthelyi kórházért lobbizott. Göndör Képviselő Úr. Ennyit szerettem volna mondani.

Dr. Kolonics Bálint: Lassan kiürül a terem, mire szót kapok, pedig kezdtem úgy érezni, hogy meg kell köszönni a Kormánynak és Göndör Úrnak, amit tett. Én azt gondolom, hogy egy kicsit másképp kell ezeket a dolgokat szemlélni, hiszen nagyon ügyes politika az, amikor egy tollvonással csapunk egy nagyot, tönkretesszük az egészségügyet, elvesszük az ágyakat, bezárunk kórházakat, és nagy bűbájosan azért küszködünk, mint politikusok, hogy felvetessük a súlyponti kórházak közé akár a kanizsai kórházat. Hát én ezt nem tudom megköszönni, és nem tudom ezért megdicsérni Képviselő Urat, ugyanis Ő ott ül a Parlamentben, ott ül akkor, amikor a kórháztörvényről a Parlament döntött. Ő is megszavazta azt, hogy Kanizsának ennyi lesz az ágylétszáma. Tehát nézzünk mögé, hogy ki okozza ezt a helyzetet, amikor már végső elkeseredettségünkben valamiért küzdeni kell, kell járni tárgyalni a RET-be, hogy mennyi legyen ez az ágyszám, illetve azért kell lobbizni, hogy valami még felkerüljön a súlyponti kórházak listájára. Igen? De ki döntött arról, hogy mi lesz az egészségügynek az átalakítása, és hogyan akarják az egészségügyet tönkretenni. A magyar kormány és Göndör István. Lehet ezen mosolyogni, ez az én véleményem, és mondanám tovább. Egyébként az emberek oldaláról szemlélve a dolgot, és nem a politika oldaláról, tessék elmenni a kórházba, beszélgetni az egészségügyi dolgozókkal, tessék beszélgetni a betegekkel – itt megjegyzem, hogy vagy az egészségügyi dolgozói oldalról, vagy betegoldalról érintett mindenki. Aki most nem beteg, az holnapután az lesz, és bekerül a gépezetbe, kivéve, ha valaki majd a külföldi magánklinikákon kezelteti magát, mert futja rá. Na most az átlagembernek és a kanizsai polgárnak erre nem futja. Ő a kanizsai kórházban fogja magát kezeltetni, megy el a szakrendelésre, kéri a beutalót, és fogja kivárni a sorát a különböző kezelésekre, egészségügyi beavatkozásokra. Mi fog történni? Az fog történni, hogy nem két hetet fog várni, hanem félévet, vagy egy évet fog várni. Mi fog történni azokkal az emberekkel, akik az egészségügyben dolgoznak Nagykanizsán, és évtizedeket töltöttek ott el, és dolgoztak, áldozatkész munkával szolgálták az egészségügyet, és tulajdonképpen ez az Ő életük? Ki akarja Őt és mire átképezni, és hova akarja majd Őket elhelyezni akkor, amikor 200 embernek adják oda a munkakönyvét, hogy viszontlátásra, ennyi volt? 50 éves emberek hova fognak elmenni, hol fognak munkát kapni, hol fognak dolgozni, amikor ahhoz értenek, amit évtizedekig csináltak, az egészségügyhöz? Tessék már megnézni a másik oldalt, és ne a jó döntésként titulált politikai önfényezés menjen itt a közgyűlésben. Nem erről van szó. Tessék az emberekkel beszélgetni, tessék megkérdezni a betegeket - örülnek ennek, nem örülnek? Tessék megkérdezni az egészségügyi dolgozókat. Egyébként olyan érzésem van, hogy vagy Göndör Úr, illetve a Kormány a szakmailag megfelelő hozzáállást tanúsító ember ebben a kérdésben, vagy pedig a szakmai kollégiumok, illetve a főorvosok, ugyanis ma azt hallottam, hogy Göndör Úr egészségügyi szakember, itt pedig a Főorvos Uraktól egészen más véleményeket hallottam. Hát Tisztelt Közgyűlés, én azt gondolom, hogy az itt körünkben, és az általam tisztelt Főorvos Urak a szakmailag megfelelő emberek ebben a kérdésben, és innentől nem hiszem el azt, amit Göndör Úr elmondott, és a politikai csúsztatásokat. Ha a szakmai kollégiumi állásfoglalásoknak és véleményeknek ellentétesen történik az egészségügy átalakítása Kanizsán, akkor az felelőtlen és szakmailag megalapozatlan. Aztán lehet itt nekem a határozatot lobogtatni, hogy itt fellebbezzünk, ott fellebbezzünk. Oda kell visszakanyarodni, hogy ki döntötte el ezt a Parlamentben a tavalyi év decemberében.

Bogár Ferenc: Először is köszönöm Szőlősi Márta képviselő asszonynak, hogy aggódik a kanizsai polgárokért. Felelősséggel jelenthetem ki, hogy mi is aggódunk érte. A másik pedig, itt ugye örökké a szavazásokról van szó. Azt hiszem, hogy egyik oldal sem szenved abban hiányt, hogyha a központi vezér, vagy éppenséggel akármilyen irányító szervezet kimond valamit, azt nem szavazza meg. Tehát egymásra nincs mit a szemünkre vetni ebben a kérdéskörben. A másik pedig, ami itt a vita során bennem kétségeket vetett fel, ugye mindenkit a személyi felelősségét hangoztatja, amikor a területén élő embereknek az érdekeit védelmezi, szerintem, hogy ha ez a közgyűlés Kaposváron történik, akkor a kaposváriak hajtják szintén a saját érdekeiket, és Somogy megyének az érdekeit is képviselik. Amit a számokkal kapcsolatban nem értek, ugye, amikor az egész 360 aktív ágyról van szó, akkor egy bizonyos viszonyszámból indultunk ki, ami ugye a Somogy megyei területeket is érintette. Most számomra a mellékeltből kiderült, hogy ugye a régiós elvek alapján erről szó sincsen. Akkor én megkérdezném, hogy esetleg egy utána számolást ez nem igényelne-e, mert ugye itt a Főorvos Úr a szülészetnél Nagyatádot, Marcalit, meg nem tudom, melyik településeket emlegette, hogy ha Ők egyszer az orvos, vagy az egészségügy, nem teljesen tudom pontosan, mi a terminológia, Kaposvárra vannak vezényelve, akkor szerintem Őket Nagykanizsa ilyen szempontból nem veheti figyelembe. Az természetesen más kérdés, hogy a beteg szempontjából viszont az lenne az ideális, hogyha Nagykanizsán látnák el egészségügyileg. Ezért énnekem lenne egy … határozati javaslatom a három meglévőhöz, hogy a közgyűlés bízza meg Polgármester Urat abban, mint Nagykanizsa város kórházának a fenntartó képviselőjét, kezdeményezzen tárgyalást a Somogy megyei illetékesekkel, vagy a RET-tel, és próbálja elérni azt, hogy a tárgyalások keretein belül a határmegye közeli településeket továbbra is Nagykanizsa láthassa el, és amennyiben lehetőség van rá, akkor a krónikus ágyakat is kapja meg. A Főigazgató-főorvos Úr ugye idézett az egészségügyi miniszter ide való leveléből. Én is erre alapozom a kiegészítő határozati javaslatomat, ugyanis a Miniszter Úr 3. oldal második bekezdésében, a levélben azt írja, jelen határozatom nem érinti a fenntartók azon jogát, hogy külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén az egyes intézmények között átcsoportosítást hajthatnak végre. Tehát én tisztelettel kérem, hogy ezt akkor nézzük meg. Azt hiszem, azonos oldalon ülő emberek ülnek a RET-ben is, ennek semmi akadálya nincs, ha tényleg az emberek érdeke az elsődleges. Próbáljunk egyezségre jutni. A másik dolog, ami mindenképpen indokolja azt, hogy valamilyen megegyezés szülessen, és próbáljunk megegyezésre jutni az Egészségügyi Minisztériummal, ugyanis a tegnapi nap olvastam arról, hogy 7,5 milliárd Ft jut fejlesztésre a kiemelt kórházintézményeknek. Nem lenne nagyon jó, hogyha esetleg hosszas civakodás alapján erről a pénzről is lemaradhatnánk. Gyakorlatilag, ami még van, ugye itt a kiemelt kórház, nem kiemelt kórház, sok minden kérdéskör van, azért szerintem azt ismerjük el még csak magunkban is, nem mindegy az, hogy most 360 aktív ágyról beszélünk, vagy ha nem kiemelt kórházról van szó, akkor 180-200-ról. Tehát ez is nézőpont kérdése …., ha van. A másik dolog pedig, ugye itt a keszthelyi kórház 160-180 ágya kérdésként felmerült, hogy az mennyire a mi belügyünk, hát én azt hiszem, hogy eléggé közel van Keszthely és Nagykanizsához, meg egyáltalán Zala megyéről van szó, hogyha ezt az ágyat Keszthely nem kapja meg, nem biztos, hogy éppenséggel Kanizsa megkaphatja. Nem tudom. Szóval, itt, ha tényleg arról van szó, hogy el van hibázva egy intézkedéssorozat, akkor az el van hibázva. Ha annak egyes elemeit próbáljuk ízekre szedni, és azon próbálunk javítani, akkor óhatatlanul a hasonló ellenérdekelt félnek okozunk hasonló gondokat. Tehát azon kellene gondolkodunk, hogy ezt az egész rendszert hogyan tudjuk jobbá tenni, és ennek az érdekében kellene közösen munkálkodni. Én ennyit szerettem volna hozzátenni, és javaslom, hogy szavazást mindenképpen tegyünk a kiegészítő javaslatomról.

Marton István: Amit Ön mondott ezzel kapcsolatban, hogy vegyük fel a kapcsolatot, ennek én mód felett örülök, hogy Önök is így látják. A tegnapi nap ez a kapcsolatfelvétel elindult a korábban Somogyból ide átjáró területek polgármestereit, illetve jegyzőit el kezdtem keresni. Ez, úgy gondolom, hogy az előttünk lévő héten talán, vagy legkésőbb az azt követő héten meg is történhet, már hogy leülünk velük beszélni, a kórház főigazgatója, illetve jómagam, meg még néhány érintett képviselő. Itt egy a szakterületekre, azért, ha Somogy helyett megkaptuk mi a tőlünk sokkal távolabbra eső Vas megyét, mert ugye ilyen Vasvár, meg Rábahídvég, meg Szentgotthárd is tartoznak hozzánk endokrinológiai, anyagcserés, diabétesz szempontokból, ugye átugorva a tőlük mondjuk, 30-40 km-re lévő Egerszeget. Tehát van olyan, amelyik 90 km-re van. Ez lenne a logikus. Elnézést Képviselő Úr, a statisztikai régiót ne keverjük össze a működési régióval. Statisztikai régió. Az kétségtelen, hogy arra fejeltek rá. Ezt én nem is vitatom. De a törvények értelmében, azért mindig csak statisztikai, lévén, hogy mást csinálni ebből kétharmados törvénnyel lehet.

Röst János: Azzal kezdeném, én úgy gondolom, hogy ilyen fontos téma tárgyalásánál először is több figyelmet kérnék minden képviselőtársamtól, másrészt pedig elvártam volna Polgármester Úrtól, hogy olyan körülményeket teremtsen, hogy egy megszólaló főigazgató vagy egy főorvos méltóan tudott volna megszólalni. Az egy nonszensz, hogy mindenfajta mikrofonokat itt kiosztogatnak, van, akinek nem jut, van, akinek kettő van. Én úgy gondolom, hogy ezt nem lehet így tárgyalni. Erre lett volna kellő idő arra, hogy ezt a helyszínt bemikrofonozzák, és egy szavazásnál vagy szókérésnél azt sem látom, hogy ki kér szót, egyáltalán ötletszerűen vannak megadva. Ez teljes mértékben ez méltatlan. A másik része, ezek pedig a határozati javaslatok. Én arra kérném Fodor Csaba képviselőtársamat, hogy 2. pontot szavazza meg, az arról szól, hogy munkát kell végezni a Főigazgató Úrnak, én ettől nem kívánnám megfosztani Őt. De egyébként, hogyha ez nincsen bent az anyagban, akkor is Őneki ezt a munkát el kell végezni. De erősítsük meg ebben a dologban, hogy Ő a március végi közgyűlésre ezt az anyagot elkészítse, ami lényegében egy intézkedési tervet jelent. Jegyző Úr közben elment, Őt akartam kérdezni, de akkor helyette az Aljegyző Asszonyt kérdezném, hogy az 1. pontban javasolt határozati javaslat, az törvényes-e? Ezt egyébként Göndör István is felvetette, és többen. A kérdésem pedig a 3., hogy szintén az, törvényes módon megszavazható-e? Tehát erre kérnék egy választ. A 2. pontot nyilván támogatom, a másikaknál pedig ennek a függvénye, hogy a törvénysértés állapota, az nem áll-e fenn akkor, hogyha ezt mi megszavazzuk, illetve nem szavazunk-e oly módon, ami törvényellenes. Lenne nekem is egy módosító javaslatom, ez pedig a következőképpen hangzana: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata felkéri a Szociális és Egészségügyi Bizottságot, hogy folytasson le vizsgálatot a nagykanizsai kórház 2006. X. 26-ai vezetőváltás jogszerűségéről, körülményeiről, valamint a kórházstruktúra átalakításnál a polgármester, alpolgármester szerepvállalásáról, az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság bevonásával. Felelős: Csákai Iván bizottsági elnök Úr, határidő pedig 2007. március 31. Ennek azért van jelentősége és fontossága, mert a kórház átalakítás abba a stádiumba esik gyakorlatilag bele, amikor vezetőváltás történt. Azt mindenki tudja a teremben, hogy Szabó Csaba leváltása törvénysértő volt, mindenfajta SZMSZ-t megsértett, és akit kineveztek utódjaként, Cserháti Istvánt, az viszont alapvetően törvénysértés, egy másik törvény szabályozza, ez pedig a Kjt. Tehát gyakorlatilag Ő érdemben jogszerűen nem képviselhette volna Nagykanizsa város közgyűlését, önkormányzatát. Amiket én kérdeznék a Polgármester Úrtól, azok a következők: Dr. Szabó Csaba kórházi főigazgató októberben megkereste Önt levélben, amiben egy fejlesztési tervet Önnek megküldött, illetve a struktúrára vonatkoztatva voltak javaslatai. Ön ezzel a levéllel mit tett, tárgyalt-e Szabó Csabával? Tudomásom szerint sem Ön, sem pedig Cseresnyés Péter érdemben Szabó Csabával nem tárgyalt. Azt követően villámgyorsan ki lett rúgva brutális módon. Én nem hiszem, hogy más városokban egy ilyen állapotban, amikor a tűzgyújtás történik valahol, hogy akkor a tűzoltót kell kirúgni, hogy a tűz tovább terjedhessen. Meggyőződésem az, hogy Szabó Csaba ….

Marton István: Röst Úr! Ki kell rúgni, ha piromán, egyébként erre van is precedens.

Röst János: … Hát, hogyha Ő gyújtotta a tüzet, igen, de nem hiszem, hogy Őróla van szó, Marton Úr. A másik része pedig, hogy ebben az esetben az történhetett volna, hogy Dr. Szabó Csaba szakmai súlya, ami országos szinten elismert, a kórháznak az a kiemelkedő szerepvállalása a magyar egészségügyben, ami köztudott, és a lobbi lehetősége, ami szintén adottság lehetett volna, ezt Önök elmulasztották, és olyan helyzetet teremtettek, hogy érdemben az új főigazgató megérkezéséig nem volt legitim vezetése a kórháznak. És én kérdezném Polgármester Urat, hogy mutasson be nekem olyan iratot, anyagot, levelet, amiben Ön vagy Alpolgármester Úr írásban fordult volna az egészségügyi miniszterhez, vagy minisztériumhoz, illetve, hogy megkeresték volna-e bármilyen egyeztetésre. Az én információm szerint ilyen nincsen, és ebben az előterjesztésben sem szerepel ilyen anyag. És erre várnám a válaszukat. Meggyőződésem az, hogy ha ezek a strukturális javaslatok megküldésre kerülnek, illetve a fejlesztési célokat a kormányzat megkapta volna, akkor lényegesen jobb pozícióból tudott volna tárgyalni az önkormányzat ezekről a kérdésekről, és biztos vagyok benne, hogy az ágyszámban is ez megjelenhetett volna, mint tény. Kérdezném szintén Polgármester Urat, hogy 5 hónap alatt Ön miért nem számolt be egyetlen egyszer a kórház állapotáról a polgármesteri beszámolóban? Miért volt az, hogy Ön az információkat eltitkolta a közgyűlés tagjai elől, és semminemű információt nem adott ki? Én úgy gondolom, hogy ezek a tények a felelősség megállapításánál ugyanúgy latba kell, hogy essenek, mint, amit Önök itt a másik fél részéről elmondtak. Tehát ezt a helyzetet Önök teremtették, és meggyőződésem az, hogy ebből Nagykanizsa városa lényegesen jobban kijöhetett volna, mint ahogy most ez megtörtént. Az mindenképpen javaslatom lenne, hogy a következő időszakokban ezeket a fejlesztési terveket próbálják meg úgy egyeztetni, hogy nem üzengetéssel a sajtón keresztül, mert az a lehetőség, …. a FIDESZ próbál élni vele, hogy a Zalai Hírlapban leírja, hogy megint majd felkér valamire, hát én úgy gondolom, hogy ha nincsen telefonja a FIDESZ frakciónak, akkor vegyenek egyet. Ez így működik a normális megoldásokban, nem pedig az, hogy a sajtó útján tájékoztatnak engem, meg Böröcz képviselőtársamat arról, hogy mi a szándékuk egyébként velünk. A lobbira nyitott vagyok most is, és eddig is az voltam, …. egyébként nem kerestek meg Önök sem engemet, sem a képviselőtársamat.

Marton István: Én úgy gondolom, hogy a saját párttársai kezében lévő tárcánál Önnek kérvényt benyújtani, hogy lobbizzon, nem is lett volna szerencsés, de még esetleg ez előfordulhat. A hozzászólásának van egy olyan eleme, aminek kifejezetten örülök. Örülök annak, hogy azt Ön is elismeri, hogy az új kórházi főigazgató legitim, és itt körülbelül végeztem is azzal a résszel, ami nekem tetszik. Remélem, amit Ön elmondott most a kórházzal kapcsolatos napirend során, azt, ha véletlenül a kórház téma lesz a közgyűlés előtt, és feltehetően többször téma lesz a négy év során, mindig el fogja mondani. Nagyon remélem, hogy elmondja, mert vannak benne szórakoztató elemek is. A csúsztatásait már megszoktam – én nem írtam az Egészségügyi Minisztériumba, viszont az Alpolgármester Úr, mint parlamenti képviselő, a Parlamentben ebben az ügyben interpellált, kérdést tett fel, számtalan esetben fordult a dolog megmentése felé. Azért sem fordultam én, mert ez szakmai kérdés, és a Főigazgató Főorvos Úrtól meg kell kérdezni, hogy hány ilyen levele ment el a minisztériumba, amire érdemi reagálás nem történt. Valóban szaporíthattuk volna eggyel, kettővel mi is a reagálatlanul maradt irományokat. Na erről ennyit. Bocsánat, annyit még hozzátennék, hogy vizsgáló bizottság, ez kimeríti a kabaré fogalmát. Ezt meg kell, hogy szavaztassam, aztán majd meglátjuk az eredményt.

Halász Gyula: Átadnám a szót Röst Jánosnak személyes megtámadtatás után.

Marton István: Jó, én akkor megadom a szót Röst Úrnak. Várom a szellemi magasságok megnyilvánulását.

Röst János: Marton Úr! Ön szintén szerepzavarban van. Ön nem a kabarémester ott a porondnál, hanem levezető elnök. És az a kérésem, hogy ha megtenné, hogy bármely képviselő, hogyha hozzászól, akkor nem kellene minősíteni, mert újabb ingereket ad a többieknek, és újabb válaszokat. Az, hogy Ön megszavaztatja a javaslatot, persze, az a dolga. Miért, úgy gondolta, hogy nem fogja? A másik, hogy Ön a 22. vizsgálatot kezdeményezi, és most van egy, amit én kérnék. Úgyis többségben vannak, leszavazhatják.

Marton István: Röst Úr! Remélem, ez megtörténik. A kabarémester ebben a műfajban, úgy gondolom, hogy nem én vagyok. Én az vagyok, aki véresen komolyan veszi a feladatát. Ön viszont erre már jó néhányszor rácáfolt.

Halász Gyula: Csak egy gondolattal egészíteném ki, amit Röst János képviselőtársam elmondott. Azzal, hogy Önöket súlyos felelősség terheli azért, mert Dr. Szabó Csaba főigazgatót, az Év Kórházának első számú vezetőjét leváltották, helyetteseit ellehetetlenítették. Ez egyrészt stratégiai, másrészt taktikai hiba volt. Ilyet nem szoktak csinálni egyetlenegy reform közepén sem, hogy az első számú vezetőt különböző vélt okokra hivatkozva leváltják. Erről ennyit. Én azt gondolom, hogy azonban azért jöttünk most össze, hogy a jövőről beszéljünk, nem pedig a jelenről és a múltról. Természetesen én is beszéltem Kovács Főigazgató Úrral annak idején, amikor a kórházi ágyszámokról volt szó, és én is felajánlottam azt a segítséget, amit Ő elvárt tőlem. Az volt a konkrét javaslatom, és ezt Ő, azt hiszem, meg tudja erősíteni, hogy ugyanúgy, mint a határőrség esetében hívjunk össze egy, vagy Polgármester Úr hívjon össze egy egyeztetést parlamenti képviselők bevonásával és az Önök részvételével. Erre, úgy tudom, hogy nem került sor, nincs erről információm, és ott szembesíteni lehetett volna az országgyűlési képviselőket, a Polgármesteri Hivatal vezetését, hogy ki mit ígér, ki miben fog előrejutni. Én nagyon tisztelem és mi is aggódunk a kanizsai betegekért, de az nem megy Polgármester Úr, hogy ülések sorozatában Önök övön aluli ütéseket visznek be, majd utána elvárják tőlünk a támogatást és a lobbizást. Ez nem megy Polgármester Úr. Egy konkrét dologról is szeretnék beszélni, mégpedig arról, hogy ha az önkormányzat, illetve a kórházvezetés nem köti meg az OEP-pel a szerződést, akkor automatikusan kizárja magát a pályázati lehetőségekből. Tehát amikor Önök döntenek erről a kérdésről, akkor ezt is mérlegelni kell, hogy ki akarunk-e maradni a pályázatokból. És még egy általános hozzáfűznivalóm van, szintén ezekhez a pályázatokhoz. Azt Önöknek rögzíteni kell, és tudatosítani kell magukban, hogy Magyarországon ma az önkormányzatok közel 80 %-a FIDESZ-es önkormányzat, illetve jobboldali vezetésű. Ezek az önkormányzatok versengenek a pályázati pénzekért, és amikor egy ilyen konfrontatív és konfliktusgerjesztő hangulat alakul ki a nagykanizsai önkormányzatnál, akkor nem tudunk együttesen fellépni azért, hogy pályázati úton sikeres legyen Nagykanizsa. Kérem Önöktől, mérlegeljék azt, hogy mi az Önök érdeke, mi a nagykanizsaiak érdeke.

Tóth Nándor: Örülök neki, hogy végre egy több mikrofonnal rendelkező képviselő is szót kapott, ez az én szerencsém, és mivel elhangzott sok hozzászólás, a mi oldalunkon, a FIDESZ oldaláról eddig, akik hozzászóltak, azokkal én személy szerint mindegyikkel egyetértek, nem akarom Őket megismételni. Hellyel, közzel még a másik oldalról is hallottunk részigazságokat. Szerettem volna Röst Árnyékpolgármester Úr után szót kérni, de Halász Gyula képviselőtársam közbeszólt, és ha sokáig nem kapunk itt a végén ugye szót, akkor elbeszélgetünk itt hátul egymással nyugodtan. Én azt gondoltam, hogy a kórház jelenéről és a kórház jövőjéről beszélünk a mai közgyűlésen, és túl vagyunk már Szabó Csaba Főigazgató Úr elsiratásán. Ugye el tetszettek felejteni a szemben ülő képviselőtársaim, de remélem, hogy a város közvéleménye nem, hogy ha Önöknek szerencséjük lett volna egy évvel ezelőtt, tavaly nyáron, akkor talán még privatizálták volna is a kórházat, csak nem jött össze akkor az a 15 szavazat, ami ugye ehhez kellett volna. Egyébként meg …

Marton István: Bicsák Úr!

Tóth Nándor: Bicsák Úr, közgyűlésben van. Ha Ön beszél, én sem fogok közbeszólni, ez illetlenség és tiszteletlenség.

Marton István: Moderálja magát Bicsák Úr!

Tóth Nándor: Mint a legöregebb képviselőnek, ezt Önnek tudnia kéne, hogy nem illik másnak a szavába vágni, és közbekiabálni.

Marton István: Bicsák Úr! Rendreutasítom!

Tóth Nándor: Ez elsősorban, remélem, Önt minősíti. A kórház jelenlegi állapotáról és ott maradva, ahol Halász képviselőtársam befejezte, én azon kevesek, illetve nem kevesek, remélem, hogy a többség közé tartozom, akik örülnek annak, hogy Kovács Főorvos Úr vezeti a kórházat, és információim szerint, ez az információ egészségügyi dolgozóktól, tehát orvosoktól, kórházban dolgozóktól, betegektől származik, hogy a rövid idő alatt jól és viszonylag zökkenőmentesen vette át a kórházat és vezeti a kórházat. Nagy figyelemmel hallgattam a hozzászólását, és hallgattam a jelenlévő főorvosokét is. Én a szakmaiságot tőlük fogadom el, a főorvosoktól és Főigazgató Úrtól, mert azt hiszem, hogy Csákai Képviselő Urat leszámítva mi nem számítunk szakembernek kórházügyben, és kénytelenek vagyunk hagyatkozni az Ő véleményükre. Akkor meggyőztek volna a túloldalon ülő képviselőtársaim, ha 5-6 olyan főorvost fel tudtak volna itt sorakoztatni, és Ők is szót kértek volna, és az ellenvéleményt mondták volna el, mint amit a jelenlévő főorvosok és Főigazgató Úr elmondott. Egyébként meg ugye, hogy ki keveri bele a politikát a szakmába. …. azért azt nem kell elfelejteni, hogy most ugye a politika meghozta a döntéseket a maga módján és a maga idejében, ezek a döntések ugye népszerűtlen döntések és az embereket kellemetlenül, negatívan érintik a döntések, most megpróbálják áttolni, átnyomni a szakmára, és a szakmát okolni, meg hibáztatni a bosszúságokért, meg a kellemetlenségekért. Azt szeretném elmondani, hogy mivel a beosztottaim közül jó néhányan Somogy megyében élnek, tehát a környező településeken Pogányszentpétertől Inkéig, és majdhogynem Csurgóig bezárólag, valamint a vendégeink, vásárlóink körének egy része Somogy megyéből jár át nap, mint nap Nagykanizsára, itt végzi a munkáját még jelenleg, hogy meglepődve vettük tudomásul, hogy a betegútvonaluk, az Nagykanizsa fele bezárul, és valóban megnyílik az út Kaposvárra, Pécsre, meg nem tudom, még melyik városokba. Ezt nehezményezik. Nyugodtan mondják meg a főnökeiknek, akik meghozták a döntéseiket, hogy ezek az emberek sokat fizetnek az ellátásért, egyre többet, ugye ezt tudják, hogy tavaly és idén is emelkedett a TB-járulék, amit a munkavállaló fizet, és a munkáltatók is elég jelentős járulékokat fizetnek. Ezekért a pénzekért egyre kevesebb és egyre bonyolultabb szolgáltatásokat kapunk. Ugye most már fizetni kell gyakorlatilag mindenért annak is, aki becsületes állampolgár és befizeti azokat a járulékokat, amelyeket egyébként adók módjára kivetnek és behajtanak. Én nem vagyok olyan nyugodt, mint Önök, hogy ha várni kell a műtétekre, mert való igaz, hogy lehet, hogy az adott embereknek, betegeknek az állapotának a súlyosbodásához, netán tán néhányuknak még a halálukhoz is vezet. És még befejezésül engedjenek meg három mondatot a képviselők a Nagykanizsa város területén működő, Nagykanizsa város illetékességében lévő országgyűlési képviselőkről. Azt gondolom, nem gondolják Önök sem komolyan, hogy egy ellenzékben lévő képviselő nagyon sokat tud tenni a cél érdekében. Én elvártam volna az Önök képviselőjétől, és elsősorban Göndör Úrtól, aki ismereteim szerint a város egyéniben megválasztott képviselője, hogy elsősorban Nagykanizsa, Nagykanizsa környékén élő emberek érdekeit képviselje, aztán majd utána képviselje Zala megyét, és utána képviselje Keszthelyét, ami egyébként a maga módján rendes dolog, hogy képviseli őket, de jobban szerettem volna, hogy ha a kanizsai képviselő érdekeit képviseli. Aztán a másik nagy tekintélyű, nagy formátumú képviselőnkről, Kovács Kálmán Úrról is hadd mondjam el, aki hol E-miniszter, hol … államtitkár, hogy talán Ő is felemelhette volna az SZDSZ-en belül a szavát a kanizsai kórház érdekében, hiszen köztudott, hogy ugye az egészségügyet nem is annyira az MSZP, hanem inkább az SZDSZ igazgatja. És akkor még van még egy korábban államtitkár, jeles képviselőnk. Szerintem, hogy ha Ők összefogtak volna, és akkor esetleg kiegészülve a jobboldali országgyűlési képviselőkkel, én nehezen hiszem, hogy nem tudtak volna hatékonyabban fellépni, és eredményt elérni.

Halász Gyula: Én azt gondolom, a privatizáció kérdését, a kórház-privatizáció kérdését egyszer és mindenkorra rendbe kéne tenni csakúgy, mint amit Polgármester Úr szokott mondani, ilyen vesszőparipája az útépítés, útfelújítás kérdését. Azt majd egy következő közgyűlésen. Tehát először is kedves Tóth képviselőtársam, privatizálni nem lehetett volna a kanizsai kórházat. A privatizáció tulajdonosváltást jelent, márpedig egy olyan állami beruházásnál, amiben állami pénzek vannak, törvény köti ki, hogy nem lehet privatizálni. De ha már itt vagyunk, és Ön, gondolom, inkább a működési dologra gondol a privatizáció helyett, ezért nem pontos a megfogalmazása, arról is szeretnénk majd Marton Úrtól tájékoztatást kapni, hogy folyik-e a kórházban most, jelenleg működésbe adásról szóló előkészület? És hát ugye akkor majd meglesz, mert megvan nekem az összes FIDESZ nyilatkozat a kórház-privatizációval kapcsolatban, szívesen idézek, és gondolom, elfogadják hiteles forrásként a FIDESZ honlapját. Idézni fogok majd Önöktől, hogy milyen nyilatkozatokat tettek kórház-privatizációval kapcsolatban, ami nem kórház-privatizáció, hanem egyes területek működésbe adásának a kérdése volt. Tehát, hogyha már itt a közgyűlésben vagyunk, és tájékoztatjuk a lakosságot, egyszer és mindenkorra tegyük tisztába ezeket a fogalmakat, és legyen egyértelmű a dolog. Ha Tóth képviselőtársam figyelt volna, én elmondtam, hogy én Kovács Úrnak felajánlottam a segítséget, megpróbáltam Államtitkár Úrnál is eljárni a kanizsai kórház ügyében, sőt, azt is elmondtam, még egyszer elmondom, hogy egy olyan összevont tárgyalást kezdeményeztem, ami például a határőrségnél sor került, és tehát ezt a jóindulatot ne vonja kétségbe tőlem.

Marton István: Halász Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy végtelen türelemről tettem tanúbizonyságot, mikor Önnek harmadszor is megadtam a szót, és akkor még az időkeretről nem is beszéltem, amit mondjuk, hatszorosan túllépett. Néhány válasz Ön felvetéseire, amik zöme természetesen csúsztatás, bár köszönöm, hogy Tóth Képviselő Urat kiegészítette azzal, hogy nyilvánvaló, hogy a működtetés privatizációjára gondolt, nem pedig az egész intézményére, bár ezt is egy kicsit hosszan tette és körülményesen. Amit Ön reklamált, hogy országgyűlési képviselők nem ültek le, hát bizony, leültek, pontosan az Önök parlamenti képviselője, a Kovács Kálmán Úr nélkül, ott volt Teleki Úr, Göndör Úr, Cseresnyés Úr, és a kórházigazgató. Ezt egyébként a kórház is közvetítette. Lehet, hogy Ön sajnálja, hogy mit tudom én, mondjuk, a Kovács Államtitkár Úr nem küldte el Önt vagy éppen Röst képviselőtársát maga helyett erre a vitára. Lényegtelen. Hát nézze, én úgy gondolom, hogy sorolni kell a problémákat, és hogyha négy nagytekintélyű ember komolyan vette, akkor talán az ötödik is vehette volna komolyan. Azt viszont határozottan vissza kell utasítanom, amit a kórházigazgató nyugdíjba küldése kapcsán a helyetteseiről mond. Ki lett ott ellehetetlenítve, kedves képviselőtársam? Senki. Én egyébként miután, mondjuk, a gazdasági igazgató-helyettes 5 hónapja nem dolgozik, január végén az István Fogadóban Batthyány Bálon mód felett nagy örömmel vettem észre, hogy mellettem ropja a táncot, mondjuk, hajnalig. Erre van, mondjuk 3-400 szemtanú. Én balga, mondom én, hogy én balga, már bíztam benne, hogy felgyógyulóban van, és nyilván egy kis edzést tart a hétfői munkakezdésre. Ez január végén volt. Azóta meg lassan március végéig jutunk. Tehát én úgy gondolom, hogy az ilyen emberek, azok hozzák lehetetlen helyzetbe a kórházat. A Főigazgató Főorvos Úr számtalan esetben kinyilvánította, hogy igényt tart a munkájára. Az orvos-igazgató távozása, az pedig, hát azt hiszem, hogy keményen az előző vezetés műve, mert kedves barátja és volt főnöke ugye beetette azzal, hogy na itt aztán nektek úgy is végetek lesz. Hát ebből ennyi lett, kérem.

Bicsák Miklós: Tóth képviselőtársamnak megbocsátok, mert Ő tavaly nem ülhetett a közgyűlésben, hála Isten, nem is emlékezhet arra, amikor mi 15-en többségben a kanizsai kórházért, a kanizsai lakosságért, és jómagam, hangsúlyozom, 14 éve mindent megtéve szavazatommal a kanizsai kórház több milliárdos beruházása, presztízséért, hárman kiszavaztunk tisztelt képviselőtársam azért, hogy működésben ne privatizálják, illetve működtessék a kanizsai kórházat. Csak emlékeztetésképpen. Nem akarok én itt viharkodni, de nem tudhattad, és ezért most megbocsátok.

Marton István: Röst Úrnak nem adom meg a szót, mert nem egyszer szólt. Itt van a lista, kétszer, egy, kettő, kettőtől nem tudok tovább számolni. Az SZDSZ-nek adtam ötször szót két embernek, és nagyon, nagyon hosszú ideig, úgyhogy nem adom meg a továbbiakban a szót, mert ma este még különböző programok lesznek, ünnephez köthető programok, és úgy gondolom, hogy szerencsétlen dolog lenne ezekről lemaradni.

Tóth Nándor: Rövid leszek, csak mivel Bicsák Képviselő Úr megszólíttatott, elmondom Neki, hogy ugyan az Ő pechjére, lehet, hogy az én szerencsémre nem ültem itt az előző közgyűlésben, de figyelemmel kísértem a közgyűlési közvetítéseket, és Önnek nagy csodálója vagyok, amióta Ön tagja a közgyűlésnek. Őszintén mondom, mindig örültem régen is, amikor Ön szót kért, akkor mindig odafigyeltem a képernyőre, mert érdekes percek voltak, amiket mondott, és higgye el, hogy szemtanúja voltam az Ön ki- és bevonulásának akkor, azon a közgyűlésen, mert ugye nem tudta eldönteni, ha jól emlékszem, hogy kimenjen, bemenjen. Egyébként pont Ön volt az egyik, aki szerencsére, tehát sikerült megakadályozni azt a dolgot, hogy még a működtetés sem került privatizációra. Én tudom az Ön szerepét, Önnek pozitív volt a szerepe az én megítélésem szerint azon a közgyűlésen. Tehát nincs közöttünk szerintem nézeteltérés vagy félreértés.

Jerausek István: A Bicsák képviselőtársamhoz szólva, csak engedjenek meg egy mondatot. Én, mikor azt mondta, hogy tavaly nem volt a Tóth Képviselő Úr a közgyűlés tagja, akkor már reménykedtem abban, hogy elfelejti mondani, hogy Ő 14 éve tagja a közgyűlésnek. Én úgy gondolom, hogy ha a nagykanizsai város helyzetét nézzük, a 14 évvel ezelőtti helyzetét, én az Ön helyében nem nagyon dicsekednék azzal, hogy én ennek a 14 évnek végig a tagja voltam. Ennyi csak elöljáróban. Tisztelt Polgármester Úr! A mai témával kapcsolatban én nem kívánkozok számszaki dolgokba belebocsátkozni, különösképpen nem szakmapolitikai kérdéseket kívánok fejtegetni, de annak idején, mikor én elfogadtam ezt a megbízatást a kerületemben, olyan ígéretet tettem, hogy nem fogok pártpolitizálni, és sajnos kénytelen vagyok most ebben a helyzetben ezt az ígéretemet megszegni, ugyanis a várost olyan pártpolitikai katasztrofális rendelet sújtja, ami mellett nem mehetünk, nem mehetek el, és azt hiszem, hogy az én választóim érdekeit is képviselnem kell. És igaz, hogy én arra is ígéretet tettem, hogy egyáltalán nem fogok foglalkozni a politikai ellenfeleimmel, de most kénytelen vagyok. De kénytelen vagyok olyan mértékben foglalkozni vele, hogy az Önök segítségét kérném, igaz, hogy hárman vannak jelen, de abból kettő nem figyel, szeretném, hogy ha figyelnének arra, amit mondok, és megfogadnák a kérésemet, tanácsomat. Ismétlem, szeretném az Önök segítségét kérni abban, hogy mivel kormányzati döntésről lévén szó, pártbéli egybetartozás kapcsán tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a kanizsai polgárok párthovatartozás nélküli érdekeit képviseljék. Abban bízom, hogy Önök mindent meg fognak tenni ebben az ügyben, és hogy honnan ez az optimizmus, Önök képesek voltak arra, hogy pártbéli társaikkal szembeforduljanak, és ne fogadják el – itt nem akarok nevesíteni, de kénytelen vagyok, mivel jelen volt Göndör István is, és abban reménykedem, hogy a március 15. közeledtének kapcsán kimondják Önök, ha nem is nyilvánosan, hogy itt az idő, most vagy soha, és szembefordulnak nem csak a kanizsai vezetéssel, hanem szembefordulnak az országos vezetéssel, és kimondják, hogy állj, ne tovább. Azt hiszem, ez a kanizsai választóknak az érdeke. Azon kívül én nagyon merem remélni, nagyon merem remélni, hogy a baloldalról elhangzott sajtótájékoztató, amit tartottak Önök, megbánták. Megbánták, mert olyat nyilatkoztak, ami nem fedi a valóságot, az igazságtól nagyon, nagyon messze van. Olyat nyilatkoztak, és olyat tettek közzé, hogy mi, városvezetés privatizálni akarjuk a kórházat. Ki kell jelentenem, hogy ez a feltevés abszolút minden alapot nélkülöz és nem igaz. Azon kívül ebben a sajtótájékoztatóban, én merem remélni, hogy félreértettem azt a kicsengést, miszerint a sajtótájékoztatót tartó képviselő úgy nyilatkozott a Polgári Egylet vezetőjéről, hogy no, most mehetnek újra tüntetni. A privatizáció ellen. Most mindegy, hogy hogyan fogalmazzuk a privatizációt, Önök tudják, hogy miről van szó. Igen. Akkor valós oka volt ennek a tüntetésnek. Valós oka volt, és én büszkén, büszkén mondom azt, hogy igenis elmegyek tüntetni, és igenis én megfogadtam, hogy a kanizsai választópolgárok érdekeit fogom képviselni, és mindent el fogok követni annak érdekében, hogy az ágyszámot lecsökkentsék, és esetleg úgy járjanak, hogy ne jussanak kellő időben és kellő minőségű szolgáltatáshoz, már, ami az egészségügyet illeti. A tüntetés kapcsán énnekem nagyon, nagyon érdekes volt, mint említettem, hogy én nagyon szívesen és szívvel, lélekkel részt vettem ezen a tüntetésen, nagyon érdekes volt, hogy mivelhogy a privatizációt dolgozók elbocsátását is érinti, hogy nem vett részt ezen a tüntetésen a szakszervezet vezetője. Azon kívül, a másik oldalhoz szeretnék egy-két gondolatot és kérést megfogalmazni. Én nem akarok hivatkozni az SZDSZ-es képviselő legutolsó sajtótájékoztatójára, de azt hiszem, hogy hát nem tudom megfogalmazni, hogy mennyire, mennyire felháborító, és minden alapot, igazságtól messze levő állításokat fogalmazott meg ebben a sajtótájékoztatóban. Ön – Röst Képviselő Úrról beszélek –, Ön minden lehetőséget megragad annak érdekében, hogy nyilvánosság előtt azt terjessze, hogy mi a Szabó Csaba főigazgató leváltása kapcsán szétvertük a kanizsai kórházat. Tisztelt Képviselő Úr! Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, Szabó Csaba főigazgató által többek szeme, füle hallatára tett nyilatkozatát, ami szerint úgy fogalmazott, majdhogynem szó szerint idézem, tisztában vagyok azzal, és mindenki az én koromban, sőt nem tette hozzá, hogy 63 éves vagyok, de elérkeztem életszakaszomnak abba az időszakába, amikor meg kell válnom az aktív munkavégzéstől. Nem ért váratlanul az önkormányzat döntése, számítottam rá. Ezzel szemben Ön, hogy a két megfogalmazást, ha megengedi, akkor végigmondom, ezzel szemben Ön úgy fogalmazott, hogy diktatórikus, embertelen döntést hoztunk. Az érintett megértette, Ön nem. És végezetül engedjenek meg, egy számomra megrázó élményt hadd meséljek el. Mielőtt szót kértem, gondolkodtam azon, hogy a megszólalásom elején mondjam, avagy végén. De én attól tartok, hogy ha az elején elmondom, nem tudom elmondani a hozzászólásomat, annyira megrendítő volt számomra. Utánanézhető, konkrét tény. A tegnapi Déli Krónikában a szerkesztő megkérdezte a Schöpf-Merei Kórház menedzsmentjét. Így hangzott: igaz-e az, hogy eladják a Schöpf-Merei Kórházat? Erre föl a menedzsment úgy válaszolt arrogánsan, mint akinek, mint akinek esze ment, mint aki már érzi a ……., hogy igenis bevételhez, pénzhez jutott….. Azt mondta, ha Ön nem telefonál, akkor eggyel több jelentkezőt tudok az A4-es papíromra fölírni, megjegyzem, egy oldalt már teleírtam, fordítanom kell. Uraim! Hát hova jutottunk? A pénzről beszélünk? Itt Magyarországon már az ember nem számít semmit, csak pénz legyen? Zárjuk be a kórházat, maradjanak, maradjanak ellátás nélkül? Idézem, idézem a Kossuth Rádió Déli krónikai adását. Idézem.

xy: Megtámadtak ……… (mikrofon nélkül beszél, nem érteni, hogy ki és mit mond)

Marton István: Majd később megadom a szót.

Bizzer András: A szabaddemokrata képviselőtársaim felvetették ugye Dr. Szabó Csaba leváltását, és gyakorlatilag kimondták azt, hogy szabaddemokrata vezetésű Egészségügyi Minisztérium azért bünteti a kanizsai embereket, mert mi leváltottuk a kórház igazgatóját. Ezt nem érzik át, hogy ez milyen dolog? Tehát 53.000 embert azért büntet az egészségügyi miniszter, mert leváltották a kanizsai kórház igazgatóját. Sértettségből. Ezért megbünteti az embereket. Ez szerintem felháborító, és nem így kéne eljárni, hogy az átlagon felüli ágyszám-csökkentést mérnek a kanizsai kórházra sértettségből.

Röst János: …… Polgármester nem ……… (mikrofon nélkül beszél, nem érteni.)

Marton István: Szegények vagyunk, nincs elég mikrofon Röst Úr. Ennyire. Sőt, ettől is szegényebbek vagyunk képviselőtársam.

Horváth István: Én egy nagyon rövid kérdést szeretnék föltenni Göndör István Országgyűlési Képviselő Úrnak. Pár héttel ezelőtt a Kanizsa Újságban megjelent egy cikk, amiben Ő azt nyilatkozta, hogy a kórház és a város vezetése önként, dalolva mondott le 60 ágyról. Hát, ezt nem fejtette ki a továbbiakban, hogy ez miről szól. Én szeretném, hogyha elmondaná, hogy tulajdonképpen miről is szól ez a dolog. A másik dolog, amit itt a Bizzer képviselőtársam az előbb említett, nekem is olyan politikai színezete van a dolognak, hiszen az előbb éppen Göndör Képviselő Úr valóban azt mondta, hogy ez a támadás, ez nagyon rossz volt, hiszen a kórházat ezzel széjjelverték. Akkor ezt is feltehetném, ezt a kérdést, hogy ha Szabó Csaba marad az igazgató, akkor az ágyszámok tekintetében más az elbírálás?

Marton István: Röst Úrnak adom meg a szót, lévén, hogy állítólag meg lett támadva.

Röst János: Örülök annak, hogy Marton István néha figyel, ez se hátrány egyébként egy polgármestertől.

Marton István: Röst Úr, Marton István mindig figyel.

Röst János: Igen, igen, ez a problémám, igen, Marton Úr. De olyanra, amire nem kellene. Marton Úr! Én már Önt kértem arra, hogy ha egy képviselő hozzászól, akkor próbálja megállni legalább egy nap, hogy azt a képviselőt Ön nem minősíti. Nem csak rólam van szó. Itt vagyunk 25-en, bármelyik szól hozzá, mindegyiket Ön minősíti. Nem kéne. Jerausek képviselőtársam lobbiról beszélt, felelősségről. Igen. Én azzal kezdtem a Polgármester Úrral való viszonyomat 2006-ban, mikor polgármester lett, hogy felajánlottam Neki a lobbi-képességemet, kapcsolatrendszeremet és segítségemet. Ő erre azt mondotta, hogy Ő teljesen képben van, mindenről konkrét véleménye van, és köszöni, nem kéri. Cseresnyés Péterrel jobban jártam, Ő nem mondott nemet, de igent se. Ezek után mit kérdeznek Önök?

Marton István: Kedves Röst Úr! Az Ön felajánlása annyira nagylelkű volt, hogy a második héten már kérte a 78 nap állítólag bent marad szabadságának a megváltását. Ezek után úgy gondolom, hogy én nem nagyon cselekedhettem másként, mint ahogy cselekedtem.

Balogh László: Az 1/25-öd időmet kihasználhatnám, de csak két percet, még annyit sem kérek itt a vége felé járva. Én azt gondolom, hogy nagyon sok ügyes, de átlátható szöveg elhangzott itt, főleg szemből. Én egy példázattal szeretném összefoglalni a magam, talán magunk számára a lényeget. Mint oktatási szakember szólnék, de hát a közszolgáltatás része az oktatás és az egészségügy is, így talán vannak néminemű párhuzamok a két terület között. Ha egy iskola beiskolázási, felvételi körzetét növelik, és ez által növekszik a tanulólétszám, nem szokták csökkenteni a tantermek, a padok és a székek számát. Így nem logikus, nem praktikus és nem tisztességes, ha a kórházunk növekedő területi vonzáskörzetéhez 156 ággyal, azaz 30 %-kal kevesebb ágyat rendelnek. Továbbra is maradva a közoktatási példánál, ez mondjuk, annyit jelent, mintha a Batthyány Gimnáziumban a jelenlegi 33 osztályból 10-nek azt mondjuk, hogy keressen helyet magának a többi 23 osztály termében, de még széket, ágyat sem adunk hozzá, hanem a hiányzó tanulók helyére ültetjük a többletet. Tehát logikailag folytatva ezt a gondolatmenetet, a kórházunknál a többlet, mert ugye beteg emberből részint több lesz, úgy tűnik mostanában, meg a vonzáskörzet emelkedése miatt is, lehet, hogy azt kéne ajánlanunk, hogy egy ágyra több beteg kerüljön? Látszik, hogy nem ez a megoldás. Könnyen belátható ez a dolog, nem kell hozzá egészségügyi szakembernek lenni, és én egy kicsit az egészségügyi szakközépiskolát is képviselve ezt a véleményemet talán elmondhattam. Nem az emberek érdekét képviseli ez a leépítés, nem elfogadható a kormányzati és miniszteri egészségügyi leépítő csomag. Köszönöm. Ezért támogatom a határozati javaslatokat.

Göndör István: Balogh Képviselő Úrnál nem kaphattam volna jobb végszót, hogy mi az emberek érdeke. Az emberek érdeke az, hogy jobban akarnak élni, és kevesebb adót fizetni. Nekem, mint kormánypárti képviselőnek az a feladatom, hogy olyan megoldásokat találjak, olyan kiadáscsökkentő megoldásokat, amiből megteremthető az a feltétel, szeretném csak egy félmondattal, amit Böröcz Zoltán elmondott, ha biztosításelvű a rendszer, akkor ne kelljen a költségvetésből több százmilliárd forintot átpumpálni az egészségügyi rendszerbe, hanem lehetőleg a biztosítási pénzünkből oldjuk meg. Viszont több biztosítási pénzt sem munkavállalók, sem munkáltatók nem akarnak fizetni. És ott szeretném folytatni, amikor elmentem. Szőlősi Márta képviselő asszony megteheti, Ő nálam sokkal ügyesebb, jobban fogalmaz – amikor én azt mondom, hogy egyből nem lehet kettőt elosztani, akkor azt értem, hogy amikor törvényben az van, hogy 100 ágy, abból nem lehet 150-et csinálni, vagy 120-at. Amit Ön megpróbált félremagyarázni, én vállalom és büszke vagyok rá, hogy az előző kormányzati ciklusban 50 %-kal nőtt a pedagógusok bére, nőtt az egészségügyi dolgozók bére. Ha ettől a hiány is nőtt a költségvetésben, ezt is vállalom. Akkor Önnek tessék kimondani azt, hogy hiba volt az, hogy a pedagógusok bérét emeltük, hiba volt az, hogy az egészségügyi dolgozók bérét emeltük, hiba volt az, ahogy a parlamenti vitában elmondták a 2007-es költségvetésnél, hogy miért építünk ennyi autópályát. Tegnap délben pedig FIDESZ-es képviselőtársai elmondták, hogy nosza, rajta, villámgyorsan építsük a 6-os autópályát is. Mihelyt nincs költségvetés, azonnal egyetértés van. Tehát továbbmegyek, mert költségvetést érintettem. Az Ön nyilatkozatai alapján én itt, a nyilvánosság előtt hívom Önt televíziós vitára, beszéljük meg az 500 millió Ft-ot, ne csak a levegőbe, hanem tételesen, normatívák változása és az alapszorzók változásáról is. Jerausek Úr! Igen, bocsánatot kérek, mert közbekiabáltam. Szétverték. Itt ült mellettem Kovács Főigazgató Úr. Tessék már egyszer reálisan összerakni. Mit mondott ez a jó ember? Január 1-jén lépett be. Kedves Képviselő Úr! Ha kell, kikeresem a táskában, Önök valamikor az első üléseik között elbocsátották az igazgatót akkor, és ezért mondtam, hogy Cseresnyés Alpolgármester Úr felelőssége. Tudta, hogy egy olyan törvény van az asztalon, ahol nagyon nagy szükség lesz arra, hogy az igazgatók hogyan fognak tudni megállapodni a régión belül, és a kanizsai kórháznak egész idő alatt nem volt igazgatója. Én ezért mondtam, hogy akik engem itt ismernek, azok tudják, hogy az volt az első, amikor Önök megbízták a Cserháti Urat, felhívtam, hogy mi lesz a 360-nal? Tessék már nekem csinálni egy közgazdasági számítást, és mennyi legyen a krónikus ágyak száma? És Ő azt mondta, hogy nagyon nehéz lesz, de megy 360-nal. Nem akarom Őt iszonyú nehéz helyzetbe hozni. Akkor miért kellett volna nekem 360 fölé menni? Tehát nem volt egy olyan, igen, nem szeretem a politikában sem azt, hogy mi lett volna. De meg vagyok győződve, hogy az az igazgató, akinek ebben a régióban, nem csak a régióban, a régión túl is neve volt, mint menedzser, mert Önök is elismerték, sőt Kovács Igazgató Úr elismerte, hogy igen, a kanizsai főorvosi gárda olyan, hogy le tudta vinni 1000-ről 600-ra a kórházi ágyak számát anélkül, hogy akár Ön, vagy én, vagy bármelyikünk tudott volna róla. És senki nem panaszkodott. Több százzal csökkent az ágyak száma, és jobb lett az ellátás. Minőségileg javult …, javult a műszerezettség, és javult a szállodai, a hotelszolgáltatási rész. És nem volt, ez az ember, ha itt van, joggal feltételezhetnénk, mindegy, hogy jobb vagy baloldal, hogy jobb pozíciója van, és igenis a törvény adta lehetőségek között tárgyal. Kérem, ebben a törvényben az volt, hogy több száz ágyról még lehet dönteni, és benne van a törvényben, hogy a kiemelt súlyponti kórházak is még szerezhetnek belőle ágyakat. Erre már én nem tudok hatni. Oda már a politika nem tud bemenni. Itt válaszolok Szőlősi képviselő asszonynak, hogy mi azt felvállaltuk, hogy mennyi lesz a régióban az ágyak száma, de szerettük volna, ha a többit a szakma dönti el. Mint ahogy most, hogy már komolyan veszik, kiderül, abban a pillanatban, én már megkaptam Bátorfy Professzor Úrtól a sebészeti dolgokat. Igen, rögtön lehet 2, 3, 5 ágyakat ide-oda mozgatni. Az, amiről Fodor Csaba beszélt. Önök is voltak a kórházban. Én nagyon sokszor voltam. Tudom, hogy akkor, amikor 75 %-os kihasználtság a kanizsai kórházban, én tételesen átnéztem minden osztályét, kevés a 75, vannak 60 %-osak, van 60 % alatti is. És akkor ehhez most tessék hozzávenni azt, amit Fodor Úr mondott. Nem a mérték az érdekes. Mindannyian tudjuk, hogy vannak olyan betegek, akik csak azért vannak benn, mert. Szociálisan ott látják el Őket. Most Őket, ha átteszik a krónikus ágyakra, felszabadul az ágy az aktívak számára. Csak erről kellene felelősséggel beszélni. Ezért mondom én azt, hogy itt nem történt más, mint tartósan és hosszan hisztéria. Lehet ezzel bármit kezdeni, csak nem vezet jóra. Most, amikor én azt mondtam, és még egyszer elmondtam, sajnálom, hogy nincs itt a Jegyző Úr.

Marton István: Itt a Jegyző Úr.

Göndör István: Nem látom Őt, bocsánat. Nem akarom úgy, hogy ha nincs itt. Szóval, tessék megnézni. Ha a törvény azt mondja, hogy – akkor kötelezhetjük Marton István polgármestert arra, hogy azt kérje a minisztertől, hogy sértse meg a törvényt, változtassa meg. Hát, a jobb hierarchiában egy határozat, miniszteri rendelet, törvény. Tehát egy három fokkal lejjebb lévő valamiben hogyan sérthetné meg a miniszter. Szóval azért odaküldjük, hogy a miniszter oktassa ki a polgármestert, hogy kérem, tessék már egyszer már elolvasni a törvényt. Polgármester Úr! És miért nem beszélünk arról, amit én sokadszor mondok. Hát, Önök közül annyian elmondták, most utoljára nem is tudom, ki mondta, hogy nőtt az ellátási terület. Képviselő Urak! Nem nőtt. Hát, tessék megnézni Kovács Úr előterjesztését, tételesen fel vannak sorolva azok a somogyi települések, amelyek megszűntek, mint kanizsai ellátási terület, tehát nem nőtt. Csökkent az ellátási területünk. Más dolog az, hogy érzelmileg mit érzünk. Nincs rendben. De ezt nem nekem kellett elvégezni. A törvény azt mondta, hogy a régió, a régió határán lévőknek kell erről tárgyalni. Én megkérdezem. Leült egyszer is Kovács Úr tárgyalni? Leült Marton Úr egyszer is tárgyalni, vagy az Alpolgármester Úr, hogy a szomszéd megyében mi lesz a betegeitekkel? Ja, bocsánat. Ez így megy. Ha az egyensúlyt meg kell teremtenünk, akkor nekünk a Nyugat-Dunántúlon igen, ebből a 3893 ágyból kell gazdálkodni, és én ezért mondtam, ezért veszekedtem egy kissé Bene Frakcióvezető Úrral, mert azt mondtam, hogy én zalainak is érzem magam, és nekem nagyon fájna a szívem, ha Keszthelyen be kellene zárni a kórházat, mert gondolom, hogy az üdülés szempontjából a Balaton térségében kiemelt szerepe van ennek a kórháznak, tehát nem mondhatjuk azt, hogy zárják be. Viszont mi ebből a régióból több ágyat kaptunk. Nem kerülöm meg Horváth Istvánnak a 60 ágyra vonatkozóját. Képviselő Úr! Ön keveset mondott, én 120-at mondtam. Akkor az tévedés, mert én most előkerestem a saját kézírásommal lévő papíromat, 120, amikor Zala megyének az ágyairól beszéltem. Igen, pályázat keretében ennyi ágyról mondtak le Zalában. Ennyi aktív ágyról mondtak az intézményvezetők saját maguk szabad akaratukból. Tehát én azt gondolom, hogy ha meg akarjuk menteni, akkor egy olyan új határozatot, de nekem ehhez nincs jogosítványom, hogy itt határozati javaslatot tegyek, akkor ezt kellene, hogy ha látnak a Hölgyek, Urak esélyt arra, akkor még 1-je előtt megállapodni, mert akkor az OEP finanszírozásban ezt már figyelembe veszik, és ahogy mondtam, én kész vagyok kikeresni, itt a törvény nálam, még azt is megmondom, hogy melyik §-ra hivatkozva lehet kérni, hogy más legyen a finanszírozás, de akkor ahhoz kell a szerződés. Ha ez nincs meg, akkor sem veszett el a tárgyalás, mert akkor lehet 1-je után is. Intézményvezető és fenntartója együttesen kezdeményezheti a Regionális Tanácsnál a változást. Szóval mondok még csúnyábbat. Elejtettem egy félmondattal. A belső 10 % közti konverziót. Intézményen belül meg lehetett volna tenni. Kísérletet sem tettek rá. Ezért merem azt mondani, hogy nagyon sokáig nem vették komolyan ezt a törvényjavaslatot. Még akkor sem, amikor már december 18-án az Országgyűlés elfogadta és már kihirdetésre került.

Marton István: A 120 ágyról való önkéntes lemondását az intézményvezetőnek, azt én a magam részéről abszolút zsarolásnak értékelem, mert önként nincs senki, aki hagyná levagdosni mondjuk, csak az ujjait, vagy akárcsak a kisujját is. A kisebb körzetről meg csak annyit, hogy az soha fel sem merült, hogy Vas megyéből Vasvártól Szentgotthárdig bizonyos ellátásra a kanizsai kórház lesz kijelölve, miközben a páciens ugye keresztülszáguld Zalaegerszegen, ahol esetleg ugyanezt az ellátást harmad olyan távol, vagy fele olyan távolságon belül megkaphatná. Itt azt hiszem, Bogár Képviselő Úr említette, és én is közöltem, hogy megkezdtük már a nyugat-somogyi térségben a polgármesterekkel, illetve a jegyzőkkel a kapcsolatfelvételt, hogy e helyzet, ami szintén váratlanul alakult, mondjuk, ne maradjon így, bár én úgy gondolom, szkeptikus lévén, hogy erre nagyon kicsi a ráhatásunk Képviselő Úr.

Dr. Kovács József: Göndör Képviselő Úrral több alkalommal volt módon találkozni, hiszen Ő, azért azt kell, mondjam, hogy foglalkozott a Zala megyei ágyaknak a számával. Ez ügyben a három igazgatót összehívta Zalaegerszegen, és ez még az úgynevezett lovasberényi találkozó előtt volt. Akkoriban a kórház 360 ágyszáma, ami változatlanul nem törvényi kötöttség, tehát ezt mindenképpen ki kell, hogy hangsúlyozzam, a 360 ágy, az az OEP által garantált finanszírozott ágyat jelenti. Efölött a miniszternek van joga és szakmai mérlegelése további ágyakat, amennyiben ezek szakmailag indokolt, van lehetősége, hogy ha szakmai megfontolás alapján úgy gondolja, további ágyakat az ellátás biztosítása érdekében adjon. A kórház területi ellátási kötelezettsége mindig is 106.000 ágy volt. Most, amikor megjelent március 8-án a Miniszter Úrnak a határozata, igazából nem érdemi módon, 3 %-ban, ez 2, 2, 3 % változást jelent. Ez a 2, 3 % területi csökkenés semmiképpen nem indokolható 30 % ágynak a csökkenésével. A tárgyalásokat illetően a Molnár Miniszter Úrhoz személyesen kértünk találkozási lehetőséget. Nagyon kedves, meleg elutasító, halogató időpontot kaptunk meg, amelyben majd behívnak. Többszöri érdeklődés kapcsán továbbiakban is állandóan nyugtattak egészen addig, amíg meg nem jelent, és a mai napig sem kaptunk tárgyalásra lehetőséget, hogy a szakmával egyeztessük azokat az álláspontokat, amelyek a minisztériumi …. statisztikák, számítások, és ami egzakt kontrolling számítások alapján egyeztetésre szorultak volna. Ez mind a mai napig nem került erre sor. A keszthelyi kórház vonatkozásában azt kell, hogy elmondjam, hogy a keszthelyi kórháznak egy nagyon erős szezonális ingadozása tapasztalható, amelyeket szintén ott a szakmai mérlegelésnek a tárgya, hogy egy nyári időszakban, Balatonnál nagyon jól tudjuk, hogy ott a lakosságszám akár Siófokon, akár a többi Balaton környéki kórház esetében a terhelés, az elsősorban július, augusztusban van. Tessenek végigmenni ezeken a Balaton környéki településeken, télen gyakorlatilag holt városokat lehet látni. Oda olyan jellegű ágykapacitás valószínűleg nem indokolt, mint amennyit a keszthelyi kórház tulajdonképpen megkapott. Ez az én szakmai észrevételem, és köszönöm szépen, hogy ezt megtehettem.

Marton István: Bogár Úr még nem merítette ki, azt hiszem.

Göndör István: ……… a keretszám, tessék megnézni a törvényt, ki van mondva, hogy mennyi, és nincs benn ….. Tehát hiába ül le bárki tárgyalni az egészségügyi miniszterrel, nincs miből elvenni. Tehát meg kell mondani, hogy honnan vegyen …… Csak ez az egy lehetőség van, nincs más. ………… (mikrofon nélkül beszél, nehezen érteni.)

Marton István: Képviselő Úr! Én azt mondom, hogy talán, talán nem ártott volna némi tartalékot betenni egy miniszternek, hogy kerüljön egészen szánalmas, esetenként megalázó helyzetbe. Halász Úr kétszer szólt már.

Bogár Ferenc: Én szeretném megkérdezni, a Röst Úrnak volt egy olyan javallata, vagy kérése a Jegyző Úrhoz, miszerint az 1. és 3. határozati javaslat jogilag alátámasztható-e, és gyakorlatban megtehetjük-e, szavazás előtt még.

Cserti Tibor: Mondanivalómnak a döntő részét nem mondom el. Visszafogom magamat. Azt szeretném viszont közzétenni, hogy olyan naiv vagyok, hogy azt hittem, hogy a sok közgyűlési munka után lesz már olyan, aminek a színvonalát nem tudjuk alulmúlni. Ez a mai nap meggyőzött arról, hogy ezt is alul tudtuk múlni. Nagyon kellemetlenül érzem magam személy szerint, de ez az én magánügyem lenne, ha egyébként nem képviselnék magam mögött közgyűlésben egyedül pártoktól független városlakókat. Ugye Bizzer képviselőtársam szokott mindig ilyen választási számokkal dobálózni. Én úgy érzem, hogy azokat a jó érzésű ránk szavazó embereket képviselem, a függetlenséget bizonyos értelemben, akik azt hitték, hogy ezzel a választásokkal gyakorlatilag egy fiatalos lendület jött be az okos, korábbi bölcsesség mellett talán taktikusabbak is lettünk, és nekem nagyon tetszik egyébként egy FIDESZ-es budapesti kerületi polgármesternek, ugye tegnapi – direkt nem nevezem névről, …. indulatokat gerjesszek – nyilatkozatát, aki úgy deklarálta, hogy az önkormányzati munkának alapvetően a helyi lakosságról kell szólni, és nem politikai túlfűtöttnek kell lenni. És ezek az eltelt időszakok, amik gyakorlatilag, igaz, hogy késve érkeztem, de én 13,30-tól veszek bent részt, de egy túlfűtött, indulatoktól messze nem mentes, sértegető hangnemű közgyűlésről van szó. …. a Te hozzászólásod, konkréten, ne haragudj, hogy tegezlek, … mondta Tóth képviselőtársam például, nagyon meg tudod sérteni az embereket. Én magam, személy szerint 20 évig dolgoztam Nagykanizsa város önkormányzatának, államigazgatásának apparátusában, sok kollégámmal együtt, harmadik ciklusban veszek már részt, és nem hiszem, hogy bármelyikünk is rosszat akarna. A kórház személy szerint is hozzám nőtt, és minden csírájában részt vettem, főleg beruházási munkában, …. fejlesztésében. Most is kórházi alapítványok mögött állok, és próbálunk a főorvosi karral és az ottani dolgozókkal együtt segíteni, amennyire lehet. Én azt hiszem, hogy kevesebb szóval többre jutottunk volna. Kevesebb indulattal többre jutottunk volna. Én azt javaslom most is ebben a szituációban, ne gerjesszünk indokolatlanul hangulatot, főleg a privatizációról meg beszélhetnénk sokat, mert ott tényleg tele volt a hócipőm az elmúlt közgyűlés munkájával, és senki nem akart privatizálni, és én ezt le merem ide szögezni, ….. és az én javaslatom volt az, hogy legalábbis, ha igen, akkor olyan mértékben a jelenlegi ciklusban is kívánnak privatizálni. Akkor fordítsuk meg a hangulatot ebből a szempontból. Én, higgyétek el, hogy így látom őszintén, a jelen szituációban koncentráljunk arra, hogy mi az, amit tudunk tenni jogszabály által megengedett okosan, taktikusan és lobbizva. Használjunk ki minden dolgot, menjünk, hangzottak el ilyen értelemben javaslatok, menjünk ezen végig, és én még egyszer mondom, próbáljuk meg egy picit összefogni. Én ebbe az irányba próbálom a közgyűlés munkáját …..

Szőlősi Márta Piroska: Tekintettel arra, hogy megszólíttattam Göndör István Képviselő Úr által, ezért kértem szót. Ígérem, nagyon rövid leszek. Az egyik az az, amit ebben a néhány percben Képviselő Úr többször is kihangsúlyozott, hogy hát nincs mit tenni, mert a törvény. Egy kérdésem lenne. Azt a bizonyos törvényt ugyan már ki hozta Tisztelt Képviselő Úr? A másik dolog, azért a pedagógus béremelkedésekre, meg az autópálya építésre, ami pláne meg ugye majd Isten tudja mikor lesz majd kifizetve, ilyenekre hárítani tulajdonképpen a felelősséget, vagy ezzel magyarázni azt, hogy olyan helyzetben vagyunk, amilyenben vagyunk, hát ez enyhén szólva csúsztatás, és úgy gondolom, hogy ez egy országgyűlési képviselőhöz méltatlan, és hogy ezzel próbálja meg itt a közgyűlést, illetve a TV-nézőket etetni – elnézést, hogy így fogalmazok. Egyébként köszönöm a dicséretét, ami a fogalmazást illeti. A TV-s vitával kapcsolatban meg az a véleményem, hogy erről nincs mit vitázni, ugyanis ezek nemes egyszerűséggel tények, Göndör István Képviselő Úr.

Bizzer András: Én is Göndör Képviselő Úrra szeretnék röviden reagálni. Tehát tényleg itt a tanárok fizetésével jött, és én még azt szeretném kérdezni Göndör Képviselő Úrtól, hogy Ön ott volt-e az öszödi beszédnél, amikor Gyurcsány Ferenc azt mondta többek között, hogy az elmúlt másfél évben nem csináltunk semmit? Tehát annak eredménye, hogy most reformok címén pénzbehajtást kell végezni, az az, hogy a választások előtt Önök – Önök ismerték be – nem csináltak semmit. Az ország már akkor is rossz helyzetben volt, de ezt tagadták, és nem csináltak semmit. Ezt Önök ismerték be. Ezért vagyunk ott, ahol most vagyunk, és ezért kell reformok címén pénzbehajtást végrehajtani. Még azt szeretném elmondani, hogy ugye a RET-ekben az ország más területén sem történt megegyezés, tehát ezt én furcsának találom, hogy ránk tolják a felelősséget, hogy a RET-ekben nem történt megegyezés. Az ország más területén sem történt, ugyanis szinte lehetetlen volt megegyezést kötni, mert olyan kevés ágyszámot rendeltek a regionális tanácsok fennhatósága alá, hogy megegyezés születhessen.

