Néhány előadás vázlata és rövid összefoglalója

1. szekció: A KÖNYVTÁR TOTALITÁSA ZALAI PÉLDÁKKAL

Totalitás és marginalitás között
Előadó: Mikulás Gábor, információbróker, Kecskemét

Mivel az információ, illetve a tudásigény egyre jelentősebbé válik, kézenfekvonek tűnne, hogy e javak letéteményesei – a könyvtárosok is – egyre magasabb népszerűségnek örvendenének. A tapasztalatok azonban egyelőre nem ezt mutatják. A könyvtárosi deficit okai többek között a gyenge megújulási képesség, a tartós kontraszelekció, a mesterséges szakmai elzárkózás és alacsony együttműködési képesség, a hagyományokhoz való téves ragaszkodás, korszerű ismeretek hiánya, egyidejű elbizakodottság és riadtság. Az előadás szól kitörési pontokról és figyelemreméltó eredményekről is.

A könyvtár és a média kapcsolata, avagy tüske-e a köröm alatt a mozgókép?
Előadó: Bedő Zsuzsa, Zala Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtára, Zalaegerszeg

Olvasás és film/televízió nézés – úgy tűnik, két antagonisztikus ellenség.

Legkiterjedtebb és leghatékonyabb képeket közvetítő szerveződmény a televízió, mint közvetítő, azaz mint MÉDIUM. A médiumok mára már szép sorral dicsekedhetnek, nyomtatott és elektronikus kivitelben, közülük csak egyik a televízió. A könyvtár pedig egy másik! Mindkettő szolgáltatás / SZOLGÁLAT: az ember művelődését, nevelődését, tudásának gyarapítását, az életben eligazodását, azaz a szocializációját, integrációját hivatott elősegíteni a társadalmi létezésében. Közvetíteni, sugározni az emberiség által felhalmozott kulturális értékeket a legszélesebb értelemben. Technikai eszközeivel – nyomtatott dokumentumok és elektronikus eszközökkel megjeleníthető tudás – biztosítani a legoptimálisabb hozzáférést. Segíteni a közoktatást, a felnőttoktatást, egyéni művelődést a használathoz szükséges jel– és kódrendszerek ismeretének megszerzésében.

A televízió nem jó és nem rossz. A televízió egy lehetőség az ember kezében, nézőében és műsorkészítőében. Lehetőség, melyet alakíthatunk, formálhatunk. Kezünkben a varázspálca, választhatunk a műsorkínálatból, csatornát válthatunk, vagy hangot adhatunk nemtetszésünknek egy gombnyomással, s az elsötétülő képernyő véleményünk bizonyítéka. Nincs külső kényszer, mely a fotelbe nyom és ott tart fogva, szabad akarattal rendelkező autonóm személyiségek vagyunk, tehát dönthetünk, mikor, mit, melyik csatornán nézünk. A választást az értékrendszerünk szabja meg, nem külső befolyás.

Sajtódigitalizálás Zalában
Előadó: Czupi Gyula, Halis István Városi Könyvtár, Nagykanizsa

Az előadásban szeretném megosztani az érdeklődőkkel azt a szakmai-erkölcsi dilemmát, melyet a helyi jelentőségű, de fontos tájékoztató értékű folyóiratok könyvtári digitalizálása kapcsán érzek. Egy immáron 13 ezer oldalnyira szaporodott újságdigitalizálás példáján a finanszírozás, a megvalósítás és a hasznosítás lehetőségeit mutatom be. A munka során keletkezett tapasztalatok és kapcsolatok másutt is hasznosíthatóak.


2. szekció DOKUMENTUMTERMELŐ KÖNYVTÁR

Digitalizálás a Nemzeti Könyvtárban
Előadó: Káldos János, OSZK

Az előadásban röviden ismertetem az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálási projektjeit (Bibliotheca Corviniana Digitalis, Eruditio, Erkel Ferenc műveinek digitalizálása, Kéziratos térképek, folyóirat digitalizálás stb.) Kiemelten foglalkozom a Bibliotheca Coviniana Digitalis munkálataival, technikai részleteivel és távlataival. Néhány szóban érintem a digitalizálás munkafolyamatainak általános kérdéseit is.

