A Kanizsa TV így adott hírt a táborról.

A nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmű volt a helyszíne városunkban a trianoni megemlékezéseknek. Az emlékmű létrejöttének és a megvalósulás időszakának Nagykanizsáját egy igazi történelmi olvasókönyvben örökítette meg Mészáros József 2007-ben. A kötet mostantól könnyen olvasható változatban elérhető az interneten.

Az ember nem arra született, hogy legyőzzék. Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.
(Ernest Hemingway)

Könyvtárunk már három éve aktív résztvevője Szabados Ágnes olvasási kihívásának. Idén júliusban a havi kihívás egy kötet olvasása Ernest Hemingway-től. Ajánlónkkal a szépirodalmi polcok mellett segítünk a választásban! Jó olvasást!

Karády Viktor – aki talán sohasem járt Nagykanizsán – Fejtő Ferenc kapcsán fontos megállapításokat fogalmaz meg városunkról. Karády Viktor 1956 decemberében menekült Magyarországról, szociológus, egyetemi tanár.

Fejtő ifjúkora helyszínének, Nagykanizsának oktatási viszonyait írja le a társadalomtudós eszközeivel. Igen tág környezetbe helyezve fogalmazza meg mondandóját, ezzel a 20. század első negyedének Nagykanizsáját, különösen annak oktatását is a korabeli Magyarország viszonyai között láttatja.

A Mikrohistória és társadalomtörténet egy nagykanizsai kisdiák iskolai pályájának tükrében című tanulmánya a Hommage à Fejtő Ferenc című kötetünkben (1999, 167–177) olvasható el.

Karády Viktor tollából származó másik írásban ennek a tanulmánynak az eredményei jól összegezve az interneten is elolvashatók.

Minden Kanizsa története iránt érdeklődő számára értékes olvasmány. Ezzel emlékezünk Fejtő Ferencre, az éppen 12 éve, 2008 júniusában elhunyt kanizsai származású gondolkodóra.

Utóirat:
A dolgozatban használt adatok … a nagykanizsai iskoláknak az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött értesítőiből származnak – olvashatjuk az első írás lábjegyzeteinek élén. Az OSZK-ban csak helyben használható nagykanizsai évkönyvek mára már jelentős számban elérhetők könyvtárunk digitalizáló munkájának eredményeként is a honlapunkon.

Könyvtárunk elkötelezett híve annak, hogy olvasóink körében is népszerűsítse a zöld gondolkodást. Ezért az idei évben csatlakoztunk már a Jane Goodall Intézet Passzold vissza tesó! használt mobiltelefon visszagyűjtő kampányához, ami jelenleg is zajlik. Most pedig a FoReGo Magyarország Kft. segítségével a ruhatárunkban egy használt elem visszagyűjtő pontot is létrehoztunk. Bátran adják le nálunk régi nem használt elemeiket  szelektív gyűjtőedényünkben.

A használat feltételei a képen olvashatók:

A kölcsönzés és a könyvek visszavétele elindult. Olvasóink elmondják, mennyire örülnek, hogy újra olvasnivalóhoz jutnak. Számunkra, könyvtárosok számára is öröm a találkozás.

Egy technikai újítást is megpróbáltunk a mai napon (ezt mutatják a képek). A kölcsönzés és a visszavétel lebonyolításába bevonjuk olvasóinkat. Nagyszerű, hogy a kis változtatással le tudjuk csökkenteni az érintkezések számát. Hálásak vagyunk, hogy mindenki készségesen veszi tudomásul a változást. Köszönjük.

Múlt heti levelünkben egy rádióbeszélgetésre hívtuk fel a figyelmet.
Csak annyit írtunk róla, hogy a beszélgetőtárs 93 éves, és Kanizsán töltötte ifjúkorát.
A beszélgetést most is ajánljuk, de további információval is szolgálunk. Az interjúalany édesapja Kanizsán írta meg naplóját, melyet kiadtak és a kötet elérhető a könyvtárunkban:

Egészen különleges napló ez, nem véletlen, hogy igen érdekes ismertető és elemzés is megjelent róla.
Ezeket az írásokat is sok szeretettel ajánljuk figyelmébe. Az egyik írás itt olvasható.
Ugyanattól a szerzőtől a 245-246. oldaltól egy másik fontos írást is olvashat.
Városunk története iránt érdeklődőknek különösen ajánljuk.