Bárdosi Gábor: Remélem, talán kicsit messzebbre ülve és nem fog beremegni a hangom, mármint azért, hogy begerjedni. Aki ismer, az tudja, hogy általában felkészülten szoktam érkezni az önkormányzat üléseire is, mint másra is az életemben, úgyhogy nem szoktam meg, hogy ha 12,00 előtt 10 perccel nem megyek haza, akkor kapjak meg egy közgyűlési anyagot. Ezt csak azért fontos, mert így aztán kénytelen voltam arra hagyatkozni, amit itt hallok, mert egy ilyen anyagot, amelyik 30 oldal, azt általában nem csak elolvasni szoktam, hanem abból próbálom meg a gondolataimat összeszedni. Hogy a közgyűlésről tudok, az egy dolog, hogy telefonon valamit megkapok, de azért közgyűlési előterjesztést, azt egy órával a közgyűlés előtt kapjak meg, ahhoz én nem vagyok hozzászokva. Ismerem a közgyűlés munkáját, tudom, hogy az elmúlt évtizedekben ez nem egyszer fordult elő. Én nem így dolgozom, nem így gondolkodom. A közgyűlésben is képviselőként úgy érkeztem, hogy munkát fogok végezni, ezért valahol egyetértve Cserti Képviselő Úrnak minden olyan mondatával, amivel a közigazgatásban, amiben én is dolgoztam, akkor még Tanácsnak hívták, oda általában dolgozni kell bejárni, és ha a képviselő idejön, akkor itt dolgozzon. Úgyhogy nem is biztos, hogy nagyon jól éreztem magamat ebben a 3,5 órában, mert én dolgozni jöttem ide, és az az előterjesztés, ami miatt mi ide óhajtottuk hetünk magunkkal egy rendkívüli közgyűlésre hívni a szembeülő társaimat, az nem arról szólt, hogy újra bíráljuk a kormányt, hanem arról szólt, hogy a kórház jelenlegi állapotáról és jövőben működési feltételeiről próbáljunk meg értelmes gondolatokat kicserélni egymással. Így aztán az értelmes gondolatokból próbáltam meg irogatni magamnak, vajmi keveset találtam. Vajmi kevés hangzott el arról, hogy hogyan fogja megoldani kórházunk igazgatója a jövőbeni munkát, ha 360 ágy lesz. Mert én csak egyet tudok elképzelni, hogy ha 360 ágy lesz, akkor is a munkát meg kell oldani, mert én az elmúlt hét esztendőben, amikor, az elmúlt három esztendőben hétszer voltam műtve, akkor is meg kellett oldani az orvosoknak a munkájukat, és nem gondolnám, hogy velem szemben ülő Bizottsági Elnök Úr, régi barátom akkor nem áll neki a műtésnek azért, mert az életemet meg kell éppen menteni. Úgyhogy valahogy a munkát el kell végezni. Baromi nehéz lesz. Tudom. Én azért jöttem ma ide, hogy megpróbáljunk értelmes gondolatokat váltani egymással, és próbáljunk beszélni arról, hogy azon kívül, amit meg kellett volna tenni egyeseknek, vagy megtették, vagy nem tették meg, milyen irományokat kellett volna megküldeni a miniszterhez. Szakmailag azért nem akarok belemenni, mert hiszen ezekhez a dolgokhoz nem értek, és ezért nem kívánok vele foglalkozni. De azért akkor, amikor egy képviselőtársunknak, mármint a mi oldalunk képviselőtársának, nevezetesen frakcióvezető társamnak a nyilatkozatára ma azt hallom Igazgató Úrtól, és nézze el, hogy ha nem pontosan idézem, de remélem, pontosan írtam fel a mondát, hogy hát, hogy ha nincs más, akkor egyes létesítmények, egyes működések értékesítéséhez kell nyúlnunk – az számomra egyet jelent a privatizációval. Nem én mondtam, bocsánat, és remélem, hogy ezt, mire vissza lehet olvasni, hallgatni, rögzített a dolog, én akkor írtam fel. Aztán azt is megkérdeztem volna nagyon szívesen, hogy Letenye polgármestere csak akkor van városunk kórházáért aggódva itt, amikor tüntetni kell? Letenye város, ha már hozzánk tartozik, és a tüntetésre eljön, akkor a Letenye város polgármestere, Halmai Úr mondja már meg ugyan, hogy mennyivel tudnak majd segíteni bennünket akkor, hogyha nekünk kevés a költségünk? Aztán az is egy olyan érdekes dolog, hogy azt mondom, hogy a költségek, ugye, mert azok rettenetesen sokak. Azokat a kerítéselemeket, gondolom, a ki- és beszerelés, finanszírozni kellett. Tudom, hogy ironikus vagyok, tudom. De nem erre készültem. Nem ezért jöttem. És ezért nagyon szépen kérek mindenkit, tegye lehetővé Polgármester Úr azt, hogy dolgozni tudjunk. Valóban, igaza van egyes képviselőtársaimnak, amikor azt mondják, hogy talán Polgármester Úr, ha nem szólna vissza, akkor azzal bezáródna egy kérdés. Talán igaza van azoknak is, akik azt hallgatják és néznek bennünket, néha még éjjel 2,00-kor is, hogy néha furcsák vagyunk mi itt, amikor ülünk 26-an, mert néha dolgozunk. Én a múltkori közgyűlésen, egy rettenetesen hosszú közgyűlésen nagyon jól éreztem magamat. Azt hiszem, mindenki tudja, hogy meddig a pillanatig, amíg az egyik képviselőtársam nem kezdett el politizálni. Nagyon sok munkánk volt. 39 napirendi pontot tárgyaltunk meg, és azt gondolom, hogy rendes munkát végeztünk. Talán lehet úgy 6,00 óráig dolgozni, még ha éjszakába nyúló is – persze, hogy nem, én nem hiszem, hogy bármire ugrani is kellene, hiszen ezek a mondatok egymásra való munka dologban jön, és ezért azt kérem a Polgármester Úrtól, hogy még mielőtt tegye fel a határozati javaslatokat szavazásra, persze adja meg Bene Képviselő Úrnak a szót, azért arra a pontra valaki válaszoljon, hogy miközben nem vezet halasztáshoz az, hogy bírósághoz forduljunk, jogszabály melyik pontjára fogunk hivatkozni a határozati javaslat 1. pontjában, milyen jogszabályra fogunk tudni hivatkozni? Azt azért nekem valaki mondja meg egy picikét közelebbről a joghoz értők közül, és Jegyző Úr itt van, és meg tudja biztos mondani, hogy mire fogunk tudni hivatkozva ebben, mert ha nem tudunk semmire, akkor nem tartanám szerencsésnek, hogy egy olyan dolgot tegyünk meg, ami, esetleg gond van vele.

Marton István: Nehezményezi, hogy nagyon rövid idő állt rendelkezésükre a mai soron kívüli közgyűlésre, hogy felkészüljenek. Én ezt meg is értem, de nekem kötelességem, hogy 8 napon belül összehívjam. Mivel az első, ez hétfőn érkezett hozzám, ez azt jelenti, hogy jövő keddig mindenképpen meg kellett volna, hogy tartsam. Közben van a négynapos ünnep – hadd mondjam Képviselő Úr, Önnek beszélek –, és az én elfoglaltságaim sem tették lehetővé, hogy ezt az ünnep utáni időre vigyem, ezért kénytelen voltam a mai napra ezt beütemezni. Soron kívülit kértek a frakciók, megkapták. Ennyire lehetett előkészíteni, pontosan az idő rövidsége miatt. Nyilván, ha a négynapos ünnep nem esik ki, akkor a helyzet egészen más. Nekem mély meggyőződésem, hogy a kórházban erejéhez mérten mindenki, a főorvosok, az igazgató, az ápolónők, tehát mindenki az erejéhez képest megteendő teendőket megteszik. Ez a feladatuk. Hogy ez mennyire lesz elég, azt majd az idő eldönti. Én úgy gondolom, hogy a dolgozni tudást én lehetővé teszem, nem tartom szerencsésnek, hogy ha egyik, másik képviselő igyekszik szétbeszélni a közgyűlést, aminek számtalan tanújelét láttam az utóbbi időszakban.

Bene Csaba: Én már igazából nem a napirendi pont szakmai részéhez szeretnék hozzászólni, mert azt hiszem, hogy minden elhangzott az elmúlt több mint két, három órában. Én inkább egy-két tanulságot szeretnék levonni, illetve először szeretnék Göndör István országgyűlési képviselőnek válaszolni abban a kérdésben, hogy azt mondja, hogy megyei érdekeket képvisel. Én tisztelem Országgyűlés Képviselő Úrnak a politikai tevékenységét, én úgy gondolom ettől függetlenül, hogy Országgyűlési Képviselő Úr a 2. számú választókörzetnek a megválasztott képviselője, és elsősorban az itt élő embereknek az érdekeit kell képviselni, természetesen továbbmenve a megyei és az országos dolgokat is képviselheti. Én nagyon furcsán érzem magam a közgyűlésben, és itt csatlakoznék Cserti képviselőtársam megszólalásához. Azért is, mert az elején, hogy ha hallgatom a szemben lévő képviselőtársaimat, akkor nagyon butának érzem magam, mert Ők mindig megmondják a biztosat, a tutit. Még azzal szemben is, amikor a Főorvos Úr, vagy a Főigazgató Főorvos Úr, illetve az osztályvezető főorvosok a szakmai érveket elmondják, vagy látom a leírt anyagban, hogy a szakmai kollégiumok milyen állásfoglalásokat tettek bizonyos osztályok ágyszámaival kapcsolatban. És itt a szemben lévő oldalról pedig ….. a dicséretet, hogy micsoda jó elgondolást gondoltak ki, és hogy ez a tuti, ezen aztán változtatni nem lehet, és azok mind buták, akik országosan mindenhol tiltakoznak ez ellen az intézkedések ellen. Hát én egy kicsit demagógiának érzem. Tehát itt ezért úgy gondolom, hogy el kellene gondolkodni a szemben ülő képviselőknek, hogy ez akkor hogyan is van igazából. Aztán akkor is nagyon furcsán érzem magam, amikor itt a politikai vitában ilyen személyeskedő megjegyzések történnek. Én nem először hallom, és csak a túloldalról kedves képviselőtársaim azt, hogy Isten óvja Nagykanizsát FIDESZ-es polgármestertől. Ugye erre annak idején reagáltam is egyből, de ma is hallottam Bicsák képviselőtársamtól azt, hogy még szerencse, hogy Tóth képviselőtársam nem ült az előző közgyűlésben a képviselők között. Én egészen elképesztőnek tartom ezeket a megjegyzéseket. Azt hiszem, hogy a mi oldalunkról ilyen személyeskedő megjegyzéseket soha nem tettünk, és én törekedni fogok arra, hogy ez soha ne is forduljon elő. És elvárnám a képviselőtársaimtól, hogy ettől Ők is tartózkodjanak. Azzal mélységesen egyetértek, amit Cserti Úr megfogalmazott, hogy hát végül is arról kellene beszélni itt, hogy mit tehetünk. Ugye? És az 1. határozati javaslati pont, ez erre irányul minden hibájával együtt. Nem vagyunk jogászok, Országgyűlési Képviselő Úr, nem vagyunk jogászok. Jogászok nézzék meg valóban, hogy mit lehet tenni. Ha én jól olvastam el a miniszteri rendeletet, tehát van felülvizsgálati lehetőség. Ugye? De van erre lehetőség. Nincs halasztó hatálya, van lehetőség, a jogászok fogalmazzák meg, és ezt fogadjuk el. És azt a fajta sikerpropagandát, amit Önök folytatnak most már 2003-4 óta, azt igazából nem tudom elfogadni, mert az ország helyzete ezt nem vetíti előre. Nem abba a helyzetbe került az ország, hogy olyan nagyon büszkén kiállhatna, és bárki azt mondhatná, gyerekek ide jutottunk, tapsoljunk. Azt senki nem vitatja, hogy az egészségügyi ellátó rendszerhez hozzá kellett nyúlni. Természetes, hogy hozzá kell nyúlni, de én úgy gondolom, nem vagyok egészségügyi szakember, hogy talán a szakmát jobban be kellett volna vonni, jobban meg kellett volna hallgatni a szakmai képviselőit, és talán velük egyezségre jutva eredményesebb lehetett volna ez a kórházreform. Én kérem Polgármester Urat, hogy zárja le a szavazást, és szavazzunk a napirendi pontokról.

Cseresnyés Péter: Míg a polgármester vissza nem tér, átadta nekem az elnöklést. Polgármester Úr helyett akkor én most vezetném az ülést. Karádi Úrnak megadom a szót. Én mindenkinek a figyelmét felhívom, hogy én most figyelni fogom, hogy ki kapott kétszer már szót, és ahhoz igazodva fogom megadni addig, míg Polgármester Úr vissza nem érkezik. És arra kérnék mindenkit, hogy rövidre fogja a mondanivalóját, mert már eléggé előrehaladott az idő, és nem hiszem, hogy ugyanazt többször el kéne mondani.

Karádi Ferenc Gyula: Azokban a kérdésekben, amelyek távol esnek az érdeklődési körömtől, meg szoktam kérdezni olyanokat, akik jobban értenek hozzá, mint én. Ebben a helyzetben is ezt történt. Egy olyan személytől kértem tanácsot, aki hosszú évek óta dolgozik abban a szakmában, amiről most szó van. Summás véleményt szokott mindig megfogalmazni, most is ezt tette. Elmondom azt a két szót, amit nekem – ide leírtam, amit nekem ma reggel mondott. A miniszteri levélre azt mondta, hogy katasztrófa. A Kórházigazgató Úr tájékoztatójára pedig azt mondta, hogy minden szó igaz. Kérem, képviselőtársaim, még egyszer elmondom. Tehát miniszteri levélre azt mondta, hogy katasztrófa, a kórházigazgatóéra pedig azt, hogy minden szó igaz, tehát alátámasztott az a tény, hogy itt tennünk kell valamit. Az Országgyűlési Képviselő Úr instrukcióit úgy fogom fel, mintha egy gladiátor lenne az önkormányzat, a kórház vezetése, és be vagyunk küldve egy arénába, és majd a küzdelem kezdődjön el egy bizonyos keretek között, osszuk egymás között az ágyakat, ahogy tudjuk, és akinek nem jut, annak majd Molnár Miniszterelnök Úr az ismert jelet fogja mutatni. Ez egy fair eljárás Ön szerint, Képviselő Úr?

Bene Csaba: Szeretném javasolni, hogy az 1. számú határozati javaslatot az alábbiak szerint módosítva fogadjuk el: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy minden jogi lehetőséget kihasználva tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az Egészségügyi Miniszter 5950-1/2007-1000MIN számú határozatát felülvizsgáltassa. A továbbiakban pedig a leírt határozati javaslat. Kérem megszavaztatni Polgármester Úr.

Marton István: Kérem, aki egyetért vele, az tegye fel a kezét, lévén, hogy nincs gépi szavazásra lehetőség. Majd a módosítások a végére jönnek, Röst Úr. Ez is módosítás úgy egyébként. Röst Úr, kikérem magamnak ezt a hangot. Módosítás volt, frakcióvezető tette fel, én a frakciókat más súlyon kezelem, mint a …. Jó, akkor az SZMSZ-t módosítjuk. Jó, akkor Röst Úrnak a javaslatát teszem fel, bocsánat, nem a Röst Úrét kell feltenni először. A Bogár Úrét, aki 4-diknek javasolta, hogy a somogyi területekkel történjen, amit javasolt. Én úgy gondolom, hogy mivel – Röst Úr, legyen szíves, hagyja abba, hát nem lehet, így tényleg nem lehet ülést vezetni, ahogy Maga viselkedik. Tehát a somogyi területekről szólt Bogár Képviselő Úrnak a javaslata, amire Ő felvetette, hogy tárgyaljunk velük. Én ezt önként felvállaltam, illetve közöltem, hogy tegnap ezt már meg is kezdtük. Én úgy gondolom, hogy ezt el lehet fogadni, és márciusi soros ülésen az eredményről be kell, hogy számoljak. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazza meg. Köszönöm, tartózkodás nem volt, ellenvélemény nem volt.

 

A közgyűlés 18 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Akkor másodszor felteszem Röst Úrnak a javaslatát, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság vizsgálja ki ….., nem mondom végig, benne van a gépben szövegszerűen. Aki ezzel egyetért, az kérem, hogy szavazza meg. Én ellene vagyok, én biztos, hogy nemet szavazok. 6 igen. Tartózkodás? Nem volt. Aki nemmel szavazott, az tegye fel a kezét, de szerintem, az pontosan egy tucat. Ugyanis nem marad más az igen, meg a tartózkodás után kedves Bárdosi Képviselő Úr. Tehát 6 igen és 12 nem mellett elvetve.

 

A közgyűlés 6 igen és 12 nem szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Marton István: Akkor jön az utolsó módosítása a Bene Úrnak. Aki támogatja, kérem, hogy szavazza meg, és az gyakorlatilag ugye az 1. pontnak a módosított változata. Ez 13 igen. Aki tartózkodott? 5 tartózkodás és 0 ellenszavazat mellett elfogadva.

 

A közgyűlés 13 igen és 5 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Most jön az eredeti 2. Felkéri Dr. Kovács József főigazgatót, hogy a kórház további működtetésére készítsen intézkedési és finanszírozási tervet és azt terjessze a közgyűlés elé. Ehhez nem volt módosítás. Aki egyetért vele, kérem, szavazza meg. Ez 18 egyhangú igen. Ellenpróbát nem kérek, mert teljes a létszám.

 

A közgyűlés 18 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

Marton István: Szerettünk volna ugye egy bizottságot, hogy forduljon a miniszterhez és a kormányhoz, de mivel a pártelnökök, az SZDSZ, illetve az MSZP részéről nem vállalták, ez oka fogyottá vált, ez által, amit szavaztatni kellett, azt megtettem, így az ülést bezárom.

 

 

Marton István polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 16.40 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólások lényegét tartalmazza.)

 

 

K. m. f.

 

 

Dr. Kelemen Marcell	Marton István
jegyző	polgármester

 

 

2007. március 29. soros

 

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. március 29-én (Csütörtök) 14.00 órakor tartott soros nyílt üléséről.

Az ülés helye: Medgyaszay Ház

Nagykanizsa, Sugár u. 5.

Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Kelemen Marcell jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Bakonyi Tamás osztályvezető, Dabi Gabriella osztályvezető, Horváth Eszter osztályvezető-helyettes, Domina Erzsébet helyettesítő osztályvezető, Maronicsné Borka Beáta osztályvezető, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Somogyi Ottó osztályvezető, Szamosi Gábor osztályvezető, Szmodics Józsefné osztályvezető, Deák-Varga Dénes városi főépítész, Beznicza Miklós irodavezető, Tárnok Ferenc irodavezető, Kámán László intézményvezető, Gáspár András ügyvezető, Gőcze Gyula osztályvezető, Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető

 

Marton István: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes. Az ülést ezennel megnyitom. Ki nem hirdetett határozat kihirdetése következik.

 

Javaslat a pártok által használt önkormányzati tulajdonú helyiségek (ingatlanok) piaci bérleti díjának megállapítására

A meghívóban nem szereplő alábbi előterjesztés levételét javaslom:

41. Javaslat a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat tagjainak megválasztására

A meghívóban nem szereplő alábbi előterjesztés napirendre vételét javaslom:

• Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 24/2007.(I.25.) számú határozatának módosítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

A meghívóban szereplő, alábbi előterjesztésekhez van kiegészítés:

1. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzata megalkotására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

• egy kiegészítő anyag a közgyűlés előtt került kiosztásra (ÜJKB határozat)

2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről szóló rendeletének megalkotása (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

• egy kiegészítő anyag a közgyűlés előtt került kiosztásra, eltérő színnel van szedve a változtatás az eredetihez képest

38. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

• egy kiegészítő anyag a közgyűlés előtt került kiosztásra (Tájékoztató adatok.)

39. Interpellációk, kérdések (írásban)

• Bizzer András írásban benyújtott interpellációja – Platán sor 8. V. lépcsőházának pincéjében elhelyezett elektromos transzformátorház és annak feltételezett hatása az ott élők egészségére - a közgyűlés előtt került kiosztásra

A meghívóban szereplő alábbi előterjesztések a közgyűlés előtt kerültek kiosztásra:

1. Javaslat a Bajcsai Településrészi Önkormányzat létrehozására, tagjainak megválasztására (írásban)

• Az előterjesztés nyílt ülésen történő tárgyalásához valamennyi tag, írásban hozzájárult. A részönkormányzat megalakulása utána tagok leteszik az esküt.

36. Papp Nándor képviselő önálló indítványa városi kertész, valamint városgondnok foglalkoztatására vonatkozóan (írásban)

(Bizottsági vélemények a közgyűlés előtt kerülnek kiosztásra.)

43. Javaslat “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára” kitüntető cím és “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” emlékplakett adományozására (írásban)

44. Javaslat “Nagykanizsa Megyei Jogú Városért”, “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kisebbségeiért”, “Paizs Ferenc Díj” és “Nagykanizsa Biztonságáért” kitüntető cím adományozására (írásban)

45. Javaslat “Nagykanizsa Oktatásáért”, “Nagykanizsa Kultúrájáért” és “Nagykanizsa Sportjáért” kitüntető cím adományozására (írásban)

46. Javaslat “Szekeres József Díj” kitüntető cím adományozására (írásban)

47. Javaslat “Nagykanizsa Környezetkultúrájáért” kitüntető cím adományozására (írásban)

A meghívóban szereplő 50. napirendi pont - Nagykanizsa belterület 649/75 hrsz-ú “kivett közút” forgalomképtelen ingatlanának forgalomképessé minősítése – módosított előterjesztése (gyakorlatilag egy név lett kivéve belőle) a közgyűlés előtt került kiosztásra.

Ezek után a javasolt napirendi pontok a meghívó szerint – 54 a fellebbezésekkel együtt – Önök előtt mind ismert.

Polai József: Javaslatom lenne a napirendi pontokkal kapcsolatosan. Az intézményi beszámolókkal kapcsolatban kérném, hogy a 25., 26., 27. napirendi pontot vegyük előbbre, talán a 2. naprendi pont helyén következzenek ezek, hogy ne kelljen megvárni az intézményvezetőknek azt a hosszú közgyűlést addig, amíg sorra kerülhetnének.

Marton István: Tehát Képviselő Úr azt mondja, hogy a 25., 26., 27.?

Polai József: Igen, amennyiben más ötlet még nem merülne fel.

Marton István: Akkor szerintem a 28-ast is oda kellene tenni, mert hasonló jellegű. És hová gondolja?

Polai József: 2. számúval kezdődnének ezek, tehát az 1. után.

Marton István: Hát én úgy gondolom, hogy inkább tegyük a 2. után, azért annyira ne vigyük előre, hiszen ez nem ért senkit sem váratlanul. Jó az Önnek, ha 3-sal kezdődne?

Polai József: Igen köszönöm.

Marton István: Kérem, akkor ezt elfogadom.

Halász Gyula: Először is a napirendi pontokhoz szeretnék hozzászólni annyiban, hogy a munkatervünkben szerepel az, hogy a 2007. akadálymentesítési koncepciót a mostani közgyűlésen tárgyaljuk. Én nem tudom, hogy ez miért nincs az anyagban, és hát a dolog jelentőségét mutatja az, hogy az ÁSZ vizsgálat kiemelten foglalkozik azzal, hogy súlyos elmaradások vannak az önkormányzatnál az akadálymentesítési programban. A másik egy kérdés lenne Alpolgármester Úrhoz. A napirendi pontok 40 %-át nem írta alá Ön, azokat a napirendi pontokat, amit Önnel kellett volna egyeztetni. Az a kérdés, hogy miért nem írta Ön alá, tehát adminisztratív oka volt vagy nem volt ideje elolvasni? És ezek között azért megjegyezném, hogy olyan fajsúlyos témák vannak, mint az SZMSZ, a gazdasági program, a hivatali beszámoló és a kórházi SZMSZ. Tehát erre kérnék egy választ.

Marton István: Halász úr, erre megkapja a választ. Nagyon egyszerű a válasz, ha kicsit hátrébb lapoz, akkor aláíróként szereplek és ilyen alapon. Nem hallottam, hogy alpolgármester. Az az igazság, hogy elég sokat vagyunk távol, úgyhogy egymást váltjuk, de egyébként Alpolgármester Úrnak megadom ebben az ügyben a szót.

Cseresnyés Péter: Mondhatnám azt is, hogy adminisztratív oka van neki, de megmagyarázom. Azért, mert akik az előterjesztést írták a hivatalban, nem kerestek meg. Én nem futkozok az után, hogy a napirendeket aláírjam. Tehát az, aki szervezi a hivatalban ezeknek a napirendi pontoknak a megvalósulásának az útját, a létrejöttének az útját és a hozzáfűződő jogi kötelmeket elvégezteti, az nem gondoskodott arról, hogy engem időben megkeressenek és természetesen van közötte egy-kettő olyan, amelyiket azért nem sikerült aláírni, mert éppen akkor nem voltam bent a hivatalban és közben már a fénymásolása elkezdődött, de természetesen ismerek minden anyagot.

Marton István: Első kérdésére meg az a válasz, hogy hosszabb előkészítést igényel. Forráshiányos világunkban azt hiszem, ezt nem kell érdemben magyarázni, de ha megnézi a meghívót, akkor több mint félszáz napirendi pont szerepel rajta. Örülök neki, hogy ennyi idekerült. Nem maradunk munka nélkül.

Cseresnyés Péter: Elnézést, egy fontos gondolatot nem mondtam el Halász képviselőtársamnak a kérdésére. Az elmúlt hónapban az előző közgyűlés előtt mindenkinek szóltam, hogy csak abban az esetben vagyok hajlandó aláírni, hogyha le tudunk ülni, és meg tudjuk beszélni, abba az előterjesztésben nincs bent. Tehát lehet, hogy lekerült egyik-másik hozzám, csak nem volt kísérő, én meg azt mondtam, hogy automatikusan csak azért nem írom alá, mert éppen odatették elém, és nekem mondjuk illik aláírni. Nem illik, kötelező aláírni akkor, hogyha annak a tartalmával egyetértek vagy a tartalmát megismertem.

Dr. Kolonics Bálint: A 39. napirendi pontnál, az interpellációk, kérdéseknél egy kérdést kívánok feltenni Polgármester Úrnak, amelyben érdeklődni szeretnék az Erzsébet téren épülő-készülő mélyparkoló állapota, készültségi foka, tervezett befejezése után, tekintettel arra, hogy január óta az őrzés-védésen kívül nem sok mozgás volt a területen és aggasztó, hogy mi lesz ezzel a munkaterülettel itt Nagykanizsán. Itt marad-e a város nyakában vagy valóban lesz-e ebből bármiféle befejezés?

Dr. Csákai Iván: Egy kérdést szeretnék feltenni a kérdések között, hogy kapubejáróban szabad-e parkolni - különös tekintettel a nyugdíjasházat. A másik pedig, szeretném kérni, hogy a 23. napirendi pontból – tudom, hogy kaptam azt a választ, hogy a sorrendet az SZMSZ szerint állították össze - következik a 9. napirendi pont, tehát előbb a koncepciót kellene megismerni és utána az SZMSZ módosítást, és ezért kérem a 23. napirendi pontot a 9. napirendi pont elé előrehozni.

Marton István: Köszönöm Elnök Úr. Jól mondta. Az előírt sorrendnek megfelelően lett összeállítva, de tartalmilag a dolgok összefüggenek és teljesen logikus, amit kért, úgyhogy ezt akceptálom.

Balogh László: Egy szóbeli interpellációm lenne a Berzsenyi lakóteleppel kapcsolatosan és négy rövid kérdés a díszkivilágításokkal kapcsolatban, a mozival kapcsolatban, a Zala megyei Közoktatási Közalapítvánnyal kapcsolatban és egy szobor ötletelő és szobortisztító személlyel kapcsolatban.

Papp Ferenc: Napirend után szeretnék kétszer egy percet kérni. A megszűnő mozi és a meteorológiai állomás bizonytalansága körüli ügyben szeretnék szólni.

Papp Nándor: Az interpellációknál, a 39. napirendi ponton egy benyomásaimat, illetve fel szeretném hívni a figyelmet, megnéztem a múlt héten a tavaly elkészített orvosi rendelőknek, illetve kivitelezett orvosi rendelőknek az állapotát és okulásul meg szeretném osztani képviselőtársaimmal az ott tapasztaltakat, általam tapasztaltakat.

Tóth László: A 39. napirendi pont keretében egy kérdést szeretnék feltenni Polgármester Úrhoz, hogy miért nem hívta össze a március 14-én délután a szocialista frakció és a Szabad Demokraták Szövetségének két tagja által kezdeményezett rendkívüli közgyűlést az SZMSZ-re való hivatkozással? Ez az egyik. Úgy gondolom az 54 napirendi pont akkora volumenű munka, hogy két egész napos közgyűlésnek a témájára is elég lenne. Én azt javasom Polgármester Úrnak, hogy vegyük le a 19. napirendi pontot, Nagykanizsa Város Önkormányzata gazdasági programja 2007-2010-es címmel, valamint a 23. napirendi pontot, Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórházának szakmai fejlesztési koncepciója elfogadására. Az indokom az, hogy ez a két témakör úgy gondolom, megér annyit, hogy ne 14,00 órakor kezdődő 54 napirendi pontot tartalmazó közgyűlés keretében kerüljön megtárgyalásra. Úgy gondolom, akkor járnánk el tisztességesen mind a két esetben és felelősségteljesen, hogyha ezt a két napirendi pontot a Polgármester Úr visszavonná.

Marton István: Tóth úr, a fele igaz, mármint általam annak, amit javasolt, tehát hajlandó vagyok levenni, mert valóban az önkormányzat gazdasági programja, az több figyelmet is megérdemel, úgyhogy én ezt visszavonom, lévén, hogy beleférünk. Ezt azért mondom, mielőtt itt többen azt mondanák, hogy kicsúszunk a határidőből. Nem csúszunk ki, mert nem a választást követő hat hónap a határidő, hanem az eskütételt követő hat hónap, az pedig október 14-én volt, tehát az április 12-i soron kívüli közgyűlésbe még két nappal belefér. Tehát ezért én ezt tudom akceptálni. A másikat azért nem tudom akceptálni, mert tényleg itt három-négy pontban is kell foglalkozni a kórházzal, úgyhogy, és április 1-től megváltoznak a játékszabályok még nem teljesen ismert módon, de valóban ma már itt van a szerződéstervezet. Utólag majd beszámolok. Elnézést, ezt mindenkinek mondom, holnap megkíséreljük aláírni. Hát, majd meglátjuk, hogy sikerül-e. Holnap délután megyünk Zalaegerszegre a Főigazgató Úrral.

Röst János: Először egy ajánlást fogalmaznék meg Balogh képviselőtársamnak és Papp képviselőtársamnak. Nem lehet szóban interpellálni, előtte kellő tartalommal le kell adni a Polgármester Úrnak írásban. Én azt javasolnám, hogy fogalmazzák át kérdéssé interpellációjukat, vagy pedig napirend utáni pontként mondják el, egyébként nem lesz szabályos. A másik javaslatom, ez pedig a 18. pontnak a levétele. Ez a Nagykanizsa városban lévő két - Kanizsa Újság és Kanizsa TV - két közszolgálati cégről van szó, annak az áttelepítése ebbe az épületbe, ahol vagyunk. Emlékeim szerint Balogh bizottsági elnök úr azt ígérte, hogy erre az épülete, ennek a működtetésére önálló programot fog letenni a kulturális bizottság. Ez nem történt meg. Szerepel egyébként a gazdasági programban is ennek a kialakítása. Az előtt eldönteni, hogy kik települnek be, mielőtt a működtetése ennek az épületnek eldőlne, én úgy gondolom, hogy nem szerencsés. Azt sem tudom, hogy szakmailag ez indokolt-e, illetve az sincs jelezve, hogy ennek a költségvetési oldala mit tartalmaz, a TV-nek az átköltöztetése milyen műszaki paraméterekkel, milyen műszaki megoldásokkal lehet ezt megalkotni. A másik egy köszönet Polgármester Úrnak. Én megköszönöm, hogy a mikrofonokat megtalálta és méltó módon tudunk közgyűlést lerendezni.

Marton István: Röst úr, nem szeretem az ironikus, sőt a cinikus megjegyzéseket. Nagyon jól tudja, hogy ott olyanok voltak a kondíciók, itt meg ilyenek. Nem kell itt találgatni, meg keresgélni senkinek, semmit. Egyébként lehet, hogy meglepetés éri, én igazat adok Önnek. Én nagyvonalúan eltekintettem volna attól, hogy képviselőtársaim ezt megtegyék, de ha be akarjuk tartani a szabályokat, akkor tényleg adják be írásban, tehát ezek után én ragaszkodom ehhez. És még egy dologban is igazat adok. Visszavonom a 18. napirendi pontot ugye annak tükrében, hogy azért eléggé kemény témák lesznek 12-én is. Ugye a szárszámadás, pénzmaradvány, költségvetés módosítása, ami ebből automatikusan adódik, tehát azért arra kérem a Képviselő Urakat, hogy ne próbáljanak nagyon sok napirendi pontot levenni még akkor sem, ha ez soknak tűnik. Én tudok olyan közgyűlést, ahol 80-90 napirendet is megtárgyalnak, éppen a bizottságok véleménye alapján flottul.

Horváth István: Polgármester úr, én a 39. napirendi pontnál kérdezni szeretnék. Rózsa út, Zemplén út összekötő járda megvilágítása kérdésében, valamint a KRESZ park helyzetéről.

Szőlősi Márta Piroska: Az interpellációk, kérdések napirendi pontnál két kérdést szeretnék feltenni. Az egyik az Erzsébet téri mélygarázs építéssel kapcsolatos, a másik pedig a Rózsa út, Kazanlak út sarkáról a Rózsa út 18-20. tájékára áthelyezett új buszmegállóval kapcsolatos.

Bogár Ferenc: A 39. napirendi pont keretén belül kérdést szeretnék feltenni Polgármester Úrnak a város napi rendezvényekkel kapcsolatban.

Bicsák Miklós: Egy csomagra való kérdéseim lennének a 39. napirendi pontnál. A Magyar utcánál ugyancsak gyalogjárdának a felvetése, a GE--vel kapcsolatban hasonló a kérdésem. És először és utoljára nagyon nehéz Polgármester Urat, Alpolgármester Urat elérni. Én javasolnám, hogy “K” vonaluk legyen a telefonon, hogy az állampolgárok is és a képviselők elérjék Önöket. Nem a mobilon, hanem a másikon, mert nagyon foglaltak a vonalak.

Marton István: Azt, hogy a vonalak mennyire foglaltak, arról mi kevésbé tehetünk. Pontosan azt jelenti, hogy az állampolgárok gyakran telefonálnak, és nagyon sokszor elérnek, ami nem azt jelenti, hogy nagyon sokan meg esetleg tényleg nem tudnak elérni.

Jerausek István: A közvilágítással kapcsolatos problémát szeretnék napirend után felvetni annál is inkább, mivel először telefonon, majd írásban jeleztem a problémát és a mai napig ez nem került megoldásra.

Papp Nándor: Polgármester úr, akkor kérdéssé fogom átfogalmazni a mondandómat.

Dr. Fodor Csaba: Azt gondolom, hogy a 42. napirendi pont, ami zárt ülési javaslatként szerepel – Javaslat a nevelési-oktatási intézmények magasabb vezetőinek kinevezésére (írásban) című – napirend, azt kérem Tisztelt Polgármester Úrtól, hogy szavaztassa meg, nézzük meg, hogy itt van-e minden érdekelt, és ha igen, kérdezzük meg, hogy ki kér zárt ülést. Én magam nem javaslom. Én azt hiszem, hogy a saját intézményeink kinevezését, azt illő lenne nyílt ülésen megtennünk. Persze tudom, hogy ez a pályázóknak a döntése, szíve, joga egyenként, de a gyakorlat, az mindig az volt azért, hogy nyílt ülésen szoktunk ebben dönteni, és ha igen, ezt sikerülne elérni, akkor azt javaslom, figyelemmel arra, hogy lévén, itt vannak az érintettek, ne várakoztassuk Őket körülbelül éjjel 11 óráig, hanem akkor döntsünk erről most, essünk túl rajta, és akkor folytathassák a munkájukat az intézményvezetők. A másik javaslatom pedig az, hogy a 24. napirendi pont, ahol a város bűnügyi, közbiztonsági, közlekedési helyzetéről történik beszámoló, tegyük egy kicsit rugalmassá a napirendet és mondjuk azt, hogy szavazza meg úgy a közgyűlés, hogy amint ideér Molnár József alezredes úr és Dr. Nemes Zoltán dandártábornok úr, akkor vegyük azt a napirendet soron következőként és akkor tárgyaljuk, hogy Ők sem várakozzanak itt hiába.

Marton István: A másodikkal kezdeném. Hozzám is eljutott ennek az igénye, és én azt mondtam Parancsnok Úrnak, hogy ha megjön Dandártábornok Úr, akkor ezt megpróbáljuk a következő vagy valamelyik nagyon közeli napirendi pontra. A 42-eshez - ugye azt Ön is tudja, hogy azért van a javaslat zárt ülés kategóriába helyezve, mert amíg nem nyilatkoznak róla az érintettek, addig ennek itt a helye. H azt mondják, hogy nem, akkor már más a helyzet. Azt hiszem, hogy mindjárt kezdhetjük is ezzel. Az érintett jelenlévő - azt hiszem három intézményről van szó – vezetői, illetve vezetőnek jelölt személyei közül kérdezem a Hevesi Sándor Általános Iskola pályázói közül Huszár Hajnalkát, kíván-e zárt ülést tartani? Nem. Köszönöm. Sósné Kutasi Margitot? Köszönöm. Takács Andrást? Köszönöm. Pipitér Óvoda intézményvezetői feladatainak ellátására csak a jelenlegi vezető pályázott. Megkérdem Böjti Istvánnét, hogy kér-e zárt ülést? Köszönöm. A Rozgonyi Óvodánál ugyancsak a vezető pályázott, azért megkérdezem Borsos Péternét kér-e zárt ülést? Köszönöm szépen. Ezért a napirendi pont 2-es, 3-as része az átminősül nyílttá, az 1-es marad zárt. Ezt viszont akkor előbbre is kellene tenni. Tehát az eredetileg tervezett 3. elé, akkor ezt a két intézményt betesszük. Mivel több hozzászólót, kérdésfeltevőt nem látok, ezért megkérdezem, hogy az itt elhangzott változtatásokkal el fogadja-e a Tisztelt Testület a mai közgyűlés napirendjét? Elnézést, Ferincz úr, de Önnek nincs javaslattételi joga, senki nem kezdeményezte, nem volt mit akceptálnom, az marad a helyén. Tehát, aki a testületből el tudja fogadni az itt felállt napirendeket, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 21 igen, 1 nem és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Most ezután jön a zárt ülés, amiről külön kell dönteni. Tóth úr, dehogy, Tóth Nándor úr, igen, javasolta levenni a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat tagjainak megválasztásáról szóló napirendet. El tudom fogadni. Aki ezzel egyetért …..

xy: …. elfogadod, akkor nem kell ….

Marton István: …. akkor meg Marcell …. a zárttal kapcsolatban, de igen, igen, igen. Ezt megmondtam Tóth úrnak, hogy ezt én nem tudom elfogadni. Akkor, aki egyetért azzal, hogy ott maradjon, bocsánat, akkor fordítva mondom, Tóth úr javaslatát kell megszavazni, én nem támogatom, hogy levegyük a 23-ast. Tehát én a nemet támogatom.

 

A közgyűlés 11 igen, 15 nem szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Marton István: A többi, azt hiszem mind olyan – bár tényleg sok –, amit én elfogadtam, tehát akkor nem kell róla szavaztatni. Aki egyetért azzal, most azokról nem is beszélek, amiket ugye gyakorlatilag oda kell tenni – de külön szavaztatni kell. Ferincz úr, ne csináljon itt szólóműsort! Aki el tudja fogadni, hogy a bankszámlaszerződés lemondása, a 48. napirendi pont maradjon a helyén, tehát zárt ülésen, az kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 20 igen, 3 nem és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Ugyanez a biztosítási és alkuszi szerződés felmondására. Itt arról van szó, hogy 3 évenként az önkormányzat mindig újra szokta versenyeztetni az érintetteket.

 

A közgyűlés 23 igen, 2 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Az 50. - aki egyetért a 649/75. hrsz-ú kivett közút forgalomképtelen ingatlanának forgalomképessé minősítésére, az kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 24 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Ugyancsak, de most már a 649/93. ingatlan forgalomképes beépítetlen terület értékesítésével, aki egyetért, hogy zárt ülésen maradjon, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 26 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Majd az 52-esnél szintén, 649/116-nál az Extra Leder Line Kft. részére az értékesítéssel, aki egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 24 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Utolsó ilyen, amiről szavaztatni kell, az a Tájékoztató az Ipari Parkban történő ingatlanértékesítésekről a 65/2007.(III.1.) számú határozat d.) pontja alapján. Aki egyetért vele, hogy itt maradjon, az, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 24 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Aki egyetért azzal, hogy a mai program az előbb elhangzottak alapján alakuljon, az kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 19 igen, 3 nem és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

Napirendi pontok:

1. Javaslat a Bajcsai Településrészi Önkormányzat létrehozására, tagjainak megválasztására (írásban)

Előterjesztő: Dr. Kolonics Bálint bizottsági elnök

2. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város bűnügyi, közbiztonsági és közlekedésbiztonsági helyzetéről (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Dr. Molnár József r. alezredes, kapitányságvezető, Dr. Nemes Zoltán r. dandártábornok, főkapitány

3. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzata megalkotására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

4. Beszámoló a Hevesi Sándor Általános Iskola tevékenységéről (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Hevesi Sándor Általános Iskola igazgatója

5. Beszámoló a Pipitér Óvoda tevékenységéről (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Pipitér Óvoda vezetője

6. Beszámoló a Rozgonyi Óvoda tevékenységéről (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Rozgonyi Óvoda vezetője

7. Beszámoló az Egészségügyi Alapellátási Intézmény 2006. évi munkájáról (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető

8. Javaslat a nevelési-oktatási intézmények magasabb vezetőinek kinevezésére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívottak: Pályázók

9. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről szóló rendeletének megalkotása (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

10. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekben igénybevett tanügyi szolgáltatásokért fizetendő térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályairól szóló 9/2006. (III.1.)) számú rendeletének módosítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívottak: 9 óvoda, 10 általános iskola, 5 középiskola igazgatója, Farkas Ferenc Zenes- és Aranymetszés Művészeti iskola igazgatója

11. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális szolgáltatásokról és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról szóló 10/2005.(III.7.) sz. rendelete módosítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

12. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …/2007. (….) sz. rendelete a 44/2006. (X. 18.) számú, Nagykanizsa Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló rendeletének módosítása (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

13. Javaslat a vállalkozások támogatásáról szóló rendelet módosítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

14. Közbeszerzési Terv módosítás (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

15. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórházának szakmai fejlesztési koncepciója elfogadására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház főigazgatója

16. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza Szervezeti és Működési Szabályzata jóváhagyására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház főigazgatója

17. Javaslat a Kórház térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról szóló intézményi szabályzata jóváhagyására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház főigazgatója

18. Javaslat a 267/16 hrsz-ú ingatlan közúti megközelítésének megoldására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: ATEIR Kereskedelmi és Befektetési Kft. Biskopics Márton ügyvezető Nk. Magyar 190.

19. A HSMK rekonstrukció többletköltségének forrás-kiegészítése pályázat benyújtásával (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

20. Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház közművelődési érdekeltségnövelő pályázatának benyújtására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

21. Nagykanizsa belterület 986/2. hrsz-ú (Arany János u. 8.) ingatlanra bejegyzett elővásárlási jogról történő lemondás (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

22. Javaslat a kötelező óraszám-emelés miatt szükséges pedagógus álláshelyek megszüntetésére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívottak: 9 óvoda, 10 általános iskola, 5 középiskola igazgatója, Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti iskola igazgatója

23. Javaslat az oktatási-nevelési intézmények alapító okiratának módosítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívottak: 9 óvoda, 10 általános iskola, Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti iskola igazgatója

24. Javaslat kérelem benyújtására a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola minősítéséhez (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti iskola igazgatója

25. A Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevétele a víz-, és csatornadíjak megállapításával kapcsolatban (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívottak: Kovács Antal elnök-vezérigazgató VÍZMŰ Zrt.

26. Helyi értékvédelmi pályázat kiírása (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

27. Nyilatkozat a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásának igényléséhez (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

28. Tájékoztató az Önkormányzat vagyonáról a vagyonkataszter alapján (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

29. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza jelenlegi állapotáról valamint a kórház jövőbeni feltételeinek biztosításáról

Előterjesztő: Marton István polgármester

30. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának köztéri alkotások létesítésére kiírt ötletpályázatról (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

31. Tájékoztató a 2007-2013-as Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elkészült Operatív Programokról, kiemelten a Nyugat-dunántúli Operatív Programról (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Horváth Jácint stratégiai tervező

32. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2006. évi munkájáról (írásban)

Előterjesztő: Dr. Kelemen Marcell jegyző

33. A Vásárcsarnok hatása a város életére és az önkormányzat gazdálkodására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Gáspár András ügyvezető

Kámán László intézményvezető

34. Papp Nándor képviselő önálló indítványa városi kertész, valamint városgondnok foglalkoztatására vonatkozóan (írásban)

Előterjesztő: Papp Nándor képviselő

Meghíott: Gáspár András ügyvezető

35. Röst János képviselő önálló indítványa Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház vezetőváltás jogszerűségi és a Kórház struktúra átalakítás önkormányzati felelősség vizsgálatára vonatkozóan (írásban)

Előterjesztő: Röst János képviselő

36. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

37. Interpellációk, kérdések (írásban)
38. Napirend utáni felszólalások

52. Közbeszerzési Terv módosítás (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Zárt ülés:

8. Javaslat a nevelési-oktatási intézmények magasabb vezetőinek kinevezésére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívottak: Pályázók

39. Javaslat “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára” kitüntető cím és “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” emlékplakett adományozására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

40. Javaslat “Nagykanizsa Megyei Jogú Városért”, “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kisebbségeiért”, “Paizs Ferenc Díj” és “Nagykanizsa Biztonságáért” kitüntető cím adományozására (írásban)

Előterjesztő: Dr. Kolonics Bálint bizottsági elnök

41. Javaslat “Nagykanizsa Oktatásáért”, “Nagykanizsa Kultúrájáért” és “Nagykanizsa Sportjáért” kitüntető cím adományozására (írásban)

Előterjesztő: Balogh László bizottsági elnök

42. Javaslat “Szekeres József Díj” kitüntető cím adományozására (írásban)

Előterjesztő: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

43. Javaslat “Nagykanizsa Környezetkultúrájáért” kitüntető cím adományozására (írásban)

Előterjesztő: Papp Nándor bizottsági elnök

44. Javaslat bankszámlaszerződés felmondására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

45. Javaslat biztosítási és alkuszi szerződések felmondására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

46. Nagykanizsa belterület 649/75 hrsz-ú “kivett közút” forgalomképtelen ingatlanának forgalomképessé minősítése (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

47. Nagykanizsa belterület 649/93 hrsz-ú – az Ipari Parkban levő ingatlan – forgalomképes beépítetlen terület értékesítése (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

48. Nagykanizsa belterület 649/116 hrsz-ú ingatlanból kialakuló 6.500 m² nagyságú terület értékesítése az Extra Leder Line Kft részére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Balázs Imre ügyvezető

49. Tájékoztató az Ipari Parkban történő ingatlanértékesítésekről a 65/2007.(III.1.) számú határozat d.) pontja alapján (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

50. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 24/2007.(I.25.) sz. határozatának módosítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

51. Fellebbezések (írásban)

 

 

1. Javaslat a Bajcsai Településrészi Önkormányzat létrehozására, tagjainak megválasztására (írásban)

Előterjesztő: Dr. Kolonics Bálint bizottsági elnök

 

Marton István: Az előterjesztés ki lett osztva a közgyűlés előtt az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság javaslata alapján.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztés alapjául szolgáló kezdeményezést megtárgyalta, amely szerint a Bajcsán helyben lakó választópolgárok aláírásgyűjtéssel kezdeményezték településrészi önkormányzat létrehozását. A jelenleg hatályos SZMSZ-ünk erre lehetőséget ad, ezért az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság határozatot hozott arról, hogy jelen előterjesztés a közgyűlés elé kerüljön, és az írásban megfogalmazott és kiosztott határozati javaslatokra teszünk a közgyűlés részére javaslatot, melyet kér a bizottság a közgyűlés által támogatni. A határozati javaslatban szereplő területhatárok meghatározásával, illetve az itt szereplő tagok megválasztásával, Babicsné Bertha Éva, Parély József, Pintér Bernadett és Vukics József szám alatti lakosok megválasztásával, illetve a településrészi önkormányzat önkormányzati képviselő tagjává Polai József képviselő urat válassza a közgyűlés, illetve tekintettel arra, hogy önkormányzati képviselő lehet a részönkormányzati testület elnöke, ezért javasoljuk Polai Józsefet a részönkormányzat elnökének megválasztani.

Dr. Károlyi Attila: Elnök urat kérdezném, hogy az aláírásgyűjtő íveket tetszett-e látni, vagy tetszettek-e látni?

Dr. Kolonics Bálint: A Polgármesteri Hivatalnak a jogi irodája ellenőrizte az aláírásgyűjtő íveket. Természetesen mi a szakmai háttérmunkára alapozva, a jogi irodának az álláspontját elfogadva az aláírásokat egyenként nem vizsgáltuk. Kérdésre azt a választ kaptuk, hogy az aláírások azonosításra kerültek, tehát természetesen ez a valóságnak megfelel, és mi ezt így elfogadtuk.

Polai József: Tudva levő dolog, hogy a Bajcsai Településrészi Önkormányzat megválasztására kísérletet tettünk lakossági településrészi gyűlésen való létrehozással, ami két alkalommal is határozatképtelennek minősült, valósult, bizonyult, merthogy 29-en nem jelentek meg. Mindezek után az itt megjelent jelöltek vették a fáradtságot, és aláírásgyűjtéssel jogot szereztek arra, hogy jelöltek legyenek. Én azt kérem, hogy mind a négy jelöltet szavazzuk meg. Az aláírásgyűjtés jogszerűen zajlott, amennyire én figyelemmel kísértem, megtettem, odafigyeltem és tudom, és minden szabályszerűen zajlott. Ezt persze nem nekem jogom elmondani, de én ezt így láttam, azért teszem meg, és én kérem mind a négy jelöltre az igennel való szavazást.

Dr. Károlyi Attila: Végül is elfogadom Elnök Úrnak a válaszát és Polai képviselőtársamnak az iménti válaszát, de azért, meg tekintettel arra is, hogy a hatályos SZMSZ-ünk lehetőséget biztosít arra, hogy aláírásgyűjtő íven történjen meg a jelölés, a magam részéről a közvetlen demokrácia híve vagyok, mint ahogy az meg is történt több alkalommal is Szabadhegyen, településrészi gyűlést tudtunk összehívni. Tisztelt Közgyűlés! Annyit szeretnék mondani, hogy esetleg ………….., tehát a meghozandó jogszabály szempontjából meg kellene fontolni a közvetlenség, csak a közvetlenség elvének a figyelembevételét. Nyilván én tisztelem és becsülöm képviselőtársaimnak a munkáját, de engedtessék meg azért, hogy kicsit szkeptikus legyek ebben a dologban. Itt a nyílt demokráciát hangsúlyozom ebben a körben. Én kérném arra képviselőtársaimat, hogy ha belefognak egy településrészi önkormányzat létrehozásában második sikertelen után talán próbálják meg a harmadikat, hátra az sikeres lesz.

Marton István: Látom, formálódik a következő SZMSZ módosító javaslata Önnek. Aki az elhangzottak után egyetért azzal, hogy az elhangzott nevekkel alakuljon meg a Bajcsai Településrészi Önkormányzat, az kérem, hogy szavazza meg. De talán a működési területét mégis csak, illetve felolvasom a határozati javaslatot. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. április 1. napjától 5 fővel létrehozza a Bajcsai Településrészi Önkormányzatot. A részönkormányzat működési területét az alábbiak szerint állapítja meg: északról: közigazgatási területek határa Nagykanizsa és Bajcsa között a 033/9 hrsz-ú Öreg erdő északi telekhatára, a 016/2 hrsz-ú erdő északi telekhatára, és a013 hrsz-ú legelő északi telekhatára, délkeletről a Kanizsai patak, nyugatról a Szaplányosi sűrű nyugati telekhatára. Közigazgatási területek határa Bajcsa és Fityeház között a 023 és a 027 hrsz-ú árok nyugati telekhatára, és a Bajcsa és Szepetnek közötti közigazgatási területek határa a 029/3 hrsz-ú telek nyugati telekhatára, és a 033/9 hrsz-ú Öreg erdő nyugati telekhatára. A Bajcsai Településrészi Önkormányzat nem képviselő tagjainak – a közgyűlés működése időtartamára - megválasztja: Babicsné Bertha Éva Nagykanizsa, Vöröshegyi u. 38., Parély József Nagykanizsa, Törökvári u. 31., Pintér Bernadett Nagykanizsa, Vöröshegyi u. 28., Vukics József Nagykanizsa, Törökvári u. 64. szám alatti lakosokat. Megállapítja, hogy a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 26/2003.(IV. 23.) számú rendelet 31.§ (6) bekezdése alapján a településrészi önkormányzat tagja Polai József önkormányzati képviselő, és részönkormányzati testület vezetőjének Polai József önkormányzati képviselőt választja meg. Felkéri a polgármestert, hogy a részönkormányzat nem képviselő tagjai eskütételével kapcsolatos intézkedéseket tegye meg. Aki ezt el tudja fogadni, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 25 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

Marton István: Ezek után az lett a dolgom, hogy az eskü szövegét ismertessem. Kérem a testületi tagokat, illetve a jelenlévőket, hogy álljanak fel.

 

(A Bajcsai Településrészi Önkormányzat tagjai leteszik az esküt.)

 

 

2. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város bűnügyi, közbiztonsági és közlekedésbiztonsági helyzetéről (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Dr. Molnár József r. alezredes, kapitányságvezető, Dr. Nemes Zoltán r. dandártábornok, főkapitány

 

Marton István: Köszöntöm Dr. Nemes Zoltán tábornok urat, a megyei rendőrfőkapitányt és Dr. Molnár József ezredes urat, a városunk rendőrkapitányát. Az Urak megelőztek, mert akartam kérni, hogy jöjjenek mikrofonközelbe. Egyúttal megkérdezem Dr. Nemes Zoltán rendőr dandártábornok urat, hogy kíván-e kiegészítést tenni, vagy egyáltalán általában véve csak szólni?

Dr. Nemes Zoltán r. dandártábornok: ….. A Zala megyei Rendőrfőkapitányság, mint a ……… nevében szeretnék szólni, és néhány mondatban elmondani azt, hogy a mi szakmai megítélésünk a kanizsai rendőrkapitányság munkájáról pozitív, eredményeit jónak értékeljük, sikeresnek annak ellenére, hogy nem könnyű feltételek között tevékenykedik. Én szeretném ezúton megköszönni a városnak azt a támogatást, amit kapott a kapitányság a közbiztonság fenntartásában, megteremtésében, és a jövő útját is úgy tudjuk elképzelni, hogy a várossal, más önkormányzatokkal szoros együttműködésben, különféle társadalmi segítőinkkel munkáját kiegészítve tevékenykedik a városban élők biztonságáért. Azt tudom Önöknek ígérni, hogy a Megyei Rendőr-főkapitányság a feltételek biztosításával, megteremtésével az eddigi módon fogja támogatni, segíteni a rendőrkapitányság munkáját.

Dr. Molnár József r. alezredes: Én csak néhány szót szeretnék szólni kiegészítésként ehhez a beszámolóhoz, hiszen úgy érzem, hogy azért elég terjedelmes beszámolót tettünk le az Önök asztalára. Amit mindenképpen ki szeretnék emelni, hogy a 2006. évben több mint 10 %-kal csökkent a városban elkövetett bűncselekmények száma, ami mindenképpen örvendetes. Örvendetes azért, mert ugye ezzel a lakosság biztonságérzete is mindenképpen javult, és örvendetes az is, hogy a kapitányság felderítési eredményessége most már több éven keresztül jónak mondható, a megyében az egyik legjobb felderítési eredményességgel dolgozik kapitányságunk. A beszámolóban rámutattunk és minden éven visszatérően rámutatunk arra, hogy városunk egyik legfontosabb problémája a rendőrség szempontjából a közlekedésbiztonság megteremtése, hiszen a városban megnövekedett autóforgalom olyan szintű növekedése állt most már be, hogy a város útjai ezt az autóforgalmat biztonságosan nem tudják elvezetni. A kapitányság illetékességi területén bekövetkezett közlekedési balesetek mintegy 45 %-a történik a városban, és ezért én kérném a közgyűlést, illetve az önkormányzatot, hogy tegyünk meg mindent közösen annak érdekében, hogy ez a közlekedési helyzet az elkerülő utak megépítésével valamilyen szinten normalizálódjon, hiszen ha a városból kitereljük a forgalmat, akkor a baleseti okok is csökkenni fognak. Még annyit szeretnék elmondani, hogy nagyon sokat teszünk min a bűn-, mind a baleset-megelőzés terén a városban. Erről főképpen azok tudnának véleményt alkotni, illetve azok tudnak véleményt alkotni, amely iskolákban, nyugdíjas klubokban, egyéb klubokban és egyéb más rendezvényeken megjelentünk. Én köszönöm szépen a város támogatását, amit a 2006. évhez nyújtott, külön köszönöm a Közbiztonsági, Közlekedésbiztonsági Alapítvány támogatását, amivel támogatta a kapitányság munkáját, és itt szeretném elmondani, hogy köszönöm annak a hat polgárőr szervezetnek a munkáját, akik a rendőrséggel közösen vigyáznak arra, hogy biztonságban tudjunk élni ebben a városban. Ezzel kapcsolatban köszönöm a közgyűlésnek azt is, hogy a polgárőr szervezetek támogatását ebben az évben is meghagyta, és kérem, hogy a jövőben is támogassák a polgárőr szervezeteket, hiszen nagyon jelentős munkát végeznek. Én azt kérném, hogy ha valakinek kérdése van, akkor az kérdezzen, és én megpróbálok válaszolni.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság a Nagykanizsa Megyei Jogú Város bűnügyi, közbiztonsági és közlekedésbiztonsági helyzetéről szóló beszámolót megtárgyalta, és a közgyűlés számára tárgyalásra alkalmasnak tartja. A bizottsági ülésen jelen volt Kapitány Úr is. Többek között beszéltünk arról is, hogy az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság a nevében is viseli a közrendi jelzőt, így e bizottság az a szakbizottság, aki többek között lehetőséget biztosít arra, hogy minél szorosabb kapcsolatot tartson fenn az önkormányzat a Városi Rendőrkapitánysággal. Én kértem ott is Rendőrkapitány Urat és kérem itt is, hogy az elmúlt négy évhez képest szorosabb és gyakoribb legyen ez a kapcsolat, tehát több tájékoztatást kapjunk mi is a kapitányság elképzeléseiről, jelenlegi munkájáról ahhoz, hogy mi is megadhassunk minden támogatást az önkormányzat részéről. Én a magam részéről megköszönöm a beszámolót és az éves munkájukat.

Halász Gyula: A magam nevében is szeretném megköszönni a rendszeres tájékoztató anyagot, amit időről időre megkapunk, minden közgyűlésnél – az önkormányzati ciklusra gondolok. És az lenne a kérésem, hogy a közgyűlés fontolja meg az itt leírtakat, amit javasoltak a közlekedésbiztonság ügyében, és ez kerüljön beépítésre a gazdasági programunkba, illetve még egy dologgal egészíteném én ezt ki, itt a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatban konkretizáljuk a kerékpárutak építésével kapcsolatos fejlesztéseket. Egy kérdésem lenne, hogy Alezredes Úr véleménye szerint indokolt lenne-e a szabadhegyi becsatlakozó úttól a Peugeot Szalonig a közvilágítás megvalósítása a közlekedés biztonsága szempontjából?

Dr. Molnár József r. alezredes: A szakmai véleményem szerint mindenképpen, hiszen a beláthatóság miatt szükséges lenne ott a megvilágítás. Nem csak feltétlenül a gyalogosforgalom miatt, hanem a miatt, hogy ott érünk be a városba, és ugye az a kereszteződés, ha nincs rendesen megvilágítva, meg az előtte lévő rész, akkor az meglehetősen balesetveszélyes. Önmagában a megvilágítás felhívja már a figyelmet arra, hogy egy jelentősebb településre érkeztünk.

Dr. Károlyi Attila: Köszönöm az elismerő szavakat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közbiztonságáért és Közlekedésbiztonságáért Alapítványa nevében, és itt szeretném a Tisztelt Közgyűlésnek a figyelmét felhívni arra, hogy az előző önkormányzat által 5 millió Ft-ról 500 eFt-ra csökkentett támogatást a következő költségvetési évben ismét emeljék 500 eFt-ról 5 millióra.

Marton István: Egy kicsit úgy tűnik így első hallásra, hogy sokat kér, de majd megfontoljuk.

Bene Csaba: Tisztelt Kapitány Úr! Én szeretném megköszönni a beszámolóját. Nagyon alapos munka, és mint intézményben dolgozó, szeretném külön megköszönni azt a tevékenységet, amelyet az intézményeinkben fejtenek ki. A bűnmegelőzés, drogmegelőzés tekintetében nagyon sok program fut az intézményekben, és ezt külön köszönöm. Bizottsági szakaszban már említettem, és most is szeretném elmondani, hogy az anyagban egy szót nem láttam arról, hogy a Nagykanizsa területén megjelenő üzletszerű kéjelgést folytató hölgyeknek a szabályozása milyen módon, illetve a kordában tartása milyen módon valósul meg. Azért jelzem ezt a problémát, mert én a 2. számú választókörzetnek a képviselője vagyok, és a fogadónapomon nagyon sok ott élő lakó jelezte ezt a problémát, hogy nagyon zavaró, hogy időszakonként igaz, hogy eltűnnek a közterületekről a lányok, de aztán visszatérnek oda, és a lakókat zavarja, hogy az ablakuk alatt, illetve az előttük lévő járdán folytatják a tevékenységüket, és én szeretném kérni a rendőrséget, hogy a jogszabálynak megfelelően, amit a jogszabályok lehetővé tesznek, azt tegyék, és próbálják meg megfelelő keretek közé szorítani ezt a tevékenységet.

Dr. Molnár József r. alezredes: Én akkor is megmondtam bizottsági ülésen, hogy ezt a problémát kezelni tudjuk, magát a problémát megszüntetni nem. Az, hogy kezeljük, az látszik, hogy időszakonként eltűnnek, és utána ugye visszakerülnek ezek a foglalkozást űző hölgyek az utcára, de amint tapasztaljuk, akkor ismételten elkezdünk velük foglalkozni. Nem hiszem, hogy sem Nagykanizsa városában, sem más városban, akár az országban, akár a világon a rendőrség meg tudná ezt a tevékenységet szüntetni. Fel tud ellene lépni, de megszüntetni nem fogja tudni. Én azt tudom ígérni, hogy továbbra is fel fogunk ezzel szemben lépni.

Dr. Csákai Iván: Főkapitány úrhoz egy kérdésem van. A javaslatok között az utolsó előtti francia bekezdés, az nagyon jól hangzik. Időnként a Vásárcsarnok környékén razzia van, és akkor normálisan parkíroznak az emberek. Amikor a Közterület Felügyelet vagy a rendőrség elmegy, abban a pillanatban lehetetlen közlekedni. A másik kérdésként is el fog hangzani, az, hogy nem a Vásárcsarnok környékén, hanem a Nyugdíjasháznál például kapubejárót elfoglalja valaki, azzal mit lehet csinálni? Akadályozza oda a közlekedést, az ételszállítást. Múltkor a rohammentő nem tudott bemenni, mert ott egy gépkocsi – igen, rohammentő nem tudott bemenni – elállta a bejáratot, és nap, nap után ez problémát jelent. Valamit kellene csinálni, mert szép az, hogy el kellene szállítani, büntetni kellene, és valami megoldást kéne találni.

Dr. Molnár József r. alezredes: Erre én azt tudom válaszolni, hogy a leghatékonyabb fellépés az lenne, hogy ha a városban a gépjármű elszállítás visszaállításra kerülne. Erre ugye most már a Közterület Felügyeletnek joga van. Tehát nem is igényel rendőri közreműködést. Ez részben bevétel a városnak, részben pedig egy rettenetesen jó visszatartó erő. Ugyanis mindaddig, amíg mi a tilosban parkoló járművet, hiszen azt nem tudom megkövetelni a kollegáktól, hogy egy, másfél órán keresztül álljon ott, és várja, hogy kijöjjön a gépjármű tulajdonosa, kicetlizzük, feljelentjük. Az állampolgárok sajnos élnek a jogszabályok adta lehetőséggel, és így nem tudunk kellőképpen fellépni velük szemben. Tettenérés esetén természetesen bírságolunk és feljelentünk, hiszen akkor egyértelmű a szabálysértésnek az elkövetője. Mindaddig, amíg a szabálysértési jog megváltoztatásra nem kerül, addig a legjobb fellépés ez ellen a gépjármű elszállítás, és én nem csak az idősotthont tudnám mondani, ugyanígy problémát jelent a Teleki úton a buszmegállóban történő parkolás, és nagyon sok helyen a tűzoltási területnél parkolás. Persze az más kérdés, hogy a városban mennyi a parkolóhely, de mindenképpen ez ellen föl kell lépni, de az önkormányzatnak kell meghozni azt a nem túl népszerű döntést, hogy visszaállítja a gépjármű elszállítást, ha visszaállítja. Mi tesszük, amit tudunk tenni. Ennyit tudunk tenni, kicetlizzük, feljelentjük. Visszatartó ereje sajnos nem sok van. Visszatérően ellenőrizzük egyébként ezeket a helyeket. Mondom, a legjobb megoldás az, ami adott esetben a fővárosban is működik, hogy az ilyen helyekről villámgyorsan elszállítják az autót, mert ugye kerékbilincselni nem lehet az ilyen autókat, mert ugye magát a jogszabálysértést nem lehet rögzíteni. Ilyenkor csak az elszállításra van lehetőség. Kerékbilincset akkor lehet alkalmazni, …. alkalmazunk kerékbilincset, az akkor lehet alkalmazni, hogy ha valaki szabályosan várakozási díjfizetésre kötelezett övezetben várakozási díj megfizetése nélkül várakozik. Akkor lehet kerékbilincselni, mert ez nem szabálytalan. De a szabálytalan parkolásra nem lehet rögzíteni a jogszabálysértést. Erről az önkormányzatnak kell dönteni, ez kívül esik a kapitányság hatókörén.

Marton István: Gondolkodunk ezen az ügyön, és valószínű, hogy tényleg legvégső esetként vissza kell állítani, ha már a dolog annyira súlyos, hogy mondjuk, például életveszélyt okoz, mint az előbb itt az Elnök Úr által felvetett példa.

Balogh László: Két apró kérdésem van, kihasználva a nyilvánosság lehetőségét, amely tényleg kis kérdés, de a körzetemben lakók felvetették többen is, ezért hadd kérdezzem itt is. Lehetőség van-e arra, hogy a Corvin lakótelepen az esti órákban gyakoribb legyen a járőrözés? A másik pedig az, hogy Sugár utca felső, északi végén az ott lakók kérnék, hogy ugyanúgy, mint ahogy az alsó felén van térfigyelő kamera, legyen a felső részén is. Erről a kettő dologról mi a véleménye?

Dr. Molnár József r. alezredes: Az első, a Corvin lakótelep – valóban most ugye aktuálissá válik a probléma, hiszen kijön a jó idő, és akkor ezért az ott lakó öregeket, nyugdíjasokat, pihenni vágyó személyeket zavarják a fiatalok ugye ott a parkban. Természetesen sűríteni fogjuk a járőrszolgálatot. A kamera elhelyezése pedig pusztán financiális kérdés, ugyanis maga a kamerarendszer, az nem a rendőrségé, az önkormányzatnak a tulajdona, azt a rendőrség működteti, illetve használja, mert őneki van jogosultsága rá. Tehát amennyiben az önkormányzat úgy dönt, hogy bővíti ezt a kamerarendszert – Polgármester Úrral beszéltünk is arról, hogy mihelyt találunk egy olyan pályázatot, ahol kamerákat lehet beszerezni, akkor támogatni fogja azt, hogy az önkormányzat ehhez az önrészt biztosítsa. Ez csak pénzkérdés. Jelen pillanatban még 28 kamerát lehetne fölrakni a városban úgy, hogy magához a rendszerhez nem kéne hozzányúlni.

Marton István: Azt hiszem, ez egy járható irány, hiszen apró lépések történtek az elmúlt években, meg jelenleg is folyamatban van ugye.

Papp Nándor: Én Molnár alezredes urat szeretném megkérni arra, hogy a választókörzetemben a fogadóóráimon visszatérő probléma az, hogy a Csengery út és Szemere utcától Erdész utcáig eső részén és környékén nem érzik valami túl nagy biztonságban magukat az emberek, tehát kisebb, nagyobb csetepaték állandóan vannak, hogy kérném szépen, hogy ha lehetne, akkor az ellenőrzéseket sűríteni. És ugyanezt mondanám, amikor a Kodály Művelődési Házban bálok vannak, akkor egy külső segítését a rendezvénynek, tehát a külső járőrözését, hogy meg tudnák oldani a Csengery utcában.

Dr. Molnár József r. alezredes: Én annyit szeretnék kérni, ugye mindenki mondja, képviselők, hogy a képviselői fogadóórán jelezték ezt – most még nem nagyon kaptam képviselőktől ezzel kapcsolatos jelzést, az elmúlt ciklusban rendszeresen megkaptam ezeket a jelzéseket. Ezek azért jók, mert ugye rögtön, azonnal a probléma felmerülésekor bejön a jelzés a kapitányságra, annak nyoma van, azzal kell kezdeni valamit annak a szolgálatnak, amelyikre tartozik. És én azt kérném minden képviselőtől, hogy ha ilyen közbiztonsággal kapcsolatos probléma merül fel a képviselői fogadóórán, akkor szíveskedjenek erről engem tájékoztatni, a probléma lényegéről, nem is kell a bejelentő személyéről semmi, nem kell, hogyha nem kötődik személyhez. Csak a probléma lényegéről, és akkor mi megpróbálunk ebben természetesen lépni. Csak ugye az úgy nem megy, hogy a képviselő meghallgatja, és akkor utána nem jut el az információ hozzánk.

Dr. Károlyi Attila: Kapitány urat arról kérdezném, hogy benn vagyunk a tavaszban, bár az idő nem ezt mutatja nagyon, és hamarosan a nyárelő következik, és nagyon sok gyermek tölti sajnos az utcán, a tereken a szabadidejét, a nyári szünidőt. A keleti városrészben különösen gondot okoz az, hogy az ajtófelfeszítés, vagy befeszítés módszerével dolgozó bűnözők jelennek meg ezekben az időszakokban, a gyerekek egy kicsit figyelmetlenek. Oda akarok kilukadni végül is, hogy létezik az úgynevezett kulcsos rendőr fogalma, Tisztelt Képviselőtársaimnak mondom, egy olyan körzetben tevékenykedő, vagy több rendőrt jelent, akinek a lépcsőházakhoz szabad bejárása van, hogy úgy mondjam, és szabadon igazoltathatja azokat a személyeket, akik illetéktelenül tartózkodnak egy-egy lépcsőházban. Tisztelt Kapitány Urat kérdezem, hogy van-e ilyen elképzelése a kanizsai kapitányságnak az elkövetkezendő nyárra például?

Dr. Molnár József r. alezredes: A nyárral kapcsolatban ilyen elképzelésünk nincsen Képviselő Úr. Tehát ilyen kulcsos rendőrség létrehozására semmiképp sem. Ennek alapvető oka, hogy nem tudnám folyamatosan biztosítani ezt a szolgálatot. Viszont megelőzési szempontból van elképzelésünk, különösen a játszóterek, keleti városrész vonatkozásában tervezünk bűn- és baleset megelőzési programokat, amelyek nem feltétlenül lesznek szervezett, meghirdetett programok. Elég sok része lesz ad hoc jellegű program. Ilyen jellegű program már lefutott a megyében más városban. A tapasztalatok jók, és ezt próbáljuk meg átvenni. Természetesen ez egy pályázati úton ment, mi megpróbáljuk minél kevesebb költséggel megoldani, de oda fogunk figyelni a gyerekekre. Egyébként a statisztikai adatok nem teljes mértékben támasztják alá Képviselő Úr által elmondottakat, tehát a lakásbetöréseket, amit a keleti városrészben most az elmúlt háromnegyedévben elkövettek, nem túl sokat, azokat nem a lépcsőházból támadva követték el, hanem inkább az alsóbb lakásokat ablakon keresztül megtámadva követték el a bűncselekményeket. Ez ellen pedig a járőrözés sűrítése az egyetlen megoldás, illetve összehangolt szolgálat ellátása a keleti városrész polgárőr egyesülettel. Tehát mi így készülünk föl a nyárra.

Marton István: Parancsok Úr! Itt a 7. oldalon nagyon érdekes kis táblázat van a közlekedési bűncselekmények számának alakulásáról. Ugyan olyan enyhén csökkenő tendenciát mutat, de ezen belül külön kiemelve az ittas vezetés miatti balesetszám csökkenése, az meg egészen jelentős, alig több mint a fele a 2006-os a 2002. évinek. Bár meg van itt említve, hogy ittas vezetés miatti nyomozások számát döntően a rendőri intézkedési aktivitás befolyásolja. Tehát annak visszaesése, majd újbóli emelkedése alapvetően nem az állampolgári jogkövető magatartás változásának eredménye. Ezt ugye úgy kell érteni, hogy ne örüljünk túl nagyon, mert az állampolgári fegyelmezetlenség, az nem nagyon változott pozitív irányba, ellenben csökkent a rendőrségnek a kapacitása az ilyen jellegű tevékenységek leleplezésére?

