Sétáló utcai rendezvénysorozat szeptemberben és októberben kedden és csütörtökön 16 órától az Ady utca elején
A programhoz csatlakozik a Halis István Városi Könyvtár is gólyalábazási és sakkozási lehetőséggel és tanítással.
A kávézni vágyókat és a kávét önkéntesként főzni vágyókat egyaránt szeretettel várjuk Egy csészényi könyvtár programunkra.
Kattintson a képre a heti „órarendhez”!
Támogatónk, Farkas László könyvtári csészéjének átadása
Az Egy csészényi könyvtár programunk úgy működik, hogy adományokból biztosítjuk a szemes kávét és minden, a kávéhoz szükséges kelléket. Az önkéntes kávéfőzők mellett elengedhetetlenül szükséges az is, hogy valaki folyamatosan javítsa a kávégépeinket is. Farkas László, érzékelve a nemes célt, már a kezdetektől segített abban, hogy megfelelő gépet válasszunk, és azóta is folyamatosan javítja gépeinket. Ezzel a könyvtári csészével jeleztük, milyen nagyra tartjuk a segítségét.
A képre kattintva az átadás másik pillanata, sőt egy szerelési „csendélet” is megtekinthető az albumban.
Az első alkalommal ingyenesen ismerkedhetnek meg a tervezett Önismereti Csoport ambícióival. A csoportot irányító Pálovics Ágnes néhány gondolattal ajánlja a programot:
Az Önismereti Csoport nem csak egy beszélgetés, hanem olyan emberekkel találkozhatsz, akik pontosan tudják, min mész keresztül. Itt egy támogató közösség vár, ahol megoszthatod a saját történetedet, hallhatsz mások tapasztalatairól, és együtt fedezhetitek fel a megoldásokhoz vezető utakat.
Csatlakozz hozzánk, és fedezzük fel közösen, hogyan lehet az „én nem vagyok elég jó” hangot átváltani a „Meg tudom csinálni!” meggyőződésre.
Jelentkezés: Személyesen a helyszínen, vagy az oldalnak írt üzenetben.
Az Országos Könyvtári Napok keretében Harcos Bálint költő, író látogatott el könyvtárunkba, ahol a nagykanizsai Rozgonyi úti általános iskola két osztálya hallgatta meg a vetítéssel egybekötött, interaktív meseelőadását. A Boszorkánycica mese fordulatos történetét az író olvasta fel, melyet a gyerekek nagyon élveztek. Volt köztük, aki már ismerte a szerző más meséjét is. Harcos Bálint öt másik Nagykanizsa környéki települési könyvtárba is ellátogatott.
424 évvel ezelőtti gondokról, melyek közvetlenül megelőzték a vár elfoglalását, és megpecsételték 90 évre Kanizsa sorsát
Paradeiser és a kanizsaiak látva a sereg elvonulását, még mindig nem adták fel a reményt. Az [1600] október 15-i leltár szerint mindössze 28 mázsa lőporuk maradt. A törökök annyira kiépítették sáncaikat, hogy szinte lőni sem lehetett őket. Különösen jeleskedtek ebben a munkában a török zsoldba állt pápai francia zsoldosok. Sikertelenül próbálták a védők felgyújtani a sáncokban felhalmozott anyagokat is. Október 20-án az egyik bástya őrsége bejelentette, hogy nem tudja tartani magát, a főkapitány parancsára azonban helyükön maradtak. A lőszerhiány akkora volt, hogy a belőtt török ágyúgolyókat lövöldözték vissza.
Kanizsa várának történetéhez szorosan kapcsolódik II. Rákóczi Ferenc, pedig nem is járt városunkban. Milyen hatással volt a vár és a város életére a Rákóczi-szabadságharc? A helyes megfejtésért keresse fel II. Rákóczi Ferenc emléktábláját, vagy olvassa el a QR-kód mögött található internetes tartalmat.
Könyvtárunk évtizedek óta otthona a Magyar Műveltség Kincsestára Szabadegyetemnek. Legutóbbi vendégük Dr. Szász István Tas orvos, író volt, aki könyvtárunkra is gondolt, hiszen könyveiből jelentős mennyiséget könyvtárunknak ajándékozott. Ezúton is köszönjük neki!
