Az új tanév első szombatjára különleges ajánlattal készülünk. A részleteket következő levelünkben közöljük, de nagyon örülnénk, ha mindenki, aki már látogatta könyvtári szombatjainkat, szeptember 7-ét is szabaddá tenné egy ilyen találkozóhoz.
A program fő része 10 óra után fog kezdődni, hogy mindenki ideérhessen.
A kávézni vágyókat és a kávét önkéntesként főzni vágyókat egyaránt szeretettel várjuk Egy csészényi könyvtár programunkra.
A kiállítás megtekinthető 2024. augusztus 30-ig.
A kiállításról a Zalai Hírlapban olvashat.
Keddenként 15 órától Gelencsér Gábor tárlatvezetéssel várja az érdeklődőket.
189 évvel ezelőtt született Bátorfi Lajos
Bátorfi Lajos (1835. augusztus 20. Kiskunfélegyháza – 1896. április 29. Nagykanizsa), újságíró, író, helytörténész. Iskoláit szülőhelyén, majd Szegeden, Aradon és Pesten végezte. 1858-tól dolgozott újságíróként, számos hírlapnál és folyóiratnál foglalkoztatták. Győrből került Zala megyébe. Ő hozta létre 1868-ban Nagykanizsán Magyarország első hölgy élc-lapját, a Kandi Klárit. 1872. január 1-jétől szerkesztője lett a Nagykanizsán kiadott Zala-Somogyi Közlönynek (1874-től Zalai Közlöny), 1876 és 1878 között pedig az ekkor megjelenő Adatok Zala megye történetéhez című folyóiratnak. 1880 és 1887 között szintén az ő szerkesztésében és kiadásában látott napvilágot kéthetenként a Zalai Tanügy című lap. Verseskötetei jelentek meg, színműveket és útirajzokat írt, ezenkívül ma is használható történeti munkák szerzője.
Fő művei: 111 költemény 1860–64 (Nagykanizsa, 1869), Sonettek (Pest, 1871), Konstantinápolyig és vissza (Nagykanizsa, 1873), A muraközi kérdés (Nagykanizsa, 1873), Adatok Zala megye történetéhez (Nagykanizsa, 1876–1878), Tíz év emléke Zalában 1867–1876 (Nagykanizsa, 1878), Párisig és vissza (Nagykanizsa, 1878), Nefelejtsek (Költemények. Keszthely, 1884), Rómáig és vissza (Nagykanizsa, 1888).
Bátorfi Lajos síremlékét 2006-ban dr. Károlyi Attila újította föl saját költségén, ahogy erről a könyvtár honlapján is olvasható Kanizsa újság 2024. augusztus 14-i száma beszámol.
Ha valaki a mesterséges intelligenciára gondol és annak használatára, biztosan inkább fiatal közönségre számít egy ilyen témában elhangzó előadáson. Érdemes tanulmányozni a Kanizsa Tv beszámolóit és a mellékelt felvételek képeit, mert egyáltalán nem egy szűk generáció érdeklődött a téma iránt. Számunkra ez azt jelenti, hogy olvasóink ebben a témában is igen széles korosztályból verbuválódnak.
Köszönjük Böjti Bencének a téma felvetését és azt, hogy bizonyította Kanizsán és a könyvtárban is élénk a figyelem erre a témára, vagyis arra, hogy a mindennapok mesterséges intelligenciája hogyan könnyítheti meg az életünket.
Számunkra különösen jóleső érzés volt, hogy kollégáink eddigi MI-kísérleteit külön figyelemmel kísérte Bence, és úgy beszélt rólunk, mint a korszak lehetőségeit azonnal kihasználó intézményről.
A témában készült Halis Podcast is.
Az elmúlt években komoly figyelmet kapott az olvasóinktól és a város lakóitól könyvtárunkba érkező ajándékkönyvek legalaposabb átválogatása, hogy a lehető legtöbbet hasznosítani tudjuk. Az igazán régi könyveket még a két nemzeti könyvtár online katalógusában is megnéztük, és ha nem találtuk, akkor felajánlottuk nekik.
Legutóbb az Országos Széchényi Könyvtár kérte az alábbi dokumentumokat a felajánlottak közül:
Nagy öröm számunkra, hogy olvasóink segítségével a nemzeti könyvtárunk állományát is sikerült gyarapítani!
Köszönjük!
A könyvtár nyári táboraiban (3 hét) összesen 83 gyermek vett részt. A programok között kiemelt figyelmet fordítottunk a felelős állattartásra. A táborozók fellapozták a témával kapcsolatos könyveket a gyermekkönyvtárban, terápiás kutyával találkoztak, illetve jártak az állatmenhelyen, ahol volt lehetőség kutyasétáltatásra is. „Mi jut eszedbe?” kártyákkal átbeszéltük az ott látottakat, hallottakat. Egy-egy napot kirándulással töltöttünk, melynek úticélja az újudvari Vadudvar volt. A gyerekek sokféle háziállattal ismerkedtek meg, valamint alpaka-túrán vettek részt, melyen ők vezették az alpakákat. A programokon készült képek az alábbi linken megtekinthetők.
|
A könyvtárunk előtti, a zászlótartótól balra kialakult „dzsungel” megszelídítésébe fogtunk, ezt a részt is az érdeklődők pihenésére és tájékoztatására szánjuk:
Itt oldottuk meg a Halis István hajdani szülőházáról (lebontották) könyvtárunkba került emléktábla elhelyezését is. A hangulat emelése érdekében még egy „sziklát” is sikerült szereznünk.
Erre kerül majd Halis gólyalábas története.
Köszönjük a VIA Kanizsa segítségét.
|
Könyvtárunk állománya a Magyar nők India vonzásában című könyvvel bővült. Kanizsai vonatkozásai is vannak a műnek. Olvashatunk benne Sass Brunner Erzsébetről és lányáról (városunk díszpolgáráról), Brunner Erzsébetről, akik festőművészete Indiában teljesedett ki. Brunner Erzsébet halála után 656 képet hagyott szülővárosára.