Dr. Molnár József r. alezredes: Nem. Itt két dolgot kicsit keverünk. Az egyik az ittasan elkövetett balesetek száma, a másik meg az ittas feljelentések száma. Az tény, hogy a kapitányság 2002-es, 2003-as statisztikája a sérüléses balesetek vonatkozásában az ittasság, mint ok esetében 19-22 %-os arány volt tapasztalható. Ekkor 2004. évtől egy akciótervet dolgoztunk ki, és 2003. évhez képest azért jelentősen, majdnem háromszorosára emeltük az ittas vezetőkkel szembeni fellépésünket. Mind a szabálysértésit, mind a bűncselekményit. Tehát ezt a kettőt együtt kell értelmezni. Ennek ellenére tavaly ugye olyan 12 % környékén volt az ittasan okozott balesetek száma, ami egy nagyon jó arány a megyei átlaghoz képest is. Még idén is a megyei átlag alatt vagyunk annak ellenére, hogy 15 % az ittas sérüléses balesetet okozók aránya. Tehát itt ez két párhuzamról van szó. Az tény, hogy ha többet tudnánk kint lenni a területen, valószínűleg több ittas vezetőt fognánk, de én úgy érzem, hogy azért van visszatartó ereje, valamennyi, mert a bűncselekményi érték, az azért csökkent, míg a szabálysértési értékre elkövetett ittas vezetés, az nőtt, amit kiszűrtünk. Tehát innentől kezdve azt lehet mondani, hogy azért észrevették az emberek, és a másik az, hogy nem feltétlenül a fő közlekedési utakat célozzuk meg mindig az akcióinkkal, hanem akcióinkat olyan helyekre tervezzük, amiket az állampolgárok akár a városban, akár a falvakban úgynevezett surranó-sávnak tekintenek, hogy a kocsmából a legrövidebb úton úgy hazajutni. Na most ilyenkor van a döbbenet, amikor ott találkoznak rendőrrel, és továbbra is ezt fogjuk tenni. Hozzáteszem, szigorúbban fogunk fellépni a biztonsági övvel kapcsolatban is, mert mint ahogy az bent van a beszámolóban, 2005-re elértünk egy nagyon jó eredményt, és 2006. évben a főkapitányság által végzett felmérés alapján némi csökkenés következett be. Ezért ebben az évben ismételten fokozott figyelmet fogunk fordítani mind az ittasságra, mind a biztonsági övre, és én kérek mindenkit így a városi TV nyilvánossága előtt, hogy szíveskedjen a biztonsági övét használni, hiszen a biztonsági öv legjobban a városban óvja meg a sérüléstől a gépkocsivezetőt, hiszen 80-100 km-es sebességnél, ott már csak életet ment, de önmagában még a biztonsági öv is okoz sérülést, de ott csak életet ment. Míg benn a városban komoly sérülésektől tudja megóvni sérülés nélkül a közlekedőket.

Röst János: A kanizsai kapitányság az ország egyik legjobb kapitánysága a munkáját illetően. Én elég közelről ismerem, az elmúlt négy évben nagyon korrekt, jó kapcsolatban voltunk velük. Én arra hívnám fel a figyelmet Polgármester Úrnak, hogy elfogadásra került a 2006-2008. évre a bűnmegelőzési programja a városnak, hogy képviselőtársaimnak küldjék meg ezt a programot, hogy ismerjék meg. Emellett kérném a palini és a kiskanizsai képviselőtársaimat, hogy segítsék elő, hogy a polgárőrség megalakulhasson abban a régióban is. Nagyon fontosnak tartom a személyes példamutatást, és arra kérném Őket, hogy példát mutatva, akár lépjenek is be egyébként a polgárőrségbe. Én ezt megtettem négy éve.

Marton István: Arra azért emlékeztetném, hogy ez nem engedély kérdése, hanem hajlandóság kérdése. 2002-ben én személy szerint is élharcosa voltam a polgárőrmozgalom megalakításának, lévén, hogy költségvetés bizottság előkészítő elnökként akkor került először pénz számukra kiutalásra a költségvetésből. Azóta is én úgy gondolom, hogy úgy a kapitányság részéről, mint a város részéről voltak erőfeszítések, de nagyon csekély eredménnyel. Tehát, ahol a polgárok nem jönnek rá, hogy bizony nekik össze kell állni, hogy védjék értékeiket, ott nem engedély kérdése. Még biztatás kérdése sem. nem ismerik fel az érdekeiket, nem tesznek ennek érdekében. Ebből a hat helyből legalább négy helyen kifogástalanul jól működik. Itt hosszasan sorolhatnám a jó példákat, hogy hogyan zárták le a Látóhegyet, meg a fakosi részt, úgyhogy se tőled, se hozzád. Magyarul, ha egyik oldalon bemennek, elkapják a másik oldalon. De nem akarok én ebbe mélyebben belemenni. Amit még én mondanék Parancsnok Úrnak, hogy itt a téli báli szezonban volt alkalmam néha 1,30, 2,00 óra környékén hazabandukolni, és valami elképesztő sebességű motorokat, hát mondhatnám azt, hogy láttam, de inkább csak elsuhantak előttem hol a 7-es felé itt a városközpontból, hol pedig a Teleki utca felé, és bizony, bizony a frekventált szórakozóhelyek környékén télvíz idején, a legnagyobb télvíz idején is, hogy mondjam, nem mindig emberhez méltó viselkedést tapasztaltam fiatalkorúak részéről. A hiányos öltözködés a mínusz valahány fokban mondjuk, számomra meglehetősen feltűnő volt, és én akkor kértem is Parancsnok Urat, hogy valahogy ezen a területen lépjünk előbbre. De hát nyilvánvaló, hogy a vadmotorosok ugye kifigyelik azt, hogy a kapitányság mondjuk 1,30 órától erősít rá, akkor már éjjel 1,00-tól csinálják a randalírozást. Ha valahogy nem fix időponthoz kötnék ezt, hanem szúrópróba-szerűen, és valamennyire fokoznák, mert mondhatnám azt, hogy évente, hogy két ember hal meg közlekedési balesetben Kanizsán, az kicsi szám, de azért nem igaz, mert az egy is nagyon nagy szám ilyen esetben, és ugye itt szinte végig mindenütt megvan a két áldozat, és azok zömmel bizony, bizony vagy autóval, vagy motorral ilyen alkalmak során lesznek áldozattá.

Dr. Károlyi Attila: Nem tisztem a Kapitány Úr helyett válaszolni, de a Tisztelt Közgyűlésnek és a városnak is a tudomására hozom azt, hogy az 1998. december 2-án megalakult H-Turul Motoros Klub alapokmányában van rögzítve az, és a rendőrséggel kialakított jó kapcsolat eredményeként, amennyiben a motoros klub valamelyik tagját gyorshajtáson fogják meg a városban, akkor azonnali kizárásra kerül a klubból, ez az egyik. A másik pedig az, hogy a motoros klub tagjai a minden évben megrendezett Nemzetközi Motorkerékpár Kiállítást a rendőrséggel karöltve készítik elő, illetőleg a rendőrség megelőző és bemutató munkát is kifejt a kiállítás alkalmával, tehát ezek fegyelmezett motorosok, és csak azért szólaltam meg, hogy nyilván nem a H-Turul Motoros Klubnak a tagjairól van szó.

Marton István: Nyilván nem minden motoros tagjai a H-Turul Motoros Klubnak, mert hát ez elképzelhetetlen lenne, de úgy gondolom, hogy a klub tagjai is nem ártana, ha ebbe a tevékenységbe valamennyire jobban segítenék a rendőrség munkáját.

Bárdosi Gábor Jenő: A szocialista frakció részéről engemet ért az a megtiszteltetés, hogy megköszönjük a munkáját, amit végzett az anyag összeállításával kapcsolatban. Mint képviselő, az anyagot áttanulmányozva, egy nagyon fontos és már régóta akut problémával találkoztam ismételten, hiszen azért mondom, hogy ismételten, mert az elmúlt négy évben, mint az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság tagjaként már ezzel a problémával már többször találkoztam. Ez jelesül a Hevesi út és a nagyon nagy számú forgalom, és az egyre jobban növekszik. Én valamikor még csak napközben próbálgattam ott autózgatni csak azért, hogy próbáljam, hogy hogyan lehet balra kikanyarodni. Ma már meg sem próbálom napközben sem, az is megszűnt, az a lehetőség, hogy ott is normálisan lehessen. Én azt gondolom, akkor, amikor Nagykanizsa városában több helyen is talán körforgalmakat kellene kialakítani, én arra biztatnám Kapitány Urat, hogy a kapitányság részéről, Önök részéről maximálisan, mint az első számú megvalósítandó útfelületet, a Hevesi utcát patronálják mindenféle ilyen körforgalmak kialakításával. Ugyanis azt gondolom én, hogy ezen az útszakaszon, a Hevesi utcán az se fog segíteni, hogy ha elkészülnek a közeljövő egy-két éven belül az elkerülő szakaszok, hiszen a város, keleti városrész embereinek közlekedése nagy száma miatt ott mindig is problémák lesznek. Addig is, ameddig ez nem oldódik meg, nem tudom, az állomány létszáma mennyire teszi lehetővé, gondolom, akkor, hogy ha a keleti városrészben végre megvalósul a teljes kiskapitányság, kisrendőrség, vagy bármi olyan, ami segíti ezt a munkát, majd gyakrabban lehet látni ott rendőröket. Most azt kérem, hogy amennyire tudják, tegyék meg, hogy ott minél nagyobb számban, és minél többször, ha kell, akár forgalomirányítással is segítsék az ott lakók, a városrész ott lakóinak a problémáját.

Dr. Fodor Csaba: Köszönöm szépen én ezt az anyagot. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos. Én, számomra fontos a múlt is, de inkább azt gondolom, hogy a közgyűlés számára viszont nagyon fontos lenne a jövő. Ebben a tekintetben nagyon kiváló ötleteket, javaslatokat kaptunk ebben az anyagban, és én azt kérem, és ezért határozati javaslattal szeretnék élni – hát egyrészt az, hogy én megköszönöm ezt, és azt mondom, hogy ezt köszönjük szépen, és ez valóban fontos anyag, és örülünk, hogy ilyen eredményeket ér a rendőrkapitány, ez így önmagában nem sokat jelent, ezért én arra szeretném kérni a közgyűlést, hogy határozatban köszönje meg ezt az anyagot egyszer. Másodsorban pedig arra kérem a közgyűlést, hogy olyan határozatot hozzon, hogy ez ne egy pusztába kiáltott szó legyen, mert ebben az anyagban azért rendkívül fontos közlekedési területeket érintő javaslatok vannak. Ugye sokat kínlódunk a Dózsa György út, Hevesi utca, TESCO környéke, de sorolhatnám a kiskanizsai, valóban az iskolához vezető zebra kérdésével, általában a gyalogátkelőhelyek megvilágításával, felfestésével kapcsolatosan, ezért azt javaslom, hogy az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság ezen listákat tanulmányozza át, állítson föl egy rangsort, figyelemmel arra, hogy a közbiztonság is bent van a bizottság nevében, de ezt tegye oly módon, hogy ebbe a munkába szíveskedjen bevonni a Via Kanizsa Kht. képviselőjét, mert az ő kezelésében lévő utakat, járdákat érinthet, vagy érint ez az előterjesztés is. Természetesen kérjék ki e tekintetben a kapitányság véleményét is a prioritások, a rangsorolások felállításánál, de ezt oly módon tegye meg az Ügyrendi Bizottság, hogy ezzel kapcsolatos javaslatát a zárszámadást elfogadó és ezzel mintegy automatikusan a 2007. évi költségvetést módosító közgyűlésre kerüljön már ide, hogy legyen már végre valamifajta elmozdulás, mert attól még nem segítjük a rendőrség bűnmegelőzési munkáját, és nem teszünk jót, hogy ezt megköszönjük, és jövőre megint elővesszük, és egy hasonlót kapunk, hanem akkor tényleg tegyük meg azt mi, ami ebből a feladatsorból ránk, az önkormányzatra háruló dolog, ez pedig az, hogy induljon el a munka, és valóban álljunk neki, aztán csináljunk valamit. A köszönet, az kevés.

Marton István: Ha egy kicsit figyelmesebben olvasta volna el a határozati javaslatot, illetve annak jelenleg még csak tervezetét, akkor a 2. pont, az pont arról szól, amit Ön hiányol.

Tóth László: Átolvasva az előterjesztést, messzemenőkig egyetértek azzal, hogy 15. és 16. oldalon felsorolt gondok, problémák megszüntetése nem lehet pénz kérdése, annál sem inkább, mert egyszer, azt hiszem, kétszer vagy háromszor már ebben a ciklusban szóvá tettem a Dózsa György utcától a TESCO-ig vezető járdának a hiányát, valamint most mondom harmadszor, a Balatoni úttól, ha megyünk a Hevesi úti körforgalomig a Lidl Áruházhoz való balra kanyarodás veszélyét. Ezt csak a jelenlévőknek mondom, hogy.

Marton István: Több hozzászólót nem látok, ezért fel kell tennem szavazásra. Aki egyet tud érteni azzal, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai Rendőrkapitányság Nagykanizsa Megyei Jogú Város bűnügyi, közbiztonsági és közlekedésbiztonsági helyzetéről szóló éves beszámolót elfogadja, az kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 22 igen, 1 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: A 2. pont: megköszön9 a Nagykanizsai Rendőrkapitányságnak a bűnüldözésért, valamint a város közbiztonságáért és közlekedésbiztonságáért végzett hatékony szakmai munkáját. Aki egyet, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 23 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Dr. Fodor Csaba: …… (mikrofon nélkül beszél, nem érteni)

Marton István: Szövegszerűen szerkesztette volna Képviselő Úr, akkor tudnék róla szavaztatni.

Dr. Fodor Csaba: Nem múlik azon sok minden. Én elmondom még egyszer Polgármester Úr. Tessék egy kicsit figyelni. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az Ügyrendi Bizottságot, hogy a most elfogadott beszámoló alapján készítsen rangsort. Ebbe a munkába vonja be a kapitányság illetékeseit, valamint a Via Kanizsa Kht. illetékeseit. Ezt a határidővel végezze el, hogy a 2006. évi zárszámadást elfogadó, és ezzel együtt a 2007. évi költségvetést módosító közgyűlés már a költségvetési rendeletében meg tudja határozni a majdan az Ügyrendi Bizottság által meghatározott, rangsorolt cselekvésekhez pénzeszközöket.

Marton István: Ez fizikailag lehetetlen, lévén, hogy a zárszámadás, az gyakorlatilag készen van, és ezt a munkát nem lehet elvégezni mondjuk egy héten belül. Főleg úgy nem, hogy ünnep is van közben bőségesen. Tehát én e nélkül ezt el tudom fogadni, sőt kifejezettem támogatom, de az, hogy a …. Valami normális időpontot kellene rá szabni.

Dr. Fodor Csaba: Mikor lesz a közgyűlés Polgármester Úr?

Marton István: 12-én, két hét múlva.

Dr. Fodor Csaba: Jó, akkor az április 30.

Marton István: Április végi soros ülésre tudom ….

Dr. Fodor Csaba: Április 30. határidő?

Marton István: Az jó, az április végi soros ülés, az 26., ha jól emlékszem. Köszönöm. Támogatom. Aki el tudja fogadni, az nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 20 igen, 1 nem és 5 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

3. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzata megalkotására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Halász Gyula: Egy javaslatom lenne, hogy az SZMSZ tárgyalásánál azt a metodikát kövessük, hogy paragrafusonként menjünk végig, és akinek módosító javaslata van, akkor az annál a pontnál tudja megtenni. Énszerintem egyszerűbb és világosabb lesz utána ezekről a módosításokról szavazni.

Marton István: Azt hiszem, hogy számomra teljesen mindegy, hogy milyen metodika szerint haladunk, de azért a bizottsági elnököknek mindenképpen először kell szót adnom.

Tóth László: Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Képviselőtestület!

Marton István: Az a kérésem, hogy mindig mondja be az oldalszámot, illetve a paragrafusszámot.

Tóth László: Jó. A bizottságunk 5 (egyhangú) szavazattal az előterjesztést közgyűlési megtárgyalásra alkalmasnak tartja az alábbi javaslatokkal. A 7. oldalon a 14. §-ban karhatalom helyett, rendőrség szerepeljen. A 12. oldalon a 24. §-nál az interpellációknál, a 13. oldalon a kérdésnél a 3 percet 2 percre módosítani. A polgármester, alpolgármester szabadsága a mindenkori szabályozás szerint szerepeljen, ahol ezt most, a jegyzőkönyvet idézem, tehát elnézést, valamint az anyagok kézbesítését 5 nap helyett a bizottsági ülések előtt 8 naptári napra kívánjuk módosítani.

Marton István: Talán jobb lenne, ha tényleg mondaná az oldalszámokat és a pontokat. Tehát egyelőre 24. §, (5) bekezdésnél, hogy 2 perc legyen a 3-ból - el tudom fogadni. 25. § szintén, azt is el tudom fogadni. Tovább.

Tóth László: 7. oldalon az (5) bekezdés, hogy ne 5 nappal az ülés megelőzően kapják meg a képviselők az anyagot, hanem legalább 8 nappal, mert most is megkaptunk pénteken, szombaton a 2,20 kg-os előterjesztést, több száz oldal. Úgy gondolom, hogy tisztességesen erre felkészülni nem igen lehet.

Marton István: Tehát a meghívót, ez nem azt jelenti, hogy minden napirendi pontot.

Tóth László: Dehogynem. Hát, hogyha csak a meghívót küldöm, nincs mögötte anyag, akkor…

Marton István: Itt meghívóról van szó. Ez nekem szimpatikus, csak nem tudom, hogy mennyire teljesíthető. Jó, támogatom, nem kell erről külön szavazás.

Tóth László: Akkor megkérdezem, hogy ha azt a tematikát fogadtuk el, amit Halász képviselőtársam javasolt?

Marton István: A bizottsági elnököknél nem. Azok végigmondják a bizottsági véleményeket.

Tóth László: Rendben van, azt végigmondtam. A mellékletek pedig legutoljára kerülnek sorra ugye?

Marton István: Nyilván.

Tóth László: Jó, köszönöm akkor.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztést részletesen megtárgyalta és a részletes megtárgyalását követően egyhangúlag javasolja a közgyűlés számára elfogadására azzal a kiegészítéssel, amit a határozatban a bizottság meghozott, és amely kiegészítés írásba foglalásra került és a közgyűlés előtt kiosztásra került. Mégpedig történt ez azért, mert rendeletalkotásról van szó és szövegszerűen kell a rendeletet megalkotni azok után, hogy minden képviselő ismeretében volt annak, hogy szervezeti és működési szabályzat megalkotására fog sor kerülni, mindenki megkapta, de akár Jegyző Úrtól is azzal a felhívással, hogy tegye meg a módosító javaslatait. Mi a bizottsági ülést kihasználtuk arra, hiszen azt gondolom, hogy a bizottsági ülés a helye annak, hogy az érdemi, szakmai munkát és a szövegszerű rendeletalkotást ott végezzük el, ezért tettük meg ezt írásban. Amennyiben a közgyűlés kívánja, én ismertetem ezt szóban is, de azt gondolom, hogy az írásban kiosztott anyag önmagáért beszél. Én kérem, hogy ezeket a módosításokat a képviselőtársaim fogadják el, és ezzel szavazzák meg az SZMSZ-t. És kérem Polgármester Urat, hogy úgy vezesse ennek az előterjesztésnek a vitáját, hogy rendeletalkotásról van szó, tehát most szóban különböző oldalakon, különböző paragrafusok pontjaiban előterjesztett indítványokkal óvatosan bánjon, mert nem biztos, hogy a jegyzőkönyv számára érthető lesz és lesz ebből SZMSZ. Amennyiben itt írásban beterjesztett módosító javaslatok vannak, arról szavaztasson a közgyűléssel. Amennyiben egyéb más módosító javaslatok vannak itt, annak ellenére, hogy már felhívás volt arra, hogy mindenki tegye meg, akkor kérem Polgármester Urat, arra most a felülvizsgálat egyszer így megtörténik a közgyűlés előtt, de utalja vissza bizottsági szakba. Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság természetesen ismét időt szán arra, hogy egyéb, képviselők által benyújtott módosító javaslatokat is megtárgyal, akár azokkal a képviselőkkel is és így írásban fogjuk ismét a közgyűlés elé kerülni az anyag azért, hogy valóban jó munkát tudjuk végezni, mert semmi jót nem látok abban, hogy itt most elkezdjünk 2 órán keresztül oldalanként javasolgatni bizonyos dolgokat, hogy ebből valóban olyan rendelet fog születni, amely megfelelne annak, hogy szabályozza a mi működésünket. Tehát én kérem Polgármester Urat, hogy fogadja el az én javaslatomat.

Marton István: Ezt ügyrendi javaslatnak tekintve, erről szavaztatnom kell.

Röst János: Nem lehet azt megszavaztatni, hogy egy képviselő ne mondjon el most indítványt. Azt lehet kérni a Bizottsági Elnök Úrtól, hogy az összes elhangzott indítványt jegyezzék fel.

Marton István: Bocsánat, hát én erről akarok szavaztatni.

Röst János: Akkor ezt kellene közölni Polgármester Úr. Az indítványnak volt egy másik része is Kolonics képviselőtársamtól.

Marton István: Jó, köszönöm. Kár volt megadnom a szót. Tehát én arról szavaztatok. Nem is szavaztatok, mert mind elfogadom, amit az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság javasolt. Ugyanis a Pénzügyi Bizottság javaslatai egytől-egyig bent vannak, totális az átfedés, csak körülbelül háromszor-négyszer annyi van, és ezt nem is akarom felsorolni. Azért volt az az 1 perces szünet, hogy végigfutottam rajta, hogy számomra ezek elfogadhatóak-e. Ez mind elfogadható az összes, amit az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság javasolt. Ez 17 javaslat, amiből körülbelül 6 van a Pénzügyi Bizottsággal fedésben. Ezeket tekintsük úgy, hogy így van.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság javaslatainak nagy része bent van ebben az írásban felsoroltakban és ezzel a Városüzemeltetési Bizottság 6 igen, 2 tartózkodás szavazattal támogatta a tárgyalását. Két gondolat, ami eltért ettől. A bizottság kéri, hogy a mellékletekben a szakbizottságok külső tagjainak telefonszáma, lakcíme, e-mail címe, illetve valamilyen módon az elérhetősége bent legyen az SZMSZ mellékletében, ami nem közvetlenül az SZMSZ-hez tartozik, csak a melléklete, tehát különösebben nem gond.

Marton István: Ez függelék Elnök Úr, de el is fogadom, ez nem kérdés.

Gyalókai Zoltán Bálint: Jó. Jegyző úrral beszéltünk, hogy a képviselőknek, illetve külső bizottsági tagoknak legyen egy olyan lehetősége, hogy telefonon kapnak egy értesítést, amiről Tóth képviselőtársam is beszélt, hogy amilyen anyag készen van, tehát hogyha az anyag 80-90 %-ig már készen van, akkor legyen egy lehetősége átvenni a hivatalban különösebb postaköltség és egyéb nélkül az anyagoknak azt a részét, ami már elkészült, hogy ne tényleg az utolsó pillanatban kapjuk meg az anyagokat.

Marton István: Természetesen akceptálom, sőt hát ez tényleg költségkímélő is.

Dr. Csákai Iván: A bizottságunk a közgyűlésnek tárgyalásra alkalmasnak találta az anyagot. Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság előterjesztésében gyakorlatilag minden benne van, amit mi is javasoltunk. Egyetlenegy, ami hiányzik, a 11. oldalon az előterjesztések sorrendjében a rendeletalkotásnál szeretnénk azt kérni, hogy a költségvetést érintő témákkal kezdjünk, utána a költségvetés módosítása és utána az egyéb rendeletek.

Marton István: Elnök úr bent van a 10-esben, az ezt a kérdést rendezi. Amennyiben rendeletalkotás feltétele valami más napirend elfogadásának, úgy a napirendi pontot a rendeletet megelőzően kell tárgyalni. Ez nemcsak a költségvetésre, hanem mindenre igaz. Jó, tehát ez el van fogadva.

Balogh László: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság egyhangúlag támogatta ezt a szövegszerű változatot. Ugyan fájlaltuk, hogy 2003. április 23-a óta már 17 alkalommal módosították az SZMSZ-t, jó lenne, ha egyszer majd lenne ciklusonként átívelő SZMSZ-ünk. Én is azt mondom, hogy ne ötletelés legyen most. Ha van szövegszerű javaslat, volt rá mód, akkor az legyen, az tisztességes. Egyébként én is tudnék ötletelni, de visszafogom magam.

Papp Nándor: Bizottságunk támogatta a szervezeti és működési szabályzat megalkotását 6 igen és 2 tartózkodással. Kettő apró módosítást javasoltunk. A 10. § (5) bekezdésében a soros ülésre szóló meghívót legalább 5 nappal előbb, 8 napra változzon, valamint szintén a 10. § (8) bekezdésében a d.), f.) és az I.) pontok alatt szereplő Zala megyei Közgyűlés Elnökét, Zala megyei és Nagykanizsai Városi Rendőrkapitányt, a könyvvizsgálót, azt javasolja a bizottság, hogy ne minden esetben hívjuk meg, csak akkor, ha szükséges, ha kikérjük a véleményét, vagy valamilyen közös témánk van vele.

Marton István: Köszönöm Elnök Úr, ez átfedésben van, úgyhogy ezt már akceptáltam.

Röst János: Először is szeretném megdicsérni a hivatal kollegáit, egy nagyon jó anyagot készítettek. Elég alapos és emellett eléggé áttekinthető, tehát úgy gondolom, hogy a korábbi módosításokat elég korrekt módon vezették át, és rendszerbe tagolták. Azzal az elhangzottakkal, hogy itt ne legyen már javaslat, nem tudok egyetérteni. Minden képviselőnek joga van elmondani a véleményét. Azt viszont javasolnám, hogy az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az elhangzottakat újra nézze át, és a következő közgyűlésen szavazzunk erről, de akkor már csak azokról. Tekintettel arra, hogy az Ügyrendi Bizottságnak az anyaga, amit most kaptunk meg közgyűlés előtt, ez 17 pontból áll, ugye nem gondolják komolyan, hogy a közgyűlés előtt 5 perccel minden képviselő át tudta vezetni a saját anyagában. Ez egy reális kérés, én úgy gondolom, hogy megoldható. Akkor kezdeném a módosítási javaslataimmal. Ez az 5. oldal 8. § 10. pont: a két soros ülés között ugyanabban a témában rendkívüli ülést kezdeményezni egy alkalommal lehet. Ez egészüljön ki azzal a mondatrésszel, hogy amennyiben a rendkívüli ülés megtartásra került. Ennek az a lényege, hogyha mondjuk Polgármester Úr nem tűzi ki a rendkívüli közgyűlést vagy nem lesz megtartva, akkor gyakorlatilag soha nem lehet tartani rendkívüli ülést. Én ragaszkodnék hozzá, hogy ez a módosítás kerüljön bele.

Marton István: Röst úr, én ennek a módosításnak az ég egy világon semmi értelmét nem látom, mert e nélkül is ugyanezt akarja ez a mondat.

Röst János: Polgármester úr, ha Ön azt akarja, hogy ne legyen rendkívüli közgyűlés vagy soron kívüli, semmi akadálya neki, de akkor ezt kellene beleírni.

Marton István: Én nem akarom, hogy ne legyen.

Röst János: Akkor pedig fogadja el a javaslatomat.

Marton István: Teljesen világos, hogy két soros ülés között ugyanabban a témában rendkívüli ülést kezdeményezni egy alkalommal lehet.

Röst János: Eddig rendben van, ha meg van tartva, de ha Ön nem tűzi ki Polgármester Úr és nincs megtartva, akkor még egyszer fogjuk kezdeményezni.

Marton István: De ki lesz tűzve, csak két napon belül kétszer ugyanabban a témában nem lesz kitűzve.

Röst János: Hát, mert nem volt megtartva. Akkor továbbmennénk. Ez pedig a 6. oldal 3. pont.

Marton István: Egy pillanat, akkor talán meg lehetne ezt úgy oldani, hogy két soros ülés között ugyanabban a témában rendkívüli ülést tartani egy alkalommal lehet, és akkor benne van, amit maga mondott.

Röst János: Jó, köszönöm szépen, így elfogadom. Látom, meg tudunk mi egyezni, ha akarunk. A következő a 6. oldal 3. pont, ez egészüljön ki egy r.) ponttal. Ez a munkaterv összeállításához kitől kell kérni javaslatot. Én úgy gondolom, hogy ebbe a körbe be lehetne emelni a nagykanizsai illetékességű országgyűlési képviselőket is. Tehát ez a mondat kerüljön be. Jelenleg négy ilyen országgyűlési képviselő van, abból egy az Alpolgármester Úr, gondolom, külön Ő nem akar beadni, de elképzelhető, hogy a másik három országgyűlési képviselő ezzel élne.

Marton István: Hát ez itt úgy szerepel, hogy a településen megválasztott vagy ott állandó lakhellyel rendelkező országgyűlési képviselőktől kell kérni.

Röst János: Ez így jó.

Marton István: Ez így jó, akkor nem értem, mert az a h.) pontban le van írva. Röst úr, figyelmesen kérem olvasni az anyagokat.

Röst János. Jó, köszönöm, hogy figyelt.

Marton István: Én is köszönöm. Vagy ez csak az éberségi próba volt?

Röst János: Következő a 11. oldal 8. pont. A napirendet a közgyűlés határozza meg az alábbi sorrendiség megtartásával. Itt javasolnám bejavasolni a korábbi SZMSZ-nek a pontjait. Felolvassam mindegyiket, vagy pedig Jegyző Úr esetleg ezt átvezeti? A dolog arról szól, hogy a napirend előtti pontot visszaállítanánk, az előtti hozzászólást, illetve a.), b.), c.)-től egészen a j.) pontig.

Marton István: Ezt a jegyzőkönyv számára fel kellene olvasni Képviselő Úr.

Röst János: Semmi gond, én ráérek. A napirendet a közgyűlés határozza meg általában az alábbi sorrendiség megtartásával: a.) napirend előtti hozzászólás, b.) beszámolók, jelentések, elsőként a lejárt határidejű közgyűlési döntések végrehajtásáról szóló jelentés. c.) tájékoztatók, elsőként a polgármesteri tájékoztató, d.) interpellációk, kérdések, e.) előterjesztések, ezen belül a tárgyi sorrend f.) pont e.) a.) pont, helyi rendelet alkotására vonatkozólag g.) pont, e.) b.) minősített többséget igénylők, e.) c.) egyéb javaslatok, h.) pont indítványok, I.) pont bejelentések, j.) jellegüktől független az ülésen kiosztott anyagok. A következő ugyancsak 11. oldal 11., 12. pont. Itt lényegében átfedés van a kettő között. Itt vagy azt javasolnám, hogy a 12. pont maradjon el - ez arról szól, hogy kétfordulós tárgyalás tartható - ugyanis ugyanezt tartalmazza a 11. pont, vagy azt írjuk bele, hogy kétfordulós tárgyalást kell tartani, tehát kogensen vagy pedig töröljük el a 12. pontot, mert így nincs értelme neki, hogyha előtte lévő pontban viszontszabályozás történik, mert ott visszahatás van gyakorlatilag.

Marton István: Röst úr, én azzal csak azért sem tudok egyetérteni, mert az első, az egy lehetőség.

Röst János: Igen, meg a második is lehetőség. Döntsék el, nekem egyébként teljesen mindegy. A következő a 14. oldal 32. pont. A napirend előtti, a napirenden kívüli hozzászólásokat tartalmazza. Felolvassam ezeket is vagy átvesszük az előző SZMSZ-ből? Jó, akkor mondanám. Tehát napirenden kívüli felszólás, hozzászólás. 1. pont: Napirend előtti hozzászólásra az elnöktől a téma megjelölésével bármely képviselő kérhet engedélyt. 2. pont: Ha az elnök az engedélyt megtagadja a képviselő kérésére e tárgyban, a közgyűlés felszólalás és vita nélkül határoz. 3. pont: A napirend előtti hozzászólás legfeljebb két percig tarthat. 4. pont: Vitának és határozathozatalnak helye nincsen. 5. pont: Nem önkormányzati ügyben hozzászólásra, tájékoztatásra az ülés végén kerülhet sor. 6. pont: Ha a napirend előtti hozzászólás bármely képviselőt vagy képviselőcsoportot említi, az érintett vagy az érintett képviselőcsoport szóvivője kérésére legfeljebb 2 perc időtartam válaszra az elnök a felszólalást követően azonnal szót ad.

Marton István: Van még Képviselő Úr? Mert 7 perc 15 másodpercet beszélt.

Röst János: Természetesen. Jelzem, SZMSZ tárgyalásnál nincs ilyen korlát.

Marton István: Csak figyelmeztetem, hogy azért, ha nincs is időkorlát, mert 2 perc után is szólhattam volna már, hogy nagyon elmegy.

Röst János: Nem szólhatott volna egyébként ebben az ügyben. A 15. oldal 33. § személyes és azonnal megjegyzés. Itt szeretném kérni vagy javasolni Polgármester Úrnak, hogy hogyan jelezze a képviselő a személyes érintettséget. Én erre azt javasolnám – ez lenne a 3. pont -, hogy a jelzése legyen a szót kérő gomb és az ügyrendi gomb megnyomásának együttes használata, mert jelenleg, ha személyes megtámadtatás ér bárkit, akkor nem tudjuk jelezni gombbal, vagy ügyrendivel jelezzük, de az nem igazán jó, szókérési gomb szintén nem igazán jó. Én azt javasolnám, hogy kettős gomb megnyomásával fejeznénk ki a személyes érintettséget, ha ez elfogadható, vagy kell egy harmadik gomb egyébként a mikrofonhoz.

Marton István: Ezt el tudom fogadni.

Röst János: A következő ugyanaz az oldal, 34. §. A 3. ponthoz lenne egy mondat. Ez pedig a következőképpen hangzana. A levezető elnök a képviselői hozzászólásra 1 perc időtartamig válaszolhat. Ez a Polgármester Úrnak az időkorlátját jelentené. Ha nekünk van arra módunk, hogy 2 percig beszélhetünk, akkor Önnek sem legyen több 1 percnél több a viszontválasza. A következő ugyanaz az oldal 6. pont.

Marton István: Röst úr, egy pillanatra. Egy évvel ezelőtt Önök ezt miért nem kezdeményezték?

Röst János: Mert akkor nem volt ilyen.

Marton István: Ez ezért közmosoly tárgya szerintem városi szinten is.

Röst János: Elbeszélgethetünk, de én hozzászólnék, ha megengedné Polgármester Úr. Egyébként örülök, hogy sok képviselő ennek örül. A 6. pontnál, ha figyelne a képviselőtestület, e.) pontnál lenne egy módosítás. Ez arról szól, hogy a képviselőcsoport érintettsége esetén a képviselőcsoport vezetője hozzászólhat érintettség esetén, viszont nem rendelkezik azokról a képviselőkről, akik pártszínekben ugyan bekerültek vagy egyesület színeiben, viszont ily módon nincs nekik lehetőségük megszólalni, mondjuk a Városvédők képviselőjét a Városvédőként támadják meg. Tehát én azt javasolnám, hogy úgy fogalmazza meg ez a mondat ezt a megoldást, hogy képviselőcsoport vagy képviselő által képviselt párt vagy szervezet. Gyakorlatilag legyen már lehetősége már arra, mondjuk, ha a Szociáldemokrata Pártot megsértik, hogy akkor a képviselője ezt szóban majd megválaszolhassa. A következő a 17. oldal i.) pont. Itt nem szabályozza az SZMSZ, hogy a Jegyző Úrnak hány napon belül kell közzétenni gyakorlatilag a rendeletet. Én azt javasolnám, hogy ez úgy fogalmazódjék meg, hogy 7 napon belül ennek megtörténnie hirdetmény útján, de ha Jegyző Úr ad egy másik időpontot, akkor elfogadom, de legyen időkorláthoz kötve. Tehát ne az legyen, hogy bármennyi ideig ne legyen kihirdetve egy rendelet, tehát valami időkorát mindenképpen szükséges.

Marton István: 3 munkanapon belül elfogadható szerintem.

Röst János: Hát, köszönöm szépen jó.

Marton István: Bár itt azt mondja Jegyző Úr, meg az Aljegyző Asszony, hogy nem.

Röst János: Akkor legyen 7 nap, én azt javaslom. Szintén a 17. oldalnak lenne egy 6. pontja, ami azt szabályozná gyakorlatilag, hogy mi van akkor, hogyha kétség merül fel a szavazást illetően. Ez nincsen leszabályozva. Ez a régi SZMSZ-ben ennek megvolt a szövegszerkezete és ez így hangzik: Ha a szavazás körülménye felől kétség merül fel, a szavazást az elnök a közgyűlés döntése esetén megismételheti. A szavazás megismétlésére csak közvetlen a döntés kihirdetése után újabb napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt kerülhet sor. Ez lényegében nincsen bent a mostani SZMSZ-ben, nem találtam meg. Ez arra szolgál, hogyha egy rossz döntést hoz a testület bármi ok miatt, akkor a Polgármester Úr – egyébként Önnek segítek ám Polgármester Úr, mert egyébként vissza kellene hozni a következő közgyűlésre magát a napirendet. Ennyi segítséget mindenképpen szeretnék Önnek adni.

Marton István: Én ezt el tudom fogadni, erről szavazni sem kell.

Röst János: A következő, ez a 20. oldal 5. pont, hogy hol legyen elhelyezve gyakorlatilag a jegyzőkönyv. Itt a törvény szerint fel kell tenni egyébként a városi honlapra is, tehát egészüljön ki a városi honlap kifejezéssel a helyszín.

Marton István: Elfogadom ezt természetesen.

Röst János: Ugyanitt az 5. pontnál nincsen szabályozva a zárt és a nyílt üléseknek a jegyzőkönyvei. A korábbi SZMSZ-ben úgy volt megfogalmazva, hogy a zárt ülés jegyzőkönyveit az ebben szereplő határozatok kivételével a Polgármesteri Hivatalban elkülönítetten kell kezelni. Tehát külön kell kezelni a zárt ülési jegyzőkönyveket, illet a nyílt ülés jegyzőkönyveit. Ez legyen szintén szabályozva, mert a jelenlegi SZMSZ szerint egyben kezelné.

Marton István: Ez is elfogadható.

Röst János: A következő a 43. § ez a 22. oldalon van. Ebben a pontban a tanácsnoknak a szerepkörét taglalja az előterjesztés, és annyi szerepel bent, hogy a tanácsnok felügyeli a kiemelt beruházásokkal és projektekkel kapcsolatos feladatellátást. Ezt a mondatot én kivenném, mert nemcsak ilyen jellegű tanácsnok lehetséges, hanem egyéb tanácsnok megjelölése is lehet.

Marton István: Igaza van Röst úr, ezt is elfogadom.

Röst János: A következő a 23. oldalon a 7. pont. Ez azt taglalja, hogy mikor lehet kérni tanácskozási szünetet. Itt szintén azok a képviselők, akiknek nincsen frakciójuk, hátrányban vannak, és azt javasolnám, hogy a közgyűlésen a képviselőcsoport vezetője vagy legalább három képviselő kérheti gyakorlatilag a tanácskozási szünetet. Úgy gondolom, hogy méltányos.

Marton István: Ezt én nem tartom méltányosnak. Akinek nincs frakciója, az legyen is hátrányban. Ez azt jelenti, hogy nem képez akkora erőt.

Röst János: Ettől még a szünetkérési jogosultsága, úgy gondolom, hogy megvan. Abba a vitába én nem akarok belemenni Polgármester Úr, hogy melyik oldalt hányan támogatták Nagykanizsán. Ha megszámoljuk, akkor ezt az oldalt lényegesen többen támogatták, sőt, hogyha összeadjuk a szavazatokat, akkor még jobban kiderülne ez. A következő a 30. oldal 57. § - a polgármesteri feladatköröknél a korábbiban szerepelt, hogy rendszeres ügyfélfogadást tart a polgármester. Ezt kérném szintén beemelni. Nem jár semmifajta kockázattal, mert úgy is megtartja, gondolom.

Marton István: Annak hányas pontja?

Röst János: Ez lenne a 9., egy új pont lenne ez.

Marton István: Hogy hangzik ez, még egyszer?

Röst János: Rendszeres ügyfélfogadást tart. Ugyanezzel a szöveggel volt megfogalmazva a korábbiban is.

Marton István: Minden hónap első szerdáján.

Röst János: Az már a mellékletben van bent, de ez a feladatkörhöz tartozik.

Marton István: El tudom fogadni. Szerepel a mellékletben, szerepeljen itt is.

Röst János: Ugyanez az 59. § - alpolgármester, ugyanaz a megfogalmazás kerüljön bele. Ez lenne a 6.

Marton István: Azt is.

Röst János: Viszont van egy elgépelés. A 4. után 9. pont van, az csak formai, ki kellene javítani 5-re ugyanennél.

Marton István: Nálam 5-ös jön.

Röst János: Akkor javították.

Marton István: Röst úr, nem a négy évvel ezelőttit nézi véletlenül?

Röst János: Szeretném azt nézni, mert sokkal szimpatikusabb volt, mint a mostani.

Marton István: Én azt elhiszem Önnek, azért kell rajta javítani.

Röst János: Ugyanez a felvetés a 60. §-nál a jegyző ….j.) pontnál szintén kerüljön be, hogy 7 napon belül gondoskodik a kihirdetésről

Marton István: Jó. Igen, elfogadom.

Röst János: A következő a 34. oldal 64. §. Egy új 6. pontot javasolnék. Ez pedig a következőképpen hangzana, hogy a városrészi lakossági fórum összehívását az önkormányzati képviselő is összehívhat. Gyakorlatilag egyik része azt tartalmazza, hogy a lakossági fórumot nyilván a polgármester hívja össze, de van arra lehetőség, hogy akár Kiskanizsán, Bajcsán vagy bárhol lakossági fórumot tartson a helyi képviselő, tehát kapjon lehetőséget a helyi képviselő is az összehívásra.

Marton István: Elfogadom. Ez egyébként természetes. Eddig is így zajlott 16 éven át.

Röst János: Most már csak egy apróság van vissza, ez pedig, a mellékleteknél fel vannak sorolva a függelékben, hogy a képviselőknek elérhetősége, címe, telefonszáma. Arra kérném Polgármester Urat, hogy adja meg a saját elérhetőségét, mert ez nincsen bent, csak a lakástelefonszám van bent, ami, gondolom, nem biztos, hogy közhír.

Marton István: Nem okoz gondot.

Dr. Kelemen Marcell: Én azért nyomtam ügyrendi gombot, mert azt gondoltam, hogy ennek a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadására úgy fog sor kerülni, hogy a jóval időben kiküldött tervezetre kapunk írásbeli választ, és ahogy Kolonics képviselő úr, bizottsági elnök úr is elmondta, írásban itt vannak a képviselők által javasolt módosítások, illetve a bizottsági üléseken elhangzott módosításokat a kollegák le tudják gépelni, ezeket mi össze tudjuk szedni, és ebből kialakulhat egy olyan Szervezeti és Működési Szabályzat, amely nem lesz önmagával ellentétes, és egymással ellentmondó szabályok nem lesznek benne. Én most kezdem úgy érezni, hogy ennek a veszélye fennáll. Én úgy gondolom, hogy Röst képviselő úrnak is megvolt a lehetősége arra, hogy akár bizottsági ülésen, akár írásban ezt megtegye. Természetesen jogában áll ezt itt most több mondatban előadni, amit nem tudunk megfelelően rögzíteni, mert elég nehéz itt írásban leírni pontosan szövegszerűen, amit Ön elmondott. Próbáltam Polgármester Úrnak, később jutott eszembe, hogy egyszerűbb lett volna, ha mindenegyes Ön által feltett javaslatról azonnal dönt a közgyűlés, eldönti, hogy támogatja vagy elutasítja azt. Az meg, azt gondolom, hogy roppant cinikus hozzáállás, hogy ezek után bejavasolja Röst képviselő úr azt, hogy én két napon belül hirdessek ki egy rendeletet. Kérem szépen, nem lehet kihirdetni.

Marton István: Hét.

Dr. Kelemen Marcell: Hét napon belül sem lehet kihirdetni, mert van abban, mondjuk, két vagy három hétvége, másrészt egy rendeletet akkor lehet kihirdetni, hogyha elkészült a jegyzőkönyve a közgyűlésnek, mert amikor azt a polgármester és a jegyző aláírta, az akkortól hiteles, és annak a mellékletét képezik egyébként az elfogadott rendeletek. És ilyen bonyolult módosítási hercehurca után nem tudok még hét napon belül sem úgy kihirdetni egy rendeletet, ahogy az rendben van. Én azt kérném Önöktől, hogy ezen túl a módosítási javaslatukat kérem, hogy próbálják meg megszavazni egyből, és akkor az egyértelmű, beépült a rendeletbe vagy nem épült be.

Marton István: Akkor Röst úr, végzett, kezdheti elölről. Én jó néhányat ebből elfogadtam. Szavaztatunk. Nem, személyenként sorba megyünk a szavazáson. Hát, lehet az időt húzni. Körülbelül a felét elfogadtam, úgyhogy nem lesz ez olyan hosszú.

Röst János: Én úgy gondolom, hogy azzal, hogy itt kaptuk meg az anyagot Ügyrendi Bizottságnak az előterjesztésében, ez ugyanakkora problémát jelent a képviselőknek, mint amit Jegyző Úr elmondott. Tehát nem hiszem, hogy itt közülünk bárki azt a 17 módosítást, amit Kolonics Bálint ugyan nem olvasott, de megkaptuk írásban, amit bizottsági elnökök felolvastak, hogy azt bárki közülünk át tudta volna vezetni. Én se, pedig valamilyen szinten az SZMSZ-ben otthon vagyok. Mi ezért javasoltuk azt már a legelején, hogy vagy az legyen, hogy §-onként szavazzunk – ezt javasolta Halász képviselőtársam –, vagy amit én javasoltam, az pedig az, hogy ami elhangzott, jegyzőkönyvbe kerüljön, majd azt követően Ügyrendi Bizottság ezt tárgyalja meg. Ennek semmi akadálya nincsen. Egy SZMSZ-t egyébként soha nem fogadtunk el egy fordulóban, ilyen még nem volt, tekintettel arra, hogy nagyon sokrétű, nagy bonyolult maga az SZMSZ-nek a kialakítása. Visszaható hatásai vannak a pontoknak. A másik, Jegyző Úr, én azt kértem, akkor Ön mondjon időpontot, hogy mikor tudja kihirdetni a rendeleteket. Nekem jó a 10 nap is, 15 nap is jó. Akkor legyen kedves, most megkérem arra, hogy mondja meg, hogy mikor. De az nem működik, hogy nincsen rögzítve. Hát akkor lehet, hogy soha nem fogja kihirdetni? Hát, szabjon magának akkor egy időkorlátot. Én el fogom fogadni, ha azt mondja, hogy 15 nap, akkor annyit, ha 30 nap, akkor 30-at, csak Ön határozza meg. Ami a szakmai belátására Önnek megfelel. Én nem akarok ebből kabinetkérdést csinálni, hogy most ez 7 nap legyen vagy 9. Teljesen tök mindegy egyébként. Csak legyen valami időkorlát, mert azt követően én nem akarok levelezni a Közigazgatási Hivatallal, mint a múltkor is, amiben leírták, hogy az, hogy Ön nem hirdette ki, az jogszerű volt. Hát persze, hogy ha nincs időkorlát. Ezért kérném, mondjon egy időpontot. Lottószámot, bármit, én el fogom fogadni, megígérem.

Tóth László: Én azt javaslom, hogy most szavazzunk arról, hogy leveszi Polgármester Úr az SZMSZ módosítási napirendet. Vegyük le, mert valóban nem lehet követni, és lenne egy olyan javaslatom, amire már a Röst képviselőtársam is célzott, hogy ne egy menetben, hanem kettő vagy három menetben kerüljön sor az SZMSZ módosítására. Én most a következőt találtam ki: bizottsági szakaszban el tudom fogadni, hogy ott szóbeli előterjesztések, vagy szóbeli észrevételek alapján hozzon a bizottság egy határozatot az SZMSZ kérdésében, utána, mikor ez megvan, írásban kerüljön oda az Ügyrendi Bizottság elé, fésülje össze a javaslatokat, és ez a javaslat kerüljön a közgyűlés elé. A közgyűlés elé, természetesen megtartva minden képviselőnek a jogát napirendek hozzászólására. A közgyűlésen, én úgy gondolom, akkor már csak írásbeli előterjesztés alapján lehetne módosítani az SZMSZ-t, és nagyon egyszerűen lehetne követni az SZMSZ módosítási folyamatokat. Mert így valóban nehéz, valóban nehéz. Követhetetlen az egész.

Marton István: Elnézést Tóth úr, Önnek igaza van, de mi ezt vártuk mai alkalommal, lévén, hogy a képviselők írásban megkapták, hogy adják le írásban a javaslataikat. Ez elmaradt. Ez elmaradt, de mivel ez az én szememben is egy rendkívül fontos kérdés, ezért úgy gondolom, hogy ezt akceptálni kell, lévén, hogy a napirendi pontok száma rettentően magas. De azt hiszem, hogy a javaslatok, amik most itt elhangzottak, vagy elhangzanak, azoknak döntő része olyan volt, hogy automatikusan beemeljük. Itt a Röst Úrnál vannak némi kételyek. Tehát akkor azt mondom, hogy halasszuk el a 12-ére a végszavazását ennek, de az már akkor csak az legyen, hogy szavazunk azokról, amiket beadtak, és újabbak ne vetődjenek fel, mert ez is – bocsánat, de a saját puhaságomat mutatja, hogy hajlandó vagyok még egy menettel tovább tárgyalni, annál is inkább, mert nem jól emlékszik Röst úr, többször volt olyan, hogy egy olvasatban átment a 16 év alatt az SZMSZ, illetve a módosítása. Akkor Röst úr, én azt kérem, hogy Ön, amiket mondott, írásban ismételje meg, mondjuk legkésőbb hétfőig, és ugye egy kicsit elmulasztotta a határidőt, de fátylat rá, és akkor azt még bedolgozzuk, illetve aki még most tesz olyan javaslatot, ami nem hangzott el, azt is bedolgozza a Jegyző Úr és csapata.

Dr. Kolonics Bálint: Ügyrendi javaslatom a határidőre vonatkozik. Ne április 12. legyen. Azt meg is kell kapnia a bizottsági tagoknak is, a bizottságnak ezt át kell nézni, össze kell dolgozni, kell erről határozatot hozni. Tehát most itt vagyunk két héten belül, mire az írásbeli javaslatok beérkeznek, a hivatalon is ugye ezek átfutnak, megkapjuk. Én nem gondolom azt, rajtam ne múljon a dolog, de azt gondolom, hogy célszerű lenne április végi határidővel … 12-e közel van szerintem. …

Marton István: Kolonics Úr! Nem véletlenül mondtam, hogy hétfőig még ….

Dr. Kolonics Bálint: … Tehát ahogy itt a ….. nem tették meg az írásbeli javaslatot, most mi a garancia arra, hogy hétfőn ugye ez meg is lesz?

Marton István: Hétfőig még befogadunk írásban leadott, most elhangzó vagy elhangzott javaslatokat. Tehát ez már egy ilyen hiánypótlás jellegű, nem tudom másként mondani. Akkor 2-a van, 10 napja van a bizottságnak, hogy megtárgyalja, és ne húzzuk, ne húzzuk, mert feladat rengeteg van, és jobb azért valamivel nem kétszer, háromszor, meg nem sokáig foglalkozni, hanem a felmerülés időpontja környékén tudjuk le.

Cserti Tibor: Azt hittem, az öreg képviselőnek már nem okozhatnak meglepetést képviselőtársaim. Úgy látom, hogy sikerült. Meggyőződésem egyébként, én is azt az előkészítés tárgyalási metodikára számítottam, amit egyébként Jegyző Úr fölvázolt. Nem szoktam szembe dicsérni, de általában a józan és is azt diktálná. Képviselőtársaim meg vehetnék a fáradtságot, hogy előkészítés stádiumában, ha akarnak érdemben közbefolyni, akkor befolynak, és a bizottsági munkában összegződik. Megítélésem szerint az anyag összefogott és jó, életszerű, életszerűen kezelhető. Az anyaggal lehet élni, lehet rugalmasan élni, lehet az anyaggal visszaélni is, és mint láttuk is, lehet az anyaggal obstruálni. Én örülök, hogy egyébként kisebbségekért is aggódnak képviselőtársaim, Röst úr. Meggyőződésem egyébként János, hogy ha tényleg és komolyabban álltál volna a dologhoz, és nem vonom kétségbe jobbító szándékaidat, de gyakorlatilag például a szünettel kapcsolatos dolog, meg amit javasoltál, ráadásul minősítések is elhangzottak mindjárt, hogy nem képviselünk olyan erőt – én egymagamban biztos nem képviselek olyan erőt, de el tudom dönteni tanácskozás nélkül önmagammal, mikor kérek szünetet, meg mikor döntök bizonyos dolgokról. Nem kell SZMSZ-be foglalni ezeket a dolgokat. Egyébként megdöbbenek Gyalókai képviselő úrnak itt a reakcióján – bocs, nem Zoli, tényleg nem akarlak megbántani, akkor 80 %-os készültségnél bemehess az anyagok előkészítésénél. Ott van ebben az SZMSZ-ben az is, hogy képviselőt polgármester, alpolgármester, jegyző soron kívül kell, hogy fogadjon. Most, hogyha én is obstruálni akarnék, akkor azt mondom, szabályozzuk le, és igen, kérdéseire érdemben adjon választ. Folytathatnám? Akkor én is mondok egyet, azért szóltam hozzá, érdemi javaslatom van, ne azt mond a 7. oldal, ott van, hogy a közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni, és annak a legutolsó pontja a j) pont azt mondja, akinek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges. Nos, ezt ki dönti el? Most ez vita tárgya lehet …

Marton István: Például, ha kamarát érintő kérdés van, akkor a kamarák.

Cserti Tibor: …. én azt mondom, szabályozzuk le, és a polgármester döntése alapján, aki. Döntse el, legyen érte …… Köszönöm szépen. Tehát én összességében az SZMSZ-t akár a mai napon is ebben a stádiumban elfogadásra el tudnám képzelni, támogatnám is. Egyébként képviselőtársaimnak további jó munkát kívánok az előttünk álló, nem tudom 60 hány napirendi ponthoz.

Gyalókai Zoltán Bálint: Úgy érzem, Cserti úr félreértette, amit mondtam. Az anyagok mennyiségének 80 %-áról, nem az anyag készültségének a 80 %-nál szeretném ….. Hogyha megnézi képviselőtársam, ebből az 54 napirendi pontból körülbelül az anyagoknak a 80 %-a, tehát körülbelül egy 30 körülbelül már egy hete készen van, viszont mi csak akkor kaptuk meg, én speciel szombaton este 7,00 óra környékén, amikor a teljes anyagot hozták ki. Gyakorlatilag a többi anyag kedd, szerdától már olvasható lett volna abban a formájában, ami előttünk van, és akkor lehet, hogy szombat, vasárnapra csak 10 napirendnek megfelelő anyag lett volna.

Tóth László: Nagyon rövid leszek. Amikor áttanulmányoztam az SZMSZ-t, a 24. oldal 47. §-a az ideiglenes bizottságokkal foglalkozik. A (2) bekezdés azt mondja, hogy az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Pénzügyi Bizottság ülésén is elmondtam, hogy valamilyen megkülönböztetést kell tenni azon képviselőtársak vonatkozásában, akik nem csak egy bizottságban vannak, hanem vannak olyan képviselőtársaink, akik két bizottságban is vannak. Azon kívül vagyunk páran, akik ad hoc bizottságban is vagyunk. Én úgy gondolom, hogy azok a képviselőtársak, akik egyszerre több bizottságnak a tagjai, több bizottság munkájában vesznek részt, nagyon méltánytalan ugyanazokat az 1. számú mellékletben, 1. számú melléklet 4. pontjában a javadalmazásról szóló részében ugyanezeket a feltételeket vonatkoztatni. Én úgy gondolom, hogy az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság a legközelebbi ülésén próbálja meg ezt a kérdést körüljárni, és egy ennél sokkal alaposabb és egyszerűbb és tisztességesebb szabályozást letenni, mert ugye, aki - nem tudom, tisztában vagytok-e, vagy tisztában vannak-e, hogy miről szól a történet? Tehát aki ugye egy bizottságnak a tagja, az akkor kap tiszteletdíjat, hogyha … itt le van írva. Ha van, aki két bizottságnak a tagja …. de ugyanannyi pénz kap, mint aki egy bizottság tagja, csak még ráadásul egy ad hoc bizottság tagjai is, az már harmadik bizottságban van bent, akkor? Jó, tehát azt hiszem, értjük.

Dr. Kelemen Marcell: Tóth képviselő úr által felvetett, az probléma, az valós, ugyanis az 1. számú melléklet, ez ugyanaz, mint a korábbi SZMSZ 1. számú melléklete a képviselő, illetve a bizottsági tiszteletdíjakra vonatkozóan, és nem tesz különbséget a tekintetben, hogy ideiglenes vagy állandó bizottság ülésének, vagy annak a döntéshozatalának hány %-án nem vett részt. Tehát én azt tudom javasolni, hogy az 1. számú melléklet 4. pontjába a bizottság megfogalmazások elé az állandó bizottság tagság kerüljön oda, mert hát a képviselők tiszteletdíjáról szóló jogszabály, az nem tesz lehetőséget arra, hogy bizottsági halmozás esetén többszörözni lehessen az ezért járó tiszteletdíjat. Tehát Önök a maximumot kapják, tehát ha még két ad hoc bizottságnak a tagjai lesznek, e szabály szerint az ad hoc bizottságon való részvétel is beleszámít a tiszteletdíj számításánál, tehát ha nem vesznek rajta részt, akkor esetleg e miatt kevesebbet fognak kapni, miközben ezért a plusz feladatért plusz díjazás nem jár. Tehát indokolt lehet, hogy itt csak az állandó bizottságokért járjon tiszteletdíj. Arról meg nem beszélve, hogy nem köteles a képviselő elfogadni azt, hogy ideiglenes bizottságnak tagja legyen, tehát akkor így nem lesz majd …..

Marton István: Én elfogadom, hogy egészítsük ki azzal, hogy állandó bizottságokról legyen szó, tehát ne hozzuk méltánytalan helyzetbe azt, aki sokat dolgozik, mert az akkor ugye igen rosszul jár. Ha többet dolgozok, kevesebbet kapok. Ez a fából vaskarika esete.

Szőlősi Márta Piroska: A 44. oldalon – ez már a 2. melléklet egyébként – a Szociális és Egészségügyi Bizottság döntési hatáskörével kapcsolatban van az egyik ponthoz egy apró kis módosítási javaslatom. Tulajdonképpen azt kellene beszúrni valahova, és a mondat egyébként is elég bonyolult, talán célszerű lenne, hogyha – igen, az l) pontról van szó. Az én javaslatom az lenne, hogy ez az apró módosítás a tartozás kiegyenlítését követően, ez kerüljön be. Szerintem a bérleti szerződés bérbeadóval szemben fennálló tartozás miatti megszűnése esetén, és ide kerülne be ez a módosítás. Lehet, hogy vannak olyan képviselőtársaim, akik most igazából nem értik ezt, de a Szociális és Egészségügyi Bizottság munkája szempontjából úgy gondolom, hogy fontos, hogy ez a néhány szó bekerüljön. Aztán innen tovább folytatódhat a mondat …

Marton István: Tehát a megszűnése esetén, oda mi legyen beszúrva?

Szőlősi Márta Piroska: A tartozás kiegyenlítését követően.

Marton István: Így van.

Szőlősi Márta Piroska: Ugyanis ebben a pontban ugye arról van szó, hogy ha valakinek azért szűnt meg a bérleti szerződése, mert hogy tartozása volt. És ebben a pontban azt mondjuk, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság arról dönt, hogy ezt követően ő újra lakást kaphasson. …. rendben van, csak ezt az apró kis kiegészítést tegyük bele.

Marton István: Ez fontos pontosítás, igen.

Horváth István: Hát azt gondolom, hogy tökéletes SZMSZ, az nincs. Ez egy jól előkészített munka, ahogyan Röst képviselőtársam is a beszéde elején mondta. Na most ahhoz képest engem nagyon meglepett, hogy legalább 20 dolgot bejavasolt még az SZMSZ-be. Szerintem ezzel az SZMSZ-szel lehet dolgozni, nem kellene toldozni, foldozni. Vannak dolgok, amiket illene kőbe vésni, azt gondolom, és ciklusokon át lehetne használni.

Marton István: Hát, pontosan, amit Ön mondott, annak a szellemében vagyok hajlandó Röst úrnak az időn túl hétfőig leadandó írásos anyagaival érdemben foglalkozni, mert szeretném, ha ez néhány ciklust túlélne ez az SZMSZ.

Bene Csaba: Engem egy kicsit megdöbbentett ez a mostani vita, és mélyen egyetértek Cserti képviselőtársam által elmondottakkal. Március 19-ig szóló felszólítás ment ki minden képviselőtársamnak, hogy adják le írásban a javaslataikat az SZMSZ módosításához. Információim szerint, de talán Jegyző Úr meg tudja erősíteni, nem nagyon érkeztek ilyen módosító indítványok.

Marton István: Elnézést Frakcióvezető Úr! Egy se, hogy pontosak legyünk.

Bene Csaba: Jó, én nem akartam ezt kimondani, ….., majd Jegyző Úr jelzi. Egy sem érkezett. Ezek után mindenkinek lehetősége volt a saját bizottságában elmondani, illetve fölhozni ezeket a változtatási lehetőségeket. Jómagam végigültem második bizottságomat az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságban, ahol körülbelül – képviselőtársaim talán meg tudják mondani – három órát biztos eltöltöttünk azzal, hogy oldalanként, §-onként végigmentünk minden §-on, megnéztük, és betettük a módosító indítványokat. Ehhez képest Röst úr, aki mindig azzal próbál jópofáskodni, hogy akkor hogyan szervezzük a közgyűlési munkát, és mit csinálunk, ehhez képest idejön, és a közgyűlésen próbál több órát foglalkozni ezzel a dologgal – ez számomra egy kicsit elképesztőnek tűnik. Én kérném képviselőtársaimat, hogy próbáljuk meg úgy szervezni a tevékenységünket, hogy itt a közgyűlésen már a döntési folyamatot tudjuk lejátszani, és mindenféle módosításokat és ötleteket a bizottsági szakaszban meg lehet beszélni.

Marton István: Én úgy gondolom, hogy miután Röst úr nem adta le írásban a megadott határidőre a javaslatait, köszönjük meg Neki, hogy legalább egy félórába került a testület életében.

Dr. Károlyi Attila: Sem Cserti képviselőtársam, se Bene frakcióvezető úrnak a megjegyzéseivel a magam részéről nem értek egyet. Nem tisztem nekem a Röst urat megvédeni különösen, nem az, de azért ne felejtsük el, itt a város közgyűlése ül, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése, a Röst úr pedig Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a tagja, akinek nem lehet házi feladatot kiosztani Tisztelt Képviselő Úr. Ez nem iskola kérem, Ő itt akarta megtenni szóban, azt tehet, amit akar, a közvetlenség és a demokrácia, és megint a demokrácia és a közvetlenség. Még hogyha 8 órát beszélget itt, akkor is.

Halász Gyula: Úgy gondolom, hogy Röst János önmérsékletet tanúsított, hiszen én nem szóltam hozzá, de hogyha ezt akarjuk folytatni ezt a játékot, akkor csinálhatjuk, mert minden napirendi pontnál mind a 4 perc időt kihasználjuk. De nem ez a cél – hozzáteszem. Tehát a képviselők próbálják meg jó szándékúan értelmezni azt a felvetést, amit Röst János képviselőtársam tett, mert különben hajnalban fogunk hazamenni. Számolják ki, hogy egy képviselő hány percet szólhat hozzá. Megjegyzem Bene frakcióvezető úrnak, hogy a FIDESZ-es képviselők is most adták elő a módosító indítványaikat. Úgyhogy én azt gondolom, hogy eddig az ülés békés menetét ne tegyük tönkre.

Marton István: Én ezzel tökéletesen egyetértek, de Ön nem figyelt. Nem FIDESZ-es képviselők, meg MSZP-s képviselők beszéltek, hanem bizottsági elnökök adták le a bizottsági javaslatokat, és igenis, ahogy a vita eddigi menetét nézem, egyetlenegy ember most bő félórán át fönntartott bennünket, de nagyon humánusak vagyunk, nagyon szeretjük a demokrácia legfinomabb játékszabályait is betartani, és ezért, és itt Károlyi képviselő úrnak is szólok, nem házi feladatot kap a Röst úr, hanem két héttel a határidő lejárta után ennyi embernek félóráját még ráadásul el is véve, hajlandóak vagyunk befogadni és beépíteni javaslatainak a jelentős részét. Úgy gondolom, hogy ez nagyon humánus eljárás volt részünkről és most megadom Röst úrnak a szót, harmadszor.

Röst János: Polgármester Úr megint tévedésben van, ebben a napirendi pont keretén belül Ön nem szabja meg, hányszor adja meg a szót. Bárhányszor kérhet bármely képviselő. Az SZMSZ.

Marton István: Bocsánat Röst Úr! Megszabtam?

Röst János: Akkor nem kell emlegetni.

Marton István: Nem szabtam meg, csak megemlítettem, hogy harmadszor.

Röst János: … bárhányszor kérhetek szót, jogom van hozzá. Ha nem, akkor éljen azzal a felvetéssel, amit Ön az elmúlt közgyűlésen mondott, hogy vezettesse ki a közgyűlés tagjait, aki nem tetszik Önnek. Ezt Ön mondta ezelőtt két hete. Visszatérve magamra. Én úgy gondolom, hogy ezeknek a beszámolóknak, amik itt elhangzottak, ezeknek az anyagoknak jelentőségük van. Én úgy gondolom, hogy amiket javasoltam, annak egy részét Ön elfogadta.

Marton István: Így igaz.

Röst János: Így igaz. A másik részét valószínű nem fogja elfogadni. De ezt a jogomat ne vonja Ön kétségbe, hogy nem tehetem meg. Megtehetem. A másik, az Ügyrendi Bizottság elnöke miért nem küldte meg az Ő anyagát előtte 5 nappal? Itt nézegetem, 17 pont van. Ha valaki nekem ezt be tudja azonosítani, az tegye fel a kezét.

Marton István: Röst Úr! Kedden volt a bizottsági ülés, azt még le is kellett írni. De én nem akarok vitatkozni, mert valóban ez a napirend egészen jó hangulatúnak indult, ilyen sok javaslatát nem is tudom, mikor fogadtunk el, vagy hajlandók vagyunk akceptálni, tehát tényleg az alkotó szellemben, mert ez az öröklétnek szeretnénk ezt az SZMSZ-t megalkotni, vagy legalábbis majdnem annak, és éppen ezért voltunk nagyon, nagyon humánusak minden elhangzottal. De azon azért el kéne gondolkodni, hogy igaza van a Cserti úrnak, meg másoknak is, akik szóltak, hogy Ön volt az egyetlen, aki rendkívül hosszan, és azt kell, hogy mondjam, hogy itt, ott hasznosan is szólt hozzá az én megítélésem alapján is, de nem tette le idejében a javaslatát, mint ahogy itt hallható volt, senki nem tette le idejében. A bizottságokon viszont nagyon szépen keresztülment, és nagyon konstruktív, jó javaslatokat kaptunk.

Dr. Fodor Csaba: Hát általában, én azt gondolom, a Jegyző Úr, amit mondott, az egy, valóban egy tisztességes hivatalnoki, köztisztviselői álláspont, csak hát az SZMSZ valóban egy rendeleti formát alkotott jogszabály, de mégiscsak, mégiscsak azért igen csak politikai támadások, politikai nézetkülönbségek viharában edződött rendelet. Ugye ez a rendelet, én azt csak Horváth úrnak megjegyzem, az ezt megelőző SZMSZ-szel is nagyon kiválóan lehetett dolgozni mindaddig, amíg Önök nem vették ki a napirend előtti felszólalásokat, mindaddig, amíg Önök nem tették hátra a kérdéseket, interpellációkat és a polgármesteri beszámolókat. Bár azt megjegyzem, most már a többedik polgármesteri beszámolót olvasom, már megértem, miért van hátul, addig csak aludjon a kanizsai ember, én is azt gondolom, hogy valóban nem kellene azt elől tárgyalni, jól van az ott ilyen formában hátul is, mert borzasztó egyik-másika. Tehát ebben megvan a logika és ez érhető is. De azért azt fontosnak tartanám elmondani, azt számon kérni ellenzéki képviselőktől, hogy nem mondják el a véleményüket bizottságokon, hanem itt mondják el, hát ez egy kicsit farizeus álláspont. Önök azt a gyakorlatot követték mindeddig, hogy bizottsági üléseken, ami elhangzott ellenzéki hozzászólások nagy része, azt Önök leverték, mint vak a poharat – már bocsánat –, ide sem került a közgyűlésre, hát akkor persze, hogy a képviselő egyik, másik ilyen bizottsági ülést követően nem mondja el a javaslatát bizottsági ülésen, majd elmondja itt a közgyűlésen, mert hát itt azért talán nyilvánosságot kap, és hátha bízik abban, hogy nem működik a szavazógépezet, hanem a józan észre apellálva, talán meg is lenne szavazható egyik, másik javaslat. De volt már rá példa, nem egy, nem kettő, ahol a bizottság javaslatát szavazták le itt Önök, tehát mi a fészkes fenének – már bocsánat – tépje a száját a képviselő a bizottságokon, amikor itt a bizottsági ülések többségi döntéseit leszavazzák, és másként dönt a testület. Tehát én azt gondolom, hogy először talán általánosságban arról kellene beszélni, hogy mit is akarunk mi ezzel az SZMSZ-szel. Akarunk-e valóban olyan SZMSZ-t, ami mindenkinek, minden frakciónak, minden képviselőnek megfelel, és valóban úgy érzi a többség, hogy megfelelő jogot és teret biztosított a kisebbségnek, és a kisebbség is úgy gondolja, hogy valóban a demokrácia alapvető játékszabályait biztosító jogintézmények megjelennek ebben a majdani SZMSZ-ben, és valóban élhet azokkal a jogokkal, amelyeket az ő számára a többség biztosított. Ma ilyen jogokat azért nem igen látunk itt. Arról nem is beszélve, hogy valóban az Ügyrendi Bizottság számos javaslata között, mondjuk, ha arra gondolok, és amit itt a 8. § (9) bekezdésben 8 nap helyett 15 napra kívánja módosítani a FIDESZ ezt a soron kívüli közgyűlést, ez arról szól megint csak – hát beszéljünk őszintén –, arról szól, hogy soron kívüli közgyűlést ne tudjon összehívatni az önkormányzati rendeletben meghatározott ¼-nyi képviselő, mert hiszen nagyjából-egészéből majd szépen fedik ezek egymást, és akkor azt tudja mondani a Polgármester Úr, hogy de hát jó, majd felvesszük a következő soros ülésre. Meg aztán egyébként én azt gondolom, nem kéne ettől félni Polgármester Úr, hogy 8 nap van ideírva, az eddigi SZMSZ-ben is 8 nap volt írva, de Magát ez úgy nem érdekelte, ahogy van, mert mi kezdeményeztünk egy rendkívüli, vagy soron kívüli közgyűlés összehívását, már nem 8 nap, már több napja, aztán mégse történt meg az összehívás. Tehát én nem tudom, miért kell ezt még itt intézményesíteni is, hogy véletlenül se lehessen összehívni soron kívüli közgyűlést. És én azt gondolom, hogy ez mondjuk nem szerencsés álláspont. Ha Önök valóban azt gondolják, hogy hosszú évekre meghatározó SZMSZ-t kellene készíteni, akkor azt gondolom, mérjék föl, és tegyük meg azt a javaslatot, hogy ki az az egyetlen ember mondjuk a FIDESZ frakcióban, ki, aki a szocialista frakcióban, és ki mondjuk az SZDSZ-ből, aki összeül, és összeállítanak valóban valami konszenzusos alapon valamifajta olyan SZMSZ-t, ami megfelel nagyjából, egészéből a kisebbségnek, megfelel a többségnek, és hovatovább biztosítja is, ami a célja kell, hogy legyen, a közgyűlés munkáját. De Önök erre nem nagyon hajlandóak. Hát akkor hogyan várják el az ellenzéktől, hogy az ellenzék szépen, csendben végigüljön egy ilyen politikai vitát, ahol Önök a szavazógépükkel mindent átvernek úgy, ahogy Önök akarják. Hát persze, hogy elmondja, és teljesen igaza van Röst képviselő úrnak. És az pedig, Ön most szabhat itt határidőket, hogy hétfőig, meg keddig, meg nem tudom, meddig mit írjunk le, meg ki írjon le. Nem biztos, hogy én is fogok írni javaslatot, de az sem biztos, hogy a következő SZMSZ tárgyaló közgyűlésen nem fogok félórát beszélni, és nem fogom elmondani, ha kell, minden oldalhoz, hogy mi a módosítási indítványom, mert megteheti a képviselő, és ebben a Károlyi képviselő úrnak teljesen igaza van. Talán azt kellene, hogy az előkészítést kellene komolyabban venni, az előkészítésben kellene a kisebbségnek lehetőséget adni a demokrácia jegyében, és akkor lehetséges, hogy egy ilyen SZMSZ elfogadása itt a közgyűlésen 10 perc alatt végbemenne. Csak ehhez hajlandóság kellene. A gesztust pedig mindig a többség tudja gyakorolni, és nem a kisebbség.

