Keressük azokat a könyveket, melyek a város története szempontjából fontosak és elektronikusan is közzétehetők. Azokat a művek, melyek ennek a két feltételnek megfelelnek, az érdeklődők elé tárjuk. Olvasóinkat és mindazokat, akik a heti hírlevelünket látják, arra kérjük, tegyenek további javaslatokat.
Horváth Gyula: Kanizsa város története s annak jelen viszonyai (1861)
Nagykanizsa első történeti összefoglalója 1861-től. A kötet érdekes fejezete a „város mezőgazdasági-, iparüzleti-, kereskedelmi statistikája” című rész, amiben alapvető és sokrétű ismeretek találhatók a városról, a tájról, az éghajlatról, a termőföld nagyságáról, a népesség összetételéről, öltözködési szokásairól, egyéb, a korabeli világra jellemző jelenségekről, például az évente született szerelemgyermekek pontos számáról. A kanizsaiak beszédmódját szöveges példákkal illusztrálja. Az iparosok közül többeket bemutat.
Barbarits Lajos: Nagykanizsa
Nagykanizsa története a nagy világválság kezdetéig
Nagyobb lélegzetű, máig egyedülálló, a város életének széles területeit bemutató és történetének teljes időszakát megörökítő összefoglaló mű 1929-ből. Az egyes fejezeteket a város akkori jeles alakjai, egyes szakterületek művelői írták. A szerzők még használhatták a később jobbára megsemmisült városi irattári anyagokat. A 19. század második felének és a 20. század első negyedének pótolhatatlan, főként személyi adattárát adja a teljesség igényével készült kötet.
Nagykanizsa. Városi monográfia I. (A kezdetektől 1690-ig)
Az 1994-ben megjelent 464 oldalas munka a város történetének eddigi legnagyobb összefoglalójának első kötete. A természeti viszonyokat, a növény- és állatvilágot bemutató résszel kezdődik. A történeti fejezetekben az időszámításunk előtti évezredektől a korai középkoron át a város török alóli felszabadulásáig, 1690-ig tárgyalja a város történetét. Minden kanizsai elektronikus könyvespolcán ott a helye.
Nagykanizsa. Városi monográfia II. (1690-1849)
Az 2006-os 681 oldalas munka Kanizsa önkormányzatának működését, történeti helyrajzát, mezőgazdaságát, kereskedelmét, demográfiai változásait, kézművességének, egyházainak, művelődésnek, iskoláinak történetét ismerteti. Városunk 1848-49-e külön fejezet. Palin és Korpavár, Miklósfa, Bagola, Sánc és Fakos, valamint Bajcsa története teszi teljessé a kötetet.
A válogatáshoz tartozó további könyvek, melyeket a következő két levelünkben fogunk bemutatni:
– Nagykanizsa. Városi monográfia III. (1850-1945)
– Kanizsai Enciklopédia
– Nagykanizsa város országgyűlési és nemzetgyűlési képviselői
– Nagykanizsa város elöljárói
– Cser József: Nagykanizsa a szabadságharc alatt
– Kocsis Katalin: Nagykanizsa 100 zenei emlékhelye
– Nagykanizsa 1956
– Gyarmati Olga – Klaszán Sándor: Nagykanizsa mentéstörténete 1690-2012
– Kaposi Zoltán: Kanizsa gazdasági struktúrájának változásai 1743–1848