Digitalizálás a régi magyar sajtóból az OSZK Mikrofilm és Fényképtárában. Sajtócikk gyűjtemények a XIX század végén (Observer)
Előadó: Nagy Zoltán, OSZK

Az előadás ismerteti az elmúlt másfél –két év alatt a Mikrofilm és Fényképtárban elsősorban az egyes a helyismereti gyűjteményeiket tervszerűen fejleszteni akaró könyvtárak számára a tár gazdag periodika mikrofilmgyűjteményéből kiválasztott címek digitalizálási munkálatait és azok eddigi eredményeit: Győri Közlöny 1857-1881, tapolczai újságok 1903-2002,
Fejér megyei Napló 1894-1905, stb. E jelentős munkálatok mellett bemutatjuk a az osztályon a SZER l956.október 23– 1956.november 4.-ig írott műsorai mikrofilmjeiről készített CD tartalmi vonatkozásait. Továbbá bepillantást engedünk a Jelenkori Fotóművészeti Gyűjtemény és Dokumentációs Központ – mely szintén osztályunk keretein belül működik – Digitális Enciklopédia elnevezésű gyűjteményébe, mely a mai magyar fotóművészet alkotóit és alkotásit regisztrálja és őrzi meg a jövendő korok kutatói és a művészet iránt érdeklődő olvasói, nézői részére.

Lyka Károly Művészet c. folyóiratának digitalizált változata
Előadó: Horváth Takács Balázs, Magyar Képzőművészeti Egyetem

A Lyka Károly által szerkesztett Művészet c. folyóirat megjelenése idején, 1902 és 1917 között Magyarország legjelentősebb művészeti folyóirata volt. A lap fontos forrás mindazok számára, akik a korszak művészetét, a korabeli magyar művészeti életet kívánják tanulmányozni. A folyóirat számos máshol nehezen hozzáférhető információt és bőséges képanyagot is tartalmaz. Az általunk készített digitális változat lehetővé teszi a szabad szöveges keresést és a cikkek közötti keresést téma, szerző és művésznév szerint is. Az előadás a digitális változat elkészítését és funkcióit ismerteti. (www.mke.hu/lyka)

"Dokumentumtermelés Pápán"
Előadó: Hermann István, Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa

Könyvtárunk a nyolcvanas évek második felében ismerte fel, hogy nemcsak gyűjteni és rendelkezésre bocsátani kell a dokumentumokat, hanem létre is kell hozni. Kezdeti nehézségek és gyermekbetegségek után a pápai és környékbeli helytörténeti kiadás meghatározó bázisává nőttük ki magunkat. Az elmúlt tizenöt esztendőben közel négyszáz kiadványt jelentettünk meg, mint papíralapú dokumentumot. Közöttük számos kiadvány országos érdeklődésre tartott számot. (A teljesség igénye nélkül: Tanulmányok Pápa város történetéből 1-2., A pápai vár felszabadításának emlékkönyve, A magyarországi kovácscéhek története, Árpádkori új okmánytár, Szent István, Szent László és Kálmán kori törvények és zsinati határozatik...) Az Internet és korszerű számítógépes szedési technológia megjelenése tette lehetővé kiadványaink digitális formában történő közzétételét. Honlapunkon (jmvk.compunet.hu) több anyag elérhető ebben a formában.
Első CD lemezünk városunk történeti képeslapos ábrázolásait tartalmazza, kb. 2000 képeslap elő és hátlapja 25.000 darabos kereshetőségi adatbázissal. 2003-ban jelent meg az Arcanum Kiadóval közös CD lemezünk Árpádkori új okmánytár címen, a lemez a magyar középkortudomány nélkülözhetetlen adatbázisa lesz.
A vidéki könyvtárak elsősorban a helyismereti adatok digitalizációjával, internetes elérhetőségének biztosításával érhetnek eredményt napjaink dokumentumtermelő könyvtárai között.


4. szekció: KÖNYVTÁR – MUNKANÉLKÜLISÉG – ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS

Könyvtárosok a könyvtárosképzésben
Előadó: Pap Miklósné dr. Angyal Ágnes, Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár, Debrecen

Magyarországon a megyei könyvtárak alapításuktól fogva (1952) feladatul kapták a módszertani hatósugaruk körébe eső intézmények munkatársainak felkészítését alap– és középfokon. Teendőik közé tartozik továbbá a kollégák rendszeres továbbképzése is.
Az előadás a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár e területen kifejtett tevékenységét mutatja be, különös tekintettel a képzések/továbbképzések tematikájára, módszertanára, de utal a munka során felmerülő, megoldásra váró kérdésekre, problémákra is.
A témát két aspektusból vizsgálja:
– a könyvtáros (könyvtári szakember), mint a képzés/továbbképzés résztvevője
– A könyvtáros, mint e képzések/továbbképzések oktatója