Marton István: Azt kell, hogy mondjam, hogy rendkívül igaztalan vádakkal illet bennünket, hiszen senki nem mondott olyat, ami itt érdemi változtatást igényelt volna a Röst úr kivételével. A Röst úr, mint említettem volt Önnek, határidőt mulasztott, de mivel fontos dolgokat is mondott, aminek jó részét én el is fogadtam, talán fél tucat javaslattal nem tudok egyetérteni, ezért mondtam, hogy hétfőre adja le, és utána lesz még 10 nap annak elbírálására, hogy a 12-ei közgyűlésre hogyan hozzuk be. Viszont azért egy kicsit a memóriáját nem ártana felfrissíteni Önnek Képviselő Úr, mert a bizottsági döntések leszavazása, az nem ennek a közgyűlésnek a szokása, itt néhány bizottsági döntés, ha le lett szavazva a fél év alatt. Az előző közgyűlés viszont valóban sportot űzött belőle. Erről csak ennyit kívántam elmondani.

Dr. Kolonics Bálint: Végighallgattam mindenkinek az érveit, többség, kisebbség, FIDESZ, MSZP. Én azért megkérdezném úgy óvatosan, hogy most mennyire is jutottunk akkor előrébb, hogy megalkossunk egy rendeletet? Én, amit javasoltam, az szakmai javaslat volt. Természetesen lehet élni a szólás jogával, de azt gondolom, hogy ilyen előterjesztéseknél az ugye a vélemény kifejezés, de a szövegszerű módosító javaslat, az szövegszerű módosító javaslat, és meg is kérdezném egyben, hogy kinek sikerült jegyezni a szövegszerű módosító javaslatokat, ki vállalja fel ennek a felelősségét, hogy ez szövegszerűen úgy kerül be a rendelet-tervezetbe? Egyébként elmondom akkor most, hogy hogyan zajlott nálunk a bizottsági ülés, csak azért, mert mindenki nem volt jelen. A mi bizottságunk egyhangú határozatot hozott, és azért tárgyaltunk olyan hosszas időn át az SZMSZ-ről, mert tulajdonképpen konszenzusra jutottak a bizottsági tagok, és pártállástól függetlenül megegyeztünk minden olyan kérdésben, ami praktikus és használható, és működtethető itt a közgyűlésen. Lehet, hogy volt olyan talán, amiben nem egyeztünk meg, de ha jól emlékszem így, akkor talán minden kérdésben megegyeztünk. Tehát nem volt az, hogy erőből bárki bárkit lenyomott volna. Minden kérdésben megegyeztünk, és így alakítottuk ki ezt az álláspontot és ezt a bizottsági határozatot. Tehát lehetőség volt, és lehetőség van is, a jövőben is a bizottsági ülésen megtárgyalni, megbeszélni. Lehet, hogy Röst képviselő úrnak is a javaslatainak a nagy részét elfogadta volna a bizottság, hiszen három más javaslattal együtt lehet, hogy a Képviselő Urat is meg tudtuk volna győzni arról, hogy változtasson az álláspontján. El is jutottunk oda, hogy lett egy konszenzusos álláspont, és itt van a közgyűlés előtt. Na most azért nem került előbb a közgyűlés elé, mert tegnapelőtt ….. az ülése, arra Röst János képviselő úr is megkapta a meghívót, tehát ne kérje számon, hogy miért nem kapta meg előbb. Megkapta a meghívót, tudta, hogy akkor van az ülés. A napirendi pontok is kiosztásra kerültek a meghívón. Ott volt, hogy az SZMSZ-t is tárgyalja az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság ülése Képviselő Úr. Ha gondolta volna, eljöhetett volna, bekapcsolódhatott volna a munkába, és nem itt kellene most már második órája ezen a közgyűlésen erről tárgyalni, és majd hajnali kettőkor arról beszélgetni, hogy mi az, amit még nem tárgyaltunk meg, és fontos dolgot nem végeztünk el. Na már most, a mai napon tessék számot vetni azzal, hogy mit végeztünk el. Hát, nem sokat. Ennél a napirendi pontnál meg semmit.

Marton István: Én figyeltem, és most is csak azt tudom mondani, hogy Röst úr néhány javaslatának kivételével minden akceptálható ebben. Ezért kértem, hogy hétfőig adja le írásban.

Böröcz Zoltán: Én Elnök Úr hozzáállásával, gondolatmenetével egyetértve, azt gondolom egyébként, tényleg szakmai kérdés, jogszakmai elsősorban, és nem vagyok a jog ismerője, de az Ügyrendi Bizottság tagjaként részt vettem az ülésen. Nem ússzuk meg azt, hogy az Ügyrendi Bizottság még egyszer foglalkozzon vele. Én elfogadom azt a javaslatot, hogy hétfőig, vagy akár jövő hétig, 12-ei ülésig, vagy akár az április végéig – leginkább az utóbbit – még egyszer az Ügyrendi Bizottság foglalkozzon vele, sokkal nagyobb konszenzusra törekedhetünk. Én azt gondolom, ezt az utat kell járni. Ne szavazzuk végig egyenként, ráadásul azért a §-ok között összefüggések is lehetnek, amit egészen biztosan nem lehet ebben a légkörben ma átvezetni. Egy dolgot szeretnék pontosítani azért az Elnök Úrnak, Kolonics elnök úrnak, hogy nem volt egyhangú ez a döntés, az Ügyrendi Bizottságban én nem fogadtam el ezt a módosító javaslatot, ami Önök elé került. Ennek részben az volt az oka, hogy egyszerre két ülésen vettem részt, ugye említettem is, hogy nem tudtam teljes egészében az ülésen részt venni, másrészt két sarkalatos pontban egyrészt kiszavaztam, mikor ott voltam – abban a kérdésben, hogy a rendkívüli ülés, soron kívüli ülés összehívása valóban nem lehet 15 napos, hanem maradjunk a 8 napnál. Ez volt az, amit nem tudok elfogadni, mert sarkalatosnak tartom. A másik sarkalatos, ami ott nem került szóba, vagy az én távollétemben szóba került, ami miatt nem fogadtam el, az pedig az a gyakorlat, hogy a napirend előtti felszólalás intézménye megszűnt. Ennyit szerettem volna kiegészítésképpen elmondani. Egyébként …. tekintetében Elnök Úrral egyetértek, Ügyrendi Bizottság elé kell visszavinni a dolgot.

Marton István: Erről már volt szó, de ismét elmondom. Napirend előtti felszólás, az ugye a jelenleg hatályos SZMSZ szerint élt 16 évet. Zalaegerszegen soha nem volt, és nem is hiányolták.

Bárdosi Gábor Jenő: Először is azzal kezdeném, hogy a Gyalókai képviselőtársammal, egyúttal a Bizottsági Elnök Úrral – bár most nem tudtam ott lenni azon a bizottsági ülésen – abszolút egyetértek azzal, hogy onnéttól fogva, hogy szombat délután 6,00 óra vagy 7,00 óra felé megkap az ember egy ilyen 54 napirendet tartalmazó, több száz oldalas anyagot, akkor onnéttól fogva felkészülni akár bizottsági ülésekre és akár a közgyűlés munkájára is, az már eleve munka mellett, ha még valakinek foglalkozása is van, ahol reggel 8,00-tól mondjuk 4,00 óráig ott kell lennie, akkor egy kicsikét ugye elég nehéz dolog. Tehát itt visszatérve arra, nem tudom, hogy a javaslat egyébként beemelődött-e, azt, amit Gyalókai képviselőtársam mondott az imént, tehát ez beemelődik-e valahol a javaslatba, hogy azok az anyagok, hiszen egy hónappal ezelőtt volt rendes soros ülésünk, az egy hónap alatt a szakosztályok dolgoztak, voltak és vannak is ebben az anyagban olyanok, amelyik a szakosztályok már három héttel ezelőtt elkészültek vele, mind a rendelet megalkotásával, egyébbel. Ezt én, különös tekintettel arra, hogy visszatérnék oda, amit Károlyi képviselőtársam az első közgyűlésen, azt hiszem, de hogyha tévednék, akkor nézzék el nekem, most már azért 6 hónap után nem biztos, hogy pontosan emlékszik az ember, hogy mikor volt javasolva, hogy el legyünk látva note book-okkal, laptoppal, Internetes hozzáféréssel, legalább minimum azon már tudnánk dolgozni, és már régen túl lennénk bizonyos dolgokon, mert ugye valóban én most már azt bánom, hogy a barátaimmal nem kötöttem sokkal nagyobb mennyiségű fogadást, ugyanis azt mondtam a barátaimnak, hogy körülbelül este, ők majd olyan 9,00 óra magasságában, ugye 6-kor kezdődik az adás, most 2,00 órakor kezdődött, most 5,00 óra lesz 6 perc múlva, akkor még a 2. napirendi pontnál fogunk tartani. Azt mondták, hogy ilyent ne mondjak még akkor is, hogy ha én elég jó jósnak bizonyulok. Hát, úgy látszik, hogy megnyertem mindent, és most azért húzom az időt, hogy ez be is következzen, mondhatná bárki ebben a teremben, azonban nem. Közben megbetegedhet ugyanis – miért mondom? –, megbetegedhet egy képviselő, és mondjuk, nem tud ott lenni a bizottsági ülésen, mint ahogy az megtörténik biztos, képviselőkkel, és nem tudja elmondani bizottsági ülésen nem csak ezzel a témával, amivel most foglalkozunk, az SZMSZ, hanem másban is a dolgát, akkor már ugye megint csak baj van. De visszatérve az SZMSZ-re. Képviselőtársaim, köztük a mellettem ülő képviselőtársaim, Böröcz képviselő úr, Fodor képviselő úr, Dr. Károlyi képviselőtársam elmondta már, demokráciában azért azok a dolgok, amelyek itt egy picikét megnyirbálására kerültek, vagy kerülni fognak ebben az SZMSZ-ben, azért az egy kicsit súlyosan érint bennünket, tehát azokat a dolgokat legalább, amelyekre azt lehet mondani, hogy adják a lehetőséget a képviselőket a munkára, arra, amit Gyalókai képviselőtársam mondott, vagy arra, amit a bizottsági anyagában benn van, hogy 8 napra emeljük az ülést megelőzően a képviselők elé 8 munkanappal – bocsánat, nem 8 nappal, mert az Egészségügyi Bizottságban ezt mi pontosan így határoztuk meg, hogy 8 munkanappal, mert azzal nem érünk semmit se, hogy ha közben van, mondjuk 4 ünnepnap, és adott szituációban úgy, ahogy megint nem kerül elénk, tehát 8 munkanappal kerüljön elénk az anyag, különös tekintettel olyankor, amikor erre még idő is van, mert egy hónappal egy másik soros közgyűlés után ennek, azt hiszem, mindenki részéről betartható lehetősége van. Nem biztos, hogy kell 54 napirendi pontot hozzárendelni … a következő soros üléshez.

Marton István: Azt akceptáltuk, hogy 8 nappal, de hogy 8 munkanap, azt képtelenség megcsinálni. Én a 8 nappal is kételyekben vagyok, annál is inkább, mert ezt a korábbi testületek is gyakorlatként megpróbálták, aztán maradtak az elméleti szinten, mert megbukott, de bízunk benne, hogy most fegyelmezettebb lesz a munkavégzés, és nem bukik meg. Gyalókai úrnak a javaslatát pedig, amit a bizottság kifejtett, azt akceptáltuk.

Röst János: Megpróbálok rövid lenni Marton úr. Az első az, hogy le fogom adni hétfőig egyébként az anyagot, semmi gond ezzel nincsen. Viszont, hogyha elvárás van az egyik oldalon, akkor én elvárnám a másik oldalról, hogy egy bizottság által megszavazott SZMSZ módosítás, ami 17 pontban érinti az SZMSZ-t, ha nekem azt most dugják az orrom elé közgyűlés előtt, akkor én mit várjak el ettől. Én elvártam volna azt, hogy akkor az Ügyrendi Bizottság tárgyalta volna meg ezt az elmúlt héten, és küldték volna ki nekem az anyaggal együtt, hogy fel tudjak arra készülni, az ő módosításaik, illetve a többi bizottsági módosítás mit takar. Hát nem gondolja senki se komolyan, hogy ezek után ezt meg lehetett volna így szavazni azért, mert az Ügyrendi Bizottság dönt valamiben? Hát könyörgöm, be akarom helyettesíteni azt, hogy az ő javaslataik mit tartalmaznak, mire vonatkoznak, milyen viszonthatású. Erre lehetősége ebben a testületben most senkinek nem volt. És mi javasoltuk azt, hogy ne egy ütemben szavazzuk meg ezt az SZMSZ-t. Hát ezt el kellene fogadni, Polgármester Úr ebben hajlik, egyetértek vele, semmi gond nincsen, és a másik részéről pedig, ha a közgyűlés tagjai nem velem foglalkoznának, a nevemmel, hanem az anyaggal, már rég befejeztük volna.

Marton István: Úgy gondolom, hogy pontosan a demokrácia kicsúcsosodása felé haladva fogadtuk el azt, hogy kétfordulós legyen ennek a tárgyalása, és azért kap meg mindenki, ha kell, akár ötödször is szót, de hát azért én az önmérsékletre igyekszek mindenkit felszólítani.

Dr. Kelemen Marcell: Az SZMSZ 30. § (1) bekezdésében a felszólalások típusai között szerepel az, hogy napirenden kívüli, ez tévedés, ez napirend utáni kell, hogy legyen, valamint ennek megfelelően a 32. § napirend utáni felszólás címszó alatt a (2) bekezdés napirenden kívüli szintén napirend utáni. Csak szerettem volna jelezni, hogy egy elírás történt a tervezetben. Annyiban szeretnék még reagálni Röst úr korábbi javaslatára, amelyben számomra meg kívánta szabni, hogy mennyi időn belül hirdessem ki az önkormányzat, a közgyűlés által elfogadott rendeletet, hogy erre jogszabály nem ad lehetőséget az önkormányzat vagy a közgyűlés számára. Mind az önkormányzati törvény, mind a jogalkotásról szóló törvény csak annyit mond, hogy a közgyűlés meghatározhatja a Szervezeti és Működési Szabályzatban a rendelet kihirdetésének a módját, hogy hol hirdessük ki. Honlapon, hirdetőtáblán, helyi sajtóban. De azt, hogy hány napon belül, ezt nem, ez a jegyzőnek az önálló hatásköre, és ezt Önök nem tehetik meg. Természetesen, hogy megnyugtassam Önt, minden rendeletet annak megfelelően fogunk kihirdetni, hogy például hány módosítás történt hozzá. Ha Önök most ma elfogadnak egy rendeletet, amiben semmilyen módosítás nem történt, azt akár már holnap is ki lehet hirdetni. Mindenesetre egy ilyen SZMSZ-t, amiben van nagyon sok módosítás, ehhez idő kell. Sok esetben bizonytalanok vagyunk az Önök által elfogadott szövegszerű rendelet rendelkezéseinek a pontos tartalmával, és nem egyszer elemezzük kollegákkal, hogy vajon mire is irányult a közgyűlésnek a szándéka. Természetesen ekkor nagyon fontos, hogy Polgármester Úr aláírja a szó szerinti közgyűlési jegyzőkönyvet, mert az által teremtődik meg annak a lehetősége, hogy mi azt mondhassuk, hogy biztos, hogy az hangzott el, és ennek megfelelően alkossuk meg a rendeletet, vagy hirdessem ki. És én igyekezni fogok, hogy minél hamarabb kihirdetésre kerüljenek ezek a rendeletek.

Marton István: Több hozzászóló nem lévén, a vitát lezárom. 12-én, a soron kívüli ülésen visszakerül. Remélem, csak érdemi szavazásra, és nem kezdenek újból időhúzó vitát, mert azt hiszem, ebben az órában, másfél órában mindenki bőségesen kifejthette az álláspontját. Mellesleg Röst úrnak én nem nagyon hiszem azt el, hogy ha én át tudtam tekinteni egypár perc alatt ezt a 17 pontot, hogy a hatalmas rutinjával Ő ezt ne tudta volna megcsinálni. Szerintem meg is csinálta. Köszönöm, és itt végeztünk. Ferincz úr, Ön nem kapott szót, úgyhogy ….. jó, tehát Ön nem kapott szót Ferincz úr!

 

 

4. Beszámoló a Hevesi Sándor Általános Iskola tevékenységéről (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Hevesi Sándor Általános Iskola igazgatója

 

Balogh László: Komoly szakmai végigjárás után az Oktatási Bizottság egyhangúlag elfogadta a beszámolót. Egy konkrét megjegyzést azért teszek, bár a bizottsági, és nem a közgyűlési feladat a részletes elemzés. Egy konkrét észrevétel: szeretnénk mi is, ha tovább folytatódna az intézmény felújítása, a konyhát és a II. emeletet illetően.

Papp Ferenc: A bizottsági ülésen ugyan részletesen értékeltük és beszéltünk az iskola munkájáról, de úgy gondolom, hogy most itt a közgyűlésen is kell egy kicsit részletesen szólni, és ígérem, hogy fegyelmezettek leszek itt a vissza lévő sok napirend miatt. Mert mégis azért a város egy olyan meghatározó közoktatási intézményéről van szó, amely nagyon fontos szerepet tölt be, és hangsúlyozom, nem csak a közoktatásban, nem csak annál az alapfeladatánál fogva, amit a társadalmi munkamegosztásból adódóan magára vállalt, illetve a mindenkori fenntartótól kapott. Egy intézmény munkájának az értékelésénél nagyon fontos szempont, hogy megnézzük, melyek azok az erősségek, melyek azok a gyengeségek, melyek azok a fejlesztési pontok, kitörési lehetőségek, amelyek nem csak rövid távon, hanem hosszú távon is meghatározzák, hogy az adott intézmény, jelen esetben a Hevesi Sándor Általános Iskola a közoktatási törvénynek megfelelően, a fenntartó elvárásaihoz igazodva saját lehetőségeihez, felszereltségéhez, személyi adottságaihoz, tárgyi eszközeihez képest milyen minőséget produkál, illetve mit végzett. Én úgy gondolom, hogy ennél az oktatási intézménynél az erősségeket nagyon röviden, öt pontban lehetne megfogalmazni. Az egyik az alapfeladatból adódóan az általános iskolai alapképzés, annak a színvonala, annak a milyensége. Itt zárójelben jegyzem meg, hogy nem véletlen, hogy népszerű a szülők, a gyermekek körében, nagyon jó beiskolázási adatok vannak, és a szülők szívesen viszik az iskolába a gyerekeket és küldik. A második a számítástechnika magas fokú képzése, hozzátéve zárójelben, még ha nem mindig olyan számítástechnikai eszközök és berendezések is …., amelyek esetleg kívánatosak, vagy mondjuk, egy budapesti elit iskolában megtalálhatók. A harmadik pedig az idegen nyelvi képzés, csoportbontásos tanítás. Én úgy gondolom, ez is egy nagyon fontos dolog. Az iskola nagyon jól élt és él jelenleg is azzal a lehetőséggel, ami közvetlen környezetében van, az a park, az az udvar, az a kis, nyugodtan nevezhetjük, arborétum, és erre építve, és a környezettudatos ……. évek óta nagyon hasznosan kihasználó pedagógusokra és iskolavezetőre is építve a környezetvédelemre történő nevelés, a természetvédelem. Ötödiknek hagyom azt a tevékenységet, amit az oktatás mellett talán leginkább ismernek, és talán legjobban hangsúlyoznak, és a város életében is a kulturális, művészeti életében is erőteljesen megjelenik, az a képzőművészeti, vizuális nevelőmunka, amely ….., hanem több mint 10 éve nagyon rendszerezetten, hatékonyan, tervszerűen folyik, és nem csak Lengyák Istvánhoz kapcsolódóan, hanem a többi rajztanárhoz, a többi pedagógushoz kapcsolódóan, hisz az elmúlt években ebből az iskolából több olyan jelentős alkotó került ki, akik nem csak a városban állítottak már ki, mutatkoztak be, hanem a megyében, vagy a régióban is. Én úgy gondolom, hogy mindezek alapján mindenképpen elismerésünket és köszönetünket kell kifejezni az iskola jelenlegi igazgatójának, az iskola kollektív vezetésének, valamint a tantestületnek, és hát, amiről néha meg szoktunk feledkezni, a technikai dolgozóknak, hisz a jó értelemben vett technikai kiszolgálás nélkül egy pedagógiai program vagy akár egy egész intézménynek a működése nem valósulhatna meg.

Marton István: Más hozzászólót nem látok. Megadom az intézményvezetőjének a szót, hogy ha ki óhajtja egészíteni itt az elhangzottak függvényében esetleg a beszámolóját.

Sósné Kutasi Margit intézményvezető: …………. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni) …. megfelelően a város kulturális életébe is bekapcsolódni, városi rendezvényeken vettünk részt, és amit a Papp Ferenc úr mondott, hogy a beiskolázási adatok, hogy a város legkeresettebb iskolája, úgy gondolom, önmagáért beszél. És én köszönöm a bizottságnak is azt az egyhangú döntését, hogy ezt a munkát egyhangúlag elfogadta. A tanári kar és az intézmény minden dolgozója nevében köszönöm.

Marton István: Több hozzászólót nem látok, ezért a vitát lezárom, és ismertetem a határozati javaslatot: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hevesi Sándor Általános Iskola tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja. Köszönetét fejezi ki az iskola dolgozóinak, pedagógusainak és az intézményvezetőnek eredményes pedagógiai munkájáért. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 22 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

5. Beszámoló a Pipitér Óvoda tevékenységéről (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Pipitér Óvoda vezetője

 

Balogh László: A bizottság ezt a beszámolót is részletesen megtárgyalta, és egyhangúlag elfogadta. Itt és most legfeljebb egy konkrétumot emelnék ki. Üdvözöltük, illetve azért még bővebben szorgalmazzuk is a bővebb kapcsolatot a Kiskanizsai Általános Iskolával bizonyos esetleges jövőben létszámgondok elkerülése végett, és sajnos Bajcsán kevés lett most a beiratkozó, de ezzel majd legközelebb törődünk, de hogy mondjak egy pozitívot is, az az, hogy a hagyományőrzés ebben az óvodában kiváló módon történik. Ez, azt hiszem, Kiskanizsán természetes is. A Pintyőke Fesztiválnak hadd csináljunk akkor itt is egy kis reklámot, országosan is egyedülálló ez a fesztivál.

Papp Ferenc: Az önkormányzat és a szakbizottság megbízásából én vehettem részt azon a testületi összejövetelen, ahol az óvodának részben a szakmai közössége, részben pedig a közalkalmazotti közössége, tehát az össz. dolgozók véleményt mondtak az intézmény munkájáról, tevékenységéről is, megismerhettem az ő véleményüket is, és az írásos anyagban szerepel. Én, amit szeretnék kiemelni, az túl azon, amit Bizottsági Elnök Úr mondott, az két dolog. A hagyományos óvodai nevelő tevékenység mellett, aminek a színvonaláról azt hiszem, az anyag alapján meggyőződhettünk, azt a nagyon széles körű kapcsolatrendszert, amit az óvónő személyiségéből adódóan is kialakított Kiskanizsán. Tehát túl azon, hogy a megszokott intézményekkel, tehát például az ottani művelődési házzal, iskolával, túl azon még valamennyi olyan szervezettel az óvónőtől, a védőnőtől kezdve egészen a helyi orvosig bezárólag, amit kialakított és ápol, én úgy gondolom, hogy példamutató ez az együttműködés, és hát mindenképpen én is ott is meggyőződtem személyes látogatásomnál, hogy ezt az előterjesztést, ezt a beszámolót ezzel a határozati javaslattal el kell fogadnunk

Marton István: Több hozzászóló nem lévén, megkérdem az óvoda igazgatóját, Böjti Istvánné asszonyt, hogy ha van az elhangzottakkal együtt valami kiegészítenivalója, azt tegye meg.

Böjti Istvánné intézményvezető: Szeretnék élni ezzel a lehetőséggel, hiszen úgy gondolom, hogy ennek az előző öt évnek a beszámolója, ez elsősorban nem az én személyemnek szól, hanem ez egy csapatnak szól. Ez egy csapatmunka volt, és egy nagyon, nagyon jó csapatmunka. Nagyon büszke vagyok a nevelőtestületemre, és a mellettünk álló technikai személyzetre, mert nélkülük, nem tudtam volna, és nem tudtunk volna produkálni. Szeretném elmondani, hogy nagyon sajátos helyzetben vagyunk, hiszen Kiskanizsa nagyon sok olyan gonddal működik, küszködik, ami csak a kiskanizsai és a bajcsai városrészre jellemző. Tehát vannak olyan objektív okok, amelyek miatt nekünk rengeteg figyelmet kell arra fordítani, hogy a kiskanizsai és a bajcsai gyereket megtartsuk a saját intézményeinkben. Tehát az, hogy kevés a fiatal, és nincs kinn munkalehetőség, ennek következtében a városnak mindig volt és van is egy elszippantó ereje. És rengeteg olyan, tehát a szakmaiság megtartása mellett rengeteg olyan programot kell kitalálnunk, amivel vonzóvá tesszük ezeket az intézményeket, és én úgy gondolom, hogy ez az öt év erre rengeteg példát mutatott, rengeteg olyan programot szerveztünk, amivel becsábítottuk a potenciális szülőket és a potenciális gyerekeket. Tehát úgy gondolom, hogy a jelenlegi beiratkozások mögött is az húzódik meg, hogy szinte valamennyi kiskanizsai és bajcsai gyerek megmaradt ezen a városrészen, az, hogy Bajcsán annyi gyerek születik, ez tőlem és tőlünk teljesen különálló és objektív dolog. És amire Papp Ferenc képviselő úr utalt, hogy valóban rengeteg lehetőség volt arra, hogy a szűkebb hazámban keressem azokat a kapcsolatokat a különböző intézményekkel, és szakmai kapcsolatokon keresztül is próbáltam meghatározni olyan programokat, megkötni olyan programokat, amin szintén az volt a célom és a feladatom, hogy a gyerekeket ott tartsam és megtartsam. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani.

Marton István: Több hozzászóló nem lévén, a határozati javaslatot ismertetem, ami úgy hangzik, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Pipitér Óvoda tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja. Köszönetét fejezi ki az óvoda dolgozóinak, óvodapedagógusainak és az intézményvezetőnek eredményes pedagógiai munkájáért. Aki ezt el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

6. Beszámoló a Rozgonyi Óvoda tevékenységéről (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Rozgonyi Óvoda vezetője

 

Balogh László: A beszámolót szintén – ez azért nem természetes feltétlenül, de szintén egyhangúlag elfogadta a szakbizottság. Az ott felmerült szakmai kérdések, javaslatok közül én legfeljebb egyet emlegetnék most fel. Valószínűleg így a jövőben 5 csoportos óvodaként működik a Rozgonyi Óvoda, és így mód és lehetőség van, lesz a tornaszoba kialakítására, aminek örülünk.

Marton István: Több hozzászólót nem látok, ezért megkérdezem az óvodavezetőjét, hogy az elhangzott véleménnyel együtt esetleg, ha van kiegészítenivalója, akkor tegye meg, és megadom a szót Borsos Péternének.

Borsos Péterné intézményvezető: Szeretném annyival a bizottság elnökének a szavait kiegészíteni, hogy a tornaszoba megvalósult az elmúlt nyár során, és én úgy gondolom, hogy a beszámoló, az szinte teljes körben az elmúlt időszak munkájáról ad egy kis képet. Az előttem szólóakhoz hasonlóan elmondhatom, hogy ez nem csak az én munkám, én csak egy része vagyok a közösségnek, és köszönöm is ennek a közösségnek, akikkel együtt dolgozom, hogy segítik a munkámat. Tisztelettel hívnám Önöket is óvodánkba, nagyon sokan már ismerik az intézményünket és munkánkat. Kérem, jöjjenek el hozzánk ne csak a jeles napokon, hanem a hétköznapok során is bármikor szeretném Önöket tisztelettel fogadni az intézményünkben. Tapasztalják meg az ottani dolgozók munkáját, a tárgyi feltételeinket, és egy kis képet kapni arról a munkáról, szakmai munkáról, amit ott végzünk.

Marton István: A szakbizottság, illetve a közgyűlés nevében is, hogy egy kis többletinformációt is kaptunk, már, ami a tornaszobát illeti. Miután több hozzászólót nem látok, ezért a határozati javaslatot kell ismertetnem. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Rozgonyi Óvoda tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja. Köszönetét fejezi ki az óvoda dolgozóinak, óvodapedagógusainak és az intézményvezetőnek eddig végzett szakmai tevékenységéért. Aki el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

7. Beszámoló az Egészségügyi Alapellátási Intézmény 2006. évi munkájáról (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető

 

Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta, 8 igen, egyhangú szavazattal a közgyűlésnek tárgyalásra alkalmasnak találta.

Marton István: Egyéb hozzászólót nem látok, így az Alapellátási Intézményvezetőt kérdem, ki óhajtja-e egészíteni, vagy az elhangzottakhoz van-e valami hozzáfűznivalója?

Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető: Szeretném megköszönni Önöknek a támogatását az alapellátás nevében. A tavalyi évben is, úgy gondolom, hogy nagyon sokat dolgoztak a munkatársaink. Nagyon szépen helytálltak a változó jogszabályok függvényében elénk állított feladatok teljesítésében. Úgy gondolom, a számok önmagukért beszélnek. Nagyon köszönöm az Egészségvédelmi Alap által nyújtott támogatást, ami plusz feladatok megvalósítását tette lehetővé a lakosság magasabb szintű ellátásában, és köszönöm szépen az eddigi támogatást, és kérem, hogy a beszámolót fogadják el.

Marton István: Határozati javaslat nagyon rövid: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja az Egészségügyi Alapellátási Intézmény 2006. évi munkájáról készült beszámolót. Aki el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

8. Javaslat a nevelési-oktatási intézmények magasabb vezetőinek kinevezésére (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívottak: Pályázók

 

Marton István: Először nézzük a Pipitér Óvodát.

Balogh László: Az eddigi óvodavezető és egyetlen pályázó pályázatát részletesebben is megbeszélve a bizottság egyhangúlag támogatja a további 5 évre vonatkozóan is az óvodavezetői pályázat elnyerését. Egyetlenegy mondattal hadd járuljak hozzá a vélemény szakmaiságához: Böjti Istvánnét vezetőtársai – Nagykanizsán a többi óvodavezetőről van szó – bízván tudásában, agilitásában 2006/2007-es tanévtől megválasztották munkaközösségük vezetőjének. Elég legyen most ennyi állás.

Dr. Kolonics Bálint: A bizottságunk az előterjesztést tárgyalásra alkalmasnak tartja a közgyűlés számára.

Marton István: Más hozzászólót nem látok, ezért megkérdem Böjtinét, hogy kíván-e szólni? Amennyiben nem, akkor a határozati javaslatot ismertetem, ami úgy szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított XXXIII. törvény, valamint a 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet alapján 2007. augusztus 1. napjától 2012. július 31. napjáig, vagyis öt nevelési évre a Pipitér Óvoda intézményvezetői feladatainak ellátásával Böjti Istvánnét bízza meg. Járandósága összesen 243.580 Ft. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 26 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: A következő ugyanezen a napirenden belül a Rozgonyi Óvodának a vezetői megbízása, ahol a jelenlegi vezető volt az egyetlen pályázó, Borsos Péternéről van szó. Tehát ezt az ügyet tárgyaljuk, és ezért megkérem a bizottság elnökét, hogy mondja el a szakbizottság álláspontját.

Balogh László: Borsos Péterné pályázatát egyhangúlag támogattuk. Szakmaiságában most annyit tennék hozzá, hogy egyben reméljük, hogy az óvoda létrehozza azt az alapítványt, ami még jelenleg nem létezik, de a jövőben ez is bizonyára megtörténik, és akkor egy mondat erejéig hadd térjek vissza erre a tornaszobára. A pályázat tartalmazza, és a beszámoló is utalt rá, hogy megvalósítható tervet dolgozott ki az óvodavezető a felszabaduló Nevelési Tanácsadó épületének hasznosítására, és benne az óvoda részére tornaterem kialakítására. Ugye az én ötletem, az az volt, hogy a hatodik csoportszobában legyen ez a tornaszoba. Ez volt az előző napirendnél még az utalás.

Marton István: Több hozzászóló nem lévén megkérdezem Borsos Péternét, hogy kíván-e kiegészíteni valamit esetleg a pályázatában. Köszönöm. Mivel nem kíván hozzászólni, ezért az a feladatom, hogy ismertessem a határozat-tervezetet, amelyik így szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított XXXIII. törvény, valamint a 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet alapján 2007. augusztus 1. napjától 2012. július 31. napjáig, azaz öt nevelési évre a Rozgonyi Óvoda intézményvezetői feladatainak ellátásával Borsos Péternét bízza meg. Járandósága összesen 237.280 Ft. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 26 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Ezek után az a feladatom, miután elfogadtam, hogy menjünk végig, viszont itt zárt ülés következik, hogy akinek nincs itt dolga, és a törvény értelmében nem tartózkodhat benn, az kérem, hogy hagyja el a helyiséget …

 

(E napirend keretében a Hevesi Sándor Általános Iskola intézményvezetőjének választása zárt ülés keretében történik.)

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.

 

Marton István: Tisztelettel köszöntöm a visszatért érdeklődőket, akik ezt a hosszú zárt szakaszát a mai közgyűlésünknek kiböjtölték, hogy megtudják az eredményt. Az eredmény az, hogy a Hevesi Sándor Általános Iskola igazgatójává Takács Andrást választotta meg a közgyűlés az elkövetkezendő öt évre. Járandóságát 205.480 Ft-ban állapította meg. A győztesnek a közgyűlés nevében gratulálok, és a pályázóknak az értékes pályamunkákat.

 

Szünet

 

 

9. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről szóló rendeletének megalkotása (írásban)

   Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Erről, mint a bevezetőben szóltam, egy kiegészítés készült, amely kiegészítő anyag szemléletesen tartalmazza az eltéréseket, ugye, ahol pirossal van szedve, ott van némi eltérés. Ebben a témában járatos szakjogásznak kértük ki a véleményét, és itt ilyen fogalompontosítások szerepelnek. A napirend fölött a vitát megnyitom.

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság megtárgyalta a napirendi pont témáját, és 6 igen, 2 tartózkodás mellett támogatja az Elektronikus hírközlési építménye elhelyezéséről szóló 2004.(XII.15.) számú közgyűlési rendelet hatályon kívül helyezését. És a bizottság ezen kívül azt is támogatja, hogy az építtetők részére legyen türelmi idő, e szerint a felszerelt engedély nélküli antennákat szereljék le vagy kérjék meg az építéshatóságtól az építési engedélyt. Ez nem biztos, hogy az építéshatóság szempontjából járható út, de próbáltuk jelezni azt, hogy igazából, ha már elszúródtak ezek a dolgok, …. azért hát, próbáljunk meg kesztyűskézzel bánni ezekkel a problémákkal is. Próbáljuk meg minél könnyebben megoldani, minél kisebb veszteséggel.

Szőlősi Márta Piroska: Ez az anyag, mint mindannyian látták, a 45/2004. számú rendelet módosítása tulajdonképpen. Na most, amikor én két hónappal ezt a témát itt a közgyűlésen felvetettem, akkor tulajdonképpen azért tettem ezt, mert a keleti városrészben mindkét oldalról többen megkerestek engem. Egyrészt olyanok is, akiknek szúrja a szemét a sok kihelyezett parabolaantenna, másrészt olyanok is, akik pedig hát csak nem voltak tisztában azzal, hogy milyen törvényi, jogszabályi kötelezettségeknek kell eleget tenniük ahhoz, hogy ezt kihelyezhessék. Én úgy gondolom, és ezért nyomtam ügyrendi gombot, hogy ezt a rendeletmódosítást most nem kellene elfogadnunk, de azért nem vetettem le, mert ugyanakkor viszont szeretnék, ha tetszik, határozati javaslatot tenni arra vonatkozóan, hogy ebben az ügyben mit kellene tennünk. Egyrészt ez a rendelet, tudom, hogy a lakosságot semmilyen szempontból nem mentesíti, hogy nem ismerik esetleg, és ezért nem tettek a jogszabályban foglaltaknak eleget, de ugyanakkor, tekintettel arra, hogy a hivatal sem tett semmit annak érdekében, hogy érvényt szerezzen az ebben foglaltaknak, ezért is alakulhatott ki az a kaotikus állapot. És akkor itt most valamennyire szeretnék a Papp Nándor képviselőtársamhoz, illetve hát az Ő általa vezetett bizottsághoz csatlakozni, én is úgy gondolom, hogy igenis egyrészt itt időt kellene adni arra, hogy azok az emberek, akik …, hogy ez a helyzet, ez tulajdonképpen rendeződjön, amiben most vagyunk. Tehát nem látom megoldásnak az, hogy most egy kicsit módosítjuk az előbbi rendeletet. Hogy moratóriumnak hívjuk, vagy milyen időnek, mennyi időnek, mennyi időt adunk arra, hogy itt a már meglevő problémák kezelésre kerüljenek, ezt persze döntse el a közgyűlés, de nekem az lenne a javaslatom, hogy az Építéshatósági Osztály, az IKI, a szolgáltató a közös képviselőkkel egyeztetve, ha úgy tetszik, egy közös álláspontot alakítsanak ki arra vonatkozóan, hogy mi történjen ezekkel a bizonyos antennákkal, amik már fel vannak helyezve. Hiszen, ha eddig a hatóság a rendeletben foglaltaknak nem próbált érvényt szerezni, akkor úgy gondolom, hogy most egyik pillanatról a másikra azokat az embereket, akiket ez érint igazából, igen méltánytalanul érintené, hogy ha most elkezdenénk Őket büntetni. Tehát azt szeretném kérni, hogy az Építéshatósági Osztály, az IKI, a szolgáltató a közös képviselőkkel, a lakóközösségekkel közösen tegyenek javaslatot arra, vagy ha úgy tetszik, beszéljék meg, hogy mi az, amit időben is, meg egyáltalán lehetőségben is fel tudnak vállalni. És egészen addig az eddig hatályban levő rendelet persze maradjon életben, de azért én bízom abban, hogy tekintettel arra, hogy ezzel eddig sem foglalkozott olyan komolyan a hatóság, ezt most ebben az átmeneti időszakban ezután sem fogja megtenni. És még egy apró kis észrevétel, a Bartók u. 1. szám alatti házzal kapcsolatban viszont arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy valamiféle módon, hogy ez a rendelet ….. vagy mivel tudjuk szabályozni, nem tudom, de arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy tekintettel arra, hogy annak a háznak a sorsa ugye erősen megkérdőjelezhető, az ott élőket eleve valamilyen módon mentesíteni kellene ez alól a rendelet betartási kötelezettség alól.

Marton István: Köszönöm, de ebben nem nagyon tudom, hogy mi volt az ügyrendi. Én a mondanivalónak a lényegével nagyjából egyetértek, viszont, ha nem fogadjuk el, akkor marad a szigorúbb, és az helytelen lenne, mert én azt mondom, hogy ha elfogadjuk, akkor még fél év múlva lehet rajta valamit módosítani, ha az élet ezt kikényszeríti, de nem támogatom. Ebben a pillanatban ettől lényegesen jobbat nem lehet csinálni, hiszen ez már a múlt közgyűlésen is téma volt, és akkor le lett véve, de egyébként én felkérném a rendelet készítőjét, gyakorlatilag a Főépítész Urat, hogy ezzel kapcsolatban fejtse ki a véleményét, bár nem kért szót.

Deák-Varga Dénes: Annyit szeretnék ehhez az előterjesztéshez kiegészítésként elmondani, hogy a jelenleg hatályos e tárgyú rendelet rendkívül szigorú. Annyira szigorú, hogy tulajdonképpen mondhatnám azt is, hogy értelmetlen, mert mindenféle ilyen berendezés, legyen az akár 10 cm méretű, ha épületre felszerelik ezt az antennát, akkor már építési engedély köteles lenne. Nyilván, amikor azt a rendelet megalkották, akkor ezt igazából nem gondolták végig, de jelenleg így szól a szabályozás. A másik célja a rendeletnek pedig az, hogy valamiféle elfogadható rend szülessen ebben a kérdésben. Ugyanakkor egyáltalán nem cél az, amit itt egyes vélemények megfogalmaztak, nem a most elhangzottakról beszélek, hogy itt valamiféleképpen az önkormányzat a tévézést a számára el akarnák lehetetleníteni. Tehát ilyen cél nincs, és hogyha a rendelet-tervezetet figyelmesen megnézik, akkor ez ebből kiderül. Ugyanakkor rendeletalkotási jogszabályok azt nem teszik lehetővé, hogy valaminek visszamenőleges hatálya legyen. Értem ez alatt azt, hogy még a mai napig is ugyebár építési engedély köteles egy antenna kihelyezése, azt nem lehet megtenni, hogy azt mondjuk, hogy visszamenőleg, aki már kihelyezte, hogy az nem minősült annak. Ilyen rendeletet nem lehet hozni, ezt a jogalkotás nem teszi lehetővé. Ezt nem, mint építész mondom, ezt azoktól tudom, akik ehhez jobban értenek. A rendelet módosításában pedig, ami most Önök elé került kiegészítve, erre azért volt szükség, hogy ez a módosítás megtörténjen, mert két nappal ezelőtt kaptunk egy olyan jogász által összeállított véleményt, amelyik felhívta a figyelmünket bizonyos jogszabályi helyeknek a nem megfelelő alkalmazására, és ezeket korrigáltuk ebben. Legfőképpen és a leglényegesebb ebből a szempontból az, hogy a rendelet megalkotására az eredetileg meghivatkozott Elektronikus hírközlésről szóló törvény az önkormányzatnak nem ad lehetőséget, és ezért kellett az önkormányzati törvényre hivatkozni a rendelet megalkotásánál.

Dr. Kelemen Marcell: Nem először fekszik Önök előtt ez a rendelet-tervezet, az elmúlt közgyűlésen Önök levették napirendről. Most ismét Polgármester Úr ideterjesztette. Jelen pillanatban van egy olyan hatályos rendelete az önkormányzatnak, amelyet a közgyűlés alkotott, miszerint mindenegyes épületen építési engedély köteles az ilyen típusú berendezésnek az elhelyezése. Ez kiderült, hogy ez a szabályozás olyan terhet ró a lakosságra, ami nem fenntartható, és ezért ezt módosítani szükséges. Önök három lehetőség közül választanak. Fenntartják ezt a ma hatályos rendeletet, akkor mindenhol kötelező teszik az építési engedély kérelem benyújtását. Vagy azt mondják, hogy hatályon kívül helyezik ezt a rendeletet, és sehol sem kell ilyen típusú antenna elhelyezésére engedélyt kérni, és mindenki ott helyez el ilyet és annyit, ahol akar. Mi úgy gondoltuk, természetesen Polgármester Úr az előterjesztő, tehát a mibe Ő is beletartozik, hogy egy köztes megoldást kell megtalálni. Azokon az épületeken, ahol nem indokolt építészetileg vagy az önkormányzati érdekek szempontjából ezt engedélykötelessé tenni, ott az önkormányzat törölje el ezt a kötelezettséget a lakosság számára, és csak azokon az épületeken legyen engedélyköteles, ahol ez indokolt. Ez a rendelet-tervezet ezt tartalmazza. Én negyedik variációt nem tudok elképzelni. Logikailag sem, meg szabályozás szempontjából sem. Ha Önök ezt most nem fogadják el, továbbra is fennmarad az, hogy mindenegyes elhelyezett, nem nevezem meg a szolgáltatót, antennája építési engedély köteles, és mindenegyes ilyen esetben az építéshatóságnak el kellene járni, és minden alkalommal fel kéne szólítanunk arra az építtetőt, legyen az az ingatlan tulajdonosa, vagy a lakóközösség, vagy akár a szolgáltató, hogy bontsa el az engedély nélkül felépített építményt, legyen ez egy ilyen műsorszóró berendezés, vagy kérjen fennmaradási engedélyt, de abban az esetben kötelező nekünk építésügyi bírságot kiszabni. Mi nem szeretnénk ennek a városnak a polgárait jelentős számban megbüntetni. Még akkor sem, ha egyébként törvényi kötelezettsége az építéshatósági jogkör gyakorlójának, hogy ellenőrizzen, és ha szabálytalanságot talál, akkor szankcionáljon. Nem szeretnénk a várost végigbüntetni. Ezért itt van egy kompromisszumos javaslat Önök előtt, fontolják meg, hogy ez megfelel-e, de amennyiben úgy gondolják, hogy ez ne legyen építési engedély köteles, akkor töröljék el a hatályban lévő rendeletet, és akkor sehol nem kell ilyen antennára engedélyt kérni. Természetesen ennek is lesznek hátrányai. Mi próbáltunk a szolgáltatóval egyeztetni, főépítész szakember kollegák, építéshatósági osztályvezető kollega bevonásával egy olyan megoldást találni, ami ezeket az érdekeket valamilyen módon összhangba hozza. Mi ennél jobb megoldást nem tudtunk kitalálni. De amennyiben valakinek erre javaslata van, akkor azt mi szívesen látjuk, és ki fogjuk dolgozni.

Bogár Ferenc: Nekem is olyan gondom volt, amit Jegyző Úr említett. Ugyanis, hogyha elfogadjuk az építésrendészeti hatóságnak feladataként azt, hogy megoldja ezt az ellentmondásos dolgot, és leszereltesse a már felszereltetett parabolaantennát, akkor két probléma vetődik fel bennem. Egyrészt az építésrendészeti hatóságnak a tárgyi, technikai és személyi feltételeit tudja-e biztosítani, ugyani hogyha belegondolunk, ezt több ezer parabolaantennát jelent, ezt végig kéne járni. Ezt milyen ütemezésben gondolják el, hol kezdik, mennyi idő alatt tudják végrehajtani? Akit nem büntetnek meg, … csak fél év múlva, egy év múlva, azt miért nem büntetik? Tehát itt gyakorlatilag olyan jogi herce-hurca keletkezhetne, aminek az ódiumát a városnak részben fel kéne vállalni, és ennek a feltételrendszerét nem látom teljesen tisztán. Másrészt pedig, amit a Jegyző Úr szintén említett, megegyezésre kéne törekedni a szolgáltatóval, mert végül is a helyzetet ő állította elő azzal, hogy nagyon kedvezményes áron, félig-meddig törvénytelen helyzet kialakítására ösztönözte az ügyfeleit. Tehát, hogyha ezt meg akarjuk oldani, akkor a lakosság igényeit is figyelembe kell venni, hogy olcsón jó minőségű szolgáltatást akar vásárolni, tehát gyakorlatilag nem lehet joghátrányba hozni őket, hogy velük ….. fel ezt a dolgot, hanem meg kéne egyezni valami úton-módon a szolgáltatóval, és ezt a dolgot kéne feloldani valamiképpen. Ezért én végül egy összegzésként azt tudom javasolni, hogy támogassunk egy közbenső megoldást. Amennyiben nem, akkor pedig ettől a rendelet-tervezettől tekintsünk el.

Röst János: Én csatlakoznék Szőlősi Márta képviselő asszony véleményéhez. Én úgy gondolom, hogy ez a megoldás gyakorlatilag nem jelent semmi pluszt. Ugyanis a probléma felvetése, az nem a családi házas övezetben merült fel, hiszen ott általában ezek az antennák nem utcafronton vannak elhelyezve, és igazából senkit nem zavarnak építészeti szempontból. Ezek a lakótelepi és a belvárosi részt érintik. Tehát gyakorlatilag a város lakásállományának az 1/3-át szabályozza, a 2/3-a körülbelül ugyanúgy szabályozatlan marad, és ott csak a büntetés lehetősége áll fenn. Tehát én is azt javasolnám, mint Szőlősi Márta, hogy fontoljuk meg ezt a jogszabálynak ily módon való megalkotását, mert ezzel gyakorlatilag a keleti lakóteleptől lefelé egészen a belvárosig mindenegyes épületnél le kell bontatni gyakorlatilag az antennát.

Halász Gyula: Több észrevételem lenne a napirenddel kapcsolatban. Az első az, hogy a végleges döntés kialakításánál mindenképpen mérlegeljük a városképi szempontokat, hiszen nem mindegy, hogy milyen környezetben élünk. A másik észrevételemre nagyjából Bogár képviselőtársam már utalt, hogy jelenleg is több száz, egyesek szerint több ezer ilyen antenna van kinn, és ha az építéshatóságra ezt a terhet rá akarjuk ruházni, akkor ellehetetlenül az osztálynak a napi munkája. A módosítással kapcsolatban szeretném megjegyezni és felhívni a figyelmet, hogy két, kettő darab 4. § van – ezen mindenképpen valahogy kicsit változtatni kell, legalább az egyikből legyen 5. És még egy olyan javaslatom lenne, hogy meg kellene nézni, hogy a többi városban milyen gyakorlat van, mert nyilvánvalóan ez nem csak nagykanizsai probléma. És hogy ha már elfogadtuk valamilyen szinten az SZMSZ-nek a módosítását, akkor az SZMSZ, a régi és az új is tartalmaz egy olyan területet, amit úgy hívnak, hogy lakossági fórum. Én javasolnám, hogy hívjunk össze lakossági fórumot közös képviselők bevonásával. Ez egy olyan téma, ami főleg a keleti városrészben jelentkezik, és én arra próbálnám meg a közös képviselőket ösztökélni, hogy próbáljanak meg a tetőn kialakítani olyan közösségi antennarendszereket, ami nem csúfítja el az épület homlokzati részét, és lehet, hogy olcsóbb megoldást tudnának kialakítani, mint hogyha egyenként parabolaantennákat szerelnek, és ez a javaslatom Polgármester Úr felé is szól, hogy kérem, majd erről szavazzunk.

Cserti Tibor: Tagja voltam a korábbi képviselőtestületnek, aki meghozta országos szinten is az elsők között a szabályozását. Kénytelen volt vele foglalkozni a korábbi testület, kényszerpályán volt, mert elég széleskörű lakossági tiltakozás volt bizonyos szolgáltatók ellen, és egy lakókörnyezetbe történő szabályozás csak helyi rendeletalkotással lehetett többé-kevésbé kezelni. Legalábbis azt hittük, hogy kezeli az a rendelet. Az tény és való, hogy a gyors munka ugye az erős szabályozással párosult, és egy ilyen munkának a végeredménye csak a gyakorlatban kristályosodik, azt alkalmazni is kell. Bizonyos kérdéseket megoldott, bizonyos dolgokat nem, amit a jelenlegi szabályozás mellett lehetne orvosolni. Ott folytatom, ahol Jegyző Úr abbahagyta, kristálytiszta logika. Háromféle megoldás közül kell választanunk. Én nem szeretnék, és talán fogalmazhatunk így, általában a Városvédő Egyesület nevében is, hogy nem szeretnénk egy mexikói, brazil típusú városképet látni, tehát ahol mindenki azt csinál, amit akar, tehát szabályozni célszerű, szabályozni kell, azt javasoljuk. Ha igen, a szabályozás jelen esetben mit jelent? Nyilvánvaló, korlátozást. A jogszabályalkotás korlátozást jelent ebben az esetben. A korlátozást be nem tartókat meg szankcionálni kell. Rendkívül hálátlan dologról van szó, és megértem a Jegyző Úr ódzkodását, meg nem irigylem az építéshatóságot e tekintetben, mert bizony a korlátozás itt nagyon kemény lakossági ellenállást fog kiváltani. Tehát én emlékszem még olyan típusú szabályozásra is, amikor a területi elvet alkalmaztuk városon belül, mikor azt mondtuk régen a régi típusú szabályozásnál, hogy például a Városközpont RRT akkori területén, ami körülbelül felölelte a Rozgonyi utca, Zrínyi utca, stb., tehát jól meghatározott területi belső egységet, amit fokozottan védeni kell egy várostestben. Valószínűnek tartom, a szakemberek ezt is körbejárták ilyen téren, tehát a belváros műemléki környezetének a védelme elsőrendű fontosságú. Na most a másik dolog, hogy én úgy gondolom, hogy valamifajta méltányosságot kell gyakorolni. Nagyon nehéz e téren méltányosságot gyakorolni. A méltányosságot csak egyféleképpen tudnám a gyakorlatban még inkább elképzelni, azt mondjuk, hogy igen, nekünk többet megér a városkép védelme, mint ….., és ez mellé rendelünk olyan anyagi forrásokat, ami lehetővé teszi azt, hogy ha egyéneknek ugye kárt okozunk, a károkozás kártalanítással, akkor kérem szépen, kártalanítani kell, mellé kell rendelni a forrást …. Magyarul, …. szereld le a parabolaantennádat, mert a jelenlegi szabály…. szerint jogtalan, és a leszerelésnek bizonyos költségátvállalásához akkor forrást kell rendelni. Én ebben is partner lennék. Én ezt szívesen megszavaznám. Tudom, hogy …. dolog. Ha már a vagyonjogi kérdésnél tartunk, azért ez vagyonjogi kérdés is. A városban az építményjellegű beruházásoknak egy nagy részének a telepítése, az azért volt lehetséges, és bizonyos lakóegységek számára kívánatos, mert Uraim, pénzről van szó, és az okosabb városok egyébként a szabályozást egyúttal olyan irányba terelik, hogy lehetőleg a lakókörnyezet érintése nélkül önkormányzati tulajdonú bérleményhez vezessen, és a bérlemény pedig gyakorlatilag folyamatos bérbevételt jelentsen az önkormányzatnak, tehát a közösségre táplál vissza. Egyik oldalról kárt okoz, a másik oldalon tartós bevételi forrást jelent. Summa summarum, én a magam részéről ezt a fajta kompromisszumos rendeleti tervezetet ezekkel a kiegészítésekkel minden további nélkül járhatónak tartom, de göröngyös út, de még egyszer mondom, szabályozni kell.

Dr. Károlyi Attila: Egy rendkívül, hogy úgy mondjam, húsbavágó és pénztárcába vágó rendeletalkotás előtt állunk. Mint a keleti városrész egyik képviselője mégis többféle gondolat merül fel bennem, szeretném megosztani a Tisztelt Közgyűléssel. A probléma ott kezdődött, amikor 2004-2005-ben, és főleg 2005-ben megjelent egy új szolgáltató a piacon, aki kedvezőbb díjtételekkel vállalta a műholdas televíziózás feltételeinek a biztosítását, és mindezt a bizottsági üléseken is, amelyeken részt vettem, több képviselőtársam is említette azt és magam is osztom ezt az álláspontot, hogy a szolgáltatónak a felelőssége is fennáll ebben a kérdésben, mert hiszen nem hívta fel a figyelmét azoknak az üzemeltetőknek, vagy leendő üzemeltetőknek, akik ezen új szolgáltató szolgáltatását szerették volna igénybe venni, hogy ezt bizony hatóság fogja megakadályozni, vagy megakadályoztatni, ha engedély nélkül elhelyezik ezeket az objektumokat. Ez az egyik gondolat, ami bennem felmerült. A másik az az, hogy nem kell nekünk Mexikóba menni elrettentő példákért, a közelmúltban többször is jártam Erdélyben, és bizonyára azok a képviselőtársaim is emlékeznek azokra a belvárosokra, például konkrétan Nagyváradot említeném meg, ahol ennek a bizonyos műholdas szolgáltatónak az objektumai, hogy úgy mondjam sündisznóként beborítják az épületeket. Ezt én úgy gondolom, hogy maguk azok az üzemeltetők se szeretnék, akik ezt a szolgáltatást igénybe veszik. Most eljutottunk már odáig, hogy ezeket az épületeket állami és önkormányzati támogatással olyanná tesszük, hőszigetelés panelprogram keretében, ami esztétikus megjelenést biztosít egy városrésznek, jelen esetben a keleti városrésznek, és jó ránézni, jó, örül az ember szíve, hogy ha egy ilyen épületet lát – hát, ha ezt most telerakják, vagy telerakjuk ilyen objektumokkal, akkor megint csak ott vagyunk, hogy a városkép torzul. Az én álláspontom ebben a kérdésben az, és kérem azt, hogy a közgyűlés ezt fogadja el, hogy szavazzuk meg ezt a rendeletet, ez egy szigorú rendelet ugyan, de a hatályba lépés időpontját 2009. április 15-ében határozzuk meg. Így lehetőség nyílna arra is, hogy például, mint a jogszabály is mondja, egy épületen több antenna elhelyezésének szándéka esetén előzetesen kell vizsgálni az egyesített kialakítás közös antennával több felhasználó kiszolgálását, és egynél több hírközlési építmény csak akkor helyezhető el – mondja a jogszabálytervezet –, ha az egyesített megoldás költségvetéssel igazoltan aránytalan többletköltséget jelentene. Ez a 2009. április 15-ei hatályba lépés lehetőséget biztosítana mindenkinek arra, hogy egy-egy lépcsőházban, egy-egy épületben megbeszélnék ezt a kérdést, a szolgáltatóval együtt kialakítanának és reményeim szerint a szolgáltató költségén egy-egy ilyen építményt az épület tetején, és így megoldódna ez a probléma.

Dr. Kelemen Marcell: Csak azért, hogy a TV-nézők is értsék, központi jogszabály nem teszi kötelezővé ezeknek az építményeknek az engedélyeztetését. Ezt az önkormányzat közgyűlése, a korábbi közgyűlés tette azzá. Ha Önök most nem döntenek, marad az abszolút tiltás, illetve az engedélykötelem a továbbiakban is. Károlyi képviselő úr javasolta, hogy 2009-ben lépjen hatályba. Ez kétféleképpen lehetséges: 2009-ig hatályban lesz ez a teljes engedélykötelem mindenegyes épületre vonatkozóan, vagy azt hatályon kívül helyezi a közgyűlés és 2009-ig nem lesz semmiféle szabály. Tehát 2009-ig bárhol, bármilyen épületen, műemlékvédelmi épületen, városképet jelentősen befolyásoló környezetben el lehet helyezni ezeket az építményeket. Ez akkor valószínű, megint egy teljesen szabályozatlan helyzetet fog teremteni. Ha ezt a rendeletet Önök elfogadják, ez, ismétlem, egy köztes megoldás. Azokon a nyolcnál több önálló rendeltetési egységet tartalmazó épületeken kell engedélyt kérni, tehát nyolcnál több rendeltetési egységet tartalmazó épületeken kell engedélyt kérni ezen túl, illetve a műemlékvédelmi, műemléki védettségű, vagy műemléki környezetben álló épület külső részén kell az elhelyezéshez engedélyt kérni. Ez a legfontosabb része ennek. Családi házas övezetben nem. Most ott is. Palinban, Kiskanizsán, Szabadhegyen, és így tovább. Bizonyára nem gondolják, hogy menjünk ki egyet Szabadhegyre, csináljunk egy akciót, nézzük meg, hogy hol raktak föl ilyet, vagy Palinba, és büntessük végig a fél várost. Nem fogjuk ezt tenni. Ha Önök ezt a rendeletet elfogadják, ezek a területek az engedélykötelem alól kikerülnek. Én úgy gondolom, hogy ezzel a részével akkor már nem kellene foglalkozni. A társasházakkal pedig fel lehetne venni a kapcsolatot annak érdekében, hogy a szolgáltató megígérte, hogy a minden nyolc lakásnál több, tehát nyolcnál több lakást tartalmazó épületeken egy közös antennát helyez el, és csillagpontos rendszert épít ki, és a szolgáltató felelőssége is bizony fennáll, mert nem tájékoztatta a lakosságot arról, hogy itt mi a helyzet, és hogy engedélyköteles-e vagy sem. Mi nem tudunk ennél jobb megoldást Önök elé tárni ebben a pillanatban. Hatósági eszközökkel meg nem fogjuk tudni ezt megszüntetni, mert az embereknek igénye van erre az antennára.

Bárdosi Gábor Jenő: Akkor, amikor ez legelőször elmondásra került Szőlősi Márta képviselő asszony részéről, az antennák dolga, akkor én vettem a fáradtságot, és egy picikét utánajártam a dolgoknak. Jegyző Úr az előbb már elmondta azt, ami nagyon fontos, központi rendelet nem volt akkor, amikor Nagykanizsa város meghozta ezt a döntését. … nagyon kemény rendelet, főleg, hogy ha visszamenőleg akarjuk alkalmazni. Én akkor végigjárva a keleti lakótelepet, még a százat sem találtam igazából, tehát nem lehet azt mondani, hogy ezerszámra vannak ilyen antennák. Aztán el voltam a szolgáltatóhoz is, és akkor tárgyaltam két-három szolgáltatóval, aki ezzel foglalkozik, képviselő hogyan tudja megoldani a magas társasházak tetejére, tízemeletes, egyéb négyemeletesnek tetejére fölhelyezni a központi antenna dolgot. Ez azért fontos csak, mert akkor a Kanizsa Rádióban is ezeket a dolgokat lenyilatkoztam, rá körülbelül a képviselő asszony által elmondottakra körülbelül három héttel, mert addigra ezeket nagyjából már ismertem. Most, amikor rendeletet kell alkotni, tehát én azt szeretném a képviselőtársaimnak a figyelmébe ajánlani, hozhatunk egy olyan rendeletet, ami a Jegyző Úr által elmondottaknak a valamilyen szintű egyvelege, hogy a műemléki és, valamint egyéb képviselőtársaim megjegyzésinek egyvelege. A műemléki épületek és az olyan, számunkra fontosnak ítélt épületeken a tiltást továbbra is természetszerűleg tartsunk fenn. Kicsit Európához igazodva, mert aki járt Európában, és nem feltétlenül Romániáról, mint képviselőtársam beszél, hanem az európai országokra, amerre megyünk, ott a klímaberendezések és az antennák teljesen természetesen dolgok. Lassan már nálunk is a klímaberendezés, főleg ilyen telek, ahogyan elmúlnak, lassan már a klímákkal leszünk ugyanott, mint ma a parabolaantennákkal vagyunk, hiszen, hogyha ilyen meleg lesz, akkor azért lassan azokkal kell majd foglalkoznunk. Bocsánat, ezt nem akartam előrevetíteni, ….. körülbelül most majd az következik. Azért hagyjunk egy határidőt arra, itt Károlyi képviselőtársamnak a dátumával lehet egyetérteni, meg lehet nem, én azt mondom most, hozzunk egy ésszerű határidőt arra, hogy igenis a lakóközösségekkel legyen ideje a szolgáltatónak, akiket ugyan nem büntetnénk visszamenőleg, de legyen ideje, hogy a jövőben mindenhol ilyen házakon elkészült, a már meglévőkön is ezt meg lehessen tenni. Tehát ezt valahogy egy határidőben hagyjuk meg, mert ma valóban az lesz, hogy ha ma bármilyen rendeletet hozunk, amelyik a meglévőknél szankcionál visszamenőleg is akár, és a jövőben nagyon kemény rendelkezést hoz, akkor nem igazából nyertük el a lakosság tetszését, persze, a döntésünkkel. Egyik képviselőtársam időnként szokja mondani, hogy a felelősséget felvállaljuk azzal, hogy ha döntünk. Ez így igaz, ez szívünk joga, hogy döntsünk. Tehát ezt a két dolgot, ezt a két javaslatot valahogy tegyük bele az össz. egész határozatba, ezt a dátumot, még ha nem is 2009-et, de tegyünk be egy ésszerű dátumot, és hagyjuk meg a lehetőséget.

Cseresnyés Péter: Azt hiszem, több hete gondolkozunk sokan, hogyan lehetne megoldani ezt a problémát, és ha nem figyeltem volna, valaki elmondta volna azt, amit én el fogok mondani, akkor elnézést kérek előre, de mintha nem hallottam volna azt, hogy mi a célunk, milyen célból fogalmazzuk meg ezt a bizonyos rendeletet, hozzuk meg ezt a rendeletet. Az a célunk, és a legfontosabb célunk az, hogy Nagykanizsa ne úgy nézzen ki, hogy egy idő után mindenhol ezeket a lavórokat lehessen látni. Én azt hiszem, akkor abba az irányba kell elmennünk, hogy arra próbáljuk ösztönözni az ilyen parabolaantennát felszerelni kívánó családokat, embereket, hogy úgy helyezze ezt el, hogy az utcai és a városképet ne rontsa. Abban az esetben, hogy ha ezt azzal próbáljuk elérni, hogy építési engedélyt kelljen nekik kérni, és ezért súlyos 10.000 Ft-okat fizessen, akkor azt hiszem, hogy elérhetjük a célunkat, de lehet, hogy néhány embernek megkeserítjük a szájízét. Én most, ahogy még egyszer elolvastam, és sajnálom, hogy nem tegnap este jutott az eszembe, látok egy köztes megoldást. Mindjárt nézzük a 3. §-t, ahol arról ír a rendelet, arról szól a rendelet, hogy az elektronikus hírközlő építmények és antennák közül csak építési engedéllyel helyezhetők el az alábbiak, és itt felsorolja azokat az antennatípusokat, vagy felsoroljuk azokat az antennatípusokat, amelyhez engedély kell. A c) pontot nézzük: minden nyolcnál több önálló rendeltetési egységet tartalmazó épületen elhelyezendő elektronikus hírközlési építmény és antenna, mérettől függetlenül. Ez azt jelenti, hogy bárhol helyezzük el azt a bizonyos antennát, akkor is építési engedély köteles, hogy ha ez 8 lakásnál nagyobb társasházat jelent. Ebbe kéne nekünk beletennünk egy olyan kitételt, hogy abban az esetben, hogy ha ezt mondjuk, tetőre úgy, hogy az utcaképet, a városképet nem rontja, helyezi el, és ezzel oldja meg a televízióadásnak a szolgáltatását, akkor ugyanúgy, ahogy a családi házaknál azt mondjuk, hogy ha tetőre szereli föl, és ez nem építési engedély köteles, ebben az esetben azt gondolom, hogy megoldjuk a problémát, mert ha jól tudom, és ha jól emlékszem, a Főépítész Urat kérdezem, ugye volt egy tárgyalás ezzel a bizonyos szolgáltatóval, amelyik azt mondta, hogy ha nyolcnál több lakás csatlakozna erre a bizonyos egy parabolaantennára, abban az esetben Ő tulajdonképpen megoldaná azt, hogy az egyes lakásokba elvezesse a kábelt. Azt nem tudom, hogy ebben az esetben mondjuk az építési engedélyt beszerezné-e. De tényleg, hogy ha azt mondjuk, hogy homlokzatra, tehát azt mondja, hogy nézzük, minden nyolcnál több önálló rendeltetési egységet tartalmazó épületen a homlokzaton elhelyezendő elektronikust, stb. stb. Tehát, ha kikötjük azt, hogy a homlokzaton, vagy, hogy az utcáról látható helyen helyezzük el ezt a bizonyos parabolaantennát el, abban az esetben építési engedély köteles, ha nem, kvázi, ha tetőre tesszük föl, akkor nem építési engedély köteles.

Marton István: Azt hiszem, hogy ez tényleg egy nagyon jó megoldás.

Dr. Kolonics Bálint: Röviden egyrészt ismertetném az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság álláspontját az előterjesztéssel kapcsolatban. A bizottságunk az előterjesztést tárgyalásra alkalmasnak találta azzal, ami már itt a kiosztott rendeletben korrigálásra is került, hogy a hatályba lépés napja, az helyesen április 15. legyen. Nem akartam szót kérni, azért kértem szót Tisztelt Polgármester Úr, nehogy olyan dolgok hangozzanak el, amik esetleg nem fedik a valóságot. Valóban az előző ciklusban került megalkotásra egy rendelet. Ezt magasabb szintű jogszabály nem tette kötelezővé. Két táborra oszlik a lakosság, egyrészt ugye az, aki ellenzi ezeknek a hírközlési berendezéseknek a kihelyezését, a másik része viszont az, aki ugye érdekelt ebben, mert maga is a szolgáltatást igénybe veszi. Azért került az a rendelet megalkotásra, mert egy multinacionális cég egy adótornyot kívánt Nagykanizsán elhelyezni, éles lakossági tiltakozást váltott ki, és ennek eredményeként lépett fel az önkormányzat, és tulajdonképpen vette védelmébe az ott lakó embereket azzal, hogy engedélyhez kötötte ennek a hírközlési berendezésnek a kihelyezését. Innentől korlátok közé szorította ezt a fajta tevékenységet, ezeknek a hírközlési berendezéseknek az elhelyezését, hiszen ezt engedélyhez kötötte. Ezt a követően ugye a probléma akkor volt, amikor az első ilyen parabolaantennát kihelyezték. Én nem abban látom a hibát, hogy a szolgáltató erről nem tájékoztatta a lakosságot, hanem abban, hogy a hatóság, akinek dolga, nem ment oda, és nem bírságolta meg az első parabolaantennát kihelyező tulajdonost. Ezt lehozta volna akár a Kanizsa Újság, akár bármi más, akkor a lakosságot kellőképpen tájékoztatták volna arról, hogy bizony engedély nélkül ilyen antennákat nem lehet kihelyezni. És elnézést kérek, hogy ha ez bárkinek sértő, de én ebben a hatóságnak látom a kezét és a gyengekezűségét. Van a mai napig is hatályban jogszabály, engedélyköteles, tehát ne beszüljünk ugye most olyanról, hogy mi szeretnénk ezt korlátok közé szorítani. Korlátok között van ez a fajta tevékenység, és minden esetben, ami most is kinn van, engedélyköteles, tehát bármelyik tányér után bírságot von ez most is maga után. Az egy más dolog, hogy a hatóság ugye ennek nem tudott utánamenni, és ezt nem tudta ellenőrizni. Az viszont a megoldás felé vinné a dolgot, amiről bizottsági ülésen is beszéltünk. A hatóságnak nem csak az a dolga, hogy kimenjen és bírságoljon. Van egyfajta köztisztviselői fogalomból fakadó szolgálat, és ez igaz a hatóság részére is. A hatóságnak is dolga az, hogy a lakosságot kellőképpen tájékoztassa, és szolgálja a lakosságot, a Kanizsán élő embereket, mégpedig azzal, javasoltam én is ezt bizottsági ülésen, Jegyző Úr és az építéshatóság vezetője vegye fel a kapcsolatot a társasházak közös képviselőivel. Az IKI-nek a vezetője ebben egyébként a segítségét fel is ajánlotta, hogy az elérhetőségeket megadja, és próbáljanak meg normális módon megállapodni bizonyos kérdésekben, azaz tájékoztassák a közös képviselőkön keresztül a lakóközösséget arról, hogy mi a jelenlegi jogi helyzet. Hiszen azok az emberek, akik ezeket az antennákat kihelyezték, nem tudják, hogy mi a helyzet, nagy részük nem hallgatja most is ennek a közgyűlésnek a közvetítését, hiszen ez egyébként, amikor adásba lemegy, akkor már mindenki alszik, mert már most is késő este van, tehát a tájékoztatásnak most sem teszünk eleget, és most sem fogják tudni a kanizsai emberek, hogy mi milyen jogszabályt alkotunk, függetlenül annak a kihirdetésétől. Egy órát igénylő dologról van szó. Jegyző Úr és az építéshatóság vezetője karöltve az IKI vezetőjével üljön le velük tárgyalni, tájékoztassa Őket arról, hogy bizony ezt idáig is bírságolni kellett volna, és most az önkormányzatnak az a célja, hogy enyhítsen ezen a szabályozáson, bizonyos helyeken megengedje, de azt viszont nem engedheti meg az önkormányzat, hogy a tányérok nőjenek ki mindenhol a falból. És van a másik réteg viszonyt, az, akit védeni kell az önkormányzatnak. Tehát felelőtlenül mindenféle hírközlési adótornyokat és tányérokat ne lehessen kihelyezni, hiszen bizonyos egészségügyi megfontolásokból is az embereknek a nagy többsége tiltakozott, akiknek a gyerekei azokban a zöldövezetekben mentek le játszani és ott töltötték a szabadidejüket, ahova egyébként a multinacionális cég ezt az adótornyot tervezte. Azért nem jó megoldás az, hogy ha hagyunk egy hetet, és hatályon kívül helyezzük a rendeletet, és nem lesz szabályozás, egy hét alatt millió adótornyot lehet egyébként felépíteni. A hatályba lépést azért nem tudjuk kitolni, mert hatályban van az előző rendelet, és …. azt hatályon kívül helyezni, tehát nem lesz köztes időszak, nem lesz köztes időszak. Amit Alpolgármester Úr elmondott, az lehetne egy olyan követendő helyes megoldás, amivel a homlokzatokat tudnánk védeni, és valóban olyan helyre szorítanánk ezeket a tányérokat, ami mindenki számára jó megoldás lenne.

