A világgazdasági válság okozta megrázkódtatás, a teher- és személyforgalom gyors csökkenése a MÁV-ot sem hagyta érintetlenül. A forgalom-élénkítés egyik sajátos eszköze volt az 1930-as években elindított „filléres gyorsvonat” akció. Ez lényegében egy kiránduló vonat volt, amelyben a fővárosiaknak lehetőségük nyílt nagyon olcsón egy hajnali vonattal egy vidéki városba utazni, ahonnan aznap este haza is térhettek. Az akciót kiterjesztették az ország nagyobb városaira is. Nagykanizsa nagyon lemaradt a szervezésben, hiszen a városban még csak vitatkoztak a filléres vonatok szükségességéről, miközben 1932-ben Pécsre egy nap alatt 1200 budapesti ember utazott le, s ezzel egy időben Szekszárdról és Eszékről is érkezett a városba egy-egy vonatnyi ember, amelynek utcáin 3000-4000 ember tolongott. A vasútnak új lehetőségei is keletkeztek, hiszen megindult a labdarúgó mérkőzésekre való szurkolóutazás: például Budapestről Kaposvárra 1932 tavaszán kétvonatnyi szurkoló utazott a Somogy – Ferencváros profi labdarúgó mérkőzésre. Látva a sikereket, két hónappal később, 1932. május 29-én már Kanizsáról is indult filléres vonat Budapestre, s június 5-én megérkezett az első ilyen szerelvény a fővárosból.

Nagykanizsa városi monográfia 3. kötet 227. oldal

17 évvel ezelőtt avatták fel a kanizsai születésű Strém Kálmán emléktábláját az Erzsébet téri szülőházán. Ki volt Strém Kálmán? Milyen szállal kötődik a városhoz? Mit köszönhet neki az ország? Olvassa be a táblán elhelyezett QR-kódot a telefonjával, vagy kattintson a linkre!

A zalai könyvtárosok közös programjára került sor Kanizsán. A megye könyvtárosainak közösségét építeni hivatott nap nagyon jó hangulatban telt a Halis Könyvtárban dolgozó könyvtáros egyesületi tagok jóvoltából. A Zalai Hírlap híradása az eseményről.

Nyomtatható változat a képre kattintva.

Még néhány napig láthatók ilyen nagy számban azok a gyógynövények, melyeknek a bemutatására szerdán került sor a könyvtárban. A későbbiekben ebből a nagy válogatásból egy-egy kisebb csoport bemutatására készülünk. Csoportok, osztályok jelentkezése esetén újra nagyobb számban is bemutatjuk őket egy-egy ismertető keretében. Halis gyógynövényes portája mostantól folyamatosan látható lesz az épületünkben. Köszönjük szépen a Loco-Motiv Közösségi Alapítvány Nagykanizsa támogatását, melynek segítségével bővíteni tudtuk könyvtárunk egyre gazdagodó zöld programját. Bolf László nélkül nem sikerült volna. Köszönjük.

Képes beszámolónk

Érdeklődni, jelentkezni személyesen a gyermekkönyvtárban, telefonon (0630/6287266) vagy e-mailben (olvasotabor@nagykar.hu) lehet.

A 2024. május 25-i programok:

9:00–13:00 Sakk
9:00–13:00 Gólyalábazási lehetőség és oktatás a teljes nyitvatartási időben
9:00–13:00 Arcanum és a nagykanizsai NagyKAR
11:00–11:30 Papírszínház

A kávézni vágyókat és a kávét önkéntesként főzni vágyókat egyaránt szeretettel várjuk Egy csészényi könyvtár programunkra.

Kattintson a képre a nagyításhoz!

2024. februári veresegyházi látogatásunk arra szolgált, hogy megismerjék Azolo lehetőségeit, és egy a város évfordulójára kiírt olvasási játék eszköze lehessen Azolo. Az Azolóban tárolt adatok alapján márciusban és áprilisban ennek a felhívásnak köszönhetően kb. 20 fő 120 olvasmányához tartozó kérdőívet töltött ki, ami átlagosan havi 3 könyvet jelent. Ha ezeknek a könyveknek csak egy részét olvasták el Azolo és a játék kedvéért, akkor is már olyan számnál vagyunk, amit örömmel regisztrálnánk az iskoláskorúak körében az egész ország területén. Ebben a tempóban gyorsan össze fog gyűlni a 25 könyv játékosonként az év végére.

Ezúton is köszöntjük a 25 éves Veresegyház városát!

A látogatásunk fotói

A Kanizsa TV híradása

Gratulálunk!

A 14. előadással, amit Fülöp András főtörzsőrmester, hadszíntérkutató és Szekér Imre Tibor had- és helytörténetkutató tartott, sikeresen lezajlott az utolsó előadás. Témája azoknak a zalai honvédeknek a sorsa volt, akik az első világháborúban kiérdemelték az Arany Vitézségi Érmet.

Az előadás után hagyományteremtő szándékkal került megrendezésre a Zala vármegyei születésű, első világháborús Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett katonák leszármazottainak találkozója.

Az eseményt Gredics Péter gyűjtő egyenruha- és fegyverkiállítása színesítette.

Köszönjük az érdeklődést, reményeink szerint ősszel folytatódik a programsorozat.

Képes beszámolónk

Nagykanizsai vonatkozású könyvbemutatóra került sor könyvtárunkban. Vendégünk Melegáné Csóti Ágnes volt, aki Karnevál, koronavírus idején című regényét mutatta be. A kisregény egy török korban játszódó szerelmi történettel kezdődik, a mű érdekessége, hogy Nagykanizsán játszódik. Sokat tudhattunk meg az írás, az önkifejezés fontosságáról, az alkotás öröméről.

Külön köszönet a szervezésben való segítségért a Nagykanizsai Honvéd Kaszinó Hölgyklubjának.

Képes beszámolónk

Korábbi programunkról a Kanizsa TV beszámolóját ajánljuk.

Országszerte folyt a honvédség szervezése, s mindig újabb és újabb honvéd zászlóaljak alakultak. Zala vármegye mindig az elsők közt volt, ha a hazát vész fenyegette. Sietett is kiadni újabban is a rendeletet önkéntesek toborzására. E végből megindult az egész megyében a mozgalom. Nagykanizsán még mindig jártak horvátok, de azért a toborzás még is megkezdődött szeptember vége felé.

Az önkéntesek a városházánál jelentkeztek, kiknek meg lett ígérve: harc után ezer pengő forint, vagy tíz hold szántóföld; a rokkantaknak örökös eltartás. (…)  

A zalai önkéntesek csapata volt később a híres 47-dik zászlóalj. Első őrnagyuk Ghika Jenő; azután Inkey Kázmér, ki utóbb, mint ezredes, végigharcolta az egész hadjáratot, s szuronytámadásairól híres volt. Izsaszeg, Vác, Nagy-Salló látta vitézségöket! Budavár ostrománál ők voltak az elsők, akik a várfalára kitűzték lobogójukat.  

Cser József: Nagykanizsa a szabadságharc alatt (42. oldal)

175 évvel ezelőtt, 1849. május 21-én foglalta vissza a magyar sereg Buda várát. A jeles évforduló alkalmából Inkey Kázmér emléktáblája gazdagodott az internetes tartalomra mutató QR-kóddal.