Üzenet a végekről – a községi könyvtár közvetítő szerepe a szakirodalmi tájékozódásban
Előadó: Szántainé Ruzsa Mariann, Községi Könyvtár, Badacsonytomaj

Rövid ismertető Badacsonytomajról és a Községi Könyvtárról.
A különböző társadalmi rétegek, korosztályok szakirodalmi igényei a munka, tanulás, hobbi, szabadidős tevékenységek területén.
Hogyan tud ebben segíteni a könyvtár?
Helyi gyűjtemény szerepe.
Egyéni és csoportos foglalkozások.
Civil szerveződések a könyvtárban.
A könyvtárközi kölcsönzés jelentősége és tapasztalatai.
Könyvtárközi kölcsönzés 2000-től napjainkig. Milyen típusú kérdések érkeztek, kik kérték, sikerült-e teljesíteni?
Nehézségek, problémák és a nem túl rózsás jövőkép.

A közgyűjtemények használhatósága és átjárhatósága a magasabb szakmai képzettség megszerzése érdekében.
Az élethosszig tartó tanulás egy könyvtáros szemszögéből.
Előadó: Kereki Judit, Városi Könyvtár, Zalaegerszeg

A tudásalapú társadalom egyúttal tanuló társadalom is. Az élethosszig tartó tanulásnak nekünk könyvtárosoknak is eleget kell tennünk, különösen az informatika területén és az idegen nyelvek elsajátításában. Mindkét kihívásnak meg kell felelnünk, ha el akarunk igazodni az információk özönében. Emellett fontos a szakirodalom naprakész ismerete és a tapasztalatcseréken való részvétel is, mint a könyvtáros szakmának az élethosszig tartó tanulás speciális területei.


5. szekció: A TANÍTÓ KÖNYVTÁR. KÖNYVTÁRHASZNÁLAT ÉS INTERNETHASZNÁLAT TANÍTÁSA FELNÖTTEKNEK, GYEREKEKNEK

A könyvtár-pedagógia színterei
Előadó: Dömsödy Andrea, OPKM

Minden színtér (elsősorban könyvtártípus) pedagógiai céljai közt szerepel a könyvtári rendszerben betöltött helyének, funkcióinak, szolgáltatásainak és használati szabályainak megtanítása olvasóinak. Az egyes színtereken könyvtár-pedagógiai cél a példamutatás, mintanyújtás (mind személyi, mind tárgyi pl.: berendezés), hogy minél többoldalú megerősítést kapjanak az általános, hosszú távú célok. Az egyes színterek együttműködve, mindegyik a saját lehetőségeit hozzáadva, fejtik ki hatásukat. Önmagában egyik színtér sem képes a könyvtár-pedagógiai célok széleskörű megvalósítására.
Előadásomban a könyvtár-pedagógiai célrendszer általánosabb elemeit kiemelve mutatom be, hogy az egyes színterek (közművelődési könyvtár, gyermekkönyvtár, óvoda, iskola, iskolai könyvtár, szakképzés, felsőoktatás, felsőoktatási könyvtár, szakkönyvtár, család, média) mivel járulhatnak hozzá a könyvtár-pedagógiai célrendszer minél hatékonyabb és szélesebb körű megvalósításához.
Az egyes színterek céljai mellett a pedagógiai hatótényezők is kiemelésre kerülnek. Mindezt egységben mutatja be előadásom, nem kiemelve valamelyik színteret. Célom, hogy bemutassam, hogy az egyes színterek nincsenek egyedül tevékenységükben és együttműködési lehetőségekre hívjam fel a figyelmet.

Tehetséggondozás a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárban
Előadó: Dr. Bihari Albertné, Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár, Nyíregyháza
(Néhány kiragadott részlet az előadásból. A szerkesztő.)