Marton István: Ennek kapcsán megkérdezem a Főépítész Urat, hogy ahogy az Alpolgármester Úr jelezte, tehát az a fogalom így építészetileg egzakt, hogy homlokzat, illetve tető?

Deák-Varga Dénes: Szeretném elmondani, hogy a fogalom egzakt lenne, de ebben az esetben én azt javasolnám, hogy inkább ugyanazt a célt szolgálná, hogy a c) pontot hagyjuk el az építési engedély kötelmekből, hiszen a rendelet egyébként kimondja azt, hogy ilyen létesítményeket, konkrétan antennák csak párkány fölött lehet elhelyezni, tehát homlokzatra eleve nem lehet új ilyen létesítményt felszerelni. Ha pedig elhelyezi, akkor szabálysértés követ el, ez is benn van a rendeletben.

Marton István: Akkor két jó megoldás közül választhatunk. Vagy kiegészítjük, ahogy az Alpolgármester Úr, vagy még egyszerűbb, hogy ha töröljük ezt a pontot, ahogy a Főépítész Úr mondta. Köszönöm. Több hozzászóló nem lévén, én javaslatot teszek arra, hogy töröljük el a c) pontot, illetve hát természetesen nincs két 4. §, mert a második 4., az 5. Ez ilyen éberségi próba volt, van még benne vagy kettő. Nem ebben, a többiekben. Köszönöm. Az összeset nem árulom el, nehogy feltűnő legyen. Szavaztatnom kell ezek után. Az időpontot nem csempésszük be, mert itt a dolognak az a lényege, ez teljesen világosan kiderül, csak azt sajnálom, hogy már elment megint háromnegyed óra, hogy a Cserti úr mondta, ott volt egy adott konkrét helyzet, viszont azt nem tarthatjuk fenn, hogy gúzsba kötve tanuljon az önkormányzat táncolni, mert úgy a nélkül sem megy, hát úgy meg pláne nem menne. Tehát a város meg ne nézzen úgy ki, mint a csáki szénája. Ezen túlmenően és mindentől függetlenül a Képviselő Úrnak azt a javaslatát, hogy tájékoztatni kell az érintett lakóközösségeket, az azt jelenti, hogy én, szerintem ezt nem kell megszavazni, de lakossági fórumok szervezésére felkérjük a hivatalt, azon belül a jegyzőt, illetve az IKI-vel, ahogy említette a Képviselő Úr, szervezzék meg a fórumokat. Tehát a rendeleti javaslat úgy szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja az Elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről szóló ilyen és ilyen számú rendeletét, és egyúttal hatályon kívül helyezi az Elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről szóló 45/2004.(XII. 15.) számú rendeletét. És határidő pedig az április 15. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazza meg. Én támogatom a hosszú vajúdás után alakulgató rendeletet.

 

A közgyűlés 23 igen és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

 

10. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekben igénybevett tanügyi szolgáltatásokért fizetendő térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályairól szóló 9/2006. (III.1.)) számú rendeletének módosítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívottak: 9 óvoda, 10 általános iskola, 5 középiskola igazgatója, Farkas Ferenc Zenes- és Aranymetszés Művészeti iskola igazgatója

 

Balogh László: Ezt a térítési díj és tandíj rendeletet mindig aktualizálni kell a meglévő módosító jogszabályoknak megfelelően, így most is szükségesek a tanulmányi eredmények és a szociális kedvezmény függvényében rögzíteni az új szabályokat. Nem részletezném, mert központilag is meghatározottak, illetve igyekeztünk úgy megállapítani, hogy hát pro és kontra menjenek jól a dolgok. Persze ez pénzkiadással jár, de talán még így is kevesebb, mint sok helyen máshol. Konkrétumokkal nem állnék elő. A szakmai bizottság egyhangúlag támogatta.

Marton István: Több hozzászóló nem lévén, kérem a testületet, hogy szavazzunk. Aki el tudja fogadni, az nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 23 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

 

11. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális szolgáltatásokról és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról szóló 10/2005.(III.7.) sz. rendelete módosítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Dr. Csákai Iván: Minden évben kötelező feladat, március 31-ig meg kell alkotni. A Szociális és Egészségügyi Bizottság 8 igen javaslattal elfogadásra javasolja.

Marton István: Hozzászóló nincs, ezért szavaztatást kérek, de a 8. § a 12. oldalon, ott a határidő április 1., az nem 1., hanem 15. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 22 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

 

12. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …/2007. (….) sz. rendelete a 44/2006. (X. 18.) számú, Nagykanizsa Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló rendeletének módosítása (írásban)

    Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Papp Nándor: Bizottságunk 7 igen, 1 tartózkodó szavazattal támogatta a rendelet hatályon kívül helyezését mind a három esetben.

Marton István: Több hozzászóló nem lévén, a meg sem nyitott vitát lezárom, és aki el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

 

13. Javaslat a vállalkozások támogatásáról szóló rendelet módosítására (írásban)

    Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Ezzel kapcsolatban azt kívánom elmondani, hogy tartalmilag én a javaslattal egyet tudnék érteni, de az adórendeletek év közi változtatása, az nagyon szerencsétlen dolog, én ezért azt javaslom, hogy maradjunk az eredetinél, és esetleg a jövő esztendőben foglalkozzunk újból ezzel az emelt javaslattal, ami kétségtelen, hogy bizonyos védelmet jelent azoknak, akik komolyabban ruháznak be.

Tóth László: A Pénzügyi Bizottság a 45/2007. számú határozatával, amely 5 igen, 2 nem szavazattal született, az előterjesztést támogatja, és a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi Bizottság tárgyalásra alkalmasnak tartja az anyagot. Amiért én szót kértem Tisztelt Polgármester Úr, az az, és Tisztelt Közgyűlés, hogy Polgármester Úr véleménye mellett foglalnék én is állást, mégpedig azért, mert nem állnak adatok a rendelkezésre, hogy ezzel a jogi szabályozással most tulajdonképpen milyen célt tudtunk elérni. Egy év, amikor látjuk azt, hogy mi az eredmény, és ez milyen réteget érint, akkor tudunk ezzel a kérdéssel ismét foglalkozni, hogy tágítani vagy szűkíteni kell. Tehát nem látom értelmét változtatni ezen a kategórián, most az árkategórián.

Marton István: Ez kétségtelen, hogy mivel vadonatúj a dolog, ezért próbaévnek kell lenni, hogy a hatását pontosabban be tudjuk lőni. Ez egy szokvány bázisév lenne, és akkor ennek függvényében, ahogy az előbb is említettem, jövő évben szigoríthatunk rajta.

Cserti Tibor: Nem megtámadtattam, hanem megnevesedtem az előterjesztés kapcsán, és én azt hiszem, hogy a józan szakmai érvek sora hangzott el a Pénzügyi Bizottság ülésén, amikor ezt tárgyaltuk akkor. Elég sok időt töltöttünk el. Én úgy gondolom, hogy ha van szakmai előterjesztés és pártoktól függetlenül, akkor Isten igazából a helyi adóigazgatási rendeletalkotás, az az. A módosítást, emlékszem én a magam részéről, hogy döntő súllyal fogadtuk el vagy egyhangúlag, a kérdés szempontjából indifferens. Én azt hiszem egyébként, a rendeletalkotás betartását elősegíti. Isten igazából nekem a fő kérdésem az egyébként, hogy az alaprendelet a helyi adó vonatkozósában az eredeti változat szerint nagymértékben kijátszható is lenne. Isten igazából a rendeletalkotó szándékát a gyakorlatban a legjobb szándék mellett sem igazolná vissza, akkor meg maradjunk pragmatikusak, és arra kérem a Tisztelt Képviselőtársaimat is, hogy szavazzák meg ezt a módosítást, mert van értelme.

Tóth László: Hát el tudnám fogadni a Polgármester Úr álláspontját, hogy ha nem Ő lett volna az előterjesztője, tehát én úgy gondolom, hogy a közgyűlés előtt akkor a FIDESZ frakció és a Polgármester Úr helyezkedjen közös álláspontra, mielőtt beterjeszt a közgyűlés elé rendeletmódosító javaslatokat, és akkor nem húznánk egymás idejét, vagy pedig akkor vissza kellett volna vonni a közgyűlés előtt ezt a napirendi pontot, hogy ha olyan javaslatot tesz a FIDESZ frakció felé, hogy ne támogassuk az előterjesztést.

Marton István: Bocsánat Tóth Úr, én értékelem a humorát, de itt nem erről van szó. Itt arról van szó, hogy én nyílt és demokratikus vita lefolytatásába mentem bele, elmondtam világosan, hogy én hosszabb távon ezt így teljes mértékig el tudom fogadni, de tényleg várjuk meg a dolognak a hatását. Márpedig én ezt az egészet azért tettem ide, mert ugyan erről beszélgettünk magunk között már akkor is, amikor az előző módosítás történt, de én tisztelem annyira a képviselőtársaimat, hogy ha van egy ilyen javaslatuk, akkor az legalább jusson el a közgyűlésig. Csupán erről volt szó Kedves Tóth Úr, és ezért mondom, hogy köszönöm a humorát.

Cserti Tibor: Elnézést kérek, nem okvetetlenkedni akarok. Azért ennél bonyolultabb a helyzet. A közgyűlés hozott egy rendeletet. Ugye annak alapján hozott egy feladatot a Pénzügyi Bizottságra, hogy határozza meg a kiírás feltételrendszerét. A Pénzügyi Bizottság figyelembe véve ugye, a feladatot végre akarta hajtani, és az előterjesztés tanúsítja, hogy hozott egy szigorú feltételrendszert a kiírást illetően. A bizottságnak van egy álláspontja, a közgyűlés egyet tehet, vagy akceptálja, vagy elutasítja. Ebben kérünk döntést a magunk részéről. Hát kíváncsi leszek, a józan szakmai érveket a közgyűlés most hogyan kezeli pártállástól függetlenül.

Marton István: Két út áll előttem. Az egyik az, hogy visszavonom, és akkor nincs szavazás. A másik meg az, hogy leszavaztatom, és én úgy gondolom, hogy le kell szavaztatnom. Kérem, hogy aki el tudja fogadni, az nyomja meg az igen gombot. Én az általam elmondott érvek alapján az idei évre ettől tartózkodok, jövőre biztos, hogy megszavazom. Biztos. Hát, ha még élek. Tehát azt javaslom, hogy maradjon a régi, vagyis én tartózkodni fogok most.

 

A közgyűlés 9 igen, 12 nem és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza:

 

 

Marton István: Nem ment át.

Cserti Tibor: ………. eredeti határozati javaslat ….. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni)

Marton István: Köszönöm Képviselő Úr. Úgy látom, nagy örömömre szolgál, úgy látom, hogy a többség intenzíven figyel.

Cserti Tibor: Akkor ügyrendi kérdésem van …. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni.)

Marton István: Vége van, lezártuk.

Cserti Tibor: …….. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni.)

Marton István: Most nem. Nincs rendeletmódosítás, majd jövőre lesz.

Cserti Tibor: …….. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni.)

 

 

14. Közbeszerzési Terv módosítás (írásban)

    Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Itt az 1. számú mellékletben látszik ez a 9 pont, ahol lépnünk kell a 129/2003. évi törvény értelmében.

Röst János: Javasolnám, hogy ez a napirendi pontot ne tárgyalja most a közgyűlés. Ennek az az oka, hogy összefügg a 48. és 49. napirendi ponttal, ami a bankszámlaszerződést, illetve az alkuszi biztosítási szerződést érinti. Tehát először vissza kell vonni ezt a kettő pontot, akkor lehet ezt megszavazni. Én azt javasolnám, hogy a következő közgyűlésen egy egymondatos szavazással ezt ejtsük meg.

Marton István: Van igazság abban, amit mond, viszont azok zárt ülésre vannak tervezve. Ne hozzunk vissza annyi napirendet akkor, mikor április 12-én annyi komoly téma lesz.

Röst János: Akkor nem lehet szavaztatni, mert nem lehet arról szavazni, amit nem vontunk vissza.

Marton István: Akkor a zárt ülés után fogjuk ezt megszavazni utolsó nyitott napirendként. Köszönöm a figyelmeztetést.

 

 

15. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórházának szakmai fejlesztési koncepciója elfogadására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház főigazgatója

 

Dr. Csákai Iván: A bizottságunk az anyagot megtárgyalta, Főigazgató Urat meghallgatta, és 6 igen, 2 nem szavazattal az anyagot a közgyűlés elé terjeszthetőnek tartotta.

Tóth László: A Pénzügyi Bizottság 4 igen, 1 tartózkodással támogatta az előterjesztést.

Marton István: Mivel hozzászólót nem látok, a vitát lezárom. Kérem a testületet, hogy a határozati javaslatot – külön szavaztatok a pontokról. Hát, miután nem volt itt most vita, jó megadom a Főigazgató Úrnak a szót, bár úgy gondoltam, hogy a következő napirend lett volna az izgalmas e téren, de mindegy, akkor a Főigazgató Úré a szó.

Dr. Kovács József: Ezeket úgy készítettük elő, hogy a kórház új ágyszám kapacitásának megfelelően megkeressük azokat a kitörési pontokat, amellyel kezelhetővé válik esetleg ez a nagyfokú ágyszám leépítés, és az összes olyan területet megpróbáltuk feltüntetni, illetve szeretnék kibontani, amelyek a kórháznak a hosszú távú működését, a betegek ellátását garantálja.

Cserti Tibor: Egyetlenegy kérdést szeretnék feltenni. Ugye a szakmai program elfogadásáról van szó, úgy tudom, egy napunk van a szerződés megkötésére az OEP-pel.

Marton István: Már nincs egy napunk.

Cserti Tibor: Jó, majdnem egy napunk. A kettő, az szinkronban van-e egymással, vagy ott van egy tagadó szándék, vagy fenntartásunk, ódzkodásunk, vagy egyáltalán most köszönő viszonyban van-e a két dolog egymással? Ha igen, akkor …..

Dr. Kovács József: Ezek nem ellentétes dolgok, ezek párhuzamos dolgok, tehát nyilvánvaló, egy olyan helyzet elé állította a miniszteri határozat a kórházakat, beleértve a kanizsai kórházat is, hogy készülnünk kell arra, hogy hogyan látjuk el 360 ágyon az a korábbi 22-25.000 éves fekvőbeteget. A szerződés ettől függetlenül, azt kell, hogy mondjam, egy keretszerződés, és igazából ebben a kórháznak különböző tárgyalási pozíciói nincsenek, hiszen jogszabály által előírt szerződésről van szó, az OEP és a kórház közötti szerződés, keretszerződés. Ennek a finanszírozási és szakmai tartalmát a jogszabályok határozzák meg, elsősorban a 43-as finanszírozási kormányrendelet, a másik pedig a 9/93-as miniszteri rendeletnek a részletes szabályai határozzák meg adott hónapban, adott évben, negyedévben, milyen ciklusban és milyen formában kapjuk meg a betegekért az ellátmányunkat.

Röst János: Kérdezném Főigazgató Urat, hogy készült-e átvilágítás a kórház működtetését illetően, illetve kap…. olyan szakmai anyagot a következő közgyűlésre, mikor már a konkrét számokat fogja meghatározni, ami taglalja a felszabaduló kapacitásokat, a humán-politika, épület, technikai megoldások, ebből származó ellátási és finanszírozási változásokat, változatokat? Egyébként én a koncepció helyett inkább irányelveket mondanék, mert a koncepció esetében ezeknek, amiket én most mondtam, nagyjából kellett volna tartalmazni, de én elfogadom azt, hogy most erre volt lehetőség, erre volt idő, és én úgy gondolom, hogy amikor a komplex tervet megkapjuk financiális oldalról, akkor ezeket be fogja mutatni a Főigazgató Úr.

Marton István: Köszönöm Röst úr értékes kérdéseit, de ilyen jellegű kérdéseket a korábbi ciklusokban Ön sose tett föl. Ez nekem volt szokásom az első háromban, ha jól emlékszem. De nagyon ritkán lettem kielégítve, ezt is hozzá kell tennem. Az ügy kapcsán.

Dr. Károlyi Attila: Főigazgató Úrtól kérdezném, tudom, hogy itt egy szakmai fejlesztési koncepcióról …. ilyen rébuszokat látok, ha nem sértődik meg érte. Azt mondja, fejlesztési elképzelések lényegi elemei 2. pont, a már meglévő osztályok, egységek szakmai megerősítése. Kérdezném, mit jelent ez? Kérdezném másodsorban azt, hogy mit jelent a 7. pontban az új kórházstruktúra kialakítása során felszabaduló kapacitás hasznosítása - üzleti alapon történő finanszírozás? Ezt a kettőt kérdezném Főigazgató Úrtól.

Marton István: Mielőtt Főigazgató Főorvos Úrnak átadnám a szót, úgy látom, képviselőtársam nem kísérte kellő figyelemmel a kórházigazgató kinevezése körüli vitát, amelyben én megfogalmaztam olyan elvárást is, hogy a psd-s doktorok számát a nulláról illő lenne, mondjuk a ciklus végére 4-5-re fölvinni, és ez nyilván, hogy ezt jelenti. Én csak emlékeztetem a közelmúlt eseményeire. A 7-est is meg tudnám válaszolni, mert most már lassan szakember leszek kórházszervezési ügyekben, de azért annyira nem bízok még magamban, hogy ne a Főigazgató Urat kérném fel a válasz megadására.

Dr. Kovács József: Koncepcióról beszélünk, nem pedig átalakítási tervről. Tehát alapvetően a koncepció kidolgozásánál és a benyújtásánál az motivált bennünket, hogy amennyiben nincsen az az egészségügyi szerkezetváltás, a kórház nyugodtan, ebben a korábbi szakmai vonalon szép lassan lépegethetett volna előre, és a városi kórház egyszerű életét élhette volna tovább. Ezt alapvetően felborította az új egészségügyi elképzelés, és mindenképpen felül kell vizsgálni azt az elmúlt 15-20 éves gyakorlatot, hogy a kórház kizárólag azokra a területre és feladatokra koncentrál, amelyeket korábban végzett, és azzal a technológiával végzi, amit korábban alkalmazott. Gyakorlatilag az egészségügyi ellátásban elszállt az idő a fölött, hogy eltekintsünk olyan új ellátási formák, amelyek más kórháznál már a napi élet gyakorlatában alkalmaznak. Itt olyanra gondolok, mint például sürgősségi betegellátó osztály. Ez most a nagykanizsai kórháznak egy olyan feladata, amelyet a minisztériumi egészségügyi koncepció tűzött ki, hogy amennyiben súlyponti kórházi feladatokat kell ellátni, akkor eleget kell tennie a sürgősségi betegellátási feladatoknak. Tehát például ezt mindenképpen meg kell jeleníteni, és ki kell építeni, hiszen ez már nem egy egyszerű városi kórházi feladat, hanem ténylegesen az egészségügyi gerincéhez csatolták azzal a …, bevonták abba a 39 kórházba, amelyik az egészségügynek a tömeges bázisellátását, és amire az egészségügyi ellátást alapozni kívánja az egészségpolitika. Olyan új ellátási technológiákat, egynapos sebészet, kúraszerű ellátások, járóbeteg szakellátásban az új technológiáknak a meghonosítása szükséges, amelyekben azt hiszem, hogy komoly és régi lemaradása van a kórháznak. Ezt annál is inkább említeném, hiszen a tárgyi és egyéb lehetőségei adottak lettek volna a kórháznak például, hogy már 10 évvel korábban rálépjen erre az útra, és most nem kellene elég nagy sürgősséggel, sebességgel ezeknek a feltételeknek eleget tenni. A fejlesztési elemből ezeket, amit a Képviselő Úr említett, hogy üzleti alapon történő finanszírozás – ezt tulajdonképpen nyugodton lefordíthatom privát finanszírozásra, amire azért van szükség, mert a kórháztörvény, illetve a miniszteri határozat alapján a kórház 638 ágyából 502 ágyat hajlandó finanszírozni az Egészségbiztosítási Pénztár. A felszabaduló 156 aktív fekvőbeteg kapacitásnak, miután azért ott rendelkezünk mind az elhelyezési, mind a tárgyi, mind a személyi feltételekkel, ezeknek a hasznosításával, ezek rendelkezésünkre állnak ezek a feltételek, mint Önök is jól ismerik, nagyon szép és kulturált a kórház, mindenképpen ennek a hasznosítása, szükségesnek tartom. Vannak hozzá betegek, és én nagyon sajnálnám, hogy ha ezeket úgy kellene bezárni, hogy gyakorlatilag ezek az eszközök, műszerek, ezek az ingatlanrészek pocsékba menjenek. Én azt hiszem, ezzel minden képviselő és a városnak az alapvető érdeke. Ezeket, miután az Egészségbiztosítás Pénztár nem finanszíroz, ezeket kizárólag úgy tudjuk működtetni, üzemeltetni, ha nem OEP finanszírozott szolgáltatásokat, kiegészítő egészségbiztosítási pénztárt, olyan esetleg magasabb ápolási szintű szolgáltató egységeket, külföldről vagy máshonnan idehozott ….. tervezett műtétek végzésére alkalmas egységeket alakítunk ki, amellyel igenis a meglévő kapacitásunk ahelyett, hogy az enyészet martalékává tegyük, hasznosítjuk. Tehát ezt jelenti, így lehet dekódolni ezt a bizonyos 7. pontot.

Halász Gyula: Azért, mivel nem szakemberek ülnek itt a testületben, azért szeretném, ha a Főigazgató Úr kifejtené, hogy mégis csak mit jelent ez az üzleti alapon történő finanszírozás, mert itt az előző közgyűlésen elég heves indulatokat kavart a működtetés vállalkozásba adása, hogy ezt jelenti-e? Tehát konkrétan ezt jelenti-e? Egyébként ez ellen nincs kifogásom. Majd a másik oldalon ülőknek esetleg lehet. És szeretném azért azt világossá tenni, hogy a súlyponti kórházak plusz forrásokat is kapnak, és a pályázati lehetőségek is megnyílnak azoknak a kórházaknak a számára, akik az OEP-pel a szerződést megkötötték. Tehát a szerkezet-átalakításra pályázati pénzek is rendelkezésre állnak. Tehát én azt szeretném, ha a Főigazgató Úr tisztán, egyenesen és világosan elmondaná, válaszolna arra, hogy elképzelhetőnek tartja-e azt, hogy a kórház egyes területein a működtetés vállalkozásba adásra kerüljön üzleti alapon? Erről lenne szó.

Marton István: Lehet, hogy 30,2 %-kal kevesebb ágyon, egy ágyra jutó finanszírozás nőni fog, de ez még okozhat sok száz milliós veszteséget éves szinten. Ez ugye azért kiderül mindenkinek. Itt magánosításról se ilyen, se olyan, se amolyan formában szó sem lehet. Ezt én mondom, ezt a Főigazgató Úr pontosan tudja.

Dr. Kovács József: Az előterjesztéshez egy olyan táblázatot mellékeltem ugye, ami koncepcionális, tehát nem részletes terv szintjén lett kidolgozva, aminek az a fejléce, miniszteri döntésen alapuló feladat, szerkezet változás és szakfeladatok címét viseli. Ebben két oldalon, a., és b., oldalon foglalom össze, hogy gyakorlatilag a határozat alapján milyen szakfeladatok szűnnek meg, illetve pontosabban nem szűnnek meg, mert a kórház megtartja az eredeti szakmai struktúráját, viszont a szakfeladatok mértéke csökken. Ez a belgyógyászat esetében 27 ágyat jelent a korábbi 109 ágyról. Ez azt jelenti, hogy egy ápolási egység. A sebészet esetében 32 ágy, ez is egy ápolási egység. Itt most ápolási egységet a kórháznak kubatúrájába és az anatómiai adottságai alatt értem, hogy ez általában egy fél folyosó, egy fél szárnynak a részét jelenti. Ugyanígy a szülészet esetében is a 32 ágy a szülészet egy ápolási egység. Gyermekgyógyászatnál is jelentős, csaknem egy fél szintnek a megszűnését. A pszichiátria esetében pedig 20 ágy csökkenés szintén egy ápolási egységnek a megszűnését jelenti. Az újabb szakfeladatok, tehát amikkel a megszűnő egységeket szeretnénk megtölteni, ez nappali ellátás, kúraszerű ellátás, VIP-ápolás, ami egy emelt szintű ápolási formát jelent, egynapos sebészetet, amint említettem a sürgősségi betegellátó osztályt, gyermekosztályon is kúraszerű ellátást, anyaszálló kialakítást tervezünk, rehabilitációs, esetleg fizetős reumatológiai részek kialakítását, életmód-táborok, járóbeteg szakellátás, illetve például akár egészségügyi központokat, fittness-központokat, ilyet értelmezünk. Ezeknek a gyakorlati megvalósítása kétféleképpen lehetséges. Az egyik, hogy a kórház felvállalja azoknak a termékeknek, szolgáltatásoknak a kialakítását, amelyet ezekkel az eszközökkel, kapacitásokkal tudjuk végezni, és megfelelő módon a különböző PR-marketing eszközökkel ezeket megkeressük a piacát, és értékesítjük. Ez az egyik út. A másik pedig, keresünk olyan egészségügyi vállalkozókat, akik végzik ezt, és ezeket a területeket a rendelkezésükre bocsátjuk, adott esetben bérbe adjuk. Például ilyen képzelhető el mondjuk, hogyha egy plasztikai sebésznek bérbe adunk néhány ilyen felszabaduló kapacitást, és ő a saját beteganyagát, a műtő műtőfelszerelésével, a mi ápolási személyzetünkkel elvégzi azokat a műtéteket, és a kórháznak bevételt hoz. Ami azt jelent…., hogy egy privát egészségügyi szolgáltató a kórház eszközeivel nyújtja a privát szolgáltatást, a kórház pedig bevételhez jut azzal, hogy bérleti díjat kap adott esetben a használt kórteremért, illetve azok a dolgozók, akiket ő alkalmaz, akik közreműködnek neki a tevékenység végzéséhez, jövedelemhez jutnak.

Bárdosi Gábor Jenő: A Egészségügyi bizottsági ülésen már találkoztunk és váltottunk is észrevételt, és eszmecserét Főigazgató Úrral. Azóta eltelt időszakban először rögtön a Polgármester Úrnak a mondatára kicsit felháborodtam, vagy keményen szóló mondatára mondanám, hogy ez olyan jól hangzott Polgármester Úr, mintha akár én mondtam volna így, hogy Isten ments, hogy privatizáció legyen a kórházban. De azért Főigazgató Úr is most arról beszélt, amit én ott kérdeztem ugye az Egészségügyi bizottsági ülésen is, és azt tetszett akkor válaszolni, hogy van ennél hosszabb munkaanyag, mint amit kaptunk ehhez az egy oldal történetéhez, és ezen tetszettek dolgozni. Azért minket a mazochista vagy akár érdeklődésre számot tartó nézők még éjszaka 1,00 órakor nézni fognak, körülbelül akkor kerülünk adásba ezzel a dologgal, azoknak azért nem lenne baj, ha a munkaanyagból minél többet megtudnának. Köszönöm, amiket el tetszett mondani, mert azért ez abból az anyagból, amit akkor ott beszéltünk róla, hogy mi akkor nem láttuk, de azért Önök ezzel foglalkoztak. Azonban ez valójában számomra, miközben Polgármester Úr kicsit felháborodottan mondta ezt, hogy nem ……. privatizálni, azért egyre jobban tetszenek megerősíteni azt, amit én azt gondolok, amit mondtam is a bizottsági ülésen, hogy amikor a kórház… mondjuk 70 %-os ágykihasználással ment az elmúlt években, akkor azért olyan igen nagy baj nincsen, csak meg kell találnunk, hogy mi legyen azzal 156 aktív ággyal, amire pályázni lehet majd, ki lehet találni ilyen különböző megoldásokat a működtetésre, akár a magánorvos-praxisok bevonására, vagy nem magánorvos-praxisok bevonására, akár a műtők kiadására, bérbe adás, egyéb, amiről beszélt Főigazgató Úr. Azonban olyan nagyon messze nincs ám ez a privatizációtól, ahogy igazából nézem, mert én visszatérnék arra a rendkívüli gyűlésre, amikor ott ugyan nem kaptam választ Főigazgató Úrtól, de hát azért valójában egyre jobban kiderül, és ez így természetes, hogy kiderül, hogy ugye ezeket az ágyakat jól és ésszerűen hasznosítani kell. Ebben benne van a működtetése hasznosítása is, meg benne van az értékesítése annak, amit értékesíteni kell. Hát ugye ez ellen ágált az elmúlt ciklus közepén ….

Marton István: Képviselő Úr! Fél perccel túllépte az időt, és …

Bárdosi Gábor Jenő: Köszönöm szépen Polgármester Úr! Tudom, hogy túlléptem, mert hallom a hangot, még nem vagyok süket, bár fáradok, de köszönöm, hogy tetszik erre is figyelni ezen a késői órán. Azonban befejezve a mondandómat, befejezném. Szóval azért valamit úgy beállítani, hogy nekünk ezt nem kell kiadnunk, nem kell bérbe adnunk, nem kell esetleg értékesítenünk, miközben tudjuk, hogy ezzel akár csökkenteni lehet Polgármester Úr által mondott pénzügyi finanszírozás hiányát pénzügyileg, azért ez nem éppen szerencsés mondat, én azt gondolom.

Marton István: Nem kell eladni, nem kell értékesíteni, ahogy Főigazgató Főorvos Úrnak az előadásából kitetszett, olyan tevékenységet kell rajta folytatni, ami a 156 ágy finanszírozásának az eltűntét valamennyire kompenzálja. A hangsúly itt a valamennyire van. Tehát mondjuk, egy várható több száz milliós veszteségből valamit vissza kell hozni, és ennek semmi köze az ég egy világon a privatizációhoz, ami ugye itt már mellesleg nem tudom, milyen alapon, de időről időre előbukkan.

Röst János: Én kérdeztem Főigazgató Urat, hogy arról nyilatkozzon, hogy készült-e átvilágítási anyag. Erre nem kaptam választ. Hát illetve én ott folytatnám, hogy ha bérbe adunk működtetést, az lényegében ugyanazt takarja, amiről beszélt az előttem szóló képviselőtársam, az valamilyen szintű privatizációt jelent. Nyilván az épületet nem lehet privatizálni, ezt a törvény tiltja, de a működtetés bérbe adása, az lényegében lefedi, legalábbis egy részét neki. Én bízok abban, hogy nem kimazsolázott működtetésről van szó. Hogyha ezt bérbe adnák, egyébként én támogatnám, hogy ha az egész működtetést megejtenék, de azt nem tudnám támogatni, hogy azok a részek, amelyek hasznot hoznak, azok kerüljenek valamilyen szinten bérbe adásra. És továbbra is kérném azt, hogy a következő közgyűlésen, amikor a komplex anyag bejön, azért kapjunk tájékoztatást a felszabaduló kapacitásokról, hogy konkrétan mi szabadult fel, és annak a kiváltására konkrétan milyen tervek vannak, és ezeknek a költségvonzatait, bevétel-kiadási oldal, remélem, hogy ez elkészül addigra.

Marton István: Képviselő úr ne aggódjon, nem lesz bérbe adás.

Dr. Kolonics Bálint: Azért kértem szót, mert nem szeretném, hogy ha olyasvalamiről kezdenénk el beszélni, amiről csak a szemben lévő oldalon ülő képviselőktől hallok, és hallottam idáig is az elmúlt négy évben. Én Főigazgató Urat hallgatva, és az anyagot olvasva, tisztán és világosan értem, hogy miről beszél. Szó nincs itt arról, hogy a tulajdonjog átruházása történne meg, vagy a működtetés vállalkozásba adása történne meg egy bizonyos részlegnek, vagy egy bizonyos osztálynak. Mert erről volt szó, és ez a fogalom, ami jelentené a privatizálását egy bizonyos részlegnek vagy osztálynak. Aztán lehet a fejeket csóválni. Amiről Főigazgató Úr beszél, az idáig is működött Tisztelt Képviselőtársaim. Voltak olyan betegek a kanizsai kórházban, akiket a társadalombiztosítás nem finanszírozott, külföldi betegek, akik a pénztárba becsengették a pénz, és utána a saját biztosítójuknál benyújtották a számlát és kifizette nekik. Főigazgató Úr erről az üzleti alapról beszélt többek között, hogy preferálni kell esetlegesen külföldi betegállománynak a kórházban való kezelését, és ehhez a koncepció alapján olyan részlegeknek a kialakítását, amiken ez megoldható és bővíthető. A bérbeadás – idáig is volt bérbeadás a kanizsai kórházban, hiszen az ott dolgozó orvosok a szakrendelőkben rendelőket bérelnek azért, mert a közalkalmazotti vagy vállalkozóként ott ledolgozott rendes napi munkaidő után a megadott időkben magánrendelést folytatnak ezekben a szakrendelőkben, rendelési helyiségekben, amikért ők bérleti díjat fizetnek a kórháznak. Mindkét eset üzleti alapon működik, és működött idáig is. Én azt gondolom, amit Főigazgató Úr elmondott, amennyiben ugye kevesebb a finanszírozás és ott van a meglévő kapacitás, ezen a vonalon továbbgondolva ….. fejleszteni, és azon gondolkodni, hogy hogyan lehet pénzzé tenni ezt a fajta kapacitást. Ez nem azt jelenti, hogy Főigazgató Úr egy bizonyos osztályrészt, kórtermeket vállalkozásba kíván adni, amit én itt hallottam, vagy műtőket vállalkozásba kívánna adni, hanem a kórház megmondaná, hogy annak a kórteremnek mennyi a napi ára, illetve a műtőnek mennyi az óradíja, és ezt az ott dolgozó orvos azokat a betegeket, amiket egyébként ma Magyarországon máshol operálnak, nem Nagykanizsán, itt fogják megoperálni Nagykanizsán, befizetik utána a műtőhasználatért a díjat, kifizetik a kórteremnek a díját, és nem más kórház pénztárába fizetik be. Az a vállalkozó orvos, aki itt dolgozik Nagykanizsán. És nem egyéb más vállalkozás, aki ezt működtetné. A kórház működteti, csak megmondja, hogy minek mennyi az ára, amiért fizetni kell.

Dr. Csákai Iván: Azért azt nem kell elfelejteni Uraim, hogy a súlyponti kórházzal nagyon jól járt Kanizsa, mert súlyponti lett, de az ágyszám csökkentéssel nem. Ha Önök fölvetik azt, hogy ez privatizáció, akkor mondják meg, hogy melyik fölújított épületet használjunk másra, költöztessük be a tűzoltóságot, vagy akármi. És az, hogy lesz egy olyan rész, ahol fizető betegek lesznek, tessék megkérdezni a főigazgatótól, hogy melyik plasztikai műtéteket finanszírozza az OEP. Melyiket finanszírozza? Nagyon sok plasztikai műtétet nem finanszíroz. Jelenleg is teljesen áron be kell fizetni a kórházba, hogy ha valaki – nem sorolom föl, mert nem ide tartozik –, be kell fizetni. Az maszek úton megy, és ott csinálja. Akkor miért ne lehetne ezeknek egy elkülönített rész, ahol ők ott vannak, és nem egy súlyos beteg mellett fekszik a sebészeti osztályon? Az nem privatizáció. Bizonyos olyan feladatokat, amit egyébként is úgy látunk el, hogy fizetnek érte, azokat szeretnénk itt ellátni.

Marton István: Igen, hát itt kezdem azt hinni, hogy egyesek vagy félreértik, vagy félremagyarázzák. Tehát az, hogy egy szolgáltatásnak megkérik az árát, annak semmi köze a privatizáció.

Karádi Ferenc Gyula: Főigazgató Úr előadásából számomra kristálytisztán kitűnt a szándék. A szándék pedig az, hogy jó gazda gondosságával, okos gazdálkodással a meglévő javakat próbálja hasznosítani. Ha ezt Önök privatizációnak érzik, akkor szerintem nagyot tévednek.

Böröcz Zoltán: Szerintem mindannyian ugyanarról beszélünk, csak valamivel nagyon nehéz egy-két képviselőnek, vagy képviselőcsoportnak szembenéznie. Én nem gondolom, hogy a kórházi Főigazgató Úr eljárhatna olyan gondatlanul, hogy a felszabaduló ágyszámot, a hozzá tartozó infrastruktúrát, és nem csak ágyakról, rendezésekről és egyebekről van szó, az enyészetnek átadja, mert akkor azt gondolom, hogy Nagykanizsáról Őt el kéne küldenünk. Ezt hasznosítani kell. Az, hogy bérbeadás, vagy eladom valakinek, és arra a célra használja, hogy az egészügyben gyógyítást végezzen, az, bocsánat, nekem mindegy. Polgármester Úr, ha azt mondja, hogy nem kerül értékesítésre, és ezt úgy mondja, mintha az eladás és az értékesítés fogalma egy lenne. Értékesítésre kerül, remélem. Bérelni fogják, remélem. Remélem, hogy a bérleti díjak mindig olyan magasak lesznek, hogy az befolyik a kanizsai kórházba és gazdagítja, ha úgy tetszik, az eszközei lehetőségeit növeli. Én azt gondolom, Önöknek azzal kell szembenézni, hogy ezt hívják úgy, hogy privatizáció. Természetesen nem az OEP által finanszírozott rész tekintetében, hanem egyéb tekintetben. De még egyszer mondom, Önök ezzel szembe fognak kerülni, ha nem a mai napon, akkor egy fél év múlva, hiszen ennek az aránya is egy idő után el fog tolódni értelemszerűen, és kialakul az a struktúra, egészségügyi struktúra, ami egyébként tőlünk nyugatabbra természetszerűen és jól működik. Tudják, ez egy kicsit olyan most, mint amikor hallom Önöktől, hallottam egyébként korábban is, hallottam a legutóbb a kórházról lévő ülésen is, és ömlik a TV-n és az utcán sajnos ma már, hogy az egészségügyi kormányzat nem csinál mást, mint eladja a kórházakat, mert kiüríti azért, hogy az épületet eladja vagy értékesítse. Milyen lenne az a kormányzat, amelyik kiüríti az egészségügyi épületet, aztán ilyen szovjet laktanya mintájára nézegetnénk ott 20 évig? Természetszerűen valami módon értékesíti. Azt gondolom, Főigazgató Úrnak ezekben az irányelveiben, ami szerepel, az részemről, kanizsai ember részéről, ha úgy tetszik, képviselőként támogatható. Nyilván ennek a részleteit szakemberként Ő és az egészségügyi szakemberek kidolgozzák, csak könyörgöm, vegyük már tudomásul, hogy ezen az úton elindulunk. Óriási szerencsénk van. Nagyon fejlett épületállaggal, viszonylag fejlett infrastruktúrával, gondolom, egy kicsit kevésbé fejlett technikával rendelkezünk, talán orvosi karral, remélem – nem értek hozzá –, hogy jóval, vagy lehet, hogy azzal sem jóval. Főigazgató Úr felméri. De azon az úton indulunk el, amit így hívnak. A privatizáció nem eladást jelent, az lehet szolgáltatás-privatizáció, tehát átengedek szolgáltatást. De lehet olyan is, hogy bérbe adok területet …., ahol magánvállalkozóként dolgozik, és így tovább. És ezt intézményi vállalkozási tevékenységnek hívják. Így van pontosan ebben az esetben. Ez is egy nagyon pontos és szakszerű elnevezés. Csak könyörgöm, ne dugjuk homokba a fejünket, hanem nézzünk szembe vele, mert Kanizsának az lesz a jó, ha ezzel szembenézünk.

Marton István: Gyakorlatilag két hozzászólásnyi időt merített ki. Viszont először és egyben ehhez a napirendhez ezek szerint utoljára.

Cseresnyés Péter: Nem akartam hozzászólni, de azt hiszem, most már szinte mindenkinek világos az, hogy néhány képviselőtársunk azon az oldalon azt akarja elhitetni sokakkal, hogy valamiféle privatizációról van szó. Kedves Böröcz képviselőtársam, bármennyire próbálgatja, ez nem privatizáció. Ha egy szolgáltatást kiajánljanak, és ezt a szolgáltatást valaki igénybe veszi azért, mert egy olyan szolgáltatást akar magának, ami amúgy különben a biztosítás miatt őneki nem jár, az nem privatizáció, hanem egy plusz szolgáltatást vásárol magának. Ne tessék megpróbálni elhitetni az emberekkel azt, hogy Nagykanizsán valaki privatizálni akar. Ne ijesztgessék az embereket! Ne ijesztgessék az embereket! Az a helyzet állt elő sajnos az Egészségügyi Minisztérium és miniszter, és a kormánynak az intézkedései kapcsán, hogy ilyenről kell beszélni. Ha nem lett volna ez az ágyszám leépítés Nagykanizsán és az országban, nem kéne ilyenről beszélni. És akkor még Önök ijesztgetnek? Nincs privatizáció. Nincs privatizáció, jegyezzék meg. Nem akar senki privatizálni.

Dr. Károlyi Attila: Ezeket az ingerült szavakat a másik oldalról én megértem, végül is itt kioktatott bennünket Kolonics képviselőtársam, hogy ez mit jelent. Hát én ezt a magam részéről visszautasítom. Engem nem kell kioktatni arról, hogy mit jelent ez a bérbe adás és a felszabaduló ágyaknak a hasznosítása. Ha elmondja még 58-szor Alpolgármester Úr, hogy nincs privatizáció, akkor is a Böröcz képviselőtársam álláspontját tudom megerősíteni - de Főigazgató Úr felé egy halk megjegyzéssel. Főigazgató Úr mondja meg nekem: a gyógyító munka színvonalára ennek kihatása lesz-e? A gyógyító munka színvonalának a disztinkciója bekövetkezik-e? Én egy szegény ember vagyok és bekerülök oda, és kifizetem a vizitdíjat és hasonlókat, vagy én gazdag ember vagyok, és megfizetem a VIP-szolgáltatást – a szolgáltató részéről, a gyógyító orvos részéről bekövetkezik-e valamiféle megkülönböztetés óhatatlanul?

Cseresnyés Péter: Nagyon rövid leszek. Károlyi képviselőtársamnak a gondolataira reagálok. Ez nem következhet be. Nem szabad, hogy bekövetkezzen, amit elmondott. Jogos a félelem, de nem szabad, hogy bekövetkezzék. De pont erről beszéltem az előbb képviselőtársam, amikor azt mondtam, hogy sajnos egy meggondolatlan, át nem gondolt intézkedés eredménye az, hogy a kórházaknak ebben kell gondolkozni, mert ha ez a kormányintézkedés nem történt volna, ez a jelentős aktív ágyszám leépítés és finanszírozási probléma nem adódott volna elő, akkor nem kéne a kórházaknak és a kórházvezetőknek ezen gondolkozni. Egy adatot hadd mondjak: közel 150 milliárd Ft-ot vonnak ki a következő évben az egészségügyből. Mondom, 150-et, a 100 milliárd, az a gyógyszerkasszából megy ki. Az egészségügyből összességében igen, de az egyik rész, ami közvetlenül az egészség…., a gyógyításból vonnak ki, az 150 milliárd Ft. Hát, ezért kell ezeket a dolgokat a kórházvezetésnek megtennie, vagy a kórházak vezetéseinek megtenni.

Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, néha az az érzésem, hogy talán nem is nagyon tudják itt, hogy miről beszélnek. Az egyikük azt mondja, hogy a kórház ajánlja ki és a kórház valóban nagyon helyes, ha így lesz, és a kórház szedi be azokat a pénzeket, amiket nem az OEP finanszíroz, hanem a szabadpiac, mit tudom én hogyan, külföldi betegektől, vagy VIP-betegektől, vagy olyan beavatkozásokból szedi be, amit az OEP nem finanszíroz. Nagyon helyes. Ez egy követendő magatartás. Ez igen. De nem erről szól a történet. A másik azt mondja – ugye ezt mondja Alpolgármester Úr –, azt mondja az Ügyrendi Bizottság elnöke, hogy vállalkozó orvosok fognak itt dolgozni úgy a kórházban adott osztályon, hogy műtenek, ezért meg fizetnek, nem tudom, bérleti díjat ezért, azért, amazért. Hát döntsék el, miről van szó. Ha ez az utóbbi, akkor ez igenis privatizáció, és ez helytelen, és ez nem megengedhető már csak azért sem, mert a felelősségi viszonyokat keveri össze, és az Isten se bogozza ki utána, hogy mondjuk egy műhiba kapcsán ki a fészkes fene lesz felelős adott esetben. A kórház, a vállalkozó orvos, vagy az alkalmazott, vagy hogyan épül fel az …..-ból a felelősség? Én nem kívánok most ebbe belemenni, de ezért ez bonyolult helyzeteket eredményez. Én azt javaslom, és azt tanácsolom, hogy azt kell támogatni, igen, azokat az elképzeléseket, amit Főigazgató Úr ide nagy slágvortokban fölvázolt. Azok valóban, azt hiszem, hogy így elfogadhatóak, követhetőek, de azzal az egy megjegyzéssel, hogy itt a kórház léphet, és a kórház lehet az, aki kiajánlja a saját szolgáltatását, és a kórház szedi be érte a pénzt, és nem különböző vállalkozó orvosok. Én akkor kezdtem elbizonytalanodni egy kicsit a fejlesztési elképzelések lényegei között, amikor Polgármester Úr is azt mondta, hogy most már Ő is szakember, és Ő is így gondolja. Én egy kicsit elbizonytalanodtam, de hát majd csak a Főigazgató Úr helyrebillenti a bizodalmamat.

Marton István: Képviselő Úr! Ne torzítson!

Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, igenis fennáll a veszélye annak, hogy itt privatizációra törekednek Önök Polgármester Úr és a FIDESZ frakció. Én azt gondolom, hogy nekünk mindent meg kell tenni, már azoknak, akik maradtunk azon az állásponton, az elmúlt ciklusbeli álláspontot is fenntartva, hogy nem akarjuk a mai tudásunk, eszünk szerint a privatizáció semmilyen formáját. Ha tetszik, akkor nekünk kell majd aláírásokat gyűjteni, követve az Önök politikai példáit – meg is fogjuk tenni, azt gondolom. Önök ellen begyűjtjük … az aláírásokat, hogy lehetőség szerint ne következzen be semmiféle privatizáció a kórházban a mai állapot szerint. Azt megjegyzem halkan, hogy az, hogy a kórházágy csökkentés, az szükséges volt mindenképpen. Hogy 30 %-ban vagy 15 %-ban, ez szakmai kérdés, nyilvánvalóan én ebben nem tudok állást foglalni, de azért elhangzott egy fél mondat, itt valaki mondta, lehet, hogy a Bárdosi képviselő úr, bizottsági ülésen mintha olyasmi hangzott volna el, hogy 60-70 % közötti volt az ágyszám kihasználás a nagykanizsai kórházban, és ha ez igaz, nem olyan vészes ez a mínusz 30 % a 100-ból, … most tartunk a kihasználtság szintjén. Nem voltam bizottsági ülésen, csak valaki erre hivatkozott az előbb.

Marton István: Ez a napirend folyik 38 perce. Körülbelül jó félórája mondtam a leghatározottabban, hogy semminemű privatizáció nem képzelhető el. Hogy a felszabaduló kapacitásoknak a hasznosítása hogyan történik, az egy egészen más ügy, úgyhogy, amit Ön az előbb mondott, én azt, ha nem akarom, hogy sértődjek, akkor a vicc kategóriájába kell, hogy soroljam. Nem fogom elmondani 5 percenként még az Ön kedvéért se, hogy itt szó nem lehet a klasszikus értelemben vett privatizációról.

Bizzer András: Én szeretném, ha lehet, így egyszerűbben megfogalmazni, hogy ez miért nem privatizáció. Tehát a privatizáció az, amikor eladnak egy szolgáltatást, és utána a beteg, amikor fizet ugye a szolgáltatásért, mert mint hallottuk, az egészségügyben is vannak fizetős szolgáltatások, az OEP nem finanszíroz mindent, akkor ez a pénz nem a kórházhoz fog befolyni, hanem ahhoz a céghez, akinek el lett adva az a szolgáltatás x összegért. És itt erről nincs szó, mert a szolgáltatásért fizetendő összeg a kórházhoz fog befolyni. Tehát nincs szó privatizációról. Önök félrevezetik az embereket, és ezt vissza kell utasítanom.

Dr. Kolonics Bálint: Csak egy rövid gondolat, mert úgy érzem, hogy félreérték és félremagyarázzák azt, amit én elmondtam. Idáig is és a mai napig is úgy működik ez a kórházban, hogy van közalkalmazott és van vállalkozó orvos. Tehát, ha úgy tetszik, akkor erről beszélgetünk. Főigazgató úr arról beszélt, hogy a felszabaduló kapacitást hasznosítani szeretné a kórház, és nem egy bekapcsolódó egészségügyi szolgáltató. A vállalkozó orvosok ebben dolgoznak most is, és dolgoznának ezt követően is, és nyilvánvaló, hogy befizettetnék a kórháznak, mint szolgáltatónak azokat a térítési díjakat, bérleti díjakat a beteg által a kórháznak a kasszájába. Én erről beszéltem. Nem arról, hogy a hiéna vállalkozások lefölözik ennek a hasznát. Nem erről beszéltem. És az lenne a privatizáció.

Röst János: Ügyrendi lesz, igen. Arra kérném Polgármester Urat, hogy adja meg a szót Főigazgató Úrnak. Egyébként, hogyha bevallják, hogy működési privatizáció van, én támogatom.

Marton István: Nincs mit bevallani, úgyhogy nincs mit támogatnia.

Dr. Kovács József: Nagyon érdekes hallgatni ezeket a polémiákat. Tulajdonképpen azért arról nem szabad elfeledkeznünk, hogy mi a cél a kórház működtetése során. Az, hogy a fekvőbeteg kapacitást 30 %-kal beszűkítették, ez azt jelenti, hogy korábban az 516 aktív fekvőbeteg ágyon 180.000 ápolási napot teljesíthettünk. A 365-tel kell megszorozni és kijön, hogy hány nap a kórház által teljesíthető ápolási napok száma. A 360 ágyon – most nézzék el, hogy egypárral tévedek – 130.000 ápolási napot lehet teljesíteni. Ez azt jelenti, lényegesen kevesebb beteget tudunk. Az, hogy azt gondolják, hogy ez egy ipari üzem, vagy valamilyen mechanikus gyár a kórház, akkor nagyon tévednek akkor, amikor a 100 %-os kihasználtságra törekszenek. Mindenkinek a saját környezetében ismert az, hogy karácsonykor senki nem szeret befeküdni, akkor kerül be kórházba karácsonykor, meg szilveszter és az ünnepek alatt, ha rosszul lesz, és a mentő behozza. Egyebekben mindenki kerüli, és a betegek is ilyenkor kérik a hazabocsátásukat, de ugyanez vonatkozik a nyári időszakra is, amikor bizonyos tervezhető műtéteket a betegek nem fekszenek be, és a nyári, július, augusztusi hónapokban igenis visszaesnek a kórházak betegforgalmai. Más alkalommal, amikor nekünk úgymond csúcsszezon van, ez a március, április, május, június vagy a szeptember, október, november. Egy nagyon erős szezonális ingadozás van. Ugyanilyen ingadozások tapasztalhatók mondjuk a hétvégén és a hét közben. Általában a betegek hétfőn kerülnek felvételre, és hétvégén hazabocsátás azoknál, akik egy négy-öt napos ápolási időt igényelnek. Tehát a vasárnapot, azt kell, hogy mondjam, ne tekintsék azt, hogy az is a 100 %-os kihasználtság része. Egy osztálynak vagy kórháznak az optimális ágykihasználtsága nagyon függ magától az adott szakmától. Egyik osztálynak, olyan osztály, szakmailag nincsen, amelyiknek az optimális ágykihasználtsága 100 % lenne, ugyanis a betegeknél, ha más …..nem gondolnak …., az időjárási viszontagságok befolyásolják a traumatológiai osztály kihasználtságát, akkor, amikor esetleg pótágyat kell betenni mondjuk, egy ónos eső esetében januári vagy téli időszakban, máskor pedig esetleg az osztály csak 30 ággyal megy a 40 ágyból. Tehát ilyen értelemben teljesen szakszerűtlen 100 %-os kihasználtságot követelni bármelyik osztálytól. Az optimális, az olyan, hogy mindig bizonyos ággyal rendelkezni valamennyi osztálynak, amivel az épp akutan felmerülő esetleges baleseteket vagy nagyobb rohamokat is tudjuk kezelni, és nem kell a kórház folyosóin vagy máshova átutalni a betegeket. Ez mondjuk, egy olyan 75-80-85 %-os ahhoz, hogy kulturáltan, normálisan és harmóniában lehessen a betegeket ellátni. Ez az alacsonyabb ágyszám, ez egyes osztályainknak a kihasználtságát nem 100-ra, 200 %-ra emelte fel, ami, azt kell, hogy mondjam, rendkívül szakszerűtlen, és az alapcél, hogy ezeket a hatásokat, ezeket a szakmai hatásokat tudjuk kezelni.

Cserti Tibor: Miután átmutogattak arról az oldalról ide, és én is itt ülők, egy dolgot hadd fogalmazzak meg. Én úgy gondolom, most ebből a politikai csapdából a másik oldal az istennek nem fog tudni kikeveredni. Miért? Mert úgy tárgyalunk anyagról kérem, szépen, mint hogyha feltaláltuk volna – most vulgáris lesz – mint csövön a lukat. Költségvetési intézményről van szó, és a költségvetési intézményeknél, így a kórháznál is, de minden más intézménynél, hogy az alapfeladatot, a szakfeladatokat megkülönböztettük a vállalkozási tevékenységtől. Nyilvánvaló, az önkormányzat tulajdonosi pozícióban rendelkezik az épületállomány, az ingatlanokkal, átengedi gyakorlatilag …… hasznosításra, és mellé arra ösztönzi egyébként normális módon, józanész alapján is az intézményvezetőket, hogy az alaptevékenység becsületes ellátása mellett saját bevételt is termeljen, ezt fordítsa vissza nyilvánvalóan a szakfeladat ellátási színvonalának javítására. Emlékeztetnék, a mi kórházunk korábbi időszakban is, és remélem, a későbbiek során is ezt fogja tenni, ezt a tevékenységet jól látta el. Gyakorlatilag olyan önerőt biztosított a pályázatokhoz, ami gyakorlatilag a kórházi vagyon gyarapodását, az önkormányzati tulajdon gyarapodását eredményezte. Mindjárt befejezem. Tehát gyakorlatilag most kétféle módon tud gazdálkodni az önkormányzat által rábízott vagyonnal, ha az alaptevékenységet …. finanszírozásból ellátja, vagy kérem szépen, vagy maga vállalkozik és nyújtja a szolgáltatásokat a kórházi szervezet intézményrendszer igénybevételével vagy célszerű mozgatásával, vagy pedig azt mondja, a szabad eszközöket és szabad ingatlanokat vállalkozásba adja, magyarul bérleti úton hasznosítja. Emlékeztetnék, hogy erre vonatkozóan van egy vagyonrendeletünk, vagy amit a kórházigazgató saját maga, nyilván…. kötelező, figyelembe vesz, és úgy is ide vissza fog kerülni, vagy bizottsági szintre vissza fog kerülni, és ne féljünk ettől a dologtól, mert egyébként a két álláspont, a privatizáció, meg az önkormányzati intézmények vállalkozási tevékenysége, az édes testvérek ebből a szempontból. Nekem tök mindegy egyébként, hogy minek hívjuk, csak az alaptevékenység ellátására tisztességesen fordítódjon ez vissza, és jól gazdálkodjon a kórház. Ehhez kívánok a Főigazgató Úrnak és a dolgozóknak is jó munkát, erőt, egészséget. Tehát a koncepció ezt nem zárja ki. A politikai tevékenységben nem kívánok részt venni, mert úgy félnek Önök, mint az ördög a tömjénfüsttől, tehát ebben a dologból, még úgy gondolom, a másik oldal ki fogja használni ezt a sanszát, hogy bármikor visszafordítsa Önöknek ezt a kórházi privatizáció témakörét, mert nagyon jól lehet riogatni az embereket. ….. a szakmai tevékenység mögé nézünk, akkor azért egészen másról van szó, és nekem nyugodt a lelkiismeretem.

Marton István: Ön egyébként azt mondta el, amit Kolonics úr, meg jó néhányan, többek közt jómagam is, kicsit részletesebben kifejtve. De nem nagyon értettem, ahogy kezdte a hozzászólását, mert úgy kezdte, minthogyha rossz helyen ülne. Csak nem a túloldalra igyekszik? Ott középen csak térdelni szoktak. Lezárom a napirend vitáját, mert több jelentkezőt nem látok. Határozati javaslatnak két pontja van. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kórház szakmai fejlesztési koncepcióját az előterjesztésnek megfelelően jóváhagyja. Aki egyetért vele, megnyomja az igen gombot. Én ezt támogatom.

 

A közgyűlés 19 igen, 2 nem és 5 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: A b.) pont: felkéri a Kórház főigazgatóját, hogy a finanszírozási tervet terjessze az áprilisi soros közgyűlés elé. Aki egyetért vele, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 26 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

16. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza Szervezeti és Működési Szabályzata jóváhagyására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház főigazgatója

 

Dr. Csákai Iván: Bizottságunk az anyagot megtárgyalta, 7 igen, 1 nem szavazattal a közgyűlés elé terjeszthetőnek tartja.

Röst János: Egy kérdéssel kezdeném Polgármester Úrhoz, hogy magyarázza el nekünk, képviselőknek, hogy 2006. október 26-án miért kellett visszavonni a három igazgatónak a munkáltatói jogkörét. Volt-e arra indok? A másik, hogy Főigazgató Úr januártól már főigazgató, hogy ennek visszaállítását ebben a három hónapban miért nem kezdeményezte? Folytatnám a következőkkel: átnézve az SZMSZ-nek a módosítását, kérdezném, hogy az orvosigazgató-helyettes, mint funkcióra miért van szükség, hiszen egy csökkenő feladatellátás mellett jelentősen megnőttek a vezetői struktúrák? Én nem gondolom azt, hogy ebben a csökkenő struktúrában még egy igazgatóhelyettesre is szükség lehet, de ezt, gondolom, hogy megindokolja. A következő kérdés, hogy jelenleg a jogi képviselet hogyan zajlik a jogtanácsosi funkció mellett? Jelenleg van-e külső megbízás akár vállalkozói, akár pedig jogi iroda megbízásra, illetve hogyha ilyen van, akkor a jogtanácsos mellett fenn kívánja-e tartani a Főigazgató Úr ezeket a jogköröket? Szintén kérdés, ez a minőségbiztosítási jogviszony, hogy ezt a vállalkozásban látják, akkor milyen technikával oldja meg a Főigazgató Úr azt, hogy az Ő általa javasolt feladatköröket, mind közalkalmazottakra, hogyan tudja rátestálni, hiszen a vállalkozási jogkörben erre nincsen lehetősége? Akkor az fog történni vélhetőleg, hogy a főigazgató utasításokban fogja ezt szabályozni. Lenne módosítási javaslatom is, ez pedig …. oldalnál van. Az a következőképpen hangzana a feladatok megfogalmazásánál, itt nem látom a nem biztosított betegeknek az ellátására történő utalást. Én úgy gondolom, hogy a kórháznak az is a feladata, hogy aki nem rendelkezik biztosítással, ellássa azt a feladatot is. Tehát én javasolnám azt, hogy azt, hogy az első …. úgy hangozzék, hogy minden olyan biztosított és nem biztosított állampolgárnak a stb., stb. gyógyítása is célja a kórháznak. Következő kérdés, ez pedig a munkáltatói jogkörök delegálása a helyetteseknek. Itt gyakorlatilag úgy fogalmaz az előterjesztés, hogy gyakorolják a számára delegált munkáltatói jogokat. Hogyha ezt meghatározzák pontosan, hogy ez pontosan mit tartalmaz, én ennek örülnék, mert így a Főigazgató Úr dönti azt el, hogy melyik helyettesére milyen munkáltatói jogkört bíz. Eddig ez konkrétan volt szabályozva, … taxatíve …. sorolva az, hogy melyik igazgató-helyettes, főigazgató-helyettesnek milyen lehetőségei voltak a munkáltatói jogviszonyra.

Marton István: A munkáltatói jogokat egyébként a mindenkori főigazgató gyakorolja. Azt ruház át, amit akar, azt von vissza, amit akar érdemben. A szokásos kérdését, ami úgy egyébként minden kórházzal kapcsolatos napirendnél előjön, azzal én nem óhajtok foglalkozni, viszont kérném a Főigazgató Urat a Röst úr által a 2. oldalon felvetett, tehát a minden olyan biztosított, illetve javasolja Röst úr, és nem biztosított állampolgár stb., stb. Bár meg kell, hogy jegyezzem, hogy ez az egészségügyi kormányzat éppen az ellenkező irányba mozog. De itt kérem Főigazgató Urat, hogy fejtse ki a véleményét ezzel kapcsolatban.

Dr. Kovács József: Köszönöm a kérdéseket. Ezekről már beszélgettünk a bizottsági üléseken is, hogy miért kívánom ilyen formában módosítani a korábbi szervezeti, működési szabályzatot. Általánosságban annyit hadd mondjak el, hogy nagyon sok jogszabály határozza meg a kórházak, egészségügyi intézményeknek a szervezeti, működési szabályzatát. Amikor ezt átnéztem, számtalan hiányosságot tapasztaltam, nagyon sok törvényességi feltételnek nem tett eleget a kórház korábbi vezetése, és nem alkotta meg azokat a struktúrákat, amelyeket jogszabály előírt. Ez mindenképpen indokolta, hogy egyfajta módosítást végezzek. A másik pedig az, hogy az aktuális feltételekhez, itt szintén utalok arra, hogy a kórház jelentős szakmai változások előtt áll, és ezeknek a megoldásához olyan szervezet-irányítási csapat kell, aki ezt alkalmas és képes annak az elvégzésére. A kérdésben volt az elején a Képviselő Úrnak olyan kérdése, hogy a három igazgatót miért nem állítottam vissza vagy? Nem értettem pontosan, bocsánatot kérek.

Röst János: Akkor segítek. A munkáltatói jogkör el lett vonva szeptember 26-án a közgyűlés által, és miért nem kezdeményezte ennek a jogkörnek a visszaállítását? Akkor elnézést, október, október 26-án, az első közgyűlés volt egyébként, de nem a dátum a lényeg, hanem az, hogy ez a jogkör megszűnt a helyetteseknek, és az elmúlt három hónapban, úgy gondolom, hogy ez azért problémát is, és Önnek volt egyébként többletfeladat ezáltal.

Dr. Kovács József: Értem most már, köszönöm szépen.

Marton István: Röst úr tévedett, mert ha szeptemberről lenne szó a valóságban, akkor az elődömet kellett volna megkérdezni. De gondolom, októberre ….

Röst János: És korrigáltam, október volt ….

Marton István: Gyanítottuk, hogy ez a helyzet.

Dr. Kovács József: Tehát igazából egyrészt én örülök neki, hogy a kórházat úgy vettem át, hogy valamennyi munkáltatói jogkör, itt elsősorban a felmentés, kinevezés az, ami kardinális, tehát a kórháznak a költségvetésének közel 60 %-át a bér, dologi jellegű kiadások teszik ki, tehát igazából ezeknek az áttekintése és a gazdálkodás szempontjából miután ezek meghatározóak, nekem nagyon jó volt az, hogy ez gyakorlatilag az én kezemben volt. Nyilvánvaló, a későbbiekben nem szükséges, illetve számomra megterhelő 900 ember fölötti munkáltatói jogot, tehát a kinevezés, felmentés vonatkozásában gyakorolni. Ezt jelenleg a kórház előtt álló változások ennek a megtartását indokolják, tehát egyelőre nem is kívánom ezeket kiadni pont azért, hogy amíg a szerkezet-átalakítás során nem tudjuk, hogy pontosan a kórház költségvetés, az új finanszírozási paraméterek a feladatok egyensúlyában hogyan alakulnak ki, addig ezt kimondottan centralizáltan kívánom végezni. Abban az esetben, hogyha a kórház visszatér az egészségügyi szerkezet-váltás után egy normális, azt kell, hogy mondjam, egy normális mederben, akkor értelemszerűen mind az ápolási, gazdasági, mind az orvos-igazgató megkapja, visszakapja azokat a munkáltatói jogokat. Ez jelenleg nem jelent a kórházban semmiféle működést, nekem pedig az átvétel és a betanulás időszakában nagyon nagy rátekintést engedett a kórház személyi állományára, nagyon sok dolgozóval ismerkedtem meg, és ez, azt kell, hogy mondjam, kimondottan hasznos volt az átvétel időszakában. A későbbiekben valószínűleg visszaállunk abba az eredeti állapotba, hogyha ezeket a szakmai és a gazdasági lehetőségek megengedik. Az orvos-igazgató helyettesnek a beépítése a kórházban, azért ez nem egy olyan kis kórház. Tehát ugye városi kórház nagyságrendű a kanizsai kórház. Az új feladatoknak megfelelően azért egy nagyon komoly, a kórház első 40 kórházába emelte azzal, hogy súlyponti feladat. Ha megnézem, hogy az egyes vezetők milyen terhelésnek vannak kitéve, akkor nem csak itt, hanem általában a kórházaknál a legtöbb operatív feladat az orvos-igazgatóra hárul. Itt egy nagyon lapos struktúrával állunk szemben, ami azt jelenti, hogy az orvos-igazgatónak a közvetlen szakmai irányítása alatt, hogyha megnézik, legalább 20-25 szervezeti egység, főorvos található. Az ő eredményes irányításuk ilyen lapos struktúra mellett nem nagyon képzelhető el, illetve a hatékonysága erősen megkérdőjelezhető. Mindenképpen szükséges egy olyan szakembernek a mellérendelése, aki a struktúrát egy kicsit magasabbá teszi, és ez által hatékonyabban tudja irányítani, ellenőrizni azokat a feladatokat, amelyek a körébe tartozik. Jogtanácsossal kapcsolatban, illetve az egyéb betegekkel kapcsolatban – természetesen a kórház minden beteget ellát, ez az alapfeladatunk, ez teljesen természetes. Itt a nem OEP finanszírozott betegek esetében, hát nyilvánvaló, a finanszírozást is meg kell kerestünk, mert általában ez, hogyha a kórházon ráragad, akkor az nekünk veszteség. Tehát ilyen értelemben azt kell, hogy mondjam, mi egy humán szférát, humán szolgáltatást nyújtunk, de nem vagyunk karitatív intézmény, tehát a kapcsolódó költségeinket valamilyen formában nyilván be fogjuk hajtani, de mi beteget azért nem utasítunk el, mert nincsen egészségbiztosítási finanszírozása. A jogi vonatkozásban a kórháznak, el kell, hogy mondjam, 395 élő szerződése van, amelyek különböző munkajogi, szolgáltatói, bérleti és egyéb szerződések. Például ugye beszélgettünk az előző napirendi pontnál, 34 közreműködői vállalkozó orvos van, aki a legnagyobb harmóniában szervesen, teljes egészében beépülve látják el a feladatukat, és semmilyen működési, egyéb problémát nem jelent, hogy 34 közreműködői szerződő orvos látja el az osztályos, egyéb, ügyeleti, stb. szakfeladatokat. Ezeknek az ellenjegyzések készítése, felügyelete, a kapcsolódó jogi ügyek, a kórháznak a különböző külső peres képviselete, amelyek óhatatlanul egyre nagyobb számban jelentkeznek az egészségügyben, ez mindenképpen megkívánja egy önálló, tehát ilyen volumenű kórháznál egy önálló jogtanácsosi irodának, a jogtanácsosnak a meglétét a kórházban. Belépésemkor nem volt ilyen jellegű munkatárs. Akkor egy ügyvédi irodát bíztam meg, akik egy nagyon interaktív kapcsolatban folyamatosan segítették részben az átadáshoz kapcsolódó, részben a szerződéseknek a rendszerezésében nagyon komoly …. segítettek. ….. nyilvánvaló csak akkor fogom megszüntetni, hogyha a kórházi jogtanácsosi terület, az végleg beválik, és akkor nyilvánvaló, nincs értelme egy párhuzamos ellátásnak a fenntartása.

Bárdosi Gábor Jenő: Szintén egészségügyi bizottsági ülésen már véleményt is váltottunk Igazgató Úrral. Tehát először is az óta eltelt időben, abban a két napban azért elgondolkoztató volt számomra, mert akkor megegyeztünk Igazgató Úrral, hogy bizottságok számát még Ön is kicsikét soknak tartotta, mikor először összeírtam. … még mindig aggályos nekem az a dolog, hogy ha ebbe nagyon sok orvos, ugyanazon orvosok megjelennek különböző bizottságokban, akkor ez a bizottsági munka vajon nem veszi-e el a gyógyítástól az idejüket? Aztán van azért ennél egy sokkal aggasztóbb dolog is a számomra, de lehet, hogy csak félreértettem, de most biztos, meg tetszik nyugtatni. Van a műszerügyi bizottság. Azt tetszett mondani az egészségügyi bizottsági ülésen, hogy a műszaki bizottság bele fog szólni még abba is, hogy az alapítványok által, vagy ne adj Isten Bárdosi Gábor magánszemély által megfinanszírozott gépbeszerzést is azért esetlegesen a műszaki bizottság nem fogja támogatni, mert utána ennek a gépnek, berendezésnek a fenntartása, egyéb. Természetszerűleg ezután már a kórházra hárul. Nem szívesen neveznék meg Szabó Imre barátomtól elkezdve több embert, aki a kórházat elég tisztességes támogatásban részesítette, vagy az alapítványok elég tisztességes támogatást igyekeznek beszerezni azért, legutoljára, ha rosszul mondanám, ez a szakmai hiányosságomat takarja csak, hogy legutoljára az egészségügyben egy alapítványi bálban éppen kisgyerekek légzését elősegítő készülék beszerzéséről volt szó. Na most, hogy ha ilyenbe is bele engedünk szólni a bizottságoknak, akkor azért az valahol, én azt gondolom, jogilag is aggályos egy alapítvány működésére nézve. Tessenek engemet megnyugtatni Polgármester Úrral együtt, hogy a Polgármester Úr azért, mint a fenntartó részéről az SZMSZ-nek a főgazdája, a Főigazgató Úr pedig azért, hogy ilyen nem fog megtörténni, hogy akár magánszemély, akár egy alapítvány dolgába ilyetén mélységig … nyúlunk bele.

Bene Csaba: Én örülök neki, hogy a szemben lévő Urak közül szinte mindenki kórházi szakember, és kíváncsi lennék rá, bár én nem ültem itt az elmúlt ciklusban a képviselőtestületben, hogy az elmúlt öt év alatt hányszor szóltak bele a kórház dolgaiba ilyen mélységben? Én a magam részéről inkább a szakmára támaszkodnék. Úgy gondolom, hogy a Főigazgató Főorvos Úr nem egy személyben hozta ide, vagy terjesztette ide. Vannak munkatársai, akikkel együtt dolgozva alakították ki ezt az SZMSZ-t, és működtet egy vezetőtestületet is a kórházban, amelyet az előző főigazgató nem működtetett, és én inkább bízok a szakembereknek a munkájában, a Főigazgatónak és a körülötte lévő segítőinek a munkájában, akik idehozták, és mi a magunk részéről támogatjuk az elénk terjesztett anyagnak az elfogadását.

