189 évvel ezelőtt született Bátorfi Lajos
Bátorfi Lajos (1835. augusztus 20. Kiskunfélegyháza – 1896. április 29. Nagykanizsa), újságíró, író, helytörténész. Iskoláit szülőhelyén, majd Szegeden, Aradon és Pesten végezte. 1858-tól dolgozott újságíróként, számos hírlapnál és folyóiratnál foglalkoztatták. Győrből került Zala megyébe. Ő hozta létre 1868-ban Nagykanizsán Magyarország első hölgy élc-lapját, a Kandi Klárit. 1872. január 1-jétől szerkesztője lett a Nagykanizsán kiadott Zala-Somogyi Közlönynek (1874-től Zalai Közlöny), 1876 és 1878 között pedig az ekkor megjelenő Adatok Zala megye történetéhez című folyóiratnak. 1880 és 1887 között szintén az ő szerkesztésében és kiadásában látott napvilágot kéthetenként a Zalai Tanügy című lap. Verseskötetei jelentek meg, színműveket és útirajzokat írt, ezenkívül ma is használható történeti munkák szerzője.
Fő művei: 111 költemény 1860–64 (Nagykanizsa, 1869), Sonettek (Pest, 1871), Konstantinápolyig és vissza (Nagykanizsa, 1873), A muraközi kérdés (Nagykanizsa, 1873), Adatok Zala megye történetéhez (Nagykanizsa, 1876–1878), Tíz év emléke Zalában 1867–1876 (Nagykanizsa, 1878), Párisig és vissza (Nagykanizsa, 1878), Nefelejtsek (Költemények. Keszthely, 1884), Rómáig és vissza (Nagykanizsa, 1888).
Bátorfi Lajos síremlékét 2006-ban dr. Károlyi Attila újította föl saját költségén, ahogy erről a könyvtár honlapján is olvasható Kanizsa újság 2024. augusztus 14-i száma beszámol.
Kanizsai enciklopédia 29. oldal Bátorfi Lajos szócikke