A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár 1952-ben alakult, s jelenlegi épületébe 1975-ben költözött. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb nyilvános könyvtára.
A gyermekrészleg a tájékoztatási osztály részlegeként működik, 1200 m2-en. Feladatkörébe Nyíregyháza és a megye 14 éven aluli lakossága olvasási és könyvtárhasználati kultúrájának fejlesztése; szabadideje hasznos eltöltésének biztosítása; valamint az önképzés, önművelés lehetőségeinek felébresztése tartozik. A beiratkozott gyerekek száma 2002-ben a központi könyvtárban és fiókkönyvtáraiban 3.808 fő volt, a gyermeklakosság 32,8%-a, ebből 1.744-en a központi gyermekrészlegbe iratkoztak be.

Tehetséggondozó tevékenységünk meghatározó törekvése, hogy – minél több műveltségterület bevonásával – minden korosztály számára szervezzünk, illetve hirdessünk olyan programokat, versenyeket, melyek során a gyerekek tehetségüket kibontakoztathatják. Ennek érdekében pályázatokat hirdetünk (olvasónapló, tehetségkutató) vetélkedőket, versenyeket, valamint manuális képességfejlesztő foglalkozásokat, játszóházi programokat szervezünk, illetve klubokat működtetünk.

A drámapedagógia eszközei a könyvtárhasználatban
"Mintha-birodalom" a kölcsönzőpulton innen és túl – avagy a drámajáték, mint a gyermekekkel való törődés egy alternatív módja a gyermekkönyvtárban
Előadó: Némethné Kapus Krisztina, Petőfi Sándor Könyvtár, Kiskunfélegyháza

A "Mintha-birodalom" életéről Némethné Kapus Krisztina és Regéci Márta gyerekkönyvtárosok számoltak be. Ez a "birodalom" Kiskunfélegyházán a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban várja a gyerekeket.
Bizonyára mindannyian emlékeznek a gyermekkorukból hasonló szituációkra, "Most játsszuk azt, hogy Te vagy a boltos, én meg a vevő!" Ezekre a képzeletbeli mintha szituációkra épülnek a drámapedagógai helyzetek is.
Milyen is egy drámafoglalkozás?
A gyerekek játékkal tanulnak a legtöbbet. Mutassuk be nekik játékosan a könyvtárat!
A valóság és a képzelet határán egyensúlyozva játékosan csempésszük be a gyerekek tudatába az információkat. Természetesen mindig kell lennie valami megoldásra váró feladatnak, feszültségnek (lappangó titoknak!) is, amely elkötelezetté teszi a gyerekeket a probléma megoldása felé. Minden drámafoglalkozás egy kitalált kerettörténetben, egy központi fókuszkérdés körül játszódik.
Egy ilyen fókuszkérdés volt pl. a Buda visszafoglalása c. foglalkozás kapcsán az, hogy: Miért nem adták fel a törökök a várat, holott tudták, hogy küzdelmük reménytelen, hiszen a magyar sereg többszörös túlerővel rendelkezett. (Megdöbbentő volt a kis emberpalántáknak a fejlett erkölcsi-etikai érzéke.)
Fontos, hogy ez a kérdés semmiképp sem eldöntendő kérdés legyen, ne lehessen rá konkrét igennel, vagy nemmel válaszolni. A kerettörténet jelentősége az, hogy összefogja, mederben tartja az eseményeket.
"Sokszor azon kapom magam, jó játszani. És ha én szeretek játszani, tetszik amit csinálok, egészen másképp viszonyulok majd a gyerekekhez, ők hozzám – következésképp a könyvtárhoz, talán még az olvasáshoz is. Itt találkozik a drámapedagógia a könyvtárral, és az olvasóvá neveléssel"– mondta búcsúzóul Kriszti, és egy igaz mesét nyújtott át a konferencia résztvevőinek.
Igaz mese
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Meseország. Valamikor régen, amikor a nap még fényesebben sütött, Meseország lakói körülöttünk éltek. Barátságban voltak felnőttekkel, gyerekekkel. Sokszor mondtak el történeteket népükről, melyeket az emberek szívesen hallgattak. Ám ahogy az gyakorta lenni szokott az életben, bánat szomorította el Meseország lakóit. A tündérek, manók, törpék és társaik régóta harcot vívtak egy gonosszal, akit úgy hívtak: Feledés király. Feledés nem szerette Meseország lakóit, és azt különösen utálta, amikor a mesékben a jó győzött. Látni sem akarta a mesék népét!
A sok csata végén Meseország lakói hátrálni kényszerültek, mert akit elvitt Feledés királya, egy egetverő csendülés után eltűnt, és bizony elfelejtették az emberek. Még az a szerencse, hogy Hókusz-Pókusz, a nagy varázsló elbújtatta népét Feledés király elől. Gondosan előkészített egy varázslatot, majd kimondta: ABRAKADABRA! Hókusz-Pókusz! Csiribá! Pitty! Putty! És láss csodát! Meseország minden lakója beleköltözött a könyvekbe. Feledés bottal üthette a Mesék népének nyomát.
Az emberek pedig, mert szerették kis barátaikat, összegyűjtötték a könyveket sok helyen, a világon. És mivel e helyeken a könyveket tárolták, el is nevezték azokat könyvtáraknak. Ha az emberek találkozni akartak a könyvekben lakó barátaikkal, elmentek a könyvtárakba. Ha hosszú volt a könyv, vigyázva hazavitték, és otthon elolvasták. Így őrizték meg a régi barátságot. Eddig az igaz mese! Hisz (tudjátok)-tudják: könyvtárak ma is vannak.

