Csatlakozzon ön is hozzájuk!
Nagykanizsa történetének 3 kötete egyszerre látszik a link mögött.
Több százan nézték meg az elmúlt napokban Nagykanizsa történetének köteteit, többen le is töltötték, ők akkor is olvasni tudják ezeket a könyveket, ha éppen nincsen internetes kapcsolatuk.
A két rész városunk történetét a múzeum kiállításának segítségével mutatja be, más érdekességek mellett.
A Hazahúzó Nagykanizsáról 1. része – 2. része
A 2. részben egy olyan részlet is található, mely a könyvtárral kapcsolatos, az itt működő, városunkban kedvelt gólyalábazásról és gólyalábasokról szól.
Szeretem Kanizsát, most meg is ismerhetem – ezt az élményt adja az a lehetőség, hogy a város történetét elolvashatjuk az interneten. Városunk sokat tett azért, hogy hiteles képe lehessen önmagáról.
A megjelent könyvek azonban nem lehetnek ott mindannyiunk könyvespolcán. Számítógépünkön és az okostelefonunkon mostantól azonban mindegyik ott lehet. Polgármesteri jóváhagyással könyvtárunk mindenki számára elérhetővé teszi.
Ha valaki elektronikusan belelapoz a 3. kötetbe, akkor megtudhatja azt is belőle, hogy Az első orosz katonák 1945. április 1-jén, húsvét hajnalán vonultak be a városba.
Első kötet
Második kötet
Harmadik kötet
Munkánkról több szempontú megközelítésekkel is találkozni lehet. Ezekből újabbakat is bemutatunk.
Balogh László polgármester úr a facebookon tett közzé összefoglalót a könyvtárban folyó munkáról
A Kanizsa TV így összegezte a könyvtári történéseket
Átalakult azolo.hu honlapunk az oktatás segítése érdekében.
A digitális oktatást segítő törekvésünkről először itt olvashattunk.
Más szempontú megközelítésekkel is találkozni lehet. Ezeket is bemutatjuk későbbi levelünkben.
A mindentudas.nagykar.hu-n 16 ingyenesen megnézhető „tanórát” talál Nagykanizsa történetéről. Az előadók a Nagykanizsa Városi Monográfia szerzői.
Nagykanizsa időjárásának történetét bemutató szolgáltatásunkat ismertetjük. Ehhez jól jön a Kanizsa TV friss híradása.
Megmutatjuk, hogy Kanizsa iskoláinak évkönyvei (értesítői) miképpen segítik a város történetének megismerését. A nagykanizsai iparostanonc-iskola építőipari szakmáinak oktatása 1886-1945 című munka lesz a kanizsaiak számára érdekes példa. Ez a könyv a napokban elérhetővé vált a 25 éves évfordulójára készülő Czupi Kiadó honlapján. A könyv pdf formátumban ide kattintva olvasható el. A 110 oldalas könyvben 157-szer szerepel az értesítő szó (főként lábjegyzetben), mert az egész kötet főként az iskolai évkönyvek (értesítők) felhasználására, mint megbízható forrásra épül. Kellemes digitális lapozgatást kívánunk.
Március 15-re készült kiállításunk eddig csak rövid időre volt látható. A Zalai Hírlap tudósított róla. A kiállítás egyes darabjait most levelünkben mutatjuk be.
A nagykar.hu-ról minden közzétett dokumentum le is tölthető, így internet nélkül is lehet őket a későbbiekben használni. Próbálja ki:
Nagykanizsai ipariskolai értesítők
Azolo olvasnivalót ajánl és kérdésekkel teszi emlékezetessé az olvasmányt. Honlapunkon elérhető, hogyan lehet a digitális olvasmányhoz jutni és hogyan tudjuk a kérdésekre adott válaszok eredményének monitorképét elmenteni.
Március 15-re készült kiállításunk eddig csak rövid időre volt látható. A Zalai Hírlap tudósított róla. A kiállítás egyes darabjait most levelünkben mutatjuk be.
Előző hírlevelünkben azt ígértük, hogy megmutatjuk, milyen módon lehet a holmi.nagykar.hu oldalon megtalálni azoknak a nagykanizsai városrészeknek az előtörténetét, melyek 1945 után épültek fel.
A holmi.nagykar.hu honlap alapvetően arra vállalkozik, hogy az 1945 előtt épült házak történetéhez kapcsolódóan mutatja be a város korábbi életét. A fontos utcák azonban „kiszaladnak” a városból.
Ezek lehetővé teszik, hogy a város hajdani külterületei is megörökítésre kerüljenek.
Az Attila utca leírásában sok érdekesség van a keleti városrész kialakulásáról.
A Teleki utca vége is sok információt tartalmaz.
A Petőfi utca vége pedig az északi terület előtörténetét segít megismerni.
Meglepő módon az Eötvös tér is tartogat érdekes részleteket, hiszen onnan indult a város keleti bővülése. Az információk az tér leírásának első harmadában találhatók.
Ma is aktuálisnak tűnő gondolatokkal indítja mondandóját a nagykanizsai ipariskolai értesítők 1943-44-es tanévéről szóló kötetének elején az iskola tanára.
Miért nincs helyesírás? A helyesírás nemtudásának kérdése a magyar közösség egyik fontos problémája, mert nem csak az iskolák apró népe nem tud helyesen írni, hanem általában a felnőttek sem.
Az okot keresve látjuk, hogy a helyesírás nemtudásának egyik alapvető oka a nagy felületesség.
Különösen a mai élet a gyors munkát kívánja.
Ennek a gyors, nagyolt munkának a következménye, hogy akár az iskolás, akár a felnőtt, nem tartja szükségesnek kitenni a pontos ékezeteket.
Nincs helyesírás, mert igen sok esetben nem tartja be azt a sajtó sem. Tessék elővenni a napilapokat és ebből a szempontból felülvizsgálni!
Nem tudom, hány alkalommal adnánk elégtelent a helyesírásért, különösen pedig a magyartalan kifejezésekért. A sajtó pedig hat. Sokszor egyedüli tanácsadó.
Nincs helyesírás, mert a hirdetővállalatok, cégtáblákat készítő iparosok, kisebb magánhirdetők, nem tartják be, illetve nem kívánják meg a helyesírási szabályokat.
A fenti indító részlettel kedvet szeretnénk csinálni a kötet és általában a helyi évkönyvek (értesítők) lapozgatásához.