Marton István: Látom, Röst úr jelentkezett szólásra, harmadszor nem adhatom meg Neki a szót. Hát, nem, az kettő volt, ez a harmadik.

Dr. Csákai Iván: Bárdosi képviselőtársamnak csupán annyit, hogy utána kell nézni, hogy az eddig az alapítványok által megvett műszerek befogadó nyilatkozattal kerültek a kórházba. Tehát nem lehetett úgy a műszert behozni az elmúlt 10 évben, hogy befogadó nyilatkozat nem volt. Volt olyan műszer, például fénymásoló, amit a kórház nem fogadott be, mert olyan magas volt a karbantartása, fenntartása.

Marton István: Röst úr ügyrendit nyomott, így megadom a szót. De ügyrendi legyen, az a kérésem.

Röst János: Köszönöm szépen, így rendben is vagyunk. Ügyrendi. Énnekem volt több felvetésem, kérdésem Főigazgató Úrhoz, amire nem adott választ. Én bízok abban, hogy megadja. Ilyen volt például a minőségbiztosítási ügy. Egyébként meg Bene képviselőtársamnak válaszolom azt, hogy a képviselőknek az a dolga, hogy az SZMSZ-t véleményezzék, függetlenül attól is, hogy ha Ő esetleg mondjuk, nem folyt ebbe bele, és mondjuk, nem olvasta el az anyagot. Én úgy gondolom, hogy én felkészültem, megpróbáltam áttekinteni, és én remélem, hogy segítő szándéknak érzi Főigazgató Úr is a kérdéseimet. Nyilván tisztában akarunk lenni a kórház működtetésével, működésével. És akkor lenne még egy kérdésem Hozzá, hogy a sürgősségi betegellátási osztálynál hogyan alakul ki a struktúra, tehát, hogy mindegyes szakmakörnek meglesz-e a maga orvosa, vagy pedig csak funkciót kap kisegítő személyzettel, és azt követően ugyanúgy a több osztály látja el a sürgősséget?

Dr. Kovács József: Röst képviselő úrnak a sürgősségi osztály működésére hadd mondjam, ez egy szakmai kérdés. 10 évvel ezelőtt alakult meg ez a szakma. Ez az orvostudománynak egy aránylag új diszciplínája, amelyiknek a szakmai elvei az …..-ból, a mentőbeteg-ellátásból alakultak ki, és elsősorban az hívta életre, hogy a kórházba bekerülő betegek, azok szakszerű, gyors és szakszerű ellátást kapjanak. A korábbi gyakorlat, ami jelenleg ilyen a nagykanizsai kórházban is, az magára a betegre bízza, hogy melyik osztályt keresi fel. Emiatt gyakran téves diagnózis van. Szakmából ismert olyan eset, hogy valaki alkoholos befolyásoltsággal a pszichiátriára került, közben infarktusban elhunyt, és ennek a fordítottja is előfordult, tehát nem olyan megbízhatók azok az esetek, amikor a beteg saját maga dönti el. A sürgősségi betegellátás valamennyi szakmának a sürgősségi betegségét felölő, önálló szakvizsgával rendelkezik, és ki vannak alakítva azok a szakmai feltételek szakvizsgákkal és azokkal a tárgyi, elhelyezési feltételekkel, amelyekkel ma már egy ilyen osztályt működtetni kell. A minőségbiztosítás, tehát gyakorlatilag erre azt hiszem, megadtam a választ. Itt a kórházban nagyon fontos és a betegek számára, lakosság számára azt hiszem, hogy a legkorszerűbb ellátási forma, ugye a nap 24 órájában beutaló nélkül vagy beutalóval, háziorvosi beutalóval mentő, a helikopter ezen az osztályon teszi le a beteget, ahol komplett diagnosztikai környezetben a panaszait akár belgyógyászati, sebészeti, bármilyen jellegű panasza van, ki lehet vizsgálni, és meg lehet adni neki a szakszerű terápiát. Amennyiben nem szükséges kórházba felvenni, akkor mintegy járóbeteg szakrendelő tanáccsal, gyógyszerrel elbocsátják otthonába. Ha nem tudják diagnosztizálni a betegségét, akkor ez rendelkezik fekvőbeteg ággyal, és egy 24 órás megfigyelésre felveszik, amikor végül is kialakulnak a tünetek, és másnap, 24 óra múlva el lehet dönteni a beteg sorsát, hogy sebészeti, belgyógyászati vagy más eset, és akkor kivizsgálva felkerül az adott osztályra. Az adott osztály pedig már egy kivizsgált beteget kapott, tehermentesült mondjuk a kivizsgálás költsége alól, gyorsabban, hatékonyabban tudja megkezdeni a terápiát és emittálni a beteget. Minőségbiztosítással kapcsolatban hadd mondjam, hogy egyik kellemes tapasztalatom volt a kórházban, egy nagyon jól működő minőségbiztosítási rendszer megy, függetlenül attól, hogy vállalkozásban lévő orvos, illetve felsőfokú diplomás kollega végzi. Semmilyen összeférhetetlenséget nem látok. Abban az esetben nyilván, hogyha olyan utasításokat kell kiadni, amit egy vállalkozó nem adhat ki, azokat természetesen én, vagy orvos-igazgatói szinten a kórház vezető közalkalmazottai adják ki azokat az utasításokat. A Bárdosi képviselő úr említette, én azt hiszem, hogy értjük mi egymást, csak esetleg félreérthető voltam a bizottsági ülésen. A műszer bizottságnak a létrehozatalát az indokolta az én számomra, hogy nem láttam ilyen egységes koncepciót, ami a beszerzés során a kórházi műszerbeszerzések során érezhető lett volna. Az egyéni alapítványok, illetve az osztályvezető főorvosok egyéni ambíciói határozták meg, hogy ki mennyire nyomul, ki mennyi forrást tud összegyűjteni. A kórházba való befogadásnál, például konkrét gyermek lélegeztető készülék esetében is az alapítványoknak nem minden esetben van meg valamennyi forrása, például a lélegeztető készülék esetében is azt hiszem, 2 millió Ft-tal támogatta az alapítvány, a készülék 3,5 millió Ft-ba került, a kórháznak kellett mellétenni 1,5 millió Ft-ot. Nyilván olyan készülék beszerzését tudjuk támogatni, amire a szakmának szüksége van, tehát a kórháznak szüksége van, és a kórház működési költségeibe be tudjuk tervezni, vagy be kell terveznünk a fenntartási, karbantartási, üzemeltetési költségeit. Hogyha ezeknek a feltételeknek nem tesz eleget, akkor nem tudjuk igazából elfogadni, mert akkor olyan műszert vesz az alapítvány, amire nem a kórháznak van szüksége, vagy esetleg olyan működési költséggel jár, amit nem tud a kórház vállalni. Hát nyilván ezek ritka esetek, de mindenképpen ezeket az elveket a műszer bizottságban, és én nagyon hálás vagyok annak a 17 alapítványnak, amelyek gyakorlatilag nagyon szépen és jól, és ezért a kórházzal összhangban fejleszti ki. A műszer bizottság vonatkozásában még szintén fontos az, hogy a kórháznak a műszerügyi felelősei is részt vesznek, és szakmai segítséget tudnak adni az alapítványoknak, vagy a beszerzéshez olyan instrukciókat, amelyek az egységes szerviz, egységes gépparknak a kialakítására adnak ajánlásokat, hiszen ez is olyan szempont, ami a működtetést segíti. A bizottságok sok számával kapcsolatban azt kell, hogy mondjam, azért tűnik soknak, mert nagyon sok bizottságot szintén jogszabályi kötelezettség írt elő, ami korábban nem működött a kórházban. Ezeket mindenképpen úgy éreztem, hogy pótolni kell. Ezek közé tartozik a várólista bizottság, a halálmegállapító bizottság, a kórházi felügyelő tanács, amely olyan társadalmi szervezet, amely minden közintézményt, így a kórházat is társadalmi szinten felügyeli és ellenőrzi, segíti a munkáját. Ugyanilyen jogszabály által kötelezően előírt bizottság az etikai bizottság és a transzfúziós bizottság.

Marton István: Úgy gondolom, hogy a szóba került műszerügyi bizottságnak van egy olyan fontos feladata, hogy az elmúlt években kialakított bizonyos fokú beszerzési aránytalanságokat is korrigálni kell, és ezt egy testület jobban meg teheti, mint mondjuk, ha egy emberre van netán vagy kettőre bízva. A másik pedig, talán még a sürgősségi betegellátó osztály, ami szóba került – információim szerint ez közel egy évtizeddel ezelőtt megvolt, majd nem sokkal később eltűnt, de ennek a részleteiről nem óhajtok most szót említeni.

Bárdosi Gábor Jenő: Rögtön mindjárt bizottsági elnökömnek, Főorvos úrnak válaszolnám, hogy nagyon köszönöm, és hogyha ez az egy mondott elhangzott volna ott, a bizottsági ülésen, hogy befogadó nyilatkozat, akkor rögtön azt mondtam volna, akkor már nekem semmi gondom. Csak ugye remélem, a befogadó nyilatkozat előtt már a műszer bizottság meghozta döntését, mert hiszen utána jön a befogadó nyilatkozat, aztán az által már a kórháznak kell finanszírozni a további fenntartást, egyéb, stb., stb. Először a bizottság működjön akkor magyarul, és utána működjön a befogadó nyilatkozat. Azt is köszönöm, amit Polgármester Úr mondott erre persze, és ez ugye nem hangzott el, hogy ha ez egy visszafelé vizsgálatot is csináló bizottság történeteként működik, akkor ez teljesen rendben lévő dolog. A Bene képviselőtársamnak és frakcióvezetőnek azért hadd mondjak annyit, hogy azt nem venném magamra, hogy egy szakmát ismerő ember vagyok. Erre még az se jogosít fel, hogy az elmúlt időszakban sűrűn voltam a kórháznak betege. De az igenis feljogosít engemet, mint fenntartó, hogy feltegyek kérdéseket egy közgyűlésen, úgyhogy ezt ne tessék tőlem megvonni senkinek.

Dr. Károlyi Attila: A Bárdosi képviselőtársam hozzászólásához egy-két mondatot hozzátennék, és szeretném azt, hogy ha a jövőben még Frakcióvezető Úr szájából sem, aki egy nagyon konstruktív alakja ennek a közgyűlésnek, sem hangozna el erőfölényt fitogtató megjegyzés, mert hiszen ugye az nem érv egy előterjesztés vitájában, hogy ki ült itt, meg ki nem ült. Hát ugye én sem ültem itt. Ugyancsak furcsának tartom azt a megjegyzést, hogy itt hirtelen mindenki kórházi szakember lett. Én úgy érzem, hogy Nagykanizsa város polgárainak a mindennapjaira, a közérzetére nagy kihatással van egy kórház működése, egy kórház szervezeti és működési szabályzata, és az én frakcióm tagjai, ha ezzel kapcsolatban tesznek fel kérdéseket, és én úgy gondolom, hogy értelmes kérdéseket, akkor tessék hagyni Őket.

Bene Csaba: Én nem is kívántam senkibe belefojtani a szót, én csak fölhívtam a figyelmet arra, hogy talán mértékkel kellene ebben a kérdésben, mértéket kellene tanúsítani képviselőtársaimnak. Én úgy gondolom, hogy tényleg nagyon fontos kérdés a kanizsai emberek számára a kórház, de elsősorban a kórházban dolgozó orvosoknak, főorvosoknak, osztályvezető orvosoknak, Főigazgató Úrnak a munkája az, ami nagyon fontos, és én csak azt a nézetemet fejeztem ki, hogy én az ő munkájukban maximálisan megbízok.

Bárdosi Gábor Jenő: Nagyon köszönöm, hogy még hozzászólt Frakcióvezető Úr, és elfelejtettem egy nagyon fontos dolgot megkérdezni, amit az egészségügyi bizottsági ülésen megkérdeztem. A kórház szakszervezeti és közalkalmazotti bizottsága tárgyalta-e az óta már? Hiszen akkor azt mondta Főigazgató Úr, hogy az ügyet még akkor nem tárgyalta ez a két fontos szerve a kórháznak.

Dr. Kovács József: Igen, akkor jeleztem, hogy a közalkalmazotti tanács tárgyalja, és igazából a bevezetőben kellett volna azokat az apró módosításokat jelezni, hiszen ezekkel a módosításokkal én egyetértek, és szeretném, hogyha a véglegesnél a jóváhagyás esetén ezt is figyelembe vennék. Itt van egy a 10. oldalon egy idegsebészeti szakrendelés megjelölés. Gyakorlatilag ez egy lapszus, mert a kórházban nincsen idegsebészeti szakrendelés, tehát ennek a törlését kérem szépen. Javasolta a közalkalmazotti tanács, hogy a NESZK képviselője is legyen a főnővéri értekezletnek a tagja, ami szintén egy olyan jogos és szükséges kiegészítés, amelyik a szakdolgozói kamarának a képviseletét elfogadja, úgyhogy ezt is, mint módosítást kérem, hogy vegyék figyelembe, illetve a 25. oldalon van egy módosítás, amit az érdekképviseletek kértek, hogy itt a térítési díj szabályzat tartalmazza a társadalombiztosítás keretében el nem látható betegeket, tehát amikről amúgy is előbbiekben szó volt. Azt a térítési díj szabályzatban rögzítettük.

Marton István: A Főigazgató Főorvos Úr által javasolt módosításokkal javaslom a szervezeti és működési szabályzat elfogadását. Zárómondatként talán annyit, hogy én nagyon hálás vagyok a közgyűlés minden napirendhez hozzászóló tagjának, mert az a misztikum, ami körüllengte a város kórházát, most már mondhatom azt, hogy bő évtizeden keresztül, az mindenegyes ilyen kérdéssel oldódott. Miért volt ez a misztikum? Azért volt ez kérem elmisztifikálva, mert szinte senkinek semminemű ismeretanyaga nem volt. A testület soha nem kapott érdemben tisztességes tájékoztatást. Miután több hozzászóló nincs, a napirend vitáját lezárom. Kérem a testületet, hogy a határozati javaslatot fogadja el. melynek a.) pontja – ezt elmondtam, hogy azzal a módosítással Jegyző Úr. Aki figyelt, halhatta. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát az előterjesztéshez mellékelt egységes szerkezetben jóváhagyja. Aki elfogadja, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 19 igen és 6 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: B.) pont: felkéri a Kórház főigazgatóját, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseinek megfelelő, szükséges intézkedéseket tegye meg.

 

A közgyűlés 18 igen és 6 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

17. Javaslat a Kórház térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról szóló intézményi szabályzata jóváhagyására (írásban)

    Előterjesztő: Marton István polgármester

    Meghívott: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház főigazgatója

 

Dr. Csákai Iván: Ez minden éven visszatérő kötelező feladatként kell meghatározni az árakat. Bizottságunk 8 igen, egyhangú szavazattal a közgyűlésnek elfogadásra javasolja azzal a kiegészítéssel, hogy a mellékleteket azért nem lehet találni, mert egy-egy melléklet 60 oldal. Ha valaki kíváncsi, a főigazgató megmutatja.

Röst János: Lenne módosító javaslatom. Ez pedig a nem biztosított betegek részérő történő kifizetés összege. Az előterjesztés kétszerest javasol, én úgy gondolom, hogy akinek nincsen biztosítása, az szegény ember vélhetőleg, és annak ez a kétszeres kifizetése, az nem hiszem, hogy kellő összeg. Én azt javasolnám, hogy ez 120 vagy 130 % körül álljon be. Nem lehet olyan helyzetbe hozni embereket, hogy kétszeresét kérjük el annak, amit egyébként be kellene fizetni. A másik megfontolandó javaslatom, ez pedig …

Marton István: Ez hanyadik oldal hanyadik pontja Röst úr?

Röst János: Mondanám, ez a 9. és a 10. oldal áthúzódó részét érinti. A másik a 10. oldalon szintén, ez pedig a felár az egy- és kétágyas kórtermekre. Nem tudom, de erre lehet, hogy választ adni Főigazgató Úr, hogy 10.000 Ft-ért van-e erre kereslet?

Marton István: Kérem Főigazgató Urat, hogy a két felvetett kérdésre adja meg a választ.

Dr. Kovács József: Köszönöm szépen a kérdést. A nem biztosítottnak az osztrák állampolgárt is tekintem, tehát …. az nem biztosított, tehát az nem magyar biztosított beteg, az osztrák állampolgár, és itt egyértelműen erről van szó. A másik, hogy ha valakinek, tehát mondjuk, ha a szegény ember esetét vesszük, hogy ha nincsen semmiféle olyan jogviszonya, aki fizetne biztosítást utána, bemegy az egészségbiztosítási pénztárba, minimális összeg….., néhány ezer Ft-ért teljesen full extra egészségügyi ellátást vehet igénybe a háziorvosi ellátásától kezdve a szív-transzplantációig bezárólag. A kórház, mint említettem, nem egy karitatív intézmény, tehát elmondtam, mi a bevételekből élünk és tartjuk fent magunkat. Amennyiben úgy gondolják, és valaki felvállalja ennek a nem biztosított betegnek a térítési költségeit, én azt örömmel veszem, de a saját dolgozóimnak nekünk ez pénzbe kerül, a dolgozóknak bért kell fizetni. Én csak térítéses szolgáltatatás.…., tehát valakinek meg kell fizetni azokat a költségeket, amelyben a beteg gyógyítása van. A kétszerest azért vettük, mert a piaci ár jelenleg négyszeres díjakkal találhatók, hogyha megnézik a privát ellátást akár a telki magánklinikát, vagy az összes többi privát szolgáltatót, akik között szintén van OEP finanszírozott, tehát felhívnám a figyelmet a ……. kaposvári klinikának OEP finanszírozott ellátást is nyújt, ugyancsak a telki magánklinika, és még sok más magánklinika. Sőt, beleértem a 6.700 háziorvost és magánvállalkozóként OEP finanszírozott ellátást nyújtanak. A nem fizető betegek esetében sokkal magasabb, tehát az OEP tarifák, azt kell mondjam, egy globális általános tarifák, nem fedezik gyakran a beteggel kapcsolatos gyógyítási költségeinket. Ez összességében esetleg intézményi szinten lehet nullszaldós, de van amelyik beteg esetében a vizsgálat, mondjuk vér- és egyéb szerológiai vizsgálatoknál minimális bevételt kapunk az OEP-től, három-négyszeresét fizetjük ki. Ezt a kétszerest egyáltalán a piaci viszonyok ismeretében nem tartom soknak, és direkt visszafogottnak tekintettem. Ugyanez vonatkozik a hotelszobáknak az ellátására is, tehát a napi ápolási díj, amit az egészségbiztosítási pénztár fizet, az 5.300 Ft. Ez különböző szakmai szorzókkal akár felmehet mondjuk, egy 3,5-es szorzóra olyan beteg esetében, amelyik súlyosabb ápolást igényel. A 3,5 szorzó 5.300-zal szorozva – gyenge vagyok így este fejszámolásból, de 18.000 Ft körül van. Ehhez képest 5.000 Ft-ot kérünk azokért az ágyakért, ahol külön emelt szintű ápolást nyújtunk, és ketten vannak. Ez gyakorlatilag 10.000 Ft-ot jelent …. szobánként, 40 Euro – nem tudom, mit lehet 40 Euroért kapni, mondjuk, egy olyan hotelellátást, amilyet a kórház egész magas színvonalon tud nyújtani, beleértve a gyógyítást, étkeztetést, ápolás, gyógyszerezési, egyéb költségeket, felügyeletet. Ilyen szállodában még a szobát sem kapják meg. A 10.000 Ft, az pedig, hogyha valaki egyedül kíván, és a televíziós, Internetes, TV-s, klímás, stb. szállodai szobát, azt hiszem, egyáltalán nem drága 10.000 Ft-ért, vagy 20 Euroért kiajánlani.

Halász Gyula: Egy kérésem lenne, hogy amikor ezt a napirendet elfogadtuk, akkor döntsünk arról is, hogy a helyi hetilapban, illetve a városi TV-ben, akár sorozat szintjén is erről a lakosságot tájékoztatjuk, mert az egészségügyi reform kapcsán is nagyon nagyfokú tájékozatlanság van a lakosság körében, és úgy gondolom, kötelességünk abban segíteni a lakosságot, hogy megfelelő módon tájékoztassuk őket a változásokról, úgyhogy én kérném Polgármester Urat és Főigazgató Urat, hogy ebben segítsék a média képviselőit, hogy minél frappánsabb, rövid tájékoztatást kapjanak az itt élők.

Marton István: Úgy gondolom, hogy még van ugyan néhány nap a szerződéskötésre, pontosabban egy munkanap, meg kettő naptári nap, tehát valamikor a húsvéti ünnepek után valamifajta összegzés, amit tényleg a felvilágosítás célját szolgálja, de ennek semmi akadálya nincs, mert a városi televízióban Főigazgató Főorvos Úr szívesen fellép és a feltett kérdésekre majd válaszolni fog. Több kérdezőt nem látok, lezárom a napirend vitáját, és meg kell, hogy kérdezzem, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kórház módosított intézményi szabályzatát a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról az előterjesztéshez mellékelt egységes szerkezetben jóváhagyja-e.

Dr. Kelemen Marcell: …. módosító javaslat … (mikrofon nélkül beszél, nem érteni)

Marton István: Mire gondolsz? Hogy a Röst úrnak volt a kérdése?

Dr. Kelemen Marcell: … módosító javaslata …..

Marton István: Én a magam részéről azt nem támogatom, de akkor előtte arról szavazzunk, mert amit Főigazgató Főorvos Úr mondott, az engem meggyőzött arról, hogy ezt így kell helyben hagyni.

Röst János: Marton úr! Nem kértem szavazást, érdeklődtem.

Marton István: Jó, köszönöm. Akkor én értettem jól, akkor Jegyző Úr próbált engem félrevezetni. Jó, tehát akkor marad, amit mondtam, hogy a határozati javaslatról kérek szavazást. Aki egyetért vele, az kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 23 igen és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

Marton István: Most pedig, miután látom, hogy egy kicsit később sorra kerülő napirendi pontnak itt vannak az érintettjei már néhány órája, ezért javaslom, hogy a kórház után az eredeti 13. napirendi pontot tárgyaljuk.

 

18. Javaslat a 267/16 hrsz-ú ingatlan közúti megközelítésének megoldására (írásban)

    Előterjesztő: Marton István polgármester

    Meghívott: ATEIR Kereskedelmi és Befektetési Kft. Biskopics Márton ügyvezető Nk. Magyar 190.

 

Marton István: Aki megnézte, nem túl hosszú, az ábrán tökéletesen látni, hogy mi a helyzet. Én nem kívánom fölolvasni az értelmezését. Gyakorlatilag itt talán annyit érdemes elmondani róla, hogy sikeresen elrontották a Magyar utcáról a csatlakozást eleink. Pillanatnyilag sem tudjuk, hogy az A jelű út hogyan lesz kikötve, de ezt a fajta útkorrekciót javasolták ahhoz, hogy a Színvonal Bútoráruház egyáltalán megközelíthető legyen, és én azt hiszem ….. megadom a Bizottsági Elnök Uraknak a szót.

Papp Nándor: Bizottságunk 8 igen egyhangú szavazattal támogatta az előterjesztés szerinti útkiváltást, illetve megközelítési lehetőséget a Színvonal Áruházhoz.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság 4 igen, 2 tartózkodással támogatta ezt a megoldást. Reméli, ez egy tartós és normális megoldása lesz a dolognak.

Marton István: Igen, úgy tűnik.

Cserti Tibor: Normális megegyezésnek tartom. Üzleti világban kell tudni kompromisszumot kötni. De én alapvetően kíváncsi természetű ember vagyok, tehát nyilvánvaló, itt a feladatoldalról forrás mellé van rendelve, meg van jelölve, hogy honnét. Feladat önkormányzati alapberuházás, azért arról is kell dönteni, hogy az út tulajdonjoga ugye a fenntartási kötelemmel együtt, mert az is költség, az kié lesz, kit fog terhelni, tehát én szeretnék komplexen dönteni egy dologban, nehogy Biskopics úr holnap visszajöjjön, mert Ő nem így gondolta. Erről is döntenünk kell ugye?

Karádi Ferenc Gyula: Az előterjesztéssel egyetértek – elöljáróban azt szeretném elmondani, de viszont lenne egy kérdésem, hogy ezeknek a nagyon elrontott helyzeteknek nincs felelőssége ennél a testületnél, illetve az elmúlt időszakban? Megtalálható az, aki ezeket a helyzeteket okozta az önkormányzat számára? Ez súlyos milliókat jelent most.

Marton István: Igen, teljesen jogos az Ön felvetése. Hát a testületnél nem tudom, hogy van-e felelős, nem zárom ki, hogy van, de aki érdemben felelős lenne, az ugyan megtalálható, csak már nem valószínű, hogy felelősségre vonható, lévén, hogy testületi döntés ismeretében hozták meg azokat a rossz lépéseket, amik előfordultak. Több hozzászólót nem látok, ezért Önök közül, aki el tudja fogadni a határozati javaslatot, amely a következőképpen szól: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy önkormányzati beruházásban megvalósuljon a 267/27 hrsz-ú ingatlanon a Profi-Copy ’99 Kft. által 180/II-U/2006 munkaszámon megtervezett útszakasz építése. Becsült bekerülési költség: 8 millió Ft. Felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a beruházás indításáról és lebonyolításáról. A forrás biztosításának érdekében felkéri továbbá a polgármestert, hogy gondoskodjon a 2007. évi költségvetés 14. mellékletének Induló beruházásai között a 4. soron szereplő “Ipari Parkhoz területszerzés” előirányzatból 8 millió Ft átcsoportosításáról, a költségvetési rendelet módosításának előterjesztéséről. Aki egyetért vele, az ….. hát de most Cserti úr közben, miután már lezártuk vitát, ügyrendit nyom.

Cserti Tibor: ………. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni)

Marton István: Hát, elnézést, én fölolvastam a határozatot. Kérem, aki el tudja fogadni, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

19. A HSMK rekonstrukció többletköltségének forrás-kiegészítése pályázat benyújtásával (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Balogh László: Jelzem, hogy az előttem lévő nagyobb stóc a hátralévő anyag, a mellettem lévő kisebb stóc az az anyag, amin már túl vagyunk. Ezzel együtt pár mondatot mondok. A HSMK teljes körű rekonstrukciója körülbelül 750 millió Ft-ba kerülne. Ehhez képest a Parlament 590 millió Ft-ot adott meg címzett támogatásban a város számára, így a hiányzó részt értelemszerűen a városnak kell állni, de vannak további pályázati lehetőségek, így ez a HÖF CÉDE támogatási program, amely 25 millió Ft-ot jelenthet jó esetben. Ha nem szavaznánk meg, ellenségei lennénk önmagunknak, ezért a kulturális bizottság egyhangúlag támogatta a javaslatot.

Marton István: Tehát a dolog lényege, hogy ehhez már külön önrészt nem szükséges biztosítani a korábban biztosított 70 millió Ft okán. Cserti úr, nem tudom, miért kér ügyrendit.

Cserti Tibor: Azért mert lényeges …………… nem döntöttünk …….. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni)

Marton István: Bocsánat, gyorsabban kellett volna gombot nyomni.

Cserti Tibor: …. nyomtam gombot …… (mikrofon nélkül beszél, nem érteni)

Marton István: Az akkor elég nagy baj.

Gyalókai Zoltán Bálint: Javaslom, hogy haladjunk. A bizottságunk 8 egyhangú igen szavazattal támogatta.

Papp Nándor: A mi bizottságunk is egyhangúlag támogatta.

Marton István: Fel kell olvasnom a határozati javaslatot. Aki egyetért azzal, hogy az önkormányzat 25 millió Ft-os támogatási kérelmet nyújtson be a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által a 12/2007.(II.6.) Korm. rendelet alapján “A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása és a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása” címen kiírt pályázati felhívás HÖF CÉDE támogatási programjára, aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: És az alpontja a határozati javaslatnak, hogy a közgyűlés felhatalmazza Marton István polgármestert a pályázathoz kapcsolódó dokumentáció aláírására, valamint kedvező döntés esetén a támogatási szerződés megkötésére. Aki ezzel is egyetért, kérem, nyomja meg ismét az igen gombot.

 

A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

20. Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház közművelődési érdekeltségnövelő pályázatának benyújtására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Ezek a pályázatok azt mutatják, hogy az összes érintett, akinek az a dolga, hogy pénzt próbáljon szerezni, az serényen tevékenykedik.

Balogh László: A HSMK és Móricz Zsigmond Művelődési Ház 0,5-0,5 millió Ft-hoz juthat közelítőleg, ugyanennyi önrésszel. Természetesen a kulturális bizottság egyhangúlag támogatta.

Marton István: Több hozzászólót nem látok, ezért a határozati javaslat két pontját olvasom fel. Külön kell róla szavazni. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hevesi Sándor Művelődési Központ - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának 4/2004.(II.20.) számú NKÖM rendelete a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatására benyújtott - pályázatát támogatja. A pályázati önrészként a Polgármesteri Hivatal a támogatás arányában, de maximum 450.000 Ft összegű önkormányzati támogatást biztosít. Forrása a költségvetésről szóló 3/2007.(II.21.) számú rendelet 16. számú mellékletében feltüntetett fejlesztési cél 3. sor 30 millió forintos pályázati önrésze. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 2. pont gyakorlatilag ugyanez, hogy a közgyűlés a Móricz Zsigmond Művelődési Ház - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának 4/2004.(II.20.) NKÖM rendelete a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatására benyújtott - pályázatát támogatja. A pályázati önrészként a Polgármesteri Hivatal a támogatás arányában, de maximum 437.500 Ft összegű önkormányzati támogatást biztosít. Forrása a költségvetésről szóló 3/2007.(II.21.) számú rendelet 16. számú mellékletében feltüntetett fejlesztési cél 3. sor 30 millió forintos pályázati önrésze. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

21. Nagykanizsa belterület 986/2. hrsz-ú (Arany János u. 8.) ingatlanra bejegyzett elővásárlási jogról történő lemondás (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Kiemelten felhívom a figyelmet a testületi tagoknak, az elővásárlási jogról lemondás csak a fent említetett felek között létrejött jelen adásvételre vonatkozik, vagyis az elővásárlási jogot továbbra is fenntartjuk, ha ne adj Isten most lemondunk róla, akkor sem tudja nélkülünk esetleg továbbértékesíteni az érintett fél. Magam részéről támogatom.

Papp Nándor: A bizottságunk megtárgyalta a napirendi pontot, és el kell mondjam, hogy történelmi szavazás történt, ugyanis véleményemmel egyedül maradtam, miszerint nem kellene megvennünk ezt a telket. Tehát 7 igen és 1 nem szavazattal a bizottság azt döntötte, hogy igenis, hogy éljen az elővásárlási jogával. Na most ilyenkor nagyon örültem neki, hogy nem a XIX. században és Japánban élek, mert akkor harakirit kellett volna elkövetnem, ez az igazság, úgyhogy én a magam részéről ugye legelső sorban is azt gondolom, hogy nem tudom, hogy honnét a fenéből van erre pénzünk. A második az, hogyha ez két évig eladásra kerül, két évig volt eladásra kínálva ez a telek, senki meg nem vette, most végre van egy jelentkező, aki ezt megpróbálja vásárolni, és próbál valamit ott csinálni, és most eszünkbe jutott, hogy meg kéne ezt gátolni. Véleményem szerint nem tudjuk, nem vagyunk abban a helyzetben, nem csak azért, mert nincs pénz. Nincs is olyan szervezetünk, amelyik ezt bonyolítani tudná, amelyik kezelni tudná, amelyik terveket tudna, elképzeléseket tudná rá készíteni. De mondjuk, tételezzük fel, hogy tudunk és vannak elképzeléseink, akkor is van mintegy fél hektáros, azaz 5.000 m²-es területünk a Magyar utca és az Erzsébet térnek a sarkától, vagy a fontjától indulva, ott, ha 1,4-1,5-ös ……. mutatóval számolok, akkor is 7.000 m²-es épület építhető oda. Nagyon alaphangon mondom, csak azért, hogy egyszerűen lehessen számolni 200.000 Ft-os m² árral, az 1,4 milliárdos beruházás. Hát nem tudom. Lehet, hogy meg tudjuk holnap csinálni, de ma, úgy gondolom, hogy nem.

Cserti Tibor: Volt időm egy rövid eszmecserére a szünetben Papp Nándor elnök úrral, főépítész úrra is, építéshatósággal is egyébként. Meggyőződésem egyébként, az előterjesztés ugye hogyan fogalmaz, hogy ezen terület része az Erzsébet tér északi tömbrehabilitációjának, és ha valami aktuális, akkor pont most aktuális. Na most az előterjesztés további része megfogalmazza az érintett helyrajzi számokat is, hogy hol kíván annak az igénybevételével egységes tömbrehabilitációt végezni. Na most ez egy üdvös dolog. Sokféleképpen meg lehet oldani, önkormányzati alapberuházásban, önkormányzati támogatással, vállalkozók alapberuházásában, de önkormányzati hátfallal, csak az a problémám nekem ezzel az egésszel, hogy ez a fajta koncepció az egészben nem alakult ki, az önkormányzat az Eötvös tér északi térfalánál elkezdte picit szakmailag idétlen módon azt kell, hogy mondjam, de kialakult már valami, a Kiskastélyt belülről, mellette ott van egy Plakát Múzeum. Gyakorlatilag a térfalnak a látszó részének most van egy beadott pályázata, ami egyébként csak a külső dologra vonatkozik. Az egész tömb rehabilitációjának az igazi része még együttesen a kiteljesedés előtti szakaszban van. Most egy vállalkozó, akinek és szurkolok a magam részéről, mert tisztességes, becsületes vállalkozónak tartom, egy versenytárgyaláson elnyert egy érdemi tulajdonjogot. Egyébként, aki ezt az ingatlant tulajdonolja, az tulajdonolja az egész tömb rehabilitációjának a fő tulajdonosi kérdését. Lehet őt segíteni a későbbiek során, de hogyha most megszavazzák, akkor segíteni kell, mert nélküle nem jön létre a mutatvány, de bizonyos értelemben egyébként az önkormányzat alá is rendelődik akkor a kezdeményező szerepkörnek. Az előterjesztés azt is leírja egyébként, hogy már a Kiskastély mögötti területből is kell arányos rész az ő programjának megvalósításához, akkor szerettem volna komplexen arról is dönteni. Tehát egymáshoz kapcsolódó sorozatok láncolatáról van szó, aminek én most úgy látom, egyszer megengedünk, máshol meg befékezünk majd, akkor annak nem lesz se teteje, se ….. Ha most viszont egyébként a tulajdon, vagy az elővásárlási joggal való élésről döntenénk, ami egyébként összegszerűen nem egy nagy összeg, akkor az önkormányzat tulajdonolná a tömbbelsőnek az egészét, és komplex módon később is vállalkozásba adhatná. Mind a két út járható. Csak még egyszer mondom, mert nekem aggályaim, én az önkormányzati tulajdonon indultam volna ebből a szempontból …. Elnök úr…., befejezem, én ennél a dolognál biztos, hogy tartózkodni fogok.

Marton István: Ami ebből nem derül ki, itt még jó néhány ingatlantulajdonossal kell tárgyalni ahhoz, hogy ő ott elkezdődjön, ha ne adj Isten, elkezd építkezni az Arany János utca felől, körülbelül három, négy helyrajzi számnak mondjuk, tíz tulajdonosával kell még tárgyalni. Erre nekünk nincs kapacitásunk, de egyéb gondok is vannak.

Dr. Kolonics Bálint: Én hallom itt most a közgyűlésen a szakbizottságnak a véleményét, amely tulajdonképpen az előterjesztésnek a határozati javaslatát ilyen formában nem támogatja, hanem épp az ellenkező szándékot kívánná kiváltani. Megmondom őszintén, én egy kicsit bizonytalan vagyok, és igazándiból kérdezném talán Polgármester Urat is, mint előterjesztőt, hogy mi a véleménye ezt követően, hogy a szakbizottság ilyen határozatot hozott, vagy esetleg Alpolgármester Úrnak van-e ezzel kapcsolatban véleménye, mielőtt itt döntésre vinnénk a kérdést és szavaznánk?

Bicsák Miklós: Nagyon röviden, most már késő éjszakában, úgy gondolom Tisztelt Képviselőtársaim, hogy nyugodtan és tiszta lelkiismerettel a határozati javaslatot megszavazhatjuk. Végre az a városrész, Ti Fiúk fiatalok vagytok hála Isten, nem emlékeztek, hogy az éveken, évtizedeken keresztül az az Arany János utca a Plakát Múzeum oldal, udvarába, nyomda, ott bemegyünk, végig milyen állapotokban voltak. Ez a vállalkozás, aki ezt elnyerte, ő tisztességes szándékkal kívánja ott úgy kialakítani azt az Arany János utca és azt a belső tömböt, hogy bizony biztos, hogy felelősséggel mondhatom, hogy nem lesz lelkiismeret furdalásunk, hogyha megszavazzuk és támogatjuk. Szükség van rá, hogy az a rész is, igen a kötöttségről – köszönöm, itt a Tibor súgott –, hogy én sem úgy gondolom, hogy a városnak van arra pénze, hogy mi rendbe tegyük. Van elég más a Tisztelt Önkormányzatnak, hogy a büdzséből hova költsük el a pénzt. Ez a lehetőség van, elkötelezte magát a vállalkozás. Mindannyian ismerjük. Én kérem, hogy támogassátok azzal, hogy ez, amit elmondott a Papp elnök úr is, valóban a jelzálog, a tulajdonjog, az felesleges, mert ő ott rendbe akarja tenni, és majd a tervek úgy is bizonyítani fogják. Én kérem tisztelettel, a jelzálog bejegyzés nélkül támogassák, vagy elővásárlási, már belegabalyodok a késő éjszakában, támogatni szíveskedjetek.

Tóth László: A Pénzügyi Bizottság 4 igen és 2 nem szavazattal támogatja az előterjesztést.

Marton István: Úgy gondolom, hogy a Pénzügyi Bizottság felmérte, mondjuk talán már a gazdasági program ismeretében, amit ma sikerült levenni a napirendről, hogy például az előző évben közel 1 milliárdos értékesítés történt, akkor most is inkább talán, ami a város szempontjából felesleg, eladni kellene, és nem vétellel kéne kezdenünk, hanem néhány eladás után esetleg a gazdálkodás másik faktorát, a vételt is gyakorolni. Ez nem az az eset. Nem véletlenül írtam alá ezt a határozati javaslat-tervezetet.

Dr. Károlyi Attila: Nem akadékoskodni akarok, de a Jegyző Urat kérdezném, hogy végül is a város településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanokat érintő elővásárlási jogról szóló többször módosított rendeletének mellékletében belvárosi intézményi funkciójú terület kialakításához fejlesztési cél megjelölésével van bejegyezve elővásárlási jog, tehát in konkreto, ha nem élünk az elővásárlási jogunkkal, akkor milyen alapon tartjuk fenn a jövőben a belvárosi intézményi funkciójú terület kialakításához fejlesztési cél megjelölésével megint az elővásárlási jogot? Ezt most valahogy nem nagyon értem, ezt a dolgot. Hogyha építenek oda egy bazi nagy objektumot, akkor nekünk mi célunk van azzal az elővásárlási joggal? Egyáltalán be lehet-e ezek után, mikor megvalósult a cél, jegyeztetni az elővásárlási jogunkat, és miből fogjuk azt kifizetni? Szóval, elnézést, de ezek az aggályaim.

Dr. Kelemen Marcell: A jogszabály arra ad lehetőséget, hogy az önkormányzat számára stratégiailag fontos ingatlanokra elővásárlási jogot jegyeztessen be az ingatlan-nyilvántartásba. Ez arra biztosíték, hogy olyan ingatlanokat, amelyeket a későbbiek folyamán valaki el kíván adni, értékesíteni akar, az önkormányzat, nyilvánvaló, a kialkudott vételáron, meg a szerződéses feltételek szerint megvásárolhassa, ha erre neki szüksége van. Nyilvánvaló, ez az ingatlan is ezért került be. Korábban az önkormányzat az észak-keleti tömbre egy tömbrehabilitációs programot készített el, és ez az épület, vagy ez a terület is ennek a része. Tehát egy tömbrehabilitációs elképzelésnek a része, ezért történt ez. Polgármester úr azért tette ezt a javaslatot, hogy maradjon fönn az elővásárlási jog, hogy ne ingatlanspekuláció történjen, tehát ha valaki ezt megvásárolja, az csak arra használhassa, hogy a tömbrehabilitáció keretében ezt beépíti, ellenkező esetben ugye ott más tevékenység nem folytatható. Egyébként a Főépítész Úr el tudja mondani, hogy milyen szabályozási tervi rendelkezések élnek ezen a területen.

Marton István: Hát talán most erre nincs szükség.

Cseresnyés Péter: Megszólíttattam Kolonics képviselőtársam által, néhány gondolatot hadd mondjak, csatlakozva Cserti képviselőtársamhoz és Károlyi képviselőtársamhoz. Ugyanis én azt hiszem és vallom, hogy ebben az esetben nekünk ezzel az elővásárlási joggal élni kellene. Méghozzá azért, mert hogyha komolyan gondoljuk azt, hogy az történjen egy tömbrehabilitáció keretében, amit mi szeretnénk, akkor nekünk annak a feltételeit meg kell teremteni, hogy legalább az indításnál ott legyünk a tárgyalóasztalnál partnerként, nem csak különböző szabályozókkal, hanem partnerként legyünk ott. Nagyon nehezen mondom ezeket a szavakat, mert tudom azt, hogy milyen helyzetben van a város. Mindannyian tudjuk, hogy nem könnyű költségvetési helyzetben van a város, és többek között azért mondom nehezen, mert az előterjesztésben benn van az ugye, hogy itt egy konkrét ajánlat született meg, fogalmazódott meg nem csak erre a területre, hanem az egész területnek a beépítésére, és most a szavaim akár úgy is hangozhatnának, hogy ez ellen a szándék ellen megyek. Nem erről van szó. Örülök neki, hogy van egy jelentkező, de lehet valami másik jelentkező is, és azt a lehetőséget énszerintem nem szabad kiadnunk a kezünkből, hogy az esetlegesen más jelentkezővel is lefolytassunk tárgyalásokat, és mi az irányításban, mi annak a bizonyos tömbnek a rehabilitációban tevékenyen részt vegyünk. Tudnunk kell azt, hogy tömbrehabilitációra például pályázati pénzek is vannak. Abban az esetben, hogyha például a norvég pályázat keretén belül pályázati pénzt nyerünk el – tudom, hogy ez hosszú idő, egy-másfél év esetleg, míg egy ilyet le lehet futtatni –, ha pályázati pénzt nyerünk el, akkor lényegesen nagyobb szerepet tudunk saját magunknak ebben a tömbrehabilitációban eredeztetni, mint most azzal, hogy ha eleve lemondunk az elővásárlási jogról. Tehát azzal, ha most mi élünk ezzel az elővásárlási joggal, nem az történik, hogy bárkit is kizárunk ennek, vállalkozókat, vállalkozó ….., bárkit is kizárunk a tömbrehabilitációból, hanem az, hogy tulajdonképpen nyerünk egy kis időt, egy hónapot, másfél hónapot, míg eldöntjük azt, hogy tudunk-e ebbe az irányba menni, amit most én fölvázoltam, vagy nem. És abban az esetben, ha nem tudunk menni, akkor itt van biztosítékként, hisz ő szinte semmit nem fog veszíteni, ugyanezért a pénzért, amiért most föl tudjuk ajánlani ezt a területet, meg tudjuk ezt a területet, föl tudjuk kínálni ezt a területet őneki, és meg tudjuk ezt a területet ővele vetetni. Ennyit szerettem volna.

Marton István: No, hát mindezekre nekem az a reakcióm, hogy a város nehéz anyagi helyzetét nem elég átérezni Tisztelt Jelenlévő Uraim. Cselekedni is kell azért, hogy kijöjjön belőle. Többszöri hirdetés után, mint itt elhangzott, nem kelt el. Most végre elkelne. Én nem vagyok annak híve, hogy az önkormányzat árfelhajtó hatást, szerepet gyakoroljon, mert ha mi ezt megvesszük, leilletékelünk, akkor nyilván már csak többért jut hozzá az érintett, és a városban mindenki rosszul jár, viszont kétségtelen, hogy az állam gazdagszik rajt. Felhívom a szíves figyelmét mindenkinek, hogy ezen az ügyön már egy közgyűlésnyi időt vesztettünk, és hát végül is, de nem utolsó sorban az itt ülők jó néhány képviselő tagja nyilván tudja már, hogy a norvég alapot hónapokkal ezelőtt felfüggesztették, és hogy ezt mikor indítják újra, arra én nem várnék, mert lehet, hogy egy-két évvel később.

Bicsák Miklós: Most a vállalkozó beszél belőlem. Gondoljátok át, ez a vállalkozás, aki ezt a területet, azért is mondom, mert én 15 évet a nyomdában fiatalkoromban, ott a környékén, és ismerem a kerteket, a bokrokat, átugráltam, de szükség van arra, hogy ez a terület az a vállalkozásban, aki Nagykanizsa városban – nem akarom ecsetelni, gyertek ki Palinba, nézzetek körbe, embereknek kenyeret ad, vállalkoznak, teszi a dolgát. Nem egy olyan spekulációval gondolkodik, hogy abból – én ezt merem mondani –, hanem az a terület, hogy ismételjem szavamat, rendbe fogják tenni. Én úgy gondolom, hogy ezt nem szabad, ahogy Polgármester Úr is elmondta, a város valóban, bár úgy állnánk, és mi gazdálkodnánk a jó gazda módjával azzal a területtel, de az, aki ezt a pályázatot, a Molnár elnyerte, biztos, hogy megfelelően fogja rendbe tenni. Én kérem, hogy támogassátok, hogy a bejegyzés ne szerepeljen, mert szüksége van a városnak, és én úgy tudom, Polgármester Úrral tárgyalt is, hogy a szándékát a továbbiakban is ott a területek mellett, meg az elég bonyolult, amikor több tulajdonos van, aztán ott hónapokig, évekig tárgyalni kell, hogy az ő tulajdonába kerüljön.

Karádi Ferenc Gyula: Én csak azt szeretném jelezni, hogy mindkét megoldás alkalmas arra, hogy az a vállalkozás ezt a tevékenységét megvalósítsa. Tehát egyik megoldással sincs kizárva a lehetőségből.

Marton István: Azért még annyit el kell, hogy mondjak, hogy éppen most buktunk egy pert az előző önkormányzat részéről, ott mintegy 60 millió Ft-ot kell kifizetni egy nagyon pici telekért, úgyhogy most ezt tegyük még hozzá, és akkor megnézhetjük, hogy milyen irányba ballagunk. Mellesleg én azt mondom, hogy a mellette lévő önkormányzati területekkel mi megkerülhetetlen partnerként ott vagyunk. Nem is értem a vitát. Nem látok több hozzászólót, elrendelem a szavazást. Aki egyetért vele …..

Cserti Tibor: Módosításom lényege az volt, hogy vagy mindent, vagy semmit, mert vázoltuk a szakmai alapokon, hogy ha nem élünk az elővásárlási joggal, akkor viszont abszolút célszerűtlen és oka fogyottá válik az elővásárlási jog fenntartása. Nem értek egyet Jegyző Úrral, mert egyébként akkor önmagában véve a beruházót fogjuk korlátozni az elővásárlási jog alapján a banki finanszírozást, a maga beruházói tevékenysége fog korlátozódni.

Marton István: Én ezzel nem értek egyet Képviselő Úr, mert ezt fenn kell tartani, hogy amint az előbb mondtam, megkerülhetetlen partnerek legyünk, de én megszavaztatom az Ön javaslatát. Aki ezzel egyetért, az nyomja meg az igen gombot. Én nem értek egyet vele, én nemet nyomok.

 

A közgyűlés 6 igen, 9 nem és 11 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Marton István:Az eredeti határozati javaslatról szavaztatok, amely úgy hangzik: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kinyilvánítja, hogy a Nagykanizsa belterület 986/2 hrsz-ú “kivett üzem” megjelölésű, természetben Nagykanizsa, Arany János u. 8. szám alatt található ingatlanra Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata javára bejegyzett elővásárlási joggal a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyílt RT, cím megjelölve, valamint az EXPLANT Gáz- és Olajipari Karbantartó és Szolgáltató Kft., cím megjelölve tulajdonosok, mint eladók és a DRASKOVICS Kft. cím megjelölve, mint vevő között a fenti ingatlan adásvételére létrejött szerződésben foglalt feltételekkel élni nem kíván. Az elővásárlási jogról lemondás csak a fent említett felek között létrejött jelen adásvételre vonatkozik. Az ingatlanra elővásárlási jog bejegyzését Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata javára vevő tulajdonjogának bejegyzése után is fenntartja. Aki egyetért vele, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 7 igen, 12 nem és 6 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Dr. Fodor Csaba: …. akkor élünk ….. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni)

Marton István: Akkor ez ezt jelenti, csak hát nem tudom, ki biztosít rá pénzt.

Dr. Kelemen Marcell: ….. is meg kell szavaztatni. Hát azt, hogy éljen az …… (mikrofon nélkül beszél, nem érteni)

Marton István: Hát ezek után, mivel ez nincs kimondva, valóban a kontráját is meg kell csinálni, hogy aki élni akar az elővásárlási joggal, az nyomja meg az igen gombot. Én a nem gombot fogom megnyomni.

Dr. Fodor Csaba: ………. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni)

Marton István: Akkor majd kinézünk, de meg kell nézni. Tehát az, hogy élünk-e. Aki meg akarja venni, az nyomja meg az igen gombot. Én a nem gombot vagyok hajlandó megnyomni. Nem, nem azt jelenti. Aki venni akar, az mond igent, igen. Én mondom a nemet, igen. Hát, a vitát lezártuk, bocsánat, már szavazás folyik. Nincs se ügyrendi, se normál szólás. Tehát, aki meg akarja venni, élni akar az elővásárlási joggal, az nyom igen gombot, aki nem akarja megvenni, az pedig nemet nyom, vagy tartózkodik. Kérem a szavazást.

 

A közgyűlés 12 igen, 7 nem és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza:

 

Marton István:Nem élünk az elővásárlási joggal – ez ezt jelenti Urak. De ez ezt jelenti. Kérhet bárki jogászt a jogértelmezés….. Ez ezt jelenti.

 

 

22. Javaslat a kötelező óraszám-emelés miatt szükséges pedagógus álláshelyek megszüntetésére (írásban)

    Előterjesztő: Marton István polgármester

    Meghívottak: 9 óvoda, 10 általános iskola, 5 középiskola igazgatója, Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti iskola igazgatója

 

Marton István: Aki elolvasta a napirendet, az megállapíthatja, hogy a helyzet rossz, de sokkal kevésbé rossz, mint kinézett ezelőtt jó néhány hónappal. Az előterjesztésből kiderül, és ezt azoknak mondom, akik esetleg néznek bennünket, hogy mindössze szűk 30 pedagógus álláshely szűnik meg az általános és középiskoláknál összesen. A napirend vitáját megnyitom.

Balogh László: Elhiszem, hogy az előző szavazás még érezteti utózöngéit, hatását, de én szeretném megadni a méltóságát ennek a napirendnek is. Én azt gondolom, hogy ez is van olyan fontos előterjesztés, mint az előző, nem fiskális alapon, hanem oktatási és kulturális alapon. És mondok is néhány mondatot néhányaknak és a jegyzőkönyvnek, illetve a nyilvánosságnak. Központi kormányzati intézkedések hatására ugye sokak számára világos, hogy 2007. szeptember 1-jétől a pedagógusok kötelező óraszáma több munkakörben 20-ról 22-re növekszik, és ez ugye álláshely-csökkenéssel jár. De nem jelent feltétlenül létszámleépítést ez a dolog. Igen, itt van egy modellezés, amely szerint kanizsai városi szinten 30 álláshely-csökkenés lenne az eredmény. Jelzem, hogy ugye ősszel még egy kezdeti modellezéskor a sajtó is 80-100 álláshely-csökkenést mondott és beszélt róla. El kell ismerni azonban azt is, hogy közben 10 fő álláshely-csökkenés bekövetkezett azért, mert csoportmegszűnés is van a gyermeklétszám csökkenés miatt, és itt jön az érdekesebb adat, hogy ez a 30 fős álláshely-csökkenés valójában végül is úgy néz ki, hogy ténylegesen körülbelül 5 fő tényleges elbocsátását jelenti, mert a belső mozgások, túlóra igénybevétel, a szakosztály egyeztető munkája révén ez ily módon lecsökkenthető. Még egy adatot hadd mondjak, amely szemléletes, hogy mindezekkel az intézkedésekkel 2008-ban a 2008-as költségvetésben körülbelül 40 millió Ft-ot lehet majd megtakarítani. Ez bizony nem túl nagy összeg, de a központi intézkedések hatására rákényszerülünk. Tehát szomorú az előterjesztés, központi, nem pedagóguspárt okokból, de a helyi megoldáskeresés révén jobban járunk, mint sok más megyei jogú városban, például Pécsen több száz pedagógus veszíti el a munkahelyét az elbocsátási hullám révén. Mert miért járunk jobban mégis? Mert nem túlméretezett a város intézményhálózata, a közalkalmazotti létszám alig nagyobb, mint ami a feladatellátáshoz szükséges még ebben az országos megszorításos időkben is. Ezért az Oktatási Bizottság tudomásul vette az előterjesztést, nem örömmel.

Papp Ferenc: Mélységesen egyetértek Balogh László képviselőtársammal, hogy ez a téma, ez a napirend is van legalább olyan fontos, mint a korábbi gazdasági jellegű vitánk, napirendünk, és mélységesen fájlalom, hogy ilyen kevesen ülünk most itt a teremben. Valóban a költségvetési vitánál annak idején még én is kimondtam számokat, tehát nem annyira a sajtó, hanem mi, döntéshozók mondtunk ilyen 80-90 fő körüli létszámokat, és valóban ez lecsökkent. Annál is örvendetesebb ez az 5 fő, mert feltehetően, hogy még ebből az 5 főből is nem mindenkinek jelent gondot, meg problémát az elhelyezkedés, még a következő hetek, hónapokban esetleg egy-két fő részére is valami megoldást majd sikerül találni. És végül befejezésül e mögött a munka miatt az elmúlt hetekben, hónapokban úgy gondolom, hogy nagy szerepe volt ebben a munkában a Művelődési és Sportosztálynak, az oktatási intézmények vezetőinek, igazgatóinak, én a közgyűlés részéről is mindkét szervezetnek, illetve hát az osztálynak, valamint az iskolák igazgatóinak köszönetet mondok, hogy ilyen empátiával, előrelátással, megértéssel ezt a folyamatot megkísérelték levezényelni, mert még egy befejezett dologról van szó, csak pillanatnyilag a helyzet ilyen. Köszönjük nekik ezt az erőfeszítést.

Marton István: Több hozzászólót nem látok, ezért a határozati javaslatot szavazásra kell feltennem. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a pedagógus kötelező óraszám-emelés miatt szükséges álláshelyek megszűntetését engedélyezi az alábbiak szerint – nem sorolom föl az intézményeket, általános iskoláknál összesen 14, középiskoláknál 15, Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskolánál 1, ez összesen 30. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 17 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

Intézmény		Csökkenés (csak a kötelező óraszám emeléséből adódóan)		Szakmai álláshely összesen 2007/2008
1.	Általános Iskola és Óvoda Miklósfa	0,68	19,02
2.	Általános Iskola és Óvoda Palin	0,48	17,39
3.	Általános Iskola Kiskanizsa	1,47	29,58
4.	Bolyai János Általános Iskola	1,4	48,59
5.	Hevesi Sándor Általános Iskola	4	48,42
6.	Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola	1,5	39,55
7.	Péterfy Sándor Általános Iskola	2,12	41,52
8.	Rozgonyi Úti Általános Iskola	0,54	35,36
9.	Zrínyi Miklós Általános Iskola	1,81	43,71
Általános iskola összesen		14		323,14
10.	Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	10,86	70,54
11.	Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola	7,74	115,06
12.	Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola	0,26	60,94
13.	Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium	-2,63	75,53
14.	Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola	-0,97	77,97
Középiskola összesen		15,26		400,04
Iskolák összesen		29,26		723,18
15.	Farkas Ferenc Zene-és Aranymetszés Művészeti Iskola	0,65	41,03
Összesen		29,91		764,21

 

 

23. Javaslat az oktatási-nevelési intézmények alapító okiratának módosítására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívottak: 9 óvoda, 10 általános iskola, Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti iskola igazgatója

 

Balogh László: Az Oktatási Bizottság az előterjesztést egyhangúlag támogatta, mert automatizmus.

Marton István: Én a határozati javaslatot nem olvasom föl, bár illő lenne, de ez olyan hosszú, és tényleg automatizmus. Ha így elfogadja a testület, akkor kérem, nyomják meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 19 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

Intézmény megnevezése	Az intézmény állami alapfeladatként ellátandó alaptevékenysége (szakfeladatok és megnevezésük):
Kertvárosi Óvoda	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Vackor Óvoda	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Pipitér Óvoda	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Rozgonyi Óvoda	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Hétszínvirág Óvoda	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Micimackó Óvoda	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Rózsa Óvoda	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Hevesi Óvoda	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Attila Óvoda	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Bolyai János Általános Iskola	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Hevesi Sándor Általános Iskola	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Általános Iskola Kiskanizsa	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Palin	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Péterfy Sándor Általános Iskola	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Rozgonyi Úti Általános Iskola	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Zsimondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium	75176-8 Intézményi vagyon működtetése 80521-4 Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók kollégiumi, externátusi nevelése, oktatása 80513-5 Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kollégiumi, externátusi nevelése, oktatása (szorgalmi időben)
Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola	75176-8 Intézményi vagyon működtetése

Intézmény megnevezése	Az intézmény állami alapfeladatként ellátandó alaptevékenysége (szakfeladatok és megnevezésük):
Zrínyi Miklós Általános Iskola	75176-8 Intézményi vagyon működtetése
Szivárvány Fejlesztő Központ	75176-8 Intézményi vagyon működtetése

Intézmény megnevezése	Az intézmény állami alapfeladatként ellátandó alaptevékenysége (szakfeladatok és megnevezésük):
Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium	55131-5 Diákotthoni, kollégiumi szálláshely nyújtás 55132-6 Diákotthoni, kollégiumi szálláshely nyújtás sajátos nevelési igényű gyermekek számára

 

 

24. Javaslat kérelem benyújtására a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola minősítéséhez (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti iskola igazgatója

 

Marton István: Azt hiszem, hogy az előterjesztés önmagáért beszél.

Balogh László: Valóban, de pár mondat engedtessék meg. Az alapfokú művészetoktatás központi költségvetési finanszírozása nagyon megváltozik sajnos, holott az alapfokú művészetoktatás, azt gondolom, sokak számára nagyon fontos. Lehetne itt méltatni a jelentőségét. Szintén központi megszorítások vannak. A csökkenő normatív hozzájárulásról lehetne konkrétumokat mondani. Én most ettől eltekintek. Viszont lehet ellentételezni a csökkenést bizonyos minősítési eljárás segítségével, illetve muszáj minősíttetni magát az alapfokú művészetoktatási intézménynek, ezért az előterjesztés végül is tényleg automatizmus. Az Oktatási Bizottság egyhangúlag támogatta.

Marton István: Nincs több hozzászóló, ezért feladatom az, hogy felolvassam a határozati javaslatot. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a jegyzőt és a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola igazgatóját a minősítési eljáráshoz szükséges dokumentumok összeállítására. Határidő: 2007. március 31., Felelős: Dr. Kelemen Marcell jegyző. 2. pontja: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert a minősítési eljáráshoz szükséges nyilatkozatok aláírására. Míg a 3. pont: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a jegyzőt, hogy gondoskodjék a minősítési díj határidőben történő utalásáról. Aki egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot.

A közgyűlés 20 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

25. A Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevétele a víz-, és csatornadíjak megállapításával kapcsolatban (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívottak: Kovács Antal elnök-vezérigazgató VÍZMŰ Zrt.

 

Tóth Nándor: A napirendi pontban megfogalmazott határozati javaslatot támogatni tudom, azonban van egy észrevételem, lévén, hogy vállalkozó magánszemélyek megkerestek, hogy a VÍZMŰ a tűzivíz vezetékeken lévő vízórákra is rendelkezésre állási díjat számlázott ki, mégpedig igen jelentős összeget. Az volt a határozatban, hogy a vízvezeték keresztmetszetétől függően számlázzák ki ezeket a díjakat és itt ilyen havonta vízóránként 10 eFt-os tételek kerültek kiszámlázásra. Az volna a kérésem Polgármester Úr irányában, hogy szíveskedjék intézkedni, hogy ezeket vonják vissza és a tűzivízvezetéknél, csak akkor kerüljön kiszámlázásra a rendelkezésre állási díj, amennyiben tényleges vízfelhasználás történik azon az adott vezetéken.

Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlés számára tárgyalásra alkalmasnak tartja.

Bárdosi Gábor Jenő: Valamikor én indítottam el ezt a “lavinát”, amire a magánember, Ferincz úr kezdeményezésére meghozta a Közigazgatási Hivatal ezt a döntést. Köszönöm szépen Tóth Nándor képviselőtársamnak, amit elmondott, hiszen ez a probléma független attól az alkotmánybírósági döntéstől, amelyet, bár már azóta tájékozódtam a VÍZMŰ vezérigazgatójától, azt az információt kaptam, hogy ők erre a szándékuk is megvan arra, hogy ezt a tűzivíz csapoknak a jogát kivegyék ebből a történetből, azonban azt nem tudom még, mert arra még nem kaptam igazából választ a VÍZMŰ-nél sem, hogy ez viszont más módon nem-e jön vissza, mint nem rendelkezésre állás, hanem egyébként, mert valóban van bent annyi igazság, hogy ezeket a tűzivíz csapokat is karbantartani kell, rendszeresen ellenőrizni, egyéb és valójában pénzbe kerül, még ha használatban nincs is. Tehát nem úgy használják, mint az általános vízórákat vagy egyéb jellegű csapokat. Én függetlenül attól, természetszerűleg nem fogom tudni támogatni a határozati javaslatot, hiszen az az alkotmánybírósági döntés, amely így aztán a Közigazgatási Hivatal által a mi figyelmünk is fel lett hívva és ezért december 31-ig minket erre fel is szólított, hogy szüntessük meg, azonban azt gondolom, hogy azokkal a módosításokkal vagy apróbb módosításokkal a társasházaknak, a vállalkozásoknak ne kelljen tűzivíz csapért fizetni, ami nagy-nagy kiadásokat jelentett, még is csak elérte a célját az indítványom, akkori kezdeti indítványom, amelyik kérte a Jegyző Urat, hogy nézzen utána ennek a dolognak.

Marton István: Több hozzászólót nem látok, ezért Tóth Nándor és Bárdosi uraknak azt válaszolom, hogy nyitott kapukat döngetnek, hiszen a közelmúltban elküldtük az ezzel kapcsolatos levelünket és a VÍZMŰ úgy tűnik, hogy intézkedik és hangsúlyoznom kell azok számára, akik esetleg még néznek bennünket, hogy a rendelkezésre állási alapdíj mértéke a vízóra méretétől függ, tehát az az alkotmánybírósági döntés ide nem vonatkozhat. Tehát ez az ingatlannak a várható fogyasztási mértékével arányos. Nyilvánvaló, hogy itt több szervezet meg fogja támadni az Alkotmánybíróságnál, és valamikor november-december táján a dolog eldől, meggyőződésem, hogy a javunkra.

Dr. Károlyi Attila: Nem tudom támogatni az előterjesztést, mert az én véleményem szerint a Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevétele arról szól, hogy a kifogásolt rendelkezései az önkormányzati rendeletnek a fogyasztott víz mennyisége alapján számított díjon felül a fogyasztástól független díjtétel megfizetésének előírásáról szól, és a mi álláspontunk, ugye az előterjesztés szerinti álláspont pedig azt mondja, hogy a várható fogyasztás mértékével arányos és mértéke a vízmérő óra méretétől függ. Nekem az a véleményem, hogy a várható fogyasztás mértéke nem ugyanaz, mint a tényleges fogyasztás és e miatt ez a két álláspont szerintem ellentétben van egymással. Tehát én nem tudom támogatni az előterjesztést.

Marton István: Több hozzászóló nem lévén szavazást kell elrendelnem. A határozati javaslat így szól: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a felhívásnak eleget téve megvizsgálta a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Zala Megyei Kirendeltsége víz-, és csatornadíjak megállapításával kapcsolatos törvényességi észrevételét, és úgy határoz, hogy azzal nem ért egyet. Az önkormányzat korábbi döntését fenntartva, nem kívánja módosítani a víz- és csatornadíjak megállapításáról, a számlázás és a díjfizetés feltételeiről szóló 62/2006.(XII.22.) számú rendeletét. Felkéri a polgármestert, hogy a határozatról a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Zala Megyei Kirendeltsége vezetőjét tájékoztassa. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 12 igen, 1 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

26. Helyi értékvédelmi pályázat kiírása (írásban)

    Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság 8 igen (egyhangú) szavazattal támogatta az előterjesztést, mint minden évben.

Marton István: Több hozzászóló nem lévén, a vitát lezárom. Határozati javaslat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az építészeti örökség helyi védelméről szóló 52/2003.(X.1.) számú önkormányzati rendelet alapján kiírja a mellékletnek megfelelően a 2007. évre szóló helyi értékvédelmi pályázatát. Aki egyetért vele, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 21 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

27. Nyilatkozat a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásának igényléséhez (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Hozzászólót nem látok. A vitát így meg sem kezdem. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezettséget vállal arra, hogy a helyi közlekedés működtetéséhez (folyamatos üzemeltetéséhez és eszközfenntartási ráfordításaihoz) és/vagy fejlesztéséhez (beruházásaihoz) 2007. évben 39.000 eFt vissza nem térítendő önkormányzati támogatással járul hozzá, amely a város 2007. évi költségvetéséről szóló 3/2007.(II.21.) számú rendeletébe beépítésre került, továbbá a helyi közlekedést 2007. január 1-jétől december 31-éig folyamatosan fenntartja. Aki egyetért vele, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 23 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza:

 

 

 

28. Tájékoztató az Önkormányzat vagyonáról a vagyonkataszter alapján (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság egyhangúlag támogatta.

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság is egyöntetűen támogatta.

Marton István: Kérem, ebben az anyagban van jó is, meg rossz hír is. Az elmúlt évhez viszonyítva becsült érték mintegy kétharmad milliárd forinttal, 50 db ingatlannal csökkent. Forgalomképes ingatlanok értékének aránya 2006-ban lépte át a 10 %-os küszöböt, évég végére 8,7 %-on állt meg. Az adott időpontban 1469 önkormányzati lakás volt. Ez érdekes, mert ugye még mindig sok a komfort nélküli, meg hát szükséglakás is van több, mint félszáz, de azért ezeknek a száma és aránya eléggé lecsökkent. Félkomfortosból 84 db van, hát, ami a többség, az ugye egyértelműen a komfortos, illetve körülbelül a fele, annyi összkomfortos. Ezek talán az érdekesebb számok ebből. Hozzászólót nem látok, ezért a határozati javaslat, az úgy szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat vagyonáról a vagyonkataszter alapján készült tájékoztatót elfogadja. Aki el tudja fogadni, az kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 20 igen, 1 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja, és következő határozatot hozza:

 

 

 

29. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza jelenlegi állapotáról valamint a kórház jövőbeni feltételeinek biztosításáról

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Gyakorlatilag Tóth úrnak a soron kívüli napirendje. Úgy gondolom, hogy azért került fel, hogy ne mondhassák azt, hogy a soron kívülin felvetett nem került a napirendek közé, de szerintem ezt a napirendet vastagon megtárgyaltuk, bőségesen vastagon, körülbelül másfél órát, ha mind a hármat egybe nézem, de Tóth úrnak adom meg a szót, mint az egykori soron kívüli ülés egykori kezdeményezője.

Tóth László: Csak ki szeretném igazítani Polgármester Urat. Nem Tóth László képviselő kezdeményezte, hanem a szocialista frakció, kiegészülve két SZDSZ-es képviselőtársammal, és azt hiszem elég egyértelműen lett leírva az előterjesztésben.

Marton István: Tóth úr, én azt hiszem, hogy abban a jó másfél órába, az Ön által remélttől, illetve a szocialista frakció, meg a kiegészített két SZDSZ-es képviselőtárs által remélttől messze-messze alaposabb tájékoztatást kaptak.

Dr. Fodor Csaba: Azt gondolom, hogy Polgármester Úr nagyot hibázott akkor, amikor SZMSZ-ellenesen nem hívta össze a soron kívüli közgyűlést ebben a napirendi pontban. Persze el lehet ezt bagatellizálni, és ugye azért erről lehet beszélgetni, meg lehet viccelődni, és lehet azt mondani, hogy ezt a kérdést megtárgyalta már a közgyűlés a mai napon, de hát tudjuk, hogy ez nem így van. E kérdéskörben tárgyalt olyanokat, amik idesorolhatók és nem tárgyalt olyanokat, ami nem idesorolható. Nyilvánvalóan ennek a kezdeményezésnek az egyik célja az kellett, hogy legyen, hogy szerettünk volna tiszta képet látni abban, hogy valóban mi a helyzet a kórházzal, valóban mi az a tényleges állapot, amiben most a kórház leledzik, és ehhez képest mik az elképzelések a jövőről. A jövőről valóban váltottunk egy-két szót, arra valóban a Főigazgató Úr két oldalas jövőbeni elképzelését egy napirend keretében megpróbáltuk kivesézni, és megkapni azokat a válaszokat, amelyeket reméltünk, illetőleg hát azt gondoltuk, hogy egy kicsit részletesebb és pontosabb lesz, de hát mindegy. Ugye azért volt fontos, mert korábban szóba került már több alkalommal is, ma is többször, hogy a kórházzal összefüggésben bizony-bizony a privatizáció szelleme kezdi belengeni ezt az intézményt, és mi ezt nem igen nézzük jó szemmel. Ezzel kapcsolatosan itt történtek utalások ugye a városvezetői elképzelések körében, amit itt ez a hét emberke aláírt. Ugyanis ott hivatkozik a Polgármester Úrra, a FIDESZ más vezetőire, hogy miket mondanak, hogy miket tesznek a kórházzal összefüggésben. Erről szerettünk volna hallani valóban. Arról szerettünk volna hallani valóban, hogy milyen volt az eddigi működés a kórházban, milyen volt az eddigi ágykihasználás a kórházban, milyen volt az eddigi finanszírozás. Valóban igaz-e az, hogy ehhez képest, az eddigi működéshez képest drasztikus, embertelen és gonosz ez az egészségügyi reform. Meg hát ilyenekről akartunk volna beszélgetni, és gondolom, hogy erre célzott ez a hét ember, amikor ezt aláírta, és azért tartottuk volna fontosnak, hogy ezt Polgármester Úr betartsa a saját magunk jogszabályait, és összehívja a soron kívüli közgyűlést. De hát nem tette meg bizonyos okok miatt, és hát ma valóban egy részére választ kaptunk, meg egy részére nem kaptunk választ.