6. szekció: A KÖNYVTÁR MINT A TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉS CSOMÓPONTJA

Könyvtár – társadalom
Előadó: Ambrus Zoltán, Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba
(vázlat)

Kihívások

Meghatározottságok

Könyvtári szerepek hangsúlyai

Kik részesülnek és kik esnek ki a szolgáltatásból?

A könyvtár erősödő szerepei
Nyelvtanulás
Informatika
Mentális segítség
Élethosszig tartó tanulás
Szolidaritás

Értelmiségi – könyvtáros
Szélesebb, társadalmi kontextusban képes áttekinteni a hatókörébe tartozókat érő hatásokat,
Értékválasztó készséggel és tudással rendelkezik
Elhivatottság és profizmus (Skaliczki Judit megfogalmazása)
Kultúra-hagyományozás
(Párt) politikai elkötelezettség nélkül

Teljesítmény
Fokmérője az elfogadottság, melyet meghatároznak
Hatalmi tényezők (pl. pártok, fenntartók),
Kamarák,
Szakmai szervezetek,
Civil szervezetek,
A potenciális olvasói kör,
Közösségek, szervezetek (pl. iskolák)

Együttműködés:
Szolgáltatásban
Kapcsolatépítésben és érdekérvényesítésben
Erőforrás-használatban és átengedésben
Célja: A döntések, szabályozások befolyásolása,
Szövetségesek, együttműködő partnerek keresése
Vagyis érdekcsoportokhoz, érdekközösségekhez való kapcsolódás, vagy azok létrehozásának előmozdítása

Alapelvek az EU-ban

Mi a közszolgálat?
A közérdek érvényesítése érdekében végzett tevékenység, függetlenül a szervezet jogállásától
Állami: hatalmi, kormányzati
Önkormányzati: igazgatási feladat
vagy a köz számára nélkülözhetetlen, (pl. kulturális) tevékenység
az egész (nemzet, város, stb.) érdekeit kell figyelembe venni
A nemzet intézményrendszere az emberek gondolkodásmódjának, érzelmi életének és törekvéseinek egyik legnagyobb hatású alakítója

Társadalmi érdek
fűződik a közfunkciót ellátó szervezet
rendeltetéséhez,
finanszírozásához,
stabilitásához,
minőségéhez
Ezek létrehozása, vagy megteremtése érdekében NORMÁKAT fogalmaz meg.
A MOZGATÓ nem a gazdaság szempontrendszere!

A köz biztonságérzete, mint érték
Attól függ, hogy az érdekében, érdekeire hivatkozva létrehozott közintézményekben mennyire bízhat, mennyire képesek azok valóban az érdekeit megjeleníteni

Mi a könyvtárhoz fűződő közérdek?
"...létét nem önmaga, még csak nem is a könyvtáros személye, meggyőződése, sőt még egy szűkebb társadalmi csoport értékrendje sem indokolja, hanem csakis egy olyan, egyéni igényekből felépülő társadalmi szükséglet, amelyet kizárólag vagy legalábbis leghatékonyabban a könyvtár képes kielégíteni." (Papp István, 3K 1998/1)

A könyvtár...
A kulturális közszolgálat letéteményese
a mindennapi innovációs és fejlesztési tevékenységek alapintézménye
összekötő kapocs az alkotás (tudományos és művészeti) világa és a mindennapi egyéni és közösségi cselekvés között
A közfeladatai ellátása közben elhagyja (akár) saját épületét és eszközrendszerét is
Mediátorokkal –segítőkkel– együttműködve végzi feladatát

