Megmutatjuk, hogy Kanizsa iskoláinak évkönyvei (értesítői) miképpen segítik a város történetének megismerését

Megmutatjuk, hogy Kanizsa iskoláinak évkönyvei (értesítői) miképpen segítik a város történetének megismerését. A nagykanizsai iparostanonc-iskola építőipari szakmáinak oktatása 1886-1945 című munka lesz a kanizsaiak számára érdekes példa. Ez a könyv a napokban elérhetővé vált a 25 éves évfordulójára készülő Czupi Kiadó honlapján. A könyv pdf formátumban ide kattintva olvasható el. A 110 oldalas könyvben 157-szer szerepel az értesítő szó (főként lábjegyzetben), mert az egész kötet főként az iskolai évkönyvek (értesítők) felhasználására, mint megbízható forrásra épül. Kellemes digitális lapozgatást kívánunk.

http://www.nagykar.hu/images/hirlevel/544/ertesito_lg.png

Mi volt a keleti városrész helyén korábban?

Előző hírlevelünkben azt ígértük, hogy megmutatjuk, milyen módon lehet a holmi.nagykar.hu oldalon megtalálni azoknak a nagykanizsai városrészeknek az előtörténetét, melyek 1945 után épültek fel.

A holmi.nagykar.hu honlap alapvetően arra vállalkozik, hogy az 1945 előtt épült házak történetéhez kapcsolódóan mutatja be a város korábbi életét. A fontos utcák azonban „kiszaladnak” a városból.
Ezek lehetővé teszik, hogy a város hajdani külterületei is megörökítésre kerüljenek.

Az Attila utca leírásában sok érdekesség van a keleti városrész kialakulásáról.

A Teleki utca vége is sok információt tartalmaz.

A Petőfi utca vége pedig az északi terület előtörténetét segít megismerni.

Meglepő módon az Eötvös tér is tartogat érdekes részleteket, hiszen onnan indult a város keleti bővülése. Az információk az tér leírásának első harmadában találhatók.

Nagykanizsai olvasni való

Ma is aktuálisnak tűnő gondolatokkal indítja mondandóját a nagykanizsai ipariskolai értesítők 1943-44-es tanévéről szóló kötetének elején az iskola tanára.

Miért nincs helyesírás? A helyesírás nemtudásának kérdése a magyar közösség egyik fontos problémája, mert nem csak az iskolák apró népe nem tud helyesen írni, hanem általában a felnőttek sem.
Az okot keresve látjuk, hogy a helyesírás nemtudásának egyik alapvető oka a nagy felületesség.
Különösen a mai élet a gyors munkát kívánja.
Ennek a gyors, nagyolt munkának a következménye, hogy akár az iskolás, akár a felnőtt, nem tartja szükségesnek kitenni a pontos ékezeteket.
Nincs helyesírás, mert igen sok esetben nem tartja be azt a sajtó sem. Tessék elővenni a napilapokat és ebből a szempontból felülvizsgálni!
Nem tudom, hány alkalommal adnánk elégtelent a helyesírásért, különösen pedig a magyartalan kifejezésekért. A sajtó pedig hat. Sokszor egyedüli tanácsadó.
Nincs helyesírás, mert a hirdetővállalatok, cégtáblákat készítő iparosok, kisebb magánhirdetők, nem tartják be, illetve nem kívánják meg a helyesírási szabályokat.

A fenti indító részlettel kedvet szeretnénk csinálni a kötet és általában a helyi évkönyvek (értesítők) lapozgatásához.

Először az iskolásoknak, szüleiknek és tanáraiknak ajánljuk lehetőségeinket

Arra építünk, hogy a kötelező és ajánlott olvasmányok szinte mindegyike digitálisan is elérhető.
Most azokat ajánljuk, melyek nemcsak elektronikusan olvashatók, hanem kérdéseket is szerkesztettünk hozzájuk, hogy az olvasmányélmény felidézhető legyen.
A kérdésekre adott válaszok eredményének monitorképét a Print Screen billentyű

http://www.nagykar.hu/images/hirlevel/541/PrtSc_med.jpg

megnyomásával a vágólapra helyezhetjük és egy Word fájlba vagy közvetlenül az e-mailbe másolhatjuk. Ezzel a mű elolvasásának és megértésének eredményét igazolhatjuk.
A rendszerben további lehetőségek is vannak, ezekről később írunk.
Most jöjjenek az első olvasmányok a hozzájuk kapcsolódó kérdésekkel (ezek számát növelni fogjuk):

A linkekre kattintva a kötethez kérdéseket tartalmazó Azolo.hu megfelelő oldalára jutunk. Ott található az a link is, amelynek segítségével magát a könyvet is elolvashatja:

Csukás István: A téli tücsök meséi

Csukás István: Nyár a szigeten

Békés Pál: A kétbalkezes varázsló

Tatay Sándor: Kinizsi Pál

Arany János: Toldi (a Toldi trilógia első része):

Így néz ki az Azolo honlapon a Toldi leírása, innen indíthatók a kérdések, itt találjuk a digitális Toldi linkjét az olvasáshoz:

A második képen a kérdésekre adott válaszok értékelése látható, ezzel tudjuk igazolni, hogy olvastuk a művet és válaszoltunk a hozzá kapcsolódó kérdésekre:

2020 – Fényes félszázad – Nagykanizsa 1870-1920

2020. március 13-tól kiállítás látható nagykanizsai március 15-ékről, és ezzel indul a Fényes félszázad című tematikus évünk. Az év során úgy szeretnénk bemutatni Nagykanizsa 1870 és 1920 közötti 50 évet, ahogy az a könyvtárunk által elérhetővé tett anyagokból megismerhető.

http://www.nagykar.hu/images/hirlevel/539/marc15-1-webre.JPG
A hamarosan nyíló kiállítás egyik tablója itt látható. Kattintson a képre!

A tablón olvasható újságcikk itt jól olvasható mai tördelésben.