Röst János: Én is azzal kezdem, hogy számomra nem elfogadható az a tény, hogy ha hét képviselő kezdeményez egy soron kívüli közgyűlés összehívását, akkor a polgármester ezt elszabotálja. Nem megengedhető, mert akkor hogyan lehet Önnek számon kérni tőlünk egy 10 másodperces időkeret túllépést, amikor Ön egy ilyen komoly dologban nem így viselkedik. Én vártam volna azt, hogy a kórházi Főigazgató Úr válaszol arra a kérdésemre, hogy készült-e átvilágítás a kórházról. Én úgy tudom, hogy igen. Ha készült, akkor örömmel vettem volna ezt, ha bemutatja, hogyha Polgármester Úr ezen napirendi pont keretén belül ezt számunkra átadja. Ugyanúgy kíváncsi lettem volna arra, hogy milyenek a pénzügyi konstrukciói a kórháznak, például milyen volt a pénzügyi helyzete, mondjuk az I-IX. hónapban a váltás előtt, illetve hogyan alakult a december 31-i záráskor, illetve hogyan alakult jelenleg, most ebben az I-III. hónapban. Én úgy gondolom ezek olyan keretszámok, amely minden képviselő számára egyfajta képet felrajzolhatna arról, hogy a váltást követően milyen pénzügyi kondíció alakult ki, és egy pontosabb képet kaptunk volna arról, hogy a kórház-átalakítás után mik a teendők. Ugyanúgy nem kaptunk adatokat arról, hogy a változás során milyen kapacitások szabadultak fel. Ez vonatkozik mind a technikai, mind a humánpolitikai épületállománnyal kapcsolatban.

Cseresnyés Péter: Két számot szeretnék mondani Röst úrnak a hozzászólásához. A tavaly október 31-i állapotot mondanám: 262 millió és a márciusi, talán mai vagy tegnapi állapotot, az 260 millió. Tehát szinte egy és ugyanaz a kettő szám, a két összeg.

Marton István: Amennyiben érdekesek a részletek, akkor elmondhatom a december 31-i, a január 31-i vagy akár a február 28-i is, a március 31-i, az majd olyan Húsvét környékén lesz meg. 250 és 200 egy-két millió között mozognak ezek a számok. Úgy gondolom, hogy itt néhány felvetésre, mielőtt Böröcz úrnak megadnám a szót, válaszolnom kell. Fodor úr! Én úgy gondolom, hogy ezekben a vérzivataros időkben soha nem látott részletességű tájékoztatót kaptunk a kórház helyzetéről. Nagyon örülök az érdeklődésüknek, meg is köszöntem. Korábban nem láttam ekkora vehemenciát, hiszen ezért egy misztikus ködfátyol lengte körbe a kórházat. Arról meg, hogy ezt reformnak nevezném, hát én nem nevezném annak, ezt mondjuk, szipolyozásnak lehet nevezni. Mint említettük ugye, 250 milliárd forintot vonnak ki a majdani egészségügyből három év alatt és abból 150 milliárdot a gyógyításból és 100 milliárdot a gyógyszerkasszából. Fodor úrnak is mondom, Röst úrnak is mondom. Kérem, ha van egy soron kívüli közgyűlés, amit kezdeményez egy párt, mondjuk hétfőn délután, a másik párt kiegészülve két egyéb pártba tartozóval másnap reggel 8 órakor kezdeményezi gyakorlatilag ugyanabban a témakörben, meg egy olyan témakörben, aminek ugye a mai nap során tisztázásra került, hogy április 14. a végső határideje és ezt minden közgyűlésen meg még soron kívüli közgyűlésen is feltenni és hiányolni ezt nem tartom etikus dolognak. Én a munka szétverésére irányuló lépésnek fogtam fel eleve, de amikor 2,5 óra vita után ugyanezt a két napirendet benyújtják még egy soron kívüli közgyűlés kezdeményezésére, ez már úgy gondolom, hogy alulmúlhatatlan. Igen, megsértettem az SZMSZ-t, szándékosan és tudatosan és ezt a munka érdekében tettem. Röst úr, én nem 10 másodperces túllépésekért szoktam szólni, hanem négy-öt vagy esetleg 10 percekért. Többször mondtam már, hogy szigorú leszek és a 2 perchez ragaszkodni fogok. Az esetek zömében sajnos gyengének bizonyulok, mert ellágyul a szívem akkor, amikor okos dolgokat hallok és nem szívesen hagynám, hogy veszendőbe menjenek. Meg akkor is, ha mondjuk mosolyfakasztót hallok, mert azt meg élvezem. Mellesleg a pénzügyi helyzetről szóltunk, az átvilágításról meg annyit, hogy igen, ez kezdeményezve lett és a jövő hónapban meg lesz a kész végeredmény. Természetesen és értelemszerűen erről be fogunk számolni Önöknek.

Böröcz Zoltán: Hogy mennyi minden múlik a szavakon, azon gondolkodtam az előbb. Ön olyan fogalmakat használ, hogy azt mondja, tényleg irodalmi és tényleg olyan elismeréssel mondom, bár nem jó helyen használta. Ködfátyol lengte körül egy évtizeden keresztül, mondta Ön az Igazgató Úr jelenlétében. Amikor én képviselő voltam, ez 2002-ig történt szerencsére csak és utána hála istennek volt egy kis …, én arra emlékszem, hogy minden évben, minden félévben és végén természetesen, egészében egy nagyon vastag, nagyon részletes tájékoztatást kaptunk a pénzügyi helyzet tekintetében, a foglalkoztatottak tekintetében, a betegápolás tekintetében, a lehető legrészletesebb tájékoztatást adta az akkori kórház főigazgatója. Arra is emlékszem egyébként, hogy Polgármester Úr ezt rendszeresen nem tudta elfogadni képviselőként, bár akkor sem értettem meg, hogy miért, hiszen minden feltett kérdésére is természetesen választ adott. Aztán a szavak játéka az is, hogy Polgármester Úr azt mondja, hogy nem reform, hanem pénzkivonás az egészségügyből 250 milliárd forintban - Alpolgármester Úr is használta. Ez ugye csak szójáték kérdése, vagy azt mondjuk, hogy reform annak érdekében, hogy további 250 milliárd forintot Önöknek, nekünk, kanizsaiaknak, magyaroknak ne kelljen befizetni, mert biztosítási alapon működő egészségügy van, vagy befizetünk plusz 250-et és megy tovább reform nélkül, vagy nem akarunk befizetni, hanem megpróbáljuk racionalizálni. Tehát ez mind játék a számokkal és csak politikai vehemencia vagy párthovatartozás kérdése, hogy hogyan fejezzük ki. Polgármester Úr, kérem, azt értse meg és nagyon fontos, hogy Képviselő Urak megértik a FIDESZ frakcióban is. Nem viselhető el számomra például, de vélhetően itt a többi képviselő számára sem az az állapot, hogy Nagykanizsa legnagyobb intézménye, amelyik felelős, pontosabban mi felelősek vagyunk ugye száz egy néhány ezer ember egészségügyi ellátásáért, állítólag bajban van és erről Polgármester Úr, Alpolgármester Úr, Képviselő Asszony, Frakcióvezető Úr, isten tudja kicsoda, mindenütt nyilatkozik és közben az egyetlen, az ezért az ellátásért felelős testület, Nagykanizsa Önkormányzata nem is tűzte napirendre a múltkori rendkívüli közgyűlést a témát. Volt valóban már utcai megmozdulás, itt már szerveztek mindenféle kórházi nagygyűlést és egyebet, miközben mi, akik felelősek vagyunk érte, nem tájékozódhattunk, nem ismerhettük meg a helyzetet, és nem ismerhettük meg, hogy milyen irányba indul el ez a kórház. Egyébként mától egy kicsit nyugodtabb vagyok Polgármester Úr, mondom Önnek, mert a Főigazgató Úr, amit elmondott, az egy nagyon felelős és koncepciózus gondolkodás körvonalai olvashatók ki számomra, miszerint ezzel a csökkentett ágyszámmal is vélhetően kihasználva azokat a gazdasági lehetőségeket, amik ugye bent vannak ebbe rendszerve a csökkentett ágyszám miatt. Azt még hozzáteszem, a felszabaduló kapacitások piaci értékesítése tekintetében én abban reménykedem, hogy a reform végén ez a kanizsai kórház, beleszámítva, hogy kiemelt kórház és élvezve annak előnyeit, egy sokkal magasabb szintű ellátást fog nyújtani a Kanizsa és környéke lakosoknak. Tehát még egyszer megismétlem, a rendkívüli ülés fontosságát az adta akkor, és az adta volna egyébként később is, hogy nem képzelhető el és képviselőtől elviselhetetlen, Polgármester Úrtól is egyébként, hogy miközben mindenütt nyilatkozik, az egyetlen felelős testület ezért a területért, ami mi vagyunk, tetszik, vagy nem, mi vagyunk, igazából nem is vette napirendre ezt a témát. Egyébként Polgármester Úr elismerte, hogy tévedett, amikor nem hívta össze. Ebben viszont tökéletesen egyetértünk. Nem mérlegelés kérdése, hogy a soron kívüli ülést össze kell-e hívni, hanem ez szabályozás kérdése.

Marton István: Úgy gondolom, hogy a retorikai finomságokért Önnek sem kell a szomszédba menni, ha csak ezt a beszédét hallgattuk. Ez erre ékes bizonyíték, de egy kis feledékenységére azért csak ráirányítom Önnek a figyelmét, amely 2002-ben következett be akkor, és maga ott volt és emlékszik rá, hogy Önnek sem volt jó, meg a testületnek sem volt jó, mert szinte egyhangúlag dobta vissza az akkori Főigazgató Úrnak a beszámolóját a közgyűlés azzal, hogy az általam megfogalmazott 6 vagy 8 pontra adja meg a választ és a következő testületi ülés elé jöjjön oda. Az Önök soraiban ülnek olyanok, akik ezt átélték és tanúsíthatják, de egyébként a jegyzőkönyvek ezt rögzítették, mert szép vastag anyag volt, csak nem volt benne semmi. Ilyen egyszerű a történet.

Dr. Károlyi Attila: Én csak azon tűnődtem, hogy mi a szankciója annak, hogyha a polgármester törvénysértő magatartást tanúsít. Van-e ennek szankciója?

Marton István: Van.

Dr. Károlyi Attila: Mi ennek a szankciója?

Marton István: A Közigazgatási Hivatal el fog feltehetően marasztalni az Önök kezdeményezéséért.

Dr. Károlyi Attila: Az önkormányzatokról szóló jogszabály 33. C. szakasza azt mondja, hogy a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége esetén minősített határozatával a közgyűlés vagy képviselőtestület keresetet nyújt be tisztségének megszüntetése végett az illetékes bírósághoz. Csak úgy tájékoztatásképpen.

Marton István: Köszönjük, látszik, hogy Önből kiszól a jogász, ugyanis sorozatos törvénysértésekről van szó és itt törvénysértés nem történt. Az SZMSZ egy rendelkezését átmeneti időre megszegtem való egy igaz, ezt el kell ismernem - teljes tudatossággal, mert mint említettem, Önök gúnyt űztek a munkából. Azért csodálkozom, hogy pont Ön mondja, mert Ön volt az egyetlen, aki ezt nem írta alá Képviselő Úr, de hát végül is nem szabad csodálkozni semmin. Erről ennyit. Igen, a szolidaritás működik.

Cseresnyés Péter: Böröcz képviselőtársam hozzászólásához szeretnék mondani néhány mondatot. Mindig csodáltam Böröcz képviselőtársam lojális nyugalmát és ez ebben a csodálkozásomban és csodálatomba most is meg kellett nyilvánulnom, mert azzal a nyugalommal, amivel közölte azt, hogy ez a kórházcsonkítás egy reform, 250 milliárd forint kivonása az egészségügyből, reform, ezt, azt hiszem, hogy ilyen érzelemmentesen kevesen tudnánk megtenni, mint ahogy Ő ezt megtette. Képviselőtársam ez nem reform, ez pénzkivonás. Ezt nem mi mondjuk, ez nem politikai szólam, hanem szakemberek mondják, orvosok, kórházi szakemberek mondják ezt, hogy sajnos betegek fognak ellátás nélkül maradni, betegek fognak sorba állni és valószínű, hogy nem időben fognak gyógykezeléshez jutni abban az esetben, hogyha ez az állapot megmarad. Kritikát fogalmazott meg Ön arról vagy azzal kapcsolatban, hogy miért nem kapott a közgyűlés tájékoztatást, miért nem tájékoztatta a testületet senki sem, miért csak március közepén történt egy soron kívüli közgyűlés összehívása, ahol aztán a szakember, jelesül Nagykanizsa Kórházának az igazgatója mondta el azokat a törekvéseket, és azt a helyzetet megvilágította, ami a nagykanizsai kórház körül kialakult. Képviselőtársam azért nem történt ez, mert nem volt információ, mert sötét szobákban bujkálva politikusok döntöttek arról hogy bizonyos kórházak hány aktív ágy leépítését fogják elszenvedni. Timur és csapataként viselkedtek, így van, jól mondja Fodor képviselőtársam, csak negatív előjellel, nem azzal az előjellel, mint Timur és csapata annak idején végezte a tevékenységét. Hírek voltak, de ténylegesen március elején kapta meg mindenki azt, hogy hány aktív ágy marad meg az egyes kórházakban. Ekkor volt miről tájékoztatni a testületeket, ekkor dőlt el minden, addig nem volt olyan információ, amivel a testületek elé lehetett volna jönni. Egyébként, hogyha információhoz akartak jutni, pártársukhoz, Göndör képviselő úrhoz vagy éppen az Egészségügyi Miniszterhez lehetett volna fordulni, mert Ők tudtak mindent, más senki sem tudott biztosat, csak elképzeléseket és a RET-en is olyan számok jelentek meg, amivel nem lehetett mit kezdeni. Ezért volt ez a márciusi tájékoztatás. Addig, míg a végleges döntés meg nem született, amíg a miniszter nem határozott róla, addig nem volt miről tájékoztatni a képviselőtestületet.

Marton István: Annyi kiegészítéssel élek, hogy a RET, az a Regionális Egészségügyi Tanácsot jelenti - azoknak, akik néznek minket és hát ugye nem beavatottak.

Böröcz Zoltán: Alpolgármester úr, Ön a Parlamentben ül, alpolgármester - az itteni beosztásánál fogva is kell, hogy tájékozódjon. Én csak az újságból tájékozódtam, de az újságból pontosan tudtam, hogy decemberben születik egy törvény, tudtam, amit Önök a Parlamentben megbeszéltek, mert meghallgattam. Tudtam, hogy 30 %-nyi mintegy az ágyszám csökkentésre kerül, tudtam, hogy mikor lehet lobbizni, ha úgy tetszik befolyást gyakorolni a törvényhozóra, nyilván a törvény meghozatala előtt december hónapban. Mindannyian tudtuk és tudta a magyar állampolgár, hogy január 31-től február végéig van lehetőség a RET-ben és a régión belül részben tárgyalni az ágyakról. Ön is tudta és mindannyian tudtuk, hogy a szomszéd régióval, mivel onnét nagyon sok község lakóit, polgárait látja el a kanizsai kórház, lehetett tárgyalni arról, hogy az ágyszámot átcsoportosítsák. Mindent végig tudtunk, nem sötét szobákban dőlt el szerintem, mert én ezekről a sötét szobákról mindig az újságból olvastam. Önnek biztosan több információja volt. Csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy ne történjen a következő időkben akár reform vagy bármilyen ügyekben, hogy előbb nyilvánítunk véleményt súlyos, a város polgárait érintő kérdésekről mindenféle politikai nagygyűlésen és politikai alapon, miközben a legfőbb testület, aki ezért felelősséget vállal, itt nem tárgyal róla én ezt tartottam elviselhetetlennek.

Röst János: Hát én ott folytatnám, ahol abbahagyta Böröcz képviselőtársam. A város vezetése gyakorlatilag az elmúlt rendkívüli közgyűlésig semminemű információt nem adott - ezt nyugodtan leszögezhetjük. A döntési sorozat végigment gyakorlatilag októbertől gyakorlatilag decemberig, majd a következő időpontokig. Én elvárom azt Polgármester Úrtól, Alpolgármester Úrtól, hogy legalább olyan szintű tájékoztatást kapott volna a testület, ami eligazodási pontot ad, illetve azt, hogy egyáltalán mit tettek az ügy érdekében, és nekem a javaslatom, ami később kerül sorra, pont ezt akarja feltárni és bízok benne, hogy Önök ezt támogatják, hogy lássunk tiszta képet. A másik pedig, a döntések nem Balatonban, nem egy búvárharangban születtek meg egyébként, hanem a Parlamentbe, ahol Ön is jelen van egyébként.

Horváth István: Ez nagyon szép, hogy ennyire aggódnak a kanizsai kórház sorsáért a túloldalon ülő képviselőtársaim, csak én valamit nem értek. Hogyha decemberben összehívtuk volna a rendkívüli közgyűlést, akkor mire tudtuk volna lobbizni? Ezt mondják el nekem, mert én ezt nem értem, ugyanis én úgy tudom, hogy a RET-re már ultimátumszerűen leosztották az ágyszámokat - akkor a szakma miről tudott volna vitatkozni, megkérdezem?

Dr. Fodor Csaba: Az egyik közgyűlésen, amikor ez szóba került korábban, akkor én hivatkoztam, illetve kérdeztem is és választ nem nagyon kaptam, de a válasz még is az lett volna, hogy bizonyos anyagok elkészültek, Horváth képviselő úr. Azok az anyagok valami úton, módon lekerültek a polgármesterhez, és azok az anyagok nem kerültek tovább. Azok az anyagok a minisztériumba nem jutottak el, tetszik tudni. Azokkal az anyagokkal, azokkal a szakmai anyagokkal a hátunk mögött tudtunk volna lobbizni, hogy Nagykanizsát ne sújtsa 30 %-os kórházi ágyszám csökkentés, csak ezt nem tette meg senki. Azért nem tette meg senki, mert Önök nagy bölcsen személyes bosszútól vezéreltetve azonnal lecserélték a kórház vezetését, még meg sem várva azt az időt és azt a lehetőséget nem biztosították, hogy legalább ezeket a már kidolgozott anyagokat, amelyek között többek között bent volt a sürgősségi betegellátó rendszer és sorolhatnám még, hogy mik voltak bent, hogy végig vigyék. Ez óriási mulasztás volt, de nem is mulasztás, hiba, hiba volt, és ezért juthatott a nagykanizsai kórház olyan helyzetbe, amilyenben jutott. Ez az Önök felelőssége szerintem, de nem csak szerintem.

Szőlősi Márta Piroska: Én úgy gondolom, hogy épp eleget beszéltünk már erről az ügyről. Két héttel ezelőtt a soron kívüli ülésen is, és azt hiszem, hogy ma is éppen elég időnk elment és tekintettel arra, hogy egyre kevésbé a kórházról és sokkal inkább a politikáról van szó, úgy gondolom, hogy ezt a vitát érdemes lenne lezárni, arról nem is beszélve, hogy olyan Képviselő Urak teszik a túloldalról fel sorozatosan a kérdésekeiekt, illetve próbálnak meg bennünket vagy a városvezetést, a kórházvetést felelősségre vonni, akik valószínűleg sokkal többet tehettek volna azért, hogy egyáltalán ne jusson idáig sem a kanizsai kórház, sem az országban egyetlenegy kórház sem. Én arra kérem Polgármester Urat, hogy zárjuk le ezt a vitát, mert ennek az ég egy adta világon semmi értelme nincsen.

Marton István: A vitát akkor lezárjuk. Azért még annyit mondanék Fodor úrnak, ha figyelt volna, akkor ma már tőlem elhangzott az, hogy a sürgősségi betegellátó rendszer közel tíz éve meg volt a kórházban. Nem kívánom elmesélni a részelteket, hogy miért szűnt meg rá nem sokkal. Ügyrendit kért képviselő asszony, kérek szavazást arról, hogy lezárjuk-e a vitát. Én támogatom a javaslatot, hogy lezárjuk.

 

A közgyűlés 17 igen, 6 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Most meg kell adnom a szót azoknak az Uraknak, akik még egyszer sem szóltak. Szót kell adnom az SZMSZ szerint a napirend után is azoknak, akik egyszer sem szóltak hozzá. Fodor úr Ön jogász, Ön ezt tudja.

Halász Gyula: Tehát azért ez az ügy egy nagyon fontos dolog. A város egyik legnagyobb intézményéről van szó. Úgy gondolom, hogy kellő fontossága van, hogy ezt a témát kibeszéljük, és még annyit szeretnék elmondani ezzel kapcsolatban egészen röviden, hogy Önök stratégiai és taktikai hibát követtek el akkor, amikor Dr. Szabó Csabát leváltották. És miért mondom ez? Azért mondom ezt, mert Dr. Szabó Csaba által elkészített fejlesztési stratégiát a Nyugat-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács elfogadta. Önök az egészségügyi reform vagy Önök bárhogy nevezhetik, ezt lehet sarcnak is vagy bárminek nevezni, Önök ennek a folyamatnak a közepén olyan pozícióból váltották le Dr. Szabó Csabát, amikor Ő előnyös feltételeket már kiharcolt a Regionális Egészségügyi Tanácsban. Súlyos taktikai és stratégiai hiba volt, amiért a felelősséget Önöknek kell viselni.

Marton István: Ezzel nagyon más véleményem vagyunk, de nem térek ki a részletekre.

Bizzer András: Itt a szocialista képviselőtársak elmondták, hogy már mindent tudtunk decemberben a kórházak kapcsán, akkor én megkérdezném, hogy a tegnapi nap folyamán még fennállt az, azaz négy nappal a végső határidő lejárta előtt, hogy a szocialista kormány még mindig nem küldte meg a finanszírozási szerződéseket a kórházaknak és fenntartóknak. Kérdezem én, hogy akkor hogyan beszéljünk a jövőről, amikor még a jelenről sem tudunk semmit, hisz a kormány ezt a finanszírozási szerződést nem küldte meg sem a kórháznak, sem pedig a fenntartóinak, akkor miről tudunk beszélni, kérdem én? A másik az, hogy ez ugyan már egy előző közgyűlés alkalmával, a mai napon megküldte, de a tegnapi nap folyamán még ez állt fent, tehát ez is azért három nappal a határidő lejárta előtt kapnak meg a kórházak és a fenntartók egy finanszírozási szerződést. Ezt elég durva dolognak tartom. A másik az, hogy erről már beszéltünk előző közgyűlésen, de megint el kell mondanom, mert a szocialista képviselőtársaim ismét felhozták, hogy mi nem lobbiztunk. Igenis, hogy lobbiztunk, ugyanis Göndör István országgyűlési képviselő úrral tartottunk egy megbeszélést frakció szinten, ahol kértük azt, hogy lobbizzon Nagykanizsáért, hogy minél több kórházi ágyat meg lehessen tartani. Ez sajnos nem valósult meg és mivel kiderült, hogy Göndör István szocialista országgyűlési képviselő nem tud nekünk segíteni, úgy gondoltuk, hogy talán a helyi szocialista önkormányzati képviselők tudnak nekünk segíteni, ezért az előző közgyűlés alkalmával kértük a segítségüket a lobbizásban, de Önök ezt visszautasították, és a kanizsai embereknek nem szeretnének Önök segíteni, és nem szeretnének összefogni azért, hogy minél több kórházi ágyat megtarthassunk Kanizsán. Még azt szeretném elmondani Dr. Szabó Csabával kapcsolatban, hogy ezek alapján Önök akkor azt mondják, hogy Dr. Szabó Csaba miatt büntet minket a szabaddemokrata miniszter. Tehát azért lesz Nagykanizsán kevesebb ágy, mert mi leváltottuk a kórház igazgatóját? Tehát ez milyen dolog, hogy az embereket büntetik azért, mert mi, mint közgyűlés hoztunk egy döntést és leváltottuk a kórház igazgatóját, amihez jogunk volt. Sértettségből akkor miért az embereket kell büntetni, a kanizsai embereket? Mert a kanizsai embereknek lesz majd problémájuk, amikor a kórházba be szeretnének menni, hogy kevesebb lesz az ágyszám.

Bárdosi Gábor Jenő: Ahogy a rendkívüli közgyűlés végén majdnem hogy Frakcióvezető Úr előtti utolsó hozzászóló voltunk, akkor is jeleztem, hogy igyekszünk dolgozni jönni a közgyűlésbe és nem annyira politizálni. Most is csak azt tudom mondani innen a túl oldalon ülő képviselőtársamnak, valamint Alpolgármester Úrnak is, mellesleg országgyűlési képviselőnek is, hogy én azt gondolom, hogy akkor, amikor mi azért kezdeményeztünk rendkívüli közgyűlést, hogy elsősorban a jelenlegi helyzetet ismerjük meg, mert akkor már a Főigazgató Úr három hónapja ki volt nevezve és nem gondolnám azt, hogy a nagykanizsai kórház az eltelt három hónapban rosszul működött. Azt sem gondolnám, hogy egy egészségügyi reform, egy kormányzati döntések, egy Egészségügyi Miniszter döntései miközben folyamatában jönnek elő, akkor elsősorban Alpolgármester Úrnak mondanám azt, hogy aki ott ül a Parlamentben, nem mondaná egyébként kezét szívére téve azt, hogy az egészségügyi reformra szüksége van ennek az országnak, legfeljebb azt lehet mondani, hogy nem ilyen gyorsan és nem ilyen egyszerre és nem ilyen adott nagy csomagban kell meghozni a döntést, de hogy az egészségügyi reformot el kellett volna indítani talán már a rendszerváltáskor, arról mondjuk, itt hosszasan el lehetne vitatkoznunk, és szerintem semmi szükség nincs rá, mert azt mindenki tudja, legfőbbképp a benne dolgozók, akik benne dolgoznak, hogy ennek a reformnak már régen neki kellett volna állni. No, most jött egyből csőstől, de egy dolog nem változott, az a része nem változott, hogy igenis mindenki tudta Nagykanizsán, az új kinevezett kórházigazgató, aki itt ül a közgyűlésben, hogy ebben a helyzetben kell továbbdolgozunk és ezért, amikor kérdéseket tettünk volna fel, vagy Tóth képviselőtársam feltett kérdései benne foglaltatnak ebben a Polgármester Úrhoz címzett levélben, akkor azért arról, amiről itt Alpolgármester Úr is perceken belül ….. akár egy pénzügyi helyzetről, akár egy egyéb. Azért erről nem lett volna baj, hogyha a közgyűlés tájékoztatva van, én azt gondolom és ezt is hiányoljuk, vagy ezt hiányoltuk, és ezért kértük a soron kívüli közgyűlést, hogy a soron kívüli közgyűlésen aztán visszavontuk a két beterjesztett napirendünket, az pedig azért volt, mert hiszen előtte egy olyan soron kívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte az önkormányzati többségi oldal, amelyikre már többször, több ízben kaptuk választ, hiszen akik elmentünk, akik ott voltunk, nem sokan voltunk ott egyébként, különösen a többségen lévő oldalról nagyon kevés képviselőtársamat láttam én azon a kórházi gyűlésen, amelyiken jómagam is ott voltam. Aztán ott voltak többen persze más rendezvényen, de ugyanaz történt csak megint azon a soron kívüli közgyűlésen, ami történt már egyszer korábban egy értekezletnek nevezett gyűlésen, és mi csak egyáltalán arra voltunk kíváncsiak heten, akkori heten beadók, hogy mi van jelenleg és hogyan képzeli, hogyan gondolja a kinevezett kórházigazgatónk a munkáját, hiszen jószerivel, ha most itt lenne, azért kérdezném meg Tőle, hogy Igazgató Úr nagyon nehéz feladatot vállalt január 8-án, tudja-e vállalni ebben a helyzetben, mert hát Ön vállalt egy feladatot? De hát, most nincs itt.

Bene Csaba: Jól látható a túloldalról a szándék, hogy a kórházreform vagy kórház átalakításának a dolgát rákenjék a FIDESZ-re. Ez is talán a FIDESZ-nek az egyik óriási hibája, miközben a szocialista, SZDSZ-es kormány indította el ezt a kórház reformot és talán a korábbi alkalommal Bárdosi képviselőtársammal is megegyeztünk abban egy közgyűlésen, hogy én is azt mondtam, hogy valamit kellett kezdeni a kórház kérdéssel, az egészségüggyel, de abban is biztos vagyok, hogy nem ilyen formában és már ezt talán kormányzati szinten is mondják, hogy talán óvatosabban kellett volna, más lépésekkel, és most itt a tisztelt Fodor képviselőtársamtól, meg a többi képviselőtől azt hallani, hogy hát itt a FIDESZ oldal juttatta ide a nagykanizsai kórházat. Ez egy nagyon érdekes szemlélet. Én azért úgy gondolom, hogy a választópolgárok is tisztában vannak azzal, hogy egészségügyi reformot ki és hogyan indította el. A tisztánlátás kedvéért azért hadd mondjam el, hogy most nem tudom megmondani pontosan, hogy mi mikor tárgyaltunk Göndör István országgyűlési képviselővel, mindjárt azután, hogy megjelentek a pontos ágyszámok és kértük a közbenjárását, hogy ezen valamilyen módosítás történjen. Az Országgyűlési Képviselő Úr tisztán, kereken megmondta, hogy abban a stádiumban nem lehet lépni, mert akkor már csak a RET-en lehet egyezségre jutni, és Ő majd akkor fog tudni fog segíteni a kórházi ágyszámokban esetleg, hogyha a RET-en nem történik egyezség és visszakerül az Egészségügyi Miniszterhez. Utána eljutott egészen az odáig Göndör István országgyűlési képviselő, hogy újságban is azt nyilatkozta, hogy Ő a keszthelyi kórház érdekében tud lobbi-tevékenységet folytatni, a kanizsai kórház érdekében már nem tud lobbi-tevékenységet folytatni. Úgyhogy a tisztánlátás kedvéért azért kérem ezt is elmondani a választópolgároknak, illetve az Önök részéről elismerni, hogy történtek itt kezdeményezések és lépések, de bizony nem sikerült eredményt elérni.

Marton István: Én annyit mondanék erről, hogy senki, de senki sem gondolhatta komolyan, hogy 30,2 %-os ágyszám csökkentést fognak végrehajtani, hogy ilyen károkozás érheti a város kórházát, miközben országosan nem érte el a 15 %-ot. Tehát ebben valakiknek benne van a kezük. Igenis is mi fordultunk minden létező és lehetséges fórumhoz. A korábbi napirendek alatt lehetett látni. Miniszterhez fordultunk, anyagot küldtünk, nem is válaszolt, időpontot sem adott. Nincs mit részletezni, de azon kívül nem akarok nagyon elébe szaladni a múltkori soron kívüli ülésen éppen, ha jól emlékszem Bogár képviselő úr javaslatára fogadtuk el, hogy a Nyugat-somogyi települések irányában lépjünk. Annyira léptünk, hogy a kedvünkért az ügy súlyára, fontosságára való tekintettel összehívták a csurgói kistérségi testületi tanácsülést és ott a mi meglepetésünkre – Főigazgató Főorvos Úrral voltam együtt – nemcsak a korábbi 12, hanem az egész kistérség mind a 18 települése szeretné, ha Kanizsához tartozhatna, de nem akarok belemenni a részletekbe, hisz a polgármesteri tájékoztató egyik pontjaként, amibe ugye Önök szerint általában nincs semmi, hát igen, csak ilyen semmi, lényegtelen dolgok fordulnak elő benne, ott majd lehet róla hosszasabban beszélni. Én Halász Gyulának se ügyrendi, se egyéb, de Fodor úrnak sem tudom megadni a szót, mert a napirendet lezártuk és egyszer már szóltak. Jó. Napirendet lezártam. Szavaztatni nem kell, mert előterjesztés nem volt az eredeti anyaghoz. A 31. napirendet pedig javaslom, hogy most ne tárgyaljuk, lévén, hogy én akceptáltam Önöknek azt a kérését, hogy a gazdasági programot vegyük le a napirendről, és hát ezzel a fejlesztéssel kapcsolatos elképzelések annak egy részét képezik, úgyhogy ez a 12-i soron kívüli közgyűlésen kerülhet újból napirendre. Jó, akkor kérek szavazást a 31. napirendről. Miután én akceptáltam az Önök kérését, én úgy gondoltam, hogy Önök vannak olyan toleránsak, mint amilyen toleranciát én tanúsítottam, de ismét tévedtem az Ön toleranciáját illetően, ezért kérem a testületet, hogy aki egyért azzal, hogy a 31. napirendet levegyük, az kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 16 igen, 4 nem és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja

 

 

30. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának köztéri alkotások létesítésére kiírt ötletpályázatról (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Bárdosi Gábor Jenő: Én csak egy dologra szeretnék felhívni figyelmet és nem időszaporítás miatt. Írhatunk ki bármennyi pályázatot, amikor nincs pénzünk, akkor én azt gondolom, hogy erre akkor térjünk vissza, ha már egyszer most sem tudtunk mit dönteni, legalábbis az anyagot átolvasva jelenlegi formájában a Művészeti Tanács egyetlenegy pályaművet sem tudott olyannak értékelni, hogy elhelyezhető legyen. Aztán látok én itt, ugyanúgy visszatértek a körforgalomba elhelyezett jelképek egyéb, gondolom, nem az én 424-es mozdonyomat kellene valamelyik körforgalomba betenni. Előbb-utóbb megjelenek vele megint persze, a gőzmozdony csak pihen, meg nem áll sose. Azt meg aztán különösképpen nem gondolnám, hogy 5 mFt-ot most azért kellene félre tenni most is március táján, amikor az az ismeretem lett a mai nap folyamán, hogy több millió forint hiányzik a kasszából még akkor is, ha az adók befolytak a város kasszájába, hát akkor most éppen az 5 mFt-os dolog ugyan nem nagy pénz, amikor milliók hiányoznak vagy esetleg milliárd.

Marton István: 100 milliók Képviselő Úr.

Bárdosi Gábor Jenő: Akkor ilyen 5 milliókat se lássak én mostanában ilyen elkülönítésre meg egyéb tartalékokra.

Marton István: Egyet tudok érteni.

Balogh László: Én nem érzem magam szószátyárnak, ezért szólok néhány mondatot, mert nekem fontos ez az előterjesztés ilyenkor éjfél után is. Való igaz, ilyen ötletpályázatot, ilyen díjazás nélküli ötletpályázatot nem érdemes kiírni, ilyen típusú ne legyen több, ha csekély díjazás is, de legyen a jövőben, ha még is lesz hasonló pályázat, mert egyébként így komolytalan, de figyelmeztetni szeretném képviselőtársamat, hogy ez a koncepciótlan pályázati kiírás, ez még az előző ciklus hozománya. Ezzel együtt tiszteljük a szoborötlet pályázaton résztvevőket azzal feltétlenül, hogy köszönetünket fejezzük ki. Igen, én szeretném, ha a jövőben majd erre legalább 5 mFt lenne. Világos, az idei évet látom, hogy nem valószínű, hogy kedvez ennek. Azt is szeretném, hogyha felhívnánk rá a figyelmet, hogy a körforgalmainkra egy ötletpályázat igenis helyén való lenne, és fogok még konkrétumokat emlegetni a díszkivilágítások kapcsán a kérdéseknél, fel fogom hívni a figyelmet ott majd jó pár itt is elhangozhatott dologra. Annyit azonban itt is hadd mondjak, hogy az Erzsébet térre ezen szoborötlet pályázaton jó páran javasoltak Erzsébet királynő szobrot és valóban a Szentháromság szobor sem elvetendő ötlet még jelen pillanatban, de most nincs arra idő, hogy részletekbe menjünk. Remélem, hogy a jövőben jobban meg tudjuk becsülni az ilyen típusú pályázatokat.

Marton István: A szobrokra visszatérve. Tegnap volt szerencsém megnyitni a herendi manufaktúra 10 művésze által itt tartott kiállítást, ahol a Kádár Tibor festőművész külön gratulált ahhoz, hogy egy városvezetési séta során milyen szobrokat látott. Tehát azért vannak nálunk értékeket, amiket szaporítani kell, de ez a pillanat nem az a pillanat, amikor sok milliót tudunk rákölteni.

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és idegenforgalmi Bizottság 8 igen (egyhangú) szavazattal a tájékoztatót tudomásul vette. Emlékeim szerint ez a pályázati kiírás Halász Gyula képviselőtársam igazán jó szándékú ötletére került kiírásra, és én azt gondolom, hogy volt valamiféle tanulsága. Való igaz, hogy így nem szabad kiírni, de azt semmiképpen sem gondolom, hogy most ez bármilyen rossz szándékkal vezérelve történt volna. Én ezt pozitívan mondtam a magam részéről.

Marton István: Lezárom a napirendet. Több hozzászólót nem láttam. Határozati javaslat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztésben szereplő szobor ötlet-pályázatról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. A közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a pályázatra ötletet benyújtó személyek, továbbá a Művészeti Tanács tagjai és a Plakátház dolgozói felé munkájuk elismeréseként a város nevében köszönetét fejezze ki. Itt nem egészen úgy van írva, ahogy mondtam, mert emberek felé elismerést nehéz kifejezni, mert az lehet, hogy megáll félúton a levegőbe, tehát csak embereknek lehet kifejezést és elnézést ezért a kevéssé irodalmi megfogalmazásért. Aki egyetért vele, kérem, szavazza meg.

 

A közgyűlés 24 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

31. Tájékoztató a 2007-2013-as Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elkészült Operatív Programokról, kiemelten a Nyugat-dunántúli Operatív Programról (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Horváth Jácint stratégiai tervező

 

Marton István: Ehhez én úgy bevezetőben annyit mondanék, hogy aki elolvasta az előterjesztést az legalább 8 mozaik szóval találkozott úgy, mint GOP - ennek a magyar megfelelője Gazdaságfejlesztési Operatív Program – el kell mondani, mert a politika iránt érdeklődők lassan majd megbarátkoznak ezzel is – a KÖZOP, az a Közlekedési Operatív Program. TÁMOP, az a Társadalmi Megújulás Operatív Programja, a TIOP a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programja, a KEOP, a Környezet és Energia Operatív Programja, az ÁROK az Államreform Operatív Program. az EKOP az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program és a VOP, az a Végrehajtás Operatív Program. Azt hiszem, hogy ennyi általános ismertető elég. Én megköszönöm Domina Erzsébetnek ezt a rendkívül alapos, de alapvetően ismeretterjesztő anyagot, mert az érdeklődő képviselők azt hiszem, hogy olyan mély ismeretekre tehettek szert. Ezek a legfrissebb adatok, amiket a kolleganő összesített. Ezt azért mondom, mert korábban két állomás is volt már és a pénzügyi keretek valamicskét nőttek, tehát 7 évre az összes EU + hazai forrás milliárd forintban, az megközelíti a 148 milliárdot, tehát évente jut mintegy 21 milliárd forint a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsnak. Hát ez ugye nagy pénz, de ha szétosztjuk három megyére, öt megyei jogú városra, mintegy negyven egynéhány városra, meg 650 egyéb településre, akkor viszont észre sem vesszük.

Halász Gyula: Én is azt gondolom, hogy egy nagyon fontos dokumentumról tárgyalunk most és én egy olyan kérést fogalmaznék meg Polgármester Úr felé, hogy az itt felsorolt pályázati programokkal kapcsolatban aktualizálja a város gazdasági programját és próbáljon meg egy kicsit elmozdulni afelé, hogy a közgyűlésben ezekben a stratégiai kérdésekben egyetértés bontakozzon ki. Annyit még azért elmondanék, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek két fő prioritása van, az egyik a foglalkoztatás bővítése és a másik a tartós gazdasági növekedés feltételeinek a megteremtése, ami a mi esetünket lefordítva azt jelenti például, hogy az Ipari Parkban, logisztikai központban a fejlesztéseket növelni kell. Még annyi fontos információ van, hogy a régiók közül a mi régiónk, tehát a Nyugat-dunántúli Régió juthat a legkevesebb forráshoz, tehát alapos lobbi tevékenységre van szükség, azt pedig nem lehet úgy megtenni, hogy a közgyűlésben széthúzás és egymásra mutogatás van. Még annyit szeretnék mondani, hogy nagyon tanulságos és iránymutató nemcsak az ágazati programokban megjelölt pontok és prioritások, hanem a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program célkitűzései és ennek alapján a már megismert gazdasági programnak az átdolgozására van szükség és ez alapján, már lehet olyan konkrét célokat megfogalmazni, amivel ebben a ciklusban is el lehet indítani a pályázatokat. Úgyhogy én azt kérném képviselőtársaimtól és Polgármester Úrtól különösen, hogy a gazdasági programba építse ezeket a prioritásokat be, és történjen ennek egy társadalmi vitája, ennek a gazdasági programnak és készüljön ugyanúgy, mint ezeknél az operatív programoknál egy akcióterv, hogy erre a ciklusra tudjuk ütemezni azokat a pályázati célokat és azokat a forrásokat, amire ezeknek a városfejlesztési céloknak a megvalósításához szükség van.

Marton István: Én úgy gondolom, hogy ez az anyag tökéletes összhangban van, vagy majdnem tökéletesben, mert össze lett fésülve a gazdasági programmal. Ezen kívül annyit azért még kívánok mondani, hogy a Regionális Fejlesztési Tanács, mármint a Nyugat-dunántúli Tanácsnak az ülésein általában jó a hangulat. A mi pozícióink ahhoz képest, hogy mekkora megye vagyunk, szerintem kifejezetten erősnek mondható, és ez párt semleges, legalábbis eddig ezt tapasztaltam. Jó az együttműködés a Zala megyei tagok között. Azt hiszem, hogy az is csak erősíti a pozíciónkat, hogy a körünkben tartózkodó ügyvezető-igazgató, az éppen Kanizsán székel, az egyik, aki az elmúlt ülésen kapta meg ezt a beosztását. Ha esetleg mondana pár mondatot Horváth úr, esetleg megerősítene vagy cáfolna. Mellesleg, amíg Horváth úr kiér, addig elmondom Képviselő Úrnak, hogy az éppen az előbb említettem, hogy valaki felé mondani valamit, az nem biztos, hogy eljut, de azért örülök annak, hogy amit Ön mondott felém, az nem esett rá a Kanizsa címerre.

Horváth Jácint: Igazán nem részletezném, az előterjesztés tényleg elég részletes és a jelenlegi tudásunk alapján ez egy elég fontos előterjesztés. Annyiban egészíteném ki, hogy tényleg arra mindenképpen a városnak oda kell figyelni a következő időszakban, hogy egy dolog, hogy a Nyugat-dunántúli ROP-ból, ami néhány öt-hat területet tartalmaz, 148 milliárd, az ágazati programokból számolunk mi azzal, hogy még egy olyan 600-700 milliárd a régióba fog érkezni a következő hét év alatt, tehát ez már azért elég jelentős összeg. Szét lehet nézni különböző területeken. Mindenképpen arra van szükség, hogy továbbra is egységesen fellépni, ahogy Polgármester Úr elmondta, tényleg a tanácsülésen a Zala megyének és szerintem Nagykanizsának is elég jó a helyzete, de ezt folytatni kell, és ezt tovább kell vinni az ágazati programok esetében is tovább kell vinni, hogy azok a közlekedési nagy szakképzési fejlesztések tovább gyűrűzzenek ebben az időszakban. Az ütemezésről még annyit lehet elmondani, hogy jelenleg folynak az európai bizottsági egyeztetések, jelenleg tavasz végére, nyár elejére várható az, hogy elfogadja az Európai Bizottság az operatív programokat és így nyár közepén lehet a pályázatok nagy dömpingjére számítani, tehát akkor nyílnak meg ezek a lehetőségek. Addig az előkészítés fázisa, addig a tervezés fázisa kell, hogy legyen, hogy addigra előkészített projektekkel lehessen már nekimenni ezeknek a pályázatoknak. Várhatóan az lesz, aki előbb fog jó előkészített projekteket beadni, az előbb fog támogatást kapni, és az az első … éves kereteket rögtön le fogja tudni hívni.

Marton István: Megköszönöm Horváth Jácint úrnak, aki stratégiai ügyvezető a munkaszervezetnél, a kiegészítését és elnézést kérem, hogy az anyagban még, amikor készült, akkor csak tervező volt, és azóta lépett elő ügyvezetővé.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság 8 (egyhangú) szavazattal támogatta és megköszöni a jól összeszedett normális programot.

Papp Nándor: Szó szerint ugyanazt kell mondanom, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és idegenforgalmi Bizottság is egyhangú igennel ugyanezt a határozatot hozta.

Balogh László: Az ágazati operatív programok és a Nyugat-dunántúli operatív program a jövőben valóban a fejlesztések fontos eszköze lehet, ha pályázatíró és lobbizó tevékenységünket fejlesztjük, megerősítjük, ezért az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Egy megjegyzésem azonban hadd legyen. Nagykanizsa tervezett fejlesztéseinek jelenleg ismert EU-s pályázati lehetőségei között itt nem volt felsorolva, nincs benne, mondom a nevét, az Európai Unió Kulturális Keretprogramja 2007-2013-as lehetőség. Ez Nagykanizsa művészeti életének egy reménye lehet. Részletesebb anyag megtalálható egy www.kultur.hu honlapon, tudjunk róla, ez is létezik, a bizottsági ülés óta jött elő. Felhívom rá a szakosztály és Pályázati Osztály figyelmét.

Marton István: Az Ön szekciójához tartozó ügy, hogy mint közismert, a minisztérium tavaly a Bolyai Iskola teljes rekonstrukciós programját kilökte. Ezt a legutolsó tanácsülésen, ha már itt megemlítette az ügyvezető igazgató úr, akkor tényleg nem titkolom el, nem leszek álszerény, sikerül a Regionális Fejlesztési Tanács által támogatott programok közé visszatenni. Úgy gondolom, ha csak ez az egy így befut, akkor más is nagy nyertesek leszünk.

Cserti Tibor: Így éjfél után, negyed egy környékén látásom élesedik. Tehát az éleslátás ellenére nem vélem felfedezni őszintén az anyag közgyűlési szintű tárgyalásának az indokoltságát. Engedjenek meg három kitételt. Egy tipikus olyan anyagról van szó, amit bele tehetnek borítékba és tájékoztatásképpen kiküldenek nekünk, mert arra tökéletesen alkalmas, hasznos, dicséret az előterjesztőnek. Szakbizottsági szintű tárgyalásra is hasonlóan tökéletesen alkalmas, bár egyenként támogathatják a szakágak és kialakítják elképzeléseiket. Ez az anyag kiegészül és azért kerül ide elénk, mert ebben meg ebben fantáziát látnak és további információkat ad, akkor még azt látom indokoltnak. Elmondták, gazdasági programmal együtt tárgyalva meg még inkább indokolt lett volna és akkor egy komplex csomagot alkot. Ez forrás kiegészítőképpen funkcionál hosszabb távon az önkormányzatok életében. Egyébként gratulálok Horváth Jácint stratégiai ügyvezető igazgatónak, üde szint volt így éjfél után egyébként megismerkedni e minőségében is vele, amúgy meg jó néven vettem, hogy tárgyalták és támogatták, és ennek hangot is adtak a bizottságok, de megkérdezem halkan, zárójelben, mi van, ha nem támogatják? Abszolút, de semmi. Úgyhogy nem tudom, miről szavazunk. Én a magam részéről elfogadom, és további jó munkát kívánok mindenkinek.

Marton István: Tetszett a bizottságnak, ez azt jelentette, hogy egyhangúlag támogatták.

Röst János: Azzal kezdeném, hogy egy nagyon korrekt anyag van előttünk. Én úgy gondolom, hogy a lobbi-lehetőség az előző ciklusban jelentős volt, hiszen Nagykanizsa város a legtöbb pályázatot nyerte meg egyébként ebben a régióban. Irigykedve nézték Győrtől egyébként Szombathelyig a megyei jogú városok a lobbi-tevékenységünket. Egyébként ezt vissza lehet keresni, ha valaki esetleg kétkedik bent, az anyagokban. Ennek nyilvánvaló lehetőségét adta meg az, hogy egyrészt nagyon jó pályázatokat írtunk és köszönet az irodának a munkájáért, másrészt pedig a tanácsban szerepet foglaló kollegák jelentős segítséget adtak ebben. Az is nagy segítség, hogy az ügynökség Kanizsán már több fővel működik. Ez korábban nulla volt, majd később egy, majd később fejlődött fel magasabb létszámra, ami szintén nagy segítséget ad a városnak. Én arra kérném Polgármester Urat, ha eredményesen kíván pályázni, akkor egy résznek meg van a költségvetési vonzata, ami jelenleg a költségvetésben eléggé csekély. Erre nagyon nehéz ezzel az önrésszel pályázni, másrészt pedig a lobbi-lehetőségére, én arra kérném Polgármester Urat, hogy próbáljon meg békét kötni a kormányban szereplőkkel, magával a kormánnyal megbékélni, mert ezzel a stílussal, amit Ön képvisel, a kormánytagokkal, parlamenti képviselőkkel, pártok vezetőivel baromi nehéz lesz Önnek.

Marton István: Köszönöm Röst úr az Ön által elmondottakat, de én éppen azt említettem meg és azt hiszem, erre Horváth úr élő tanú, hogy nincs pártok közti szembenállás a Regionális Fejlesztési Tanács ülésein és a Zala megyei képviselők száma elég jelentős és kifejezetten jó mindenkivel szerintem a személyes kapcsolatom nekem is és hát nekik is velem értelemszerűen, de hát esetleg meg lehet cáfolni, ha Ön ezt másképp látja. Ön sok mindent másképp lát, mint én vagy mi. Ebben nincsen semmi rendkívüli, ez az élet rendje. Sőt, mondhatnám, ez az Ön dolga. Miután nem látok hozzászólót, a vitát lezárom. Kérem Önöket, hogy a határozati javaslat szerint: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése: a 2007-2013-as Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elkészült Operatív Programokról, kiemelten a Nyugat-dunántúli Operatív Programról szóló tájékoztatót elfogadja. Aki egyetért vele, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza.

 

32. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2006. évi munkájáról (írásban)

Előterjesztő: Dr. Kelemen Marcell jegyző

 

Marton István: Ez egy jó másfélszáz oldal. Én úgy gondolom, hogy ez az anyag inkább tanulságos, mint hosszú vitát érdemlő.

Balogh László: Tartalmas, bő anyag. Nem szerencsés azonban ilyen bő lére ereszteni - ez volt a vélemény. Egyetlenegy konkrét megjegyzés, azt gondolom, hogy ez jó gyakorlat, tehát én magam ismerem, mert használom a városüzemeltetési bejelentőlapot a VIA-hoz. Hat hónapos képviselői gyakorlatomban körülbelül 60-at juttattam el. Én kérdeztem azt Jegyző Úrtól bizottsági ülésen, hogy hasonló, a problémák kezelésére, tehát írásbeli bejelentésre létezik-e más osztályoknál, illetve másoknál? Közben találtam és üdvözlöm, és én magam fogom is használni. Létezik bejelentőlap közérdekű kérelmekről, panaszokról, bejelentésekről. Én ennek csinálok most egy reklámot, mert hatékonyabbá teszi a munkát, úgy érzem, legalábbis a VIA keretében és talán máshol is lehet akkor hasonlót használni.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság a beszámolót tudomásul veszi, a közgyűlés számára tárgyalásra alkalmasnak tartja azzal a kiegészítéssel, hogy úgy lenne igazából komplett az anyag, hogyha a VIA Kanizsa Kht. készítene egy komplex értékelést 2005., 2006. évekről, és ez a szép anyag mellékletébe kerülne még igazából, tehát úgy lenne komplett ez a beszámoló a 2006-os évről.

Marton István: Mondata második felét nem nagyon értettem, mert az nem a hivatalhoz tartozik. Az egy külön beszámoló tárgyát kell, hogy képezze. Én a magam részéről felhívom a figyelmet, tulajdonképpen a legelső mellékelt a mellékletek sorában a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása. Ha megnézik a 2006. január 1-től érvényeset, hát finoman fogalmazva is mondhatom, hogy bonyolult, és ha megnézik a harmadikat, vagyis az utolsót, ami ez év január 1-től él, akkor azt hiszem, hogy mindenki láthatja, hogy mennyivel egyszerűbb, világosabb felépítés és hát talán ez eredményezi azt is, hogy így a munka nem nagyon tudja elkerülni egymást ilyen-olyan kabineteken keresztül, hanem célirányosan történik. Nem térnék ki én sem a részletekre addig, amíg nem kérnek meg rá.

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság 8 igen (egyhangú) szavazattal tárgyalásra alkalmasnak találta a közgyűlés számára a beszámolót és nemcsak Cserti képviselőtársamnak, de énnekem is élesedik az elmém éjfél után, mert most rájöttem, hogy tulajdonképpen, amit az orvosi rendelőknek az építésével kapcsolatban kérdésként akartam volna megfogalmazni, azt most tulajdonképpen el fogom tudni mondani okolásul, hogy mit nem szabad ennek a közgyűlésnek, meg a következőknek sem követni. Itt, hogyha a Városfejlesztési Osztálynak a beszámolóját megnézik, akkor lehet látni, hogy mind a kettő, ami óriási nagy örömömre szolgál és szerintem mindegyikünknek, hogy ez a két orvosi rendelő, nevezetesen a palini és a sánci, teljes megújulással el tud készülni, de ha most megnézzük itt az időpontokat, hogy mikor lettek a szerződések kötve, október végén, tehát magyarul november közepén, november végén kezdődhettek a kivitelezések, mind a kettőnél ugyanabban az időpontban, gyakorlatilag ezek az épületek végigszenvedték azt a lehetetlen telet akkor, amikor három vagy négy hónapon keresztül órán, száján ázott-fázott, minden baja volt az épületeknek. Hát itt még szerintem tetőzve lett azzal a sánci orvosi rendelő esetében, hogy elég szerencsétlenül sikerült a tájolása az orvosi rendelő résznek, hiszen minden használható rész észak felé nézett. Ennek a következménye, hogy nyilvánvalóan, hogy vízzáró, illetve mosható falfelületeket kellett biztosítani és gyakorlatilag rendesen azt gondolom, hogy garanciális karbantartásban minimum egy hetes munka van mind a kettő épületen. Én azt okolásul azt szeretném elmondani, hogy ne történjenek ilyenek, és penészes falak maradnak vissza és minden lehetetlenség. Van, ahol még a terepbe van beépítve az épület. Ezen túl figyeljünk arra, hogy legalább júliusban el tudjanak kezdődni az ilyen jellegű felújítások, ahol komplex felújítások vannak és idejében, normális időben, október végére már zárt épületben tudjanak dolgozni és akkor véleményem szerint, ne történjenek ilyenek meg.

Bárdosi Gábor Jenő: Köszönöm a szót így éjfél után. Ha azt mondom, hogy megjött az én kedvem is, hogy hozzászóljak, akkor nem mondanék igazat, mert igyekeztem eddig is talpon maradni. A Szociális és Egészségügyi Bizottság is egyhangúlag támogatta, és elismerését fejezte ki az összeállított anyaghoz. A magam részéről csak megemlíteném, mivel jobban foglalkoztam, az Egészségügyi Bizottság ülésén is tettem. A bölcsődék elhelyezése itt is le van írva, itt is megjelenik, hogy 180 férőhelyen 264 gyermek van elhelyezve jelen pillanatban. Tudom azt, Polgármester Úr javaslatára, illetve a közgyűlés döntése alapján ma ezzel foglalkozik a közgyűlés, csak most márciust írunk, a beiratkozások megtörténnek a bölcsődékbe. Nagyon közeleg az a szeptember, amikor ott a óvodába elmennek a gyermekek, a bölcsődések meg jönnek és erről a dologról ne szálljunk le, ezen a dolgon tegyünk meg mindent, hogy a jövőben ne azt kelljen írni, hogy a gyerekek életmódja kialakulása, egészségéhez hozzájárulás, személyiség fejlesztése, hogy azt kelljen odaírni, hogy ez azért jó, mert délután az alvás időszakban minden alvó gyerek mellett egy álló kisgyerek vigyáz az álmára.

Cserti Tibor: Még ezen késői órákban is engedjétek meg, hogy megfogalmazzak egy-két dolgot. Közel 20 éves köztisztviselői múlttal rendelkezve talán nem áll távol tőlem, hogyha egy másik oldaláról is felvillantom a közigazgatási munkát. Tudom, hogy egyre bonyolultabb, egyre nehezebb lett és gyakorlatilag az apparátusban dolgozók munkájának a beszámolójáról van szó. Az összeállítás során én azt hiszem, hogy képviselőként kötelességem Önökkel együtt megköszönni azt a munkát, amit a közgyűlés érdekében a Polgármesteri Hivatal dolgozói – kérem a jelenlévő szakigazgatási szervek vezetői, hogy tolmácsolják a dolgozók részére - én magam is, mint magán ember több alkalommal voltam az apparátusban meggyőződésem, hogy minden egyes helyen szakszerűen álltak a dolgokhoz. Nem azt mondom, hogy mindenhol állandó színvonalon vagy ugyanolyan színvonalon, de kellő akarattal. A beszámoló olvasatakor én megszoktam azt, hogy egy keresztmetszet áttekintés mellett a legfontosabb dolgokra koncentrálok. Ebből a szempontból voltak olyan kritikai megjegyzések, hogy a kevesebb jóval több lett volna, tehát én azt várom mindig egy fajta beszámolótól, hogy világítson rá a legfontosabb eredményekre, összefüggésekre és a gondokra is, és a gondok alapján fogalmazza meg, hogy mit kívánok tenni, tehát ebből a szempontból szervezeti oldalról, személyi oldalról, átalakítás szempontjából akár és ehhez kérjen segítséget a közgyűléstől. Ebből a szempontból ez az anyag ilyen érelemben hiányosságokat hordoz, és ennek én hangot is adok a magam részéről, mert ilyenkor lehet segíteni, ha úgy tetszik. Én segíteni akartam. Szeretném megfogalmazni azt a dolgot is, hogy munkát elvárni, irányítani sokféleképpen lehet, de ne legyünk farizeusok, mert anyagi elvű a világ, tehát ösztönözésre is, ösztönözni kell Tisztelt Jegyző Urat, mint hivatalvezetőt, hogy kellőképpen ösztönözze a munkatársakat, ha kell prémiumrendszerrel, céljutalom rendszerrel. Tudom, hogy kötöttek a lehetőségek, de bizony meg lehet találni még ennek ellenére ezt a dolgot is. Mindezek mellett további jó munkát kívánok mindenkinek.

Dr. Fodor Csaba: Jegyző úrhoz. Nem tudom pontosan, és ezért kérdésként fogalmazom meg: a köztisztviselői törvény miként foglalkozik a túlóra elrendeléssel, és mennyi időnek kell eltelnie a köztisztviselőnek a két munkába állás közötti időszakról, mert ha így van, akkor fél egy van, és haza kellene engedni az emberkéket és menjünk haza mi is békében, aztán majd legközelebb Polgármester Úr elgondolkodik, hogy normális időben tűz ki közgyűlést, nem ilyen eszementen, kettő órakor hoz ide nekünk 80 kg anyagot, hanem majd legközelebb 9 órára tűzi ki. Én azt mondom, hogy most meg kell nézni, mert ha itt is vannak szabályok, hogy legalább 8 órától el kell telni a munkába állás között, pihenőidővel el kell tölteni, akkor nagyon szépen köszönjük meg, hogy itt bennünket hallgattak jobb híján, aztán menjünk haza.

Marton István: Köszönöm Fodor úr az aggódását.

Dr. Kelemen Marcell: Ilyen irányú aggodalom még eddig soha nem vetődött fel a hivatal dolgozóival kapcsolatban, úgyhogy meg is lepett ez a kérdés, úgyhogy elég fáradt vagyok én is már ezen a kései órán. Én úgy gondolom, hogy a kollegák, akik itt vannak, azok a vezetői a hivatalnak, ily módon Ők magasabb bérezésben és juttatásban részesülnek, tehát ezért ez a túlmunkavégzés számukra természetes. Azt, hogy mennyi időnek kell eltelni, ezt nem tudom, de ha az a néhány hozzászóló a hozzászólásán túl lesz, addigra megnézem a jogszabályt, és pontosan válaszolok erre, de az a kérdés, hogy holnap reggel be kell-e mennünk dolgozni, akkor az a válaszom, hogy szerintem igen.

Marton István: De, ha ne adja Isten, egy kicsit később mennek be, felmentést kapnak.

Röst János: Egyébként én látok nem vezető kollégát is a hivatal részéről, tehát őrájuk ez nem vonatkozik Jegyző Úr, csak úgy megjegyzem - így srégen velem szemben. Gyalókai képviselőtársam nincs bent a teremben, de akkor az a kérésem, hogy valaki tolmácsolja neki a következőt. Készült egyébként anyag 2002-2006-ig, egy összefoglaló anyag, ezt az előző testület elvégezte. Én többször kértem már, hogy a képviselők ezt kapják meg, ismerkedjenek meg vele. Átöleli az egész ciklust, és teljes részletességgel beszámol mindennemű tevékenységről. Én ott folytatnám, hogy én megköszöntem a hivatali dolgozók munkáját személy-szerint mindenkinek tavaly októberben, és most is megteszem. Nagyon nagy munkát végeztek szerintem ebben az előző négy évben, a legtöbbet dolgozó hivatal volt egyébként, ahogy figyelemmel kísértem 1990-től a munkájukat. Nagyon nagy munkát végeztek és gratulálok nekik még egyszer.

Karádi Ferenc Gyula: Az anyag áttanulmányozása során a Közterület Felügyelet munkáját taglaló szakaszban találtam egy olyan megjegyzést, miszerint a 3,5 tonnát meghaladó tehergépjárművek éjszakai telephelyezésének ellenőrzését 14 alkalommal ejtették meg a Közterület Felügyelet munkatársai. Egy jelenségre szeretném felhívni a figyelmet. Ezek a járművek ugye nem telephelyezhetnek és nem is tárolhatók közterületen, és ennek ellenére a város tele van velük. Igaz, hogy nem magyar rendszámúakkal, és arra szeretném kérni Jegyző Urat, hogy tájékoztassa a Közterület Felügyelet munkatársait arról, hogy ne 14 alkalommal végezzenek egy év alatt ilyen vizsgálatot, hanem lényegesen többször és ezek a járművek tűnjenek el azokról a helyekről, ahol most is megtalálhatóak. Hogyha kimegyünk a Csengery utcán, ott is találhatók, a kerékpárúton is találhatóak ilyenek. Van-e rá valamilyen hatékony módszer, hogy ezeket az áldatlan állapotokat megszüntessük?

Marton István: Annyit kívánok én kiegészítésként elmondani, hogy korábban nem volt ez a jegyzőnek kompetenciája, de most amióta a Közterület Felügyelet újból a hivatalhoz tartozik, értelemszerűen ráhárul, hogy az ezzel kapcsolatos feladatokat elvégezze.

Dr. Kelemen Marcell: A Közterület Felügyeletnek a beszámolója azért furcsa, hiszen november 1-jétől került a hivatalba, tehát Bakonyi Tamás osztályvezető úr készítette el a Közterület Felügyelet 2006. évi munkájáról a tájékoztatót, valójában 2007. január 1-től osztályvezető és csak két hónapon keresztül volt csak a hivatal része a Közterület Felügyelet. Ez egyébként évről-évre visszatérő probléma, amit Ön említett, ezeknek a nagy gépjárműveknek a telephelyezése, az éjszakai telephelyezése közterületeken. Palinban, ahol lakom, ott is gyakori és rendszeresen előfordul és jórészt külföldi rendszámú teherautókról van szó. Elég nehéz velük szemben eljárni. Én ígértet teszek rá, hogy ebben az évben ezt többször akciószerűen, esti órákban is a Közterület Felügyelet ellenőrizni fogja, és igyekszünk a jogszabályi keretek között megtenni mindent, hogy ezt elkerüljük, vagy valamilyen más helyekre tereljük őket, ahol a kamionok parkolhatnak.

Marton István: Több képviselőt nem láttam szólásra jelentkezni, ezért lezárom a vitát, és a határozati javaslatot szavaztatom. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2006. évi munkájáról szóló tájékozatót elfogadja. Aki egyetért vele, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 16 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Második pont. Felkéri a Jegyzőt, hogy a beszámoló Szociális Osztályra és Gyámhivatalra vonatkozó részeit az 1997. évi XXXI. tv. 96. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően terjessze fel a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának Zala Megyei Területi Osztályára. Aki el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 13 igen és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

Marton István: Harmadik pontként akár ide is írhattuk volna, de ennek hiányában is megköszönöm a Polgármesteri Hivatalnak az elmúlt évben végzett munkáját. Akkor itt befejeztem, hogy a jegyző tudjon még válaszolni Fodor képviselőtársunknak. A napirendet egyébként lezártam.

Dr. Kelemen Marcell: A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint a köztisztviselő napi, illetve heti munkaideje a 12, illetve 48 órát nem haladhatja meg. Tehát itt arról van szó, hogy a napi 12 órát lehetne dolgozni, de ezt a magam részéről önként vállalom.

 

 

33. A Vásárcsarnok hatása a város életére és az önkormányzat gazdálkodására (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

Meghívott: Gáspár András ügyvezető

Kámán László intézményvezető

 

Marton István: Képviselőt hozzászólásra nem látok jelentkezni, ezért a határozati javaslatot olvasom fel. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Csarnok Üzletház működéséről és gazdálkodásáról szóló tájékoztatót elfogadja. Aki egyetért vele, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 20 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

34. Papp Nándor képviselő önálló indítványa városi kertész, valamint városgondnok foglalkoztatására vonatkozóan (írásban)

Előterjesztő: Papp Nándor képviselő

Meghíott: Gáspár András ügyvezető

 

Bogár Ferenc: Alpolgármester úr előbbi gondolatmenetéhez csatlakoznék és itt vetném fel az a kérdést, hogy mi a cél a városi főkertész beállításával, ha maradunk az “A” variációnál, amikor a Polgármesteri Hivatal állományába soroljuk és nem rendelünk mellé anyagi eszközöket, akkor végül is egy köztisztviselővel több lesz a hivatalban, aki anyagi eszközök hiányában valószínűleg aktagyártással fog foglalkozni, vagy hogyha nem rendelünk hozzá anyagi eszközöket és a VIA Kanizsa Kht-nak az állományába rakjuk, akkor olyan munkát végez el, amit eddig emberek elvégeztek és mindezt körülbelül 3-3,5 millió forintért. Gyakorlatilag a kérdésem azért így hangzott el, mert hogyha beállítunk egy városi főkertészt, akkor gyakorlatilag a cél az lehet vele, hogy az Ő irányításával megújítsuk városunknak a zöldterületét, hiszen anyagi eszközök hiányában ez nem lehetséges. Gyakorlatilag, amikor ez a kérdés így felvetődik, akkor a Tisztelt Közgyűlésnek abban kell állást foglalni, hogy a Tisztelt Főkertész vagy teljesen mindegy milyen jogcímen beállított ember mellé rendelni kell évente minimum 10 millió forint nagyságrendű költségvetési keretet, amit Ő felhasználhat és gyakorlatilag ennek az éves keretnek a felhasználásával négy éven belül látható jelei lesznek a munkájának vagy, ha ezt a 10 mFt-ot ez egy összeg, ami, remélem, hogy csak több lehet, nem hajlandó a Tisztelt Közgyűlés mellérendelni, akkor felesleges beállítani városi főkertészt, mert akkor évente marad 3,5 millió forint, amelyet a jelenlegi struktúrába felhasználva nem négy vagy öt év alatt, hanem esetleg 10 év alatt ezt a célt elérjük. Én azt javaslom ebben a késői vagy hajnali órában, hogy gondoljuk át ezt a feladatot és a döntést így hozzuk meg.

Marton István: Én úgy gondolom, hogy a határozati napirend előtt lévő öt francia bekezdés eléggé fregnánsan tárgyalja, hogy mi vár arra, aki főkertész a városban. Én ezt nem kívánom részletesen ismertetni, hiszen bent van az anyagban.

Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság javasolja főkertész státusz létrehozását. Helyét a VIA Kanizsa Kht-nál tudja elképzelni. Ez volt a bizottsági döntés. Saját véleményem szerint én a hivatalban is el tudom képzelni.

Dr. Károlyi Attila: Személy szerint is megköszönöm Papp Nándor képviselő úrnak az indítványát is és az előterjesztést is. Ez egy akut dolog, amire felhívta a figyelmünket, és amit én lelkesen tudok támogatni. A magam részéről az “A” változatot tudnám támogatni a határozati javaslatban.

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és idegenforgalmi Bizottság az “A’” változatot támogatta 6 igen és 2 tartózkodás mellett. Magam részéről azt is gondolom megerősíteni, hogy biztos, hogy pénzeszközöket is kell ahhoz, hogy ez korrekten tudjon működni, ehhez az egész álláshoz rendelni.

Röst János: Én is az “A” változat mellett próbálnék érvelni. Én úgy gondolom, hogy egy irányító szerv esetén ennek a helye a hivatal, hiszen, ha ez a VIA Kanizsa Kht-hoz kerülne, akkor ott egy más típusú munkakör elvégzésére lenne lehetősége. Ettől én még megkérdezném a VIA Kanizsa Kht. vezetőjét, hogy Őneki erről mi a véleménye.

Marton István: Egyetértek Önnel egyébként. Valószínű, hogy nem a VIA Kanizsa Kht-hoz kellene tenni, és ha megnézzük, hogy a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság valamint a Pénzügyi Bizottság is az “A” javaslatot támogatta, és csak az üzemeltetési bizottság támogatta a “B” változatot, akkor prognosztizálhatjuk.

Gáspár András: Hadd vonjak párhuzamot, mert Bogár úr elkezdte, hogy miért ne nálunk lenne. Az útfelújítás nem nálunk van, az útberuházások nem nálunk vannak, az útüzemeltetés van nálunk. Tehát a VIA Kanizsa Kht. működteti a város közterületi vagyonát, míg a fejlesztések, beruházások, ezeknek a terv készítése, ez mind a Polgármesteri Hivatalban vannak, tehát ennek a mintájára ugyanúgy úgy gondolom, hogy a főkertésznek is a Polgármesteri Hivatalban, nem tudom a főépítészi irodában, nem ismerem a rendszert, tehát valahol ott lenne a helye, ahol a zöldterület rekonstrukciókkal foglalkozna, terveket véleményezne, terveket gyártatna, illetve konkrét munka, ami hozzánk kötődne a fakivágási engedélyeket véleményezné, amiért most mi fizetünk szakértőnek. Tehát az én vélemény is az, hogy a hivatalban lenne a helye.

Marton István: Egyetértek Önnel az elhangzott nyomós érvek és a bizottsági állásfoglalások alapján.

Cserti Tibor: A szakmai előterjesztéssel alapvetően egyetértek én is. Szükség van rá. Hasznosan, okosan kell. Az eszközöket, feltételeket biztosítani kell. Azért szóltam, mert az “A” változat esetében azért pontosítást illik tenni. A szabályozást, azt úgy kell megoldani, hogy a Polgármesteri Hivatal keretén belül van, akkor a szabályozásnak azt ki kell mondani, hogy létszámoldalról egy fő többletet engedélyezek vagy nem. Ez erről nem szól. Kérem Polgármester Úr indítványát, Elnök Úr létszámtöbbletet kér-e hozzá, a másik, előirányzatot pedig a személyi jellegű kiadások …….. ennyivel meg ennyivel kérem megemelni járulékaival együtt. Nem lehet végrehajtani jelen esetben a határozatot.

Marton István: Köszönöm képviselő úr az aggódását Önnek, de azt kell, hogy mondjam, hogy felesleges. Felesleges azért, mert a hivatalból távoztak annyian, hogy ez bele kell, hogy férjen a létszámba, és mivel a testület nem dönt arról, hogy hány órába végzendő ez a feladat, még az sem biztos, hogy 8 órás embert kell alkalmazni. Mielőtt még Fodor úrnak megadnám a szót, azért eszembe jutott az előző kemény aggódása, aminek eredményeként a hivatal alacsonyabb beosztású dolgozói eltávoztak körünkből, de nem emlékszem rá, hogy október 1-jén, a választás éjszakáján, amikor reggelig dolgoztak, valaki nagyon aggódott volna a hivatal munkatársaiért. Ezért köszöntem meg az előző napirendnél a hivatalnak a végzett munkáját.

Dr. Fodor Csaba: Én akkor is aggódtam, és amikor megtudtam a választási eredményeket, sajnáltam is Őket.

Marton István: Fodor úr, nem Őket kellett sajnálni. Önöket kellett sajnálni.

Dr. Fodor Csaba: A várost is sajnáltam és sajnálom is.

Marton István: A várost ne sajnálja.

Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, hogy mégis csak jobb lenne, hogyha a VIA Kanizsa Kht-hoz kerülne a főkertész. Nem igazából látom, hogy ha köztisztviselőnek felveszünk napi 8 órába egy főkertészt, akkor lesz-e annyi dolga, hogy ne végezzen el, mondjuk kétévnyi munkát fél év alatt. És hogyha pedig a VIA Kanizsa Kht-hoz tennénk a főkertészt, akkor őt el lehetne-e látni valóban olyan feladatokkal is, amik a működtetéssel összefüggésben vannak, és nemcsak a tervezés tartozna oda. Én nem vagyok abban biztos, hogy az is helyes a jelenlegi gyakorlatban, hogy nem a VIA Kanizsa Kht-nál van az útfelújítás, a parkfelújítás és egyéb más ilyen kérdés. Inkább ezt kellene megvizsgálni, és ezt kellene visszatelepíteni oda és ehhez kellene oda létszámot tenni, és nem egy általam rossznak ítélt gyakorlatra felépítenie ezt a rendszert. És ezért azt mondani, hogy újabban most az a helyzet, hogy a felújítások nem oda tartoznak, csak a “működtetés”, a “karbantartás” és ezért legyen egy főkertész akár a főépítésznél vagy nem tudom, hogy hol, csak köztisztviselőként, és mondom, az az aggályom, hogy én nem látom, hogy csak a zöldterületek tervezésével kapcsolatosan annyi borzasztó sok munka lenne, hogy ez hosszú távon napi 8 órát köztisztviselőnél mondjuk kitöltene.

Marton István: Mint említettem, én Gáspár úr szándéka és akarata ellenére nem óhajtom …. ezt a funkciót.

Dr. Kelemen Marcell: Én bizottsági ülésen ellenkező véleményen voltam, mint ahogy itt látom a főáramlatot. Én Gáspár urat tisztelném meg ezzel a nemes feladattal, hogy főkertészt találjon magának, tekintettel arra, hogy Ő rendelkezik azon pénzeszközök felett, amely a város közterületeinek, zöldterületeinek a fejlesztésére fordítható és úgy gondolom, hogy ez a személy, aki vélhetően valami kertészeti szakember kell, hogy legyen, annak az embernek kell, hogy tanácsokat adjon a pénz elköltésére, aki a pénzek felett rendelkezik. Egy gazdasági társaság, mint a Kht. és egy hivatali beosztott között nem tudom, hogy milyen, akár formális vagy informális viszony lesz a tekintetben, hogy majd a VIA Kanizsa Kht. úgy hajtsa végre a pénzek elköltését, ahogy azt a hivatali dolgozó ezt elképzeli. Ez az egyik. A másik. Nem tudom, hogy ez mitől fő ez a kertész. Nem történhet a főépítészi analógiára, hiszen az a főépítész jogszabályban meghatározott munkakör, míg itt csupán arról van szó, hogy lenne egy olyan szakember, aki akár a polgármester, akár a közgyűlés vagy más szervek döntéseihez tanácsot tudna adni a tekintetben, hogy milyen intézkedésekre van szükség. Én látom azt egyébként, hogy ez 8 órában indokolt lenne foglalkoztatni, ha Önök így döntenek, akkor a következő közgyűlésre elő kell, hogy terjesszük a hivatal SZMSZ-nek módosítását. Kell teremtenünk egy ilyen munkakört. Valahogy ki kellene találnunk ennek a személynek a feladat- és hatáskörét, és természetesen ezt még át kell gondolnom, hogy a hivatali szervezeti rendszerbe hova fog kerülni, vélhetőleg a Városfejlesztési Osztályra. Létszámigény. Polgármester úr nagyvonalúan lemondott arról, hogy ez nem igényel létszámot, mert hogy annyi embert elküldünk. Nem küldtünk el, ez így nem pontos. Van, aki nyugdíjba ment, vagy van, aki elment magától és esetleg még nem töltöttük be a helyét. Viszont majdnem mindenütt szükséges ugyanazt a munkakört betölteni. Én azt is el tudnám egyébként képzelni, hogy ezt nem köztisztviselői jogviszonyban, hanem megbízási szerződés alapján, akár vállalkozási szerződés alapján látná el valaki.

Marton István: Ezt az utolsó mondatát Jegyző Úrnak én is el tudom fogadni, én is el tudom képzelni. Itt figyeltem közben Gáspár úrnak az intenzív fejcsóválását. Nem kell itt kitalálni semmit, hát öt francia bekezdésben megvan a feladat, és senki nem mondta, hogy ezt 8 órában akarjuk. Ez egy technikai részletkérdés. A közgyűlésnek elvi döntést kell hozni. Jegyző úr, én úgy gondolom, hogy lehet, hogy a hajnali óra kezd Önnek megártani, de bizony küldtünk el embereket a hivatalból és nem biztos, hogy ez a folyamat véget ért, azért összhangban a kormány törekvéseivel egy kicsit szolidabbra hangszerelve, ugye mert nincs két hete, hogy a Népszabadságban azt olvastam, hogy áprilistól 30 %-át kell elküldeni a köztisztviselőknek az önkormányzatoknál, hát valamennyit el kell küldeni, feladatok mérsék…. Hát ne mondja már Jegyző Úr, két jogász ment el pillanatok alatt, egy kabinetvezető, meg egy személyi titkár, de nem sorolom, és nem nyitok vitát ebben a késői órában. Több hozzászólót nem látok. Javaslom, hogy a határozati javaslatról szavazzunk. Én támogatom az “A” változatot, mert a látható többség azt támogatja, és az tűnik logikusabbnak. Aki egyet ért vele, kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 18 igen, 5 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

 

 

 

35. Röst János képviselő önálló indítványa Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház vezetőváltás jogszerűségi és a Kórház struktúra átalakítás önkormányzati felelősség vizsgálatára vonatkozóan (írásban)

Előterjesztő: Röst János képviselő

 

Marton István: Önök megkapták az előterjesztést. A határozati javaslat úgy szól, Röst úr javasolja, hogy: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata felkéri a Szociális és Egészségügyi Bizottságot, hogy folytasson le vizsgálatot a nagykanizsai Kórház 2006. október 26-i vezetőváltás körülményeiről, jogszerűségéről, valamint a kórházi struktúra átalakításnál a polgármester, alpolgármester szerepvállalásáról az Ügyrendi, Jogi és közrendi Bizottság bevonásával, és azt követően tájékoztassa a közgyűlést. Én elképesztőnek tartom az egészet, de megadom az előterjesztőnek a szót.

Röst János: Hát én gondoltam, hogy Önnek ez elképesztő, végül is Önt vizsgálnánk. Én arra kérném képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot. Legyen kellő politikai bátorságuk, kellő jogérzékenységük. Én úgy gondolom, hogy tiszta vizet kell önteni a pohárba, és ne legyen az, hogy ezt az ügyet még évekig citáljuk egymással szemben. Le kellene zárni. Meg kellene nézni azt, hogy az elbocsátás körülményei hol sértették meg az SZMSZ-t, milyen törvénysértés történt, mert ezt a Közigazgatási Hivatal megállapította. Én úgy gondolom, hogyha ezt lezárjuk, azt követően megvizsgáljuk azokat az okiratokat, hogy Polgármester Úr milyen intézkedést tett gyakorlatilag ebben az időszakban, akkor kiderülne az, hogy levelezések vannak-e vagy nincsenek, de Ön bevallotta már, hogy nincsenek. Ez egy nagyon egyszerű vizsgálat és ez megalapozhatja szerintem egy fegyelmi vizsgálatnak az alapjait.

Marton István: Én nem vagyok híve a rögeszmés szerepeknek, amikor egy ügyben görcsösen kapaszkodik valaki. Önök elé lett tárva az, hogy erről mit mondott az akkor még Zala megyei Közigazgatási Hivatal, illetve annak a vezetője. Apró, de nagyon apró szabálytalanságokat állapított meg, én nem kívánom citálni ezt még egyszer. Teljesen életszerűtlen dolog, hogy valamit közel fél év távlatából újból és újból állandóan melengetünk, de ha Röst úrnak ez a hobbija, hát tegye meg, legfeljebb lopja a testület idejét.

Dr. Károlyi Attila: Én úgy gondolom, hogy 2006. október 26-án, talán akkor volt a közgyűlés, a közgyűlés felelősséggel döntött ebben a kérdésben. Én kérem azt, hogy ne támogassák az indítványt.

Marton István: A vitát lezárom, mert több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra. A határozati javaslatot nem támogatom, elutasításra javaslom.

 

A közgyűlés 9 igen és 14 nem szavazattal a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza:

 

 

 

36. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Úgy tűnik, hogy meglehetősen sok napirendnek járt le a határideje. Ezekkel kapcsolatos reagálásokat a 9. oldalig olvashatják a képviselők és hát utána az elmúlt közgyűléstől a napjainkig tartó fontosabb intézkedésekről szóló tájékoztató, illetve az eseményekről szólót találják meg.

Halász Gyula: Örülök neki, hogy megjavultak és az előző közgyűlésen szóvá tettem, hogy a polgármesteri tájékoztatókhoz kiegészítő adatok kerültek kibocsátásra az előző önkormányzati ciklusnál. Önök mind a ketten az én szavahihetőségemet megkérdőjelezték. Itt van előttem a szó szerinti jegyzőkönyv, ha kívánják, felolvasom szó szerint.

Marton István: Kívánjuk képviselő úr.

Halász Gyula: Kívánják? Akkor hadd szóljon. No tehát. Marton István polgármester a következőt mondta, idézem szó szerint: “Meg az, hogy a munkanélküliségről is rendszeresen tájékoztatást kaptak, ez sem igaz, mert mondjuk negyedévente, félévente történt.” Most jön a lényeg Polgármester Úr: “Halász úr, én a legközelebbi közgyűlésre kigyűjtettem, hogy az elmúlt évben mikor kaptam úgy a munkanélküliségről, mint a pénzügyi helyzetről tájékoztatót és én most erről nem is vagyok hajlandó vitázni Önnel, mert ez az igazság”. Cseresnyés Péter azt mondja: “Csak a megerősítés miatt, bár Polgármester Úr elmondta, amit szerettem volna elmondani. Az igazat mondják kedves képviselőtársam, Röst úr és Halász úr. Nem igaz, amit mondanak. Nem tájékoztattak Önök rendszeresen azokról a helyzetekről, amit mondanak, sem a munkanélküliségről, sem a pénzügyi helyzetről.” Ha kívánják, itt van nálam a 2006., 2005., 2004-es tájékoztató kiegészítő anyag, be tudom mutatni Önöknek. Volt rendszeres tájékoztatás és azzal, hogy Önök most ezt a kiegészítést csatolták, elismerték, hogy tévedtek. Nem kérem, hogy kérjenek tőlem bocsánatot. Nekem ez az igazolás ahhoz, hogy Önök tévedtek és belátták a hibájukat.

Marton István: Képviselő úr, köszönöm, amit elmondott, de láthatja, hogy nálunk a demokrácia olyan magas szinten működik, hogy szinte már dühöng, mert mondhattam volna azt is, hogy nem vagyunk kíváncsiak arra, amit Ön mondott, de azért mondtam, mert kíváncsi voltam, hogy a felfogásunk között mi a különbség. Mi rendszeresség alatt egészen mást értünk, mint amit Ön ért. Egyébként a helyzetnek az a lényege, hogy ebben a pillanatban nekem a Jegyző Urat el kell marasztalnom, mert amikor én ezt a kijelentést tettem, akkor úgy gondoltam, hogy Jegyző Úr ezt rögzíti, és részletesen és tételesen kigyűjteti, de most ezt a hiányosságot a következő közgyűlésen pótolni fogjuk. Nem úgy Képviselő Úr, hogy 20 kg papírt, hanem tételesen mikor, miről tájékoztatták a népet és akkor ki fog derülni, hogy jött össze négy év alatt az a mínusz 400 fő az ígért 2000-rel. Csak a vonatkozó számokat fogjuk a következő közgyűlésre kigyűjtetni, és nem szeretném, ha Jegyző Úr erről még egyszer megfeledkezne.

Balogh László: Szeretnék három lényeges információt mondani a bizottság nevében. Megtörtént a sporttámogatás, pontosabban a verseny- és élsport kiosztása 51 sportszervezet számára közel 85 millió forint értékben. A kulturális alap szétosztásában is volt döntés, ahol 145 pályázó volt, 34,5 millió forintos igénnyel és 10 mFt-os alapból támogathattuk a pályázókat. Ezen kívül jelzem, hogy április közepén lesz döntés a civil alap dolgában, ahol 35 pályázó 5 mFt összegben pályázott és majd 1 mFt-ot oszthatunk szét. Az áprilisi közgyűlésre remélhetőleg ezek az anyagok bent lesznek a tájékoztatóban.

Röst János: A dolog kezd alakulni. Előbb-utóbb rá fogom Önt szoktatni arra, hogy egy rendes tájékoztatót kapjunk. Ez már öt pontból áll. Ez még mindig nem elégíti az én igényeimet.

Marton István: De, fejlődünk Röst úr?

Röst János: Valamicskét igen.

Marton István: Köszönöm az elismerést.

Röst János: De, ez még nem mérhető számomra Marton úr.

Marton István Nem baj, de az irány a lényeg.

Röst János: Igen, tartsuk a jó irányt. Tovább haladva az Ön gondolatmenetén, én viszont elvárnám azt, hogy bocsánatot kérjen Halász Gyulától és tőlem is, mert Ön és Cseresnyés Péter minket hazugsággal vádolt az előző közgyűlésen. A bizonyíték egyértelmű. Minden egyes soros közgyűlésen ezeket az adatokat a közgyűlés elé tártuk. Itt van egyébként nálunk. Önön nem csodálkozok, mert nem volt abban az időszakban képviselő, viszont Cseresnyés Péter tagja volt a testületnek. Ha Ő nem olvasta, akkor ki? – kérdezném.

Marton István: Az előbb elmondtam, most megismétlem. Jegyző úr 2002. december 31-től kezdődően kigyűjt minden ilyen tájékoztatót. Önök is megkapják, minden képviselőtársunk megkapja, és ha Önök esetleg pontosítani akarnak rajta, akkor a közgyűlésen módjuk lesz rá, de meglepne engem, ha a hivatalban nem lennének meg ezek az adatok ugyanilyen pontosan, mint ahogy Önöknek megvannak.

Dr. Fodor Csaba: Több helyen említi a Többcélú Társulást ez az anyag. Én azt szeretném kérdezni Polgármester Úrtól, hogyan áll ez az ügy, hogy a Többcélú Társulás oszlófélben van, ha jól emlékszem Zalakaros és a környező települések akarnak kiválni ebből a Többcélú Társulásból, hogy áll ez, mit tud Ő most erről, erről mondjon valamit nekünk. Azt, amit pedig Balogh elnök úr említett, hogy a …bizottsága szétosztott valami pénzeket, sportpénzeket, arról igen rossz híreket hallok, egyre többen keresnek meg engem, és azt mondják, hogy ilyen botrányosan szétosztott pénzek, hát régen voltak a közgyűlés helyett és nevében. Egy kisbizottság valamifajta, azt mondták nekem, hogy valamifajta kis bizottság osztott fel pénzeket és hát bizony-bizony tetten érhetők állítólag sajátos érdekkörök. Úgyhogy én arra most nem hivatkoznék. Én azt vártam volna el az Elnök Úrtól, hogy arra térne vissza és megmagyarázná majd a közgyűlésen, de lehet a polgármesteri tájékoztatóhoz csatolva is, hogy milyen elvek alapján, miként, hogyan történt meg felosztásra azok a pénzek, hogy egy kicsit le lehessen csitítani azokat a hangokat, akik mondjuk ezeknek a pénzeknek a felosztását nem tartják, hát úgy mondjam tisztességesnek.

Marton István: Fodor képviselő úrnak azért az meg kívánom jegyezni, én is hallottam bizonyos hangokat, de én azt hiszem, hogy az irreális vágyakat a realitással nem szabad összetéveszteni. Mondok egy hasonlatot. Nálunk a megyei bajnokság második vonalában szereplő futballcsapatok mindegyike kap 2,2 millió forint támogatást egy évben. Mit gondol Ön, hogy Keszthely város önkormányzata az NB III-as futballcsapatot egy év alatt hány forinttal támogatja? Én Önt kérdeztem Fodor úr, egy, hasra ütve egy összehasonlító számot, ha tudna mondani.

Dr. Fodor Csaba: Beszélgethetünk Polgármester Úr, marhára nem érdekel, hogy Keszthely város mit csinál, mert mit gondol Ön, hogy Zalaegerszeg városa mennyi pénzzel támogatja az NB I-es focicsapatát? Beszélgessünk ilyen stílusban, mert beszélgethetünk, én ráérek, most már egy óra elmúlott.

Marton István: Beszélgethetünk, csak én a megyei másodosztályról beszéltem, nem az NB I. dobogós helyén lévő csapatról, de azért elmondom Önnek, bármennyire nem érdekli, mert ha nem Önt, akkor másokat érdekelhet.

Dr. Fodor Csaba: Polgármester úr miért nem magunkhoz mért várost hasonlítjuk össze magunkkal, ne Keszthelyt, egy kisvárost, hanem egy megyei jogú várost szíveskedjék idecitálni, és azt hasonlítsuk össze egyrészt. Másrészt én nem Öntől kérdeztem, de ha Ön most mindenki helyett maga akar válaszolni, beleértve a kórház főigazgatóját, a bizottsági elnökig, meg bárkitől, teheti, aztán beszélgessünk erről a kérdésről. Én Őt kérdeztem és azt vártam volna el, hogy azt mondja, hogy igen. Azt vártam volna el, hogy beleszólt ebbe az ügybe.

Marton István: Fodor úr Ő is fog válaszolni, csak én a látókört óhajtom szélesíteni.

Dr. Fodor Csaba: A látókörömet ne szélesítse Polgármester Úr, mert még a végén eltévedek. Én azt gondolom, hogy Ön is pontosan tudja, miről beszélek, mert Önt is többen megkeresték. Így van? És Önnek is tettek hasonló megjegyzéseket, gondolom, mint nekem, meg még jó párunknak, tehát erről szólt a történtet. Én csak ezt megjegyeztem. Nem része a polgármesteri beszámolónak, de felhozta Elnök Úr, ezért úgy gondoltam, hogy erre reagálni kell. De amire Önnek válaszolni kell, az pedig a Többcélú Társulás, mert ezt megkérdeztem, és még a kórházzal nem is foglalkoztam, mert azt is hozzá tetszett csatolni, úgyhogy még valószínű, hogy még azzal kapcsolatosan szót fogok kérni, csak a kérdésekre várom a választ.

Marton István: Meg is kapja a szót Tisztelt Képviselő Úr. Tehát Keszthely város, és itt nem arról van szó, hogy mekkora egy település, hanem hogy milyen a csapat. A megyei másodosztály, meg az NB III. között azért van két osztálykülönbség. Keszthely városa 1,5 millió forinttal támogatja a NB III-as csapatát. Ebből csak azt akarom kihozni, hogy a mi másodosztályú csapataink nagyon jól el vannak látva anyagiakkal, még akkor is, ha sírnak. Visszatérve az Ön alapkérdésére.

Dr. Fodor Csaba: Én nem mondtam focit, Ön hozta elő a focit. A focit szóba sem hoztam.

Marton István: Ahogy Önnek, úgy nekem is ebben az ügyben reklamáltak legtöbben, de hozhatnék fel más példát is.

Dr. Fodor Csaba: Mondhattam volna a kézilabdát is.

Marton István: Igen, azt is lehetne mondani. Tehát visszatérve az Ön alapkérdésére, a Kistérségi társuláshoz. Igen, van mozgás. A pacsai kistérség megalakulását a Megyei Területfejlesztési Tanácstól kezdve a regionálisig mindenki támogatta. Teljesen egyértelmű, megye közepén elterülő lényegesen nagy vonzáskörzettel rendelkező település. Életképesnek tűnik ez a kistérségi társulás. A zalalövőit például nem támogatta, bár támogatásra érdemes lenne, csak a megyék nem tudnak egymással megegyezni, mert ott van a megyehatáron, és egy nagyot kellene hasítani neki Vas megyéből és az idő majd ezt is megérleli. Zalakaros már nagyon régóta készül elválni, és ahogy én informálva vagyok, a döntő lökést az adta meg neki, hogy július 1-jétől elveszik tőlük az építéshatósági jogkört. Én meg is értem Őket. Menni akarnak. Hogy hogyan akarnak menni, az nem teljes mértékig tetszik nekem, mert aki nem akar velük menni, azt földrajzilag a törvény értelmében nem vághatják el tőlünk, ebből adódóan Zalasárszeg, Pat, Miháld, Sand ezek a részek az én megítélésem szerint nem tudnak elmenni. El tud menni körülbelül 8000 ember 83.000-ből, ezen kívül ugye a pacsai kistérséghez elmegy kettő kistelepülés északról, hozzánk meg bejön a letenyeiből a Rigyác. Ennyi a dolog lényege. Az országban a legnagyobb kistérség, az a zalaegerszegi 79 településsel. A többi, az meg sem közelíti. Mi is a legnagyobbak között voltunk 48-cal. Én nem fogok könnyezni, hogyha mondjuk 35-en maradunk, mert úgy gondolom, hogy az a két-három tucat közötti létszám az, ami az érdekek racionálisabb összehangolását biztosítja. Tehát nem kell aggódni, és ez önkéntes, tehát aki nem kér a másikból, az minden további nélkül elválhat. Ez egyszerűbb, mint mondjuk egy válóperes ügy, hogy a szakmához kapcsolódjak Önnek.

Balogh László: Mivel Fodor képviselőtársam megtámadott és a tisztesség mezében tetszeleg, hadd mondjam el, hogy az érvényes sportkoncepciónknak és sporttámogatási rendeletünknek megfelelően döntött a kisbizottság és a sportbizottság. Állunk elébe bármiféle kérdőre vonásnak. Ha több száz millió forintot osztottunk volna el, az is kevés lett volna, ez bizonyosan így van és természetesen igen, szubjektív elemek is bizonyára vannak a szétosztásban, de énhozzám annyi kritika úgy látszik még sem érkezett, mint Önhöz Fodor úr. Ezzel együtt tudom, hogy bizonyára vannak anomáliák a támogatás rendszerében, de azt hiszem, hogy a feladatunkat tisztességgel elvégeztük, tehát visszautasítom azt, amit Fodor úr mondott a tisztességről, illetve tisztességtelenségről.

Bicsák Miklós: Balogh Elnök Úr nem utasíthat vissza semmit, aki a sportot szereti, meg az egyéb. Azért engedjétek meg és beszéljünk korrektül és nevezzük nevén a gyereket. Legnagyobb sérelmet Palin városrész kapta meg tőletek, a Tisztelt Bizottságtól, Bene úrtól és személyedtől, Kedves Elnök Úr. El kell mondanom, én tiszteletben tartom a kategóriákat, megyei II. megyei I. osztályban, természetes az ott szereplő csapatok, de egy ilyen fejlődő városrész, mint Palin városrész és büszkén vállalva harmadik éve két osztályt, illetve egy osztályt, mert a városkörnyéki kettőben, most egyben játszunk, és esélyünk van a felkerülésre. Épp tegnap az elnökkel egyeztettem, 60 ember mozog ebben, beleértve az 5 évestől a 30 évesig, és bizony sérelmezik azt az 500 eFt-ot. Ilyen még nem fordult elő. Fogjuk is a pótköltségvetéstől, mert nem pazarlásra történik, hanem arra, hogy abban a városrészben kialakítsunk, Zalaegerszegtől bejövő emberek, azt a pályát úgy hozzuk rendbe lakossági segítséggel, önerőből a megvilágítását. Ez az 1,2 mFt, ami kérve lett, ezt arra a felhasználásra gondolta a palini sport egyesület és tagjai, hogy a város részéről arányosan, mondom, hogy tiszteletben tartva a megyei II-et, meg a megyei I. osztályú csapatoknak az elosztott összegeteket, de ez nagyon sérülten érintett bennünket, mert hirtelen ezt a szponzoroktól vagy egyéb, mert azoknak megvan Elnök Úr kérem a maga feladata, hogy mire költsük, milyen kézilabda-pályát, milyen beruházást, ez mind támogatásokból. Azért kérem, gondoljátok át, hogy még ebben a félévben a lehetőséghez képest Palin városrész megkapja, mert elvárják, hogy ez nem pazarlás, hanem fejlődésre van szükség. Én bízok benne és kérem is a támogatást, hogy ez az 500 eFt. Mi bizonyítani akarunk. Ezt a sportolók is megígérték és gondolom, hogy ti is átgondoljátok, hogy jogos a kérésünk.

Cserti Tibor: Bicsák képviselőtársam felkért, hogy érdeklődjem, mert nem akart hosszan beszélni. A 7-es oldal 24-es pont alatt lévő 20/2007. számú határozattal kapcsolatos. Elmentek a levelek a zajvédő fallal kapcsolatosan 2007. január 25-én és most datálva vagyunk március 30-án. Kérdésem az, hogy ezen idő alatt jöttek-e levelek, és ha igen, milyen tartamúak, és mit kíván intézkedni továbbiakban a Polgármester Úr?

Marton István: Képviselő úr leírtuk két mondatban, az M7 autópálya Palini szakasza mellett zajvédő fel építésével kapcsolatban az önkormányzat levélben megkereste a beruházót és az ügyben illetékes vezetőket. A válaszok függvényében a Polgármesteri Hivatal megteszi a további szükséges intézkedéseket. Nem jöttek meg érdemben a válaszok, ez a borzasztó az egészben. Sürgettük is, de még mindig nincs válasz.

Bicsák Miklós: Épp tegnap zajvédelmi vagy mérés történt az Antalics úr részéről és külön – majd a városnak benyújtsák a számlát, úgy tudom, de szükséges - egy osztrák személyes kapcsolatomra várom a válaszukat, Antalics úrral közösen egy osztrák környezetvédő társaság, csak nagyon nehéz, mert más a munkagépek zaja, meg más az autópályán elhaladó kamionok és bizony bonyolult. Egy olyan helyzetet ajánlott Antalics úr, hogy az úgynevezett baloldalt a 7-es autópályán a körfogalom után az úgynevezett Garay utca páratlan oldalánál a GE-től lefelé haladva a kamionoknak a zaját veszi figyelembe, mert maga Lazsnaknál nem tudják kimutatni gyakorlatilag, és ezt nem fogadja el az Autópálya Rt. Kaptam ígéreteket országgyűlési képviselőktől is, a kormánypártiaktól, de nagyon nehéz. Azzal kecsegtettek, hogy fenyőtujákkal, meg egyéb kívánják megoldani, de mondtam, az, kevés.

Karádi Ferenc Gyula: Először is én szeretném megdicsérni az OKISB kisbizottságát az elosztás ürügyén. Először történik meg hosszú idő óta, hogy azonos osztályban szereplő csapatok azonos támogatásban részesülnek. Méltányolták azt a kérést még az elosztás során, hogy ez így történjen. Ennek kapcsán mi a Miklósfa részéről – én a Miklósfa Egyesület sportvezetője vagyok – köszönjük ezt a pénzt, ellentétben azokkal, aki ezt nem köszönik meg, és a jó célra fogjuk használni. Költségvetésünk, Miklósfa SE költségvetésének közel felét az önkormányzat biztosítja így számunkra és ezzel létünket, és tömegsportunkat támogatják. Még egyszer köszönöm a Polgármesteri Hivatalnak ezt az elosztást.

Dr. Fodor Csaba: A sportpénzek elosztásánál nem én kezdtem el a focit, azt Önök hozakodták elő. Nem a focival volt gond itt, másokkal van gond, de mondhatom akkor a jegyzőkönyv számára, hogy a kézilabdával is jelentős gond van, és még mondhatnék több ágazatot, de nem mondok. Hanem azért azt mondja a Polgármester Úr, hogy tájékoztat a pedagógus sztrájkról és azt mondja, hogy egyébként meg a pedagógus sztrájk elmaradt, akkor milyen tájékoztatás ez.

Marton István: Az előkészületekről Fodor úr.

Dr. Fodor Csaba: Nem, tájékoztató a pedagógus sztrájkról. A 2007. február 21-re tervezett egységes közszolgálati sztrájk elmaradt. Ezt a tájékoztató?

Marton István: Volt egy határozat február 15-ig. Kénytelen voltam rá valamit reagálni. Ennyit lehetett.

Dr. Fodor Csaba: Polgármester úr, mint mondottam, hogy jeleztem, hogy hozzászólok, mert a kórház ügye ide is belekeveredett megint véletlenül. Ebben a levélben, amit Önök aláírattak a polgármesterekkel, élükön Szászfalvi László országgyűlési képviselő, polgármester úrral, nem találtam azt a sort, hogy mikként kívánnak Ők a Nyugat-dunántúli Régióhoz csatlakozni. Erre volt-e ott valami fajta elképzelés, szóba került-e, mert a régiós határok sajnos itt húzódnak Kanizsa mellett? Én örülnék neki, ha Csurgóig lenyúlna a régiós határunk, de hogy erre volt-e valami elképzelésük?

Marton István: A mikéntről értelemszerűen nem lehetett szó, mert majd ez után kellene elindulni olyan tárgyalásoknak, amik az egy régión belüli RET-nél sem vezettek eredményre. Nevezetesen arról szól a történet, hogy bizony ágyakat kellene átadni a kaposvári kórháznak, kimondva-kimondatlanul, hát ez ki tudja mikor, negyedév, félév múlva valamire jutunk, igen. Egyébként ez nagyon kellemes meglepetés volt számunkra, mert mi azért kértük Őket, hogy üljenek össze, hogy legalább azt a 12 települést megtarthassuk, aki korábban is ugye itt részesült alapvetően ellátásban, most egész extra dolgokról nem beszélve, mert az amúgy is, eddig is Kaposvárhoz, illetve Pécshez tartozott, és az egész kistérség összes vezetője annyira fellelkesült, hogy hát azt mondták, hogy a 12-t felbővítik a maradék 6-Tal és az egész társulás idejönne nagy örömünkre. Hát ez egy hosszú munka bevezető lépéseként értékelhető csak, másképp sehogy. Több képviselőt nem látok hozzászólásra, ezért a vitát lezárom. A határozati javaslatot kell felolvasnom, ami elég hosszú és bonyolult. Ha mindenki egyetért vele, akkor az 1-es pontnál kérem, hogy szavazzák anélkül, hogy felsorolnám részletesen. Igen szabályos, ha mindenki ezt igényli, de ha nem, akkor szavazhatunk külön-külön.

 

A közgyűlés 21 igen, 1 nem és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 2. pont: a 315/2005.(XI.10.) számú – Nagykanizsa és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztésére induló projektre vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2007. augusztus 31-ig kérjük meghosszabbítani.

 

A közgyűlés 23 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: És végül a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót a testület tudomásul veszi.

 

A közgyűlés 22 igen, 1 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

37. Interpellációk, kérdések (írásban)

 

Dr. Kelemen Marcell: Bizzer képviselő úrnak az interpellációja, az véleményem szerint nem interpelláció, mert az SZMSZ szerint önkormányzati feladatkörbe tartozó ügyben lehet interpellálni. Ez egy magánépületnek a magán transzformátorháza. Én azt gondolom, hogy ezt úgy kellene kezelni, hogy valamilyen hatósági kérdésként vagy másként. Az interpelláció, az egy olyan intézmény, hogy arra válaszol a polgármester, utána akkor, ha a választ nem fogadja el a testület, akkor bizottsági szakba kerül, miközben itt egy magánépületnek, a magánproblémájáról van szó.

Marton István: Jó, hát akkor Bizzer úrnak megadom a szót, kérdés formájában.

Bizzer András: Én azért gondoltam arra, hogy interpelláció, mert szerintem a hivatalnak ki kellene vizsgálni azt, hogy például tűzveszélyesség kérdése fennáll-e és, hogy milyen szabályok vonatkoznak erre az ügyre, tehát ezért gondoltam, hogy interpelláció és akkor belekezdenék az interpellációba, ami szerintem elég fontos ügy az ott élők esetében. Bár hihetetlenül hangzik, de sajnos igaz, hogy a Platán sor 8. V. lépcsőházának pincéjében közvetlenül a földszinti lakások alatt egy elektromos transzformátorház üzemel, már évek óta. Minderről nemrégiben értesültem a legutóbbi fogadóórámon. A ház lakói azt is elmondták, hogy az átlagnál nagyobb a rákos megbetegedések aránya a transzformátorház közvetlen közelében élők között. Az összefüggés nem bizonyított, csupán valószínűsíthető, de mivel emberéletek esetleges veszélyeztetéséről van szó, ennyi már épp elég. Tehát cselekedni kell. A jelenlegi helyzet nem tartható tovább. A lakók kérése az, hogy a transzformátorházat vigyék el a pincéjükből és helyezzék el egy olyan területre, ahol senkit nem zavar. Ez azért is indokolt lenne, mert felvethető a tűzveszélyesség kérdése is. Történt már olyan eset, hogy pukkant és robbant egyet a ház pincéjében lévő transzformátor, ami nem kis riadalmat keltett az ott lakók körében. Tisztelt Polgármester úr! Mindezek alapján a kérésem az, hogy a hivatal vizsgálja ki az ügyet, valamint kezdeményezzünk tárgyalásokat az áramszolgáltatónál annak érdekében, hogy az elektromos transzformátor végre elkerüljön a ház pincéjéből, és az ügy megnyugtatóan rendeződhessen.

Marton István: Akkor nem engem kellene interpellálni ebben az ügyben, ehhez tartalmilag semmi közünk, esetleg ha a háznak a felelős képviselője nem tud zöld ágra vergődni az áramszolgáltatóval és van benne valami kimutatható önkormányzati érdek vagy hatósági jellegű ügy, akkor erre visszatérhetünk, de ez nem meríti ki az interpelláció fogalmát.

Dr. Fodor Csaba: ……. (Nem mikrofonba beszél.)

Marton István: Bocsánat, ne legyünk ennyire tiszteletlenek képviselőtársam, de a kérdés valóban az, hogy ez nem a mi ügyünk.

Bizzer András: Ezt azért szeretném visszautasítani, mert ez tényleg fontos ügy, és azért önkormányzati ügy, mert igenis az önkormányzatnak ki kell vizsgálnia, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak, hogy ez jogos-e, hogy egy háznak a pincéjében ott van egy transzformátorház és ez jogilag lehetséges-e, hogy milyen szabályozások vannak.

Marton István: A városban több tucat ilyen van. A törvényi előírásoknak megfelelően létesültek Képviselő Úr. Nem a mi ügyünk. Ezt tudom javasolni, hogy forduljon az áramszolgáltatóhoz. Nem tudok vele foglalkozni. Nem a mi ügyünk, nincs miről szavazni.

Balogh László: Igyekszem öt érdekeset kérdezni azzal együtt, hogy én meg szoktam hallgatni képviselőtársaimat. Hasonlót kérek tisztelettel Önöktől is. A Berzsenyi lakótelepet illetően azzal érvelnék, hogy ez egy 1000 fős falu. Többen, többször megkerestek már és nehezményezték az a két problémát, amiben én már próbáltam előbbre lépni. Remélhető, hogy a jövőben talán sikerül is, de hadd erősítsek rá ilyen kérdéssel is, hogy lehetséges-e, hogy a Berzsenyi lakótelepen a játszótér valamennyire megújuljon? Világos, nem kívánhatunk oda EU-s játszóteret, mert pénzünk most nincs rá, de talán odafigyelést kaphatunk. És kérik az ott lakók szintén általam, hogy parkolóhelyek híján vannak, ezért lehetséges-e újabb parkolóhelyeket kialakítani a Berzsenyi lakótelepen? Szerettem volna feltétlenül a szószólójuk lenni ebben az ügyben ily módon is. Hadd mondjak egy pozitív történetet. Az előző, az kérdés volt, most mondom a másikat. A kérdést megelőzheti az előfeltevés és körbejárás ugyebár? Mondok egy pozitívat. Az idei költségvetésben bent van 2 mFt-al a Nagymagyarország emlékmű díszkivilágítása. Ennek kapcsán jutott el hozzám egy felajánlás, amelyben egy vállalkozó vállalja, hogy a Nagymagyarország emlékművet, a Turul madarat, a Deák téri Petőfi szobrot, a Kossuth téri Szent Háromság szobrot és a Táncosnők szobrot a Sétakertben, tehát ezt az öt szobrot, ennek a díszkivilágítását összesen ÁFA-val együtt 1.170.000 forintért vállalja. Én ezt tisztelettel kérdezem, hogy egy ilyen vállalkozói felajánlást elfogadhatunk-e? Megcsinálja ennyiért, és ennek van forrása. Ötöt csinál meg ennyiért. Ehhez képest a költségvetésben jóval nagyobb összeg volt.

Marton István: Képviselő úr, mi itt a kérdés?

Balogh László: Lehet-e ebből megvalósítás? Tehát hogyha én ezt most átadom. Benne van a költségvetésben 2 mFt a Nagymagyarország emlékmű díszkivilágítására. Mondok egy másik érdekességet. Szabad-e azt csinálni, amit egy szoborötletelő – Horváth Imre úrról van szó egyébként – és szobortisztító tesz. Itt van egy szobor a Brémai muzsikusok szobor eredeti állapotában, és Ő kitisztította, megtisztította, így néz ki új állapotában, de ugyanezt megtette ezzel a főiskolai udvaron lévő másik szoborral, régi állapotban, új állapotban. Kért engedélyt egyébként az óvodától és a főiskolától. Ezzel együtt kérdés, hogy szabad-e ezt tenni? Költői kérdésként is tehetném. Én azt gondolom, hogy igen. Ezzel együtt én felhívnám rá a figyelmet. Még két apró kérdés. Szeretnék választ kapni Polgármester Úrtól arra, hogy hogyan áll jelen pillanatban a kanizsai mozi ügye, mert a városlakók szerintem félreértve a dolgokat, mintegy az önkormányzat nyakába gondolják sózni. Még egy utolsó. Jegyző úrhoz intézem. A Zala Megyei Közoktatási Közalapítványba delegált a közgyűlés bennünket, Bene Csaba urat és jómagamat. Ehhez képest ez a hír a Zala megyei Közoktatási Közalapítványhoz tudomásom szerint még nem jutott el. Kérdezem tisztelettel, hogy mi ennek az oka? Egyféle tájékoztatást kérek szépen, mert állnánk a munka elébe.

Marton István: Jegyző úr 15 napon belül, írásban válaszol. A nekem címzett kérdését Bizottsági Elnök Úr én átadnám Alpolgármester Úrnak, lévén, hogy a humán szférának Ő a felőle és mozi ügyben Ő tárgyalt. Én ennek nem ismerem a részleteit.

Cseresnyés Péter: Március 14-én, ha jól emlékszem, akkor zárt be a mozi. Előtte már tárgyaltunk arról, hogy az önkormányzat felvállalná-e a nagykanizsai mozi üzemeltetését. Én azt hiszem, az országban nincs vagy nagyon kevés helyen van, ahol egy önkormányzat üzemeltet mozit. Ettől függetlenül elkezdtük a tárgyalásokat, mert szerintem is fontos lenne egy 52.000 fős városban a mozi lehetőségének nyújtása. Jelen pillanatban úgy áll ez a tárgyalás a Plaza-val és a Pallas Mozival is folytattunk tárgyalásokat, ugyanis egy mozinak az üzemeltetése nagyon nagy befektetést igényel, itt több tíz millió forintos befektetésről kell beszélni és abban az esetben, hogyha ez a beruházás megtörtént, ha a mozi el kezd üzemelni, akkor is óriási kockázata van egy mozi üzemeltetésének, hisz a mozi látogatási szokások jelentősen megváltoztak az elmúlt évtizedekben. Sajnos nem azért ment ki ez a mozit üzemeltető vállalat a Plaza-ból, mert nem szereti a vidéket, hanem azért, mert veszteséges volt a vállalkozás, nagyon kevés volt ahhoz, hogy rentábilisan tudják működtetni a mozit. A látogatók száma Zalaegerszeghez mérten tudomásom szerint körülbelül két és félszer kevesebben látogatták évente a mozit, tehát ezért mentek ki. Ezeket figyelembe véve számításokat végeztünk, ajánlatot tettünk a Plaza-nak, hogy amennyiben az önkormányzat üzemeltetné, milyen feltételekkel tudná ezt elvállalni. Megnéztük azt, hogy egy mozi üzemeltetése milyen bérköltségekkel járna és beszéltünk arról a mozit üzemeltető céggel, hogy abban az esetben, hogyha a város valami módon a mozit üzemeltetni akarná, akkor hogyan tudnák segíteni ennek a mozinak az elindítását bizonyos tárgyi feltételek biztosításával és bizonyos eszközök, gépeknek a bérbeadásával. Jövő héten csütörtök, pénteken jön a Plaza-ból egy olyan vezető, aki döntést adhat abban az ügyben, hogy mi az a minimális bérleti díj, amivel a Plaza jelenlegi termében lévő mozi helyiséget lehetne működtetni - kettőben gondolkodunk, tehát nem négy mozi helyiség, kettőben gondolkodunk, ennek a rezsijét, ennek a bérleti díját megadták, és amikor ez meg fog történni, tehát megmondják azt, hogy mennyiért adnák ki bérbe ezt a négy helyiségnyi területet, utána tudjuk megmondani, ismerve a körülbelüli látogatottsági számokat, hogy az önkormányzat valamiképpen be tud-e szállni ebben a dologba vagy sem. Úgy akarunk, hogy mivel a költségvetésben erre nincs pénz - Fodor képviselőtársam, hogyha nem komolytalankodott volna az elején, akkor hallhatta volna, az önkormányzat nem akar, hanem olyan emberrel vagyunk kapcsolatban, aki üzemeltetné abban az esetben, hogyha az önkormányzat tárgyalások során egy megfelelő pozíciót tudna elérni a mozi üzemeltetésének számára.

Horváth István: Először a decemberi közgyűlésen jeleztem ennek az útszakasznak a kivilágítását. Két szempontból fontos. Egyik az, hogy több esetben történt már az, hogy a sötétben megtámadtak embereket és kifosztottak. Ez az egyik. A másik, az átvezető járda állapota sem olyan, hogy sötétben ott bukdácsolhassanak az emberek. Tehát én azt gondolom, hogy két világítótest kihelyezésével ez a dolog megoldható. Ennek az anyagi vonzata jelentéktelen, úgy érzem. A mellette lévő KRESZ-park nem tölti be a funkcióját évek óta. Az a kérdésem, hogy tudunk-e valamit tenni annak érdekében, hogy újra KRESZ-parkként működjön? Ha nem akarunk tenni, akkor pedig helyezzünk ki pihenőpadokat, az ott élő nyugdíjasok szívesen kiülnének oda beszélgetni.

Marton István: Felkérem Tárnok urat, hogy vizsgálja meg a helyzet megoldásának lehetőségét, és akkor 30 napon belül adjuk meg a választ.

Bogár Ferenc: A tegnapi nap részt vettem két képviselőtársammal a Régi Jó Egyesület rendezvényén és meglepődve tapasztaltuk az Elnök Úr előadásában, hogy a város nem kötött szerződést a városnapi rendezvények szervezésére a Régi Jó Egyesülettel, helyette egy budapesti társaságot bízott meg ezzel a feladattal. Szeretném megkérdezni, hogy mi indokolta ennek a kapcsolatnak a negligálását gyakorlatilag, és ki a budapesti társulat, aki ezt a rendezvényt elnyerte? Volt-e pályáztatás? Egyáltalán mi indokolta, hogy egy kanizsai vállalkozást háttérbe szorítsunk egy budapesti társaságnak a javára, amikor a kanizsai vállalkozásokat helyzetbe akarjuk hozni? Ha történt szerződéskötés, az milyen kondíciókkal történt és a továbbiakban számítunk-e a Régi Jó Egyesület munkájára?

Marton István: Nagyon jó érdekes kérdés. Válaszom igen is, meg nem is. Nem tudom, hogy a Régi Jó Egyesület mennyire tisztán helyi, amikor a vezetője, pillanatnyi vezetője, az ugye évek óta Pesten tevékenykedik. Hát körülbelül annyira pesti, mint akikkel egyébként szerződést kötöttünk. Válaszom arra, hogy természetesen ajánlatok közül lett kiválasztva a legjobb ajánlattevő. A város napi rendezvények krónikájához hozzátartozik, hogy ha jól emlékszem, az elmúlt év tavaszán tárgyalta még az előző testület, hogy szerződést akar velük kötni. Nem kötött. Minket ez semmire nem kötelez. Én nekem személy szerint a Régi Jó Egyesület vezetője nem bírja a bizalmamat. Nem akarok én mélyre visszamenni, de talán még Cserti úr emlékszik arra az időre, amikor a néhai Városgazdálkodási Vállalatot a szóban forgó úr gyakorlatilag megvásárolta, és amikor megváltozott az ÁFA törvény, akkor a következő évben kifizethettünk minden olyan eladott, 10 év részletre eladott árúnak az ÁFA-ját, amit hát Ők 10 év alatt törlesztettek vagy talán a 8. évben, azt hiszem, hogy lenullázták, kifizettek mindent. Tehát a város számára előnytelen üzletek köttettek ezzel az úrral az én 15-16 éves praxisom alapján, és én nem óhajtottam vele semmi nemű ügyletbe bonyolódni. Ilyen egyszerű számomra a történtet. Nem is kell perre menni, de talán emlékszik rá Cserti úr, hogy egy tömegben fizettük az ÁFA-t - én az Ön memóriáját többre értékelem –, és akkor ezt Ön fizette ki. Azért bátorkodom. Nem szerelemből fizette ki, hanem ki kellett fizetnie. Tehát én úgy gondolom, hogy sokat vesztettünk ezen az ügyleten, mint ahogy Önök közül többeknek emlékezni kell arra is, én azért emlékszem rá, mert én voltam a közgyűlési előterjesztője annak, hogy a Ryno telepet három hektárban kell maximálni úgy, hogy a Mindenki Sportpálya felé több 10 métert elveszünk tőlük, majd csoda történt, mert a földhivatali bejegyzésnél a 3 hektár úgy maradt meg, hogy a kerítés változatlan helyen maradt és a dzsindzsát a vasútparttól levették belőle, amivel az önkormányzat nem tud semmit kezdeni. Tehát ha valaki ilyen ügyeletek élén állt azzal én nem vagyok hajlandó szerződést kötni. Ez nagyon egyszerű történet Képviselő Úr. Tehát nem bírja a bizalmamat, de azt hiszem, hogy egy kicsit részletesebben ki is fejtettem, hogy miért nem.

Bicsák Miklós: Én már értesítettem a paliniakat, hogy majd én következek 1 óra után, figyeljenek ebben a hajnali órákban. Én már notóriusan ezekkel a gyalogátkelőkkel olyan probléma van és azért most könnyebb helyzetben vagyok, itt van Horváth képviselőtársam. A Magyar utca, Lámpás utcánál keresztül, az úgynevezett GE munkahelyi közlekedő autóbuszról leszálló reggel 6 órakor, délután a 2-es műszakra jövő vidéki dolgozóknak, bizony megint, mondhatom évek óta küzdök és ez a Kht. Útfelügyelet, Magyar utca és a Lámpás utca között nem járul hozzá, hogy felvessék a gyalogjárdát. Hasonlóan a Lámpás utca vége és a 2-es GE porta között kellene az Űrhajós utcában egy 5-6 m szélességben felfesteni. Nagyon veszélyes műszakváltáskor ez a két utcának a dolgozók közlekedése és semmi eredményt nem tudok elérni. Én ebben kérném tisztelettel Polgármester Urat, hogy megint a gyalogjárdákkal, mert a GE-nél az a több ezer ember közlekedik és gyalogjárda nincsen és bizony ott nagyon veszélyes, és össze-vissza szaladnak műszak végén főleg és ez az állapot, ez már tűrhetetlen. A másik kérdésem Polgármester Úr, amint említettem. Én nagy tisztelettel, türelemmel hozzá vagyok már szokva a telefonásokhoz, de még próbáltam ma, kikísérleteztem Alpolgármester Urat is, Önt is a MATÁV telefonon, hogy felhívjam, Kimegy a hívás, vagy nem megy ki, foglaltat jelez. Hát máshol is vannak, én úgy tudom, hogy Szekszárd, Pécs városában is lehet hívni az alpolgármester urakat, a polgármestert egy külön úgynevezett “K” vonalon. Az idő pénz, nincs 10 percünk, hogy telefonra várjunk, hogy csak kérdezzünk, vagy időt kérjünk, vagy hasonló ilyen hivatalos közérdekű dolgokban, hogy ebbe van-e mód, lehetőség.

Marton István: Az utolsóban nem nagyon tudom biztatni lévén, hogy három fővonal van. A titkárnőnek van három fővonala, egyéb “apró” teendői, néha nála van a mobiltelefonom is, mert tárgyalásokon nem szeretem, ha zavar. Tehát tényleg előfordult az, hogy bár mindenki elér bennünket előbb-utóbb, de többen panaszkodtak már nekem is, hogy nehezen érnek el bennünket. Momentán nem látom a megoldást. A Magyar utcai járda ügyében pedig, mint az előbb, ismét felkérem Tárnok urat, nézze meg, mi a lehetőség és 30 napon belül kérem, válaszoljunk.

Cseresnyés Péter: Bicsák úr, egy esetben lehet engem nehezen elérni, ha mobiltelefonon hívnak, ugyanis nem mindig tudom felvenni. Ha mobiltelefonon hívnak, akkor nehezebb elérni, mert nem mindig tudom felvenni. A vonalas telefon végén ott egy titkárnő, vagy Ő, vagy én mindig felveszi, tehát nem fordulhat elő, hogy nem ér el. Bicsák úr, olyan még nem volt, hogy aki beszélni szeretett volna, nem tudott volna velem beszélni.

Jerausek István: A fogadóórákon tett bejelentéseket annak rendje és módja szerint, már amint a közvilágítást illeti, a problémákat felvetik a hozzám érkezők. Annak rendje, módja szerint telefonon bejelentem az E-ON-nak, és ha a megadott határidőn belül nem történik intézkedés, volt rá eset, hogy levélben írtam a pécsi igazgatóságra és egy problémát, megoldandót vetettem fel vagy kértem szót tulajdonképpen napirend után, az pedig a Mindenki Sportpályáján lévő parkoló megvilágítása, amit a mai napig nem oldottak meg, hiába írtam levelet az igazgatóságra, ugyanis többen bejelentették, hogy a Sportpálya parkolója abszolút sötétben van és olyan oda nem illő csoportok vették birtokba azt a területet, hogy olyan zajongások és olyan dolgok történnek ott, hogy az ott lakók nyugalmát zavarják, és ebben szeretném kérni Polgármester Úr segítségét, hogy hasson oda, hogy igenis világítsák ki azt a parkolót. Mert igaz, hogy nem viszontválasz formájában szereztem tudomást arról, hogy valamikor világítás volt ezen a sportpályán, csak kikötötték arra hivatkozva, hogy elég nagy a fogyasztása ennek a reflektornak. Úgyhogy ebben szeretném kérni Polgármester Úr segítségét, hogy ezeket a reflektorokat újra bekapcsolják, és újra legyen ez a parkoló.

Marton István: Tárnok úrnak szaporodnak a feladatai. A törvényi határidőn, 15 napon belül kérjük, hogy írásban adja meg a választ. Egyébként igaza van, tehát ebben el kell járnunk.

Dr. Kolonics Bálint: Jómagamat is érdekli ez a kérdéskör, illetve azt gondolom, hogy a Kanizsán élő emberek nagy többségét, illetve azt gondolom Polgármester Úr, hogy nap, mint nap a hivatal irodájának ablakán kinéz, akkor látja a főtéren a jelen helyzetet. Emlékszem, hogy szeptemberre, amikor lezárásra került a főtér, megkötötte az önkormányzat a szerződést, és kétségeim vannak, hiszen a szerződésmódosításra is sor került azok után a problémák után, amikor utána kellett járni annak, hogy mi az igaz abból, amit a cég a saját képviseleti jogosultsága kapcsán itt elődadott az önkormányzatnál. Megtörténtek a régészeti feltárások, nagy dirrel-dúrral a bejárás, utána valami sajtótájékoztató féle dolog, és azóta semmi. Azóta azt látom Polgármester Úr, hogy az őrzés-védése biztosított annak a két gödörnek. Nem tudom, hogy ott ki mit akarna elvinni, vagy tudna elvinni, maximum a palánkot lehetne onnét lebontani. Nem tudom, hogy mi történik a területen. A kérdésem az, hogy van-e reális esélye arra, hogy a vállalkozó szerződés szerint teljesíti? Ez a bérleti szerződés, amit kötöttünk, én nem emlékszem erre tartalom szerint, de mikor áll be a bérleti díj fizetési kötelezettsége ennek a cégnek? Magyarul valaki a főteret lekerítette, azt előlünk elzárta, a kanizsai emberek azt használni nem tudják, reggelente a bankokba járnak, és nem tudnak parkolni. Egyszerűen az az állapot, ami a főtéren van és azok a parkolási gondok és ne mondja senki, hogy keressen helyet, azért megy oda mert ott vannak a kereskedelmi bankok, illetve a másik oldala pedig a dolognak az, hogy ott a város által üzemeltetett fizetőparkolók nem üzemelnek, onnét is kiesése van a városnak, tehát legrosszabb esetben ha ez itt marad a nyakunkon, ez a két félkész gödör, mennyi kára származik ebből a városnak, mit tudunk ebbe a kérdésben tenni? Javaslom Polgármester Úrnak, hogy a cég képviseletét hívja le Nagykanizsára, egyeztessen a közgyűlés tagjaival időpontot, ott a helyszínen történjen meg egy olyan bejárás, ahol nem a PR-szöveget hallgatjuk, hanem a kérdéseinkre kapjuk választ, és nagyon úgy tűnik nekem, hogy a reális lehetősége egyre inkább a minimálisra csökken annak, hogy itt bármilyen érdemi beruházás történjen. Sőt mi több, javasolnám, hogy még biztosítékot kérjük az előtt, mielőtt még egy kapavágás történik, úgymond nyilatkozzanak nekünk azok után, hogy bemutatták a fényes technikát, nem hoztak semmit, itt van két biztonsági őr.

Marton István: A helyzet szerintem is aggasztó, bár egy valóban örökölt öröm. 15 napon belül írásban megkapja a választ. Például a mai napon is többször megpróbáltuk elérni őket, nem sikerült elérni. Az igazság az, hogy az országban sehol nem csináltak még ilyet, tehát még olyan sincs, ahová fordulhatnánk, hogy mi a tapasztalatuk, de 15 napon belül írásban megkapja a választ Tárnok úr lépni fog az ügyben. Én személyesen is szeretnék velük minél rövidebb időn belül találkozni, és esetleg a testületet is meghívjuk, vagy esetleg pár bizottságot, akit ez érdekel.

Tóth László: Kérdést is feltettem, meg interpelláltam is ebben a kérdésben, de azt hiszem, hogy megválaszolta Ön, hogy miért nem hívta össze a rendkívüli közgyűlést a kezdeményezésünkre. Azt is elmondtam, hogy vállalja majd a következményeit. Akkor visszavonom.

Szőlősi Márta Piroska: Az Erzsébet téri mélygarázs építéssel kapcsolatban egyrészt jelzés is érkezett hozzám, másrészt pedig nap, mint nap tapasztalom, hogy a Rozgonyi utca felőli részen, ahol a palánk a teljes járdát elzárja tulajdonképpen a járókelők elől, ott jó párszor elfordult már, hogy komoly közlekedési baleset közeli állapotban kerültek ott a járókelők és ezek jelentős része a tetejében délután négy óra magasságában a kisiskolásokat érint, akik csak valószínűsítem, hogy mondjuk Kiskanizsa felé igyekezve igyekeznek lerövidíteni az utat és így az úttesten mennek a Vasemberház felé, hogy aztán az Erzsébet téren keresztül-kasul átkelve tovább tudjanak haladni. A kérdésem tehát az, hogy van-e arra lehetőség, és ha igen, akkor milyen gyorsan tudunk intézkedni annak érdekében, hogy ott nem is az egész eredeti járda szélessége, kérdésem az, hogy tudunk-e tenni valamit az ügy érdekében, és ha igen, akkor milyen gyorsan, hogyha nem is az egész járda szélessége, de legalább mondjuk annak a fele visszaállítható legyen, magyarul a palánkot beljebb lehetne-e vitetni? Úgy gondolom, hogy ezt addig kellene megtenni, amíg ott esetleg súlyos baleset nem történik. Ez lett volna az egyik kérdésem. A másik a Rózsa utca 18-20. szám közötti buszmegállóra vonatkozik. Több jelzés érkezett felém ezzel kapcsolatban. Azt persze köszönik a nap, mint nap utazóként ott a helyi járatokra várakozók. A buszmegállóban van pad, a probléma csak az, hogy ezek olyan kültéri padok, amik tulajdonképpen a fedett buszmegállónak a 80 %-át elfoglalják, következtetésképpen, amikor jó idő van, persze nincsen gond, de amikor szakad az eső és ennek én saját magamnak is szemtanúja voltam az elmúlt napokban, akkor gyakorlatilag 3 embernél több nem fér be a buszmegálló fedett része alá, következésképpen mindenki ázik. A tetejében tudomásom szerint ezekhez a buszmegállókhoz eredetileg jóval szűkebb padsor tartozott. Ez, nem tudom, hogy eredetileg egyáltalán ott betervezésre került-e vagy beépítésre kerül-e és aztán csak később lett eltávolítva, de mindenesetre az ott lakók kérése az lenne, hogy amennyiben lehetséges, a padokra szükség is lehet, csak nem a fedett buszmegállón belül, hanem azon kívül, hiszen ott sokan, 20-an, 30-an, 40-en is várakoznak buszra, de a fedett részt azt nem kellene, hogy ezek a kültéri padok foglalják el. Tehát a kérdésem az arra vonatkozik, hogy ebben az ügyben tudunk-lépni?

Marton István: Ez a második kérdés nagyon reálisnak tűnik. Tárnok úr újabb 15 napos feladat. Amit a mélygarázzsal kapcsolatban mondott képviselő asszony, ott nincs jó hírem, mert tulajdonképpen addig, amíg az igazi mélyépítés nem kezdődik el, addig lehetett volna beljebb a kerítés, de ha elkezdődik az érdemi munka, akkor már nem lehet beljebb tenni. Hát ez szinonima a másik kérdéssel, Kolonics úr kérdésével. Tárnok úr majd ezt megválaszolja szintén 15 napon belül. Kérdés az, hogy a március 1-jei közgyűlésen elhangzott kérdésekre a Tisztelt Képviselő Urak a válaszokat hogyan fogadják el, vagy hogyan nem fogadják el. Halász Gyula képviselő úr az első.

Halász Gyula: Igazán toleráns vagyok, mert a szervezeti és működési szabályzat szerint először a régi kérdésekre adandó válaszokról, illetve az interpellációkról kellett volna megkérdezni a képviselőket, nem pedig az új kérdésekről, de ez most már teljesen mindegy így hajnal felé. Két kérdést tettem fel. Az első a Polgármesteri Hivatalba telepített kamararendszerekkel kapcsolatos volt. Ezt a választ azért nem tudom elfogadni, mert itt van a március 1-jei közgyűlés jegyzőkönyve, amiben kifejezetten kértem Jegyző Urat arra, hogy a jogszabályi környezetet is jelölje meg, azokat a jogszabályokat, úgy az adatvédelem területen, az adatkezelés és a személyiségi jog vonatkozásában, ami alapján ez a kamera rendszere telepítésre kerül. Ez ebben a válaszban nem jött vissza és így természetszerűleg, mivel nem kaptam a kérdésemre kimerítő választ, így nem tudom elfogadni.

Marton István: Ezt tudomásul vesszük. Egyébként az a jogalapja, mint a másik oldalon, a Bíróságon, aki évek óta be van kamerázva.

Halász Gyula: Polgármester úr, teljesen mindegy. Én kértem valamit, erre nem kaptam választ, és arra kérem képviselőtársaimat is, ha nem akarnak úgy járni, mint én, akkor Ők is erősítsék meg azt, hogy ne fogadják el ezt a választ, mert hasonló esetben járnak. A következő téma volt az elektronikus információs szabadsággal kapcsolatos törvény, illetve ennek a megvalósulása. Jegyző úr egy nagyon frappáns választ írt, aminek a lényege viszont az, hogy nem működik ez a rendszer, tehát a közérdekű adatokhoz továbbra sem lehet hozzáférni, sem az állampolgároknak, sem pedig a képviselőknek. Érdekes módon a Halis István Könyvtárban elektronikus módon elérhetők a közgyűlési jegyzőkönyvek, csak valahogy a hivatalban nem sikerül ezt megoldani, és Jegyző Úr válasza nem tér ki arra, hogy ez a hibaelhárítás, illetve ez a tevékenység, amikor a törvényi kötelezettséget teljesíteni tudja a hivatal, hogy ennek milyen határidőt szab a Jegyző Úr. Tehát ezt a választ sem tudom elfogadni éppen azért, mert nincs határidő, és tulajdonképpen nem működik ez a rendszer, nem tökéletes, a közérdekű adatokhoz továbbra sem férnek hozzá az állampolgárok.

Marton István: Erről nem kell szavaztatni, mert ez kérdés, illetve kérdésre adott válasz. Szavaztatni csak az interpellációról kell.

Balogh László: A Gábor Áron laktanya legénységi épületén vannak azok a bizonyos faliképek és sgrafitto-k, amire szerettem volna felhívni a figyelmet azért, mert ez az épület hamarosan eladásra kerül. Én drukkolnék ezeknek a képeknek, hogy megmaradjanak. A választ elfogadom, de remélem, nem úgy történik, ahogy sejthető. A másik kérdésem az volt, hogy a Város Napján az Erzsébet tér keleti oldala miért nem lesz lezárva az idén? Ez előző években érdekes módon mindig le lehetett zárni, most az idén forgalomtechnikai okokra hivatkozva állítólag nem történhet meg a lezárása az Erzsébet tér keleti oldalának. Ez által a Város Napja főeseménye, főattrakciója a főtéren, azt gondolom, hogy sérül. Tehát én ezt a választ ily módon épp ezért nem fogadom el. A Romlott vár és MÁV menetrend szomorúságos állapotát én is csak konstatálni tudom. Köszönöm a kérdéseimre adott válaszokat. Én ezt egy hathatós módszernek tartom, ezért is élek vele és fogok a jövőben is.

Marton István: Egyébként ez nem eldöntött dolog, hogy hogyan lesz a Város Napján az útelzárás. Ez, mint az anyagból is kiderül, tárgyalás alatt van.

Bárdosi Gábor Jenő: Elnézést érte, én biztos az előbb az ügyrendi gombot nem azért nyomtam meg, mert már késő van, és hogy nyomjak valami gombot. Először is a kérdésre, amit kaptam választ, azt azóta már az osztály vezetőjével, Tárnok úrral megbeszéltem, és én nem vagyok egy pénzköltő ember akkor, amikor nincsen a zsebemben, és ezért a hivatalt is óvnám attól, hogy különböző terveket és érveket készítsünk, mert azóta Tárnok úrral megbeszélve egy egyszerű, sima betonozást kértem, ami gond nélkül, nagyon kis minimális költségből megoldható és azt úgy gondolom a mai nap folyamán lerendeztük, amikor a helyszínen találkozva ezt megbeszéltük. Tehát a választ köszönöm. Polgármester úr nézze el nekem, hogy első bálos képviselőként én nyomtam egy ügyrendi gombot akkor, amikor kérdések hangzanak el. Csak elhangzott itt két olyan dolog, ami nagyon fontos, azt gondolom, és ha nem kapunk rá választ akár Polgármester Úrtól, akár mástól, akkor az számomra bajt jelent. Az, hogy a szobrokat Balogh képviselőtársam bemutatja, hogy hogyan tisztították le, az egy nagyon szép dolog, de hogyha nem tudjuk, hogy milyen szerrel, akkor lehet, hogy egy év múlva az a szobor az enyészeté lesz. Én semmit nem kétlek, és nagyon szépen köszönöm annak, aki ezt megcsinálta, csak azért jó lenne tudni, hogy mivel tisztította, mert lehet, hogy egy év múlva nekünk nagyobb bajunk lesz belőle. Ez csak vélelmezés és nem tudom, hogy mivel történt. A másik, amire nem kaptunk választ, hogy a városnapi rendezvények kapcsán ki írt pályázatot és ki döntötte el azt, hogy kivel csináljuk ezeket a dolgokat, miközben akceptálom Polgármester Úr azon dolgát, vezetőként én is voltam úgy, hogy akivel a bizalmamat már továbbiakban nem tudtam tartani, azokkal utána nem dolgozhattam vagy nem tettem meg, de azért arra, hogy ki csinált pályázatot és ki döntötte el, arra szerettem volna, akkor tudom, hogy lehet vagy nem lehet kérdések közben nekem semmit nyomnom és kérdeznem. Nézzék el nekem és köszönöm szépen még egyszer, a választ elfogadom.

Marton István: Ajánlatot kértünk be, mivel az összeghatár nem igényelt pályáztatást és ebből lett kiválasztva a legjobb ajánlat. Nincs erről szó, hogy nem kell tudni. A következő polgármesteri tájékoztatóba bemegy. Bicsák képviselő úrnak volt kettő, Korpavár, illetve gyalogátkelőhely.

Bicsák Miklós: Köszönöm Polgármester Úr, én elfogadom, mert Bíró néni is megerősített, hogy beszélt Polgármester Úrral, és a jó Istent kéri, hogy Polgármester Úr, meg a Bicsák Miklós megoldja, hogy a busz bemegy Korpavárra. Mondtam, természetes, mi nagy hatalommal rendelkezünk. A viccet félre téve, én köszönöm, és bízok benne, hogy ha Zalatnai úrral tetszik beszélni, a Volán vezetőjével, szükség volna azért ott a kis nyugdíjasainknak, hogy busz, még egy járat legalább reggel és délután közlekedjen. A másikban meg hát, mit lehet tenni, optimistán, ugyancsak bízok, hogy ez a Közútkezelő megoldja ezt a nagyon forgalmas, a Gesztenyés utca, a játszótértől kezdve a 74-en keresztül át kell jönni a buszmegállóba, főleg reggel befelé. Bízok benne, én elfogadom.

Marton István: Polai József képviselő úrnak volt egy.

Polai József: Én a Bicsák kollégához csatlakozva azt mondhatom, hogy elfogadom a választ. Ilyen jó választ már régen kaptam, nem az elmúlt négy évben, hanem igazából ilyet nem is kaptam, azt lehet mondani. De ki kell egészítenem azzal, gyalogátkelőhelyet kértünk Bicsák kollegával együtt és én emlékszem, hogy 2004. december 9-én kaptam egy olyan választ az ügyintéző Zámbó úrtól a 682/2004. szám alatt, árajánlat kérést tettünk meg, illetve tettek meg a Profi Kopi Bt-hez, illetve a Szerkezetek Kft-hez, illetve a Linakron Mérnöki Kft-hez. Tehát három céghez is. Úgy emlékszem, hogy amikor megjöttek az árajánlatok, azután pedig meg is rendelték a terveket a kiviteli engedély elkészítésére. Tehát megrendelést kértek. Azt kérem, hogy ezt vegyük elő, ne kelljen külön pénzt kidobni arra, amit Polgármester Úr helyesen a válaszában számomra megír, hogy a tervezéssel járó költségeket és a kiviteli költségeket bevállalja az önkormányzat, tehát ne kelljen még egyszer pénzt kiadni a tervezési munkákra. Szerintem, van terv.

Marton István: Tárnok úrral megvizsgáltatjuk az ügyet.

 

 

38. Napirend utáni felszólalások

 

Papp Ferenc: Itt már a mozi szóba került egy kérdésként feltett hozzászólás kapcsán, és Alpolgármester Úr is erre a kérdésre reagált, de én úgy gondolom, hogy kettős minőségben is szólhatok azért erről. Egyrészt, mint kulturális szakember, másrészt pedig olyan mozi barát, meg érdeklődő, aki ebből a testületből talán a legtöbbször járt abba moziba. Néha találkoztam egy-egy képviselőtársammal, tehát nekem, úgy gondolom, hogy duplán is fáj, ha megszűnik vagy megszűnne a mozi. Én azt szeretném kérni, hogy első lépésként mindent tegyünk meg annak érdekében, hogy legalább két, vagy ha nem, akkor egy vetítőhely ott, abban az épületben maradjon meg és gondolkodjunk, hogy hogyan lehetne. Nagyon fontos egy mozinál - és nem akarok a részletekbe belemenni - a komfortérzés, a hang minősége, még ha a lenti hang néha még az én fülemet is bántotta, a hangerőssége, hát a képnek természetesen a minősége. Ha ez nem sikerül, akkor még mindig lehet abban gondolkodni, hogy akár itt, ebben a teremben, csak mindig arra ügyeljünk és arra gondoljunk, hogy akkor azon a napon vagy azokban az órákban természetesen azok az épületek vagy azok a termek kiesnek az eredeti funkciójukból, tehát azt nehezen tudom elképzelni a jelenlegi kulturális intézmények bármelyikében, hogy folyamatos, tehát hétfőtől-vasárnapig, ne talán tán egy nap még több vetítés is, de abban mindenképpen lehetne gondolkodni, hogy akár itt heti néhány nap vagy például a HSMK színháztermében felújítás után, ha sikerül, gépeket, meg berendezéseket kölcsönözni, meg hát ez tényleg egy hosszas tárgyalás után azt el tudom képzelni, hogy mondjuk a HSMK színháztermében egy héten két nap, két este lenne ott vetítés, mert ezt járható út lenne. Na most közben ugye nem csak kint világosodik, hanem itt bent a teremben is az elmúlt órákban azért megvilágosodtunk, a Kanizsa Újság jóvoltából gyorsan a mozis cikket elolvastam, és hát örömmel olvastam, illetve Alpolgármester Úr néhány mondatban célzott rá, hogy a Honvéd Kaszinóban is lenne lehetőség, hogy ott megkerült a régi vetítő. Meg kellene nézni, hogy az milyen, mennyire kompatíbilis a mai technikával, illetve hát milyen jellegű volt. Én mindenképen kérem Alpolgármester Úrtól az eddigi harciasságot a továbbiakban is, hogy mindenképpen egy Kanizsa város megérdemelné, hogy valamilyen módon, valamilyen variációban továbbra is legyen mozi. Lent a Plazanál azt is megfigyeltem, hogy még a városkörnyékre is hatással volt, tehát igenis a környékbeli falvakból is jártak be. Csak zárójelben jegyzem meg, tapasztalataim szerint a szerény marketing munka is hozzájárul ám ehhez. Igazából a város kulturális életébe ennek a Plazas mozinak a marketingje, reklámja nem épült be teljes egészében, egy kicsit idegen volt. A következő témára már kevesebb időm maradt. A meteorológiai állomással kapcsolatban az elmúlt hetekben többször észre lehetett venni, tapasztalhattuk, hogy a Magyar Rádió reggeli időjárás jelentésében, amikor a körzeti időjárás jelentést mondta, többször kimaradt Nagykanizsa. Tehát Keszthely és Zalaegerszeg között nem említették. Ma és tegnap ezt megfigyeltem, tehát ez elhangzott. Én azt szeretném kérni Polgármester Úrtól, hogy az Országos Meteorológiai Állomásnál tájékozódjunk, érdeklődjünk, hogy ennek mi lehet az oka, összefüggésben van-e az itteni helyi állomásnál bekövetkezett személyi változásra, nyugdíjba vonult az a személy, aki ott dolgozott. Mindenképpen fontosnak tartanám ez a város szempontjából, nagyon fontos lenne, hogy továbbra is jelen legyünk.

Marton István: Ezt a meteorológiai ügyet Tárnok úrral majd kiderítjük.

 

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.

A közgyűlés 110/2007.(III.29.) – 121/2007.(III.29.) számú határozata később kerül kihirdetésre.

A közgyűlés 122/2007.(III.29.) – 126/2007.(III.29.) számú határozatával egyedi államigazgatási ügyekben döntött.

 

 

52. Közbeszerzési Terv módosítás (írásban)

Előterjesztő: Marton István polgármester

 

Marton István: Aki egyetért a határozati javaslattal, amely úgy szól, hogy a közgyűlés az előterjesztésben és az ahhoz kapcsolódó 1. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közbeszerzési Tervét módosítja, az alábbi kilenc pont szerint, aki egyetért ezzel, az kérem, nyomja meg az igen gombot.

 

A közgyűlés 16 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő szavazatot hozza:

 

 

 

Marton István polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 03.15 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólások lényegét tartalmazza.)

 

 

K. m. f.

 

 

Dr. Kelemen Marcell	Marton István
jegyző	polgármester