Tartalmi követelmények a könyvtárral szemben:
Az állományok és szolgáltatások minőségi szintje,
Sokféleség és változatosság,
A közösségek társadalmi, kulturális, spirituális igényeinek kielégítése,
A kulturális örökség ápolása,
A kisebbségek identitásának erősítése,
A fogyatékkal élők segítése,
A gyermekek esélynövelése
A közszolgálati könyvtár
Az állam, állami intézmény vagy önkormányzat hozza létre és tartja fenn
Tevékenységét társadalmilag hitelesített normák alapján végzi
Munkatársai széles társadalmi ismerettel és értékválasztó képességgel rendelkeznek
Az intézmény aktív és semleges a társadalmi kérdések és célok kezelésében


"Veled Uram, de nélküled": A megyei közgyűjtemények együttműködéséről
Előadó: Boda Miklós, MKE Pécsi és Baranyai Szervezet

A 80-as évek derekán Pécsett új – megyei jellegű – rendezvénysorozat elindítását kezdeményeztük. Az évente visszatérő "Közgyűjteményi Tudományos Napok" gondolatát lelkesen támogatták az első fokon érintett megyei intézmények vezetői, tudományosan is produktív munkatársai és nem utolsó sorban az érdeklődő közvélemény. A rendezvénysorozat, amíg élt, a konkrét tudományos eredményeken túlmenően aláhúzta a közgyűjtemények, mint más nem kevésbé fontos kulturális intézményektől (alapfunkcióik szerint) markánsan elkülöníthető intézménycsoport jelentőségét, mely – post festa mondva – megérdemelte volna az önálló keretek közt történő jogi szabályozást.
Az egyes rendezvényeket bevezető intézményvezetői megnyilatkozások megsejtették azt is, hogy megyei könyvtár, levéltár és múzeum képesek arra, hogy egymással és egymásért összefogva adott esetben maguk döntsék el, hol és miként érhető el érdemi – s nem csupán felülről diktált – takarékosság.


Könyvtár a "24-emeletes" árnyékában: Életrajzi jegyzetek egy városrész könyvtáráról
Előadó: Keresztúri József, Városi Könyvtár, Pécs

A hetvenes évek közepén Pécs nyugati városrészében (addig kulturálisan jórészt ellátatlan területen) elkezdtük egy korszerű bibliotéka kialakításának munkálatait, hogy azután 1980-ban, huszonhárom esztendővel ezelőtt felavathassuk a Szigeti-városrész korszerű fiókkönyvtárát. A szekcióülésen ennek a negyedszázados történetnek néhány epizódját villantom fel, hiszen az egész história cselekvő részeseként a legelső naptól máig átélhettem a (hol örömteli, máskor természetesen szürkébb) hetek, évek, évtizedek eseményeit. Beszélni kívánok a gyűjteményszervezés, -alakítás élményeiről, névválasztásunk apropóiról, az első hónapok és évek beteljesült (és persze itt-ott immár csak álomként őrzött) várakozásairól éppúgy, mint jeles rendezvényeinkről, programjainkról, amelyek intézményünket valóságosan a társadalmi érintkezés csomópontjává alakították. Sort kerítek annak felvázolására is, hogy a XXI. század kezdetének kihívásaira miként próbálunk adekvát válaszokat megfogalmazni, mert a 24 emeletes lakóház évtizede üresen áll ugyan – a Várkonyi Nándor Könyvtár azonban a megváltozott környezetben is beteljesíti az alapításkor megfogalmazott küldetését: a városrész kulturális központja kíván lenni.


8. szekció: A KÖNYVTÁR MINT MÉDIASZEREPLŐ

Rendszerváltástól a szemléletváltásig. A média és a könyvtár kapcsolata
Előadó: Zöldi László, Kárpátia Sajtóügynökség

Az előadó egy sajtóügynökség vezetője. Negyedik éve gyűjti azokat a cikkeket, amelyek megyei napilapokban jelennek meg a könyvtárakról. Ez körülbelül háromezer írást jelent. Előadásában arra tesz kísérletet, hogy a sajtókivágatok alapján jellemezze a könyvtárosok médiaszemléletét. Azt például, hogy az információk gyűjtőjeként, feldolgozójaként és közvetítőjeként képesek-e intézményükről és önmagukról tájékoztatni a nyilvánosságot."