A szerzőnek a fenti képen látható könyvei már elérhetők és kölcsönözhetők a könyvtárunkban.
A nagysikerű előadás mellett a Kolozsváron megjelent Hitel nemzetpolitikai szemle történetét bemutató vándorkiállítás is érkezett könyvtárunkba, ami nyitvatartási időben egészen 2024. október 20-ig látogatható.
2024. október 4-én 13 órakor Fiala Borcsa írónő látogat el a Halis István Városi Könyvtárba kalandos sorozatával, az Országos Könyvtári Napok keretein belül. A rendezvény ingyenesen látogatható.
Az írónő beavatja az érdeklődőket a Balatoni nyomozás, Kalandok az erdő mélyén stb. kalandos sorozatának világába.
9:00–13:00 Sakk
9:00–13:00 Az Azolo lehetőségei
9:15–9:45 Érdekes is lehet az ismerkedés egy nyelvvel?
10:30–11:00 Papírszínház
11:30–12:00 A Könyvtári szombatokról induló gólyalábas vonulás résztvevőjét a közeli Kanizsa Élményházban meglepetés várja. A gólyalábazást Bukovics Dóra, a Nagykanizsai Gólyalábasok csapatának tagja tanítja az érdeklődőknek.
szeptemberben és októberben kedden és csütörtökön 16 órától az Ady utca elején
A programhoz csatlakozik a Halis István Városi Könyvtár is gólyalábazási és sakkozási lehetőséggel és tanítással.
A kávézni vágyókat és a kávét önkéntesként főzni vágyókat egyaránt szeretettel várjuk Egy csészényi könyvtár programunkra.
Az október hónap témája az állatkert, így az állatkertekről szóló vagy az épp ott játszódó könyvekből készítettünk egy remek válogatást olvasóinknak. A kiemelt mű David Attenborough: Egy ifjú természettudós történetei c. könyve, melyben három világ körüli útját beszéli el: a Londoni Állatkertnek gyűjtött ritka és különleges állatokat az 1950-es években.
„Az állatkertek manapság már nem indítanak gyűjtőexpedíciókat élő példányok beszerzésére, és ez igen örvendetes változás. Az élő természetre elég súlyos nyomás nehezedik anélkül is, hogy elrabolnánk és rabságba hurcolnánk a legszebb, legritkább és legvarázslatosabb állatokat.” (részlet a könyvből)
125 évvel ezelőtt született Barbarits Lajos
Barbarits Lajos (1899. október 3. Veszprém – 1981. júl. 29. Budapest), történész. Iskoláit Pápán végezte, majd 1923-ban a keszthelyi gazdasági akadémián szerzett oklevelet. Még ugyanebben az évben Nagykanizsán telepedett le, ahol a Zalai Közlöny című újság munkatársa lett. 1926 júniusától csaknem két évtizeden át ő a felelős szerkesztő. A Zalai Közlönyön kívül a Keszthelyi Újság,a Hazám, az Új Élet és a Visszhang című lapokban jelentek meg írásai. Helytörténetírói tevékenységének kiemelkedő műve a Budapesten 1929-ben megjelent Nagykanizsa című monográfia. A mindmáig alapvető fontosságú munkához olyan forrásokat használt fel, amelyek a kanizsai városháza 1945. évi leégésekor nagyrészt elpusztultak, így ezek adatairól csak az ő könyvéből szerezhetünk tudomást. 1954-től 1957-ig tudományos kutató a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnál, 1957-től 1967-ig az intézmény főigazgató-helyettese. A mezőgazdaság gépesítéséről szóló és gazdaságtörténeti tárgyú cikkei főként a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiadványaiban és az Agrártörténeti Szemlében jelentek meg. Ezen kívül különböző muzeológiai szakcikkeket is publikált itthon és külföldön egyaránt.
Fő műve: Nagykanizsa (Bp. 1929)
Kanizsai enciklopédia 27. oldal Barbarits Lajos szócikke
A Nagykanizsa monográfiája a könyvtárunkból kölcsönözhető, és online is olvasható. Egy, a történész által dedikált példány is megtalálható állományunkban.
